Másodszor is becsapták a pápai nagykövetet
Átszervezik a katolikus iskolát
Ma megkezdődik a tanév, és a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum megmaradt osztályaiba járó gyermekek szülei jogos felháborodással értesültek, hogy emberfeletti erőfeszítéseik, hogy diákokat toborozzanak a cikluskezdő osztályokba, hiábavalók voltak. Ennek adott hangot a szülői közösség nevében Zsigmond Imola a szerda délutáni sajtótájékoztatón és Csíky Csengele a megyeháza előtt rendezett tüntetéssorozat utolsó napján, amikor a különböző politikai pártok képviselői is jelen voltak.
A pápai nagykövetet először marosvásárhelyi látogatása alkalmával vezették félre, amikor a helyi hivatalosságok – élükön a kormány képviselőjével – ígéretet tettek, hogy megoldják a helyzetet. Nem így történt. Augusztus 25-én Liviu Marian Pop, a közoktatási tárca vezetője tett ígéretet Miguel Maury Buendía pápai nunciusnak, hogy abban az esetben, ha összegyűl a szükséges számú gyermek a cikluskezdő osztályokba, engedélyezni fogja az iskola további működését. A szülők éjt nappallá téve gyűjtötték a gyermekeket, és 114 diákot írtak össze, akik az előkészítő, az ötödik és a három kilencedik osztályt megtöltötték volna. Tegnap kiderült, hogy ez is csak elterelő manipuláció, hazugság volt. A szülők személyesen vitték el a tanulók jegyzékét Bukarestbe a nunciusnak, amit a pápai nagykövet közvetített a miniszterelnöknek. Tegnap azonban elutasító választ kapott Mihai Tudosétól, aki a közoktatási tárca vezetőjének a Maros megyei tanfelügyelőségtől kapott tájékoztatójára hivatkozott, amit Ioan Macarie főtanfelügyelő a prefektúra augusztus 30-i kollégiumi ülésén is hangoztatott. A főtanfelügyelő arra hivatkozott, hogy a Megyei Törvényszék közigazgatási részlegén az Unirea Főgimnáziumba járó diákok szüleinek kérése alapján június 12-én felfüggesztették a tanfelügyelőség 2015. évi 1385-ös döntését, amely elrendelte az Unirea iskola elemi és gimnáziumi magyar tannyelvű osztályainak a Bolyai iskolában működő katolikus vallás szakos középiskolai osztályokkal való összevonását az új Római Katolikus Teológiai Líceumba. Az ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be a katolikus iskolába járó gyermekek szülei, amit augusztus 2-án utasított el jogerősen a Táblabíróság. Ez a felfüggesztés viszont addig tart, amíg a tanfelügyelőségi döntés megsemmisítése bíróságilag végleges marad.
Időközben a közigazgatási bíróság elsőfokon törvénytelennek ítélte meg a tanfelügyelőség idei februári 70-es határozatát, amellyel megtiltotta a cikluskezdő osztályok indítását a katolikus líceumban, ugyanis a tanfelügyelőség vezetőségének csak az 1385-ös döntés augusztus 2-i végleges felfüggesztését követően lett volna joga erre a lépésre.
Jogi szakértők szerint, de egyszerű józan ésszel is elgondolkozhatunk azon, hogy két év elteltével hogyan lehet felfüggeszteni egy határozatot, ami már kifejtette hatását, és az akkori helyzet mára megváltozott, például felépítettek vagy lebontottak egy házat.
Kérdés, hogy melyik osztályokat akarják az Unirea Főgimnáziumba visszaküldeni. Nem kell ugyanis jogi tudás ahhoz, hogy megállapítsuk: az átcsoportosított osztályok után indult újabb osztályokra nem vonatkozik a táblabírósági döntés.
Az RMDSZ megyei szervezetének közleménye szerint: „Nyilvánvaló, hogy ez az ügy kevésbé jogi, bürokratikus kérdés, sokkal inkább politikai vonatkozású.”
A jogi tisztázatlanságok ellenére a Korrupcióellenes ügyészség helyi kirendeltsége meghosszabbította a volt iskolaigazgató, Tamási Zsolt József házi őrizetét. A tanfelügyelőség pedig mindent megtesz az iskola felszámolására: a pedagógusok nem kaptak kinevezést, az igazgató ideiglenes megbízása augusztus 31-én lejárt. Kérdés, hogy mi következik ezentúl, kit és hogyan vezetnek félre a következőkben attól az óhajtól vezérelve, hogy a katolikus iskola osztályait szétosszák egyrészt abba az iskolába, ahova a szülők nem akarják visszavinni a gyermekeiket, mert ott többször is megalázták őket.
Bodolai Gyöngyi / Népújság (Marosvásárhely)

Az Unirea Főgimnáziumot is veszélyezteti a katolikus iskola megszűnése
Marosvásárhely legrangosabb román nyelvű iskolájának, az Unirea Főgimnáziumnak a működését is fenyegeti a Római Katolikus Gimnázium küszöbön álló megszüntetése. Egy szerződés értelmében ugyanis az iskola addig használhatja a római katolikus egyház épületét, amíg működik a katolikus iskola.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye vagyonkezelője, a Római Katolikus Státus 2014-ben kötötte a legutóbbi szerződést Marosvásárhely polgármesteri hivatalával - a város iskoláinak a fenntartójával - a tulajdonában levő iskolaépületek bérbe adásáról.
A szerződés rögzíti, hogy az egyház tulajdonában levő iskolaépületeken - az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium épületein - 2014 és 2019 között miként osztozik az Unirea Főgimnázium és a Római Katolikus Gimnázium. A szerződés külön cikkelyben rögzíti:
„Ha a Római Katolikus Gimnázium nem alakul meg, vagy a bérleti időszakban megszűnik, a szerződés érvényét veszti”. Holló László, a Római Katolikus Státus igazgatója az MTI-nek nyilatkozva elmondta, korábban már egyszer kénytelenek voltak felbontani az Unirea Főgimnázium bérleti szerződését, mert a város nem teljesítette az abban foglalt feltételeket.
Elismerte: 2014-ben - amikor az újabb bérleti szerződést kötötték - jó alkupozícióban volt az egyház, és a hosszú tárgyalások során kölcsönös kompromisszumokkal kialakított bérleti szerződés nagymértékben segítette a Római Katolikus Gimnázium létrehozását.
„Ez az út látszott lehetségesnek az iskola létrehozására, mert különben Marosvásárhelyen elég nehéz katolikus magyar iskolát létrehozni. Ez bizonyos értelemben kényszerítő körülmény volt a polgármesteri hivatal számára” - magyarázta Holló László.
Azt is elmondta: februárban átiratban figyelmeztette a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalt, hogy a Római Katolikus Gimnázium megszűnése a bérleti szerződést is veszélyezteti.
A Római Katolikus Státus igazgatója ugyanakkor megjegyezte: a szerződés a katolikus iskola megszűnte után is érvényben maradhat, ha a felek hallgatólagosan érvényben tartják.
Úgy vélte: ha az egyház bejelentené, hogy a szerződést felbontottnak tekinti, a bejelentés azonnali következménye az lenne, hogy a város nem tudná már törvényesen fizetni az iskolák számláit a közüzemi szolgáltatók felé, és az iskolaépületek minden bizonnyal hónapokon belül áram és víz nélkül maradnának. „Rendkívül kellemetlen, hogy egyáltalán ilyesmiről kell gondolkodnunk, de amennyiben az iskolánkat megszüntetik, a szerződés feltételeit nem tartották be” - fogalmazott Holló László. A Római Katolikus Státus vezetője elmondta: szeptember közepére hívták össze azt a közgyűlést, amelyen tárgyalni akartak a kialakult helyzetről, de valószínűsítette, hogy az utóbbi napok fejleményei arra kényszerítik az egyházi szervezetet, hogy már korábban állást foglaljon.
Csütörtökön bizonyossá vált, hogy az állami hatóságok a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium megszüntetését készítik elő. Erről Liviu Pop tanügyminiszter tájékoztatta Miguel Maury Buendía pápai nunciust.
A Maros megyei tanfelügyelőség egy augusztus 2-án kimondott jogerős ítélet hivatalos közlésére vár ahhoz, hogy a gimnázium feloszlatását kinyilvánítsa. Szeptember 11-én kezdődik a 2017-2018-as tanév, a katolikus gimnázium több mint háromszáz diákjának és tanárainak még mindig rendezetlen a helyzete.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

Shakespeare-től Sütőig
Kezdődik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház 73. évada!
Amint arról korábban röviden hírt adtunk, évadkezdő sajtótájékoztatót tartott szerda délben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezetősége. A főtéri Scarlet Café emeleti részén többek között Gáspárik Attila vezérigazgató, Keresztes Attila rendező, a Tompa Miklós Társulat művészeti vezetője, valamint Alina Nelega rendező és Sebestyén Aba színművész és rendező beszélt az új évadról. Mint megtudtuk, számos jelentős szerző színművét műsorra tűzi mindkét társulat, közöttük olyan alkotók drámáit, mint William Shakespeare, Sütő András, Henrik Ibsen, William Golding, avagy Molière.
– Új évadot kezdünk egy összetartó és tehetséges csapattal, úgy gondoljuk, hogy folyamatosan képesek vagyunk a fejlődésre. Meghatározó szereplője szeretnénk lenni nemcsak a helyi, hanem az országos művészeti életnek is, de legfontosabb célunk továbbra is a marosvásárhelyi közönség és színházi élet szolgálata. A soron következő időszakban számos, igencsak fontos meghívásnak teszünk eleget mind az országban, mind külföldön – számunkra kiemelkedő jelentőséggel bír a bukaresti Országos Színházi Találkozón való részvétel, amelyen a színház mindkét társulata fellép, ezután Csehországba utazunk, a Liviu Rebreanu Társulat pedig Kisinyovba indul. Különlegesen jó évadnak nézünk elébe, igencsak híres szerzők műveit neves rendezők viszik majd színre, reméljük, hogy anyagilag is eleget tudunk tenni az elvárásoknak. Arra pedig, hogy miként gondolnak el a művészeink egy népünnepélyt, a szeptember 9-i, egész napos évadnyitó eseményünkkel keressük a választ. Marosvásárhelyen számos magyar és román nyelven zajló rendezvény van, mi közösen próbálunk egyedi formátumot adni az évadnyitónknak – mondta Gáspárik Attila.
Alina Nelega a román társulat új bemutatóiról beszélt. – Október elején román nyelvű ősbemutatóra várjuk a nézőket, a művet a magyar nyelvterületről emeltük át. A dzsungel könyve című musicalről van szó, Dés László, Geszti Péter és Békés Pál szerzeményéről, amely Maugli kalandjait dolgozza fel. Ezt két fontos projekt követi, az egyik egy új szöveg, Gabriel Sandu drámája, amely egy olyan család életéről szól, ahol mindkét szülő pap. A másik bemutatónk az Identitások címet viseli, amelynek szövegét Alina Nelega írta és Gavril Cadariu viszi színre, illetve lesz még egy premierünk: a
Teatru3G-vel közösen készül az Europinions című, hat rövid darabból álló sorozat, amely egy drámaírói verseny színpadi testet öltése. Hat színművész és két rendező viszi színre, Andi Gherghe és Olga Martinici. A gond az, hogy a kiemelkedő fontosságú előadások színreviteléhez és Marosvásárhelynek a nemzetközi színházi élet térképére való helyezéséhez infrastruktúrára van szükség, olyanra, amelyek minden más nagyobb városban megtalálhatók. Sokan nem hinnék, de az a tény, hogy Vásárhelynek nincsen például működő repülőtere, hatalmas akadályt jelent számunkra is, hiszen nem tudunk például neves külföldi rendezőket meghívni. A Fabula Mundi című, igen fontos projektünk egy részét Bukarestben kellett rendeznünk az Odeon Színházban, és mi is fizetünk érte. Mindezt azért, mert a meghívottaink reptér híján nem tudnak eljutni Marosvásárhelyre! Az infrastruktúra hiánya, illetve kezdetlegessége miatt a város sajnos továbbra is provincia marad nemcsak földrajzi szempontból, hanem a román és a magyar kulturális élet szemszögéből is. Összeköttetésekre van szükségünk, arra, hogy fizikailag is bekapcsolódhassunk a nemzetközi művészeti élet vérkeringésébe.
Keresztes Attila hozzátette: – Az elmúlt öt évben elkezdtünk egy igen jó csapatot formálni, és úgy gondolom, hogy ez sikerült. A Tompa Miklós Társulatot immár az összes hazai és magyarországi színházi fesztiválra meghívják. A jelenlegi feladatunk egy olyan évad megszervezése, amellyel eleget tudunk tenni az elvárásoknak és nyitunk Európa és a világ felé is. A költségvetés miatt az évad első részét saját forrásokból kell összehoznunk, Sebestyén Aba és én rendezem majd az előadásokat. A Macbethtel kezdünk, majd előadásainkkal megemlékezünk a 90 évvel ezelőtt született Sütő Andrásról, valamint a reformáció 500. évfordulójáról is. Sebestyén Aba színre viszi az Egy lócsiszár virágvasárnapját, ezt követően pedig én rendezem a Hedda Gabler drámát. Szilveszterkor a Fekete Péter című komédiát játsszuk, az évad második részében pedig ismét meglepetés-előadást jegyez Radu Afrim – árulta el Keresztes Attila. Reméljük, hogy jó évadunk lesz – pénzünk ugyan nincsen, de jó színművészeink vannak.
Sebestyén Aba elmondta, Sütő András szóban forgó drámája mindig aktuális, az egyén esélyeiről beszél egy olyan rezsimben, amelyben a törvényhozók elsőkként hágják át a törvényeket, amelyben a törvényeket saját előnyeikhez igazítják. – Mindez nagyon aktuális ma is, Marosvásárhelyen is – kötelességünk időnként Sütő egy-egy szövegét színpadra vinni, mert tematikái, kérdésfelvetései igazán időszerűek. Az Egy lócsiszár virágvasárnapja az egyén kiszolgáltatottságáról szól egy olyan rendszerben, amelyben a jog alkotói elsőkként tiporják lábbal az igazságot. Mit jelent manapság nekünk a reformáció, az ember megreformálása, Luther tanítása? Ki számunkra Luther Márton? A mindenkori forradalmak visszásságáról, erkölcsi etikájáról szól a darab, amelyet egy csodálatos társulattal viszek színre és örvendek, hogy megrendezhetem – mondta a színművész-rendező.
Ami a kezdődő, immár 73. évad előadásainak részletes ismertetését illeti, 8 új bemutatóval és 19 műsoron tartott, az előző évadok szakmai és közönségkedvenc előadásaival várja közönségét a Tompa Miklós Társulat.
Az első bemutató Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című tragikomédiája Harsányi Zsolt rendezésében és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, valamint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Akadémiai Műhelyének koprodukciójában kerül színpadra a Kisteremben. Ezt követi Keresztes Attila nagytermi stúdiótérben játszott Macbeth-rendezése, majd a reformáció 500. évfordulója alkalmából Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámájának nagytermi bemutatója Sebestyén Aba rendezésében. Szintén Keresztes Attila állítja színpadra Henrik Ibsen Hedda Gabler című színművét, valamint az óévet búcsúztató előadást: Somogyi Gyula–Eisemann Mihály–Zágon István Fekete Péter című zenés darabját.
A társulattal való korábbi sikeres együttműködések fényében Radu Afrim rendező ebben az évadban immár negyedik alkalommal fog dolgozni a Tompa Miklós Társulat színészeivel. Az egyelőre Meglepetés-előadás 4. munkacímet viselő produkció ezúttal a Kisteremben lesz látható. Az idei repertoárból sem hiányozhat a fiatalabb generációt megszólító előadás: William Golding nagy sikerű ifjúsági regényének, A legyek urának színpadi változatát Vidovszky György állítja színpadra. A „túlélőjáték” műfaji meghatározással fémjelzett előadás különlegessége pedig, hogy a gyerekszerepeket iskolás korú fiatalok játsszák majd. Az évad Molière komédiájával zárul, amely Bodolay Géza átiratában és rendezésében Le misanthrope/Az új embergyűlölő címmel kerül bemutatásra a Kisteremben.
Ami a soron következő fesztiválszerepléseket illeti, szeptember és október folyamán a Tompa Miklós Társulat fontos nemzetközi és hazai színházfesztiválokon vesz részt. A számos díjat és fesztiválszereplést maga mögött tudó Bartis Attila-darab, A nyugalom (r.: Radu Afrim) ezúttal Csehországban, a 25. Nemzetközi Pilseni Színházfesztiválon mutatkozik be szeptember 15-én. Ezt követően, szeptember 22-én Timur Vermestől a Nézd, ki van itt! (r.: Theodor-Cristian Popescu) című produkció vendégszerepel Szatmárnémetiben, a TRANZIT FESZT multikulturális színházfesztivál keretén belül. Csehov műve, a Sirály (r.: Keresztes Attila) az Újvidéken megrendezésre kerülő Synergy#WTF (World Theater Festival) programjába kapott meghívást, ahol október elején láthatja majd a szerbiai közönség. A Tompa Miklós Társulat idén Radu Afrim Retromadár blokknak csapódik, és forró aszfaltra zuhan című előadásával képviselteti magát az ország legrangosabb, idén 27. alkalommal megszer- vezendő színházi szemléjén, az Országos Színházi Fesztiválon (FNT) október 22-én, Bukarestben.
A közönség igényeit figyelembe véve a 2017/2018-as évad bérletajánlata két újdonságot tartalmaz. Az idei évadtól kezdődően a Kovács György-felnőttbérlet megszűnik. Helyét a 4, 6 vagy 8 egységes szabadbérletek veszik át, amelyek a helyhez és időponthoz kötött felnőttbérlethez képest nagyfokú rugalmasságot biztosítanak mind a megtekintendő előadás, mind pedig a színházlátogatás időpontját illetően. Újdonságként ajánlják a Molter Károly nyugdíjas-szabadbérletet, amely kedvezményes áron 4 szabadon választott, az idei évadban a Nagyteremben bemutatásra kerülő előadás megtekintését teszi lehetővé.
A további bérletek a következők. Helyre szóló és időponthoz kötött bérletek: Bernády György-mecénásbérlet (érvényes a Tompa Miklós Társulat összes bemutatójára, továbbá garancia arra, hogy a néző az összes színházi rendezvényről elsőként értesül – 730 lej). Kemény János-bemutatóbérlet (érvényes a Tompa Miklós Társulat 4 nagytermi előadásának bemutatójára – 120 lej). Kántorné-nyugdíjasbérlet /17 óra/ (érvényes a Tompa Miklós Társulat 4 nagytermi előadására – 30 lej). Delly Ferenc-nyugdíjasbérlet /19 óra/ (érvényes a Tompa Miklós Társulat 4 nagytermi előadására – 30 lej).
Szabadbérletek – a bérletek nincsenek előre meghatározott dátumhoz, időponthoz kötve, és nem helyre szólóak. Harag György-egyetemistabérlet (kedvezményes négy egységes szabadbérlet – 30 lej). Bolyai János-diákbérlet (kedvezményes négy egységes szabadbérlet – 30 lej). Köteles Sámuel pedagógusbérlet (kedvezményes négy egységes szabadbérlet – 40 lej) Molter Károly nyugdíjas-szabadbérlet (kedvezményes 4 egységes szabadbérlet – 30 lej). 4, 6 és 8 egységes szabadbérlet (a bemutatók és vendégelőadások kivételével bármikor felhasználhatók a Tompa Miklós Társulat repertoárján levő bármely előadás megtekintésére – 60, 80 és 100 lej). Jegyek és bérletek már válthatók a www.biletmaster.ro honlapon és a színházban működő jegypénztárban hétköznaponként 9-15 óra között valamint előadások előtt egy órával (telefon: 0365-806.865). A Kultúrpalotában működő jegypénztár szeptember 11-től tart nyitva hétköznaponként 12-17.30 óra között. A tavalyi bérletesek helyét szeptember 30-ig fenntartják.
K. NAGY BOTOND / Népújság (Marosvásárhely)

NÉPSZAVAZÁS LESZ: MI A CSALÁD?
Még ezen az őszön szeretnék megtartani a család meghatározására vonatkozó alkotmánymódosítási népszavazást – közölte szombaton Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a párt Országos Végrehajtó Bizottságának ülésén.
A PSD ugyanakkor prioritásként kezeli a prevenciós törvényt, a Szuverén Fejlesztési és Befektetési Alapra vonatkozó törvényt, az igazságügyi törvényeket, a nyugdíjtörvényt és az elektromos áramra valamint földgázra vonatkozó jogszabály elfogadását is.
Fontosnak tartja a PSD a mezőgazdasági és erdőterületek eladását szabályozó új törvényt is, mert “nem nézhetjük tétlenül, ami Romániában történik, hogy földjeinket idegenek vásárolják fel” – fogalmazott a párt vezetője.
Az állami költségvetés törvénytervezete októberben kerül a parlament elé. Prioritást élvez a PSD szemében a közigazgatási törvénykönyv, a helyi adókat szabályozó jogszabály és a lobbitörvény is – tette hozzá Dragnea.
Agerpres; Erdély.ma

Ámokfutás, akadályok nélkül
Nyolc hónap uralgás után mintha egyre magabiztosabbá, arrogánsabbá válnának a kormánykoalíció vezetői, nyilatkozataik, tetteik egyaránt azt bizonyítják: már nem tartanak sem a külföldi, sem a hazai bírálatoktól.
A tavaly decemberi voksoláson elsöprő többséggel megválasztott csapat januárban még visszavonulót fújt, amikor tízezrek, százezrek vonultak utcára a korrupcióellenes harc megtorpedózása miatt, Liviu Dragnea pártelnök pedig mosta kezeit, semmiről semmit nem tudott, amikor a legfontosabb partnerországok nagykövetei szemrehányást fogalmaztak meg. Oly mértékű össztűz zúdult rájuk, hogy akkor kénytelenek voltak visszavonulót fújni. Szükség volt egy kis időre, de lám, augusztusra csak összeállt az a módosítócsomag, amely ismét politikai ellenőrzés alá vonná az igazságszolgáltatást, az e célból odarakott szakértő miniszter megtette végre azt, amivel megbízták. Az egyelőre csak közvitára bocsátott tervezet még csak százakat, ezreket vitt utcára, de a külföldi reakciók nem maradtak el, és sorra megszólaltak a legjelentősebb nagykövetek is. Csakhogy most Dragneáék nyeregben érzik magukat, és oly nagy szükségük van a tervezetbe foglalt változtatásokra, hogy a korábbi szánom-bánom helyett inkább támadásba lendültek. A szociáldemokraták elnöke patetikus kérdésként vetette fel: „már gondolkodni sincs jogunk a saját hazánkban”, kebelbarátja, Tăriceanu továbbment: azzal vádolta meg a bírálatokat megfogalmazó nagyköveteket, hogy a korrupcióellenes ügyészség segítségével saját pecsenyéjüket sütögetik, azaz megvádolt, elítélt vállalkozók helyét készítik országuk üzletemberei számára. A már jól ismert, oly sokszor bevált nemzeti szuverenitást féltő retorikával próbálják elterelni a figyelmet annak jelentőségéről, amire készülnek. Csakhogy miközben ők túlzottan erőteljesnek, igazságtalannak ítélik a korrupcióellenes hatóságok eljárásait, kiderül, hogy vannak, akiket egyáltalán nem rettent el az ügyészek szorgalma. Épp a minap helyezték őrizetbe az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnökét több magas rangú vezetővel együtt, a vád szerint több mint 13 millió lejt térítettek el, használtak fiktív kifizetésekre. Újabb bizonyíték, hogy van helye a korrupcióellenes küzdelem erősítésének. A legfrissebb közvélemény-kutatások is megerősíthették Dragneáékat abban, hogy bármit megtehetnek, népszerűségük töretlen. Nem véletlen, hogy éppen most került elő egy másik, ugyancsak tízezreket tiltakozásra mozdító, rég lezártnak hitt ügy: a verespataki aranybányák újraindításának kérdése. Azt hihettük, elmúlt a veszély, belátták a ciánalapú aranykitermelés kockázatát, és a kanadai cégnek mennie kell, ám kiderült, a Tudose-kabinetnek más tervei vannak. Bejelentették, visszavonják a Verespatak UNESCO-védettségét kérő román beadványt, mivel az akadályozná az aranykészletek kitermelését... Nem tartanak az utcára vonuló tömegektől, nem riasztja vissza őket a külföldi rosszallás, a szociáldemokraták romboló ámokfutása immár akadályok nélkül folytatódik. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

MAROSVÁSÁRHELYI ISKOLAÜGY – MEGSZORÍTÁSOKKAL ENGEDÉLYEZTE A POLGÁRMESTERI HIVATAL A TÜNTETÉST
Csak megszorításokkal engedélyezte a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a Római Katolikus Gimnázium védelmében szerdára meghirdetett tüntetést – tudta meg az MTI Holló Lászlótól, a demonstrációt bejelentő Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatójától.
Holló László elmondta: 4-5 ezer résztvevőre számítanak a tiltakozáson, és ennyit is jelentettek be, a polgármesteri hivatal illetékes bizottsága azonban csak a járdán és a prefektusi hivatal előtti téren engedélyezte a gyülekezést, ahol töredéke fér el a bejelentett tömegnek. Hozzátette: közölték vele, hogy a forgalmat nem állítják le a prefektusi hivatal előtti úton.
A szervezőknek a megszorítások miatt arról kell gondoskodniuk, hogy ne mindenki a térre próbáljon bejutni, hanem fegyelmezetten, távolabb a járdán helyet foglalva vegyen részt a tüntetésen. Hozzátette: a saját rendfenntartóik segítségével megpróbálják majd betartatni a velük szembe támasztott követelményeket. “Katonanemzet vagyunk, és mert ez a tüntetés egy szent cél érdekében van, bízom benne, hogy mindenki megfelelőképpen fog viselkedni” – fogalmazott Holló László.
A Státus alapítvány vezetője szerint a szervezők továbbra is azt várják, hogy minél többen vegyenek részt a tüntetésen. Hozzátette, rövid lesz a tiltakozás. Jakubinyi György érsek, a Római Katolikus Státus Alapítvány elnöke, és a szülők képviselője fog beszédet mondani.
Kedden a Magyar Unitárius Egyház és a Székely Nemzeti Tanács is a tüntetésen való részvételre szólította fel híveit. Az unitárius egyház közleményében sajnálatosnak és megdöbbentőnek nevezte, hogy a tanintézménybe iratkozott gyermekeket és szüleiket, valamint az iskola tanári karát és fenntartóját egy héttel a tanévkezdés előtt is bizonytalanságban tartják az állam illetékes intézményei.
Az SZNT nevében Izsák Balázs elnök kijelentette: az autonóm Székelyföld egyebek mellett azt is jelenti, hogy a nevelés és oktatás intézményi hátterét a székelyföldiek saját történelmi hagyományaik szerint építhetik fel és működtetik. “Az oktatási rendszer önállósága pedig a hasonló, teljességgel elfogadhatatlan, a közösség egészére kiható merényleteket is kizárja” – állapította meg az SZNT elnöke.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi felhívása után Kelemen Hunor RMDSZ-elnök személyes felhívást is közzétett kedden. “Holnap megmutatjuk: mi az a közösség vagyunk, amely mindig kész kiállni, amely mindig kész mindent megtenni igazáért!” – fogalmazott felhívásában Kelemen Hunor.
A múlt héten bizonyossá vált, hogy a román állami hatóságok a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium megszüntetését készítik elő. Erről Liviu Pop tanügyminiszter tájékoztatta Miguel Maury Buendía pápai nunciust. A Maros megyei tanfelügyelőség egy augusztus 2-án kimondott jogerős ítélet hivatalos közlésére vár ahhoz, hogy a gimnázium feloszlatását kinyilvánítsa. Romániában szeptember 11-én kezdődik a 2017-2018-as tanév. A katolikus gimnázium több mint háromszáz diákjának és tanárainak még mindig rendezetlen a helyzete.
A Római Katolikus Státus Alapítvány elnöke, Jakubinyi György érsek szerdára, helyi idő szerint 18 órára hívott tüntetni “minden jóakaratú embert” Maros megye prefektusi hivatala elé.
Gazda Árpád / MTI; Erdély.ma

Vásárhelyi iskolaügy: tüntetésre buzdítanak a magyar pártok és az unitáriusok is
Az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt is közleményben kérte hétfőn szimpatizánsait, hogy vegyenek részt azon a szerda délutáni marosvásárhelyi tiltakozó megmozduláson, amelyet a Római Katolikus Státus Alapítvány hirdetett a megszűnés határára juttatott Római Katolikus Gimnázium védelmében.
Az RMDSZ hétfői közleményében megállapította: a román hatóságok egy éven keresztül csúfot űztek a szülőkből, semmibe vették a diákok jövőjét, végveszélybe sodorták az iskolát. Miután a hatóságok helyi szinten minden megoldási próbálkozást elgáncsoltak, a diákok jövője a tanügyminiszter kezében van – folytatódik a közlemény.
Nyomást kell gyakorolnunk a minisztériumra, hogy biztosítsa az iskola működését. Ezért tüntetünk!” – áll a dokumentumban. A szövetség arra kérte szimpatizánsait, mindenki hozzon magával egy barátot és egy gyertyát is.
A Biró Zsolt MPP-elnök által jegyzett közlemény úgy fogalmaz: Adjunk hangot az igazunknak. Mondjunk nemet a jogköntösbe bújtatott intézkedések kitervelőinek. Ne hagyjuk az iskolát!”
A Szilágyi Zsolt EMNP-elnök által jegyzett közlemény arra kér minden civil és politikai szereplőt, hogy közösen helyezzék nyomás alá Románia kormányát.
„Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a marosvásárhelyi iskola ügye megoldódjon, s a felekezeti oktatáshoz való jog se sérüljön” – áll az EMNP közleményében. Az EMNP álláspontja szerint a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye az elnyomás, a diszkrimináció és az erőszakos asszimiláció szimbólumává vált. Általuk a román kormány képviselői azt bizonyítják, hogy „nem vesznek tudomást azoknak a törvénytisztelő, adófizető román állampolgároknak a véleményéről, akikért - hivatali kötelességükből adódóan – felelősek” – fogalmaz az EMNP.
A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumért szervezett szerdai tüntetésen való részvételre szólít a Magyar Unitárius Egyház vezetői nevében Bálint Benczédi Ferenc püspök is, aki hétfői közleményében jelezte: együttérzésüket fejezik ki római katolikus hittestvéreikkel szemben a felekezeti iskola körül kialakult helyzet kapcsán. Úgy fogalmazott: sajnálatos és megdöbbentő, hogy az illetékes állami intézmények egy héttel az iskolakezdés előtt még mindig bizonytalanságban tartják a tanintézetbe iratkozott diákokat és szüleiket. Az unitárius egyház fontosnak tartja, hogy – akárcsak korábban a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium esetében – szolidaritásukat ne csak szavakban, hanem tettel is bizonyítsák, ezért arra kérik lelkészeiket és híveiket, hogy vegyenek részt a szerdán 18 órától Marosvásárhelyen, a prefektúra épülete előtt sorra kerülő, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány által szervezett tüntetésen. Az MTI-hez hétfőn eljuttatott felhívásában a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoport közölte: a múlt héten tartott megmozdulásaik során 3670-en írták alá azt a kiáltványukat, amellyel a katolikus iskola ügyének rendezésére szólították fel az illetékes intézményeket. A szülői csoport közölte: a magyar pártok és a Római Katolikus Státus Alapítvány képviselőivel közösen egyeztek meg pénteken a szerdai tüntetés megszervezéséről. A Státus „a házigazda feladatait”, az RMDSZ a logisztika biztosítását, a többi párt és szervezet pedig a mozgósítást vállalta. „Ugyanakkor felszólítottunk mindenkit, hogy mellőzzék a politikai megnyilvánulásokat, és tartsák tiszteletben, hogy gyermekeinkről van szó” – áll a szülői csoport felhívásában. A múlt héten bizonyossá vált, hogy a román állami hatóságok a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium megszüntetését készítik elő. Erről Liviu Pop tanügyminiszter tájékoztatta Miguel Maury Buendía pápai nunciust. A Maros megyei tanfelügyelőség egy augusztus 2-án kimondott jogerős ítélet hivatalos közlésére vár ahhoz, hogy a gimnázium feloszlatását kinyilvánítsa. Romániában szeptember 11-én kezdődik a 2017-2018-as tanév. A katolikus gimnázium több mint háromszáz diákjának és tanárainak még mindig rendezetlen a helyzete. A Római Katolikus Státus Alapítvány elnöke, Jakubinyi György érsek szerdán 18 órára hívott tüntetni „minden jóakaratú embert” Maros megye prefektusi hivatala elé. Krónika (Kolozsvár)

RMPSZ: a magyar oktatás ellen szól a vásárhelyi iskola ellehetetlenítése
A romániai magyar kisebbségi közoktatás ellen szól a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum működésének megakadályozása a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szerint. Tüntetésre hív Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a Székely Nemzeti Tanács és az evangélikus egyház is.
A szakmai szervezet kedden felhívást tett közzé, melyben a megszűnés határára juttatott marosvásárhelyi katolikus gimnázium jogi helyzetének megoldásáért szervezett szerdai tüntetésen való részvételére hív minden felelősen gondolkodó állampolgárt. Az RMPSZ országos elnöksége nevében Burus-Siklódi Botond elnök által jegyzett állásfoglalás szerint sajnálatos és felháborító, hogy a gimnázium helyzete egy héttel az iskolakezdés előtt még mindig megoldatlan.
A szakmai szervezet emlékeztet, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot – akár állami, akár felekezeti jellegű – az ország alkotmánya biztosítja, a kisebbségben élő magyarság számára pedig a tanintézetek az identitás őrzésének és megerősítésének központjai voltak és lesznek.
„Kisebbségi jogaink gyakorlásában gátolnak meg azok, akik akadályokat gördítenek az anyanyelvű oktatás minden szintű és formájú megvalósítása elé. A Római Katolikus Teológiai Líceum működésének megakadályozása a romániai magyar kisebbségi közoktatás ellen szól” – állapítja meg az RMPSZ.
A szervezet felkér minden, a romániai magyar közoktatásért felelősen gondolkodó személyt, hogy vegyen részt az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány szerdai, 18 órától meghirdetett tüntetésén a Maros megyei prefektúra épülete előtti téren, és mindenki vigyen magával egy gyertyát.
A tiltakozáson való részvételre buzdít Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is. Keddi felhívásában a politikus arra figyelmeztet, hogy 2018-hoz közeledve a magyarságnak lassan hozzá kell szoknia a gondolathoz, miszerint egyre gyakoribbak lesznek a magyarellenes lépések; a provokációnak, jogaink és javaink ellen elkövetett támadásoknak szerinte az a céljuk, hogy megfélemlítsenek.
„Én most is az összefogást és a közös cselekvést javaslom mindannyiunknak. Ma, amikor a Római Katolikus Teológiai Líceum ügyében az adminisztratív és jogi lehetőségek eszköztárát kimerítettük, ismét utcára kell vonulnunk igazunkért. Fel kell mutatnunk, hogy az egy éve tartó forgatókönyv-szerű hadjárat ellenére sem adjuk fel” – állapítja meg Kelemen Hunor. Mivel a tanügyminiszter kezében van a diákok jövője, az RMDSZ elnöke szerint nyomást kell gyakorolni az oktatási minisztériumra, hogy biztosítsa az iskola működését.
A Székely Nemzeti Tanács úgy véli, a marosvásárhelyi katolikus iskola ellehetetlenítése a romániai magyar közösség egésze ellen folytatott állami üldöztetés nyilvánvaló példája. A szervezet szerint a gimnázium melletti kiállás valamennyi közösségben gondolkodó, annak javáért küzdő egyén és szervezet kötelessége, ezért az SZNT arra buzdít minden székelyföldi magyart, hogy vegyen részt a szerdai tüntetésen, és minden olyan megmozdulásban, amely az iskola törvényes működését elősegíti.
„Az autonóm Székelyföld egyebek mellett azt is jelenti, hogy a nevelés és oktatás intézményi hátterét a magunk történelmi hagyományai szerint építjük fel és működtetjük. Az oktatási rendszer önállósága pedig a hasonló, teljességgel elfogadhatatlan, a közösség egészére kiható merényleteket is kizárja” – szerepel Izsák Balázs SZNT-elnök keddi felhívásában.
Tüntetésre hív a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetősége is, amely arra kéri a Marosvásárhelyen és környékén élő híveit és lelkészeit, hogy szerdán jelenlétükkel erősítsék a Római Katolikus Teológiai Líceumért szervezett megmozdulást. Kedden közzétett felhívásában Adorjáni Dezső Zoltán püspök úgy fogalmaz: „nem engedhetjük, hogy a román állam illetékes intézményei ily módon űzzenek gúnyt és gyakoroljanak elnyomást és hatalmi visszaélést a magyar kisebbség és annak intézményei felett.
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ebben az ügyben összefogjunk és megmutassuk, nem engedünk az elnyomásnak és a végsőkig kitartunk és küzdünk jogainkért” – szerepel az egyház nyilatkozatában, amelyben az evangélikus-lutheránusok együttérzésüket és szolidaritásukat fejezik ki a római katolikus egyházzal, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival, tanáraival, vezetőségével és szülői bizottságával.
A múlt héten bizonyossá vált, hogy a román hatóságok a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium megszüntetését készítik elő. Erről Liviu Pop tanügyminiszter tájékoztatta Miguel Maury Buendía pápai nunciust. A Maros Megyei Tanfelügyelőség egy augusztus 2-án kimondott jogerős ítélet hivatalos közlésére vár ahhoz, hogy a gimnázium feloszlatását kinyilvánítsa. Bár a 2017-2018-as tanév szeptember 11-én kezdődik, a katolikus gimnázium több mint háromszáz diákjának és tanárainak még mindig rendezetlen a helyzete. A Római Katolikus Státus Alapítvány elnöke, Jakubinyi György érsek szerdára tüntetni hívott „minden jóakaratú embert" Maros megye prefektusi hivatala elé. kronika.ro

Elfogadták a népszavazásról szóló törvénymódosítást
Elfogadta a képviselőház az alkotmánymódosító népszavazások megszervezéséről szóló törvénymódosítást kedden. Liviu Dragnea házelnök, a kormány fő erejét adó PSD elnöke szerint ezzel újabb lépést tettek annak érdekében, hogy a románok még a tél beállta előtt „maguk dönthessenek arról”, milyen meghatározással szerepeljen a család fogalma az ország alaptörvényében.
A Koalíció a családért nevű ernyőszervezet – a szükséges félmillió helyett – több mint hárommillió támogató aláírást gyűjtött össze polgári kezdeményezéséhez, amelyben azt javasolja, hogy az alkotmány „egy férfi és egy nő” önkéntes házasságaként határozza meg a családot, a hatályos alaptörvényben szereplő „házastársak” kifejezés helyett. A melegházasság későbbi legalizálását ellehetetlenítő alkotmánymódosító törvénytervezet jelenleg a szenátus elfogadására vár, de hatályba lépéséhez érvényes és eredményes népszavazásra is szükség van.
A kedden elfogadott törvénymódosítás szervezési kérdésekben pontosítja egy alkotmánymódosító népszavazás megszervezését. A jogszabály egyebek mellett leszögezi, hogy a referendumot az alkotmánymódosító törvénytervezet parlamenti elfogadását követő 30 napon belül, az egy hónapos időszak utolsó vasárnapjára kell kiírni.
Dragnea megerősítette, hogy támogatja a család alkotmányos meghatározásának módosítását. Kifejezte reményét, hogy senki sem fogja alkotmányos óvással hátráltatni a kedden elfogadott törvény hatályba lépését, és Klaus Johannis államfő sem küldi azt vissza megfontolásra a parlamentnek.
Egyes civil szervezetek és ellenzéki médiumok azzal vádolják a PSD-t, hogy politikusai korrupciós botrányairól, a kormány gazdaságpolitikai „kapkodásáról” próbálja elterelni a figyelmet egy „álproblémával”, az alkotmánymódosítás pedig szerintük visszalépést jelentene az emberi jogok romániai érvényesítésének terén.
A kommunista diktatúra bukása után Románia 1991 novemberében népszavazással fogadta el új alkotmányát, amelyet eddig egyszer módosítottak 2003 októberében, lehetővé téve az ország csatlakozását a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz. A 2012-ben hatalomra került szociálliberális parlamenti többség átfogó alkotmányos reformot próbált végrehajtani, kezdeményezését azonban az alkotmánybíróság meghiúsította, arra hivatkozva, hogy az túllépi az alkotmánymódosítás kereteit, új alaptörvényt pedig csak egy alkotmányozó nemzetgyűlés hozhat.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)

Keresztényüldözés Marosvásárhelyen
Nem engedünk, nem engedhetünk a Római Katolikus Gimnázium ügyében – ezt nemcsak a tegnap esti marosvásárhelyi tüntetés jelzi, hanem az is, hogy a magyar kormány határozottan állást foglalt e kérdésben. Tegnap ugyanis az iskolaügy miatt bekérették a budapesti külügyminisztériumba Románia magyarországi nagykövetét, akivel közölték – miként Magyar Levente, a tárca parlamenti államtitkára fogalmazott –: megdöbbenéssel szemlélik, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter bukaresti látogatása után egy nappal a román hatóságok felfüggesztik a marosvásárhelyi katolikus gimnázium működését.
Magyarország ezt a katolikus egyház, a magyar kisebbségek, a gyermekek, a családok és a romániai restitúciós folyamat elleni támadásnak értékeli – nyomatékosított az államtitkár. Szintén a tegnap a Fidesz is egyértelművé tette az előbbinél keményebb hangnemben, hogy a leghatározottabban tiltakozik a marosvásárhelyi katolikus iskola működésének ellehetetlenítése ellen. A budapesti kormánypárt felszólította a román kormányt és az azt alkotó pártokat, haladéktalanul tegyék lehetővé az iskola működését, és vessenek véget az erdélyi magyarság elleni támadásoknak. Néhai N. C. elvtárs kisebbségtipró politikájának mai hódolói az előbbiekre határozottan mondhatják: beavatkozási kísérlet Románia belügyeibe. Illetve, szokás szerint elhangozhat, hogy e hazában egyszer s mindenkorra példásan megoldották a nemzetiségi kérdést. Alighanem e mély gondolat jegyében fogalmazhatta meg dorgáló szavait Maros megye főtanfelügyelője, aki egyenesen a szülőket hibáztatta azért, hogy gyermekeik bizonytalanságban várják a tanévet, noha tudhatták, hogy az iskolát „nem is hozták létre törvényesen”. Ám a főtanfelügyelő nevetséges háborgása, miként Marosvásárhely polgármesteri hivatalának tüntetés elleni akadékoskodása szokványos gesztus. Nem mondják ki, de üzenik: megragadunk minden alkalmat, hogy megalázzuk, jogaitól megfosszuk az itt élő magyarságot. Most Marosvásárhelyen, holnap máshol: Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön. Amennyiben hagyjuk, természetesen. Amikor egy héttel ezelőtt Szijjártó Péter külügyminiszter Bukarestben járt, az iskola kérdését is felvetette tárgyalópartnereinek, megoldást szorgalmazva, politikai akaratban és jóindulatban bizakodva. Udvarias vendégként még Puskás-mezt is ajándékozott Liviu Dragneának, akinek ugyan nem hatásköre, de pártjának befolyása mégis lehet(ne) a marosvásárhelyi rendezésben. Nem történt semmi, így nem Budapesten múlott, hogy a diplomáciai próbálkozások kudarcba fulladtak, ezért a magyar kormány arról döntött, határozatlan ideig felfüggeszti Románia különböző nemzetközi szervezetekbe – például az OECD-be – való jelentkezésének támogatását. A jelek szerint ez máris érzékenyen érinti Bukarestet, de beszédes a diplomáciában szokatlanul erős fogalmazás is: Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tegnap délután már a keresztényüldözés román hatósági változatáról beszélt. Nem véletlenül, hiszen kiderült: jóindulatra a magyar közösség ezúttal sem számíthat, így ebben a pillanatban a szavak, de főként az érdekek erejében bízhat.
Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Katolikus gimnázium ügye: Liviu Dragnea sürgős megoldást követel a minisztériumtól
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a kormány és az oktatási minisztérium "bátor" fellépését sürgette csütörtökön a megszűnés küszöbére került marosvásárhelyi katolikus Gimnázium helyzetének rendezésére.
A politikus leszögezte: Románia - amely aggodalmának adott hangot a kisebbségek anyanyelvű oktatását korlátozó új ukrán törvény miatt - nem alkalmazhat kettős mércét az etnikai kisebbségekkel kapcsolatban, és Magyarország reagálásától függetlenül megoldást kell találnia a marosvásárhelyi iskolaügyre.
Rámutatott: a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban több száz diák tanul, az egyház pedig azzal a feltétellel adta bérbe az önkormányzatnak a tulajdonát képező épületet, hogy abban (a román tannyelvű Unirea Főgimnázium mellett) a felekezeti iskola is működhessen.
Miért kell szenvedniük a gyerekeknek?
Dragnea megjegyezte, nem tudja, hogy a hatóságok fellépése ebben az ügyben jót tesz-e Romániának, és annak a nyugalomnak, amelyet valamennyien óhajtanak, főleg 2018-ra. Ezzel Románia közelgő centenáriumára és arra utalt, hogy a marosvásárhelyi katolikus gimnázium megalapításának törvényességét a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kérdőjelezte meg. A vádhatóság csaknem egy éve indított azóta is lezáratlan büntetőeljárást a korábbi iskolaigazgató és főtanfelügyelő ellen, és tömeges beidézésükkel a szülőket is megfélemlítette.
"Nem tudom, miért kell szenvedniük az ottani gyerekeknek. Úgy vélem, hogy az oktatási minisztériumnak kellő bátorsággal és bölcsességgel kell elemeznie a helyzetet, és meg kell találnia a megoldást. Kinek érdeke, hogy ott ennyire felkorbácsolja az érzelmeket, és fokozódó elégedetlenséget provokáljon? És itt nem Magyarország reagálására, hanem magára az alaphelyzetre utalok. Az nagyon súlyos, hogy az emberek tiltakozni kényszerülnek, amiért a gyerekeiknek nincs hol tanulniuk" - jelentette ki a nagyobbik bukaresti kormánypárt vezetője.
A PSD elnöke újságírói kérdésre reagálva úgy vélekedett: Magyarország reagálását túlzónak lehet tekinteni, de szerinte a két ország közti nyilatkozatháború nem oldja meg a marosvásárhelyi helyzetet.
Liviu Dragnea sajtótájékoztatóján elmondta, kedden tárgyalt Kelemen Hunorral Bukarestben. Az RMDSZ elnöke arról tájékoztatta, hogy a szövetség folytatni kívánja a parlamenti együttműködését a két kormánypárttal. "Javítunk az együttműködésünkön. A PSD frakcióvezetője hetente találkozik az ALDE és az RMDSZ frakcióvezetőivel, és közösen átbeszélik a napirendre kerülő tervezeteket" – magyarázta.
Kelemen: politikai akarat kell a gimnázium megtartásához
Kelemen Hunor korábban, a szerda esti tüntetés után az Agerpresnek azt nyilatkozta: csakis a politikai akaraton múlik, hogy megmarad-e a marosvásárhelyi katolikus gimnázium. Elmondta, hogy az elmúlt egy évben Liviu Pop oktatási miniszterrel, Dacian Cioloș és Sorin Grindeanu miniszterelnökökkel és Klaus Johannis államfővel is tárgyalt a Római Katolikus Gimnázium ügyéről, de valamennyien azt mondták, nincs mit tenniük. Amikor azonban a marosvásárhelyi önkormányzat három rendben is határozattal próbálta kiigazítani azt az állítólagos adminisztratív hibát, amely az iskola létrehozásakor történt, ezeket valamennyi alkalommal megtámadta a prefektus, a kormány Maros megyei képviselője.
"Világos, hogy létezik az iskola megszüntetésének a szándéka, egy arra irányuló törekvés, hogy ne hagyjanak működni egy magyar iskolát. (.) Ez politikai kérdés. Hiába csűrjük, csavarjuk az adminisztratív és jogi érveket, mert ha van rá politikai akarat, létezhet ez az iskola" - jelentette ki Kelemen Hunor, aki maga is részt vett a szerdai marosvásárhelyi tüntetésen. Hozzátette: abból kell kiindulni, hogy a helyi önkormányzatnak az volt a szándéka, hogy létrehozza a tanintézetet, és ha adminisztratív hibák történtek a folyamatban, azokat ki kell igazítani.
Kelemen Hunor ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a katolikus gimnázium megszüntetésével automatikusan érvényét veszti az a bérleti szerződés, amellyel a marosvásárhelyi önkormányzat a város legrangosabb román nyelvű iskolája, az Unirea Főgimnázium számára bérli a római katolikus egyház vagyonkezelőjétől az iskolaépületet. Hozzátette, nem tudja, hogy mi fog történni, mert az egyház ügyeibe nincsen beleszólása, de valószínűsítette, hogy a bérleti szerződés hatályát veszti. "Ebből pedig újabb cirkusz következik, hogy lám, a római katolikus egyház kirakja az iskolából a román gyerekeket" - jegyezte meg az RMDSZ elnöke. maszol.ro

Liviu Pop: a marosvásárhelyi iskola ügye nem tartozik az oktatási minisztériumhoz
Romániában egyenlő bánásmódban részesül minden kisebbség - hangsúlyozta csütörtökön Liviu Pop oktatási miniszter a marosvásárhelyi római katolikus líceum ügye kapcsán. A kormányülés elején a tárcavezető közölte, "Marosvásárhelyen különleges helyzet állt elő", és az ülést követően ismertetni kíván Mihai Tudose miniszterelnökkel "néhány lehetséges megoldást". "Mi egyenlő bánásmódban részesítünk minden kisebbséget. Ez az ügy nem tartozik az oktatási minisztérium hatáskörébe, jelen esetben helyi problémával állunk szemben, ugyanakkor egy DNA-eljárás is folyamatban van. Azt hiszem, találtunk megoldást arra, hogy az oda járó tanulók ne szenvedjenek, elvégre több száz diákról van szó" - fogalmazott a tárcavezető. agerpres; Transindex.ro

LIVIU POP: EGY MÁSIK TANINTÉZETHEZ SOROLJÁK BE A MAROSVÁSÁRHELYI RÓMAI KATOLIKUS TEOLÓGIAI LÍCEUM OSZTÁLYAIT
Egy másik tanintézethez, vélhetően a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolják be a marosvásárhelyi római katolikus teológiai líceum osztályait – közölte csütörtök este az oktatási miniszter. Liviu Pop szerint azt követően született meg ez a döntés, hogy kézhez kapták a bíróság indoklását a líceum megalapításáról szóló tanfelügyelőségi határozat érvénytelenítésével kapcsolatban.
“Megvan az indoklás, és kiadtam a rendeletet a tanfelügyelőségnek, hogy a gyerekeket írassák be az osztályokba, és a tanárok kezdjék el az oktatást hétfőtől. A tanulókat és a tanárokat egy másik líceumhoz fogják besorolni amíg lezárul a folyamatban levő per és a DNA által indított bűnvádi eljárás, amelyben az egykori igazgatótanács tagjai és a volt főtanfelügyelő is érintett. Ez az egyetlen megoldás, amelyet javasolni tud az oktatási minisztérium” – fogalmazott Liviu Pop az Antena 3 televíziónak adott nyilatkozatában, hangsúlyozva, hogy ez csak ideiglenes megoldás, és “amint lezárul a per, minden visszaáll a rendes kerékvágásba”.
A tárcavezető rámutatott, “semmi nem fog változni”, nem költöztetik el az épületből a tanulókat és a tanárokat.
Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelő az AGERPRES hírügynökségnek nyilatkozva csütörtökön azt mondta, mivel jogi szempontból a Római Katolikus Teológiai Líceum nem létezik, péntekre összehívják az igazgatótanácsot, hogy eldöntsék, melyik iskolához sorolják be az osztályokat.
Agerpres; Erdély.ma

Politikai akarat kérdése (Marosvásárhelyi iskolaügy)
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint csakis a politikai akaraton múlik, hogy megmarad-e a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium. Kijelentése a szerda délutáni marosvásárhelyi tüntetés és Magyarország kormányának reakciója nyomán valósnak tűnik, hiszen a legfőbb kormánypárt elnöke tegnap sürgős megoldást követelt az oktatási minisztériumtól.
Kelemen Hunor a szerdai marosvásárhelyi tüntetés után az Agerpres hírügynökségnek elmondta, az elmúlt egy évben Liviu Pop oktatási miniszterrel, Dacian Cioloş és Sorin Grindeanu miniszterelnökökkel és Klaus Iohannis államfővel is tárgyalt a Római Katolikus Gimnázium ügyéről, de valamennyien azt mondták, nincs, mit tenniük. Amikor azonban a marosvásárhelyi önkormányzat három rendben is határozattal próbálta kiigazítani azt az állítólagos adminisztratív hibát, amely az iskola létrehozásakor történt, ezeket valamennyi alkalommal megtámadta a prefektus, a kormány Maros megyei képviselője. „Világos, hogy létezik az iskola megszüntetésének a szándéka, egy arra irányuló törekvés, hogy ne hagyjanak működni egy magyar iskolát. (...) Ez politikai kérdés. Hiába csűrjük-csavarjuk az adminisztratív és jogi érveket, mert ha van rá politikai akarat, létezhet ez az iskola” – jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a Római Katolikus Gimnázium megszüntetésével automatikusan érvényét veszti az a bérleti szerződés, amellyel a marosvásárhelyi önkormányzat a város legrangosabb román nyelvű iskolája, az Unirea Főgimnázium számára bérli a római katolikus egyház vagyonkezelőjétől az iskolaépületet. Hozzátette, nem tudja, hogy mi fog történni, mert az egyház ügyeibe nincs beleszólása, de valószínűsítette, hogy a bérleti szerződés hatályát veszti. „Ebből pedig újabb cirkusz következik, hogy lám, a római katolikus egyház kirakja az iskolából a román gyerekeket” – jegyezte meg. Kelemen Hunor az MTI-nek tegnap elmondta: a múlt héten Liviu Dragneát, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnökét és Mihai Tudose miniszterelnököt is részletesen tájékoztatta az iskola helyzetéről, és átadott nekik egy jogi értelmezést, amelyet egy egyetemi tanár készített. „Ennek az a konklúziója, hogy az iskola törvényesen lett létrehozva, a tanintézetet nem lehet felszámolni, és nincsen semmi akadálya annak, hogy önálló jogi személyként működjön tovább” – mondta. Hozzátette, szerda este Călin Popescu Tăriceanuval, a másik kormánypártnak, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének az elnökével is hosszas telefonbeszélgetést folytatott a kérdésről. „Politikai bátorságra van szükség részükről ebben a pillanatban. Nem a félelemnek kell diktálnia a lépéseiket” – fogalmazta meg a beszélgetései konklúzióját Kelemen Hunor. Hozzátette: az ország vezetői szintjén nem született politikai döntés az iskola felszámolására. Tudose békítene Mihai Tudose miniszterelnököt az Antena 3 hírtelevízió szerda esti műsorában reagáltatták arra, hogy a marosvásárhelyi iskolaügy miatt a külgazdasági és külügyminisztérium berendelte Románia budapesti nagykövetét, akivel közölték: Magyarország határozatlan ideig felfüggeszti Románia OECD-tagságának támogatását. „Románia nem hadakozik senkivel, nincs baja egyetlen etnikai vagy vallási kisebbséggel sem” – jelentette ki Tudose, aki szerint egy önkormányzati mulasztás okozott bizonytalan helyzetet a marosvásárhelyi iskola körül. Úgy fogalmazott: Románia világszerte jó példát mutat az etnikai és vallási tolerancia terén, az országban számos felekezeti és kisebbségi tannyelvű iskola működik, a román államnak pedig semmilyen kifogása nincs ezek ellen. Tudose nem beszélt arról, mi lenne a megoldás a felszámolás küszöbére került marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetére, de arról a lehetőségről, hogy az iskolaügy miatt Magyarország megakadályozza Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), azt mondta, nem hiszi, hogy Magyarország ilyen szinten elrontaná a diplomáciai kapcsolatokat. A kormányfő – a külügyminisztérium korábbi közleményével összhangban – a magyarországi választási kampány közeledtével hozta összefüggésbe a kemény hangú magyar kormányzati állásfoglalást, hozzátéve, hogy a román felet is felelősség terheli, amikor a probléma felnagyításával táplálja a feszültséget. Tudose békítő hangnemben reagált arra is, amikor a műsorvezető Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek a román nemzeti ünneppel kapcsolatos nyilatkozatát és a külhoni magyar közösségek autonómiatörekvéseinek magyar kormányzati támogatását szóba hozva próbált tágabb értelmezést adni a magyar–román diplomáciai nyilatkozatváltásnak. „Én nem nyújtanám sokat ezt a témát. Vannak állampolgárok, akiknek ez nem öröm. Rendben van. Befizetik az adójukat? Igen. Élvezik a román állam szolgáltatásait? Igen. Akkor oké!” – mondta a kormányfő. Kiadta a parancsot Liviu Dragnea, az SZDP elnöke a kormány és az oktatási minisztérium bátor fellépését sürgette tegnap a megszűnés küszöbére került Római Katolikus Gimnázium helyzetének rendezésére. Leszögezte: Románia – amely aggodalmának adott hangot a kisebbségek anyanyelvű oktatását korlátozó új ukrán törvény miatt – nem alkalmazhat kettős mércét az etnikai kisebbségekkel kapcsolatban, és Magyarország reagálásától függetlenül megoldást kell találnia a marosvásárhelyi iskolaügyre. Dragnea megjegyezte, nem tudja, hogy a román hatóságok fellépése ebben az ügyben jót tesz-e Romániának és annak a nyugalomnak, amelyet valamennyien óhajtanak, főleg 2018-ra. „Nem tudom, miért kell szenvedniük az ottani gyerekeknek. Úgy vélem, hogy az oktatási minisztériumnak kellő bátorsággal és bölcsességgel kell elemeznie a helyzetet, és meg kell találnia a megoldást. Kinek érdeke, hogy ott ennyire felkorbácsolja az érzelmeket és fokozódó elégedetlenséget provokáljon? És itt nem Magyarország reagálására, hanem magára az alaphelyzetre utalok. Az nagyon súlyos, hogy az emberek tiltakozni kényszerülnek, amiért a gyerekeiknek nincs hol tanulniuk” – jelentette ki az SZDP elnöke, aki úgy vélekedett: Magyarország reagálását túlzónak lehet tekinteni, de szerinte a két ország közötti nyilatkozatháború nem oldja meg a marosvásárhelyi helyzetet. Vannak ötletei Liviu Pop oktatási miniszter a tegnapi kormányülés elején a hétfőn kezdődő tanév egyéb időszerű problémái mellett a marosvásárhelyi helyzetre is kitért, elhárítva a tárca illetékességét. A miniszter azt mondta: van néhány javaslata arra, hogyan lehetne helyi szinten kezelni a kialakult helyzetet úgy, hogy a diákok érdekei ne sérüljenek, és ezekről a kormányülés után fogja tájékoztatni Mihai Tudose miniszterelnököt. „Mi egyenlő bánásmódban részesítünk minden kisebbséget. Ez az ügy nem tartozik az oktatási minisztérium hatáskörébe, jelen esetben helyi problémával állunk szemben, ugyanakkor egy ügyészségi eljárás is folyamatban van” – fogalmazott. Késő este bejelentette: ideiglenes megoldás gyanánt azt javasolja, hogy a per lezárásáig egy másik tanintézethez, valószínűleg a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolják be a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium osztályait, de az épületből nem költöztetik el a tanulókat és a diákokat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Folytatják az együttműködést (RMDSZ-kormánykoalíció)
Folytatódik a baloldali kormánykoalíció és az RMDSZ parlamenti együttműködése – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke.
Amint elmondta, kedden tárgyalt erről az RMDSZ bukaresti székházában Kelemen Hunorral, aki arról tájékoztatta, hogy a szövetség testületei már korábban döntöttek a parlamenti együttműködés folytatásáról, ha a koalíció igényt tart erre. Liviu Dragnea elmondta: biztosította Kelemen Hunort arról, hogy a koalíció kész folytatni az együttműködést. Az SZDP elnöke szerint az együttműködés jobbításának szándékával minden héten találkozni fognak a kormánypártok, az RMDSZ és a nem magyar kisebbségek parlamenti frakcióinak a vezetői, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást és közösen rögzítsék a következő hét törvényhozási menetrendjét. Hozzátette: ezek a találkozások arra is alkalmat teremtenek majd, hogy a kormányt a parlamentben támogató alakulatok megismerjenek minden olyan törvénytervezetet, amely a kormánytól érkezik a törvényhozásba. Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: az RMDSZ alsó- és felsőházi frakcióinak augusztus végén Zetelakán tartott együttes ülésén a szövetség valamennyi képviselője és szenátora a folytatásra szavazott, de néhány korrekciós javaslatot is megfogalmaztak, amelyeket közvetített Liviu Dragneának. Pontosította: azt kérték, hogy legyen gyakoribb az egyeztetés a miniszterekkel és a miniszterelnökkel azokban a kérdésekben, amelyekben az RMDSZ parlamenti támogatását kérik, valamint a frakcióvezetők heti egyeztetése mellett azt is kérték, hogy a szakbizottságokban is egyeztessenek a koalíciós pártok és az RMDSZ szakpolitikusai, és ha szükségesnek látják, legyen politikai egyeztetés is a kormánypártok és az RMDSZ között. Kelemen Hunor megjegyezte: az elkövetkező egy-két hétben összesítik a szövetség törvényhozási javaslatait, és ezekről később egyeztetnek a koalíció pártjaival. Hozzátette: az egyedüli tartalmi kérdés, amely a Liviu Dragneával folytatott megbeszélésén hangsúlyt kapott, a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetének az orvoslása volt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ideiglenesen a Bolyai Farkas Gimnázium ernyője alá kerülnének a katolikus iskola diákjai
Liviu Pop oktatási miniszter szerint ideiglenesen egy másik iskola ernyője alá kerülnek, de a saját épületükben maradhatnak a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium diákjai és tanárai.
A tárcavezető az Antena3 hírtelevíziónak nyilatkozott csütörtök este a marosvásárhelyi iskolahelyzetről, nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség idézte. Elmondta: olyan utasítást bocsátott ki a Maros megyei tanfelügyelőség számára, hogy írassák be a diákokat az osztályokba, és hétfőn a tanárok kezdjék el a tanítást. Hozzátette: a diákok és a tanárok számára semmi nem fog megváltozni. Nem fogják őket elköltöztetni a Római Katolikus Gimnázium jelenlegi épületéből. Csupán annyi történik, hogy a tanításhoz a jogi keretet egy másik oktatási intézmény, valószínűleg a Bolyai Farkas Gimnázium biztosítja majd.
Liviu Pop elmondta: a megoldást a minisztérium jogi osztálya találta meg azt követően, hogy szerdán a marosvásárhelyi táblabíróság kikézbesítette az iskolaalapításra vonatkozó tanfelügyelőségi határozat felfüggesztésére vonatkozó jogerős ítéletet.
A miniszter hangsúlyozta: ez ideiglenes megoldás, melyet arra az időre érvényesítenek, ameddig jogerős ítélet születik az iskolával kapcsolatos másik perben is, és le nem zárul a korrupcióellenes ügyészségnek az iskolaalapítással kapcsolatos vizsgálata.
„Amikor a perek lejárnak, vissza lehet majd térni a normalitáshoz” - idézte az Agerpres hírügynökség a minisztert.
Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelő csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek elmondta: mivel a bíróság által kikézbesített ítélet uátn a Római Katolikus Gimnázium jogi értelemben már nem létezik, a minisztériumtól kapott rendelet alapján péntekre összehívják a tanfelügyelőség igazgatótanácsát, amely eldönti, hogy melyik marosvásárhelyi iskola ernyője alá kerülnek a Római Katolikus Gimnázium osztályai.
Noha a marosvásárhelyi a legnagyobb számú magyar közösség Erdélyben, a városban a Bolyai Farkas Gimnázium maradt az egyetlen magyar tannyelvű iskola. A magyar diákok többsége román és magyar tagozattal működő vegyes oktatási intézményekben tanul.
MTI; Szabadság (Kolozsvár)

Mihai Tudose: a kormány alárendelt a pártnak
Mihai Tudose kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke cáfolta a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjúban, hogy feszültség lenne közte és Liviu Dragnea pártelnök között, és közölte, mivel politikai kormányról van szó, alárendelt a pártnak.
„Istenem! A kormány politikai. Nyilvánvaló, hogy alárendelt a pártnak. Én vagyok az alelnök, ő a pártelnök. Hogy alárendeltségben lennénk? Igen!” – felelte a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy Dragnea alárendeltségében van-e. Kijelentette, hasonló a helyzet a parlamenttel való kapcsolatban is, „a parlament dönt, a kormány cselekszik”.
Amikor arról faggatták, hogy esetleg gyengül-e a kapcsolata Dragneával, cáfolta, hogy feszültségek merültek volna fel.
„Ezer mesét hallottam. A legszimpatikusabb: Liviu Dragneával ültem az autóban, mentünk valahová együtt, és amíg együtt voltunk, mentek a hírek: veszekedtek, leterítették egymást, verekedtek, nem beszélnek már egymással… És egyik kollégájuk telefonált is: uram, igaz? Nem tudom biztosra, de adom Dragneát, mert együtt vagyunk egy autóban” – válaszolta a kormányfő.
Megjegyezte viszont, hogy „senki sincs mindig jóban az egész világgal”.
„Nyilvánvaló, hogy bizonyos dolgokról más a véleményünk. Nem fordul gyakran elő, de nem is ritkán. Előfordul. Mindenki jön az érveivel, és kiválasztja a legjobb változatot. Ez nem azt jelenti, hogy veszekednénk. Én azt mondom, hogy valami jó, ő mást mond, és kerül még egy harmadik kolléga, aki egy harmadik megoldással rukkol elő” – fogalmazott.
A PSD-elnök és Sorin Grindeanu ex-kormányfő közötti kapcsolatot így kommentálta: „Nem kommunikáltak, nem beszélgettek. Sorin erdélyibb, többet hallgatott, mint amennyit beszélt. Én brălaibb vagyok. Nagyon hirtelen fogalmazok, amikor valami mondanivalóm van. Az elnök úr, aki szintén inkább olténiai, hasonlóképpen”.
Medifax; Szabadság (Kolozsvár)

Dragnea jó napja
Nem szép ilyent mondani, de a közfelháborodást okozó ukrán tanügyi törvény, amely megfosztja az ott élő kisebbségeket – köztük magyarokat, románokat - az anyanyelvi oktatás lehetőségétől, mennyei mannaként hullt Liviu Dragnea ölébe. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke jó hazafiként mélységes aggodalmát fejezte ki a határon túli román közösségek sorsa iránt, amelyek jogfosztásán felháborodva büntetlenül el tudott kanyarodni a marosvásárhelyi ügy felé is. Mert hogy „nem lehet kettős mércét alkalmazni az etnikai kisebbségekkel kapcsolatban, mindenkinek jár az anyanyelvi oktatáshoz való jog! - mondta. Utasította a tanügyminisztériumot: gyorsan és bölcsen rendezzék a helyzetet. „Súlyos dolog, hogy a szülőknek azért kell utcára vonulniuk, mert gyermeküknek nincs hol tanulni, magyarázta, nem is érti, hogy Románia erőszak szervezetei (jelen esetben az iskola-botrányt előidéző DNA), miért gerjesztik a feszültségeket, ahelyett, hogy a nyugalmat szavatolnák a közelgő 2018-as megemlékezés előtt”, hangoztatta. Dragnea elhárította a felelősséget: lám, nem Bukarestnek, hanem „ott, vidéken, valakiknek” áll érdekében zavart kelteni. A kormány nyitott a megoldásokra, nemhogy uszítana, a békét, barátságot keresi a zavaros centenáriumi időkben. S ha a román kormány ártatlan, akkor nyilván a magyarországi fenyegetés is okafogyott, Budapest ismét túlreagálja a helyzetet, azok ellen fordul, akik néhány nappal ezelőtt még a keblükre ölelték külügyminiszterüket.
Zseniális. Dragnea most úgy tudott egyszerre jó hazafi lenni és mégis gesztust tenni a magyarok felé – gondolom, kemény érdekektől vezérelve - hogy abban kifogást senki nem találhat, mert hát a kettős mérce. Ennek alkalmazását csak nem várhatják el tőle! Sikerült ugyanakkor a főellenségbe, a DNA-ba is rúgni egy nagyot (lám, a római katolikus gimnázium a korrupcióellenes ügyészség túlkapásainak iskolapéldája), és ugyanazzal a lendülettel visszavágni Magyarországnak: ha Budapest valóban megvétózza Románia felvételét az OECD-be, az alaptalan hiszti, lássa ország-világ, hiszen nem a kormány számlájára írandó Marosvásárhely, a koalíció, íme, a megoldáson töri a fejét. Szabadság (Kolozsvár)

Diplomáciai „iskolapélda”
Túl szép lett volna, hogy igaz legyen. Hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bukaresti látogatása, a román kollégájával két új állandó határátkelő és a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozásáról szóló megállapodás, valamint a békülékeny nyilatkozatok után valóban a normalitás útján induljon el a két ország kapcsolata, és leálljanak az Erdélyben élő magyar közösség elleni támadások. Egy hét telt el a látogatás óta, és a magyar külügy berendelte a román nagykövetet, miután a bukaresti oktatási tárca – azt követően, hogy hosszú ideig hitegette a szülőket – végül úgy döntött: nem tesz semmit a marosvásárhelyi katolikus gimnázium megmentése érdekében, hanem annak felszámolása mellett teszi le a garast. A magyar külügyi lépés annak fényében érthető, hogy a magyar alaptörvény értelmében Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarok iránt, tehát minden olyan helyzetben fellép, amikor támadás éri a határon túl élő magyar közösségeket. És ebben a helyzetben nem csupán annyi eszköz van Budapest kezében, hogy hivatalosan tiltakozzék: a magyar iskola magyar szempontból megnyugtató megoldását követelve figyelmeztette Bukarestet, hogy nem támogatja a felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD). Persze az éremnek két oldala van. Nyilvánvaló, hogy az iskola létrehozásáról szóló döntések meghozatalakor a marosvásárhelyi önkormányzat és a tanfelügyelőség is mulasztásokat követett el, mivel az önkormányzati határozatban nem szerepel egyértelműen, hogy kimondják a tanintézet életre hívását. Ilyen alapon furmányos jogi érvelés helyett csupán kellő mértékű magyargyűlölet és rosszindulat kellett ahhoz, hogy meg lehessen támadni a döntést, és az illetékes bíróság felfüggessze azt. Csakhogy. Azt követően, hogy a mulasztásra fény derült, minden érintett intézmény – az önkormányzat, a tanfelügyelőség és az oktatási tárca – rendelkezésére hosszú hónapok, sőt legalább egy év állt ahhoz, hogy megnyugtatóan rendezze a helyzetet. Ha jóhiszeműen és jóindulatúan viszonyulnak az ügyhöz, minden bizonnyal viszonylag hamar sikerült volna megtalálni a minden érintett számára megfelelő, jogi szempontból is kifogásolhatatlan megoldást, amely nyomán az iskola tovább működhetett volna, és az oda járó mintegy háromszáz diák sorsa nem válik teljesen kétségbeejtővé. De nem ez történt: miközben az érintett hatóságok fűz-fát megígértek, valahogy mégis mindig úgy cselekedtek – vagy nem cselekedtek –, hogy az iskola helyzete még kilátástalanabbá váljon.
És ha ehhez még hozzávesszük, hogy az iskola ügyében érthetetlen módon a korrupcióellenes ügyosztály kezdett nyomozást, attól sem riadva vissza, hogy a szülőket és a gyerekeket vegzálja, nehéz nem arra a megállapításra jutni, hogy a román hatóságok részéről enyhén szólva is hibádzott a jóindulat. Sőt. Kimondható, hogy mindvégig kiérződött a magyar iskola felszámolásának szándéka. Ennek fényében egyszerre nevetséges és felháborító a román külügy és a miniszterelnök reakciója, amelyben egyrészt a romániai magyar közösség nyelvi és oktatási jogainak példaértékű mivoltát hangoztatják, másrészt választási kampányfogásnak minősítik a magyar külügy lépését. Az pedig külön mulattató, hogy éppen az igazságszolgáltatást lépten-nyomon szapuló, annak függetlenségét kétségbe vonó kormány takarózik a független román bíróságokkal. A román illetékesek egészen más mozit néznek: annyi történt, hogy Budapest határozottan fellépett egy, a román hatóságok által következetesen ellehetetlenített magyar oktatási intézmény érdekében. Ezzel nemzetközi szintre terelte az ügyet, hiszen a diplomáciai pengeváltás és a nemzetközi szervezetekbe való felvétel megvétózása sem Brüsszelben, sem Washingtonban nem marad észrevétlen. Persze föl lehet hozni, hogy a román kormány kezében is vannak ütőkártyák, mivel az OECD-tagság megvétózása esetén fenyegetőzhet azzal, hogy blokkolja a parlamentben a magyar közösség szempontjából kedvező tervezeteket – például az anyanyelv- és a jelképhasználatra vonatkozókat. Csakhogy gondoljunk már bele, hogyan nézne ki az a külföldi partnerek előtt, hogy míg Budapest a Romániában élő magyar kisebbség védelmében él a vétó lehetőségével, addig Bukarest ezen vétót azzal próbálná kivédeni, hogy keresztbe fekszik a kisebbségi, emberi jogok érvényesülésének. Liviu Dragnea PSD-elnök engedékenynek tűnő reakciója is azt jelzi: a kormány érzi, hogy ebben az esetben Románia nagyon rossz színben tűnik fel – pláne annak fényében, hogy Bukarest is bírálta Kijevet az ukrajnai kisebbségek anyanyelvű oktatásának korlátozása miatt. (Meg persze azért az RMDSZ támogatásának megtartása is fontos). A magyar diplomácia most kvázi védhatalomként lépett föl az erdélyi magyar közösség ügyében, még ha ezt a státust nemzetközi szerződés (még) nem is garantálja számára. A vita kimenetele egyelőre kérdéses, de a lényeg, hogy Budapest hallatta a hangját az ügyben. Persze ez nem feltétlenül elég. A lényeg ugyanis az, hogy a romániai magyarok kérdését Románia ne kezelhesse belügyként, bármikor felrúgható magyar–román megállapodások tárgyaként. Hanem olyan nemzetközi megállapodások rögzítsék tételesen, amelyek a számonkérési mechanizmust és a lehetséges szankciókat is rögzítik, amennyiben valamelyik fél nem tartja be őket. Ám ehhez elengedhetetlen az ügyek nemzetközi szintre emelése, hogy egyetlen, az erdélyi magyar közösség jogait sértő lépést se söpörhessenek a szőnyeg alá.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ elnöke a katolikus gimnáziumról: nem kellene attól félni, hogy mindenkit letartóztatnak
Kelemen Hunor az elmúlt napokban a koalíció és a kormány vezetőivel is tárgyalt a megszűnés szélén álló katolikus gimnázium helyzetéről. Az RMDSZ elnökétől megtudtuk: azt kérte tőlük, hogy legyen politikai bátorságuk döntést hozni az ügyben, mert a marosvásárhelyi magyar közösség igénye jogos.
Kelemen Hunor csütörtökön a Maszolnak elmondta: a múlt kedden találkozott a miniszterelnökkel, és szerdán eljuttatott Mihai Tudoséhoz, illetve Marcel Ciolacu kormányfőhelyetteshez egy jogi elemzést, amelynek a következtetése az, hogy a római katolikus gimnáziumot törvényesen hozták létre, a működését pedig nem lehet különböző „jogi csűrcsavarokkal” megszüntetni.
Ugyanezt mondta el ezen a héten, kedden a helyi politikai háttér megvilágításával összekapcsolva Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének. „Mindhárom döntéshozó részéről nyitottságot tapasztaltam. Az kértem, hogy az utolsó óra utolsó perceiben legyen már ebben az országban valakinek politikai bátorsága döntést hozni az ügyben, mert a közösség igénye jogos, törvényes” – mondta Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy az iskola helyzetéről egyeztetett szerdán Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnökkel is.
Liviu Pop oktatási miniszter szerint van néhány lehetséges megoldás a megszűnés határán lévő marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyére, és ezeket a csütörtöki kormányülés végén ismerteti a miniszterelnökkel. Néhány órával korábban Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke a kormány és az oktatási minisztérium "bátor" fellépését sürgette a megszűnés küszöbére került marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzetének rendezésére.
Az RMDSZ elnökétől megtudtuk: a keddi találkozójukon emlékeztetette Liviu Dragneát arra, hogy a katolikus gimnázium szülői közössége a kormánytól várja a megoldást. „Ez ugyanis politikai, nem jogi kérdés. Ugyan nem ez a kormány okozta ezt a helyzetet, de most ők vannak döntéshozói pozíciókban. Ha megvan a politikai akarat, akkor van megoldás is” – magyarázta.
„A megoldás nem az önkormányzatnál van”
Kelemen szerint a megoldás az, hogy ideiglenesen kineveznek egy igazgatót, és hagyják, hogy az iskola jogi személyiségként működjön tovább. „Nem kellene attól félni, hogy mindenkit letartóztatnak a DNA ügyészei” – jegyezte meg.
A politikus hangsúlyozta, közölte azt is a tárgyalópartnereivel: azt a javaslatot nem tekinti megoldásnak, hogy hagyják megszűnni az iskolát azzal, hogy majd két nap múlva az önkormányzat egy határozattal újraalapítja. Felidézte: az RMDSZ ezt már többször megpróbálta az önkormányzaton keresztül, mindig tudtak többséget szerezni a megoldáshoz, de a tanácsi határozatokat a jegyző mindannyiszor megtámadta.
„Ha a tanfelügyelőségen reszketnek, kibúvókat keresnek, akkor akár háromezer határozatot is el lehet fogadni a katolikus gimnáziumról, de ez nem jelent megoldást. Arról nem beszélve, hogy Dorin Florea polgármester, a liberálisok tanácsi frakciója soha nem volt partnere a megoldásnak” – jegyezte meg.
Cs. P. T. / maszol. ro

Hivatalos: megmenekült a marosvásárhelyi Katolikus Gimnázium, de megszűnt az önálló jogi státusza
Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelő az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva pénteken azt mondta, az intézmény igazgatótanácsa arról döntött, hogy a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolják be a Római Katolikus Teológiai Líceum osztályait. Ioan Macarie azt mondta, nem költöztetik el az épületből a tanulókat és a tanárokat, csupán az adminisztratív tevékenységek tartoznak majd a Bolyai Farkas Líceum hatáskörébe, amíg végleges döntés születik a katolikus líceum megalapítására vonatkozóan. Csütörtök este Liviu Pop oktatási miniszter azt nyilatkozta, azt követően született meg a más iskolához való besorolásról szóló döntés, hogy kézhez kapták a bíróság indoklását a líceum megalapításáról szóló tanfelügyelőségi határozat érvénytelenítésével kapcsolatban. "Megvan az indoklás, és kiadtam a rendeletet a tanfelügyelőségnek, hogy a gyerekeket írassák be az osztályokba, és a tanárok kezdjék el az oktatást hétfőtől. A tanulókat és a tanárokat egy másik líceumhoz fogják besorolni amíg lezárul a folyamatban levő per és a DNA által indított bűnvádi eljárás, amelyben az egykori igazgatótanács tagjai és a volt főtanfelügyelő is érintett. Ez az egyetlen megoldás, amelyet javasolni tud az oktatási minisztérium" - fogalmazott Liviu Pop, hangsúlyozva, hogy ez csak ideiglenes megoldás, és "amint lezárul a per, minden visszaáll a rendes kerékvágásba". Holló László a tanintézmény létrehozását kezdeményező Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke a Marosvásárhelyi Rádiónak az mondta, egyik szeme sír, a másik nevet. ez egy ideiglenes megoldás, kellemetlen számunkra, hogy az iskola jogi helyzete felfüggesztődik, másfelől örülök annak, hogy az utolsó pillanatban sikerült egy olyan kompromisszumos megoldást találni, ami a diákok és a szülők érdekeit szolgálja" A Római Katolikus Teológiai Líceum működése körüli problémák 2016 novemberében kezdődtek, amikor az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást indított Ştefan Someşan volt tanfelügyelő és Tamási Zsolt-József volt igazgató ellen az iskola létrehozásával kapcsolatos ügyben. agerpres; Transindex.ro

Hibáktól hemzsegő román nyelvű útmutatóval helyettesítik az ötödikes magyar tankönyveket
Kizárólag román nyelven érhetőek el az ötödik osztályosok számára az ismét jócskán megkésett tankönyveket helyettesítő, az oktatási minisztérium által kiadott úgynevezett útmutatók, így a pedagógusok feladata lesz, hogy menet közben lefordítsák ezeket.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő közölte: az általános iskolát most kezdő magyar diákok is román nyelvű útmutatót fognak kapni. „Pontos nyilvántartásunk van arról, hogy melyik tanintézetben hány kiadványra van szükség, így ezeket már jövő héten kézbe kapják a gyerekek” – tette hozzá. Kiss Imre ugyanakkor úgy véli: függetlenül attól, hogy a tankönyvek többségét ideiglenesen helyettesíteni kell, a legfontosabb, hogy tanévkezdésre elkészült a magyar gyermekek számára az új tanterv alapján összeállított speciális román nyelv és irodalom tankönyv, így az ötödikesek gyakorlatiasabban, a hangsúlyt a kommunikációra fektetve tanulhatják a nyelvet. „Az a lényeg, hogy az ötödikesek már nem a sok esetben még a román anyanyelvű gyerekek számára is nehézkes, elvont vagy archaikus kifejezéseket, szavakat tanulják, hanem nyolcadik osztály végére használható román nyelvtudásra tesznek szert, és ebből a tananyagból is vizsgáznak, így kevesebb kudarcélményük lesz. „Hiába szerez egy magyar gyerek 8.50-es osztályzatot Eminescu vagy Blaga műveiből, ha nem tud kommunikálni románul, remélhetőleg ezt most sikerül kiküszöbölni” – magyarázta a szakember.
A főtanfelügyelő abban bízik, hogy a többi tantárgyból a tanárok menet közben fordítják le az útmutatók szövegét. Bár mint mondta, jó lett volna, ha a sajátos román tankönyv, a magyar irodalom és a római katolikus tanulóknak szánt vallástankönyv mellett legalább matematikából meglenne a magyar nyelvű végleges kiadvány, hiszen a feladatokat, példákat nehezebb menet közben átültetni magyarra.
Kiss Imre egyébként azt is elmondta: a könyvek vagy épp az útmutatók lefordítása nem az oktatási minisztérium hatáskörébe tartozik, hanem a kiadók feladata. Hozzátette: a magyar nyelvű tankönyvek valószínű még jobban megkésnek, mint a román nyelvűek, így a magyar diákok egy ideig rá lesznek utalva ezekre az útmutatókra.
Kovács Irén Erzsébet kisebbségi oktatásért felelős államtitkár a Krónikának megerősítette, hogy a fordítás a kiadók felelőssége, a tankönyveket viszont csak akkor lehet magyarra átültetni, ha már megvan a miniszteri rendelet, amely véglegesíti a román változatot. A szakpolitikus ugyanakkor óriási előrelépésnek tartja, hogy az ötödik osztály számára idén 11 tankönyv készült, és ebből öt cím a magyar nyelvű oktatásban használatos: a két speciális románnyelv-, a szintén két magyarirodalom-, és a római katolikusoknak szánt vallástankönyv.
A valamennyi megyébe eljutatott útmutatókra azért van szükség, mivel az ötödikeseknek szánt, az új tanterv alapján összeállított tankönyvek a versenytárgyaláson vesztes kiadók fellebbezése miatt késnek.
Liviu Pop oktatási miniszter korábban elmondta: az útmutatók a tananyagból az első két hónapot fedik le, ígérete szerint ugyanis nyolc hét múlva megkapják az új tankönyveket a diákok. Amint arra egyébként a román sajtó rámutatott: az útmutató hemzseg a szerkesztési és a helyesírási hibáktól, illetve olyan szakkifejezéseket is tartalmaz, amelyeket az ötödikesek egyszerűen nem érthetnek.
Marius Nistor, a Spiru Haret tanügyi szakszervezeti tömb elnöke úgy fogalmazott: fogalma sincs, a minisztérium milyen szakértőkkel konzultált a kiadvány összeállításában, és hogy egyáltalán belegondoltak-e, milyen nehéz dolguk lesz a pedagógusoknak, akiknek ebből kell tanítaniuk. Hozzátette: az útmutató távolról sem diákbarát.
Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

Prioritás a nyelvi küszöb: az anyanyelv és a jelképek használatára fókuszál az RMDSZ
A nyelvhasználati küszöb csökkentése az egyik fő célja a most kezdődött parlamenti ülésszakban az RMDSZ-nek – mondta a Krónikának Korodi Attila. A szövetség pozitívnak értékeli, ezért folytatni kívánja az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal (PSD).
Eredményesnek tartja, ezért folytatja a parlamenti együttműködést a kormánypártokkal az RMDSZ, a kisebbségi törvény beterjesztése ugyanakkor az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés közelgő centenáriuma kapcsán zajló hangulatkeltés miatt nem képez prioritást – indokolta a Krónikának Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt, hogy továbbra is támogatják a koalíciót.
Az együttműködés folytatását Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke jelentette be csütörtökön. A kormánypártokkal folytatandó parlamenti együttműködés kapcsán Korodi elismerte:
erről politikai vita zajlott a frakcióülésen, mivel „voltak nehéz helyzetek” az elmúlt időszakban.
A politikus arra a júniusi botrányra utalt, amikor a PSD tárgyalásokat kezdett az RMDSZ-szel a Sorin Grindeanu miniszterelnök vezette kormány elleni bizalmatlansági indítvány támogatásáról, és fölmerült, hogy a támogatásért cserében a magyar jogkövetelések teljesítéséhez hozzájáruló törvényeket tűzzenek napirendre.
„Akkor erős nyomást gyakorolt a mély állam a PSD-re, így nem tudtunk megállapodni, ugyanakkor a mérleg összességében véve pozitív” – mondta Korodi, utalva az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor egyik korábbi állítására, miszerint az állami intézmények vezetésébe olyan struktúrák épültek be, amelyek a saját céljaiknak megfelelően hoznak döntéseket, és irányítják az illető intézményeket.
A politikus a PSD-vel folytatott parlamenti együttműködés pozitív hozadékai között megemlítette a differenciált kisérettségi és érettségi bevezetését a magyar diákok számára, vagyis azt, hogy a magyar diákok speciális tanterv alapján vizsgázhatnak majd román nyelv és irodalomból.
A mérleg pozitív oldalára sorolta emellett a Böjte Csaba ferences szerzetes által létrehozott szociális hálózat finanszírozását, a protestáns teológiai intézet állami támogatását, valamint azt, hogy a kisebbségi ügyekben megkezdődött a vita a nyelvhasználati küszöb csökkentéséről.
Korodi azt is elmondta, más oka is van, hogy az együttműködés folytatása mellett döntöttek. A centenárium kapcsán vannak olyan körök, amelyek fenn akarják tartani a feszült viszonyt a magyar és a román közösség között, ez pedig jóval könnyebb lenne, ha az RMDSZ elszigetelődne a parlamentben.
Ezért úgy döntöttünk, azért is folytatjuk az együttműködést, hogy ne kerüljünk elszigetelt állapotba” – mutatott rá a frakcióvezető, hozzátéve: a következő év mindemellett „nagyon komplikált” lesz.
A prioritások között megemlítette, hogy napirendre kerül a szövetség által a 2001. évi 215-ös közigazgatási törvényhez kidolgozott módosítás, amely a jelenlegi húszról tíz százalékos arányra csökkentené az anyanyelv-használati küszöböt, és a nemzeti jelképek használatát is szabályoznák. Ebben a témában beindult a munka, és a javaslat a munkaügyi bizottságban pozitív jelzést kapott.
A kisebbségi törvény benyújtását ugyanakkor nem tervezik. Kifejtette, a jogszabály nem képez prioritást, mivel az RMDSZ álláspontja szerint a törvény napirendre tűzése kapcsán júniusban tudatosan fel volt építve egy nyomásgyakorlási stratégia, amely a centenárium évében csak folytatódna, és az elérhető eredményeket – így a közigazgatási törvény módosítását – is veszélybe sodorná.
Korodi még korábban elmondta, olyan törvénytervezetek kidolgozására van szükség a mostani ülésszakon, amelyek a kisebbségi jogok bővítése mellett a mindennapi problémákra nyújtanak megoldásokat, és megerősítik az erdélyi magyarokat abban, hogy szülőföldjükön maradjanak.
Az RMDSZ törvényhozói az oktatás, a mezőgazdaság, a gazdaság, a munkaügy, az egészségügy és a közigazgatás területén fognak módosító indítványokat benyújtani.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője elmondta, hogy a szövetség kiemelten fogja kezelni azt az oktatási törvényt módosító javaslatcsomagot, amelyet Klaus Johannis államelnök visszaküldött a nyár folyamán a parlamentnek, és amely tartalmazza a megkülönböztetett képességi vizsgára és érettségire vonatkozó jogszabály-módosítást is.
Emellett az RMDSZ törvényhozói a birtokviszonyok rendezését, a vadkárok utáni kártérítések kifizetésének felgyorsítását tekintik prioritásnak, illetve tisztáznák az egészségügyben az állami és a magánpraxis közötti átjárhatóságot. Emellett az RMDSZ törvényhozói a birtokviszonyok rendezését, a vadkárok utáni kártérítések kifizetésének felgyorsítását tekintik prioritásnak, illetve tisztáznák az egészségügyben az állami és a magánpraxis közötti átjárhatóságot.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Magyarellenes uszítással ünnepelték Avram Iancu halálának évfordulóját
„Meglehet, hogy harcba lesznek hívva” – mondta az ünneplőknek Ludovic Orban PNL-elnök Avram Iancu sírjánál azt sugalmazva, hogy fel kell lépni a magyar jogkövetelésekkel szemben.
Mintegy ötezren gyűltek össze a Hunyad megyei Cebén (Ţebea), Avram Iancu sírja körül annak apropóján, hogy 145 évvel ezelőtt halt meg Avram Iancu nemzeti hős, a román nacionalisták példaképe. Az alkalmat kihasználva – és nyilván a politikai haszonszerzés érdekében –, több párt is képviselte magát a rendezvényen külön rendezvénysátrakat felállítva a helyszín közelében.
A román sajtóbeszámolók szerint az ünnepi hangulathoz hozzátartoztak a populista, kifejezetten durva magyarellenes beszólások, elsősorban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről. A résztvevők azt kérték számon Liviu Dragneán, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökén, hogy miért ad annyi engedményt a magyaroknak, miért nem tűznek ki román zászlókat a magyar templomokra Hargita megyében, és Szovátán miért csak magyar nyelvű utcák vannak. Liviu Dragnea válasz nélkül hagyta a hozzá intézett kérdéseket.
A PNL politikusai azonban nem finomkodtak, ha az erdélyi magyarokról esett szó. Az utóbbi hetekben már szinte rendszeressé vált magyarellenesség hevületében Florin Roman azt mondta: „Bár Liviu Dragnea négy koszorút is elhelyezett Cebén, de kedden, Románia parlamentjében eladott egy darabot Erdély román földjéből a magyaroknak”. Arra utalt, hogy a PSD állítólag tárgyalásokat folytatott múlt héten az RMDSZ-szel a közigazgatási törvényről, bár ezt senki nem erősítette meg, sőt Kelemen Hunor konkrétan kijelentette, hogy az új parlamenti ülésszakban az RMDSZ nem tárgyalt a PSD-vel arról, hogy 20%-ról 10%-ra csökkentsék a közigazgatási törvény által előírt anyanyelv-használati küszöböt.
Ludovic Orban PNL-elnök a román nemzeti ünnepekkor szokásos paszulyfőzelék-osztás előtt azt mondta a résztvevőknek: „meglehet, hogy harcba lesznek hívva”, majd a közönséggel együtt elénekelte a Keljetek át román zászlóaljak a Kárpátokon (románul: Treceţi batalioane române Carpaţii) című, a román szélső jobboldal által gyakran zengett katonadalt.
foter.ro; itthon.ma/erdelyorszag

Johannis bírálta a közoktatási rendszerre jellemző kapkodást
Klaus Johannis államfő bírálta a közoktatás folyamatos átszervezését, a döntéshozók állandó kapkodását, és diákközpontú, kiszámítható oktatási rendszert sürgetett a 2017-2018-as tanév hétfői megnyitóján.
Az elnök a bukaresti Gheorghe Sincai Főgimnázium ünnepségén rámutatott: nem minden tanulóra várnak olyan körülmények, mint a fővárosi elitiskolában, sok diák tankönyvek nélkül, oktatásra alkalmatlan épületben kezdi a tanévet, az iskolakezdés mégis évről évre meglepetésként éri a hatóságokat, amelyek minden hiányosságért rendre a korábbi kormányokat teszik felelőssé.
"Romániában 2017-ben a csodatevő megoldást olyan idejétmúlt módszerek felélesztése jelenti, mint az egységes tankönyv bevezetése vagy a döntéshozás központosítása minden helyi szintű nehézségre. A szülőket és diákokat néhány évente, újabban pedig még sűrűbben a közoktatási rendszer átfogó átszervezésének teszik ki, jelentősen korlátozva a gyerekek tanulmányainak tervezhetőségét" - részletezte lesújtó látleletét Johannis, aki politikai karrierje előtt Nagyszebenben volt fizikatanár, majd tanfelügyelő.
Felidézte: idén nyáron három olyan törvénytervezetet küldött vissza megfontolásra a parlamentnek, amelyek az "amúgy is nehézkes és átláthatatlan" oktatási jogszabályokat módosítanák.
"Az oktatási kerettörvény nem lehet többé kirakósjáték, amelynek darabjai állandóan változnak, mert így elveszíti egységes jellegét" - jelentette ki az elnök.
Hozzátette: bár Románia hivatalosan már fél évszázada "kipipálta" az írástudatlanság felszámolását, a diákok jelentős része ma is funkcionális analfabétaként fejezi be az iskolát, vagyis tud ugyan olvasni, de nem érti az elolvasott szöveg jelentését. Romániában az iskolaelhagyás riasztó szintre növekedett az utóbbi években, amit "nem engedhet meg magának a társadalom" - figyelmeztetett az elnök.
Johannis szerint ahhoz, hogy teljesülhessen elnöki mandátumának egyik fontos célkitűzése, a Tanult Románia címmel meghirdetett stratégia életbe léptetése, a közoktatás reformjának kidolgozását azokra kell bízni, akiket közvetlenül érint. Ennek érdekében az elnöki hivatal a tanárok, szülők, diákok, közoktatási szakértők és a vállalkozói szféra bevonásával alakított munkacsoportokat.
Hétfőn mintegy 2,3 millió óvodás és iskolás kezdte meg a tanévet, közöttük 140 ezerre tehető azok száma, akik magyar tannyelvű osztályokba járnak. Mintegy 15 ezer pedagógus tanít magyarul 2400 közoktatási intézmény háromezer oktatási helyszínén. A romániai magyarság önálló iskoláinak száma négyszázra tehető, a többi magyar tannyelvű osztály vegyes iskolák keretében, tagozatként működik - tudta meg az MTI Magyari Tivadartól, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnökétől.
A TANÜGYMINISZTER OPTIMISTA AZ OKTATÁS JÖVŐJÉT ILLETŐEN
A minőségi oktatást a jól felkészült tanárok, az időszerűsített tantervek és a megfelelő infrastruktúra biztosítja - jelentette ki Liviu Pop tanügyminiszter hétfőn a Máramaros megyei Alsóvisón, ahol az ünnepélyes tanévkezdésen vett részt. Liviu Pop elmondta: európai alapokból több mint 60 ezer tanárt fognak kiképezni az új tanterv elvárásainak megfelelően, és két éven belül minden iskolába bevezetik az internetet. „A következő két évben minden esély megvan rá, hogy megújuljon az oktatás, és az emberek visszanyerjék a romániai oktatásba vetett bizalmukat” - mondta a tanügyminiszter, hozzátéve: ennek három feltétele van: a jó tantervek, a felkészült tanárok és az anyagi háttér.
MTI; Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés: Ukrajnában Sztálin, Romániában Ceauşescu szelleme kísért
A kisebbségi jogok korlátozása által Ukrajnában a sztálini korszak, Erdélyben a nacionálkommunista Ceausescu-diktatúra rossz szelleme kísért – jelentette ki Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő keddi közleményében.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arról tájékoztatott, hogy az Európai Parlament hétfői strasbourgi plenáris ülésén tartott felszólalásában az európai törvényhozás hathatós közbenjárását kérte az ukrajnai nyelvi jogok biztosítása és a marosvásárhelyi magyar gimnázium helyzetének rendezése érdekében. Tőkés László megdöbbentőnek nevezte, hogy Magyarország sokrétű unióbéli támogatását az Európától egyre inkább leszakadó Ukrajna azzal „hálálta meg”, hogy az oktatási törvény korlátozó és hátrányosan megkülönböztető módosítása által felszámolni készül a lakossága mintegy 20 százalékát kitevő kisebbségek anyanyelvű oktatását, ezen belül is a kárpátaljai magyar, román és bolgár iskolahálózatot.
Emellett meglepőnek nevezte, hogy közel hetven évvel az egyházi iskolák államosítása, illetve a felekezeti oktatás beszüntetése után Romániában egy egyházi iskolát, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumot akarják felszámolni. Kiemelte: a helyzet pikantériája az, hogy miközben Románia az ukrajnai románok kisebbségi jogainak a védelmére kél, ezzel szemben saját magyar kisebbségi közösségének az alapvető jogait lábbal tiporja.
Tőkés emlékeztetett: maga Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is rámutatott: Románia nem alkalmazhat kettős mércét az etnikai kisebbségekkel kapcsolatban, és Magyarország reagálásától függetlenül megoldást kell találnia a marosvásárhelyi iskolaügyre.
Tőkés kitért arra is, hogy a PSD és az RMDSZ közvetlenül a múlt heti marosvásárhelyi tüntetés előtti napon a parlamenti együttműködés folytatásában, illetve jobbításában állapodott meg. „Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: a marosvásárhelyi katolikus iskola önálló jogállásának a megszüntetése jelentené az együttműködés jobbítását? Az RMDSZ eddigi megalkuvó és elhibázott politikájának oroszlánrésze van abban, hogy a marosvásárhelyi – és az általános – tanügyi helyzet mostani sorsára jutott” – jelentette ki az EP-képviselő, a jelen körülmények között teljességgel hiteltelennek tartva a további együttműködésre vonatkozó fogadkozást.
A képviselő mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy az ukrajnai és a romániai iskolaügyek nemzetközi szintre emelésével sikerül orvosolni az elszenvedett súlyos jogsértéseket. kronika.ro

Erdély elcsatolásának emlékművéért kezd éhségsztrájkba egy PNL-s képviselő
Liviu Dragnea képviselőházi elnök parlamenti irodája előtt tervez éhségsztrájkolni hétfőtől Florin Roman, a PNL képviselője, azért mert a kormány „még nem reagált” az Egyesülés emlékművének finanszírozásával kapcsolatban.
„Liviu Dragnea irodája előtt fogok tiltakozni, mert valójában ő vezeti a kormányt és a parlamentet. Van egy centenáriumi törvényünk, illetve egy, az egyesülés emlékművéről szóló jogszabályunk, amelyek arra várnak, hogy szavazzanak róluk a Liviu Dragnea által őrzött képviselőházban. Vagyis Dragnea politikai akaratán múlik, hogy ez az emlékmű elkészül-e vagy sem” – nyilatkozta kedden a képviselő, hangsúlyozva, hogy benyújtotta a házbizottsághoz az értesítést, amelyben közli, hogy hétfő reggel 9 órától elkezdi az éhségsztrájkot. A képviselő bevallása szerint nem fog sátort verni, egy széken ülve fog sztrájkolni, mivel nem akarja kényelmetlen helyzetbe hozni az intézményt.
Agerpres; itthon.ma/erdelyorszag

Európai Parlament – Erdélyi képviselők szólaltak fel a kisebbségellenes intézkedésekről
Az ukrajnai magyar és román közösség anyanyelvi oktatáshoz való jogáért, valamint a marosvásárhelyi iskola ügyében szólaltak fel hétfőn este Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén az erdélyi RMDSZ-es képviselők.
Winkler: mindenkinek joga van az anyanyelvű oktatáshoz
„Minden nemzeti kisebbségnek joga van az anyanyelvű oktatáshoz, óvodától egyetemig, Európa bármelyik országában, az unión belül vagy ennek szomszédságában. Ez az alapvető jog megilleti az ukrajnai magyar és román közösségeket is" – fogalmazott Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője álétal kiadott közlemény szerint arra kérte Petro Porosenko ukrán államfőt, hogy ne hirdesse ki az új oktatási törvényt, hanem utalja vissza a Legfelsőbb Tanácsnak újratárgyalás végett.
Az RMDSZ EP-képviselőjeként elhibázottnak tartja az ukrán parlament döntését, és szolidaritását fejezte ki a kárpátaljai magyar és az ukrajnai román közösséggel.
„Természetes a szolidaritás, különösen, amikor a romániai magyarságot is jogtiprás fenyegeti. Marosvásárhelyen a tanévkezdés előtt alig pár nappal a magyaroknak utcára kellett vonulniuk azért, hogy egy magyar iskola folytathassa működését " – hangsúlyozta.
Médiainformációk szerint az ukrajnai román közösség levélben fordult az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosához, Lamberto Zannierhez, arra kérve, hogy támogassa az anyanyelvi oktatás biztosítását Ukrajnában.
Sógor: Ez az EU-ban történik
„Igen, ez az EU-ban történik, nem valahol a harmadik világban” – mondta Sógor Csaba az EP-ben a marosvásárhelyi iskolaügy kapcsán. „Romániában hétfőn kezdődött el a tanév, ám egy fele-fele arányban románok és magyarok által lakott városban ezt a szokásosnál is nagyobb káosz előzte meg” – ismertette Sógor Csaba a kialakult helyzetet az európai parlamenti képviselőtársaival.
Mint mondta, ennek oka, hogy lassan egy éve bizonytalan a római katolikus egyház által alapított helyi magyar iskola sorsa, az egyház saját épületében kialakított intézmény a különböző állami hatóságok sorozatos zaklatásai miatt gyakorlatilag megszűnt, a több száz gyerek pedig csak egy másik iskola szárnyai alatt kezdhette el a tanévet.
„Beszéltem itt már erről hónapokkal ezelőtt, de kérem, képzeljék el azt a helyzetet, hogy néhány évvel ezelőtti adminisztratív hiba miatt a rettegett korrupcióellenes ügyészek vizsgálódnak a helyszínen, kihallgatásra idézve be a szülőket, akiktől azt tudakolják, miért íratták katolikus iskolába gyerekeiket” – emelte ki.
Sógor Csaba arra figyelmeztette az uniós döntéshozókat, ha jogállamiságról beszélünk, akkor tudatában kell lennünk annak, hogy a marosvásárhelyi szülők ennyit éreznek ma a jogbiztonságból az EU-ban.
Tőkés: Románia és Ukrajna együtt halad
Tőkés László EP-képviselő felszólalásában szintén az európai törvényhozás hathatós közbenjárását kérte az ukrajnai nyelvi jogok biztosítása és a marosvásárhelyi iskola helyzetének rendezése érdekében. Mint közleményében fogalmazott, a kisebbségi jogok korlátozása által Ukrajnában a sztálini korszak, Erdélyben a "nacionálkommunista Ceausescu-diktatúra" rossz szelleme kísért.
A botrányos jogsérelmi esetek bemutatása rendjén arra is kitért, hogy a saját alkotmányával és nemzetközi vállalásaival ellentétes ukrajnai törvénymódosítás ellen mind a magyar, mind a román kormány élesen tiltakozott.
„A helyzet pikantériája az, hogy miközben Románia az ukrajnai románok kisebbségi jogainak a védelmére kél, ezzel szemben saját magyar kisebbségi közösségének az alapvető jogait lábbal tiporja” – fejtette ki, utalva Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének kijelentésére, miszerint Románia nem alkalmazhat kettős mércét az etnikai kisebbségekkel kapcsolatban, és Magyarország reagálásától függetlenül megoldást kell találnia a marosvásárhelyi iskolaügyre.
Az EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy a PSD és az RMDSZ közvetlenül a múlt heti marosvásárhelyi tüntetés előtti napon a parlamenti együttműködés folytatásában, illetve jobbításában állapodott meg. Tőkés László a jelen körülmények között teljességgel hiteltelennek tartja a további együttműködésre vonatkozó fogadkozást. Megítélése szerint az RMDSZ eddigi megalkuvó és elhibázott politikájának oroszlánrésze van abban, hogy a marosvásárhelyi – és az általános – tanügyi helyzet mostani sorsára jutott – olvasható a közleményben. „Csak remélni lehet, hogy az ukrajnai és a romániai iskolaügyek nemzetközi szintre elemelésével sikerül orvosolni az elszenvedett súlyos jogsértéseket” – szögezi le. Szabadság (Kolozsvár)

Gheorghe Falcă csattanós választ adott a magyargyűlölőknek
A Nemzeti Liberális Párt Arad megyei szervezetének elnöke, Gheorghe Falcă aradi polgármester közleményben ítélte azokat a szociáldemokrata párti kijelentéseket, miszerint „nem jó hazafi az, aki nem gyűlőli a magyarokat”.
A hétvégén a Hunyad megyei Cebén több ezren gyűltek össze Avram Iancu sírja körül, az 1848-as román szabadcsapatok vezérének, a románok nemzeti hősének halála 145. évfordulója lakalmából. Sajtóbeszámolók szerint a szociáldemokrata pártvezér Liviu Dragnea és a liberális vezető Ludovic Orban, de más szónokok is egymást licitálták túl magyarellenes kijelentéseikkel.
A rendezvényen részt vett Gheorghe Falcă is, és szerinte több kritikát is kapott a kormánypárt részéről, amiért jó kapcsolatot ápol a magyarokkal s az RMDSZ helyi szervezetével. Az aradi elöljáró közleményében kifejtette: büszke arra, hogy egy multikulturális, soknemzetiségű és -felekezetű város elöljárója. „Arad megtanított arra, hogy tiszteletben tartsd mások kultúráját, megismert a történelmüket, és hogy békében éljünk egymás mellett – fogalmazott Falcă. – Erre tanított Avram Iancu is, aki nem gyűlölte a magyarokat, hanem a román érdekét szem előtt tartva harcolt”. (Ez utóbbi a történelmi tények ismeretében nem egészen helytálló – a szerző.)
A polgármester úgy vélte, ezt a szellemiséget „soha nem értik meg a szociáldemokraták”, akik szerinte politikai haszonszerzés céljából uszítanak a magyarok ellen, de ennek az aradiak „nem dőltek be soha az elmúlt több mint 13 évben”, amióta ő a város elöljárója. Falcă leszögezte azt is, hogy az RMDSZ megyei szervezetével tisztességes, mindkét fél számára előnyös együttműködési megállapodást kötöttek, és az évek alatt egyszer sem csalódtak helyi koalíciós partnerükben.
Gheorghe Falcáról köztudott, hogy az első román politikus volt, aki koszorúzott a 13 aradi vértanú emlékművénél, s azóta is minden március 15-i és október 6-i ünnepségen jelen van. 2015 februrájában élesen bírálta az aradi prefektúrát és a rendőrséget, amiért a városháza folyósóján elhelyezett magyar nyelvű fotókópia (Atzél Péter egykori polgármester díszpolgári címének reprodukciója) s a Csiky Gergely Főgimnázium homlokzatára kitűzött magyar zászló miatt kezdtek vizsgálatot. Tavaly a Surján László, az Európai Parlament volt fideszes alelnöke által a Duna-menti és Kárpát-medencei népek megbékéléséért alapított Charta XXI civil mozgalom emlékéremmel tüntette ki az aradi polgármestert a több nemzetiség békés egymás mellett élése feltételének megteremtéséért.
Pataky Lehel Zsolt / maszol.ro

Hajmeresztő kijelentéseket tett egy volt SRI-tiszt a DNA-ról
Az Igazságügyi Felügyelethez fordult a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik volt magas rangú tisztjének hajmeresztő kijelentései miatt. A bűnvádi eljárás alatt lévő Daniel Dragomir azt állította, hogy nem a DNA ügyészei, hanem a SRI állítja össze a korrupciós ügyek vádiratait.
A hírszerző szolgálat terrorelhárító részlegének egykori vezetője erről az egyik hírtelevízióban beszélt. Szavai szerint a DNA ügyészei csak aláírták azokat a vádiratokat, amelyeket a SRI alkalmazottjai állítottak össze bíróság elé küldött politikusok ellen.
Daniel Dragomir szerint több politikust is elítéltek Romániában a hírszerző szolgálat által összeállított vádiratok alapján. Azt állította: azért születtek ezek az ítéletek, mert a SRI az ügyészségeket és bíróságokat is behálózta, titkos ügynökei vannak az igazságszolgáltatásban.
Szerdai közleményében a DNA rágalomnak nevezte Daniel Dragomir állításait. Emlékeztetett, hogy a SRI volt tisztjét korábban már alapfokon elítélték egy korrupciós ügyben, és bűnvádi eljárás van folyamatban ellene az ügynevezett Black Cube dossziéban. Ez utóbbi ügyben előzetes letartóztatásban is volt.
Korábban Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kijelentette: szerinte a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottságnak ki kellene faggatnia Daniel Dragomirt a birtokában lévő állítólagos információkról. A politikus nem zárta ki parlamenti különbizottság létrehozását sem az ügy kivizsgálására. maszol.ro