Folytatódnak a tiltakozó megmozdulások
A jövő héten is folytatódnak a szakszervezeti tiltakozások, hétfőn mintegy 3000 személy részvételével szerveznek tüntetést Bukarestben, a parlament előtt, mikor a kormány felelősséget vállal a bér- és nyugdíjmegvonásokról szóló törvényekért, míg a jogszabályok megvitatásának napján 20 ezer személy vonul utcára – döntöttek csütörtökön az öt szakszervezeti tömörülés vezetői. A közszférában dolgozók ezen a napon általános sztrájkba lépnek, de egész héten több ezren tüntetnek a fővárosban. Amikor Emil Boc kormányfő a parlamentbe érkezik, a tüntetők elzárják a törvényhozás székhelyének öt bejáratát. Emellett minden megyében plakátokat ragasztanak ki a honatyák képével, arra buzdítva őket, hogy a lakosság érdekében szavazzanak.
Hiányolt szolidaritás
A tüntetések csütörtökön is folytatódtak, országszerte több ezer személy vonult utcára, így tiltakozva a kormány által tervezett megszorító intézkedések ellen. A szakszervezeti vezetők a prefektúrák elöljáróival tárgyaltak, továbbítva a tüntetők kifogásait. Szatmárnémetiben, az új főtéren a szakadó eső ellenére mintegy ezer ember követelte a Boc-kabinet lemondását. A négy szakszervezeti szövetség által megszervezett tüntetéshez a nyugdíjasok is csatlakoztak. Az öszszegyűlt tömeg a Le a kormánnyal!, Tolvajok!, Szolidaritás! jelszavakat skandálták, és transzparenseket, zászlókat lengettek. Mint Vasile Dârle, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés helyi elnöke elmondta, azt szeretnék elérni, hogy a kormány ne léptesse életbe a megszorító intézkedéseket, hisz a bérek és nyugdíjak megvonása nem lesz elégséges ahhoz, hogy kilábaljon az ország a válságból, s ősszel a kormány az adókat is növelheti. „Innen egyenes út vezet a lakosság fizetésképtelenné válásához, és az emberek fokozatosan elveszíthetik a fejük felől a tetőt” – mondta Dârle. Kifejtette, az intézkedés egyetlen pozitív hozadéka, hogy most először sikerült összefogni az összes szakszervezetet a kormány ellen, és ezek végre megmutathatják, mire képesek. Azonban pontosan a szakszervezeti tagok közötti széthúzást tette szóvá az egyik tüntető, Barkoczi Éva történelemtanár. A pedagógus szerint a tanárokra nem jellemző az összefogás, az érettségi bojkottja is elmaradt, pedig az összetartozás érzése nagyobb erőt adott volna számukra a sztrájkhoz.
Krónika-19. labdarúgó-világbajnokság, Dél-Afrika 2010
„Megégették” az államfőt
Csíkszeredában is mintegy ezer személy vonult utcára a kormány és az államfő lemondását kérve, a csütörtöki volt az elmúlt húsz év legnagyobb tüntetése. A tanárok feketébe öltöztek, mint mondták „a tanügy és az emberi jogok temetésére” jöttek. Dakó Éva, a CNSRL Frăţia megyei elnöke az államtitkárok számának csökkentését, és „a politikai klientúra megtisztítását” kérte. Kifejtette, figyelemmel követik majd, hogyan szavaznak az RMDSZ képviselői, hogy a következő választásokon „megfizettessék” ezt velük, hisz a szövetség „karöltve lopott a többiekkel”.
Brassóban több tüntető átvágta magát a csendőrségi kordonon, amikor a szakszervezeti vezetők bevonultak a prefektúrára, hogy Ion Gonţea kormánymegbízottal tárgyaljanak, de az érdekvédelmi elöljárók nyugalomra intették a mintegy kétezer sztrájkolót. Gheorghe Apostu szakszervezeti vezető azt kérte a prefektustól, hogy a megszorító intézkedésekről való szavazás előtt találkozhassanak a megye honatyáival. Nagyszebenben több mint 1300-an vettek részt a tüntetésen, de több mint ezren tiltakoztak a dévai prefektúra előtt is, ahol elégették Traian Băsescu államfő egyik választási molinóját, és pelenkákat dobáltak az épület elé. A tüntetésen a Zsil-völgyi bányászok mintegy száztagú delegációja is részt vett.
Pénteken sincs tanítás a marosvásárhelyi Bolyaiban
Órákon át tanácskozott a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium, valamint a vele egy épületben levő Református Kollégium mintegy 110 pedagógusa csütörtökön, akik a közoktatásban dolgozók szakszervezete (SLIP) megyei fiókjának elnökét, Cornel Cruceanut „számoltatták el”, aki szerintük a fejük fölött döntött, amikor lefújta a sztrájkot. „Szerdán délben a szakszervezet országos vezetőségétől írásos értesítést kaptam, miszerint a sztrájk véget ért. Ezt közöltem a tanárokkal is, akik délután megtudták, hogy sok helyütt folytatódik a munkabeszüntetés. Erre gyűlést tartottunk, ahol egyöntetűen megszavaztuk, hogy nálunk továbbra sem lesznek megtartva az órák” – mondta lapunknak Molnár Zoltán tanár, a gimnázium szakszervezetének vezetője. „Amelyik tanári közösség abbahagyta a sztrájkot, az magára vessen. Majd elégedjen meg azzal a bérrel, amit a kormány megad nekik. Mi nem hagyjuk abba a tiltakozást, hiszen nem értünk el semmit” – véli Haller Béla tanár. „A szakszervezet, amely lefújta a tiltakozó akciót, majd megadja nekünk azt a 25 százaléknyi bért, amit elvon a Boc-kormány?” – tette fel a költői kérdést Antal Gyöngyvér tanárnő. A Református Kollégium igazgatónője, Székely Emese a Krónikának elmondta: itt most már nemcsak a kormány, de a szakszervet is becsapja a tanárokat. „Semmi ok nem volt arra, hogy lefújják a sztrájkot. Nem értünk el semmit. Ha bekövetkezik a 25 százalékos bérelvonás, akkor 600 lej lesz a kezdő tanárok fizetése. Ez felháborító. Ezzel együtt jövő szerdán a ballagást mindenképpen megtartjuk.” – mondta az igazgatónő. Miután a megyei szakszervezeti elnök távozott az iskolából – akivel végül semmit nem sikerült tisztázni –, a tanárok úgy döntöttek, hogy a gimnáziumban és a kollégiumban pénteken sem lesz tanítás.
Gozner Gertrud, Máthé Éva, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Nem kaptak fizetést, igazgató nélkül tehetetlenek a marosvásárhelyi katolikus gimnázium tanárai
Hiába van több mint egy hete új főtanfelügyelője Maros megyének, Nadia Raţă még nem nevezett ki igazgatót a Római Katolikus Gimnázium élére. A tanárok fizetést nem kaptak, a vakációban szabadságra sem mehetnek.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a román nacionalista politikusok kereszttüzébe került marosvásárhelyi felekezeti iskola tanárai először szólaltak meg a nyilvánosság előtt. A sajtótájékoztatót összehívó pedagógusok arról igyekeztek meggyőzni a közvéleményt, és főként a 405 tanuló szüleit, hogy az iskolaalapítás törvényes keretek közt történt, ezért semmi és senki nem fenyegetheti a tanintézmény létét. Ezt több érvvel is próbálták alátámasztani: az érvényben lévő önkormányzati határozattal, az oktatási tárca által létesített állások meghirdetésével, a minisztériumi érettségi oklevelek kibocsátásával.
Ennek dacára koránt sincs minden rendben az iskola körül: a hatósági felügyelet alá helyezett Tamási Zsolt igazgató hiányában senki nem rendelkezik aláírási joggal, a tanfelügyelőség pedig tovább halogatja az igazgató kinevezését. A pedagógusok két héttel a fizetésnap után még nem kapták meg a bérüket, amennyiben viszont a téli vakációban ki szeretnének venni néhány szabadnapot, nem tehetik, hisz kérésüket nincs aki aláírja.
„Az az érzésem, hogy kettős mércét alkalmaznak velünk szemben. Ha valamit kérünk, a tanfelügyelőségen arra hivatkoznak, hogy nincs igazgató, aki aláírjon. Ha meg szóvá tesszük, hogy nevezzenek ki ideiglenesen valakit Tamási helyett, azt a választ kapjuk, hogy ő még mindig igazgató” – panaszolta el Antal Gyöngyvér, az iskola román- és latinszakos tanára. A tanári kar élén lévő Székely Szilárd is úgy érzi, feletteseik pénzügyileg megpróbálják ellehetetleníteni az iskolát. Mint ecsetelte, nem csak az ő fizetésükről van szó, hanem azon cégek, intézmények pénzéről is, amelyek az elmúlt hónapokban különböző szolgáltatásokat végeztek a katolikus középiskola részére. „Ugyanakkor egy egyszerű, buszbérletre szolgáló igazolást sem állíthatunk ki diákjainknak” – tette hozzá Székely.
Kérdésünkre, hogy az eltelt egy hét alatt szóba állt-e velük az új főtanfelügyelő, Székely Szilárd elmondta, hogy két ízben is felkeresték, egyszer fogadta, és akkor azzal próbálta megnyugtatni a küldöttség tagjait, hogy számára prioritást jelent a kérdés megoldása. A tanárok nem tudják, mit higgyenek: egy nappal korábban Nadia Raţă még arról beszélt az újságíróknak, hogy a katolikus iskolánál fontosabb gondjai is vannak.
Választ várnak a szülők
Nem csak a tanároknak, a szülőknek is kezd elegük lenni a napról napra növekvő bizonytalanságból. A többség viszont érzi, a hatóságok legalább egy minimális állásfoglalással tartoznak. György Annamária elmondta, hogy november 29-én három kérvényt is iktatott – a polgármesteri hivatalban, a prefektúrán és tanfelügyelőségen –, amelyben hivatalos állásfoglalásra szólítja fel a hatóságokat. A szülői közösség a 2001/544-es törvényre hivatkozva, legtöbb tíz napon belül választ, és ugyanakkor a helyzet tisztázását várja.
A katolikus iskola tanárai közül többen is kitértek a főépületet bérlő Unirea Főgimnáziumban tanító kollégákkal ápolt viszonyukra, amit Farkas Iván fagyosnak nevezett. Mint ismert, a DNA azok után avatkozott a magyar tannyelvű iskola életébe, miután az Unirea egyes vezetői és pedagógusai javaslatára a magyarellenes állásfoglalásairól ismert Marius Paşcan szenátor feljelentést tett az ügyészségen. A feszültség szításáért a polgármesteri hivatal iskolakezdés előtt lemondásra szólította fel az állami főgimnázium igazgatóját és helyettesét. A helyzet azonban aligha változott. Farkas Iván szerint a folyosón találkozó kollégák éppen hogy csak üdvözlik egymást, Antal Gyöngyvér viszont arról számolt be, hogy az unireás román tanárok egy része még csak nem is fogadja a magyarok köszönését.
Székelyhon.ro