Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2017. január 12.
Idén sem lesz önálló magyar iskola Besztercén
Jövő tanévtől sem tanulhatnak különálló tanintézetben a besztercei Andrei Mureşanu Főgimnázium magyar tagozatának diákjai, ugyanis az önálló magyar tanintézet régóta dédelgetett terve nem kerül be 2017/2018-as beiskolázási stratégiába. Ehhez elsősorban a helyi tanács határozatára lett volna szükség, de választási év lévén, az elmúlt esztendőben nem is került napirendre a kérdés, mondta el a Krónikának Décsei Attila. A Beszterce-Naszód megyeiRMDSZ-szervezet elnöke szerint a szövetség és a helyi magyar közösség ennek ellenére nem mond le az önálló magyar iskola tervéről, ehhez csupán a megfelelő alkalmat, illetve egy, a magyar tagozat befogadására alkalmas épületet keresi.
A költözést elsősorban az akadályozza, hogy az Andrei Mureşanu Főgimnázium vezetősége egyik épületéről sem hajlandó lemondani a háromból a magyar tagozat javára, egy erre vonatkozó tanácsi döntés ráadásul a román társadalom sem fogadná pozitívan, a város egyik legerősebb tanintézetéről lévén szó, magyarázta lapunknak Antal Attila, az Andrei Mureşanu Főgimnázium aligazgatója, aki az RMDSZ egyetlen képviselője is a helyi önkormányzatban. Besztercén egyébként a magyarság aránya 6 százalék körüli. „Jómagam, az RMDSZ és a helyi magyar közösség is megértette, hogy amíg nincs egy épület, amelybe a magyar tagozat »kivonulhat«, addig nem fog létrejönni az önálló magyar tanintézet” – vonta le a következtetést az önkormányzati képviselő, aki szerint az ingatlan megtalálásáig nem érdemes napirendre tűzni a kérdést.
„Nem akarok arról álmodozni, hogy magyarországi forrásokkal fel lehetne építeni egy magyar iskolát, hiszen ez nem is szükséges. A román gyerekek létszáma is fogy, így előbb-utóbb valamelyik iskola kiürül, vagy átszervezés révén helyet biztosítanak nekünk” – vázolta a lehetséges megoldást az illetékes, aki szerint bár szó esett különböző épületekről, egyelőre egyik sem biztos.
Maradt a támogatás
Antal Attila úgy véli, a helyi önkormányzat részéről továbbra is megvan a nyitottság az ügy rendezése iránt, főleg, hogy a városvezetésben és a tanácsban a tavalyi választások nyomán nem történt jelentős változás 2015-höz képest, amikor a testület elvi beleegyezését adta az önálló magyar tanintézet létrehozásához. Akkor azonban formai hibákra hivatkozva a minisztérium visszadobta a döntést, második, illetve harmadik nekifutásra pedig már nem sikerült megszerezni a többség jóváhagyását, elevenítette fel az RMDSZ besztercei elnöke, aki szerint Ovidiu Creţu polgármester számos alkalommal kinyilvánította, hogy támogatja az önálló magyar iskola tervét. Sőt a városvezetés attól sem zárkózik el, hogy épületet biztosítson a magyaroknak, ami Besztercén – ahol évtizedeken keresztül tabutémának számított az önálló magyar iskola gondolata – nagy előrelépést jelent.
Amikor meglesz az épület, újra a tanács napirendjére kerül az ügy, mondta Antal Attila, aki a korábbi határozattervezeteket is benyújtotta. „Másképp egy újabb bukásnak nézünk elébe, és nem tudom, a besztercei magyar társadalom ki tud-e heverni több ilyen bukást. Ezért várunk vele addig, amíg úgy érezzük, hogy biztosra megyünk” – fogalmazott a Krónikának az önkormányzati képviselő, aki szerint most csak „megszusszannak az újabb csata előtt”.
Rossz ómen a katolikus iskola esete
Antal Attila úgy véli, jelenleg nem is annyira az önkormányzatot, mint inkább a megyei tanfelügyelőséget lesz nehéz megnyerni az ügynek a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozása kapcsán indult DNA-eljárás miatt. „Tanfelügyelőségi szinten most nagyon elzárkóznak az önálló magyar intézmények létrehozásától” – jelentette ki a tanácsos, aki abban bízik, hogy a kedvező országos politikai helyzet hatására ez a jövőben változni fog. Ráadásul, mint rámutatott, a két ügy között nagy a hasonlóság, Marosvásárhelyen, akárcsak Besztercén az volt a gond, hogy az önkormányzat csak elvi beleegyezését adta az iskola létrehozásához, nem döntött ténylegesen az alapításról. „Ha pozitívan zárulna le a katolikus iskola ügye, az a mi ügyünknek is használna” – jelentette ki, hozzátéve, az RMDSZ előbb-utóbb újra megpróbálja napirendre tűzni a kérdést, csak attól tart, hogy tanfelügyelőségi szinten blokkolni fogják.
Nagy az igény a szakoktatásra
Az önálló magyar iskola amiatt lenne fontos, mivel ott szakoktatás is folyhatna, ami a jelenlegi elméleti líceumi keretek között nem lehetséges, hívta fel a figyelmet Décsei Attila, aki szerint a besztercei magyar tagozat megyei szinten sok diákot veszít a szakoktatás hiánya miatt. Elsősorban a Szászlekence környéki magyar falvakból – Szentmáté, Felőr, Tacs, Cegőtelke – járatják a gyerekeket a község román szakiskolájába, ezeket, ha lenne magyar nyelvű szakmai képzés, oktatás, be lehetne vonzani a megyeközpontba. Jelenleg, ha valaki anyanyelvén akar szakmát tanulni, Désre vagy Szamosújvárra kell mennie, de előfordult, hogy ösztöndíj-lehetőséggel Székelyudvarhelyre „csalták” a szórványbeli gyerekeket. Többek között ennek tulajdonítható, hogy a két 9. osztályban összesen 20 (6, illetve 14) gyerek van.
Antal Attila szerint ezek indulását főként a magyar iskola meghiúsulása miatt hagyta jóvá a tanfelügyelőség, de ősszel már minisztériumi engedélyre lesz szükség ahhoz, hogy megmaradhassanak. Ezzel szemben előkészítő osztályban 27 gyerek van, és négy óvodai csoport működik a megyeszékhelyen, ami azt mutatja, hogy a jövőben lenne utánpótlás, tette hozzá az aligazgató. A besztercei magyar iskola létrehozásának ügye 2015-ben három alkalommal került a városi képviselőtestület napirendjére, az első határozatot formai hibák miatt dobta vissza a szaktárca, mely a javasolt nevet – Hunyadi János Gimnázium – is kifogásolta.
Pap Melinda
kronika.ro
Erdély.ma
Jövő tanévtől sem tanulhatnak különálló tanintézetben a besztercei Andrei Mureşanu Főgimnázium magyar tagozatának diákjai, ugyanis az önálló magyar tanintézet régóta dédelgetett terve nem kerül be 2017/2018-as beiskolázási stratégiába. Ehhez elsősorban a helyi tanács határozatára lett volna szükség, de választási év lévén, az elmúlt esztendőben nem is került napirendre a kérdés, mondta el a Krónikának Décsei Attila. A Beszterce-Naszód megyeiRMDSZ-szervezet elnöke szerint a szövetség és a helyi magyar közösség ennek ellenére nem mond le az önálló magyar iskola tervéről, ehhez csupán a megfelelő alkalmat, illetve egy, a magyar tagozat befogadására alkalmas épületet keresi.
A költözést elsősorban az akadályozza, hogy az Andrei Mureşanu Főgimnázium vezetősége egyik épületéről sem hajlandó lemondani a háromból a magyar tagozat javára, egy erre vonatkozó tanácsi döntés ráadásul a román társadalom sem fogadná pozitívan, a város egyik legerősebb tanintézetéről lévén szó, magyarázta lapunknak Antal Attila, az Andrei Mureşanu Főgimnázium aligazgatója, aki az RMDSZ egyetlen képviselője is a helyi önkormányzatban. Besztercén egyébként a magyarság aránya 6 százalék körüli. „Jómagam, az RMDSZ és a helyi magyar közösség is megértette, hogy amíg nincs egy épület, amelybe a magyar tagozat »kivonulhat«, addig nem fog létrejönni az önálló magyar tanintézet” – vonta le a következtetést az önkormányzati képviselő, aki szerint az ingatlan megtalálásáig nem érdemes napirendre tűzni a kérdést.
„Nem akarok arról álmodozni, hogy magyarországi forrásokkal fel lehetne építeni egy magyar iskolát, hiszen ez nem is szükséges. A román gyerekek létszáma is fogy, így előbb-utóbb valamelyik iskola kiürül, vagy átszervezés révén helyet biztosítanak nekünk” – vázolta a lehetséges megoldást az illetékes, aki szerint bár szó esett különböző épületekről, egyelőre egyik sem biztos.
Maradt a támogatás
Antal Attila úgy véli, a helyi önkormányzat részéről továbbra is megvan a nyitottság az ügy rendezése iránt, főleg, hogy a városvezetésben és a tanácsban a tavalyi választások nyomán nem történt jelentős változás 2015-höz képest, amikor a testület elvi beleegyezését adta az önálló magyar tanintézet létrehozásához. Akkor azonban formai hibákra hivatkozva a minisztérium visszadobta a döntést, második, illetve harmadik nekifutásra pedig már nem sikerült megszerezni a többség jóváhagyását, elevenítette fel az RMDSZ besztercei elnöke, aki szerint Ovidiu Creţu polgármester számos alkalommal kinyilvánította, hogy támogatja az önálló magyar iskola tervét. Sőt a városvezetés attól sem zárkózik el, hogy épületet biztosítson a magyaroknak, ami Besztercén – ahol évtizedeken keresztül tabutémának számított az önálló magyar iskola gondolata – nagy előrelépést jelent.
Amikor meglesz az épület, újra a tanács napirendjére kerül az ügy, mondta Antal Attila, aki a korábbi határozattervezeteket is benyújtotta. „Másképp egy újabb bukásnak nézünk elébe, és nem tudom, a besztercei magyar társadalom ki tud-e heverni több ilyen bukást. Ezért várunk vele addig, amíg úgy érezzük, hogy biztosra megyünk” – fogalmazott a Krónikának az önkormányzati képviselő, aki szerint most csak „megszusszannak az újabb csata előtt”.
Rossz ómen a katolikus iskola esete
Antal Attila úgy véli, jelenleg nem is annyira az önkormányzatot, mint inkább a megyei tanfelügyelőséget lesz nehéz megnyerni az ügynek a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozása kapcsán indult DNA-eljárás miatt. „Tanfelügyelőségi szinten most nagyon elzárkóznak az önálló magyar intézmények létrehozásától” – jelentette ki a tanácsos, aki abban bízik, hogy a kedvező országos politikai helyzet hatására ez a jövőben változni fog. Ráadásul, mint rámutatott, a két ügy között nagy a hasonlóság, Marosvásárhelyen, akárcsak Besztercén az volt a gond, hogy az önkormányzat csak elvi beleegyezését adta az iskola létrehozásához, nem döntött ténylegesen az alapításról. „Ha pozitívan zárulna le a katolikus iskola ügye, az a mi ügyünknek is használna” – jelentette ki, hozzátéve, az RMDSZ előbb-utóbb újra megpróbálja napirendre tűzni a kérdést, csak attól tart, hogy tanfelügyelőségi szinten blokkolni fogják.
Nagy az igény a szakoktatásra
Az önálló magyar iskola amiatt lenne fontos, mivel ott szakoktatás is folyhatna, ami a jelenlegi elméleti líceumi keretek között nem lehetséges, hívta fel a figyelmet Décsei Attila, aki szerint a besztercei magyar tagozat megyei szinten sok diákot veszít a szakoktatás hiánya miatt. Elsősorban a Szászlekence környéki magyar falvakból – Szentmáté, Felőr, Tacs, Cegőtelke – járatják a gyerekeket a község román szakiskolájába, ezeket, ha lenne magyar nyelvű szakmai képzés, oktatás, be lehetne vonzani a megyeközpontba. Jelenleg, ha valaki anyanyelvén akar szakmát tanulni, Désre vagy Szamosújvárra kell mennie, de előfordult, hogy ösztöndíj-lehetőséggel Székelyudvarhelyre „csalták” a szórványbeli gyerekeket. Többek között ennek tulajdonítható, hogy a két 9. osztályban összesen 20 (6, illetve 14) gyerek van.
Antal Attila szerint ezek indulását főként a magyar iskola meghiúsulása miatt hagyta jóvá a tanfelügyelőség, de ősszel már minisztériumi engedélyre lesz szükség ahhoz, hogy megmaradhassanak. Ezzel szemben előkészítő osztályban 27 gyerek van, és négy óvodai csoport működik a megyeszékhelyen, ami azt mutatja, hogy a jövőben lenne utánpótlás, tette hozzá az aligazgató. A besztercei magyar iskola létrehozásának ügye 2015-ben három alkalommal került a városi képviselőtestület napirendjére, az első határozatot formai hibák miatt dobta vissza a szaktárca, mely a javasolt nevet – Hunyadi János Gimnázium – is kifogásolta.
Pap Melinda
kronika.ro
Erdély.ma
2017. szeptember 26.
Nem magyarsága miatt bántalmazták a besztercei diáklányt
A besztercei Andrei Mureşanu Főgimnázium fegyelmi bizottsága szerint nem volt etnikai jellege a besztercei iskolában történt, diákok közti konfliktusnak – tudtuk meg Antal Attila aligazgatótól.
Nem volt etnikai jellege annak a konfliktusnak, melynek során két román diák felpofozott, illetve esernyővel „nyakon vágott” egy ötödikes magyar kislányt a besztercei Andrei Mureşanu Főgimnáziumban – állapította meg az ügyben eljáró fegyelmi bizottság. Antal Attila, a magyar tagozattal is rendelkező besztercei iskola igazgatóhelyettese a Krónikának elmondta, bár kisebb kötekedések az elmúlt években is voltak a két tagozat diákjai között, a román gyerekek nyíltan nem támadják a magyarokat etnikai hovatartozásuk miatt, és főleg fizikai agresszióra nem volt példa, ahogy az a 60–80-as években gyakran előfordult.
Antal Attila lapunk kérdésére elmondta továbbá, az iskola vezetősége pénteken értesült a csütörtöki incidensről, ezt követően pedig összehívták szeptember 25-ére, 14 órára a fegyelmi bizottságot, azonban látva, hogy az RMDSZ állásfoglalása hatására országos botrány lett az ügyből, végül már délelőtt tíz órakor meghallgatták az érintetteket. A pedagógus – aki egyben az RMDSZ egyetlen képviselője a besztercei önkormányzatban – egyébként meglepetésének adott hangot amiatt, hogy a szövetség – valószínűleg az anyuka panasza nyomán – a felek meghallgatása nélkül foglalt állást.
A Krónikának kifejtette, maga is részt vett a fegyelmi bizottság ülésén, melyen kiderült, hogy az incidens egy korábbi konfliktus folyománya. A kislány osztálytársnőjével az iskola kisebbik épületében, a tornaterem előtt találkozott a fiúkkal, akikkel egy korábbi konfliktus nyomán kötekedni kezdett, majd azt mondta egyiküknek: „handicapat”. Erre a fiú felpofozta, miközben „buta magyarnak” nevezte az ötödikes lányt – osztotta meg az incidens részleteit Antal Attila.
Elmondta, utóbbi – nem mellékes – részlet azonban csak a kislány szóbeli nyilatkozatában szerepel, az írottban nem, és a fiúk sem tettek említést róla, sőt azt állították, nem is volt tudomásuk arról, hogy a kislány magyar. A pofon elcsattanása után a fiúk elszaladtak, a kislány utánuk futott, és ekkor a másik fiú esernyőjével „nyakon ütötte”. Antal Attila elmondta, a fegyelmi bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügynek nem volt etnikai jellege, csupán egy régebbi konfliktus következménye. Ezért a kislányt a verbális agresszió miatt szóbeli megrovásban, míg a két fiút írásos megrovásban részesítették, amit a naplóba is bevezetnek.
Emellett a magaviseletüket is levonhatják, amennyiben a következő nyolc hétben – amikor megfigyelés alatt állnak – nem viselkednek példamutatóan.
Antal Attila az eset kapcsán lapunknak elmondta, a nacionalizmus ugyan jelen van a városban, és szétszórtan lehetnek etnikai alapú konfliktusok a diákok között, de nem általánosítható, és főleg nem torkollik fizikai agresszióba, ahogy a 60-as vagy 80-as években történt, amikor neki is verték meg családtagjait magyarságuk miatt. Nyíltan nem támadják a magyar gyerekeket, de hogy mi van otthon és a fejekben, azt nem tudhatjuk” – fogalmazott az igazgatóhelyettes. Hozzátette, az iskola vezetősége és a román tagozat is elhatárolódik ettől, és a magyar tagozat önállósulási szándékának sem ez az oka.
Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ országos és Beszterce-Naszód megyei szervezete szombaton állásfoglalásban ítélte el a besztercei incidenst, melynek során – mint írták – ötödikes kislányra támadt két vele egykorú fiú az Andrei Mureşanu Főgimnáziumban. Az RMDSZ állásfoglalásában a média és a politikum „uszítását” is felelőssé tette az eset miatt. Iuliana Vlad, a tanintézet igazgatója vasárnap az Agerpres hírügynökségnek cáfolta, hogy etnikai konfliktusról lenne szó.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)
A besztercei Andrei Mureşanu Főgimnázium fegyelmi bizottsága szerint nem volt etnikai jellege a besztercei iskolában történt, diákok közti konfliktusnak – tudtuk meg Antal Attila aligazgatótól.
Nem volt etnikai jellege annak a konfliktusnak, melynek során két román diák felpofozott, illetve esernyővel „nyakon vágott” egy ötödikes magyar kislányt a besztercei Andrei Mureşanu Főgimnáziumban – állapította meg az ügyben eljáró fegyelmi bizottság. Antal Attila, a magyar tagozattal is rendelkező besztercei iskola igazgatóhelyettese a Krónikának elmondta, bár kisebb kötekedések az elmúlt években is voltak a két tagozat diákjai között, a román gyerekek nyíltan nem támadják a magyarokat etnikai hovatartozásuk miatt, és főleg fizikai agresszióra nem volt példa, ahogy az a 60–80-as években gyakran előfordult.
Antal Attila lapunk kérdésére elmondta továbbá, az iskola vezetősége pénteken értesült a csütörtöki incidensről, ezt követően pedig összehívták szeptember 25-ére, 14 órára a fegyelmi bizottságot, azonban látva, hogy az RMDSZ állásfoglalása hatására országos botrány lett az ügyből, végül már délelőtt tíz órakor meghallgatták az érintetteket. A pedagógus – aki egyben az RMDSZ egyetlen képviselője a besztercei önkormányzatban – egyébként meglepetésének adott hangot amiatt, hogy a szövetség – valószínűleg az anyuka panasza nyomán – a felek meghallgatása nélkül foglalt állást.
A Krónikának kifejtette, maga is részt vett a fegyelmi bizottság ülésén, melyen kiderült, hogy az incidens egy korábbi konfliktus folyománya. A kislány osztálytársnőjével az iskola kisebbik épületében, a tornaterem előtt találkozott a fiúkkal, akikkel egy korábbi konfliktus nyomán kötekedni kezdett, majd azt mondta egyiküknek: „handicapat”. Erre a fiú felpofozta, miközben „buta magyarnak” nevezte az ötödikes lányt – osztotta meg az incidens részleteit Antal Attila.
Elmondta, utóbbi – nem mellékes – részlet azonban csak a kislány szóbeli nyilatkozatában szerepel, az írottban nem, és a fiúk sem tettek említést róla, sőt azt állították, nem is volt tudomásuk arról, hogy a kislány magyar. A pofon elcsattanása után a fiúk elszaladtak, a kislány utánuk futott, és ekkor a másik fiú esernyőjével „nyakon ütötte”. Antal Attila elmondta, a fegyelmi bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügynek nem volt etnikai jellege, csupán egy régebbi konfliktus következménye. Ezért a kislányt a verbális agresszió miatt szóbeli megrovásban, míg a két fiút írásos megrovásban részesítették, amit a naplóba is bevezetnek.
Emellett a magaviseletüket is levonhatják, amennyiben a következő nyolc hétben – amikor megfigyelés alatt állnak – nem viselkednek példamutatóan.
Antal Attila az eset kapcsán lapunknak elmondta, a nacionalizmus ugyan jelen van a városban, és szétszórtan lehetnek etnikai alapú konfliktusok a diákok között, de nem általánosítható, és főleg nem torkollik fizikai agresszióba, ahogy a 60-as vagy 80-as években történt, amikor neki is verték meg családtagjait magyarságuk miatt. Nyíltan nem támadják a magyar gyerekeket, de hogy mi van otthon és a fejekben, azt nem tudhatjuk” – fogalmazott az igazgatóhelyettes. Hozzátette, az iskola vezetősége és a román tagozat is elhatárolódik ettől, és a magyar tagozat önállósulási szándékának sem ez az oka.
Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ országos és Beszterce-Naszód megyei szervezete szombaton állásfoglalásban ítélte el a besztercei incidenst, melynek során – mint írták – ötödikes kislányra támadt két vele egykorú fiú az Andrei Mureşanu Főgimnáziumban. Az RMDSZ állásfoglalásában a média és a politikum „uszítását” is felelőssé tette az eset miatt. Iuliana Vlad, a tanintézet igazgatója vasárnap az Agerpres hírügynökségnek cáfolta, hogy etnikai konfliktusról lenne szó.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)