Antal Imola, a Népművészet Ifjú Mestere
Kiemelkedő népművészeti alkotó teljesítménye elismeréséért a Népművészet Ifjú Mestere-díjban részesült augusztusban Antal Imola vászonszövő. A fiatal csobotfalvi lánnyal a díjról, terveiről beszélgettünk.
Antal Imola a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban érettségizett, majd az elmúlt négy évben Magyarországon tanult. „Érettségi után majdnem az utolsó pillanatban ismerősöktől szereztem tudomást a Nádudvari Népi Kézműves Szakiskoláról, oda iratkoztam be, és ott szövést tanultam egy nagyon nagy tudású mestertől, Galánfiné Schmidt Teréztől. Az ott töltött négy év alatt két szakmát tanultam meg, a szőnyeg- és a vászonszövést. Nem egy hagyományos iskolát kell elképzelni, persze itt is megvannak a kötelező óraszámok, de én gyakorlatilag a hét öt napjából reggeltől estig szőttem. Kicsi az iskola, családias a hangulat, ahol intenzív műhelymunka zajlik. Nagyon szerettem ott, biztos még vissza fogok többször is járni” – meséli a 22 éves csobotfalvi lány.
A tanulás korántsem ért véget Imola számára, ősztől első évet kezd a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának néprajz szakán. Emellett pedig – fűzi hozzá– eltökélt szándéka, hogy továbbra is időt szentel a szövésnek. „Mindig azt hittem, hogy a testvérem lesz a kézműves, neki volt ehhez türelme, én magamról úgy tartottam, hogy nincs türelmem. Aztán miután elmentem Nádudvarra, rájöttem, hogy le kell ülni és időt szánni a kézműveskedésre, és akkor menni fog. Azoknak is ajánlom, akik azt mondják, nincs türelmük, tehetségük erre” – jegyzi meg Imola.
Azt mondja, őt elsősorban a ruhák érdeklik, azok készítésével szeretne foglalkozni, hiszen úgy érzi, fontos egy nőnek, hogy olyan ruhát tudjon felvenni, amit igazán szeret. „Ezt saját kezűleg is megvarrhatja, de az az igazi, ha az anyag is saját készítésű” – magyarázza. Így aztán Imola, ha ruhát akar varrni, nem az üzletbe megy anyagért, hanem maga szövi meg a különböző mintájú vásznat. Szívesen készít népi viseletet, de olyan népies stílusú ruhákat is, amelyeket a hétköznapokban is viselni lehet.
Antal Imola mestere javaslatára két, saját készítésű viselettel pályázott a Népművészet Ifjú Mestere-díj megszerzésére. „Az egyik egy székely viselet volt, a másik pedig egy olténiai román viselet alapján készült. Mindkettőnek minden egyes darabját én szőttem és terveztem. Egy hímes szövésű székely ruhát készítettem, amelyet kicsit átalakítottam a saját stílusmora. Ma már nem használnak szövött kötényeket, általában hímeznek a bolti anyagra, de őseink megszőtték, és olvastam is, hogy az alján a díszítés nem csipke volt, hanem rojtkötés, és azt is megcsináltam. Az általam készített székely viselethez tartozik az ing, pendely, alsószoknya, szoknya, kötény és mellény. Az olténiai viselet esetében a díszítést is módosítottam, idetartozik egy ing, egy szoknya, egy deréköv és egy nagyon vékony hosszú kendő” – mutatja be Imola a szakmai elismerést hozó viseleteket.
„Nem is gondoltam, hogy megkapom a díjat, de sikerült, és ez hatalmas öröm volt számomra. Köszönöm a mesteremnek, azoknak a csíkszentdomokosi és csíkkarcfalvi asszonyoknak, akiket felkerestem és a népviseletről, annak készítéséről meséltek. Hálásan köszönöm a családomnak és mindenkinek, aki támogatott. Bátorít ez az elismerés, ösztönzőleg hat rám, és remélem, másoknak is fog tetszeni az, amit én csinálok” – mondja lelkesen a fiatal lány.
Díj ifjú alkotóknak A Népművészet Ifjú Mestere-díj azoknak a fiatal (15–35 éves) alkotó- és előadóművészeknek adományozható állami kitüntetés, akik az egyes népművészeti ágakban kiemelkedő egyéni teljesítményt értek el. Az 1961-ben alapított díjat évente, augusztus 20-án tizenöt személy kaphatja meg. A kitüntetett adományozást igazoló okiratot kap. A díj odaítélése pályázat útján, bírálóbizottság értékelése alapján történik.
D. Balázs Ildikó
Székelyhon.ro

Hétvégén kezdődik az Erdélyi Művészek Hete rendezvénysorozat Budapesten
Szombaton kezdődik az Erdélyi Művészek Hete rendezvénysorozat, amelynek célja, hogy a lehető legszélesebb körben mutassa be a modern erdélyi kultúrát, különös tekintettel annak sokszínűségére.
A Transilvanum Alapítvány szervezte egyhetes sorozat megnyitóját az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében tartják, ahol a köszöntők után Juhász Anna irodalmár Bódi Attila íróval beszélget Lázadni veletek akartam című regénye kapcsán emlékezetről, diktatúráról, a szembenézés jogáról és kötelességéről. Az esten közreműködik Pircsuk Dániel operaénekes, a program végén erdélyi ételekből összeállított vacsora várja a vendégeket a könyvtár erkélyén – írták a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Október 17-én Sólyom Katalin festett üveg, valamint Tiffany technikájú alkotásainak első önálló bemutatóját tartják a Duna Palotában. Az est során Józsa Judit szobrászművész, művészettörténész beszélget a művésszel. A kiállítás megtekintése után Antal Imola székelyudvarhelyi operaénekes ad szólóestet, amelyen opera- és operettáriák, dalok szólalnak meg az ifjú szoprán előadásában.
A Marczibányi Téri Művelődési Központban október 20-án tartják az Erdélyi Művészek Hete záró rendezvényét, amelyen fellép Struczuj Evelin Zsuzsa zongoristanövendék, majd a kolozsvári Octavian Stroia Balett és Színművészeti Líceum növendékei, valamint a Magyar Táncművészeti Főiskola erdélyi származású hallgatói mutatják be a legismertebb klasszikus és kortárs balettművek részleteiből összeállított előadásukat. Az estét és az Erdélyi Művészek hetét a Budapesti Operettszínház kolozsvári származású művésznője, Dancs Annamari előadása zárja, aki a színház legnépszerűbb opera-, operett- és musicalslágereit adja elő. MTI; maszol.ro