Székelyföldi fiatalok szimbólumaink védelmében
Közös nyilatkozatban álltak ki szimbólumaink, konkrétan Hargita és Kovászna bíróságon elutasított megyezászlóinak védelmére a Székelyföldön működő ifjúsági ernyőszervezetek.
A Csík Területi Ifjúsági Tanács, Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács, Háromszéki Ifjúsági Tanács és az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács vezetői – Kozma István, Magyari Levente, Szőcs Endre és Antal Lóránt – elégedetlenségünket fejezik ki a székely szimbólumok megszüntetése céljából indított támadásokkal szemben, és úgy vélik, hogy etnikai álproblémák létrehozásával próbálják elterelni a figyelmet az ország valós gondjairól.
Az aláírók szomorúan veszik tudomásul, hogy „az elmúlt időszakban a kisebbségi közéleti diskurzus egy nem kívánt síkra terelődött, mi több, ennek kihatásai vannak az igazságszolgáltatásra is, aminek egyértelmű üzenete, hogy a kisebbségek másodrangú állampolgárai ennek az országnak” – ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a székelyföldi fiatalság is részt vesz szülőföldje építésében, és ennek szerves részét képező szimbólumairól semmilyen körülmények között nem mond le. Végezetül arra kérik az erdélyi magyar fiatalokat, hogy legyenek szolidárisak Székelyfölddel, hiszen „a belső anyaországként működő romániai magyar sziget megmaradásunk egyik fontos záloga”.
Háromszék
Erdély.ma

RMDSZ: hatan az EP-listán
Hat pályázó jelezte az Európai Parlamenti (EP) választásokon való indulási szándékát a hivatalos határidő lejártáig az RMDSZ választási bizottságánál, a jelöltlistát március elején véglegesítik – közölte szombaton Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
A szövetség honlapján olvasható tájékoztatás szerint valamennyi pályázó dossziéját formai szempontból megfelelőnek találták és az esetleges óvások elbírálása után a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) a héten rangsorolja őket. A jelöltlistát a szövetség belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) március elsejei ülésén erősíti meg – tette hozzá a főtitkár.
„A szövetség színeiben a két jelenlegi európai parlamenti képviselőnk, Sógor Csaba és Winkler Gyula mellett Vincze Loránt külügyi titkár, Eckstein-Kovács Péter, valamint Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes, a Nőszervezet jelöltje és Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelöltje indul a május 25-i választásokon” – tájékoztatott a jelöltekről a főtitkárság vezetője.
Szabadság (Kolozsvár),

Rangsorolták az RMDSZ EP- képviselőjelöltjeit
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelenlegi európai parlamenti képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba szerepelnek a befutónak számító első két helyen a szövetség Európai Parlamenti jelöltlistáján – jelentette be szombaton Kolozsváron a szövetség állandó tanácsának ülése után Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az állandó tanács rangsorolta a befutó helyekre pályázó hat jelöltet, a rangsorban Winkler Gyulát és Sógor Csabát Vincze Loránt, Hegedüs Csilla és Antal Lóránt követi. Az eredetileg negyedik helyre sorolt Eckstein-Kovács Péter azt kérte, hogy kerüljön a lista utolsó helyére. Kelemen Hunor elmondta, a rangsor szoros versenyben alakult ki, olyan is volt, hogy az állandó tanácsnak szavazategyenlőség miatt kellett megismételnie a voksolást.
Az RMDSZ elnöke közölte, az állandó tanács arról is döntött, hogy az RMDSZ folytatja tárgyalásait a Magyar Polgári Párttal (MPP) az együttműködési megállapodásról. A testület felhatalmazta az elnököt, hogy – ha sikerül ilyen megállapodást kötniük – nyissa meg az RMDSZ listáját az MPP jelöltje számára. Kelemen Hunor hozzátette, a lista két első helyét mindenképpen az RMDSZ jelöltjei töltik be, és a listát az RMDSZ neve és jele alatt indítják el a választási versenyben. A szövetség jelöltlistáját a március elsejére összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) kell még jóváhagynia.
Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta, a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjének is RMDSZ-tagnak kell lennie ahhoz, hogy a listára kerüljön. Hozzátette, ez öt évvel ezelőtt Tőkés László esetében sem jelentett gondot.
Mivel az RMDSZ civil szervezetként, az MPP pártként van bejegyezve Romániában, nem ütközik törvénybe, hogy valaki mindkettőnek a tagja legyen.
Kelemen Hunor arra is kitért, az RMDSZ-MPP-megállapodás az európai parlamenti választásokon való együttműködésről és néhány hosszabb távú célról is szól majd. Az RMDSZ nem várja el, hogy az MPP feladja identitását.
Nem nyújtottak be óvást
A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) szombati rangsoroló ülését követő 48 óra – a hivatalos határidő – lejártával senki nem nyújtott be óvást az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájával kapcsolatban – jelentette be hétfőn Kolozsváron Kovács Péter főtitkár, a Szövetségi Választási Bizottság (SZVB) tagja, hozzátéve: a Szövetségi Képviselők Tanácsának novemberben elfogadott határozata értelmében a SZÁT döntését a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottságnál lehet megóvni a döntés meghozatalától számított 48 órán belül.
,,A szombati rangsoroló ülésen a SZÁT titkos szavazással felállította az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeinek sorrendjét, e szerint az első öt helyen Winkler Gyula, Sógor Csaba, Vincze Loránt, Hegedüs Csilla és Antal Loránt áll, őket további jelöltek követik, a listán ösz-szesen 32 személy szerepel (http://rmdsz.ro/uploads/fileok/dok/szatlistaEPjeloltek.pdf)" – tájékoztatott Kovács Péter.
Az SZVB tagjaként Kovács Péter hangsúlyozta, a jelenleg 32 személyből álló lista a törvény adta keretek szerint újabb tíz névvel bővül ki. A végső döntést az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájáról a március elsején, Marosvásárhelyen ülésező SZKT hozza meg.
Népújság (Marosvásárhely),

Fidesz-színekben indul Tőkés László
A május 25-én tartandó európai parlamenti választás erdélyi magyar vonatkozásairól döntött az elmúlt hét végén az RMDSZ, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt. Közös erdélyi magyar lista hiányában Tőkés László a Fidesz színeiben indulna, az RMDSZ listáját a szövetség jelenlegi EP-képviselői vezetik.
Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a hétvégén véglegesítette az európai parlamenti választásokra szóló listáját, illetve stratégiáját. Az RMDSZ Kolozsváron rangsorolta jelöltjeit, a Néppárt pedig Székelyudvarhelyen megtartott választmányi ülésén döntötte el, hogy nem állít önálló listát, Tőkés Lászlónak viszont azt javasolja, éljen a Fidesz-KNDP listán számára felajánlott befutó hellyel.
Az utolsó pillanatig remélt közös RMDSZ-Néppárt-MPP-lista nem jött össze, ezt a lehetőséget az RMDSZ csúcsvezetősége elvetette. A szélesebb merítésű közös lista helyett az RMDSZ a Magyar Polgári Párttal kötött „különbékét”, ennek hozományáról azonban közelebbit nem tudni: az EP-választásokra rangsorolt RMDSZ-listán egyelőre nincs MPP-s jelölt. Az RMDSZ-lista sorrendje: Winkler Gyula, Sógor Csaba, Vincze Loránt, Hegedűs Csilla és Antal Lóránt. Az eredetileg negyedik helyre rangsorolt Eckstein-Kovács Péter azt kérte, hogy az EP-lista utolsó helyére kerüljön
Újdonság az idei EP-választáson: Tőkés László Fidesz-listán
A Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT) az első hat helyet rangsorolta. A jelöltek között igen szoros verseny alakult ki, az RMDSZ csúcsvezetőségének szavazategyenlőség miatt meg kellett ismételnie a voksolást. Sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor szövetségi elnök ezúttal nem beszélt arról, miért maradt el a Néppárt által folyamatosan kért közös lista, viszont részletesen kitért a Magyar Polgári Párttal folytatott tárgyalásokra. A SZÁT arról döntött, mondta Kelemen, hogy folytatni kell a tárgyalásokat az MPP-vel a körvonalazódó együttműködési megállapodásról. Amennyiben ez létrejön, az MPP-jelöltek számára megnyílik az út az RMDSZ-listán való részvételhez. Kelemen azonban hangsúlyozta: az EP-lista első két, befutónak számító helye végleges marad. Nem pártkoalícióról van szó azonban, az RMDSZ választási listáin szereplő MPP-seknek ugyanis kötelezően RMDSZ-tagnak kell lenniük. Ebben az RMDSZ-elnök semmi kivetnivalót nem talált, miután, mint fogalmazott, az RMDSZ civil szervezet, az MPP pedig pártként van bejegyezve. Az RMDSZ–MPP megállapodás az EP-választásokon való együttműködésről és néhány hosszabb távú célról szól, de ehhez „az MPP-nek nem kell feladnia identitását” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Távol marad a néppárt
Toró T. Tibor bejelentését, miszerint az EMNP nem állít önálló listát az Európai-parlamenti választásokra, nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel. Több erdélyi online-lap tudósításának kommentjében sokan csalódottságuknak adtak hangot. Mint fogalmaznak, azokat árulta el a néppárt, akik nem akarnak az RMDSZ-re szavazni: az RMDSZ szatellit pártjává vált MPP a nemzeti oldal számára már nem jöhet szóba, így néppárti lista hiányában immár három erdélyi magyar párt mellett sincs választási lehetőség, csak az RMDSZ-lista.
Az EMNP elnöke lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: megérti azokat, akik csalódottan fogadták a néppárt bejelentését, hiszen egy politikai pártnak a választásokon az a feladata, hogy harcba induljon. „Azt üzenem nekik, hogy számunkra az igazi csatára 2016-ban kerül sor: akkor kell bizonyítania a néppártnak, hogy felnőtt a feladathoz, meghatározó ereje lett az erdélyi magyar politizálásnak.” Toró szerint 2014-ben az EMNP feladata az, hogy biztosítsa az erdélyi magyarok minőségi képviseletét Brüsszelben, erre pedig Tőkés László a legalkalmasabb, akit mindenképpen be szeretnének juttatni az EP-be. A helyzet jelenlegi állása szerint ennek legbiztosabb módja, ha Tőkés a Fidesz-KNDP listáján indul. „Nem akartunk részese lenni az RMDSZ által elindított meggondolatlan és felelőtlen folyamatnak, nem akartunk hasonló kártyával válaszolni. Az RMDSZ a párt 24 éve bejáratott jelképét, a tulipánt fontosabbnak ítélte, mint az erdélyi magyarok képviseletét Európában. Ezért a néppárt saját közvetlen érdeke ellen döntött, amikor elhatározta, hogy nem indít listát” – érvelt a párt elnöke. A néppárti politikus úgy látja, ma egy dolog bizonyos: Tőkés László az EP tagja lesz. Az azonban megkérdőjelezhető, hogy az RMDSZ eléri-e az 5 százalékot. „E döntés felelősségét az RMDSZ-nek kell vállalnia” – fogalmazott a néppárt elnöke, aki a következő hetekben, hónapokban pártjával a szervezetépítésre törekszik, hogy minél több embernek elmondhassák döntésük lényegét és helyességét.
Orbánnak sem sikerült
Az elmúlt héten Tőkés László és Kelemen Hunor is Orbán Viktor magyar miniszterelnöknél járt. Kérdésünkre, hogy ebben szerepe van-e a hétvégi, két döntésnek, Tőkés igennel válaszolt. „A miniszterelnök úr az RMDSZ elnökére nem tudott hatással lenni. A beszélgetés során még egy utolsó kísérletet tett az erdélyi magyar pártok összefogására az EP-választásokon, de eredménytelenül” – fogalmazott Tőkés, aki szerint Kelemen Hunor a Verestóy, Frunda, Markó féle „MSZP-s mag” foglya. Mindenféle híresztelés ellenére Orbán soha nem döntött határon túli kérdésekben a határon túli vezetőkkel történt tárgyalások, egyeztetések nélkül, fogalmazott Tőkés László, aki felelevenítette a 2007-es és a 2009-es EP-választásokat megelőző tárgyalásait Orbán Viktorral. „Mindig a számunkra elfogadható alternatívákat támogatta, és most is rám bízta, döntsem el, indulok-e a Fidesz-KNDP lista befutó helyén vagy sem?”
Az EP-képviselő szerint 2014-ben teljesen új helyzet állt elő: az erdélyi jelölt Fidesz-listán történő indulása minden szempontból legitim, hiszen a határok fölötti nemzetegyesítésben, egy nemzetben gondolkodunk. „Azzal, hogy idéntől a külhoni magyarok is szavazhatnak az országgyűlési választásokon, új lehetőség, új kor kezdődött, következésképpen a jelöltek listáján is közösen jelenhetünk meg az anyaországi magyarokkal”.
Tőkés László szerint a közös lista elmaradása azzal a veszéllyel járhat, hogy az RMDSZ nem küld május 25-én képviselőket az Európai Parlamentbe. „Ez a lista nem nyerő Erdélyben. A hét évvel ezelőtt ellenem indított Sógor Csaba képviseli a székelységet és az egyházat, a harmadik helyre került Vincze Lóránt Verestóy Attila embereként az egykori Előre napilap jogutódjánál, az Új Magyar Szónál kompromittálódott. Ez a csapat nem hiteles, így nem is meglepő, hogy a lista egyetlen hiteles embere, Eckstein-Kovács Péter nem kerülhetett befutó helyre”.
Sógor: lenn sem kell a közös lista
Az RMDSZ EP-listájának második helyére került Sógor Csaba az Erdélyi Naplónak elmondta: nem az RMDSZ csúcsvezetőségén múlott a közös lista meghiúsulása. „Vidéki körútjaimon sokszor találkoztam olyan helyzettel, amikor a helybéliek azt mondták, ha ismét kiegyezünk Tőkéssel, rájuk ne számítsunk. Olyan településeken találkoztam ezzel, ahol Tőkés László rendezvényeken szidta az RMDSZ-t.” Ilyen előzmények után Sógor szerint már nem lehetett vállalni a közös listát. Az RMDSZ-politikus úgy tartja, a néppártnak sokkal jobb eredményeket kellett volna elérnie a helyhatósági és a parlamenti választásokon ahhoz, hogy tárgyalási alapja legyen a közös lista kialakításához.
Kérdésünkre, hogy ennek elmaradása mennyire befolyásolhatja a szavazókat, Sógor elismerte: közös listával könnyebb volna a dolguk. „Ma az igazi kihívás az, miként tudjuk mozgósítani az erdélyi magyarságnak azt az 57-58 százalékát, amely bármilyen választáson inkább az otthonmaradást választja.” Ha az erdélyi magyar szavazók elsöprő többsége élne szavazati jogával, akár 5-6 EP-képviselőt is kijuttathatna Brüsszelbe. 2009 óta azonban változatlanul az a nagy kérdés, miként lehet megszólítani az otthon maradók nagy táborát – fogalmazott Sógor Csaba.
Eckstein-Kovács: nem negyedik vagyok a sorban
Azért utasította vissza Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ EP-listájának negyedik helyét, mert úgy véli: ismertsége, népszerűsége okán jobb pozíciót érdemelne. A volt szenátor a Krónikának adott interjúban elmondta: bántja, hogy a Szövetségi Állandó Tanács tagjainak Kelemen Hunor elnök előre megszabta a kialakítandó sorrendet. „Az utolsó hely vállalása azt jelenti, hogy fontosnak tartom az európai parlamenti jelenlétet, és mindent megteszek, hogy legyen erdélyi magyar képviselet az európai törvényhozásban. Úgy tűnik, az RMDSZ-ben az a filozófia győzedelmeskedett, miszerint az EP-választások nem igazán érdeklik az embereket, nem személyiségekre van szükség, hanem mozgósításra. Szerénytelenül hangzik, de talán nem a negyedik vagyok ebben a sorban. Ismert, népszerű ember vagyok, tudok kampányolni, éppen ezért nem tekintettem megfelelőnek ezt a pozíciót.”
Makkay József |
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Leadta a támogatói aláírásokat az RMDSZ
Leadta hétfőn az Európai Parlamenti (EP) választáson való induláshoz szükséges támogatói aláírásokat és bejegyeztette a szövetség hivatalosan bejegyeztette az EP jelöltlistját az RMDSZ a bukaresti Központi Választási Irodában.
Kelemen Hunor (képünkön) szövetségi elnök elmondta: a szükséges 200 ezerhez képest az RMDSZ 270 ezer aláírást gyűjtött. Kelemen szerint sem Románia, sem a magyar közösség jövője nem képzelhető el az EU-n kívül, ezért a szövetség célja az erős EP-képviselet.
Mint ismeretes, a szövetség listáját Winkler Gyula vezeti, a második helyezett Sógor Csaba. Mindkettejük eddig is az RMDSZ EP-képviselője volt. A harmadik helyet Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára foglalja el, a negyedik és ötödik helyen Hegedűs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese és Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelöltje indulnak.
Az összlakosság 6,5 százalékát kitevő magyarságnak Románia 2007-es uniós csatlakozása óta három képviselője van az EP-ben (Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba), mivel mind a 2007-es időközi, mind a 2009-es EP-választáson az átlagot jelentősen meghaladó részvétellel az érvényes voksok kilenc százalékát adta le.
Hétfőn adta le aláírásait a nemrég ellenzékbe vonult Nemzeti Liberális Párt (PNL) is. A párt elnöke, Crin Antonescu elmondta: a liberálisok szeretnék a szavazatok mintegy 25 százalékát megszerezni.
Székelyhon.ro,

Fiatal vállalkozók találkoztak (EFIKOT)
Több mint kétszázan vettek részt múlt hét végén az Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozóján (EFIKOT). A RIF és a Junior Business Club szervezésében a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán tartott rendezvény A változás pulzusa címet viselte. Székely Kincső beszámolója alapján az előadások témáit tekintjük át.
Philipp Kandal a startupok világába kalauzolta el a hallgatóságot, Seer Lászlótól azt lehetett megtudni, hogy a marketingeszközök esetében mely területek fejlődnek a leggyorsabban. A vállalkozást nem lehet megtanulni, sem tanítani, meg kell tapasztalni – állította Rafael Pires, a Startup Pirates program egyik alapítója. Lévai Richárd szerint a közösségi média nem merül ki az internet világában, az a közösségnél kezdődik, erre kell építeni. David Trayford előadásában az egyén szerepére világított rá a vállalkozások beindításában. A szekcióelőadások három fő vezérvonala: új technológiák és innováció az üzleti életben, közösségi média, valamint vezetéstechnikák, brandek. Antal Lóránt vállalkozó zöld energiával foglalkozó projektjét, majd a zöld kártya fogalmát, használatának módját mutatta be. Bihari Béla szoftverfejlesztő szerint egy cég addig tud fejlődni, amíg a vezetője is fejlődőképes és átlátja a folyamatokat. Bognár Botondtól a résztvevők megtudhatták, hogy napról napra egyre digitalizáltabb világban élünk, és ami digitalizálódott, nulla forintba fog kerülni, s mindenki számára elérhető lesz. Szabó Csaba kifejtette, hogy az utóbbi néhány évben a technológiai fejlődés sokkal intenzívebb volt, mint az azt megelőző több száz évben.
Tóth Mihály a szerethető marketingről beszélt, hiszen léteznek olyan eszközök, módszerek, amelyek minden agresszív megközelítést meghazudtolva érik el azt, hogy a fogyasztó keresse, érdeklődjön a termék vagy a márka iránt. Az inbound marketing mint fogalom és megközelítés arra épül, hogy cégek a tömeges elérés (outbound) technikájával szemben az egyéni, belső indíttatásokra és a bizalomra alapozva próbálnak meg kapcsolatot teremteni a lehetséges vásárlókkal. Bánki Tamás egy közösségi médiaoldalt mutatott be, Kulcsár Erika szerint pedig alapvető emberi ösztön a közösségbe szerveződés, illetve a valahova tartozás vágya. Mindegyik márka, termék, szolgáltatás hátterében egy hűséges törzsvásárlói réteg kiépítése a cél, amelyről a legtöbb kutatás azt bizonyította, hogy nem csupán racionális érvek alapján hozza meg döntéseit. Lévai Richárd, mint a legnépszerűbb platform szakértője, a Facebook veszélyeit és hátrányait kendőzetlen stílusban mutatta be.
Kádár Magor kommunikációs szakember a hosszú távú célok kitűzésére, a személyes márka fejlesztésére összpontosított. Szerinte egy történet jelentős szerepet játszik abban, hogy valamit könnyebben megjegyezzünk, márpedig a végső cél a pozicionálás: az egyedi, megjegyezhető és visszaidézhető identitás kialakítása. Ficz Antal arról mesélt, hogy egy prezentáció alkalmával az előadó miként vigye vásárra a bőrét, hogy figyelemfelkeltő, összeszedett és hiteles legyen. A legnagyobb hiba, ha felkészületlenül állunk a közönség elé. Fülöp Andrea előadásában négy fontos tényezőre osztotta személyes fejlődésünk alapköveit: a célok kitűzése (specifikusság, mérhetőség, elérhetőség, relevancia, időhöz kötöttség), valóság (erőforrások, mivel vagyunk elégedettek, milyen tudással, tapasztalattal rendelkezünk, milyen múltbeli cselekedet segített sikereink elérésében), opciók (az ötletelés kapcsán milyen akadályok merültek fel, kitől tudunk támogatást kérni), szándék (mit fogunk tenni és mikor, hogyan segítenek tetteink céljaink elérésében).
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Verestóy maradt az elnök
Különösebb meglepetések nélkül zajlott le péntek délután az Udvarhelyszéki Területi RMDSZ tisztújító küldöttgyűlése a székelyudvarhelyi Művelődési Házban. A szövetség államelnök-választási kampányindítójának árnyékában dicséretes megjelenési aránnyal gyűltek össze a küldöttek, a folyamat érvényességét szavatolta, hogy a 425 meghívott küldöttből 317 volt jelen.
Köszöntőbeszédében Verestóy Attila szenátor az udvarhelyszékit nevezte az RMDSZ legerősebb szervezetének, megemlítve, hogy példaértékű az alázatos szolgálat, amelyet a jövő érdekében teljesítenek. Az üdvözlőbeszédeket követően megszavazták a gyűlést levezető bizottság tagjait – Bíró Barna Botond, Verestóy Attila, Csíki Tünde, Antal Lóránt és Asztalos Ferenc jelölését a küldöttek ellenvetés nélkül elfogadták.
A megkezdett munka folytatása
A gyűlés első napirendi pontjaként a leköszönő elnök, Verestóy Attila, valamint a pénzügyi ellenőrző, az etikai és fegyelmi, illetve a szabályzatfelügyelő bizottságok tartották meg beszámolóikat, amelyeket ellenvetés és hozzászólás nélkül fogadtak el a küldöttek. A szenátor beszámolójában – a közelgő államelnök-választás fényében – a megkezdett folyamatok befejezésének fontosságát emelte ki, ugyanakkor elmondta, további munkát igényel a közelmúltban közvitára bocsátott Székelyföldi Területi Autonómiastatútum.
A szavazatok
A beszámolók után névsorolvasás következett – akiknek nevét szólították, a színpadon vehették át a szavazócédulát, amelyen egyetlen jelölt, Verestóy Attila volt feltüntetve. A 317 jelenlévő küldött közül 286-an adtak le szavazatot, amelyből 282 érvényes, míg 4 érvénytelen volt. 274 igen és 8 nem szavazattal a szenátor marad az Udvarhelyszéki Területi Szervezet elnöke. Miután Verestóy megköszönte a küldöttgyűlés bizalmát, kijelölte a pénzügyi ellenőrző, az etikai és fegyelmi, valamint a szabályzatfelügyelő bizottságok tagjait.
Három kivételével a tagok a régiek maradtak: Fancsali Kálmán és Nemes Melinda maradt a pénzügyi ellenőrző bizottságnál, de Verestói Károly helyett Sándor Barnát bízták meg. Az etikai és fegyelmi bizottság mindhárom tagja a régi maradt, Gálfalvi Sándor, Géczi Levente és Ilkei Árpád, míg a szabályzatfelügyelő bizottság két tagját cserélték le, Csíki Tündét Sófalvi Lászlóra, Kolumbán Sándort pedig Ványolós Istvánra, Bálint Attila pedig marad még egy mandátumot. Az új bizottságok névsorát többségi kézfelemeléssel fogadták el, végül pedig az újabb mandátumot szerző ügyvezető elnök, Bíró Barna Botond felolvasta az udvarhelyszéki választmány 66 nevet tartalmazó névsorát.
Jánosi András, Székelyhon.ro

Lelket önteni az autonómia-elképzelésbe
„Minden ember, család vagy közösség sikeres szeretne lenni, az ehhez szükséges legfontosabb társadalmi tőke a bizalom. Romániában ma ez az alap hiányzik leginkább az emberi kötelékekből” – jelentette ki csütörtök este Kelemen Hunor szövetségi elnök az Udvarhelyi magyar hangok című pódiumbeszélgetésen.
Az eseményen Nagy Endre rádiós újságíró mellett Antal Lóránt, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke és Szász Csaba rádiós szerkesztő volt a beszélgetőpartnere.
„Tisztességes munkáért tisztességes jövedelmet, munkahelyeket, megfelelő egészségügyi szolgáltatásokat, versenyképes oktatást akarnak az emberek” – tette hozzá a beszélgetésen az RMDSZ államelnök-jelöltje, aki szerint a társadalomban tapasztalható bizalomhiány gazdasági téren is megmutatkozik, bizalom nélkül pedig az autonómiát sem lehet elképzelni.
„Kitartással és türelemmel kell folytatnunk az erről szóló vitát, az autonómia-statútumot ugyanakkor az intézményes garanciák szempontjából kell megközelítenünk és fiataljainknak is el kell magyaráznunk, hogy miért akarjuk. Figyelmet kell fordítanunk erre, hogy ne vágyódjanak el ebből az országból” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki szerint a közelgő választásokon a magyarság szolidaritását, a közösség erejét kell felmutatni, mert akkor nem lehet megkerülni igényeit, törekvéseit.
Antal Lóránt ifjúsági szervezeti elnök szerint sem a regionális, sem a kulturális autonómia mibenléte nem világos a kortársai számára. „Azt szokás mondani, hogy azé az ország, akié a föld. Székelyföldön jól állunk, mert visszakapták az emberek földjeiket, közbirtokosságok alakultak, a gazdák kapják a földalapú támogatást. Kérdés csupán az, hogy miként hasznosíthatjuk ezt a földet a jövőben” – mondta az udvarhelyszéki ifjúság vezetője, és hozzátette: a fiatalokat a közélet nem igazán érdekli, kíváncsivá kell tenni őket, ezt követően pedig érthetővé kell tenni számukra az autonómiát is.
„Nekünk, székelyeknek itthon sokkal könnyebb a helyzetünk, mint a szórványban. Ezért nekünk kell kiharcolnunk és úgy kell kialakítanunk az autonómiát, hogy a többszörösen kisebbségben élő közösségek számára is kedvező legyen. Kollégám szóhasználatával élve: lelket kell öntenünk ebbe az elképzelésbe” – fogalmazott Antal Lóránt.
„Felnőtt egy nemzedék, amelynek már európai szintűek az elvárásai, természetes számára az, hogy a határnál alig kell fékezni. Mások az igényei és ezért erőfeszítést kell tennünk és feltételeket teremtenünk jövőjükhöz a szülőföldön” – mondta Kelemen Hunor, aki szerint a magyarság számára kedvezőtlen lenne egy olyan rossz autonómia-vita, amelyben annak van igaza, aki elég hangosan mondja, hogy a statútum miért nem jó.
"Én sem Karcfalván tanultam meg románul"
A beszélgetésen felmerült a román nyelvtudás kérdése is. „Én sem Karcfalván tanultam meg románul, hanem később, amikor tanulmányimhoz szükségem volt erre. Ahhoz, hogy a székelyföldi gyermekek megtanulják, teljesen más módszerekkel kell tanítani nekik a román nyelvet. Ezt már most el kell kezdeni” – jelentette ki Kelemen Hunor, akinek mondottaihoz Antal Lóránt azzal csatlakozott, hogy akár az autonómiának, az anyanyelvhasználat szükségességének és a román nyelvtudás igényének is ésszerűnek kell lennie, a „fejekben kell megszületnie”.
„Az anyanyelvünk használatát meg kell követelnünk a közhivatalokban, ezzel párhuzamosan pedig meg kell lennie bennünk annak a nyitottságnak is, hogy jól megtanuljunk románul, a saját érdekünkben” – tette hozzá az ifjúsági szervezeti vezető és azt is elmondta: Udvarhelyszéken is le kell építeni az ezzel kapcsolatos előítéleteket.
„Ha az autonómiának nem lenne ilyen erőteljes etnikai színezete, és egyesek nem ismételgetnék folyton azt, hogy ez kizárólag etnikai színezetű lehet, akkor a Bánságban is lennének olyan többségiek, akik ezt felvállalnák. Olyan emberek, akik nem örülnek annak, hogy a térség nem tud fejlődni, haladni a saját lábán, más térségeket kell fenntartania. Ám azok, akik a bánsági autonómiát támogatnák, azt akarnák, amit mi is, tartanak attól, hogy ezt nyíltan felvállalják, mert félnek attól, hogy megbélyegeznék őket” – utalt az előítéletekre Kelemen Hunor és felidézte azt, hogy voltak olyan hangok is, akik őt terroristának, terrorszervezet vezetőjének nevezeték azért, mert bemutatta az RMDSZ autonómia-statútumát.
„Később, egy vita során azt tapasztaltam, hogy enyhül a hangulat, ha észérvekkel állunk elő és türelmesen elmagyarázzuk a céljainkat” – jelentette ki a szövetségi elnök, aki a dél-tiroli modellre utalva lényegi különbségként említette azt, hogy az ott élő közösségek megúszták a kommunizmust. Az RMDSZ államelnök-jelöltje azt is hangsúlyozta, hogy Európában a kisebbségek jogait is szabályozni kellene. „Ha az Unióban fontosnak tartják azt, hogy mekkora legyen az uborka hajlásszöge, akkor – úgy gondolom –, legalább ennyire fontosnak kellene lennie annak a negyvenmilliónyi embernek a sorsa, aki az Unió területén él, és aki más nyelvet beszél, mint ami országa hivatalos nyelve” – mondta Kelemen Hunor az európai kisebbségek igényei szabályozásának szükségességéről. 
maszol/közlemény

Szerződéseket hamisított az UIET?
Okirathamisítások európai forrásokért? címmel tartott sajtótájékoztatót Jakab Attila, az EMNP székelyudvarhelyi szervezetének elnöke. Jakab egy olyan pályázati kihágásra hívta fel a figyelmet, amit szerinte az RMDSZ ifjúsági szervezeteként tevékenykedő Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács (UIET) még 2013-ban követett el.
A Youth in Action Európai Uniós pályázattal a fiatalok mobilitását támogatják, amelynek feltétele, hogy különböző európai országokban bejegyzett civil szervezeteknek kell együttműködniük.
Rossz fényt vet az UIET másokra
Jakab elmondása szerint három eredménylista átböngészése után vált világossá számára, hogy az UIET súlyos kihágást követett el. Még 2013-ban a Youth in Action program keretében, Youth workers: who are you? címen pályáztak és nyertek meg egy 25 ezer eurós támogatást. Romániában a program lebonyolítását az Oktatási és Szakképzési Programok Országos Hivatala (ANPCDEFP) végzi, akikkel megkötötték a szerződést, és megkapták a megpályázott összeg 70 százalékát. Miután a pályáztatónak olyan partnerszerződéseket mutatott be a pályázó, amelyet a partnerek nem ismertek el, a pályáztató úgy vélte, hogy a program nem valósult meg, így kérte az előleg visszafizetsét.
Jakab további kutatásai szerint az UIET az összeg visszafizetése helyett 2014 májusában még egyszer leadta ugyanazt a pályázatot, kissé átírva. 2014 novemberében az UIET újabb programot adott le, ekkor a pályáztató már nyomatékosan felszólította a szervezetet, hogy fizesse vissza az összeget, illetve azt is kilátásba helyezte, hogy az UIET-et kizárja a pályázati rendszerből. „A RO-31-E121-2013-R3 kódjelű pályázat esetében a pályázó súlyosan eltért a szerződésben foglalt kötelezettségeitől. A pályázó olyan partnerszerződéseket mutatott be, amelyeket nem ismertek el, és nem vállaltak a partnerek" – tájékoztatott Jakab, hozzátéve, hogy minden adat fellelhető a pályáztató honlapján.
Jakab szerint a puszta tények vizsgálata arra engedi következtetni, hogy az UIET vezetői partnerszerződéseket hamisítottak, hogy megnyerjék a közel 25 ezer eurós összeget. „A tett súlyosságát a pályáztató ügynökségnek kell ugyan értelmeznie, viszont az UIET magatartása egyértelműen rossz fényt vet az udvarhelyszéki ifjúsági és civil szervezetekre is, hisz végignézve a több száz pályázatot, ilyen súlyos kihágásra nem találtam példát" – fogalmazott Jakab.
Tiszta vezetők kellenek
Jakab Attila ezek után kifejtette, súlyos cselekedetnek tartja ezt, mert az UIET fő céljának az ifjúság érdekképviseletét és képzését tekinti. Az UIET elnökségét az RMDSZ ifjúsági vezetői alkotják, a volt EP képviselő-jelölt, Antal Lóránt elnökletével.
„A fentiek alapján felhívom a hétvégén ülésező UIET küldötteinek figyelmét, hogy amennyiben vissza akarják állítani szervezetük hitelét és tisztségét, válasszanak tiszta vezetőket, akik nem voltak tagjai az elnökségnek a fenti cselekedet elkövetésének idején. (...) Az európai szellemiség alapján elvárható lenne, hogy az UIET jelenlegi elnökségnek a tagjai vonuljanak vissza a közélettől, és mondjanak le választott tisztségeikről" – mondta Jakab kiemelve Bíró Barna Botond, alelnök, megyei tanácsos, Incze Csongor alelnök, Hargita Megye Tanácsának alelnöke és Rátz István alelnök, székelykeresztúri önkormányzati képviselő nevét. „Az elmúlt 25 év példái azt bizonyították, hogy ennél súlyosabb kihágásokat is elnéztek az RMDSZ berkeiben" – summázta véleményét az EMNP-s tisztségviselő.
Antal: visszafizettük az előleget
Antal Lóránt, az ifjúsági szervezet elnöke egyelőre értetlenül áll Jakab Attila mai sajtótájékoztatója előtt. Szerinte Jakab nincsen tisztában a pályázás folyamatával, a felsorolt érveiben semmi szenzáció nincs.
„Mi megnyertünk egy pályázatot, amire kifizették az előleget, mert így szokás ezeknél az ifjúsági pályázatoknál. Nem tudtuk megtartani a pályázatot, ezért 2013 decemberében kértük a dátum esedékességének a módosítását 2014 februárjára, amit szerződéses előírásokra hivatkozva az ügynökség nem hagyott jóvá, és abszolút semmilyen probléma nélkül közölték, hogy nagy szeretettel várnak további pályázatokra, de most erre a pályázatra a szerződést érvénytelenítik, és a szerződésnek megfelelő módon fizessük vissza az előleget. Mi ezt az előleget teljességében, szász százalékban a szerződés előírásának megfelelően visszafizettük" – tájékoztatott Antal Lóránt.
Továbbá elmondta, hogy az ügynökséggel konzultáltak, és az jelezte, hogy nincs semmi gond, pályázhatnak tovább. Mivel ebben a pályázatban ígért feltételeket nem tudták teljesíteni, és több külföldi partnernek kellett visszamondaniuk az utazást, ezért újabb pályázatot adtak le, hogy ismét megszervezzék a programot. Antal azt is cáfolta, hogy olyan partneri szerződéseket adtak volna le, amelyek nem érvényesek, a partneri kapcsolatokat teljesen nyilvános honlapokon, fórumokon közösségi oldalakon ajánlják a szervezetek. Antal szerint esetleg olyan történhetett, hogy a pályázatok leadásához több partnerségi viszony szükséges, amit nem mindig igazol vissza mindenki. Az megeshetett, hogy 20 partnerségi viszonyból csak tizenöt igazol vissza, de ez egy természetes jelenség ebben a rendszerben, ezt nem is nagyon szokták ellenőrizni.
"Amit én sajnálok, az az, hogy Jakec – Jakab Attila, szerk.megj – ennyit értett meg az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanácsnak az elmúlt négy évben kifejtett tevékenységéből" - mondta Antal.
Kakassy Botond
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

Miért: székelyföldi kihívója akadt Jakab Adorjánnak
A kolozsvári Jakab Adorján és a székelyudvarhelyi Antal Lóránt pályázza meg az utóbbi időben belső vitáktól hangos Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöki tisztségét a március 20–22. között zajló nagyváradi elnökválasztáson – hívta fel a figyelmet a jelentkezési idő lejárta után kiadott közleményében Szabó József leköszönő elnök.
akab Adorján az RMDSZ-közeli ifjúsági szervezet elnökhelyettesi pozíciójából pályázza meg a tisztséget, korábban főtitkárként dolgozott a Miértnél.
Jakab azt mondta, hogy az új emberek bevonzására helyezné a hangsúlyt azért, hogy a generációváltást megvalósíthassa úgy, hogy a szervezet tevékenysége az eddigi szinten maradhasson.
Antal Lóránt korábban az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanácsot (UIET) vezette, és több alkalommal is bírálta a Miért jelenlegi működését. Antal a Maszol.ro-nak adott interjújában úgy nyilatkozott, a Miért 15 év után megérett a változásokra, hiszen „azt láthattuk az elmúlt években, hogy többet foglalkoztunk a tagszervezeteinkkel, saját magunkkal, mint a fiataljainkkal”. Antal egyetért azokkal a bírálókkal, akik szerint a Miértnek hangsúlyosabban kellene szolgálnia a fiatalok érdekeit.
Amint arról korábban beszámoltunk, a hónap végén esedékes tisztújítást megelőző időszakban a Miért négy tagszervezete – az UIET mellett a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT), a Csík Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) és a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács (GYTIT) – is nyíltan bírálta az ernyőszervezet jelenlegi vezetőségét.
A székelyföldi alakulatok képviselői szerint a Miért már nem foglalkozik azzal, hogy az egyre passzívabb ifjúságot érdekeltté tegye a közügyek iránt. Úgy vélték továbbá, hogy sok területi ifjúsági tanácsot az RMDSZ-szel kötött megállapodás tart életben, amelynek értelmében a fiatalok pozíciót kapnak a szövetség döntéshozó testületeiben.
Gyergyai Csaba |
Krónika (Kolozsvár)

Antal Lóránt a MIÉRT új elnöke
Antal Lórántot választotta elnökévé hétvégi küldöttgyűlésén az RMDSZ partnerségben működő erdélyi ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) – közölte az RMDSZ hírlevelében az ifjúsági ernyőszervezet.
Szabadság (Kolozsvár)

Antal Lóránt: Kolozsvár-központú MIÉRT-re van szükség
A hétvégi tisztújító küldöttgyűlésen Antal Lóránt lett a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) új elnöke. A 150 küldött 94 szavazatát elnyerő fiatal politikust első elnöki teendőiről, elképzeléseiről, a területi szervezetek közötti feszültségekről, az RMDSZ közelgő kongresszusáról kérdeztük. Melyek az első lépések, amelyeket a küldöttgyűlés után meg kell tennie a MIÉRT-nek? Az egyik legfontosabb teendő – ahogyan azt a programomban is leírtam –, hogy Kolozsvár-központúvá tegyük a MIÉRT-et. Korábbi, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanácsban tapasztaltak alapján is látom, hogy miután a fiatalok érettségi után többségében Kolozsvárra kerülnek, eltávolodnak az ifjúsági szervezetektől, így különálló tér, iroda volna szükség ebben a városban. Elsősorban az elszármazó fiataloknak volna szükségük erre, másrészt viszont ez volna az első lépés abba az irányba, hogy az egyéni tagságot valósítsuk meg. Az alapszabályzat jelenleg is támogatja az egyéni tagságot, de az elmúlt években nem foglalkoztunk a kérdéssel, a megvalósítandó iroda viszont Erdély bármely sarkából becsalogathatná az egyetemistákat. Nem szeretem egyébként az iroda szót: rögtön egy íróasztalra gondolunk és néhány hivatalos holmira, én viszont olyan helyiséget képzelek el, mint amilyen az udvarhelyi Szabad Európa Kávéház lett: fiatalos, barátságos, és nem csak gyűlésre, hanem előadásokra, találkozókra is megfelel.
A MIÉRT tisztújító küldöttgyűlésén elhangzott, hogy nem szeretné, ha területek közti, székely-szórvány tengely menti viták lennének. Hogyan oldhatók fel ezek? A szavazás is erőteljes üzenettel bírt: a 150 küldött között volt székelyföldi, partiumi, szórványbéli, közép-erdélyi, akik közül 94-en engem szavaztak meg. Ez azt mutatja, hogy valójában nincs területek közti harc. Azt mondtam a gyűlésen is, hogy a harc képzetét mesterségesen tartották fenn, és valamilyen szinten manipulálni akartak, elterelni a figyelmet a valós problémákról. Vannak persze véleménykülönbségek, de ezek abból adódnak, hogy minden terület specifikus problémákkal bír, ezeket meg az adott területen élők ismerik. Meg kell fogalmazni azt az alapelvet, hogy ne lépjünk át egymás kertjén, ne próbálja megmondani a székelyföldi a szórványban élőnek, mit hogyan tegyen, és fordítva. A MIÉRT szerepe sem az, hogy a területi tanácsok dolgába beleszóljon. Véleménye szerint mi az RMDSZ áprilisi kongresszusának tétje a MIÉRT számára? A kongresszus értelemszerűen fontos a MIÉRT számára, hiszen egyrészt elnököt választunk, másrészt az RMDSZ új programokat, ötleteket kell kitaláljon annak értelmében, hogy minél tágabb körben ismerhesse és képviselhesse az erdélyi magyarok problémáit. Milyen most az RMDSZ és a MIÉRT viszonya? A viszony jó, azonban mint ifjúsági szervezet erőteljesebben kell érvényesítenünk az érdekeinket. Nem az RMDSZ dolga az, hogy a problémáinkat megoldja, itt egy fordított kapcsolat áll fenn: mi kell kérjük és felsoroljuk azt, hogy mire van szükségünk, kissé erőteljesebben – ha szabad így fogalmaznom – kell lobbiznunk az erdélyi fiatalok érdekeiben.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro,
maszol.ro

Kongresszus előtt ülésezett az SZKT Zilahon
Az SZKT támogatta azt a javaslatot, hogy szűnjön meg a politikai alelnöki tisztség, és a főtitkárságot alakítsák vissza ügyvezető elnökséggé.
Megvitatta szombaton az SZKT az RMDSZ alapszabályához beérkezett módosító javaslatokat. Támogatta azt a javaslatot, hogy szűnjön meg a politikai alelnöki tisztség, és a főtitkárságot alakítsák vissza ügyvezető elnökséggé.
A szövetség áprilisi kongresszusán az SZKT véleményezésével bocsátják majd szavazásra a módosító javaslatokat, és a korábbi kongresszusok tapasztalatai alapján általában azokat fogadják el, amelyeket az SZKT is támogatott.
Kelemen Hunor szövetségi elnök beszédében azt mondta, az áprilisi kongresszus előtt az RMDSZ számára a legnagyobb kihívás, hogy megtalálja azt az irányvonalat, amely a közösség számára azt bizonyítja, hogy megbízhat benne. "Nekünk magunknak is meg kell változnunk ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni a támogatottságunk, hogy akkor, amikor – választások előtt – az emberek bizalmát kérjük, ne a társadalomnak azt a jelenlegi kilátástalanságát erősítsük, ami a képviseletet veszélybe sodorhatja. A kongresszus a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy ezeket a jó megoldásokat megtaláljuk" - mondta.
A választási rendszer tervezett módosításával kapcsolatban elmondta, az RMDSZ olyan alternatív küszöböt iktatna be a készülő törvénybe, amely akkor is biztosítaná a regionális pártok parlamenti jelenlétét, ha azok nem lépik át a jelenlegi ötszázalékos küszöböt.
Kelemen a belügyminiszérium tervezett közbiztonsági stratégiájáról is beszélt. Ennek "mögöttes gondolkodását, logikáját aggasztónak és elfogadhatatlannak tartjuk, hiszen az autonómiáért való békés utcai megmozdulásokat veszélyforrásként állítja be. Ez visszafelé mutat az időben, az asszimilációt és a félelmet próbálja erősíteni, száz évvel a gyulafehérvári kiáltvány után közveszélyesnek tekinti azokat a törekvéseket, amelyeket akkor helyénvalónak és természetesnek tekintettek” – mondta. Kelemen hozzátette: az RMDSZ azt kéri a kormánytól, hogy a jelenlegi formájába ne fogadja el ezt a stratégiát, álljon el attól is, hogy ezeket a diszkriminatív és korlátozó rendelkezéseket törvénybe foglalja.
Az RMDSZ hasonlóan aggasztónak minősítette az egyházi visszaszolgáltatások terén történő intézményi vizsgálódást is. „Ez a folyamat a törvényszegés árnyékába helyezi az egyháziakat, akadályozza a visszaszolgáltatást, ezen túl pedig elindíthatja a visszaállamosítást is huszonöt évvel a kommunista rezsim bukása után” – jelentette ki a szövetségi elnök.
Borbély László politikai alelnök az alapszabályzat módosításairól és a teendőkről beszélt. „Az RMDSZ alapszabályzatába 1993 óta nem vittünk be radikális változásokat. Voltak ugyan finomítások, de mindvégig a folytonosság, a következetesség jellemezte elképzeléseinket. És sokáig azt hittük, hogy nincs visszaút, a romániai intézmények megerősödtek, és a jogok, amelyeket a romániai magyarság kivívott magának, nem vonhatók vissza. Most viszont arra ébredünk, hogy vissza akarják venni azokat a területeket, épületeket, amelyeket a romániai magyar közösség jogosan visszakapott. Ha ma kellene a földtörvényről tárgyalni, nem tudom sikerülne-e meggyőzni a többséget arról, hogy a közbirtokosságaink megkapják, ami nekik jár. Tehát nem, hogy nem szabad hátradőlnünk, de meg kell találnunk a módját annak, hogy az Európai Tanács, az Európai Parlament ismét kiemelt figyelmet szenteljen a romániai magyar közösségnek, hiszen látjuk a televíziós műsorokban, egyes pártok politikai programjaiban, hogy ismét összefogni készülnek ellenünk" - mondta el.
Az elkövetkező évekre való felkészülésről Kovács Péter főtitkár elmondta, a szövetségen belüli struktúrák újratervezésről az elmúlt időszakban számos beszélgetést, konzultációt, műhelymunkát szerveztek, amely alapján körbevonalazódik az az irány, amelyen a jövőben haladni szeretne az RMDSZ, a megerősödésért.
"Az az alapszabályzat-módosító javaslat, hogy a Főtitkárságot Ügyvezető Elnökségnek kereszteljük vissza, nem elég, nem ér semmit, ha e mögé nem tudunk tartalmat állítani. Az egyik ilyen új tartalom pedig, a belső kommunikáció megerősítése kell legyen, a szervezetépítés – különös tekintettel a városi szervezetinkre” – sorolta a szövetség prioritásait Kovács Péter, hozzáfűzve, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a politikai tervezésre, és koordinációra, a közpolitikai munkába hangsúlyosabban be kell vonni a szakmai szervezeteket, ugyanakkor kommunikációs szinten is erősítésre van szükség, legyen az média-, közösségi- vagy román nyelvű kommunikáció.
"A társadalomszervezés továbbra is kulcsfontosságú kell maradjon, ugyanakkor a humánerőforrás-managmentet újra kell gondolnunk, valamint a monitoring, a számonkérés, és a tudásátadás folyamatait" – nyomatékosított beszédében a Főtitkárság vezetője.
A további felszólalók között volt Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő, aki az előző napi sikeres négy rétegtalálkozóra utalva elmondta: a szövetség fontosnak tartotta az oktatással, a mezőgazdasággal, az örökségvédelemmel és a vállalkozásokkal kapcsolatos tanácskozások megszervezését, mert munkája során nem csak a máról, hanem a jövőről is gondoskodnia kell, ezáltal megteremtve a megmaradás feltételeit a jövő nemzedék számára.
Cseke Attila parlamenti képviselő a Partium frakció álláspontját ismertette a Kelemen Hunor szövetségi elnök által bemutatott újratervezésről. Rámutatott: az RMDSZ és a választópolgárok közötti kapcsolatot meg kell erősíteni, a problémákra csak a személyes kapcsolattartás lehet válasz.
„Az elmúlt heti, a romániai magyar közösségre nézve sértő, megbélyegző és mondvacsinált veszélyt tartalmazó belügyminisztériumi közvitára bocsátott stratégiát nagyon sok mindennel meg lehet kontrázni, de egy biztos, ez nem felel meg az uniós követelményeknek” – zárta beszédét Cseke.
A választási törvényekről szóló vita eredménye minden bizonnyal meghatározza a 2016-os évet – vezette fel hozzászólását Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, aki a kérdéskört a szórványközösségek szempontjából elemezte. „Amikor a parlamenti választási törvényről beszélünk, ne feledjük hozzátenni, hogy az RMDSZ három és hét évvel ezelőtt is elmondta, hogy orosz rulettként fog működni. Mindenkinek rossz volt ez a törvény, de mindenekelőtt a szórványközösségeknek volt a leghátrányosabb, ugyanis elvette az esélyt, hogy parlamenti képviselet elérésében reménykedhessenek. Az arányosság elvét, amelyet parlamenti frakcióink is fenntartanak, és a visszaosztási módszert, bár még nem lehet pontosan tudni, hogy fog működni, mi a szórványban nagy bizalommal fogadjuk. Ugyanígy érzünk az önkormányzati választások esetében is, ahol három százalékos választási küszöböt javasoltak képviselőink, örültünk volna, ha ez nemcsak a megyei tanácsokra, hanem a helyi önkormányzatokra is vonatkozna" – fogalmazott.
Utalva Kelemen Hunor brassói nyilatkozatára, mely a szórvány és a tömbmagyarság egységét szorgalmazta, Winkler Gyula, a Szórvány frakció vezetőjeként csatlakozott a korábban felszólaló Cseke Attilához, aki a Partium frakció nevében az erdélyi magyar közösség belső szolidaritásának szükségességéről beszélt. Az EP-képviselő megköszönte a Gazdasági Tanács konzultációját az RMDSZ gazdasági programja kapcsán, mint mondta, jó a program, de két év eltelte után árnyalataiban, prioritásaiban szükség lesz frissítésre. "Infrastruktúra, mezőgazdaság, energia, turizmus területein nem változnak a program hangsúlyai, de plusz árnyalatokat adnak a javaslatok, amelyeket a kongresszusi küldöttek elé terjesztenek" – mondta Winkler Gyula, aki utalt arra is, hogy az új Adótörvénykönyv kapcsán is szükség lesz további konzultációra.
Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke a Tulipán frakció képviseletében szólalt fel. „Amikor a kongresszusra készülünk, arról is beszélnünk kell, hogy a visszatekintésen túl a tervezésre is időt kell szánni. Talán a legfontosabb dolog, amelyet célként kell megfogalmaznunk: a következő helyhatósági választás alkalmával a Szövetségnek meg kell őriznie azokat a döntéshozatali tisztségeket, ahol jelenleg is tevékenykedik, ugyanakkor újakat kell szereznie ott, ahol az elmúlt időszakban kiszorult” – fogalmazott Szabó Ödön, aki arra is rámutatott: az elmúlt huszonöt évben az önkormányzati választásokon való sikeres szereplés az ezt követő parlamenti helyek megszerzésének biztos alapját jelentette.
Antal Lóránt, a MIÉRT új elnöke az egy héttel ezelőtt zajló országos küldöttgyűlésre reflektált felszólalásában: „a Magyar Ifjúsági Értekezlet küldöttei szinte kétharmados többséggel arra tették le a voksukat, hogy csak együtt tudunk erősek lenni. Igazolódni látszik, hogy nincsenek háborúk a régiók között, csak egy egészséges verseny van, ami fejlődést eredményez.” Hangsúlyozta: Kolozsvár-központú MIÉRT-re van szükség, hiszen a szövetség megyei, területi szervezetei gyakran panaszkodnak arra, hogy sok fiatal kerül úgy egyetemistaként Kolozsvárra, hogy a tanulmányai befejeztével már nem költözik haza, így pedig nehezebben tudják őket az otthoni programokba bevonni. „2014 Romániájában nem csak egy felvetés, hogy a bűnözésellenes szervek bármikor meghurcolhatnak valakit azért, mert kisebbségi jogokról beszél. Baj van a rendszerrel akkor, amikor a szenátusban olyan törvényjavaslattal állnak elő, miszerint büntetni kellene azokat, akik akár az autonómiát mint fogalmat a szájukra veszik” – ismertette Klárik László-Attila szenátor, aki a Székelyföld frakciót képviselte felszólalásában. A szenátor példájával a demokrácia veszélyeztetettségére hívta fel az ülésen jelenlévők figyelmét, ugyanakkor az érdekérvényesítés terén a még hangsúlyosabb fellépésre szólította fel a szövetség politikusait. (rmdsz-tájékoztató, mti)

Tranisndex.ro

Újraválasztották Kelemen Hunort (RMDSZ-kongresszus)
A magyar, a román, a székely és az EU-himnusszal kezdődött el tegnap Kolozsváron az RMDSZ tizenkettedik kongresszusa, amelyet az Újratervezés címszóval hirdettek meg. A rendezvényen 778 szavazati joggal rendelkező RMDSZ-tag, 150 meghívott és 120 sajtós vesz részt. Az elnöki tisztségért egyedül induló Kelemen Hunort 575 szavazattal 10 ellenében újraválasztották (5 érvénytelen volt), majd módosították az alapszabályt. A megnyitón Victor Ponta román kormányfő és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is megjelent, a romániai, magyarországi és határon túli pártok, európai szervezetek elnöki vagy alelnöki szinten képviseltették magukat, ott voltak a magyar történelmi egyházak vezetői és különböző világi méltóságok.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a megnyitó előtt elmondta: a kongresszusnak az az igazi tétje, hogy „megadja azt a lökést”, amely szükséges a bizalom megőrzéséhez, megerősítéséhez, esetleg kiterjesztéséhez az erdélyi magyar közösség soraiban. Olyan pillanatban tartják a rendezvényt, amikor a romániai és az erdélyi magyar társadalomban is sok feszültség, elégedetlenség gyűlt fel a politikusok és a politika intézményei iránt. A kongresszus jelszava, az újratervezés azt jelzi, hogy nem a célokat, az értékeket, hanem mindenekelőtt a politizálás módját kell megváltoztatni. „Sokkal több alázatra van szükség” – jelentette ki az elnök, aki az 1993-ban megfogalmazott célokat tartotta megőrzendőnek. Az RMDSZ ekkor iktatta be programjába az autonómia különböző formáinak az igényét. A román politikusok dicsérnek
A házigazdák – RMDSZ-vezetők és az RMDSZ szavahihetőségét, illetve Kolozsvár multikulturális jellegét méltató Emil Boc polgármester – köszöntőbeszédei után elsőként Klaus Johannis államfő üzenete hangzott el: a huszonöt éves RMDSZ-nek a romániai demokrácia megerősítésében játszott szerepét méltatta, amit a szövetség együttműködésre való nyitottságának és a párbeszédkészségének tulajdonított. Az államfő úgy véli, az RMDSZ és a többi romániai párt közötti párbeszéd vezetett a kisebbségi jogok elismeréséhez és a többség-kisebbség viszonyának javításához Romániában, de van még tennivaló. Johannis az egész politikai osztálynak üzente: a megosztottság nem tesz jót a társadalomnak, a fejlődésnek. Másfajta, a demokrácia alapértékeire építő politizálásra van szükség, szakértelemre, jó kormányzásra. 
Victor Ponta kormányfő, az SZDP elnöke  magyarul köszönt, és azt kérte a szövetségtől, hogy őrizze meg párbeszédkészségét, mert így a magyar közösség valamennyi legitim célkitűzését megvalósíthatja. Azt mondta, hogy maga is nyitott a párbeszédre, és megjegyezte: Johannis államfővé választása után aligha állítható, hogy Romániában diszkriminálják a kisebbségeket. Alina Gorghiu, az NLP társelnöke megköszönte az RMDSZ választóinak, hogy a tavalyi elnökválasztáson Johannist támogatták (és a magyar szeretlek szóval búcsúzott). Az NLP másik társelnöke, Vasile Blaga szerint ez nemcsak azt üzente az RMDSZ-nek, hogy lépjen ki a Ponta-kormányból, hanem azt is, hogy az NLP-vel közösen kell a politika megújításán dolgoznia, hiszen mindkét politikai erő az Európai Néppárt tagja. Az NLP vezetői hosszú távú, tíz évre szóló együttműködést ajánlottak az RMDSZ-nek. Călin Popescu Tăriceanut megtapsolták, amikor kijelentette, hogy Kolozsvár neve mellől törölni kell a kommunista múltat idéző Napocát. Daniel Constantin, a Konzervatív Párt elnöke az RMDSZ megbízhatóságát emelte ki, Gheorghe Firtzak rutén képviselő a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának nevében előbb románul, majd magyarul szólt a küldöttekhez, magyar édesanyjára emlékeztetve. Erősítés külföldről
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a Fidesz–KDNP nevében köszöntötte „szeretett honfi- és nemzettársait”. Elsőként Orbán Viktor levelét olvasta fel, majd Victor Ponta román kormányfőhöz fordult. „Nem gondoltuk annak idején, hogy 2015-ben még mindig probléma lehet a kétnyelvű táblák ügye, a magyar himnusz. A Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása visszamenőleg megkérdőjelezi a restitúciós folyamatot, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen megfélemlítik a magyar oktatókat. Soha nem gondoltuk volna, hogy hivatalos román dokumentum biztonsági veszélyforrásnak nevezi majd az autonómiatörekvéseket. Az erdélyi magyarság soha nem kért olyant, amire ne lenne példa az EU-ban. Visszautasítjuk, hogy az erdélyi magyar törekvéseket összemossák a rasszizmussal, szélsőséggel” – mondotta. Semjén Zsolt szerint nem vagyunk kevesebbek egyetlen nemzetnél sem: „ha másoknak lehet, nekünk is lehet, ha erről lemondanánk, akkor elfogadnánk, hogy másodrangúak vagyunk”. Kijelentette: „Nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti. A parlamenti képviselet letéteményese az RMDSZ, amelyben megvan az a képesség, hogy integráljon mindenkit.” A magyar ügy képviselete Bukarestben a teljes Kárpát-medencei magyarságot segíti; a magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony nem csupán rendezett, hanem bizalmi. A magyar pártok támogatják az autonómiatörekvéseket,  „Magyarország önök mögött áll” – mondotta.
Mario David, az Európai Néppárt alelnöke az autonómiáról elmondta, hogy nem jelent fenyegetést az állami stabilitásra, az etnikai identitás megőrzését szolgálja. Az RMDSZ autonómiatervezete az európai modellen alapul, ezért fontos, hogy erről társadalmi párbeszéd alakuljon ki. Hans Heinrich Hansen, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának elnöke a romániai magyar közösséget ért jogsérelmekről beszélt: a közösségi jelképek használatának korlátozásáról, az államosított egyházi javak visszaszolgáltatásának megkérdőjelezéséről, az etnikai autonómiatörekvések közbiztonsági veszélyforrássá minősítéséről. Mindez elfogadhatatlan egy európai demokráciában, a többségnek meg kell értenie, hogy a kisebbségeki jogok nem rövidítik meg. Támogatásáról biztosította az RMDSZ-t Tóbiás József (MSZP), Schiffer András (LMP) pártelnök is. Felvidékről Berényi József MKP- elnök, Kárpátaljáról Zubánics László és Barta József, Horvátországból Juhász Sándor, a szlovéniai magyarok részéről Horváth Ferenc fejezte ki szolidaritását.  A testvérharcnak vége
Biró Zsolt személyében először köszöntötte az RMDSZ kongresszusát egy másik erdélyi magyar párt vezetője is. Az MPP elnöke kijelentette: a testvérharcnak vége. „Nem feszülhetünk egymásnak, amikor a közösségi ügyekért kiállókat retorziók fenyegetik, amikor szimbólumainkhoz való jogunkat csorbítják” – mondotta. Biró az új felelősség politikájáról beszélt, melybe nem tartozhatnak bele azok, akik az RMDSZ-t árulónak, az MPP-t egységbontónak tekintik.
Kelemen Hunor beszámolója
Az RMDSZ elnöke felelevenítette a négy évvel ezelőtti megválasztásakor tett ígéreteit, és elemezte, hogy ezekből mi valósult meg. Emlékeztetett: az elnökség és az állandó tanács átalakításával kiszélesítették a döntéshozatalt, egyetlen magyar közösség képviselete sem maradt ki a döntések előkészítéséből és azok meghozatalából. Bevonták az ifjúsági szervezeteket és a platformok képviselőit. Létrehozták a nőszervezetet, a Kulturális Autonómia Tanácsot, amely megerősítette a civil szervezetekkel ápolt partnerséget. A román pártokkal párbeszédet folytattak, és a parlamenti demokrácia eszközeit használták. „Ez nem változott, és ezen nem kell változtatni” – jelentette ki Kelemen, aki szerint az RMDSZ a vita elől sohasem menekült, mindig azt vállalta, hogy a romániai magyarság érdekeit képviselje. A román politikai pártok vezetőinek jelenléte a kongresszuson azt is bizonyítja, hogy az RMDSZ-t komoly és megbízható partnernek tartják. Az RMDSZ rendezte a viszonyát a magyar kormánnyal, a Fidesszel és a KDNP-vel, és „ha szükséges, közös álláspontot is ki tudunk alakítani”. A szervezet külpolitikájáról azt mondta: az elmúlt négy évben az RMDSZ proaktív szerepet vállalt az Európai Néppártban, képviselőik révén az Európai Parlamentben, az Európa Tanács különböző testületeiben és az őshonos európai etnikai, nemzeti és nyelvi kisebbségeket tömörítő szervezetben, a FUEN-ben is, amelynek ma már RMDSZ-es alelnöke van. A Minority Safe Pack által megteremtették az európai kisebbségi szolidaritást, s bár „az első nekifutás nem volt sikeres, nem adjuk fel”. Az RMDSZ kormányzati tevékenysége kapcsán felidézte: négy év alatt kétszer voltak kormánykoalícióban: első alkalommal sikerült megakadályozni a székelyföldi és partiumi magyarságot hátrányosan érintő területi közigazgatási reformot, második esetben „elmentünk a falig egy magyar ügy, a MOGYE miatt”; ez a kormány bukásával végződött. Kelemen szerint helyes döntés volt, hogy az RMDSZ a szociáldemokratákkal folytatta a kormányzást, és az is, hogy „magyar érdek miatt” megszakította. A mandátuma alatt lezajlott választásokról elmondta: „az adott helyzetben mindeniken jó eredményeket értünk el”. 2012-ben, már ellenzékben, a hármas magyar–magyar versenyben több polgármesteri tisztséget szereztek meg, mint négy évvel korábban. A parlamenti választásokon „politikai kalandorok tették kockára az erdélyi magyarság parlamenti jelenlétét”, de nem sikerült térdre kényszeríteni a szövetséget. A tavalyi államfőválasztás alkalmat adott arra, hogy az RMDSZ reális jövőképet mutasson fel mind az ország, mind a magyarság számára: olyan intézményes garanciákat javasoltak a nemzeti közösség identitásának megőrzésére – a regionális és a kulturális autonómiát –, ami az országot nem gyengíti, hanem erősebbé teszi. A székelyföldi autonómiatervezetről nem voltak és nincsenek illúzióik, „látjuk, hogy a román társadalom nehezen érti és nem fogadja el a kisebbségi kérdésnek ezt az intézményes garanciákat nyújtó megoldását”. Nagy gond, hogy az állam különböző intézményei akadályozzák a kisebbségi jogokról szóló törvények alkalmazását, a burkolt újraállamosítás veszélye nagyobb, mint valaha, és a kollektív bűnösség elvét alkalmazzák – mondotta, és állást foglalt Markó Attila, valamint Nagy Zsolt ártatlansága mellett: szerinte a korrupció elleni harc leple alatt koncepciós vádak is születnek. Emlékeztetett a szimbólumhasználat megkérdőjelezésére, és szót emelt egy többség és kisebbség közötti megállapodás mellett, ami egyszerre tenné kiszámíthatóvá a jelent és tervezhetővé a jövőt. Az RMDSZ csak akkor tudja a munkáját elvégezni, ha belátja, hol tévedett, és tudatosítja, hogy a politika mindenekelőtt közösségszolgálat. Kelemen szerint az RMDSZ szövetségesei továbbra is a magyar emberek, akik kitartottak amellett, hogy ott kell lenni az önkormányzatokban, a bukaresti törvényhozásban és az Európai Parlamentben. 
Vita az újratervezésről
A felszólalók közül sokan elismerték, hogy bizalomvesztést szenvedett el a szövetség, és változtatnia kell politikáján, hogy újraépítse a bizalmi viszonyt az erdélyi magyar közösséggel. Kovács Péter főtitkár szerint rég volt ilyen nehéz helyzetben az erdélyi magyarság: 2004 óta nem szavaztak annyian az RMDSZ-re, mint amennyi szavazatot 2014 őszén Klaus Johannis államelnök kapott a magyaroktól. Az Újratervezés mottót többen is vitatták, mert a GPS-készülékek akkor adják ki ezt a jelszót, amikor a gépkocsi letért a megfelelő útról. Markó Béla volt RMDSZ-elnök, szenátusi frakcióvezető szerint nem az RMDSZ, hanem a romániai demokrácia tévesztett utat. Megrendült a demokráciába és a politikába vetett bizalom, sokan csodára várnak, és ez könnyen lehet egy autoritárius rezsim előszobája – figyelmeztetett. Borbély László politikai alelnök szerint az újratervezésnek az eszközöket kell megcéloznia, mert a szövetségnek nem sikerült megfelelően „eladnia a piacon” az eredményeit. Verestóy Attila szenátor szerint az RMDSZ 1989 óta építi az autonómiastruktúráit, ehhez kell visszatérni, és azt kell célul kitűzni, hogy a 2016-os választások után az RMDSZ kormányon legyen. A kongresszus tapssal jelezte szolidaritását Nagy Zsolt egykori távközlési miniszterrel, aki a börtönből írt levelében többek között azt üzente, hogy a közösségért kötelező dolgozni. Székely István szakpolitikákat, Hegedűs Csilla női kvótát kért, Antal Loránd Miért-elnök az ifjúság támogatását. Végül Kelemen Hunor válaszolt a felvetésekre, és ismertette választási programját. Meg kell erősíteni a partnerséget a társadalom különböző részeivel, több közös szervezésre és hatékonyabb számonkérésre is szükség lesz. Tartalmasabb kommunikációt ígért a román többség irányában, valamint közös döntéseket, ám közös kiállást is kért ezek mellé.  Villámgyors szavazás
A titkos szavazás este fél nyolckor kezdődött és alig fél órát tartott, nyolckor már az alapszabály módosításához láttak. A Márton Árpád által ismertetett tervezetet percek alatt elfogadták. Megszűnt a politikai alelnöki tisztség, a főtitkárság helyett pedig újjáalakul a négy éve felszámolt ügyvezető elnökség. Ennek felépítésére és vezetőjére az újraválasztott szövetségi elnök tesz javaslatot az SZKT júniusi ülésén. A munkálatok ma a program módosításával és a kongresszusi dokumentumok elfogadásával folytatódnak.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kongresszus: programot módosít az RMDSZ
Az RMDSZ Kolozsváron zajló kongresszusának második napján bemutatják az RMDSZ – 25 éve együtt dokumentumfilmet, átadják az Ezüst Tulipán díjat a szervezet jelenlegi és egykori országos testületi vezetőinek, módosítják a programot, majd kongresszusi dokumentumokat mutatnak és fogadnak el. Percről percre tudósítunk.
9.00: Szinte üres még a terem, a küldöttek "szotyogva" érkeznek a kongresszus helyszínére, a kolozsvári Diákművelődési Házba. –
9.10: Elkezdték az RMDSZ – 25 éve együtt dokumentumfilm vetítését. A Csibi László rendezésében készült filmben Kelemen Hunor, Markó Béla, Takács Csaba nyilatkozatai mellett Kántor Lajos, Varga Gábor, Tokay György, Csiha Tamás, Béres András, Varga Attila, Márton Árpád, Hajdú Gábor, Nagy Benedek interjúk hangzanak el, archív felvételek idézik meg a kezdeteket, az RMDSZ megalakulásának pillanatait, a Fekete Márciust, valamint az első parlamenti és kormányzati éveket. 9.50: A terem lassan megtelt. 10.10: Kelemen Hunor elkezdte az Ezüst Tulipán díj átadását. Az elismerést 65 olyan tisztségviselő kapja a főtitkárság javaslatára, akik az RMDSZ országos testületeit vezették. "Olyan embereknek köszönjük meg a munkáját, akik hitet tettek amellett az érték mellett, amit az érdekképviselet jelent. A köszönet legalább annyira fontos, mint  a munka. Munkájukra továbbra is számítunk” – jelentette ki a díjátadás előtt a szövetségi elnök.
10.22: Hegedüs Csilla a programmódosítás alapelveit ismerteti. Szavai szerint ezek kidolgozásába bevonták a civil társadalmat is. A módosított program a szülőföldön való megmaradásra, a gazdasági fejlődésre, a teljes szintű anyanyelvi oktatásra, a magyar kultúra hozzáférhetőségére és a szociális védelemre összpontosít. A legnagyobb mértékben a program gazdasági része módosult.
10.28: Elkezdődött a program fejezetenkénti ismertetése és a módosítások szavazásra bocsátása. A módosításokat elfogadta a kongresszus. 10.35: Elkezdődött a kongresszusi dokumentumok bemutatása. Elsőként a Versenyképes és minőségi anyanyelvű oktatás című dokumentumot ismertette Magyari Tivadar főtitkár-helyettes. A dokumentumot elfogadták a küldöttek. 10.40: Az Állásfoglalás a romániai monetáris és adópolitikai folyamatokról című dokumentumot Winkler Gyula, a Gazdasági Tanács koordinátora ismertette. A dokumentumot megszavazták.
10.48: A Nemzetpolitikai törekvések című dokumentumot Székely István főtitkárhelyettes mutatta be. A küldöttek elfogadták.
10.52: Eckstein-Kovács Péter volt kolozsvári szenátor kér szót ügyrendi kérdésben. "Egyszer nem tette fel a kérdést az elnök asszony, hogy van-e hozzászólás a dokumentumokhoz?" – fordult az ülésvezető Biró Rozáliához. Az SZKT elnöke jogosnak nevezte Eckstein kifogását, de megjegyezte: azért nem hívta fel a figyelmet a hozzászólások lehetőségére, mert úgy érzékelte, hogy "a küldöttek amúgy is türelmetlenek". 
10.55.: A magyar családok segítése elsőrendű prioritásunk című dokumentumot Szabó Ödön Bihar megyei képviselő ismertette.
11.10: Vincze Loránt külügyi titkár a külügyi határozatot ismertette, a küldöttek elfogadták.
11.16: Nők a pályán – az RMDSZ Nőszervezetének alapelvei című dokumentumot a Nőszervezet elnöke, Biró Rozália mutatta be. A kongresszus megszavazta.
11.20: Az Új nemzedék, építő és alkotó erőnk című dokumentumot Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke ismertette. A küldöttek elfogadták. 11.27: Biró Rozália lezártnak nyilvánítja a 12. kongresszus ülését.
Cs. P. T.
maszol.ro

A cigányság a központi témája a Miért idei EU- táborának
Elsősorban a cigányság és a migráció kérdéseiről szól az RMDSZ főtitkársága és az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) által szervezett EU-tábor, melyet szerdán nyitottak meg Marosfőn.
Antal Lóránt, a Miért elnöke a Maszol.ro portálnak elmondta, azért nem kimondottan magyar témát választottak, mert olyan kérdésekről szeretnének tanácskozni, amelyekkel mások nem foglalkoznak. "Amikor pedig a cigányságról beszélünk a táborban, az nem elsősorban egyfajta kisebbségvédelemről szól, hanem arról, hogy sokuk magyarnak vallja magát, és nekünk ezzel foglalkoznunk kell" – idézte a portál az ifjúsági vezetőt. Antal Lóránt azt is megjegyezte, hogy a kimondottan magyar témák közül a székelyföldi autonómia "szinte megvalósult", hiszen a helyi közigazgatásban a közösség képviselői dönthetnek a képviseltek sorsáról.
András Loránd roma származású táborigazgató szerint az erdélyi társadalomban a cigány kifejezés pejoratív tartalommal bír, a tábori hangulattal ezen akar változtatni a Miért. Megjegyezte, hogy az emberek általában a negatívumokat helyezik előtérbe, pedig ha körülnézünk, rengeteg sikeres cigánnyal találkozhatunk.
A vasárnapig tartó táborban olyan kérdések is terítékre kerülnek, mint a migráció, a homoszexualitás és a drogok. Az előadásokat mintegy 150 fiatal hallgatja.
Az EU-táborban ma tart előadást Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Hogyan látnak minket Amerikában? címmel, és Schanda Tamás, a magyar kormány ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára Megmaradásunk kulcsa a családalapítás címmel.
Népújság (Marosvásárhely)

“SZINTE MEGVALÓSULT” SZÉKELY AUTONÓMIA?
Igen jól olvasta, nem kapott napszúrást. Az RMDSZ ifjúsági partnerszervezete, a MIÉRT elnöke azt mondta, idézem: “a székelyföldi autonómia “szinte megvalósult”, hiszen a helyi közigazgatásban a közösség képviselői dönthetnek a képviseltek sorsáról.”
Én is nagyot néztem, amikor először olvastam ezt a mondatot. Ez a mondat fejezi ki az RMDSZ hozzáállását az autonómia kérdéséhez. Először is fogalmuk sincs, hogy mi az. Ezt ugye nem egy falusi szervezet tagja, vagy elnöke nyilatkozta, hanem egy új generációs/újratervezős polcra tett politikus, aki az RMDSZ Európai Parlamenti listáján a 4. helyet foglalta el. Tehát neki tudnia kéne miről beszél, de nyilvánvaló, hogy nem érti, hogy mi fán terem az autonómia intézménye. Ezzel érthetővé válik, hogy miért nem is folytattak eddig tájékoztató kampányt az önrendelkezésről. A választópolgárok sem tudják, hogy miről van szó, mert csak szlogenként használták, varázsszóként emlegették a kampányban. Soha nem magyarázták meg, hogy miről van szó, nyilván mert ők sem tudták. Autonómia tervezetük, nevetséges, hemzseg a formai hibáktól, és ezt is majdnem két évig írták… Antal Lóránt a képviseleti demokráciát téveszti össze az autonómiával, de igaza van, képviseleti demokráciánk már van, csak éppen képviselőink nincsenek és autonómiánk. Képviseletünk akkor lesz, amikor a választottjaink tudni fogják az irányt és az oda vezető utat is. Szomorú, hogy az újratervezés nem, hogy jobb RMDSZ-t eredményezne, de egy gyengébb szervezetet vetít előre.
Fancsali Ernő
erdelyiautonomia.com

Össze kell fogniuk az ifjúsági szervezeteknek
"Az ifjúsági szervezeteknek össze kell fogniuk, közösen kell ösztönöznünk a fiatalokat, hogy merjenek vállalkozni, és így itthon is elérhetik céljaikat. Konkrét elképzeléseket kell megfogalmaznunk, mellőzve a sokszor már közhelyessé vált szlogeneket" – mondta Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke a SIC Feszt – Székelyföldi Szabadegyetemen.
A csomakőrösi rendezvény szombat délutáni programjában Magyar jövő a Kárpát- medencében címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést. A MIÉRT elnöke mellett az előadáson részt vett Kiss András IKSZ-alelnök, Nagy Gábor, az MPP ifjúsági szervezetének, a MERT Egyesületnek az elnöke, Renge Zsolt, a budapesti Fidelitas ügyvezető alelnöke, Eszik Bence Socieatas-alelnök és az LMP részéről Gál József országos elnökségi tag.
Az ifjúsági vezetők egyetértettek abban, hogy a politika az utóbbi időszakban eltávolodott a fiataloktól, de értelemszerűen ezért nem a fiatalok a hibásak. A MIÉRT elnöke szerint a fiatalokkal történő kommunikáció sok esetben nem megfelelő. Változtatni kell a kommunikációs módszereken, meg kell hallgatni az ifjúságot, lehetőséget biztosítva, hogy akár a közéleti szereplésbe is bekapcsolódjanak.
"Egy erős demokrácia motorja az erős középosztály. A sokat hangoztatott munkahelyteremtés úgy valósulhat meg, ha a fiatalokat meg tudjuk győzni, hogy merjenek vállalkozni. A meglévő vállalattulajdonosokat pedig arra kell ösztönözzük, hogy bátran biztosítsanak lehetőséget az ifjúságnak – akár már a szakmai gyakorlatok szintjén is. A mi feladatunk az, hogy a szakmai szervezetekkel együttműködve használható üzleti modelleket mutassunk, amelyek által a fiatalok itthon is elérhetik céljaikat, megvalósíthatják álmaikat. Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, összefogásra és együtt gondolkodásra van szükség" – mondta Antal Lóránt.
Kiss András kiemelte, hogy az IKSZ és a MIÉRT között az elmúlt években remek kapcsolat alakult ki, emellett elmondta, hogy a magyarországi és erdélyi fiatalok helyzete között nincs nagy különbség, azonban Erdélyben az ifjúsági szervezetek területi szintű szervezettsége előbbre tart.
A beszélgetés végén Antal Lóránt hangsúlyozta, hogy az elkövetkező években Erdély – a kiaknázatlan lehetőségek miatt – fontos bázissá fog válni. A magyarországi ifiszervezetek vezetőinek – félig viccesen – azt javasolta, hogy akár ők is jöhetnek hozzánk egyetemre, így is erősítve Erdélyt.
Népújság (Marosvásárhely)

Az Új Nemzedék Jövőjéért Program tagjai találkoztak erdélyi fiatalokkal
Az Új Nemzedék Jövőjéért Program tagjaival találkozott Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke és Geréd Imre, az RMDSZ ifjúságért felelős ügyvezető alelnöke. Antal Lóránt röviden bemutatta a Magyar Ifjúsági Értekezletet, beszélt a szervezet jelenéről és jövőjéről. Továbbá elmondta, hogy az Új Nemzedék Jövőjéért Program Rólad szól! kezdeményezése kiemelt fontosságú a MIÉRT számára.
A kolozsvári találkozón a közel 20 fős küldöttségnek Antal Lóránt elmondta: „a MIÉRT talán a Kárpát-medence legnagyobb olyan ifjúsági szervezete, amely a politikai életben is jelen van. Összesen 383 tagszervezettel rendelkezünk, Erdély mellett most már Bukarestben is van helyi szervezetünk”.
Kiemelte az RMDSZ-szel való megállapodás egyediségét, amelynek értelmében a fiatalok is aktívan részt vehetnek a politikában, a közéletben. Ennek egyik eredménye az ifjúságért felelős ügyvezető alelnök pozíciója, amelyre a MIÉRT elnöki testülete igényt tartott, és a tisztséget Geréd Imre személyében egy olyan fiatal tölti be, aki az ifjúság érdekeit megfelelően tudja képviselni. Emellett – az együttműködésnek köszönhetően – számos fiatal, megyei és helyi önkormányzati képviselő is aktívan dolgozhat a politikai életben. Továbbá rámutatott, hogy a MIÉRT az önkéntességi törvény megszületéséhez is komoly segítséggel járult hozzá.
Az Új Nemzedék Jövőjéért Program fő célja a fiatalok segítése jövőképük megfogalmazásában, illetve felkészítése a munkaerő-piacra való zökkenőmentes belépésükre. A 2012-ben indult kezdeményezés az ifjúsági korosztály igényeinek megfelelő, egységes és átfogó szolgáltatási rendszer kialakítását célozza meg, amely a résztvevők sikerességét, életpálya tervezésük folyamatát segíti elő. A program egyik projektje a Rólad szól! konzultáció, amelyet már Kolozsváron is bemutattak. A kezdeményezés interaktív módon méri fel a középiskolások, egyetemisták igényeit.
Antal Lóránt hangsúlyozta: a MIÉRT a Kárpát-medence összes ifjúsági szervezetével nyitott az együttműködésre, ezt bizonyítja az IKSZ-szel, Fidelitas-szal, Societas-szal, LMJ-vel ápolt jó kapcsolat is. A szervezet jövőjét illetően pedig elmondta: „célunk minél közelebb kerülni az egyénekhez, a fiatalokhoz, az ifjúság képviselőihez”.
Geréd Imre megköszönte a Rólad szól! konzultáció kapcsán nyújtott eddigi segítséget az Új Nemzedék Jövőjéért Programnak, és reményét fejezte ki, hogy az együttműködés sikeres lesz a jövőben is.
A beszélgetés végén Galambos Adorján, az Új Nemzedék Központ ifjúsági-szolgáltatási igazgatója elmondta, hogy a magyar kormány nem csak magyar ifjúsági politikában, hanem nemzeti ifi politikában gondolkodik, ez pedig azt jelenti, hogy a kezdeményezésük is inkább nyithat a határon túli fiatalok felé. Továbbá hangsúlyozta, hogy az erdélyi fiatalok komoly szakmai munkát végeznek, és a kolozsvári látogatásuk inspiratív volt számukra.
maszol.ro

Fiatalok identitásról, együttműködésről
A közép-kelet-európai identitás és együttműködés a központi témája a második V4+ elnevezésű visegrádi nemzetközi ifjúsági konferenciának, amelyet november 19. és 22. között rendez meg a Fidelitas és a Miért Kolozsváron – jelentették be a szervező ifjúsági szervezetek képviselői hétvégi kincses városi sajtótájékoztatójukon.
Az eseménynek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ad otthont. Antal Lóránt, a Miért elnöke elmondta: többek közt a határbiztonság, a számítástechnikai biztonság kérdései is napirendre kerülnek a konferencián, amelyen egyébként a visegrádi négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – mellett Szerbia, Szlovénia, Románia, Ukrajna – fiataljai vesznek részt.
A rendezvény tulajdonképpen az Európai Néppárt hivatalos ifjúsági szervezetének, a YEPP-nek a regionális területi rendezvénye. Mintegy 100 fiatalt várnak a nyolc ország 18 ifjúsági szervezetének képviseletében. Az ifjúsági szervezet vezetője kifejtette: Romániának már a kezdetekkor csatlakoznia kellett volna a Visegrádi négyekhez, ám ezt az 1990-es bányászjárás és a fekete március következményeként Ion Iliescu akkori államfő elmulasztotta, ezt szeretnék részben jóvátenni. Hangsúlyozta: a konferencia legfontosabb célja a kapcsolatteremtés.
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere úgy nyilatkozott: a legjobb helyen és pillanatban tartják a konferenciát. „Ha nem sikerül a reményt, a hitet, az itthon maradás perspektíváját megteremteni a fiatalok számára, mindannyian veszíthetünk” – mondta.
A rendezvényre számos neves politikust meghívtak, többek között Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára és Emil Boc kolozsvári polgármester tart előadást. Az eseményen részt vesz Deutsch Tamás EP-képviselő, Jíri Sneider biztonságpolitikai szakértő, Petr Gajduseka cseh kül- és biztonságpolitikai államtitkár is.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Kolozsvárról tennék erősebbé a közép-európai régiót
Nyolc ország száz meghívottjávak zajlik a hétvégén a Fidelitas és MIÉRT november 19-22. között szervezett rendezvénye, a YouthEPP regionális rendezvénye, a II. Visegrádi Ifjúsági Konferencia. Az eseményt csütörtökön este nyitották meg a kolozsvári sétatéri Kaszinóban.
Nyitóbeszédében Mile Lajos, Kolozsvár főkonzulja elmondta, örvend annak, hogy a kincses város ad helyet a rendezvénynek, amelyet az Ifjúsági Főváros programsorozat részeként szerveznek meg. „Arról is elmélkedni kell, hogy miként szeretnénk alakítani a régiót, és milyen Európa az, amelyben a régiót elképzeljük” – jelentette ki.
A diplomata kifejtette, a politikusoknak napi, aktuálpolitikai kérdésekre kell minél ügyesebb válaszokat adniuk, ami némileg határt szab számukra – ez a rendezvény azonban szerinte ennél többre ad lehetőséget. "Erről a régióról a perifériára szorult országok régiójaként szoktunk beszélni, a nagy feladat pedig az lenne, hogy komoly politikai tényezővé váljunk" – fogalmazott.
A Fidelitas elnöke, Böröcz László rámutatott: az, hogy a konferencia nemcsak a visegrádi négyekről, hanem Közép-Európáról szól, azért fontos, mert a jövőben közösen kell megoldásokat találniuk a régió országainak a küszöbön álló problémákra. "Hosszasan lehetne beszélni az Európai Unió problémáiról és hibáiról, de fontosabb az, hogy az itt kialakuló kapcsolatok a későbbiekben kamatoztathatók, és egy egységes Európáért tehetnek a most jelenlévők" – mondta a politikus.
Antal Lóránt MIÉRT-elnök beszédében felidézte: amikor egy hete kérdezték a rendezvény céljáról, azt mondta, a kulcsszó a kooperáció. "Szükségünk van közös lépések, stratégiák kidolgozására" – fogalmazott. Mint mondta, a politikai ifjúsági szervezeteknek fontos a régió erősebbé tétele. Antal közös gondolkodásra, kívánságlisták összeállítására invitálta a jelenlévőket, megköszönve nekik, hogy a Fidelitas-szal közösen a MIÉRT házigazdája lehet az eseménynek.
Geréd Imre RMDSZ-es kolozsvári városi tanácsos arról beszélt, a tény, hogy a város önkormányzata sokszor megnövelte az ifjúságnak szánt támogatást az elmúlt években, a különböző intézmények pedig hangsúlyt fektettek az ifjúsági programokra, a fiatalok nyitottságának tudható be.
Jeles meghívottak érkeznek
A tavalyi rendezvényhez hasonlóan az idén is számos érdekes előadásra és vitára számíthatnak a fiatalok: a rendezvény közleménye szerint meghívottaik között szerepel Deutsch Tamás, az Európai Parlament képviselője, az internetről szóló nemzeti konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos, Sógor Csaba és Winkler Gyula romániai magyar európai parlamenti képviselők, Csáky Pál a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt elnöke, jelenlegi európai parlamenti képviselő, valamint Jíri Sneider biztonságpolitikai szakértő.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Elkezdődött a II. Visegrádi Ifjúsági Konferencia
November 19-22. között a Fidelitas és a MIÉRT közös szervezésében Kolozsváron zajlik a II. Visegrádi Ifjúsági Konferencia. A találkozó fő témája a közép-kelet- európai identitás és együttműködés erősítése. A rendezvényen nyolc országból több mint száz meghívott vesz részt.
A csütörtök esti megnyitón Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Böröcz László Fidelitas-elnök, Antal Lóránt MIÉRT-elnök és Geréd Imre helyi önkormányzati képviselő, az RMDSZ ifjúságért felelős ügyvezető alelnöke köszöntötte a résztvevőket.
A sétatéri Kaszinóban megtartott megnyitón Mile Lajos arra ösztönözte a jelen levő fiatalokat, hogy merjenek távlatokban gondolkodni: "A feladatunk az, hogy tágabban értelmezzük a kihívásokat, problémákat. Éppen ezért hasznosnak tartom, hogy a visegrádi négyek mellett a régió többi országára is kiterjeszti az együttműködést a konferencia".
"Azok a baráti kapcsolatok, amelyek összekötik a jelen lévő szervezeteket, egy sikeres és egységes közép-európaiegyüttműködést vetítenek elő. Remélhetőleg a résztvevők között számos olyan fiatal van, aki néhány év múlva a hazájában is fontos szerepet fog betölteni a közéletben" – mondta Böröcz László, majd megköszönte a Fidelitas és a MIÉRT szervezőcsapatának a közös munkát.
"Szeretettel köszöntök mindenkit Európa ifjúsági főváro-sában! A II. Visegrádi Ifjúsági Konferenciának az alapküldetése a kooperáció erősítése. Nekünk, fiataloknak a legfontosabb megtanulni együtt gondolkodni, közös célokat meghatározni és ezekért dolgozni" – hangsúlyozta Antal Lóránt. Emellett sikeres, tartalmas konferenciát kívánt, és arra biztatta a fiatalokat, hogy létesítsenek sok kapcsolatot a találkozó ideje alatt.
"Úgy érzem, ebben az évben Kolozsvár valóban fővárosa lett Európának, hiszen ilyen és ehhez hasonló rendezvényeknek adhatott otthont a város. A helyi fiatalok számos alkalommal megmutatták, hogy képesek megfelelni olyan kihívásoknak is, amelyekre a politika nem mindig tud választ adni" – emelte ki Geréd Imre.
Népújság (Marosvásárhely)

MIÉRT szórványkonferencia Temesváron
A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) november 20–22. között A szórvány színei címmel konferenciát szervez a temesvári Andronic Panzióban, a Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (TEIS) közreműködésével. A Szabadfalun sorra kerülő Szórványkonferenciát péntek este Halász Ferenc, Temes megyei RMDSZ-elnök, Molnár Zsolt parlamenti képviselő és Olah Gábor TEIS-elnök nyitják meg.
A Szórvány színei konferencia keretében szombaton 10 órától Antal Lóránt, MIÉRT-elnök tart előadást Panorámanézetből a Szórvány címmel, majd 10.45 órától Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselőA Szórvány mint lehetőségcímű előadását hallgathatják meg a jelenlevők. A délelőtti program Tomán Zoltán temesvár-gyárvárosi káplán, Nagy Zsolt programozó mérnök és Molnár András ügyvéd előadásaival zárul.
15 órától Szilveszter Ibolya, a Bartók Béla Elméleti Líceum aligazgatója A Szórvány Alma Matere címmel tart előadást, utána bemutatkozik a magyar középiskola Diákönkormányzata és Keresztes Péter, a Temesvári TVR Magyar Adásának szerkesztője Lencsevégen címmel tart előadást.
A konferencia befejező részében 17 órától Csáki Károly végvári polgármester a Szórványvidék pezsgő Végvárja című előadását hallgathatják meg a konferencia résztvevői. 17.30 órától a kisközösségek vezetéséről beszélgetnek a jelenlevők, 18 órától Horváth Ida temesvári, Varga Emese medgyesi és Ferencz Orsolya segesvári ösztöndíjasok bemutatják a Petőfi programot. 18.15 órától kerül sor a MIÉRT területi szervezeteinek bemutatójára A szórvány színei címmel. A temesvári MIÉRT Szórványkonferencia a résztvevő ifjúsági szervezetek képviselőinek közös tanácskozásával és a Mi így bulizunk című, TMD-TEIS közös őszbúcsúztató bulival zárul.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Kisebbségbarát politikát szorgalmaznak a V4+ fiataljai
A II. Visegrádi Ifjúsági Konferencia péntek délutáni programjában az ifjúsági vezetők közös, hét pontból álló nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatban szorgalmazzák a kormányzatok és a kisebbségek közötti együttműködést, főként a fiatalok nyelvoktatása terén. Emellett kiemelik, hogy a kisebbségekre erőforrásként és nem fenyegetésként kell tekinteni.
A dokumentumban kifejezték együttműködési szándékukat a közép-európai régiót érintő kérdésekben, és azon törekvésüket, hogy a nyilatkozat tartalmát közvetítik országuk vezetői, valamint az Európai Néppárt ifjúsági szervezete, a YEPP felé.
A nyilatkozatot 18 ifjúsági szervezet egyhangúlag fogadta el, tartalmát pedig Böröcz László, a Fidelitas elnöke és Antal Lóránt MIÉRT-elnök a sajtó képviselőivel is ismertette.
„A Visegrádi Ifjúsági Konferencia mind szellemiségében, mind pedig a kitűzött céljaiban a közép-európai közösségek, nemzetek véleményének egymáshoz való közelítését jelölte meg. Európa, valamint a régiónk olyan közös problémákkal találta szemben magát, melyekre helyi, országos és európai válaszokat kell találnunk. Hiszen az Európai Unió csak akkor lehet igazán sikeres, ha térségünk is sikeres” – olvasható a dokumentumban.
Fiatalok pályakezdési támogatása
A fiatalok önállósodását és családalapítási lehetőségeit támogató politikára van szükség az Európát érintő demográfiai folyamatok kezelésére. A kormányoknak nagyobb figyelmet kellene fordítania a fiatalok lakhatási problémáira és hiteltámogatására. Az ifjúság foglalkoztatottsági problémáit tekintve pedig nagyobb összhangot kell teremteni a munkapiaci elvárások és az oktatás között.
Közép-európai ifjúsági együttműködés
Az aláírók a csereprogramok létrehozását szorgalmazzák a Visegrád 4 Plusz országok fiataljai között. Az Erasmus program már bizonyította a mobilitások jótékony hatását, ennek mintájára kéne támogatni több középiskolások, egyetemisták és végzett fiatalok közötti tanulmányi és gyakornoki csereprogramot.
A kisebbség és többség közötti kapcsolatok fejlesztése
A kormányzatok és a kisebbségek közötti együttműködést szükséges fejleszteni, főként a fiatalok nyelvoktatása terén. A jogállamiság és szubszidiaritás megerősítése és a kisebbségek elnyomása ellen is felszólalnak az aláírók. Emellett kiemelik, hogy a kisebbségekre erőforrásként és nem fenyegetésként kell tekinteni.
Innováció és digitalizáció
Európai Innovációs Platform létrehozását és startup-barát környezet kialakítását szorgalmazza a dokumentum. A 21. századi információs világhoz igazodva pedig ingyenes internet- hozzáférést javasol az oktatási központokban.
Bevándorláspolitika
Szorgalmazzuk a Schengeni Egyezmény betartását, a menekültáradatból fakadó feladatok arányos és igazságos elosztását. Továbbá javasoljuk, hogy a menekültkérelmeket az Európai Unió határain kívül kelljen elbírálni, melynek érdekében fontosnak tartjuk a jó kapcsolat kialakítását a tranzit és a kibocsátó országokkal – áll a kiáltványban.
A V4+ partner országok megsegítése
Az EU tagsággal rendelkező V4+ országoknak támogatniuk kell partnereiket az európai integrációban, melynek egyik módja például a vízumrendszer megkönnyítése.
Regionális együttműködés fejlesztése
Régiónk sikerének a kulcsa a partner államok közötti szorosabb együttműködés. Tudományos, kulturális és gazdasági kooperációra van szükség, például helyi vállalkozások támogatása által.
A konferencia vasárnapig folytatódik, ahol európai parlamenti képviselőkkel és kormányzati szereplőkkel folytathatnak párbeszédet a fiatalok.
maszol.ro

Ifjúsági Szórványkonferencia Temesváron
„Kaput kell nyitnunk a fiatalok előtt”
„A román társadalomban és a politikai életben beindult tisztulási folyamat teret nyit a fiataloknak – mondta a temesvári szórványkonferencián Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke –, ezért kaput kell nyitnunk a fiatalok előtt, be kell engedni őket a szervezeteinkbe, fel kell mérjük az értékes embereinket”. A szórvány színei címmel szervezett ifjúsági konferenciát a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) november 20–22. között a Temesváron, a Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (TEIS) közreműködésével.
A péntek este elkezdődött, a szabadfalui Andronic Panzióban sorra kerülő konferencia munkálatai szombaton Antal Lóránt, MIÉRT elnök és Geréd Imre, az RMDSZ Ifjúsági ügyekért felelős ügyvezető alelnöke Panorámanézetből a Szórvány című előadásával folytatódtak. Antal Lóránt bemutatta a Magyar Ifjúsági Értekezlet működési struktúráját, amely valójában egy 387 tagszervezetet összefogó ernyőszervezet, a Kárpát-medence legnagyobb ifjúsági szervezete. A MIÉRT idén márciusban beiktatott elnöke szerint létre kell hozni egy olyan ifjúsági adatbázist, amely elősegíti a magyar fiatalok számbavételét és közvetlen megszólítását. „Jövőre a fiatalok jelenthetik azt a pluszt, azt az erőt, ami hozzáadott értéket hozhatna a választásokon, pótolva a nyugdíjas szavazóbázis beszűkülését” – mondta Antal Lóránt, aki arról beszélt, hogy a román társadalomban és a politikai életben beindult tisztulási folyamat teret nyit a fiatalok számára. „Kaput kell nyitnunk a fiatalok előtt, be kell engedni őket a szervezeteinkbe, fel kell mérnünk az értékes embereinket, hogy abban az esetben, ha az RMDSZ újból kormányra kerül, a MIÉRT legyen kiket nevesítsen államtitkári, vezérigazgatói vagy akár miniszteri tisztségekbe.” Geréd Imre, az RMDSZ Ifjúsági ügyekért felelős ügyvezető alelnöke beszámolt a Szövetségben már több mint egy évtizede elkezdődött fiatalítási folyamat eredményeiről, és bemutatta az egy héttel korábban szintén Temesváron elfogadott Szórvány Cselekvési Terv ifjúsági vonatkozásait. Az RMDSZ valamennyi struktúrájában 15%-os arányban helyet biztosít a MIÉRT fiataljainak.
„Nem véletlen egybeesés, hogy egy hét leforgása alatt két országos szintű Szórványkonferencia is volt Temesváron – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő – nagyon sokat dolgoztunk, és dolgoztam én személyesen azon, hogy Temesvár visszakerüljön a romániai magyar körforgásba, kapja vissza azt a méltó szerepét, amit betöltött nagyon sok ideig a romániai magyar közéletben. Ezért van nagy szerepe annak, hogy ugyanabban az évben az RMDSZ Szórvány Napját, illetve a MIÉRT Szórványkonferenciát Temesvárra hívtuk, hogy mutassuk meg: igenis a Bánságban van magyar élet, van magyar ifjúság, mutassuk fel azokat az értékeinket, amelyekkel mi is hozzájárulunk a romániai magyar közösség életéhez. Fontosnak tartottuk, hogy felmutassuk azokat a temesvári sikeres fiatalokat, akikkel mi büszkélkedünk. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy az ilyen rendezvényeken szövődő személyes kapcsolatok fogják kitermelni a romániai magyar közösségnek a következő generációját, azokat a fiatal vezetőket, akik egy adott pillanatban majd át tudják venni a stafétabotot.”
A temesvári MIÉRT-konferencián öt szórványmegyéből érkezett magyar fiatalok vitatták meg sajátos gondjaikat, mutatták be egymásnak sikeres projektjeiket, rendezvényeiket és egyeztették programjaikat, a MIÉRT országos vezetőségével konzultálva.„Amikor még csak a Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács alapköveit raktuk le, már akkor jeleztük a MIÉRT felé, hogy mi ezt igenis elvállaljuk, és a Szórványkonferenciát megszervezzük – nyilatkozta lapunknak Oláh Gábor TEIS-elnök. – Úgy érzem, hogy ez a konferencia kielégíti a fiatalok igényeit, meghallgatva az előadóinkat és a közös tanácskozások által olyan dolgokat tudunk megfogalmazni, amelyeket ha hazamennek a fiatalok, hétfőtől teljes gőzzel gyakorlatba tudnak ültetni és a dolgok jó irányba fognak változni”.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Ifjúsági Szórványkonferencia Temesváron
„A román társadalomban és a politikai életben beindult tisztulási folyamat teret nyit a fiataloknak – mondta a temesvári szórványkonferencián Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke –, ezért kaput kell nyitnunk a fiatalok előtt, be kell engedni őket a szervezeteinkbe, fel kell mérjük az értékes embereinket”. A szórvány színeicímmel szervezett ifjúsági konferenciát a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) november 20–22. között a Temesváron, a Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (TEIS) közreműködésével.
A péntek este elkezdődött, a szabadfalui Andronic Panzióban sorra kerülő konferencia munkálatai szombaton Antal Lóránt, MIÉRT elnök és Geréd Imre, az RMDSZ Ifjúsági ügyekért felelős ügyvezető alelnöke Panorámanézetből a Szórvány című előadásával folytatódtak. Antal Lóránt bemutatta a Magyar Ifjúsági Értekezlet működési struktúráját, amely valójában egy 387 tagszervezetet összefogó ernyőszervezet, a Kárpát-medence legnagyobb ifjúsági szervezete. A MIÉRT idén márciusban beiktatott elnöke szerint létre kell hozni egy olyan ifjúsági adatbázist, amely elősegíti a magyar fiatalok számbavételét és közvetlen megszólítását. „Jövőre a fiatalok jelenthetik azt a pluszt, azt az erőt, ami hozzáadott értéket hozhatna a választásokon, pótolva a nyugdíjas szavazóbázis beszűkülését” – mondta Antal Lóránt, aki arról beszélt, hogy a román társadalomban és a politikai életben beindult tisztulási folyamat teret nyit a fiatalok számára. „Kaput kell nyitnunk a fiatalok előtt, be kell engedni őket a szervezeteinkbe, fel kell mérnünk az értékes embereinket, hogy abban az esetben, ha az RMDSZ újból kormányra kerül, a MIÉRT legyen kiket nevesítsen államtitkári, vezérigazgatói vagy akár miniszteri tisztségekbe.” Geréd Imre, az RMDSZ Ifjúsági ügyekért felelős ügyvezető alelnöke beszámolt a Szövetségben már több mint egy évtizede elkezdődött fiatalítási folyamat eredményeiről, és bemutatta az egy héttel korábban szintén Temesváron elfogadott Szórvány Cselekvési Terv ifjúsági vonatkozásait. Az RMDSZ valamennyi struktúrájában 15%-os arányban helyet biztosít a MIÉRT fiataljainak.
„Nem véletlen egybeesés, hogy egy hét leforgása alatt két országos szintű Szórványkonferencia is volt Temesváron – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő – nagyon sokat dolgoztunk, és dolgoztam én személyesen azon, hogy Temesvár visszakerüljön a romániai magyar körforgásba, kapja vissza azt a méltó szerepét, amit betöltött nagyon sok ideig a romániai magyar közéletben. Ezért van nagy szerepe annak, hogy ugyanabban az évben az RMDSZ Szórvány Napját, illetve a MIÉRT Szórványkonferenciát Temesvárra hívtuk, hogy mutassuk meg: igenis a Bánságban van magyar élet, van magyar ifjúság, mutassuk fel azokat az értékeinket, amelyekkel mi is hozzájárulunk a romániai magyar közösség életéhez. Fontosnak tartottuk, hogy felmutassuk azokat a temesvári sikeres fiatalokat, akikkel mi büszkélkedünk. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy az ilyen rendezvényeken szövődő személyes kapcsolatok fogják kitermelni a romániai magyar közösségnek a következő generációját, azokat a fiatal vezetőket, akik egy adott pillanatban majd át tudják venni a stafétabotot.”
A temesvári MIÉRT-konferencián öt szórványmegyéből érkezett magyar fiatalok vitatták meg sajátos gondjaikat, mutatták be egymásnak sikeres projektjeiket, rendezvényeiket és egyeztették programjaikat, a MIÉRT országos vezetőségével konzultálva.„Amikor még csak a Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács alapköveit raktuk le, már akkor jeleztük a MIÉRT felé, hogy mi ezt igenis elvállaljuk, és a Szórványkonferenciát megszervezzük – nyilatkozta lapunknak Oláh Gábor TEIS-elnök. – Úgy érzem, hogy ez a konferencia kielégíti a fiatalok igényeit, meghallgatva az előadóinkat és a közös tanácskozások által olyan dolgokat tudunk megfogalmazni, amelyeket ha hazamennek a fiatalok, hétfőtől teljes gőzzel gyakorlatba tudnak ültetni és a dolgok jó irányba fognak változni”.
„Kaput kell nyitnunk a fiatalok előtt”
„A román társadalomban és a politikai életben beindult tisztulási folyamat teret nyit a fiataloknak – mondta a temesvári szórványkonferencián Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke –, ezért kaput kell nyitnunk a fiatalok előtt, be kell engedni őket a szervezeteinkbe, fel kell mérjük az értékes embereinket”. A szórvány színeicímmel szervezett ifjúsági konferenciát a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) november 20–22. között a Temesváron, a Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (TEIS) közreműködésével.
A péntek este elkezdődött, a szabadfalui Andronic Panzióban sorra kerülő konferencia munkálatai szombaton Antal Lóránt, MIÉRT elnök és Geréd Imre, az RMDSZ Ifjúsági ügyekért felelős ügyvezető alelnöke Panorámanézetből a Szórvány című előadásával folytatódtak. Antal Lóránt bemutatta a Magyar Ifjúsági Értekezlet működési struktúráját, amely valójában egy 387 tagszervezetet összefogó ernyőszervezet, a Kárpát-medence legnagyobb ifjúsági szervezete. A MIÉRT idén márciusban beiktatott elnöke szerint létre kell hozni egy olyan ifjúsági adatbázist, amely elősegíti a magyar fiatalok számbavételét és közvetlen megszólítását. „Jövőre a fiatalok jelenthetik azt a pluszt, azt az erőt, ami hozzáadott értéket hozhatna a választásokon, pótolva a nyugdíjas szavazóbázis beszűkülését” – mondta Antal Lóránt, aki arról beszélt, hogy a román társadalomban és a politikai életben beindult tisztulási folyamat teret nyit a fiatalok számára. „Kaput kell nyitnunk a fiatalok előtt, be kell engedni őket a szervezeteinkbe, fel kell mérnünk az értékes embereinket, hogy abban az esetben, ha az RMDSZ újból kormányra kerül, a MIÉRT legyen kiket nevesítsen államtitkári, vezérigazgatói vagy akár miniszteri tisztségekbe.” Geréd Imre, az RMDSZ Ifjúsági ügyekért felelős ügyvezető alelnöke beszámolt a Szövetségben már több mint egy évtizede elkezdődött fiatalítási folyamat eredményeiről, és bemutatta az egy héttel korábban szintén Temesváron elfogadott Szórvány Cselekvési Terv ifjúsági vonatkozásait. Az RMDSZ valamennyi struktúrájában 15%-os arányban helyet biztosít a MIÉRT fiataljainak.
„Nem véletlen egybeesés, hogy egy hét leforgása alatt két országos szintű Szórványkonferencia is volt Temesváron – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő – nagyon sokat dolgoztunk, és dolgoztam én személyesen azon, hogy Temesvár visszakerüljön a romániai magyar körforgásba, kapja vissza azt a méltó szerepét, amit betöltött nagyon sok ideig a romániai magyar közéletben. Ezért van nagy szerepe annak, hogy ugyanabban az évben az RMDSZ Szórvány Napját, illetve a MIÉRT Szórványkonferenciát Temesvárra hívtuk, hogy mutassuk meg: igenis a Bánságban van magyar élet, van magyar ifjúság, mutassuk fel azokat az értékeinket, amelyekkel mi is hozzájárulunk a romániai magyar közösség életéhez. Fontosnak tartottuk, hogy felmutassuk azokat a temesvári sikeres fiatalokat, akikkel mi büszkélkedünk. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy az ilyen rendezvényeken szövődő személyes kapcsolatok fogják kitermelni a romániai magyar közösségnek a következő generációját, azokat a fiatal vezetőket, akik egy adott pillanatban majd át tudják venni a stafétabotot.”
A temesvári MIÉRT-konferencián öt szórványmegyéből érkezett magyar fiatalok vitatták meg sajátos gondjaikat, mutatták be egymásnak sikeres projektjeiket, rendezvényeiket és egyeztették programjaikat, a MIÉRT országos vezetőségével konzultálva.„Amikor még csak a Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács alapköveit raktuk le, már akkor jeleztük a MIÉRT felé, hogy mi ezt igenis elvállaljuk, és a Szórványkonferenciát megszervezzük – nyilatkozta lapunknak Oláh Gábor TEIS-elnök. – Úgy érzem, hogy ez a konferencia kielégíti a fiatalok igényeit, meghallgatva az előadóinkat és a közös tanácskozások által olyan dolgokat tudunk megfogalmazni, amelyeket ha hazamennek a fiatalok, hétfőtől teljes gőzzel gyakorlatba tudnak ültetni és a dolgok jó irányba fognak változni”.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Együttműködik a magyarországi IKSZ és a MIÉRT
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) üdvözli, hogy 2016 a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve lesz - többek között ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet pénteken, közös elnökségi ülésükön fogadtak el Budapesten.
A két ifjúsági szervezet tanácskozásán a résztvevőket köszöntötte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke az MTI-nek elmondta: a nyilatkozatban rögzítették, fontosnak tartják az anyanyelv és a kultúra megőrzését, valamint, hogy a magyar fiatalok az elcsatolt nemzetrészeken, a szórványban és a diaszpórában is helyben próbáljanak boldogulni, megőrizve magyarságukat és nemzeti identitásukat.
Álláspontjuk szerint erős Magyarország és erős magyar nemzet elképzelhetetlen erős magyar gazdaság nélkül, amihez viszont szükség van aktív és sikeres magyar fiatalokra. Ennek érdekében támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti a fiatalok munkához jutását. Kiemelten fontosnak tartják a munkahelyvédelmi és a munkahely-teremtési programokat, szakképzési programokat, a fiatalok vállalkozóvá válását segítő programokat.
Kifejezték azon szándékunkat is, hogy jövő év folyamán közösen szervezett tematikus programokkal (konferenciák, képzések, tapasztalatcserék), valamint az értékteremtő példaképeket bemutató "Sikeres fiatalok" programmal csatlakozni kívánnak a kezdeményezéshez.
Támogatnák a székelyföldi jégcsarnokok építését
Szorgalmazzák a kereskedelmi kapcsolatok erősítését erdélyi és anyaországi fiatal vállalkozók között. Fontosnak tartják a Magyarországon bevált üzleti modellek Erdélyben való gyakorlatba ültetésének támogatását, ezen keresztül is erősítve a munkahelyteremtés fontosságát és lehetőségét, ugyanakkor a szülőföldön való boldogulást.
Kezdeményezik különböző csereprogramok kialakítását specifikus területeken dolgozó fiatalok és fiatal vállalkozók között - mondta, és kitért művészeti csereprogram elindítására, valamint az Erdélyben tanuló magyarországi egyetemisták és a Budapesten tanuló erdélyi egyetemisták érdekképviseletének erősítésére.
Szorgalmazzák egy kolozsvári helyszínű Ifjúsági Központ kialakítását, inkubátor jelleggel. Kérik az illetékes szerveket és hatóságokat, hogy tegyék lehetővé és elérhetővé Erdélyben is a magyar nyelvű sportközvetítéseket. Az ülésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelezte, a kormány kész székelyföldi jégcsarnokok építését támogatni.
A politikai részvételre buzdítanak
Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke közölte: a jövő évi romániai önkormányzati és parlamenti választás fényében kiemelten fontosnak tartják a fiatalokban tudatosítani, hogy a közélet róluk is szól. Üdvözölnek és támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely erősíti a fiatalok részvételét mind az országos, mind a helyi politikában és arra buzdítjuk a magyar fiatalok, hogy részvételükkel az erős magyar érdekképviselet megteremtését és megtartását támogassák.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának kabinetfőnöke az együttes ülésről az MTI-nek kiemelte, hogy az összefogásra, együttműködésre való törekvések mindig üdvözlendők, még inkább így van ez, ha azok az anyaország és a külhoni nemzettársak egy-egy intézménye vagy szervezete között valósulnak meg.
Hangsúlyozta, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és a Magyar Ifjúsági Értekezlet két olyan szervezet, melyeknek a mindenkori magyar kormány hálával tartozik, mert tevékenységükkel, üzenetükkel a társadalomnak azt a rétegét szólítják meg, amelynek kezében nemzetünk jövője van: a fiatalokat.
maszol.ro

MIÉRT-akadémiát tartottak Püspökfürdőn
Az elmúlt hét végén tizennegyedik alkalommal szervezte meg a MIÉRT-akadémiát a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és tagszervezete, a Bihar megyei Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács (BTIET). A december 4-6. közötti szakmai programra ezúttal is a Nagyvárad melletti Püspökfürdőn, a Perla Szállóban került sor. A helyszín, mint az Akadémia részvevői már jól tudják, nemcsak a találkozásoknak, a képzéseknek ideális helyszíne, hanem az aktív kikapcsolódásnak is. A MIÉRT-akadémia minden évben egy adott témára összpontosít, idén a tematika az egyetem elvégzése utáni munkavállalás volt. Az előadók ennek körbejárásával igyekeztek hasznos útmutatást adni a mintegy másfélszáz részvevőnek.
A megnyitóünnepséget pénteken délután tartották meg, melyen jelen volt és beszédet mondott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke, Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, valamint Debreczeni Sándor, a MIÉRT Akadémia főszervezője, a BTIET elnöke.
A megnyitó után Kelemen Hunor Tiszta lappal a politikában – Népszerűség és közösségépítés a magyar fiatalok közéleti munkájában címmel tartott előadást. A szövetségi elnök arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy vállaljon részt a helyi közélet alakításában, és lehetőségeihez mérten mindenki igyekezzen a közösségépítés célját szolgálni. Ugyancsak pénteken Gulyás Tibor, a magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke azt járta körül, hogy mit ér a diploma, és hogy az anyaországi fiatalok körében milyen tendenciák érvényesülnek az egyetem alatti és utáni munkavállalás terén.
Szombaton két részben tartották meg az előadásokat. A délelőtti szekcióban Veres Valér egyetemi docens, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora arról beszélt, hogy jellemző módon milyen körből érkeznek hozzájuk a hallgatók, de legfőképp az a fontos, hogy az egyetem elvégzése után merre halad tovább a fiatalság. Ugyancsak fontos tudni azt is, hogy a hallgatók milyen szempontok alapján választanak szakot és melyek a munkavállalási terveik. Antal Lóránt, Biró Rozália szenátor és Geréd Imre, az RMDSZ ifjúságért felelős ügyvezető alelnöke motiválták a fiatalokat, hogy valósítsák meg álmaikat, merjenek vállalkozni és itthon boldogulni. Székely Tünde, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanársegédje az intézményt mutatta be, különös hangsúlyt fektetve ennek kolozsvári és csíkszeredai karaira. Előadásában kiemelten foglalkozott azzal, hogy a Sapientiára beiratkozó diákok milyen környezetből és földrajzi régióból érkeznek. Huszár István, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere a bihari megyeszékhely iparának bővítéséről, illetve az ezt megelőző lépésekről beszélt, miközben részletesen bemutatta az Eurbusiness Ipari Parkot, amelyben a rendelkezésre álló területek nyolcvan százalékát már kiadták vagy értékesítették, de mint elhangzott, a maradék húsz százalékra is várhatóan még az idén megkötik a befektetőkkel a szerződéseket, így megtelik az első nagyváradi, modern ipari park mintegy 120 hektáros területe.
A szombati nap második szekcióján, délután Lánczi Péter a budapesti Mathias Corvinus Collegium tevékenységét és az intézet által nyújtott lehetőségekről beszélt, míg Gönczi József, a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) alelnöke és Kapy András, a nemrég nemzetközileg is elismert és kitüntetett nagyváradi Axosuits cég tulajdonosa az ötletek megvalósításáról beszéltek Hogyan lesz egy ötletből sikertörténet? című előadásukban.
Szombaton este diákszövetségek kerekasztal- beszélgetésével ért véget a program. Az Országos Magyar Diákszövetség, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség, a Temesvári Magyar Diákszövetség és a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége képviselői a hallgatók lehetőségeiről, a cserediákprogramok tapasztalatairól osztották meg álláspontjukat.
Népújság (Marosvásárhely)

Az egyetem utáni munkavállalás témáját járta körül a 14. MIÉRT Akadémia mintegy 150 résztvevője
Tizennegyedik alkalommal szervezte meg a hétvégén a MIÉRT Akadémiát a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és tagszervezete, a Bihar Megyei Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács (BTIET). A december 4–6. közötti szakmai programra ezúttal is a Nagyvárad melletti Püspökfürdőn, a Perla Szállóban került sor, ahol az egyetem elvégzése utáni munkavállalás témáját járta körül a mintegy másfélszáz résztvevő.
A pénteki megnyitón jelen volt és beszédet mondott Kelemen Hunor szövetségi elnök, Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke, Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke, valamint Debreczeni Sándor, a MIÉRT Akadémia főszervezője, a BTIET elnöke.
A megnyitót követően Kelemen Hunor Tiszta lappal a politikában – Népszerűség és közösségépítés a magyar fiatalok közéleti munkájában címmel tartott előadást. Az RMDSZ elnöke arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy vegyen részt a helyi közélet alakításában és munkájával a közösségépítést szolgálja.
Gulyás Tibor, a magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke arra kereste a választ, mit ér a diploma, és hogy a magyarországi fiatalok körében milyen tendenciák érvényesülnek az egyetem alatti és utáni munkavállalás terén.
Szombaton Veres Valér egyetemi docens, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora és Székely Tünde, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanársegédje arról értekeztek, jellemzően milyen hátterű hallgatók érkeznek továbbtanulás céljából az általuk képviselt egyetemekre, ugyanakkor hangot adtak azon meggyőződésüknek, miszerint a legfontosabb, hogy az egyetem elvégzését követően merre halad tovább a fiatalság, melyek a munkavállalási terveik.
Antal Lóránt, Biró Rozália szenátor és Geréd Imre, az RMDSZ ifjúságért felelős ügyvezető alelnöke a jelenlévőket álmaik megvalósítására, az itthon maradásra ösztönözték, azt javasolván, merjenek vállalkozni.
Huszár István, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere a bihari megyeszékhely iparának bővítéséről beszélt, a budapesti Mathias Corvinus Collegium tevékenységét és az intézet nyújtotta lehetőségeket Lánczi Péter mutatta be, továbbá Gönczi József, a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) alelnöke és Kapy András a nemrég nemzetközileg is elismert és kitüntetett nagyváradi Axosuits cég tevékenységét ismertették a Hogyan lesz egy ötletből sikertörténet? című előadásukban.
A diákszövetségek kerekasztal-beszélgetésével ért véget a hétvégi program: az Országos Magyar Diákszövetség, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség, a Temesvári Magyar Diákszövetség és a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége képviselői a hallgatók lehetőségeiről, a cserediákprogramok tapasztalatairól osztották meg álláspontjukat.
Nyugati Jelen (Arad)

MIÉRT-javaslatok az ifjúsági törvény módosítására
A Magyar Ifjúsági Értekezlet is részt vett azon az ülésen, amelyet az Ifjúsági és Sportminisztérium január 6-án, szerdán tartott Bukarestben az ifjúsági törvény, illetve a fiatalokra vonatkozó jogi szabályozások megvitatásának céljából (2006. évi 350-es számú törvény).
A találkozón az ifjúsági szervezet több módosítási javaslattal állt elő, ilyen a 17. cikkelyre vonatkozó javaslat, ami adócsökkentések által arra ösztönözné a fiatalokat, hogy vállalkozásba kezdjenek. A javasolt cikkely értelmében a középfokú végzettséggel rendelkező fiatalok, akik céget alapítanak, egy évig adócsökkentésben részesülnének. A törvénycikkely kiegészítéseként javaslat született a fiatal anyák támogatására is, miszerint az állam részmunkaidős állások megteremtésével támogathatná őket.
Egy másik javaslat szintén a 17. cikkelyhez kapcsolódik, amely alapján azok a munkáltatók, akik munkatapasztalattal még nem rendelkező fiatalokat alkalmaznak, adócsökkentésben részesülnének, ezzel is serkentve a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit a munkapiacon. A módosítási javaslatok között diszkriminációellenes jogszabályjavaslatok is születtek, a MIÉRT több kisebbségeket érintő javaslatot is megfogalmazott.
Továbbá a szervezet javasolta a szakoktatás kiemelt fontossággal való kezelését, mindezt úgy, hogy a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakoktatást támogassák.
A küldöttség tagjai Oltean Csongor HÁRIT (Háromszéki Ifjúsági Tanács) elnök és MIÉRT-alelnök, Kelemen Szilárd Péter HÁRIT-elnökségi tag és MIÉRT-alelnök, illetve Széll Lőrincz, a Hunyad Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság igazgatója voltak.
"2016 a választások éve. Ritka lehetőség a fiataloknak, hogy hozzájáruljanak a politikai viszonyok kialakításához, mi több, a fiatalok közül is döntéshozók kerülhetnek ki. Ilyen és ehhez hasonló törvénymódosítások révén tudunk konkrét és kézzelfogható intézkedéseket életbe ültetni, amiken keresztül segíteni tudjuk a fiatalokat az itthon maradásban" – nyilatkozta Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke.
"A román kollégák is felkészülten jöttek a megbeszélésre, az ülés alatt érzékelhető volt, hogy valós a nyitás a fiatalok ötletei és elképzelései iránt. Úgy tűnik, ezúttal tényleg lehetőség van arra, hogy ügyeinket befolyásoljuk" – számolt be a szerdai ülésről Oltean Csongor, a HÁRIT elnöke, aki MIÉRT-alelnökként volt a delegáció vezetője.
Az ifjúsági törvény módosítási javaslatait ezután a kormány fogja a parlament elé terjeszteni. A parlament mindkét házának meg kell szavaznia a módosítási javaslatokat ahhoz, hogy a törvény érvénybe lépjen. Népújság (Marosvásárhely)