Szegénységi bizonyítvány
Keveslik és szemfényvesztésnek nevezik az oktatásügyi szakemberek a 15 százalékos béremelést, amely körülbelül 304 ezer pedagógust érint januártól. Úgy vélik, a fizetéskiegészítés nem oldja meg az ágazat legfontosabb problémáit, és nem motiválja kellőképpen azokat a szakembereket, akik még a rendszerben maradtak.
„Mint koncot a kutyának, úgy dobták oda a pedagógusoknak ezt a béremelést” – fogalmaz Csatlós Mihály Levente, a Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
A kézdivásárhelyi tanár aggasztónak tartja, hogy a tanügyben dolgozókat már egyre nehezebben lehet mozgósítani, hogy kiálljanak a jogaikért, legtöbben belefáradtak az ígérgetésekbe. „Folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy a mindenkori kormány nem váltja be az ígéreteit, hiszen 2008-ban már az államfő is kihirdette az 50 százalékos béremelésről rendelkező jogszabályt, és végül egy soha véget nem érő, fájdalmas per lett a vége” – emlékeztetett a szakszervezeti bizalmi.
Csatlós szerint ezt a 15 százalékos béremelést is tavaly október 30-ára ígérték meg, és örülhetnek, ha januárban megkapják az összeget. „Szemfényvesztés az egész. Egyértelmű, hogy a politikum, az ország vezetése teljes mértékben elhanyagolja az oktatást. Ehhez képest az olimpikonokkal, a nemzetközi versenyek győzteseivel büszkélkednek, így próbálják palástolni azt a szomorú tényt, hogy valójában nem működik a rendszer. Pedig mi a törvényhozóktól csak azt várjuk el, hogy rólunk is úgy gondoskodjanak, mint saját magukról” – mondta a szakszervezet felső-háromszéki elnöke.
„Ha azt szeretnénk, hogy olyan emberek dolgozzanak az oktatásban, akik a hivatásuknak élnek, akkor az erkölcsi elismerés mellett az anyagi elismerésre is szükség van” – szögezte le lapunknak Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő. Hangsúlyozta, ez egy örökös probléma, összehasonlítva a magyarországi vagy nyugat-európai bérekkel, a hazai pedagógusok arányaiban is sokkal kevesebb javadalmazást kapnak, holott szerinte ugyanolyan minőségű és mennyiségű munkát végeznek. Kiss Imre szerint nem az a megoldás, hogy különnyugdíjat biztosítsanak a tanároknak, inkább az aktív pedagógusoknak kellene megfelelő fizetést adni.
A főtanfelügyelő szerint a pályakezdőkre is jobban oda kell figyelni, ha azt akarják, hogy olyan szakemberek kerüljenek be, akik biztosítják az oktatás magas színvonalát.
Romlik a szakma megítélése?
Zavaró, hogy egyre romlik a szakma megítélése, becsülete – jegyzi meg Szőcs Torma Katalin sepsiszentgyörgyi angoltanár, aki szerint a „jelenségnek” öszszetett okai vannak, s csak egy szelete az, hogy a tanügyben csekélyek a bérek.
A háromszéki pedagógus úgy véli, az alacsony javadalmazás miatt alakult ki a közvéleményben az a meggyőződés, hogy csak az marad a tanügyben, aki más, jobban fizetett ágazatokban nem boldogul, ez pedig rontja a pedagógusok hitelét a diákok és a szülők szemében is. „Húsz év tehetetlenségével is szembe kell néznünk, hogy semmiben nem újult meg az oktatási rendszer. Úgy tűnik, ez valójában nem jelent prioritást” – tette hozzá. Szőcs Torma Katalin szerint az elmúlt év történéseiből is az a következtetés vonható le, hogy „mindenki mindenről beszél, csak a jobb életminőséget szavatoló két ágazat merül feledésbe: a tanügy és az egészségügy”.
Hargita megyében több mint 6000 alkalmazottat érint a 15 százalékos béremelés. Bartolf Hedvig volt megyei főtanfelügyelő szerint az intézkedés által valamelyest vonzóbbá válhat a tanügyi szakma, de a fizetések még így is messze elmaradnak a megérdemelttől és az európai átlagtól.
„Véleményem szerint manapság már csak azok jönnek vagy maradnak a tanügyben, akik elkötelezték magukat a szakma iránt. Figyelembe véve a sok vizsgát, a nagy stresszfaktort, illetve a pedagógusok másnapra való hosszú délutáni felkészülését, ez a fizetés még az emeléssel együtt is elenyésző” – fejtette ki a tanfelügyelőség illetékese. Egy neve elhallgatását kérő csíkszeredai tanár szerint az is baj, hogy a döntéshozók közül sokan nem veszik figyelembe, hogy egy tanár az iskolai órákon túl gyakran este 10-ig is készül a következő napra, ráadásul saját zsebből is fizet, hogy könyveket vásároljon magának, vagy hogy programokat szervezzen a gyerekeknek.
Hajmeresztő különbségek
Egy tízévnyi szakmai tapasztalattal és egyes fokozati vizsgával rendelkező romániai tanár egyébként egy év alatt keres annyit, mint egy hasonló felkészültségű luxemburgi pedagógus két hét alatt. A nyugat-európai országban élő tanerő konkrétan 7600 eurót kap munkájáért havonta, a hazai pedig megközelítőleg 3400 eurót évente. A világ legjobban fizetett pedagógusai a luxemburgiak, akik évente több mint 90 ezer eurót kapnak kézhez, míg a romániai tanároknak megközelítőleg 21 600 lej a bruttó, 15 600 lej a nettó fizetése – ami 3400 eurót jelent.
A világon a legtöbbet kereső tanárok bérére vonatkozó adatokat a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készített, tavaly novemberi, Oktatási körkép 2015-re című jelentés sorakoztatja fel, a pedagógusaikat legjobban megfizető országok listáján Románia nem szerepel – írta az Adevărul.ro. Az OECD készíti el egyébként a PISA-teszteket is, a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programját. A jelentésből az is kiderül, hogy egy németországi tanár keresete évi 60 ezer, a kanadainak 58 500, az Egyesült Államokbelinek majdnem 50 ezer eurónak megfelelő összeg.
„A tanügy a költségvetés Hamupipőkéje”
A Romániai Fiatal Tanárok Szakszervezetének elnöke, Corneliu Riegler, a fővárosi George Coşbuc Gimnázium történelemtanára a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a gyenge fizetések miatt a hazai pedagógusok közül sokan szégyellik, hogy a tanügyben dolgoznak, hiszen a méltóságukba gázol, hogy emiatt szánakoznak rajtuk. „Hogy számszerűsítsünk: egy szerbiai kezdő tanár fizetése 350 euró, nálunk pedig 250 euró. Romániában gyakorlatilag úgy tekintik a tanárokat, mint a Vöröskereszt önkénteseit. Akadnak kollégáim, akik egyenesen szégyellik a munkahelyüket, mert megalázónak tartják, hogy nem becsülik a munkájukat” – fogalmazott Riegler.
Arról, hogy januártól megemelik a tanügyben dolgozók bérét, a szakszervezet elnöke úgy nyilatkozott, természetesen örülnek ennek, és nagyon várják, viszont ez még kevés a megfelelő életszínvonal kialakításához. „Az egészségügy és a tanügy volt évről évre a költségvetés Hamupipőkéje” – mutatott rá Riegler.
Tincuţa Apăteanu bukaresti oktatásügyi szakértő az Adevărul című lapnak kifejtette, Romániában a tanügyet alapjaiban kellene megváltoztatni. „Véleményem szerint teljesítményüknek megfelelően kellene bérezni a pedagógusokat, nagyon világosan meghatározott kritériumrendszer alapján: például figyelembe kellene venni, ha egy tanárnak sikerül egy bukott diákot odajuttatni, hogy 6-7-eseket kapjon. Arra kellene odafigyelni, hogy milyen innovatív módszereket alkalmaz, mennyire használja a modern technológiát órákon, és az is kéne számítson, hogy mennyire tud interaktív kapcsolatot fenntartani a szülőkkel. Ne a diákok által megnyert érmek száma legyen mérvadó a bérezésnél, hiszen az olimpikonok általában az iskola és a család „termékei”, és rendezett környezetből, számukra előnyös körülmények közül indulnak” – mondta az oktatási szakértő.
A kezdő pedagógusok megalázóan kevés fizetése egyébként közvetlenül hat arra, hogy kik választják majd a tanári pályát. Az OECD jelentésében az is szerepel, hogy az egyes országok tanügyi rendszerei folyamatosan versengenek a különböző gazdasági ágazatokkal, hogy bevonzzák a jól felkészült munkaerőt.
„A kezdő tanárok fizetése és jövedelmük alakulása döntő tényező a tekintetben, hogy ezen a pályán maradnak-e, és tanárként szeretnének-e dolgozni a fiatalok. Azoknak az országoknak, amelyek több tanárt szeretnének foglalkoztatni, vagy ahol a tanerők többsége nem fiatal, illetve azok az országok, ahol egyre növekszik a diákok létszáma, vonzóbb fizetést kellene biztosítaniuk a kezdő pedagógusoknak. Megemlítendő ugyanakkor, hogy nem elegendő csak a tanügybe vonzani a jól felkészült, egyetemet végzett fiatalokat, a rendszernek meg is kell tartania őket” – hívta fel a figyelmet a szervezet jelentése.
Bíró Blanka, Kiss Judit, Molnár Rajmond. Krónika (Kolozsvár)

Nő a szakadék az oktatás és a munkaerőpiac igényei között
Egyre nagyobb a szakadék a tanintézetek és egyetemek által nyújtott tudásanyag és a munkaerőpiaci igények között – figyelmeztetnek a szakemberek, akik szerint a romániai munkanélküliek 5 százaléka felsőfokú oklevéllel rendelkező fiatal, ráadásul a munkavállalók közül is csak kevesen tudnak elhelyezkedni a tanult szakmában.
A téma kapcsán a Mediafax hírügynökség egy Kolozsvári lányt szólaltatott meg: Mădălina Toma a Babeş–Bolyai Tudományegyetem kommunikáció és közkapcsolatok szakán végzett tavaly, és mivel azóta sem sikerült munkát találnia az ágazatban, most fodrászként tevékenykedik. Mint rámutatott: az államvizsga után számos PR-céghez elküldte az önéletrajzát, de egyiknél sem alkalmazták, így a hobbijával próbált pénzt keresni, és átképezte magát, elvégzett egy fodrásziskolát Kolozsváron. A fiatal lány egy szalonban és otthon is dolgozik, de továbbra is küldözgeti az önéletrajzát PR-cégekhez, remélve, hogy eredetileg választott szakmájával is boldogulni fog.
Szakértők szerint a Kolozsvári lány esete nem egyedi, hiszen az egyetemet végzetteknek már aggasztó százaléka nem kap munkát, illetve nem sikerül elhelyezkednie a választott ágazatban. Tincuţa Apăteanu, az oktatásügyi Edusfera egyesület alapítója a Mediafaxnak elmondta: ez főként annak tudható be, hogy a munkaerőpiaci elvárások egyre inkább eltérnek attól, mint amire a tanintézetek és a felsőoktatási intézmények felkészítik a fiatalokat. Szerinte ez nemcsak Romániára jellemző, hanem globális probléma. „Mostmár nagyjából minden ágazatban elvárás például, hogy az alkalmazott értsen az online felületek kezeléséhez, ehhez képest az egyetemeken még mindig nem tanítanak online kereskedelmet és marketinget vagy kibernetikai védelmet. Akik ilyesmihez értenek, azok magukat képezték ki különböző fórumokon" – magyarázta a tanügyi szakember.
A Trendence Graduate Barometer elnevezésű nemzetközi felmérés – amelybe 24 országban közel ezer egyetemet, illetve több mint 280 ezer hallgatót vontak be – szerint a romániai egyetemisták közel 28 százaléka pénzügyi és üzleti szakon tanul, 23 százalékuk pedig mérnöki képzést választott. A diákok 13 százaléka valamilyen humán szakra iratkozott be, és alig 9 százalékuk folytat informatikai tanulmányokat, holott a munkaerőpiacon jelenleg az IT-szakemberek iránt a legnagyobb a kereslet.
A munkaadók számára ugyanakkor rendkívül fontos az idegennyelv-tudás is: az angol nyelv immár elengedhetetlen, a legtöbb álláshirdetés pedig ezen kívül még egy nyelv ismeretét írja elő, ehhez képest azonban a romániai egyetemisták 45 százaléka az angolon kívül nem beszél más idegen nyelvet. A felmérés arra is rávilágít, hogy a részt vevő országok közül Románia az egyetlen, ahol a hallgatók hajlandóak heti 40 órát dolgozni az első munkahelyükön, és az elvárások is itt a legalacsonyabbak, a fiatalok ugyanis megelégszenek az évi 7500 eurós bérrel. A diákoknak ugyanakkor 58 százaléka úgy véli, hogy az oklevél megszerzése után nehéz lesz munkát találnia.
A romániai egyetemek legnagyobb hiányossága, hogy nem nyújtanak gyakorlati képzést – véli Vlad Cherecheş, a hallgatói szervezeteket tömörítő országos egyesület (ANOSR) elnöke. A Mediafaxnak úgy nyilatkozott: az IT-szektorban viszonylag egyszerű a gyakorlatozás, hiszen rengeteg cég várja az egyetemistákat néhány hetes bedolgozásra, de más ágazatban nem ilyen egyszerű a helyzet. Cherecheş rámutatott: az is problémát jelent, hogy számos egyetemi szakon nem megfelelő a képzés, példaként a politikatudományt említette, ahol a végzettek nagy hányada szerinte egyszerűen nem tud elhelyezkedni.
Kőrössy Andrea |
Krónika (Kolozsvár)