Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Apor János
22 tétel
1999. július 9.
"A Nyugati Jelennek nyilatkozott Roos Márton, a Temesvári Egyházmegye új római katolikus püspöke. Az egyházmegye terület meglehetősen nagy, de a hívek száma ijesztően lecsökken, alig százhúszezren vannak. Az eltelt tíz év alatt - amióta szabadon dolgozhatnak -, sikerült megteremteniük a minimális feltételeket a hitélet újjászervezéséhez. Visszakaptak néhány épületet - köztük a püspöki palotát -, elindították a római katolikus középiskolát, újjászületett néhány szerzetes- és apácarend, megszervezték a hittanoktatást az iskolában. Mostoha körülmények között dolgoznak: elég a közelmúltban - papíron! - visszakapott Piarista Főgimnázium és a Marienheim épületének siralmas állapotát említeni. A Temesvári Egyházmegyét nyolc esperesség, hetven plebánia és több mint kétszáz filiálé (leány-egyházközség) alkotja. Sok helyütt hívek nélkül maradtak a templomok. A kivándorlás, a vallásüldözés, az ateista nevelés okolható a siralmas helyzetért. Nagy feladat bejárni a feloszlatott egyházközségeket, ahol még állnak a templomok és megkeresni, összegyűjteni a szétszéledt híveket. - A nyolcvankilences fordulat után szinte valamennyi plebánián alakult ifjúsági csoport. Az egyházmegye ifjúsági vezetője Kapor János, a Gerhárdinum Katolikus Líceum igazgatója. A püspökség negyvenezer kötetet számláló könyvtárából alig három és fél ezer menekült meg a pusztulástól. A legértékesebb kéziratok, egyedi kiadványok, a könyvtár legértékesebb kincsei tűntek el. /Emitte spiritum tuum. Folytatni az építkezést - Simonyifalvától Orsováig. A Nyugati Jelennek nyilatkozik Msgr. ROOS MÁRTON, a Temesvári Egyházmegye új püspöke. = Nyugati Jelen (Arad, júl. 6./ Az új püspöknek közel harminc év Németországban szerzett tapasztalattal kell kormányoznia egy olyan egyházmegyét, melyben a németek tömeges elvándorlása után immár a magyar hívek vannak többségben. A püspök magyarul is tud. A távollét évtizedeiben folyamatosan tartotta a kapcsolatot az itteni egyházzal. Tudományos kutatásokat végzett, próbálta feldolgozni az egyházmegye történetét. 1990 júliusában hazajött Temesvárra. A püspök a csanádi egyházmegye egyik legavatottabb kutatója. Németországi szolgálata idején átkutatta, feldolgozta az egyházmegye jugoszláviai és magyarországi részének archívumait. Az elmúlt évtizedekben a három részre osztott egyházmegyét egy egységnek tekintette, és mindhárom részben meglehetősen otthonos voltam mind a papság körében, mind a megfelelő archívumokban. "Tíz éven át a szabadságomat többnyire Nagybecskereken töltöttem, és majdnem az egész archívumot lefénymásoltam, feldolgoztam. Ez elég veszélyes és bonyodalmas munka volt." Az 1867 és 1918 közötti időszakot dolgozta fel legrészletesebben, és ez könyv formájában is megjelent. Feldolgozta a máriaradnai kolostor irattárát is. Ennek az első kötete a múlt évben jelent meg, a második remélhetőleg jövőben lát napvilágot Németországban. /Új püspök Temesváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./ Roos Márton most kinevezett megyéspüspök a lépésről lépésre történő haladás elvét vallja. Püspöki jelmondata: "Emitte spiritum tuum" - Küldd el Szentlelkedet - "kérés, fohász Istenhez a magam és mindazok nevében, akiket rám bízott." Püspöki címere Szent Gellért emlékét idézi. /"Küldd el Szentlelkedet." Beszélgetés msgr. Roos Mártonnal, egyházmegyénk új püspökével. = Heti Új Szó (Temesvár), júl. 9./"
2000. március 21.
A Vita Catolica Banatus című, önmagát a Bánsági Római Katolikus Püspökség orgánumának nevező kiadvány döntően román nyelvű, alig van benne magyar vagy német nyelvű szöveg. A szerkesztőként is feltüntetett Pál József Csaba lelkész román nyelven készített interjút Böcskei László püspöki vikáriussal, Csiky Ibolya páter Kapor Jánossal románul társalgott a temesvári katolikus ifjúsági mozgalomról, ugyancsak románul olvasható a pápa üzenete a 2000. esztendő nagyböjtjéről. A temesvári püspökségben még mindig a magyar katolikusok vannak többségben, hiszen magyar nyelven tudó, magyarul prédikáló papokat kérnek a legtöbb parókiára. Nem a román katolikusok alkotják a többséget még a kiadási és szerkesztési helyként megjelölt Resicabányán sem. /Ujj János: A hit nyelve. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./
2000. június 20.
Pécskán a hagyomány teremtésének szándékával szervezte meg a helybeli katolikus plébánia és a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület a templombúcsút jún. 18-án. A szentmisét Kapor János a Temesvási Római Katolikus Gimnázium igazgatója celebrálta, 12 pap jelenlétében, Magyarországról képviseltette magát a testvéregyházközség, a kiszombori, illetve Temes megyéből a csanádi egyházközség. Este szabadtéri bált rendeztek. /(balta): Hagyományteremtő szándékkal. Templombúcsú Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./
2000. szeptember 2.
Szept. 1-én Emil Constantinescu államelnök Temesváron, az Eftimie Murgu Pedagógiai Líceumban megjelent a tanévnyitón a város iskoláiból összegyűlt tanárok és a város iskoláit képviselő diákok előtt. Ezzel párhuzamosan Temesvár valamennyi iskolájában becsengettek. A Bartók Béla Líceumban Erdei Ildikó igazgatónő mondott beszédet. A tanévnyitás alkalmából Roos Márton megyéspüspök, Böcskei László általános helynök, Ciuraru János igazgató és Andó Attila lelki vezető celebrálta a szentmisét. Emil Constantinescu elnök ellátogatott a Bartók Béla Líceumba is, személyében először járt államelnök e kisebbségi tanintézet falai között. Rögtönzött sajtóértekezleten az államfő nagyra értékelte a temesvári kisebbségi - magyar, szerb, német - tanintézetek létét olyan vonatkozásban is, hogy az innen kikerülő diákok már eleve legalább két nyelvet és két kultúrát birtokolnak. - A temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum tanévnyitóját a Székesegyházban, püspöki szentmise keretében tartották. Roos Márton megyéspüspök magyar és román nyelven üdvözölte a líceum tanulóit, tanárait. Megköszönte az eddigi iskolavezetőség - Kapor János, György Zoltán és Barják László tisztelendő urak - önfeláldozó munkáját, és bemutatta a líceum újonnan kinevezett igazgatóját, Ciuraru János tisztelendőt. /Sipos János: Becsengettek az évezred utolsó tanévére. Temesváron Emil Constantinescu államelnök köszöntője. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./
2002. február 2.
Tavasszal Kapor János plébános vezetésével Majláthfalva lakói hozzáfognak a templom-felújítás hatalmas munkájához. Kapor Jánost több mint egy éve nevezték ki majláthi plébánosnak. A helybeli mezőgazdasági társulások, a vállalkozók és magánszemélyek támogatásával megszervezte az iskolások és az óvodások díjmentes uzsonnáztatását. Halottak napja előtt rendszeresen felhívásban kéri a híveket a temető kitakarítására. /(balta): Istenben és saját erejükben bízva, a közösségért. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./
2005. február 26.
Kapor János majláthfalvi plébános a bánsági magyar település hitéletét három év alatt gyökeresen megváltoztatta. Vezetésével a templomot kívül-belül felújították. Tavaly a templom felszentelésének 125. évfordulójára „Vissza a gyökerekhez” mottó jegyében meghívták a majláthfalvi telepesek egykori szülőföldje, a szeged-csanádi püspökség küldöttségét is, amelynek a főpásztora, valamint az egyházmegye főpásztora is megjelent. További tervük kápolna és ravatalozó építése a temetőben. Folytatják a hátrányos helyzetű gyermekek támogatását, naponta uzsonnát biztosítanak 20 iskolásnak és 10 óvodásnak. A karitatív munkát élelmiszerekkel segítik a helybeli nagygazdák. Tavaly a dévai árva gyerekeket 10 tonna gabonával segítették a majláthfalviak. /Balta János: Segíteni csodálatos érzés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./
2006. április 1.
Kapor János majláthfalvi katolikus plébános a parókián saját költségére újraindította 32 hátrányos helyzetű óvodás és iskolás számára az uzsonnáztatást. Mindezt akkor vállalta, amikor a parókia felújításához készülődnek, tehát szükség van a pénzre. Két év alatt a nagytermet közösségi tevékenységek céljára szeretné berendezni: a gyermekek hideg időben kellemesebb feltételek között uzsonnázhatnak, az ifjúsági tevékenység és a beindítandó nyugdíjas klub is itt találna otthonra. Az egyedül élő nyugdíjasok életkedvét csak rendszeresen megszervezett közösségi tevékenységgel lehet helyreállítani. /Balta János: Ingatlanok után az emberkatedrálist. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./
2006. május 15.
Május 12–14-e között Temesváron tizedszer szervezték meg az egyházmegyei katolikus ifjúsági találkozót. Az első ilyen rendezvény szervezését 1997-ben Kapor János akkori ifjúsági lelkész, jelenlegi majláthfalvi plébános kezdeményezte. Az idei összejövetel témája a szeretetszolgálat volt. Több mint hatszázan kapcsolódtak be a különböző programokba. A rendezvényen jelen volt a szeged-csanádi egyházmegye fiataljainak egy csoportja is. Május 15-én Ki az én felebarátom? témával magyar nyelven Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, a román fiatalok részére pedig Schmitz Magdalena karánsebesi ferences nővér tartott katekézist. A temesvári katolikus magyar egyetemisták csoportja (TEKMEK) puzzle-játékra hívta a fiatalokat. A püspökség múzeumában Böcskei László általános helynök tartott rendhagyó történelemórát. A temesvári egyházmegye magyar, román, német, horvát, cseh, szlovák és bolgár közösségeit képviselő fiatalok sokszínű kulturális programot mutattak be. A magyar egyetemista csoport Rómeó és Júlia történetét dolgozta fel. /Sipos Enikő: Katolikus ifjúsági találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./
2006. szeptember 12.
Majláthfalván az iskolában Bányai Eliza igazgató elmondta, hogy a diáklétszám aggasztó, az elmúlt tanévhez viszonyítva 13-mal csappant. A fogyatkozás miatt ősztől kéttanítósra fogy az elemi, ahol ezután két összevont osztályban tanulnak. Tanévkezdéskor az iskolában 71, míg az óvodában 39 gyermekre számítanak. Kapor János plébános felvállalta a délelőtti uzsonnáztatás teljes költségét. Pályázatban kért segítséget egy németországi egyházi alapítványtól. Ha pozitív választ kap, lesz pénz a délelőtti és délutáni étkeztetésre, talán még a felkészítő költségeire is. /Balta János: Vészesen sorvadó iskola. Majláthfalván marad a remény. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./
2007. február 6.
Arad megyében román településektől körülvéve létezik egy magyarok lakta kis falu, Majláthfalva, melynek lakossága évszázadok óta híven őrzi magyarságát, nyelvét, szokásait. Az utóbbi években, évtizedekben a falu lakosságának száma folyamatosan csökkent, a fiatalok egy része a város felé vagy még tovább orientálódik. Kapor János plébános készített egy felmérést, mely szerint 1980 és 2006 között 680 személy halt meg a faluban és csak 280 gyermek született. Ennek ellenére a majlátiak bizakodóak. A helyi iskolának egy 50 férőhelyes internátussal való kibővítése állami pénzből fog történni, közölte Kaslik András üzletember, a Pro Majlát civilszervezet vezetője. Ha meglesz az étkezdével, fürdővel is ellátott internátus, lehetőség nyílik arra, hogy az alig 10 kilométerre fekvő Németszentpéterről (ahol jelenleg fakultatív magyar nyelvű oktatás folyik) ide járjanak iskolába a magyar gyermekek. Dr. Kovách Géza Majláthfalváról írott könyvéből még van több példány. /Balázs Katalin: A majlátiak előre néznek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2007. március 21.
Majláthfalván járt a tiszafüredi küldöttség. A házigazda pedagógusok Kapor János katolikus plébánossal együtt ebéden látták vendégül a tiszafüredieket, akikkel megegyeztek: majláthfalvi diákok és pedagógusok népes küldöttsége vesz részt az április 21-i tiszafüredi jótékonysági koncerten, amelyet a Magyar Gyermekekért Alapítvány szervez. A bevételt a majláthfalvi iskolaudvarra tervezett kollégium javára ajánlják fel. /(balta): Tiszafürediek támogatják a majláthfalvi kollégiumot. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./
2007. augusztus 13.
Augusztus 9-13-a között 38. alkalommal rendezték meg a majláthfalvi hétvégét. Az ünnepek idején megeredt az eső, áramszünet keletkezett. A majláthfalviak nem ijedtek meg, pillanatok alatt beindítottak egy áramfejlesztőt, s kezdődhetett a műsor. A Pro Majláth Egyesület első alkalommal ítélte oda a Majláthfalva tiszteletbeli polgára címet, amelyet Kapor János helybeli plébános, Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő és Matekovits Mihály, a Nevelési, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója kapott meg. A címmel járó díszoklevelet és faluzászlót Kaslik András, a Pro Majláth Egyesület elnöke és Jankó András, az egyesület alelnöke nyújtotta át. Következett a meghívott néptáncegyüttesek színes kavalkádja, a pécskai Búzavirág, a kisiratosi Gyöngyvirág, a simonyifalvi Leveles, a nagyiratosi Rozmaring, a helybeli Nefelejcs és a végvári Csűrdöngölő szerepelt, többek között. Luptovics László aradi születésű, jelenleg Budapesten élő zongora- és orgonaművész orgonakoncertet adott a templomban. /Kiss Károly: 38. Majláthfalvi hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./
2008. április 30.
Április 27-én, vasárnap zsúfolásig megtelt Majláthfalván a katolikus templom a 11 pap és egyházi méltóság részvételével megtartott koncelebrációs szentmisén. Böcskei László áldást mondott a közelmúltban felújított parókia épületére, majd a szentmisét követően felszentelte az egyházmegye egyik büszkeségét, az Árpád-házi Szent Erzsébetnek felajánlott ravatalozó kápolnát. Kapor János plébános két nyelven mondott köszönetet a ravatalozó megépítéséhez szükséges pénz megszerzéséért. A templomból kitóduló tömeg a feszületet követve vonult a temetőhöz, élükön a temesrékasi fúvószenekarral. A kápolnát Böcskei László általános helynök szentelte fel. Baracsi Levente beszolgáló református lelkész köszönetet mondott, amiért a majláthfalviak befogadták a kicsiny református közösséget. /Balta János: Az egyházmegyében is páratlan. Felszentelték a Szent Erzsébet kápolnát. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./
2012. december 19.
Adalékok az 1870-es népszámláláshoz
A 19. század második felében két népszámlálást tartottak, 1858-ban és 1870-ben. Háromszéken a népszavazás bizottmányi elnöke 1870-ben Mikes Benedek volt. Az Ipari Földművelési és Kereskedelmi Minisztérium levélben kérte Mikes Benedeket, hogy a választásokra kinevezett, legodaadóbban tevékenykedő elnökök névsorát ismertesse Nagy Miklós miniszteri tanácsossal.
,,Az Ipari, Földművelés, és Kereskedelmi Miniszter Ur Nagyméltóságának idei julius 14-én 633. szám alatt kelt intézkedése szerint ohajtása az, hogy azon férfiak kik a népszámlálás fontos munkálata körűl, kiválló tevékenységet fejtettek ki, hazafias érdemeikhez mért kitűntetésben részesűljenek. Ennek kapcsán ezennel bizalmasan arra kérem fel a Méltóságodat miszerint azon egységeket kik a Nemes Törvényhatóság keblében a fenebbi űgyben kűlönös sikerrel, és odaadással működtek ide sietőleg kijelölni, és az esetleg kijelölendők polgári állásáról, s egyébb viszonyaikról, s általában mindazon körűlményekről, melyek kitűntetésűk tekintetéből figyelembe vehető, a lehető legrövidebb idő alatt, tűzetes tudósitását megtenni sziveskedjék. Ezen tudósitásnál nem hagyható figyelmen kivűl Grof Mikes Benedek földbirtokos. Kolozsvár 9 aug. 1870 Nagy Miklós Miniszteri Tanácsos”
,,Háromszékről a következő személyeket javasolták kitüntetésre: Horváth László aljegyző, B. Apor János, a Kézdi Bizottmány elnöke, Geréb János  bizottmányi jegyző, Barabás Sándor Miklósvár Bizottmányi Elnök, Bodor Ferenc Gelence, Könczei Gyula Kézdiszentlélek, Könczei Béla Gidófalva, Takó László Lisznyó, Szinte László Köröspatak. Mikes Benedek Zabola 1870 aug 24-én”
Sepsiszentgyörgyi Levéltár Fond 8. 47 dosszié, 13 lap.
Az 1858-ban és 1870-ben Háromszéken jegyzett népszámlálási adatok: Sepsiszentkirály 1858-ban 556 személy, 1870-ben 568, Szemerja 700–846, Árkos 1588–1723, Körispatak 1068–1289, Kálnok 671–716, Oltszem 754–723, Zalán 1018–1114, Málnás 709–707, Angyalos 559–642, Bodok 990–1o37, Étfalva 424–466, Fotos 163–156, Gidófalva 862–901, Martonos 345–351, Eresztevény 228–246, Besenyő 468–558, Zoltán 170–148, Bikfalva 1242–1052, Dobolló 1041–1217, Kökös 1064–1078, Aldoboly 1071–1268, Szotyor 435–475, Kilyén 541–543, Uzon 1625–1616, Lisznyó 1006–1097, Szentiván 501–561, Laborfalva 454–520, Feldoboly 661–568, Nagyborosnyó 1236–1443, Kisborosnyó 1087–1150, Bodzaforduló 1300–1527, Egerpatak 655–696, Szacsva 276–348, Magyarós 622–505, Réty (az 1858-as adatok hiányoznak) 1870-ben 873, Komolló 470–458, Altorja 2181–2388, Feltorja 722–806, Szentlélek 3112–3072, Polyán 1692–1818, Bélafalva 773–788, Futásfalva 948–958, Ikafalva 761–762, Almás 1122–1220, Csomortán 614–514, Esztelnek 1128–1093, Kurtapatak 641–583, Lemhény 2819–2781, Nyujtód 1093–1153, Martonos 959–1005, Ozsdola 2230–2711, Felsőcsernáton 1235–1318, Alsócsernáton 2300–2129, Martonfalva 518–501, Hatolyka 518–510, Szentkatolna 1054–1048, Oroszfalu 362–438, Sárfalva 645–632, Szászfalva 433–377, Márkosfalva 843–707, Mátisfalu 186–441, Albis, 941–871, Dálnok 1657–1536, Maksa 810–782, Bita 451–451, Várhely 137–118, Lécfalva 934–906, Hilib 619–640, Haraly 448–489, Gelence 2000–2468, Zabola 2196–2473, Páva 934–918, Kovászna 3621–3582, Imecsfalva 500–507, Petőfalva 364–415, Tamásfalva 414–483, Szörcse 671–666, Telek 647–602, Cofalva 343–358, Körös 657–655, Papolc 1483–1615, Zágon 3621–3927, Szitabodza 1443–1381, Barátos 1017–1024, Páké 729–730, Barot 2076–2231, Bodos 263–492, Sepsibacon 908–1005, Szárazajta 1552–1731, Zalánpatak 327–352, Bölön 2213–2521, Nagyajta 1298–1484, Középajta 1408–1499, Miklósvár 799–870, Köpec 932–1052.
(A falvak után feltüntetett számok: előbb az 1858-as, majd az 1870-es adatok) Sep. Áll. Levéltár Fond 8. 47 dosszié, 2 lap.
Józsa Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2013. október 15.

A Millenniumi templom búcsúünnepe
„Ha mi nem engedjük el a Szűzanya kezét, ő biztosan nem engedi el a miénket”
Pontosan száztizenkét évvel ezelőtt, 1901. október 13-án kiemelkedő eseményt ünnepelt Temesvár magyar nemzetiségű lakossága, közöttük a gyárvárosi római katolikus közösség: impozáns új templomuk, a Millenniumi templom felszentelését.
Az idő kerekének forgása idén úgy hozta, hogy a templombúcsút szintén október 13-án, vasárnap tarthatta a helyi közösség. Excellenciás Roos Márton főpásztor és ft. Kapor János plébános meghívására a szentmisét Excellenciás Böcskei László nagyváradi megyés püspök mutatta be több egyházmegyés lelkipásztor jelenlétében. A liturgián jelen volt Böjte Csaba ferences szerzetes, valamint nt. Fazakas Csaba temesvári református esperes. Az idei templombúcsún anyaországi vendégeket is üdvözölhetett a helyi közösség: az egyházi rendezvényre Temesvárra érkezett Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának kabinetfőnöke, továbbá a dr. Szűcs Zoltán és dr. Vizi Gabriella kolozsvári magyar konzul. Az RMDSZ Temes megyei szervezete részéről Molnár Zsolt parlamenti képviselő vett részt a szentmisén.
A búcsús liturgiát megelőzően az egybegyűltek a templom előtti térre vonultak, ahol Excellenciás Roos Márton megyés püspök felszentelte az elmúlt hónapokban felújított Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrot. A szentelési szertartás keretében dr. Nicolae Robu temesvári polgármester elmondotta: amint tudomást szerzett arról, hogy a város legrégebbi köztéri szobra viszonylag zárt helyen, a temesvár-józsefvárosi plébánia kertjében igen megrongálódott állapotban található, azonnal felvette a kapcsolatot a helyi római katolikus egyház képviselőivel, és az együttműködést siker koronázta. A szobrot Ioan Oprescu restaurátor három hónap alatt teljesen felújította, az elmúlt hetekben pedig felállították kijelölt helyére, a Millenniumi templom előtti, részben ugyancsak felújított térre. Beszédében Nicolae Robu polgármester kitért arra is, hogy a város vezetősége szívén viseli a gyárvárosi római katolikus templom épületének sorsát, és támogatásáról biztosította a helyi közösséget.
Bevezetőjében Excellenciás Böcskei László nagyváradi megyés püspök az édesanya iránti gyermeki szeretet szép példájával szemléltette, hogy mit jelent bizalommal a Szűzanyához fordulni az Ő segítségét kérni. – Szent István is ezt tette, amikor országát és népét a Boldogasszony oltalmába ajánlotta, ezért nevezzük Őt mi védelmezőnknek a Magyarok Nagyasszonyának – fogalmazott a főpásztor.
A búcsús szentmise keretében a Millenniumi templom védőszentjének alakját német, valamint román nyelven elhangzott beszédében ft. Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi plébános és ft. Toman Zoltán temesvár-belvárosi segédlelkész idézte meg. A liturgia magyar szónoka Böjte Csaba ferences szerzetes volt, aki szentbeszédében ismételten felhívta a figyelmet a krisztusi tanítás egyik alapvető gondolatára, az emberbaráti szeretet gyakorlására a mindennapokban. – A Szűzanya a szolgáló szeretet jelképe. Ha mi nem engedjük el az ő kezét, ő biztosan nem fogja elengedni a miénket – mondotta Csaba testvér, majd így folytatta: – Isten nem csupán meghív a szolgálatra, hanem küld is. Az apostolokat egykoron arra szólította fel, hogy menjenek és terjesszék az evangéliumot, minket pedig arra, hogy a társadalom peremén, a lét peremén élőkön, a szegényeken, elesetteken segítsünk. Merjünk hát mi is lehajolni hozzájuk, vigaszt, irányt, utat mutatni nekik. Hiszem, hogy van jövőnk, csak bíznunk kell az élő Istenben, a szeretet Istenében.
A szentmise befejező részében Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának kabinetfőnöke lépett mikrofon elé, hogy a gyárvárosi híveknek átadja a magyar kormány üdvözletét. – Az ember test, szellem és lélek egysége. A kórházak, sportlétesítmények, iskolák, kulturális intézmények mellett fontos a templomok megőrzése, az Egyház támogatása. A templom ugyanis nem csak szakrális tér, hanem az élő közösség összetartó ereje is. Ha ünnepeinket megüljük, őseinket és hőseinket tiszteltjük, meg tudjuk tartani magyarságunkat – fogalmazott Hegyi László kabinetfőnök, aki ugyanakkor kiemelte: a szülők felelőssége továbbadni a gyermekeknek anyanyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat.
Az ünnepi liturgia zenei részét a Dumitresc Emil kántor vezette templomi kórus tolmácsolta, előadásukban egyházi énekek, számos népének, a Pápai Himnusz és Nemzeti Imánk is felcsendült, melyhez áhítattal és tisztelettel csatlakoztak a templomot megtöltő hívek.
A búcsús szentmisét követően a templom előtti téren a Temesvári Kultúrház gyermekekből álló Bóbita néptánccsoportja, valamint az újszentesi Butykos néptáncegyüttes lépett fel, műsorukkal színesítve az ünnepi eseményt és jelezve, hogy milyen szépre, sokra képes egy szikrányi közös akarat.
A Millenniumi templom felszentelésének idei évfordulója is beszédes példája annak, hogy a gyárvárosi római katolikus közösség lehetőségéhez mérten igyekszik megőrizni ezt az értékes örökséget, jelent építeni, jövőt tervezni, élő hitet vinni a régmúlt dicsőségét őrző falak közé
Sipos Enikő
Nyugati Jelen (Arad)
2013. október 31.
Ökumenikus istentisztelet az épülő Új Ezredév templomban
Épül a bánsági magyar közösség Trianon utáni legnagyobb beruházása!
Ökumenikus istentiszteletet tartottak október 29-én délután az épülő Új Ezredév Református Központ imatermében.
Örvendetes hír, hogy október eleje óta folytatódik a Református Központ építése, a munkatelepi körülmények között az imaterem is csak egy fából készült lépcsőn közelíthető meg. A Makovecz Imre tervei alapján épülő Új Ezredév Református Központ F épülete az Európai Unió HU–RO 1101/165/ 1.2.3. számot viselő, Vallási útvonalak Csongrád és Temes megyében című pályázata keretében valósul meg, 362,5 ezer eurós költséggel. A közösségek közötti kapcsolatok erősítését célzó ökumenikus rendezvénysorozat is a fenti pályázat része.
A kedd délutáni ökumenikus rendezvény vendégei a gyárvárosi római katolikus hívek voltak, ft. Kapor János plébános vezetésével. Az ökumenikus istentisztelet keretében igét hirdetett ft. Kapor János, majd bemutatta a jelenlevőknek az 1726-ban létrehozott gyárvárosi római katolikus egyházközség, illetve a 112 esztendeje felszentelt Millenniumi templom felépítésének történetét. A XIX. század végén a tízezres lélekszámúra duzzadt gyárvárosi egyházközség a város akkori „legmonumentálisabb épülete”, a Millenniumi templom felépítésére vállalkozott. Ft. Kapor János a gyárvárosi plébánia birtokában levő, régi könyvekből, dokumentumokból, fotókból, kegytárgyakból, zászlókból, stb. összeállított, rendkívül érdekes kiállítást is bemutatta a református gyülekezetnek
Az Új Ezredév gyülekezet templomépítő lelkipásztora, Gazda István a Nyugati Jelennek elmondta: száz esztendővel a Millenniumi templom felszentelése után, a gyárvárosi református gyülekezet felvállalta az Új Ezredév Református Központ, a Trianon utáni legnagyobb magyar beruházás megvalósítását! Az évek óta stagnáló építkezés folytatására a Vallási útvonalak Csongrád és Temes megyében című EU-s pályázat keretében nyílt lehetőség. A hónapokig tartó előkészületek után idén októberben elkezdődött az F ökumenikus épület építése, 410 négyzetméteres beépített területtel. Az F épület földszintjén – amely a már elkészült E épület párja – kap helyet a 113 ülőhelyes, 103 négyzetméter nagyságú terem, mely istentiszteletek, konferenciák vagy más közösségi rendezvények lebonyolítására is alkalmas lesz. Ugyanitt helyezkedik el az irodahelyiség is, mellette kis raktárral. Az emeleten öt vendégszoba lesz, előszobával és fürdőszobával, a tetőtérben egy 65 négyzetméteres terem létesül, időszakos ökumenikus kiállítások számára. Az épületben kisméretű hangversenyterem is helyet kap, illetve az alagsorban is hasznosítható tereket alakítanak ki. „Az európai uniós pályázat lebonyolításának határideje 2014. június 30. – mondta Gazda István lelkipásztor. – A kivitelezést végző vállalat vezetői a legkomolyabban álltak hozzá a munkához, és mindent megtesznek az általunk is felvállalt júniusi határidő betartása érdekében.
Az Új Ezredév gyülekezet templomépítő lelkipásztora arra hívta fel a bánsági magyar közösség figyelmét, hogy téglajegyek megvásárlásával támogathatják a Makovecz Imre tervei alapján épülő monumentális Református Központ felépítését. „10, 50, 100 és 500 lej értékű téglajegyeket bocsátottunk ki, erre a bevételi forrásra azért van szükségünk, hogy a banki kamatokat és a menet közben felmerülő egyéb járulékos költségeket fedezni tudjuk” – mondta Gazda István. „Az Új Ezredév Református Központ lehet a korunk követelményeinek megfelelő új Magyar Ház, a temesvári és a bánsági magyarság büszkesége!
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2014. június 6.
Ökumenikus megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján Temesváron
„A legvesztettebb helyzetből is fel lehet állni!”
Mária téri emlékmű és a belvárosi református templom ökumenikus megemlékezés színhelye volt június 4-én, szerdán, a Trianoni békediktátum 94. évfordulóján. A megemlékezésen részt vett Füzes Oszkár, Magyarország Külügyminisztériuma Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztályának főosztályvezetője, Csulák Péter kolozsvári konzul, Marossy Zoltán temesi alprefektus, Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, a történelmi magyar egyházak képviselői, temesvári és vidéki magyar közösségek tagjai.
A harangjáték közös meghallgatása után a szép számú egybegyűltet Ft. Fazakas Csaba református esperes, a Temes megyei RMDSZ kulturális alelnöke köszöntötte, hangsúlyozva a helyszín különleges jelentőségét, hiszen „500 évvel ezelőtt itt ért véget a Dózsa György-féle parasztháború és 25 éve innen, a református közösségből indult el Tőkés László vezetésével az a rendszerváltó forradalom, amely számunkra ma megengedi a szabad ünneplést”.
Az 500 esztendővel ezelőtt ezen a helyen kivégzett parasztvezér, Székely Dózsa György jelentőségéről, az 1514-es parasztháború eseményeiről és következményeiről Halász Ferenc RMDSZ-elnök, történelemtanár beszélt, a magyar történelem legszomorúbb pillanatának nevezve a tüzes koronával megkoronázott és bajtársai által felfalatott „parasztkirály” szörnyű mártírhalálát. „Az áldozatok sorozata nem volt hiábavaló, minket nem lehet megfosztani a szabadságtól és a magyarságunktól, erre bizonyíték, hogy 1989-ben újból képesek voltunk talpra állni és elindultunk egy olyan úton amelyen a saját jövőnket építjük” – mondta Halász Ferenc.
A Mária téri megemlékezés résztvevői megkoszorúzták a Dózsa György mártírhalálának emléket állító Szűz-Mária emlékművet, majd bevonultak a református templomba, ahol ökumenikus áhítatra került sor Ft. Fazakas Csaba református esperes, Ft. Kapor János, a Millenniumi templom plébánosa, Nt. Kovács Zsombor evangélikus-lutheránus és Nt. Boros Róbert baptista lelkipásztorok részvételével. A Nemzeti Összetartozás Napja tiszteletére mondott ünnepi köszöntők sorát Füzes Oszkár exnagykövet úr nyitotta meg, aki szerint keresve sem lehetne jobb helyet találni a június 4-ei megemlékezés számára Temesvárnál, hiszen ennek a városnak a magyarsága újból és újból bebizonyította, hogy még a legvesztettebb helyzetből is fel lehet állni. „Mi magyarok csak azt kérjük, ami természetes és normális: ahol őshonos magyar közösség él, létszámtól teljesen függetlenül, az egyenjogú legyen a többséggel. (…) Temesvár az összes magyarnak, de a románoknak, a kelet-európaiaknak, a közép-európaiaknak, de bizonyos értelemben egész Európának 1989-ben megmutatta, hogy mi a normális.
Temesvár azóta is azt mutatja meg mindenkinek, hogy amikor egy magyar, magyar akar maradni, akkor mi vagyunk a normálisak” – mondta Füzes Oszkár, aki az anyaország nevében megköszönte a temesváriaknak „konok kitartásukat a magyarságuk, a normálisság, a természetesség mellett”. Hasonló ünnepi gondolatokat fogalmazott meg Csulák Péter, Magyarország kolozsvári konzulja, aki valamennyi jelenlevőnek megköszönte, hogy megőrizték magyarságukat, valamint szüleiknek, nagyszüleiknek, a történelmi magyar egyházaknak és a magyar iskoláknak azt, hogy ebben segítették a bánsági magyarokat.
Marossy Zoltán alprefektus személyében a román kormány először képviseltette magát a június 4-ei ünnepségen, aki arról beszélt, mit jelent a Nemzeti Összetartozás Napja a történelmi Bánság egész területén élő magyarok számára, hisznek-e önmagukban, régiójukban, közös európai jövőjükben.
A himnusz eléneklése után a megemlékezés ünnepi műsorral zárult. Mátray László színművész elszavalta Reményik Sándor Gyűrűt készíttetek című versét, majd a békéscsabai Benedekfi Testvérek, István és Zoltán ünnepi koncertjének tapsolhattak az egybegyűltek. A színvonalas koncert végén a Benedekfi Testvérek bemutatták erre a különleges alkalomra írt, Újjászületés című szerzeményüket, amely az elkövetkező temesvári megemlékezéseknek akár a himnusza is lehet a jövőben. A június 4-ei rendezvény szervezői, a Történelmi Egyházak és a Temes Megyei RMDSZ ezúton is megköszönik Magyarország Külügyminisztériuma Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztályának és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának a támogatást.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)
2014. augusztus 15.
Különös békeszerződés – Sepsiszentgyörgy az első világháború idején (7.)
„A Monarchia és Németország 1917. december 9-én Focşani-ban fegyverszünetet, majd 1918. május 7-én Bukarestben békeszerződést kötött Romániával. Ez a szerződés, mondhatni, a világtörténelem legenyhébb békefeltételeire épült: a Monarchia egészen keskeny sávban kapott határkiigazítást a Kárpátokban, egyszerűen avégett, hogy a román tüzérség ne tudjon a hegygerinc nyugati, illetve északi oldaláról támadóállást elfoglalni. A megszerzett területen különben alig élt számottevő lakosság, így Erdély etnikai képe nem változott meg. A békeszerződés értelmében a román hadsereg megtarthatta teljes fegyverzetét. Ezekkel a fegyverekkel vonult be Erdélybe néhány hónappal később, a Monarchia hadseregének összeomlása után.” (Pomogáts Béla: Ember az embertelenségben)
Belső hadszíntér
A hirtelen rázúduló veszedelem következtében a vármegye lakossága fokozott mértékben károsodott. A helyzetet tovább rontotta, hogy mire az emberek visszatérhettek otthonaikba, a szövetséges katonákat találták ott, akik a maradék tartalékaikat is felélték vagy rekvirálták. Készült egy másik, a miniszterelnökhöz küldött felirat is, amelyben a kárpótlás elmaradását sérelmezték, a legfőbb vezetést figyelmeztették, hogy a vármegye lakossága kárpótlás nélkül már nem bírhat ki még egy telet. A kialakult siralmas állapotokról dr. Török Andor alispán 1918 májusában számolt be, hogy a megye már 20 hónapja belső hadműveleti területnek számít, emiatt a postai, távíró szolgálat szünetelt, de rendkívüli nehézségekbe ütközött a szállítás is. 1917-ben katasztrofálisan rossz termés volt. A hiányt csak az Alföldről lehetett volna pótolni, de a szállítási fennakadások következtében ez csak nagy nehézségek árán sikerülhetett. Gyakorlatilag élelmiszerhiány alakult ki. 1917. október 4-én a városi képviselő-testület megállapította, hogy a közélelmezés a háborús viszonyok között a hatóság legnehezebb feladata. Szükségessé vált a jegyrendszer általánosítása. A lakosság ellátásával kapcsolatos súlyos fennakadások kötelezővé tették a közélelmezési ügyosztály felállítását. Az élelmiszerhiány ugyanakkor lehetőséget kínált némelyek számára, hogy uzsoraáron értékesítsék eltitkolt készleteiket. 1917 márciusában a kenyérnek fogyasztási igazolvány nélküli forgalmazásáért Apor Jánost a rendőrség 150, Voloncs Mihálynét 75 koronával büntette. Tejdrágítás miatt Juga Józsefnét 60 koronával bírságolták. A cukornak jegy nélküli árusításáért Kozma Lajosnét 60 koronával, szalonnadrágítás vétségéért Pál Lajost 75 koronával büntették. A hatóságok számára az 1917-es év kiemelkedő fontosságú feladatát jelentette a román megszállás elől Kelet-Magyarországra menekültek hazatelepítésének megszervezése. A türelmetlenebbek a román visszavonulás után mindjárt hazaindultak ugyanolyan módon, ahogy azt fél évvel korábban tették, szekereik és lovaik segítségével. 1917 február elején a belügyminisztérium megállapodott a központi vasúti igazgatósággal, hogy a sok ezerre tehető menekült számára naponta két-két szerelvényt biztosítson. Jó hírként nyugtázták, hogy az Udvarhely, Brassó és Háromszék vármegyei hazatérőket már útnak is indították.
1917. október elején Sepsiszentgyörgy felszabadításának első évfordulóját a katolikus és református templomban is istentiszteleten ünnepelték meg.
A meglévő súlyos gondok mellett más természetű, aggodalomra okot adó jelenség is izgatta a hatóságokat. Alispáni jelentés szerint kormányértesülésekből tudható volt, hogy orosz fogságban lévő magyarok körében a forradalmi ideológiát elsajátítók száma igen magas, és várni lehetett az ilyen személyek tömeges hazatérését. A főszolgabírák figyelmébe ajánlotta, hogy készüljenek fel erre, és jelentsék az estleges baloldali agitációt körzetükben. Sepsiszentgyörgyre ugyanakkor nagyobb számú hadifoglyot irányítottak. Két okból is elrendelték a hazatérő rokkant katonák ideiglenes elkülönítését: a járványfertőzések miatt, másrészt a „szellemi mételytől”, a különböző forradalmi, főleg bolsevik eszméktől való fertőzöttségük okán. Közben a szegénység egyre nagyobb méreteket öltött, ezt csak fokozták az általánossá váló rekvirálások. A szarvasmarhákat rendszeresen potom áron eltulajdonították a gazdáktól. A Székely Nép 1918. január 16-án írta: „Ha ezt a brutális eljárást be nem szüntetik, rövidesen összeomlik a székely gazdasági élet. Követeljük, hogy azonnal vessenek véget ennek a rekvirálásnak, amely az ellenséges betörés kárát megismétli.” 1918 februárjában az hír járta Sepsiszentgyörgyön, hogy a rekvirálás mindenre kiterjed, most már nemcsak élelmiszert, hanem még a fehérneműt is elviszik. A hírek arról is szóltak, hogy mindent visznek a hatóságok, még a létfenntartáshoz szükséges élelmet is. Más alkalommal azzal riogatták az embereket, hogy a lakosság teljes burgonyakészletét elkobozzák, még a vetőmagot is.
Új román invázió
1918. november 11-én dr. Török Andor alispán a bonyolult katonai, politikai és nemzetbiztonsági helyzetről tartott közgyűlési beszámolót. Újabb román invázió valószínűségét említette, miközben Magyarországon kitört a forradalom, ami a háború befejezését vonta maga után Magyarország számára. Az új hatalom az államiságot más alapokra helyezte. A kormányzást az Országos Nemzeti Tanács ragadta magához. Mindenütt megalakultak ennek a helyi szervei, így történt Háromszék vármegyében is. Az alispán hangsúlyozta, hogy nincs fontosabb teendő, mint a közrend, köznyugalom, a személyi és vagyonbiztonság helyreállítása. Az ellenséges betörés esetén senki sem kötelezett távozásra, aki csak teheti, maradjon helyben, mert ezzel javait jobban védheti. Véleménye szerint: „Mivel már nem vagyunk hadviselő felek, az idegen csapatok csak bevonulnának hozzánk, és mi az egész világ nemzetközi oltalmába ajánlanánk magunkat.” 1918. november 2-án a városi tanács polgárai számára hirdetést bocsátott ki arról, hogy a független, szabad és önálló Magyarország kormánya a nemzeti tanács elvei alapján Károlyi Mihály vezetésével megalakult. A városi tanács sürgönyileg köszöntötte az új miniszterelnököt. 1918. november 14-én belügyminisztériumi távirat értesítette a törvényhatóságot az idegen megszállás közeli bekövetkezéséről. Sepsiszentgyörgy képviselő-testülete kimondta, hogy a városi hatóságok idegen csapatok általi megszállás esetén helyükön maradnak, munkájukat tovább folytatják, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a megszálló csapatok jóakaratát a lakosság részére megnyerjék. Időközben Ojtozban és Bereckben román katonák jelentek meg. 1918. december 14-én pedig már a megszállás tényéről tett jelentést a polgármester. Dumitru Tigoianu százados parancsnoksága alatt mintegy 120 főből álló katonaság érkezett a városba. Ez ugyanakkor azt is jelentette, hogy a megszállás már nem rövid lejáratú kalandnak minősült, mint korábban, hanem immár a győztes hatalmak diktálták a vesztesek számára kötelező békefeltételeket. Ez pedig Magyarország területe kétharmadának, ezzel együtt Erdély elvesztéséhez is vezetett.
Vége
Cserey Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. március 14.
Tartásos megemlékezés a győrödi 1848-as obeliszknél
A győrödi 1848-as honvéd emlékműnél március 13-án, pénteken került sor a Bartók Béla Elméleti Líceum diákjai, a Temesvári Nyugdíjasok Klubja és a helyi RMDSZ közös megemlékezésére. A méltóságteljes ünnepségen részt vett Molnár Zsolt parlamenti képviselő, Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke, Fazakas Csaba református esperes, az RMDSZ művelődési alelnöke, Varga István, a gyárvárosi RMDSZ elnöke, valamint a történelmi egyházak képviselői, a Bartók Béla Elméleti Líceum pedagógusai és diákjai, a magyar Nyugdíjasklub és a Losonczy István Hagyományőrző és Sportegyesület tagsága.
Ünnepi köszöntője során Halász Ferenc RMDSZ-elnök arra emlékeztetett, hogy a Gyárvárosi Selyemgyár egykori telkén emelt honvéd obeliszk az első temesvári 1848-as emlékművek közé tartozik, amelyet 1894. november 1-jén avattak fel Telbisz Károly akkori polgármester, Geml József főjegyző és más jeles személyiségek jelenlétében. Halász Ferenc megemlékezett március 15-e rendszerváltás utáni első szabad megünnepléséről, amelyre éppen 25 esztendővel ezelőtt került sor Temesváron, de a marosvásárhelyi „fekete márciusról” is, amelynek szintén 25. évfordulója van az idén. „Az a tény, hogy Aradon nemrég meggyalázták a Szabadság-szobrot, azt mutatja, hogy 167 év után is harcolnunk kell a szabadságunkért és a nemzetiségi jogainkért” – mondta Halász Ferenc, aki külön megköszönte a Nyugdíjasklub tagjainak és a gyárvárosi RMDSZ képviselőinek, hogy gondozzák az RMDSZ által 1996-ban felújított emlékművet.
Gazda István, a gyárvárosi Új Ezredév református gyülekezet lelkipásztora ünnepi köszöntőjében így fogalmazott: 1848 fő tanulsága, hogy a közös nemzeti célokért egymástól minden szempontból különböző személyiségek össze tudtak fogni. „A közös célok mentén létrejövő nemzeti egység hozhatja el ma is a marosvásárhelyi orvosi egyetem önálló magyar karának és az önálló állami magyar egyetemnek a létrehozását, valamint a háromszintű autonómia megvalósulását” – mondta Gazda István.
Kapor János, a Millenniumi templom plébánosa arról beszélt, hogy a számban megfogyatkozott bánsági magyarok hisznek és tenni is akarnak a megmaradásukért, ezt igazolják évről évre a március 15-ei megemlékezések.
A Magyar Nyugdíjasklub nevében Béres Margit elnök a Temesvári Hírlapban a magyar forradalom 60. évfordulóján, 1908-ban megjelent cikkből idézett, amikor még voltak élő tanúi a magyar szabadságharcnak. A Bartók Béla Líceum VII. B. osztályának tanulói alkalomhoz illő, tartásos műsorral emlékeztek meg az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc 167. évfordulójáról. Szilágyi Borbála és Pál Krisztina felkészítő tanárok irányításával a diákok Petőfi-verseket szavaltak, Kossuth-nótákat énekeltek, hegedű kísérettel, büszkén és öntudatosan. A Szózat elszavalása után a megemlékezés résztvevői elhelyezték az emlékezet koszorúit a honvéd obeliszken, majd közösen elénekelték nemzeti imánkat.
Az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc 167. évfordulója tiszteletére szervezett Temes megyei és temesvári megemlékezések március 14-én, szombaton és március 15-én, vasárnap folytatódnak. A főünnepségre vasárnap délután 4 órától a szabadfalui Petőfi-emlékműnél kerül sor, majd este 6 órától a Mindvégig című ünnepi díszelőadásra invitálják az emlékezőket az Ifjúsági Házba.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com

Erdély.ma
2016. május 10.
Az egységért, a megmaradásért és a magyar jövőért fohászkodtak
A XXI. Bánsági Magyar Napok keretében, a temesvári Millenniumi templomban május 8-án vasárnap ökumenikus istentiszteletet tartottak a római katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyházak képviselőinek részvételével. Az istentisztelet során közreműködött a Nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus (Szerbia).
Az ökumenikus együttlét szép számú résztvevőjét ft. Kapor János, a Millenniumi templom plébánosa köszöntötte, kiemelve, hogy a Bánsági Magyar Napok keretében immár szép hagyomány, hogy a pünkösd előtti vasárnapon a megmaradásunkért fohászkodnak a történelmi egyházak képviselői. Kapor János hangsúlyozta az egység fontosságát, amelynek a megvalósulásához a Bánsági Magyar Napokhoz hasonló rendezvények is hozzájárulnak.
Az ökumenikus istentisztelet során Gazda István református lelkipásztor, Kovács Zsombor evangélikus lelkipásztor, Koppándi-Benczédi Zoltán dévai unitárius lelkipásztor és Kapor János, a Millennniumi templom plébánosa hirdették az igét, fohászkodtak az egységért, a megmaradásért és a magyar jövőért.
Az istentisztelet befejező részében a Nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus koncertjét tapsolhatták meg az ökumenikus alkalom résztvevői, akik Konrád Emma karnagy vezényletével Kodály-, Liszt-, Bárdos-, Lányi-, Donizetti-, Schubert-műveket adtak elő magas művészi színvonalon. Az ökumenikus együttlét a himnusz eléneklésével zárult.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. május 21.
Szent Erzsébet ereklyéi a Millenniumi templomban
„Tanuljunk tőle irgalmasságot, jóságot és szeretetet”
Május 18-án, szerdán Erdélyi körútja harmadik állomására, Temesvárra érkezett Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje. Az ereklyét Böjte Csaba ferences szerzetes hozta el Temesvárra régi osztálytársa, Kapor János gyárvárosi plébános meghívására és a Magyarok Nagyasszonya templomban több száz hívő fogadta imádságos szeretettel, énekléssel a drága kincset. A szentmise előtt a nagyszalontai Béke Királynője gyermekotthon lakói, Csaba testvér „gyermekei” elevenítették fel Szent Erzsébet életének néhány fontos mozzanatát.
Az ereklye fogadására megtartott ünnepi szentmisét Böjte Csaba ferences szerzetes és a temesvári egyházmegye papjai együtt celebrálták. Csaba testvér a szentmise során elmondta, hogy Ferenc pápa azért hirdette meg az irgalmasság, a szeretet évét, mert az szerinte orvosság lehet a világ gondjaira-bajaira. Szent Erzsébetet több mint 800 éve az irgalmassága, a szegények, az elesettek és a betegek iránt tanúsított szeretete tartja meg emlékezetünkben. „Ő alapította a világ első árvaházát és első kórházát, ahol maga is gondozta a betegeket” – mondta Bőjte atya, felidézve Árpád-házi Szent Erzsébet csodálatos tetteit, amelyeknek köszönhetően röviddel halála után szentté avatták. Az irgalmasság szent évében Böjte atya Szent Erzsébet példáját ajánlotta a hívek figyelmébe, arra kérve őket, hogy lehetőleg az év minden napján próbáljanak jót tenni valakivel. „Jónak lenni jó, ezt személyes tapasztalatom alapján állíthatom” – mondta Csaba testvér. „Amikor jót tettem, mindig örömet, melegséget éreztem, de amikor gyerekkoromban rosszalkodtam, semmi örömöm nem tellett benne. Nem minden problémát tudunk megoldani, de jókedvet, szeretetet, bizalmat bárkinek adhatunk, és nemcsak a más életét, de a mi életünket is jobbá tesszük ezáltal.” Szent Erzsébet ereklyéiről Csaba testvér elmondta, hogy aprócska koponyacsont-szilánkot és egy ruhaszegély darabkát tartalmaz az ereklyetartó és Sárospatakról, Szent Erzsébet szülővárosából azért hozta el Erdélybe találkozni a hívekkel, hogy tanuljanak tőle irgalmasságot, jóságot és szeretetet. A szentmise végén a templomot megtöltő több mint félezer hívőnek alkalma nyílott hódolatát kifejezni, megérinteni és megcsókolni a szent ereklyét.
„Nagy öröm számomra, felemelő érzés, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjével személyesen találkozhattunk itt a temesvári Millenniumi templomban – nyilatkozta Kapor János, a Magyarok Nagyasszonya templom plébánosa –, örvendetes, hogy ilyen sokan eljöttek erre a találkozásra, annál is inkább, mert itt a Bánságban nem mindig zökkenőmentes megtalálnunk a közös nevezőt, és mindannyian érezzük, hogy mennyire felgyorsult a beolvadás. Szent Erzsébettől megtanuljuk azt, hogy mit jelent jó embernek lenni, jó kereszténynek lenni, mit jelent jó magyarnak lenni.”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. június 6.
Ökumenikus megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján
„Nemzeti újjáépítésünk kulcskérdése a közösségek megerősítése”
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, június 3-án, pénteken ökumenikus istentiszteletre és megemlékezésre került sor a temesvári Millenniumi templomban, a történelmi egyházak képviselői részvételével. A megemlékezésen részt vett és beszédet mondott Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, Molnár Zsolt parlamenti képviselő és Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja.
Az ökumenikus megemlékezés résztvevőit, köztük a jelen levő közéleti és egyházi személyiségeket, politikusokat ft. Kapor János, a Millenniumi templom plébánosa köszöntötte. Ünnepi beszéde során Hegyi László helyettes államtitkár felidézte azokat a történelmi eseményeket, amelyek soha be nem gyógyuló sebeket ejtettek a magyar nemzet testén, mint Mohács, Világos, Trianon, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy a magyarságnak mindig volt ereje talpra állni, új célokat megfogalmazni. „Hat esztendővel ezelőtt a magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját és ezzel kinyilvánította, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság” – mondta Hegyi László, aki szerint szűnni nem akaró fájdalmunkat világgá kiáltani nem old meg semmit, miért ne lehetne június 4-e egy új kezdet első napja. „Annak a nemzetnek van jövője, ahol a közösségek – a család, az egyházi közösségek és a nemzeti közösségek – erősek. Nemzeti újjáépítésünk kulcskérdése a közösségek megerősítése” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár és ezt a törekvést a magyar kormány minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az olyan határon túli kisközösségek esetében is, mint a bánsági magyar szórvány.
Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy itt a bánsági szórványban magyar események sokasága erősíti a nemzeti összetartozás érzését, de ezt teszik a magyar intézmények is, ezért külön megköszönte a magyar kormánynak, hogy támogatja egy magyar bölcsőde és egy felsőoktatási szórványkollégium létrehozását Temesváron. Tamás Péter tiszteletbeli magyar konzul ünnepi beszéde során arról beszélt, hogy hatalmas értékeink vannak, mint a Millenniumi templom és a benne levő Magyarok Nagyasszonya oltárkép, a szobrok, a színes üvegablakok és ezek az értékek mind a nemzeti összetartozásról szólnak. Trianon elsiratása helyett ma is a tettekkel, az alkotással, jogainkért való kiállással, harccal, értékeink megőrzésével, közösségeink, intézményeink megerősítésével tehetünk a legtöbbet a megmaradásunkért.
Az ökumenikus istentisztelet során népünkért és összetartozásunk, nemzeti egységünk erősítéséért imádkozott nt. Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye esperese, nt. Kovács Zsombor temesvári evangélikus lelkész, nt. Gazda István, az Új Ezredév gyülekezet lelkésze, Boros Róbert baptista lelkész és ft. Kapor János a Millenniumi templom plébánosa.
A méltóságteljes megemlékezést, amely nemzeti imánk eléneklésével zárult, a Bartók Béla Elméleti Líceum Pál Krisztina tanítónő által felkészített kisdiákjainak ünnepi műsora színesítette. Az istentisztelet után a Millenniumi templom előtti téren az Eszterlánc Kulturális Egyesület Százszorszép néptánccsoportja dél-alföldi lakodalmas gyermekjátékot adott elő, a rendezvény résztvevői és a járókelők nagy örömére.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)