Mintegy száz hazai és anyaországi előadó és hallgató részvételével szervezték meg a hét végén Marosvásárhelyen a II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát. A kolozsvári Apai Emese a Magyarfenes határában feltárt késő bronzkori rituális gödröt mutatta be. Egy évtizede a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karának keretében már régészetet is lehet hallgatni, ezért szükség volt szakmai egyesület /Pósta Béla Egyesület/ és fórum létrehozására, nyilatkozta Molnár Zsolt főszervező, a BBTE tanársegéde. A Pósta Béla Egyesület tizenegy romániai kutatóintézet magyar anyanyelvű kutatóit, doktorandusokat és egyetemi hallgatókat tömöríti. /Szucher Ervin: Egyedi előadások egyedi leletekről. Erdélyi magyar régészek konferenciája Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

A most megjelent Megmaradásunk esélyei /Státus Kiadó, Csíkszereda, 2005/ című, dr. B. Garda Dezső szerkesztette könyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Romániai Magyar Közgazdász Társulat gyergyói fiókszervezeteinek konferenciáján elhangzott négy tanulmányt tartalmazza. A közös téma: mekkora esélye van az erdélyi magyarság s főleg a Gyergyói-medencében élők boldogulásának az EU-ba lépés küszöbén. A tanulmányírók mindegyike – Somai József, Györfy Lehel, Pápai Emese, Garda Dezső – azt feleli, hogy van esély. Somai József, a Romániai Magyar Közgazdász Társulat elnöke rámutatott, Románia nem készült fel a csatlakozásra. Az agrárium maradt le a legjobban az EU-s átlagtól, a vidék lehet a csatlakozás legnagyobb vesztese. A falu konzerválja az elmaradt gazdasági rendszereket, versenyképtelen a globális kereskedelmi hálózatok olcsó és minőségi áruival szemben. A földet felvásárolja a külföldi tőke. Györfy megállapította, hogy egy esetleges közös gazdaság önmagában várhatóan nem hatna csodaszerként. A modern költségvetési módszerekről értekezett Pápai Emese. Garda Dezső, az örök optimista azt fejtegette, hogy főleg a Gyergyói-medencében hogyan maradhatnak meg. Az utóbbi esztendőkben több mint tízezer lakos hagyta el a szülőföldjét, a kedvezőtlen életkörülmények miatt. /Román Győző: Négy gyergyói tanulmány. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 3./