Dani Gergely katolikus pap a legnehezebb időben is kiállt csángómagyarok érdekeiért. Dani Gergely esperes-plébános /Lemhény, 1919. jún. 19. – Gyimesbükk, 1983. jan. 5./ a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium elvégzése után Brassóban érettségizett, teológiai tanulmányokat Gyulafehérváron folytatott. Kovásznán, Csernátonban, Gyergyószentmiklóson, Tekerőpatakon tevékenykedett. Gyimesbükkbe 1972-ben nevezték ki. Acélkemény magatartása töretlen hittel, erős akarattal párosult. A Gyimesben eltöltött tizenegy esztendejében talán egy nap sem volt, hogy ne kellett volna aggódnia a hívekért, a gyermekekért, akiket magyarul tanított írni-olvasni a hittanórákon; tervei megvalósításáért (a nagy templom felépítéséért, a kápolnák bővítéséért stb.). Első gondja az volt, hogy a kontomáci templomot (amely még Mária-Terézia idejében 1772–1782 között épült az ezeréves határnál a vámtisztek, ácsmesterek, hajdúk részére) felújítsa. A hívek faanyaggal és munkával járultak hozzá az új templom és a kápolnák felépítéséhez. Pénzük nem volt. Dani Gergely szinte egész Európát és Amerikát mozgósította. Lett pénz, lett harang, orgona és toronyóra is. A bukaresti engedély megszerzése ment a legnehezebben. Templomépítés közben nagyon sokszor voltak keserű napjai. A szekuritátén vallatták, megverték. A gyimesbükki nagy templomot Dani Gergely esperes-plébános a nehézségekkel dacolva, nagy áldozatok árán, 1974 és 1976 között sikerrel felépítette. 1976. október 15-én Jakab Antal püspök végezte a szentelési szertartást. Zúgtak a harangok, mintegy nyolcvan pap és többezer világi hívő volt jelen. Egy vasárnapi szentbeszédében azt mondta az esperes úr, ha ez a templom minden vasárnap megtelik imádkozó hívekkel, akkor nem kell félteni sem az egyház, sem a nemzet sorsát. A templom minden vasárnap megtelik. Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én, a gyimesi nagy templom felszentelésének harmincadik évfordulója kapcsán megemlékeznek Dani Gergely esperesről. Szeptember 24-én lesz az iskola névadó ünnepsége. Az egyetlen magyar nyelvű iskola Bákó megyében Dani Gergely nevét fogja viselni. /Antal Erzsébet: Emlékezünk Nagyboldogasszony napján. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./

A hét elején Székelykeresztúron a Zeyk Domokos Szakközépiskolában megkezdődött az iskolahét, felavatták az intézmény zászlóját és címerét. Benyovszki Lajos polgármester elmondta, hogy annak idején, 2000-ben az anyagiak miatt nem volt könnyű határozni az intézet létrehozásáról. Most, látva az eredményeket. állítja, hogy jól döntöttek. Antal Erzsébet magyartanár bemutatta az iskola évkönyvét, Feleki András oktatómester pedig ismertette a most negyedik alkalommal megnyíló szakmai kiállítást. Az ünnepi hangulatot emelte az Antal Erzsébet tanárnő által betanított irodalmi összeállítás. A Zeyk Domokos Szakközépiskola 2000-ben létesült, lehetőséget nyújtva a környék mintegy 36 települése fiataljainak a szakközépiskolai tanulmányok elvégzésére. Székelykeresztúron múltja van a szakoktatásnak, ugyanis 1931 októberében Erdélyben először itt indult az első unitárius téli gazdasági iskola, amely 1948 után szakiskolaként működött. Az iskola háromemeletes épületét 1911-ben tanítóképzőnek építették. Az Erdély-szerte híres tanítóképzőt 85 évi fennállása után a minisztérium 1955-ben megszüntette, az épületben gyermekotthont létesített, amely Románia legnagyobb magyar gyermekotthonává nőtte ki magát. 1998-ban gyermekelhelyező központtá alakult, ezt pedig később felszámolták. Az iskolának jelenleg 499 tanulója van. /László Miklós: Iskolahét Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

A kard hősét ünnepelték
Héjjasfalván és Székelykeresztúron
Mert nem a nemzeti gyász emlékünnepélyére, hanem a felemelő büszkeség éltető alkalmára jelentünk meg ma itt. A Segesvári csata 167. évfordulóján nemcsak Petőfi Sándor, de Zeyk Domokos élete, tette és emléke is megkerülhetetlen…, hiszen "a lant 26 éves mesterének és a kard 32 éves hősének halála egybeesett, és egybe is fonódott elválaszthatatlanul"– hangzott el Kónya-Hamar Sándor előadásában a tartalmas, szép héjjasfalvi Zeyk Domokos-ünnepségen.
A református templomban Iszlai Kamill Zsolt helybeli lelkész a Lukács evangéliumából (24/50.) vett igével adta meg az alaphangot, majd ezt követően Haller Béla, a Castellum Alapítvány vezetője köszöntötte Zákonyi Botondot, Magyarország romániai nagykövetét, Kerekes Károly parlamenti képviselőt, Micea Salagean mérnököt, Héjjasfalva polgármesterét és Hegyi Péter alpolgármestert, a hivatal képviselőit, valamint a Zeyk-leszármazottakat: Vita Etelt, Bodor Katalint, Bárczay Évát, Török Gáspárt és családtagjaikat. Török Gáspár jóvoltából, aki mozgatója, szervezője volt a szobor avatása óta tartott legnagyobb ünnepségnek, a Zeyk Domokosnéról készült festményt is láthatta a gyülekezet.
A történelmi tényekről, Zeyk Domokos életéről, a szabadságharcban betöltött szerepéről és hősi haláláról Kónya-Hamar Sándor emlékezett meg. Felidézte a gazdatiszti és Berlinben filozófiai-jogi ismereteket szerzett, hatalmas testalkatú, daliás fiatal férfi lelkesedését a szabadságharc iránt, belépését, majd a marakodó és áruló osztrák főtisztekben megrendülő bizalma miatti kilépését a forradalmi hadseregből. A Marosvásárhelyt felszabadító Bem tábornok példáján felbuzdulva szállt újra híres lovára, a Wesselényi Miklóstól ajándéka kapott félmuraközi sárga paripára. Hősiessége már Nagyszeben ostromakor is megmutatkozott, ahol parancsnoka, gr. Mikes Kelemen ezredes ágyúgolyó által kettészakított élettelen testével a roham élére állva egy egész ezredet nyert meg a honvéd seregnek, amiért főhadnaggyá, majd századossá nevezték ki. Kónya-Hamar Sándor megható jelenetként idézte a 32 éves, elszánt katona búcsúját a Segesvári csatába indulás előtt feleségétől és két kisgyermekétől. Mivel méreggyűrűjét az éjjeliszekrényen felejtette, a Bem tábornok menekülését fedező, és a Petőfi mentésére is odafigyelő vitéz végső megoldásként, hogy ne kerüljön rabságba, pisztolyával vetett véget életének. Egy olyan korban, amikor nem depresszióra és önsajnálatra, hanem összefogásra és a szülőföldhöz való ragaszkodásra, az állhatatos feladatvállalásra és a nemzet jogos büszkesége hordozóinak megtalálására van szükségünk, Zeyk Domokos gerinces magyarsága jelentheti számunkra a történelmi esélyt – hangsúlyozta az előadó. Beszédének végén örömmel újságolta, hogy a Segesvári csata hősének felejthetetlen és megkérdőjelezhetetlen vitézségéről az Orbán-kormány ifjúsági filmprogramjának köszönhetően filmet forgatnak (Zeyk Domokos diadala).
film zenei aláfestése Kodály Zoltán műve lesz, aki a Segesvári csata hősének példájától megihletődve újra megzenésítette Vörösmarty Mihály Szózatát. Tette ezt az új himnusz megkomponálása helyett, amit az 50-es évek kommunista vezetése kért tőle, és amit visszautasított.
Haller Béla arról számolt be, hogy Zeyk Domokos születésének 200. évfordulóján a Castellum Alapítvány a Zeyk-év jegyében megemlékező és emlékállító akciók sorát indítványozta. Tagtársuknak, a Zeyk-leszármazott Török Gáspárnak köszönhetően szervezték meg a vasárnapi ünnepséget, és állították fel az emlékmű elé a háromnyelvű magyarázótáblát. Szervezőmunkáját a héjjasfalvi gyülekezet, annak lelkipásztora és a helyhatóság is támogatta. Megvalósításra vár az emlékmű restau- rálása, a szomszédságban levő ház és telek megvásárlása emlékház és parkoló kialakítása céljából, bronzrelief elhelyezése a Marosvásárhelyi Teleki-házon, amit Hunyadi László szobrászművész készít el, és egy utca elnevezése Zeyk szülővárosában – olyan feladatok, amelyek meghaladják az alapítvány lehetőségeit.
Az istentiszteleten Bartalis Annuska és Németh Kálmán helybeli lakosok mondtak verset, az orgonán játszó Iszlai Júlia kántor énekelt, és az általa vezetett furalyaegyüttes tagjai játszottak szép küküllőmenti népviseletben. Az istentiszteletet követően a székelykereszt-úri fúvószenekarral az élen az ünneplők az emlékműig vonultak, ahol a leszármazottak, a nagykövet, a Castellum Alapítvány, Héjjasfalva polgármestere és alpolgármestere, az RMDSZ, a református egyházközség és a Komáromi család koszorúzott, majd Iszlai Júlia kántor mondta el Szász Károly Zeyk Domoskosnénak ajánlott A bajnok vére című versét. A forgalmas főúton a menetet a helyi rendőrség autói biztosították. A templomból kijövet és az ünnepi ebéden a helybeli asszonyok kínálták a résztvevőket.
Délután a székelykeresztúri Zeyk Domkos szakközépiskolába várták a vendégeket. Az iskola névadójának szobra előtt felsorakoztak a Történelmi Vitézi Rend udvarhelyszéki képviselői. Tekeres Imola történelem szakos tanárnő a múlt század elején tanítóképzőnek készült, a rendszerváltás előtt árvaházként működő iskola történetéről, Zeyk Domokos életéről és hőstettéről beszélt. Az intézmény három – kihajtott gallérú fehér ingbe öltözött – diákja, Szabó Norbert, Péter Norbert és Tóth Norbert irodalmi-történelmi összeállítást adott elő nagy átéléssel, majd a résztvevők megkoszorúzták Zeyk mellszobrát, Demeter Zsigmond István alkotását. A jelen levő pedagógusok, Antal Erzsébet, Tekeres Imola és Balázs Mihály pedig megvendégelték a résztvevőket.
Sok idősebb és fiatalabb személyt megmozgató, felemelő ünnepség volt mind Héjjasfalván, mind Székelykeresztúron a vesztes csatában önmagát feláldozó katonáról, Zeyk Domokosról, aki a fogság helyett a szabadság örök érvényű eszméjéért vállalt hősiességet választotta.az ebben szerepet vállaló civil helyi szervezeteket, hogy minden évben újabb programkínálattal rukkoljanak elő – mondta Gáspár Ildikó.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Névadójára emlékezett a Zeyk Domokos Technológiai Líceum
Zeyk Domokos 48-as huszár százados születésének 200. évfordulója alkalmából emlékünnepséget szervezett a székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Líceum. Az október 14-i rendezvény koszorúzással kezdődött az intézmény előtt levő Zeyk-szobornál, aztán a díszteremben folytatódott a műsor. Pávai Gyöngyvér igazgatónő köszöntőbeszédében azt emelte ki, hogy Zeyk Domokos sem hősnek készült, hisz filozófiát és mezőgazdasági tudományokat tanult, béke esetén modern gazda, tudós, közíró lehetett volna, de fel tudott nőni a szabadságért, a nemzetért való önfeláldozás gondolatához. Az igazgatónő arra is kitért, hogy a mostani rendezvénnyel és az iskola honlapján (www.zeyk.ro) található, számos Zeykhez kötődő írással, versennyel, kvízjátékkal azt kívánják elérni, hogy a diákok számára emberközelbe kerüljön a 48-as hős. Rafai Emil, a város polgármestere is méltatta Zeyk Domokos és sorstársai hősiességét, legfőbb értékként az összetartást, a közösségben való gondolkodást, az önfeláldozást emelte ki. Az emlékünnep rangját emelte Zeyk Domokos két, Erdélyben élő leszármazottja, ükunokája jelenléte: Török Gáspárról és Vita Etelről van szó, előbbi bensőséges hangulatú beszédében felidézte Zeyk Domokos alakját, a család, az utódok történetét, és tájékoztatott arról is, hogy idén nyáron a Castellum Alapítvány közreműködésével Zeyk Domokos Héjjasfalván található emlékoszlopánál egy háromnyelvű tájékoztató táblát helyeztek el. Ezt követően a diákok bemutatták az iskola tanára, Zsidó Ferenc Zeyk Domokos utolsó estje című színpadi jelenetét (Antal Erzsébet és Tekeres Imola tanárnők rendezésében). A diákoknak szemmel láthatóan sikerült azonosulni a megformált szereplőkkel: a darab a Gyárfás-kúriában elfogyasztott utolsó vacsora főbb momentumait vázolja Petőfivel és a kúriát lakó Varga családdal. Hiteles forrásokból kiindulva, megpróbál információkat is közölni Zeyk Domokosról, ugyanakkor a karaktert is igyekszik bemutatni, vázolni, milyen gondolatokkal, érzésekkel készültek a résztvevők a másnap esedékes fehéregyházi csatára, melyről sejtették, hogy életük ütközete lesz: mivel négy- ötszörös túlerővel kellett szembenézniük, a halál lehetősége is elég egyértelmű. Szívükben ott van a családféltés, de mindannyian felnőnek a feladathoz: vállalják, amit megkíván a haza és becsület.
A rendezvény zárómozzanataként az iskola zenekara, a Zeyk Band egy saját dalt adott elő Zeyk Domokosról, zenében is tisztelegve a jeles névadó előtt.
Zsidó Ferenc Népújság (Marosvásárhely)