Autonómia-tervezet készül
Autonómia-tervezeten dolgozik Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, a helyi RMDSZ elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: olyan dokumentumot készít, amely az SZNT statútumánál részletesebben taglalja az autonómia rendelkezéseit a románokra nézve.
Antal Árpád szerint az októberi népszámlás után meg kell húzni egy vonalat, és el kell kezdeni dolgozni.
Székelyföld autonómiáját a román közösségnek el kell fogadnia – véli Sepsiszentgyörgy polgármestere. Példaként Dél-Tirol autonóm tartományt említette, ahol az olaszok első lépésben azt mondták: Olaszországban beszéljen mindenki olaszul, majd a második lépésben rájöttek, hogy bizonyos köztisztviselői állásokat csak német nyelvtudással tölthetnek be.
A harmadik lépés az volt, amikor rájöttek, hogy nekik jó, ha megtanulnak németül, emellett látták azt is, ahogyan a szegény Dél-Tirolból az autonómia révén Olaszország egyik leggazdagabb régiója lett.
Antal Árpád szerint a székelyföldi románok most az első és második lépés között vannak. Ösztönzésként Antal Árpád javasolja a honatyáknak, nyújtsanak be törvénytervezetet: azon a településen, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, az intézmények ügyfélfogadó irodáiban a mindkét nyelvet ismerő dolgozók kapjanak 10-20 százalékkal több fizetést.
Kovács Zsolt
 Új Magyar Szó (Bukarest)

Az első székelyföldi Szent Gellért-emlékmű
A magyar haza védelmezőjének, Szent Gellért vértanú püspöknek állított méltó emlékművet Sepsiszentgyörgyön a Szent Gellért Lovagrend erdélyi Márton Áron Tartománya és a megyeszékhelyi Szent Gellért-plébánia közössége.
A szombati búcsús ünnepre Takács Dezső szentszéki tanácsos, plébános a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családügyi püspökét, Bíró Lászlót hívta meg a Szent Gellért és Szent Imre szoborcsoport, illetve a nemrég elkészült templomtorony felszentelésére és megáldására. Bíró püspök az avatóünnepségen kihangsúlyozta, jövőt csak a múltat ismerve, belőle gyökerezve lehet építeni, fontos a szentek életének ismerete, és lényegesek a XXI. század hajnalán épülő templomtornyok, melyek az égre mutatnak. Idén a családok évében – és máskor is – az egyház tanítja a családokat, váljanak az evangélium követőivé.
Az egész alakos szobrot – mely Szent Gellért püspököt ábrázolja, amint átöleli Imre herceget – a dombóvári Varga Gábor szobrászművész és keramikus készítette, a talapzatot Zsók József öntötte, és a budapesti Majoros Lászlónak köszönhetően érkezett Székelyföldre. A búcsúra a Szent Korona Lovagrend képviselői elhozták a Szent Korona másolatát. Antal Árpád polgármester, Tamás Sándor megyeitanács-elnök mellett az ünnepségen részt vett Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, aki hangsúlyozta, az anyaország nagyon figyel Háromszékre, ugyanakkor az összmagyar nemzet ünnepének nevezte a szombati rendezvényt.
Józsa Zsuzsanna. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyföld, sorvasztás után fejlesztés
Hét pályázat aláírására érkezett tegnap Sepsiszentgyörgyre Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszter, a tárcavezető többször hangsúlyozta: az idegenforgalmi fejlesztésekkel és infrastrukturális befektetésekkel azt szeretné elérni, hogy Székelyföld az ország mintaszerű régiójává váljék.
Az elmúlt húsz esztendőben a Hargita és Kovászna megyét sújtó tudatos elsorvasztás után készek mindent megtenni azért, hogy az itt élők szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A miniszter asszony a Székelyföld kifejezést többször, tudatosan használta, egyszer sem az "úgynevezett“ szó hozzátoldásával, és a hangsúllyal sem sejtetett idézőjelt. Székelyföldi körútja – tegnap Borszéken járt – második napját a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban kezdte Elena Udrea, onnan átgyalogolt kísérőivel a megyei tanács gyűléstermébe. Beszédében kiemelte, most is, akár minisztersége elején, Székelyföld esélyét a turizmusban látja, tárcája ennek az ágazatnak a kifejlesztésére dolgozott ki stratégiát. Kiemelt fontosságúként a gyógyturizmust említette, de a kiegészítő szolgáltatások is jelentősek, ezért támogatja például Kovásznán a sípálya megépítését, a sugásfürdői befektetéseket, de tervezik a kommandói sikló rendbetételét is. Felemlítette A borvíz útja felélesztését, és dicsérte a népi fürdők rehabilitálására kidolgozott megyei programot. Természetesen, a vendégforgalom fejlesztéséhez szükséges az infrastrukturális befektetés is, utak építése, közművesítés, szociális és sportlétesítmények létrehozatala – tette hozzá. Célja mindezekkel, hogy az elmúlt húsz év során elhanyagolt Székelyföld példaértékű régióvá fejlődjék, ahol az emberek a kornak megfelelő szinten élhetnek – mondta Elena Udrea. "Csodálatos vidék ez, a mi hibánk, ha nem hasznosítjuk mindazt, amit a természet itt alkotott“ – hangsúlyozta. Az elmúlt két év során számos befektetés kezdődött, illetve valósult meg a Székelyföldön, mintegy 400 millió lej értékű pályázat indult be Hargita, és 300 millió lej értékű Kovászna megyében, többnyire európai uniós finanszírozásból. Most pedig, csütörtökön és pénteken a két megyében összesen újabb 130 milliós támogatásról írt alá pályázatokat. Kitért a politikára is: a Boc-kormány olyan jobboldali kabinet, amely a beruházásokba fektetett, az elmúlt fél évben uniós szinten Romániában valósult meg a legtöbb befektetés. Hoztak népszerűtlen intézkedéseket is, de szükség volt rájuk, hogy az ország elkerülhesse a gazdasági összeomlást. "Nem is jön, hogy elhiggyem, mennyi projekt, mennyi fontos dolog valósult meg az elmúlt két évben, pedig sokkal kevesebb pénz állt rendelkezésünkre, mint korábban bármelyik kormánynak“ – zárta beszédét. Az aláírandó szerződéseket Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád András polgármester ismertette: a megye egy kisebb, egymillió lej értékű, nyolc turisztikai létesítmény népszerűsítését célzó pályázatot indíthat el, illetve a központi fejlesztési régió legnagyobb értékű, 87 milliós pályázatát, mely a Dr. Fogolyán Kristóf Sürgősségi Megyei Kórház felújításának befejezését teszi lehetővé két éven belül, az összeg egynegyedét orvosi felszerelés vásárlására fordítják. Klárik László megyemenedzser a kórházfelújítás kapcsán statisztikai adatot is ismertetett: a központi fejlesztési régióban Kovászna megye lakossága 8,8 százaléknyi, míg az elnyert pályázatok háromszéki részaránya 14,5 százalék. Sepsiszentgyörgy négy pályázatot írt alá ez alkalommal, az integrált városfejlesztési terv utolsó két részét: tizenhét utca teljes felújítására, illetve a Bene-ház restaurálására, vadászati múzeummá alakítására vonatkozót; a sugásfürdői infrastruktúra korszerűsítésének befejezését és a Néri Szent Fülöp multifunkcionális központ megvalósítását lehetővé tevőt. A négy pályázat összértéke 25 millió lej, fele a város egyévnyi költségvetésének – tette hozzá a polgármester. A hetedik pályázat ismertetésére később került sor, Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester az aláírások előtti pillanatokban nem jutott szóhoz, utólag mondhatta el, hogy egy néhai hőközpontban a sepsiszentgyörgyi vállalkozói inkubátorházhoz hasonló létesítményt hoznak létre uniós pályázatból. A sajtó faggatására Elena Udrea elmondta, miért használja a Székelyföld kifejezést: annál sokkalta súlyosabb gondok vannak az országban, mintsem ilyesmikkel kelljen foglalkozni, ha jobban odafigyelnének a politikusok arra, amiket mondanak, ha a valóban fontos dolgokról beszélnének, semmi sem lenne ennyire bonyolult, mert végső soron az emberek gondjai ugyanazok mindenütt, itt talán egy kicsit nagyobbak az elmúlt húszesztendei tudatos elsorvasztás miatt. "A valós gondokat az álproblémák elé kéne helyezni“ – toldotta meg. A miniszter látogatása a Mihai Viteazul tér megtekintésével folytatódott, majd, a tervezett programtól eltérően, nem a Székely Mikó Kollégiumba mentek, hanem Sugásfürdőre. Ott A borvíz útja programban elkészült kezelőközpontot nézte meg a miniszter asszony, majd a frissen leterített, még gőzölgő aszfalton az üdülőtelep másik részébe sétáltak át, a Görgő Panzióban kávé s kupica szilvapálinka mellett egyeztetett az elöljárókkal leendő programokról.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Örökifjúság kilencven éve
A Trianon utáni önazonossági útkeresés jegyében iparosok és kereskedők alapították 1921-ben, de a város többi foglalkozási rétegeiből származó, közösségben énekelni szeretők és akarók révén azonban már nagyon régen Sepsiszentgyörgy egyik reprezentatív műkedvelő csapatává vált a Kónya Ádám Művelődési Ház keretében tevékenykedő magyar férfidalárda.
A kórus szombaton ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját, amelynek rendezvénysorozata koszorúzással kezdődött a Vártemplom falánál felállított mindenkori dalosok kopjafájánál. A belvárosi református templomban tartott ünnepi műsor kínálatát három meghívott kórus – az uzoni Szivárvány női kar, a péti férfikar és a megyeközponti Cantus Firmus vegyes kar – előadása is színesítette. Az emlékező beszédek során pedig megfogalmazódott az az igény is – talán éppen a jelen lévő Antal Árpád polgármesternek címezve –, hogy századik évfordulóját már egy több száz férőhelyes koncertközpontban ünnepelhesse a férfikórus
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ismét Szonda Szabolcs a könyvtárigazgató
A Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére meghirdetett versenyvizsga lezárult, az egyetlen jelölt kitűnő eredményt ért el, tegnaptól ismét Szonda Szabolcs az intézményvezető – jelentette be tegnap Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, megismételve korábbi nyilatkozatait: egy 75 százalékban magyar lakosságú megyében, egy 85 százalékban magyarul olvasó közönség számára olyan igazgatóra van szükség, aki alaposan ismeri a magyar nyelvet és kultúrát.
Szonda Szabolcsot egy feljelentés nyomán indult hároméves pereskedés után kellett leváltani, a bíróság ugyanis igazat adott a külföldön főként nemzetféltéssel foglalkozó Dan Tănasă érvelésének, aki szerint diszkriminatív a magyarnyelv-ismeret megkövetelése Romániában. A könyvtárat a döntés után három hónapig ideiglenes megbízott ügyvezető irányította, a fenntartó megyei tanács pedig új versenyvizsgát írt ki, amelyre egyedül Szonda Szabolcs jelentkezett. Ezúttal a feltételeket úgy fogalmazták meg, hogy a románon kívül két, az Európai Unióban hivatalosan használt nyelvet is ismernie kell a pályázónak, Szonda pedig a magyar és az angol tudását igazolta oklevelekkel. Ezenkívül ötéves menedzseri tervet nyújtott be, amire 9,96-os értékelést kapott, a tegnap délelőtti szóbelin pedig 10-est, így újbóli kinevezése már támadhatatlannak látszik. Terveiről a tegnapi sajtótájékoztatón csak annyit mondott, hogy a könyvtár közösségi tér, és a közösség szolgálatában nem zárkóznak el semmilyen kulturális kezdeményezéstől. Eddigi munkáját – 2008 ősze óta áll az intézmény élén – Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester is méltatta, sok közös programot indítottak el, és további terveik is vannak, nem kell törődni a kutyák ugatásával, a karaván halad. A románoknak saját jelöltjük sem volt, egyszerűen csak meg akarták nehezíteni a magyar közösség helyzetét, mérgezni akarták a román–magyar viszonyt, és talán az sem tudatosult bennük, hogy a legtöbbet Romániának ártanak az ilyen mondvacsinált ügyekkel: csak azt bizonyítják, hogy a kisebbségi jogok nem biztosítottak, a másfél milliós magyarság még mindig másodrendű állampolgár – vélekedett. Sajnos, a kétnyelvűség errefelé még nem természetes, még messze vagyunk attól, hogy az állam a központi költségvetésből támogassa a kisebbségek nyelvhasználatát, mint Dél-Tirolban vagy Finnországban, de olyan megyében, régióban élünk, ahol saját elképzelésünk szerint alakíthatjuk a közéletet, és mi szeretnénk a magyar nyelvet minél szélesebb körben hivatalosítani Székelyföldön – tette hozzá Tamás Sándor, aki azt is elmondta, hogy az ügynek koránt sincs vége: Dan Tănasă és Dan Suciu (utóbbi a baróti polgármester tanácsadója) ellene is büntetőeljárást kezdeményezett, mert állításuk szerint Szonda háromévi fizetésével megkárosította az államot. A kivizsgálás folyamatban, de meghátrálni nem fognak – szögezte le. Kár, hogy a volt prefektus a provokátorok mellé szegődik, kár, hogy a román igazságszolgáltatás semmibe veszi a nemzetközi és hazai jogszabályokat – többek között az Európai Unió kisebbségi jogokra vonatkozó keretegyezményét, de a román könyvtári törvényt is –, és kár, hogy alkotó energiák vesznek el ilyen hadakozásokban, de mindez hiábavaló volt, nem ért célt az ijesztgetés – mondta végül. Szonda Szabolcs költő, író, műfordító 1974-ben született Sepsiszentgyörgyön, a bukaresti hungarológia tanszéken diplomázott, később ott is tanított. Több kötete jelent meg, kulturális lapok, mellékletek szerkesztőjeként is dolgozott.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újabb zászlóügy – újabb bírság
Miután jónéhány évvel ezelőtt Albert Álmos volt városvezetőt pénzbírsággal sújtotta a bíróság, amiért a sepsiszentgyörgyi városháza tornyáról levetette a román nemzeti zászlót, most Antal Árpádon a sor. Ezúttal a sepsiszentgyörgyi ügyészség azért rótt ki ezerlejes büntetést a polgármesterre, mert levetette a Lábas Házról az épületben helyet kapott egyik román civil szervezet által kirakott trikolórt.
A Mihai Viteazul Alapítvány tavaly októberben "ünnepélyes keretek között“ tűzte ki a Lábas Ház homlokzatára Románia és az Európai Unió zászlaját, elégtelennek találták ugyanis, hogy az épületen csupán Sepsiszentgyörgy lobogója lengett. A polgármester másnap le is vetette a két zászlót, azzal érvelve, ha bárki bármit ki szeretne tenni az épületre, előbb a tulajdonos beleegyezését kellene kérnie. "Mondják el, mit szeretnének, elemezzük kérésüket, de az nincs rendjén, hogy odatámasztunk egy létrát, és bármilyen zászlót kifüggesztünk. Ez anarchia, holnap, holnapután jön másvalaki, kitesz egy másik zászlót“ – mondta akkor, az alapítvány azonban nem elégedett meg ennyivel, feljelentést tett az ügyészségen. A hatóság pedig a polgármestert "a nemzeti jelképek megsértéséért“ és "egyes jogok korlátozását eredményező hivatali visszaélésért“ bűnösnek találta, ezerlejes bírság kifizetésére kötelezve. A büntetőjogi eljárás kezdeményezését viszont elvetette a testület. A Mihai Viteazul Alapítvány nem elégszik meg ennyivel, Maria Peligrad, a szervezet elnöke a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozta, a polgármestertől "az állam zászlaja iránti tisztelet jeleként“ elvárja, saját kezűleg tegye ki azt a Lábas Házra, "így mutatva meg, nem nézi le Románia szimbólumait és a román népet“. A Háromszék megkeresésére Antal Árpád úgy értékelte: ez a köszönet a Mihai Viteazul Alapítványtól, amiért a város ingyen odaadta egyik irodáját. "Ha korrekt módon akartak volna eljárni, kérik az önkormányzattól, hogy kitehessék a zászlót. Továbbra is az a véleményem, mi tehetünk ki vagy vehetünk le zászlót a város tulajdonát képező épületekre, hiszen nem a Lábas Házat adta oda nekik a város, hanem annak egy helyiségét. Úgy értékelem, ezzel az akcióval – amivel engem börtönbe akartak juttatni – köszönik meg, hogy ingyen használhatják a Lábas Ház egy részét“ – fejtette ki.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kötelezővé tették a kétnyelvű nyelvű feliratozást Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő testület arra kötelezi a megyeszékhelyen reklámozó cégeket, hogy a köztéren kihelyezett népszerűsítő anyagaik – hirdető- és reklámtáblák – szövegének felét magyar vagy adott esetben román nyelven jelenítsék meg. A román városatyák nem értettek egyet a szabályozással, szerintük ez ellentétes a piacgazdaság működésével, sérti a vállalkozási szabadságot.
Mădălin Guruianu tanácsos, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi elnöke, városi képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette, szerinte a tanácshatározat válasz a prefektúra felszólítására, hogy a reklámszövegeken is kötelező a román nyelv használata. Guruianu úgy véli, túlszabályozzák a nyelvhasználatot, hiszen a vállalkozók tudják, milyen célcsoportot akarnak megszólítani, és ezt milyen nyelven akarják megtenni. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere hangsúlyozta, valójában a köztéren levő hirdetőtáblák tulajdonosai számára kötelező érvényű a határozat, ők kell hogy megteremtsék a nyelvi egyensúlyt. „A multikulturalitás költséges, de kifizetődő – ez az elvárás természetes gesztus az önkormányzat részéről” – szögezte le Antal Árpád.
A liberális képviselők azt is kifogásolták, hogy a kötelező kétnyelvűség miatt túlzsúfolt lesz a reklámfelület, például ha egy cégnek angol nyelvű jelmondata van, köteles azt románra és magyarra is lefordítani. Berecki Kinga polgári párti (MPP-s) tanácstag azt javasolta, hogy a lakosság számarányát figyelembe véve, a reklámtáblákon 75 százalék arányban jelenjen meg a magyar szöveg. Berecki Kinga kifejtette, a szabályozás a magyar cégvezetők esetében is szükséges, hiszen ők sem mindig használják a magyar nyelvet, nem elég öntudatosak. A multinacionális cégek sem figyelnek eléggé a regionális jellegzetességekre, ezt helyi szinten kell támogatni – mutatott rá. Sztakics Éva alpolgármester kifejtette, mivel mindenki ért románul, a vállalkozók gyakran kényelemből hajlamosak csak román nyelven népszerűsíteni a termékeiket. A határozat szerint a kötelező kétnyelvűséget több módon lehet érvényesíteni: a reklámfelület lehet kétnyelvű vagy felváltva magyar és román nyelvű.
A pannók tartalmának lecserélését különben is be kell jelenteni az urbanisztikai bizottságnak, így ellenőrzés alatt tudják tartani, ha egy hétig románul, majd egy hétig magyarul fogalmazzák meg a reklámot. Amint arról beszámoltunk, a Kovászna megyei prefektúra hivatalos állásfoglalást kért a kormánytól a kétnyelvű táblák alkalmazására vonatkozóan. György Ervin prefektus tegnap a Krónikának elmondta, még nem kaptak választ Bukarestből. A nyár folyamán az alprefektus a magyar nyelv használata ellen indított hadjáratot, többek között a Domo üzletláncot is felszólította, hogy reklámtáblákon ne csak magyarul hirdessen, majd György Ervin körlevélben szólította fel a közintézményeket, hogy használjanak kétnyelvű táblákat. Arról is beszámoltunk korábban, hogy júniusban a kolozsvári városháza megbüntette a helyi RMDSZ-t, mert a szövetség által szervezett, az erdélyi konzultációt hirdető pannója kizárólag magyarul tájékoztatja a polgárokat az akcióról.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Kopjafák az aradi vértanúknak
Újabb kegyhellyel gazdagodott Sepsiszentgyörgy. A Bod Péter Megyei Könyvtár mögötti téren állították fel tegnap az aradi vértanúk emlékét idéző tizenhárom kopjafát, Balázs Antal nyugalmazott tanító ajándék alkotását.
Több százan vettek részt az aradi vértanúk emléke előtt tisztelgő sepsiszentgyörgyi rendezvénysorozaton. Kezdetként az Erzsébet parkbeli ’48-as emlékműnél a rétyi Kováts András Fúvószenekar ünnepélyes zenéjére koszorút helyeztek el a megye és a város elöljárói, politikai pártok és civil szervezetek képviselői.
Ezt követően a tömeg felvonult a könyvtár mögötti térre, ahol Antal Árpád polgármester a kivégzett honvédtábornokok életének és áldozatának értelméről beszélt. Rab Sándor, a Székely Mikó Kollégium történelemtanárának kort idéző előadását követően az alkotó, Balázs Antal mesélt a kopjafák elkészítésének ötletéről, a Kárpát-medence különböző szegleteiből érkezett nyersanyag eredetéről. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kopjafákon nem csak a mártírhalált halt honvédtábornokok neve olvasható, hanem az alapanyagul szolgáló fa neve is magyarul és latinul. Köszönetet mondott az adományozóknak és segítőknek, majd aradi földdel töltött, nemzetiszín szalaggal díszített diókat osztottak szét a résztvevők között. A kopjafák lelkészi megáldását követően mikós diákok idézték fel a mártírok kivégzés előtti utolsó mondatait, majd a Himnusz eléneklése zárta a tartalmas megemlékező rendezvényt.
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarellenes igazságszolgáltatás (Kettős mérce a román bíróságon)
A román igazságszolgáltatás részrehajlásáról, az elfogult ítéletekről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Két, majdnem egy időben érkezett végzést hasonlított össze: június végén kapta meg a döntést, mely értelmében megkímélik a börtöntől, de pénzbírságra büntetik, amiért levetette a román zászlót a Lábas Házról, pár nappal később pedig válaszoltak Tamás Sándorral közösen megfogalmazott feljelentésükre: nem találták bűnösnek azokat a filmfelvételről azonosított fiatalokat, akik meggyalázták Gábor Áron kökösi emlékművét.
A Lábas Ház zászlójának esetében a brassói román ügyész indoklása a következő: mivel két kiskorú gyermek eltartója, és nem visszaeső, azt javasolja, ne börtönbüntetéssel sújtsák Antal Árpád polgármestert, hanem a maximális pénzbírsággal. Elítélendőnek találták, ahogy a romániai hivatalos jelképekhez viszonyul. Antal Árpád kiemelte, a törvények valóban lehetővé teszik, hogy a civil szervezetek székházukra kitegyék a román zászlót, ám a Mihai Viteazul Szövetség egyetlen szobát kapott a Lábas Házban, azt ingyen használta, elvárták volna tőlük, hogy konzultáljanak a többi, ott székelő szervezettel, illetve a tulajdonos önkormányzattal. A levétellel azt akarták elkerülni, hogy mindenki oda és olyan zászlót biggyesszen ki, ahova és amilyent akar – mondotta. Ezt találta sértőnek, román jelképeket gyalázónak a bíróság. Ezzel szemben semmi elítélendőt nem láttak abban, hogy részeg fiatalok levizelik, ürülékkel kenik be Gábor Áron kökösi sírját, és egyértelmű üzenetként is megfogalmazzák, "a magyaroknak" szánják gesztusukat. A Facebook közösségi portálon népszerűsített filmecske szereplői ellen feljelentést tett Antal Árpád és Tamás Sándor emlékműgyalázás, közszeméremsértés, csendzavarás és diszkriminációra való felbujtás miatt, ebben az esetben azonban a bíróság nagyon engedékenynek bizonyult. Az ügyészi indoklás szerint az amúgy név szerint azonosított fiatalok alkoholos befolyásoltság alatt cselekedtek (ezt ő enyhítő körülménynek tekinti, amikor a jog általában súlyosbítónak), tettüket nem lehet sértőnek és diszkriminációra való felbujtásnak tekinteni – áll az ítéletben. Ez esetben az ügyészség nem javasolta a bűnvádi eljárás elindítását. Antal Árpád szerint a két ítélet összehasonlításából következik: a román igazságszolgáltatásban tapasztalható a magyarellenes hangulat, elmondta, keresi a lehetőséget, hogy a két döntést európai fórumoknak is bemutassa. Felhívta a figyelmet, pár tucatnyi itt élő román folyamatosan mérgezi az együttélést, név szerint is megemlítette a notórius feljelentőket: Dan Tănasă, Dan Suciu, Ioan Lăcătuşu, Maria Peligrad és Codrin Munteanu, akik állandóan provokálnak, románellenesnek akarják beállítani a magyar város- és megyevezetőséget. "Mi csak a magyar érdekeket próbáljuk érvényesíteni, nem a románság ellenében" – fogalmazott Antal Árpád. Hozzáfűzte: bosszantó, hogy "mások" ezeket az embereket támogatják, utalt a Dan Suciut alkalmazó baróti polgármesterre. Tamás Sándor megyeitanács-elnök szerint a "lejárt szavatosságú MPP-s politikusok" támogatják "ezeket", míg ők azon dolgoznak, hogy pályázatokat készítsenek, pénzt hozzanak a megyének. Antal Árpád úgy látja: nem véletlen mindaz, ami történik, nagyon nagy a nyomás Sepsiszentgyörgyön, hiszen Erdélyben a legnagyobb magyar többségű várossá vált, sokan dolgoznak azért, hogy ez megváltozzék.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Antal Árpád: magyarellenes az igazságszolgáltatás
Magyarellenes hangulat uralkodik a román igazságszolgáltatásban – állapította meg Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján két ügyészségi végzést hasonlított össze, hogy így illusztrálja: különböző elbírálásban részesülnek a magyarok, illetve a románok.
A polgármestert ezer lej bírságra ítélte az ügyészség, amiért a Lábas ház homlokzatáról levétette az egyik román alapítvány által önkényesen kitett román zászlót, miközben a kökösi Gábor Áron-emlékművet meggyalázó román fiatalok ellen nem indítottak eljárást. Antal Árpád hangsúlyozta, a két döntést egymás mellé teszik, ezekhez csatolják Szonda Szabolcs megyei könyvtárigazgató meghurcoltatásának dokumentumait, és az európai fórumokhoz fordulnak.
A polgármester elmondta, az ügyészség úgy ítélte meg, ő megsértette a román nemzeti szimbólumokat, visszaélt hivatalával, amikor a Lábas ház homlokzatáról levetette a román zászlót. Az elöljárót a Mihai Viteazul Alapítvány jelentette fel, amely néhány évvel korábban azért kardoskodott, bontsák le a műemlék épületet, hogy jobban érvényesüljön az ortodox katedrális. Antal Árpád hangsúlyozta, a civil szervezetek valóban kitehetik a román zászlót a székházukra, de az önkormányzat nem az egész Lábas házat adta át az alapítványnak, hanem egy termét. Nem a zászlóval van a gond, hanem az eljárással, magyarázta az elöljáró. Antal Árpád megtámadta az ügyészség határozatát, ám visszautasították a keresetét. A kökösi emlékművet meggyalázó fiatalokról viszont megállapítja az ügyészség, hogy tettüket alkohol hatása alatt követték el, ezért ellenük nem indul eljárás.
Mint arról beszámoltunk, a tavasszal Antal Árpád és Tamás Sándor büntetőjogi feljelentést tett három férfi ellen, akik meggyalázták az 1849-es kökösi csata helyszínén álló Gábor Áron-emlékművet, az erről készült filmfelvételt pedig feltöltötték egy videómegosztó portálra. „A magyaroknak” című félperces felvételen az látható, amint egy férfi vizel az emlékmű előtt, egy másik pedig a meztelen fenekét fordítja a márványtábla felé. Antal Árpád polgármester és Tamás Sándor háromszéki tanácselnök csütörtöki sajtótájékoztatójukon kifejtették, néhány tucatnyi románt nem a békés együttélés érdekel, és ha a székelyföldi politikusok reagálnak a támadásaikra, románellenesnek titulálják őket. Újságírói kérdésre a két politikus elmondta, Dan Tănasă, Dan Suciu, Codrin Munteanu, Ioan Lăcătuşu, Maria Peligrad neve szinte minden ellenük irányuló feljelentésben szerepel, az önkormányzatok átlag napi egy beadványt kapnak tőlük a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférést szabályozó 544-es törvény alapján.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Dúl a feliratháború (Kötelező a magyar elnevezés használata)
A kormányhivatalokban és a dekoncentrált intézményekben is kötelező a magyar feliratok használata – ezt válaszolta az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala Kovászna megye prefektusának kérdésére. György Ervin a közigazgatási törvény értelmezhetősége miatt fordult a bukaresti intézményhez, végre tisztázandó, milyen épületeken, hivatalokon kötelesek feltüntetni a hivatalos jelzéseket egy nemzeti kisebbség anyanyelvén.
A prefektus tegnap újabb körlevélben szólította fel az összes intézményt, hivatalt, használják a magyar nyelvet is tábláikon, megnevezéseikben, mert ez törvény által előírt kötelességük. György Ervin elmondta: egyfajta tábla- és feliratháború indult meg Sepsiszentgyörgyön, most már nem csak román feljelentők bombázzák észrevételeikkel, de beindult a magyar gépezet is, magánszemélyek, hivatalosságok egyaránt küldik jelzéseiket, nemcsak a magyar elnevezés hiányát észrevételezik, de fotókkal illusztrálják, hol rozsdás a tábla, hol kopott a román lobogó. Ebbe a sorba állt be Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor megyeitanács-elnök is. György Ervin, Kovászna megye prefektusa mindezt a jövő évi választások számlájára írja, kampány közeledtével mindig "élénkül a feljelentés-forgalom", román és magyar rész egyaránt politikai tőkét kíván kovácsolni a zászlós, táblás, feliratos problémákból. "Lassan-lassan megoldódnak ezek a kérdések, a dekoncentrált intézményekre is kikerülnek a magyar elnevezések" – mondotta György Ervin. A kormánybiztos hozzátette: a feljelentgetősdi elsősorban a politikusokat foglalkoztatja, nem hiszi, hogy az embereknek ez lenne a legnagyobb gondjuk, ezt tartanák a legfontosabb megoldatlan kérdésnek.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Prefektusi felszólítás: kötelező a kétnyelvűség az állami közintézményekben is
Az állami közintézményekben is kötelező a kétnyelvű feliratozás – szögezte le a Kovászna megyei prefektúra megkeresésére a kormány etnikumközi kapcsolatokat felügyelő főosztálya. György Ervin prefektus hétfőn sajtótájékoztatón elmondta, körlevélben szólítja fel az állami közintézményeket, hogy a 75 százalékban magyarok lakta Kovászna megyében kötelező módon tüntessék fel magyar nyelven is a hivatal megnevezését.
Mint arról korábban beszámoltunk, a prefektúra azért kért hivatalos állásfoglalást a kormánytól a kétnyelvű táblák alkalmazására vonatkozóan, mert a jogászai szerint nem egyértelműek az erre vonatkozó törvények.
Az intézmény jogászai úgy vélték, bár a Románia által ratifikált, nemzetközi előírások megengedő jellegűek, a 215-ös számú helyi közigazgatási törvény csak a helyi önkormányzatokat és az alárendeltségükben levő intézményeket kötelezi arra, hogy szavatolják az anyanyelvhasználat jogát azokon településeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Mivel a törvény az állami intézményeket nem sorolta fel, nem volt egyértelmű, hogy lehet-e ezeket kötelezni a kétnyelvűségre.
Magyar bejelentések is vannak
György Ervin hangsúlyozta, a hivatalos állásfoglalásra hivatkozva már kötelezheti a megyei intézményeket a kétnyelvű táblák használatára. A kormánymegbízott elmondta, egyre több bejelentés érkezik az intézményhez, amelyekben a nyelvi jogokra vonatkozó hiányosságokra figyelmeztetik a prefektúrát. Míg korábban leginkább a román feliratok, a román zászló hiánya miatt tettek panaszt, az elmúlt hónapokban a magyarok is jelzik a törvénytelenségeket, a kétnyelvű feliratok hiányát, azt, ha rozsdás, megrongált magyar táblákat látnak, vagy azt, hogy az állami közintézményekben sem kifogástalan a román zászlók állapota. Gyakran fényképeket is mellékelnek a bejelentéshez, mondta György Ervin, aki szerint megfigyelhető, hogy a választásokat megelőző időszakban több bejelentés érkezik a kormányhivatalhoz, mint máskor.
Mint ismeretes, Kovászna megyében a nyár folyamán robbant ki a „nyelvháború”, amikor Valentin Ionaşcu alprefektus, kihasználva, hogy felettese pihenőszabadságát tölti, a közintézményeket és kereskedelmi társaságokat is felszólította: az elnevezések feltüntetésében ne használják a magyar nyelvet, vagy kötelező módon minden esetben használják a románt is.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat októberi ülésén elfogadta azt a szabályozást, mely szerint a város közterületén megjelenő hirdetések legalább 50 százalékának magyar nyelvűnek kell lennie. Antal Árpád polgármester korábban hangsúlyozta, a prefektúrának nemcsak a román, hanem a magyar nyelvhasználat felett is kell őrködnie.
Feltérképezték a közintézményeket
Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) háromszéki elnöke korábban elmondta, az ifjúsági szervezet feltérképezte a kétnyelvűséget, negyven közintézményben fotóztak. Kiderült, a közvetlenül a prefektúra alárendeltségébe tartozó gépjármű-bejegyzési hivatalnál és az útlevélosztályon egyáltalán nincs magyar felirat, de az állami levéltár, a rendőrség, a katonaság és a csendőrség sem feliratoz magyarul. Míg a homlokzati táblák többsége kétnyelvű, az intézmények honlapjain, általában csak románul tüntetik fel a közhasznú információkat. A tanulmányt, mely jelenleg feldolgozás alatt van, később ismertetik.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Magyar napok Szebenben
A medgyesi Traube Művelődési Házban tartott ünnepélyes megnyitóval pénteken kezdődik a XIII. Szeben Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat, a Szeben megyei magyar közösség legnagyobb és legátfogóbb kulturális rendezvénye.
A megnyitón részt vesz Kelemen Hunor, Románia kulturális minisztere, az RMDSZ elnöke, Winkler Gyula az RMDSZ európai parlamenti képviselője, Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Széll Lőrinc az Országos Ifjúsági Hatóság alelnöke, Teodor Neamţu Medgyes polgármestere.
A szervezők közleménye szerint az eseménysorozat új dimenziókat ölt, idén ugyanis tíz, magyarok által is lakott településen, 19 helyszínen, közel 30 eseményre látogathatnak el az érdeklődők. „A tíznapos rendezvénysorozat műsorai mindenkihez szólnak, fiatalokhoz és idősekhez, gyermekekhez és felnőttekhez, mindenkihez, aki kedveli a magyar hagyományokat, a kultúrát és a zenét” – fogalmaznak közleményükben a szervezők.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Félrevezető szórólapok (Nem az MPP székelykedik)
Szinte megszokottá vált, minden jelentősebb esemény előestéjén félrevezető, diverziós szórólapok lepik el Sepsiszentgyörgyöt.
Nem történt ez másképp a népszámlálás kezdetét megelőző napon sem, több sepsiszentgyörgyi postaládában jelent meg (szerkesztőségünkbe Antal Árpád polgármester juttatta el) az MPP magyarság vállalására buzdító szórólapjának mintájára egy képeslap, amely arra biztatja a polgárokat, vallják magukat székelynek: "Vállald nemzeted az októberi népszámláláson! Mindig székelyek voltunk! Székelyeket Székelyföldnek!" "Nem ez az MPP üzenete, mi végig következetesen arra biztattuk az embereket, vallják magukat magyarnak a népszámláláson. Egyértelműen diverzióról van szó, valakik a magyarság megosztását akarják elérni, és bármilyen eszközt bevetnek" – fogalmazott Kulcsár-Terza József, az MPP megyei elnöke. Nem kizárt, a következő napokban más próbálkozások is lesznek – figyelmeztetett, de azt is leszögezte, nem szabad engednünk, hogy ez a megosztási kísérlet sikeres legyen. Az MPP elnöke kijelentette, a mai nap folyamán feljelentést tesz a rendőrségen a pártja nevével visszaélő szórólapok miatt.(-kas)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Népszámlálás: sok a rendellenesség
Alig kezdődött el, máris rengeteg rendellenességet jelentettek a lakosok a népszámlálás kapcsán, a csütörtöki panaszok elsősorban a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatosak. A legsúlyosabb visszaélést Kolozsvárról, a Györgyfalvi lakónegyedbeli Detunata utcáról jelentették, ahol a számlálóbiztos indokolatlanul visszautasította a nemzetiséget, anyanyelvet és a vallást rögzítő P űrlap bemutatását, és a háztartásra vonatkozó adatokat rögzítő G űrlapot is csak többszöri felszólításra vette elő, a kitöltését azonban határozottan viszszautasította.
Máté András megyei RMDSZ-elnök a bejelentés alapján panaszt emelt a kolozsvári népszámlálási bizottságnál a törvénysértő cenzor felelősségre vonását, illetve a panasztevő adatainak megfelelő regisztrálását kérve.
Elutasított etnikai, vallási jellemzők
Rendellenességre hívták fel a figyelmet Brassóból is, ahol a számlálóbiztos egy magyar családnál a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdést azzal vezette fel, hogy ezekre nem kötelező válaszolni. A válaszadó jelezte, hogy nyilatkozni szeretne, amit a cenzor csak többszöri felszólításra volt hajlandó tudomásul venni. A megyei RMDSZ ügyvezető elnöke panaszt tett a városi és megyei népszámlálási bizottságnál. Sepsiszentgyörgyön egy kérdezőbiztos nem volt hajlandó regisztrálni azon személyek adatait, akik nem tartózkodtak otthon. A megkérdezett az RMDSZ által működtetett zöld számon jelezte a rendellenességet, minek következtében a szövetség megyei szervezete felszólította a megyei statisztikai hivatalt, amely orvosolta a kérdést. Az Arad megyei Fazekasvarsándon több háztartásban ceruzával akarták kitölteni az anyanyelvre, nemzetiségre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatokat. Az RMDSZ panaszt tett a helyi népszámlálási bizottságnál, így az érintett személyek adatait ismét rögzítik. Bihar megyében több településről is jeleztek rendellenességeket a polgárok az RMDSZ megyei szervezetének forródrótján. Több ízben is előfordult, hogy a számlálóbiztos vagy nem akarta helyben beírni a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatokat, vagy azt állította, hogy családtagnak nem áll jogában nyilatkozni hozzátartozója etnikai és vallási jellemzőiről.
Kovács Péter RMDSZ-főtitkár az esetek kapcsán elmondta, ezek is igazolják, hogy amennyiben a magyar válaszadók időben jelzik a rendellenességeket, kiküszöbölhető a probléma. Ismételten felhívta a figyelmet, hogy a számlálóbiztosnak minden esetben fel kell tennie a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdést, és a választ be kell vezetnie az űrlapra. Akik rendellenességet tapasztalnak, a szövetség által működtetett 0800-802009-es, ingyenesen hívható zöldszámon vagy a helyi RMDSZ-nél jelezhetik, a bihari szervezet egy mobilszámot is működtet a cenzus alatt, a 0742–084503-as szám éjjel-nappal hívható. 
Diverzió Sepsiszentgyörgyön
A népszámlálás első napjára, csütörtökre virradóra Jelentem: székely vagyok! feliratú lapok jelentek meg a sepsiszentgyörgyi postaládákban, amelyek megtévesztésig hasonlítanak a Magyar Polgári Párt (MPP) Jelentem: magyar vagyok! mottójú képeslapjára. Antal Árpád polgármester is kapott egyet, ő hívta fel az MPP vezetőinek a figyelmét a diverzióra, majd sajtótájékoztatóra hívta Kulcsár Terza József megyei elnököt, hogy tisztázza a félreértést. Utóbbi hangsúlyozta, pártjának semmi köze a reklámanyagokhoz, feljelentést tett az ügyészségen, hogy ismeretlen tettesek visszaéltek az alakulat nevével és logójával. Mint arról beszámoltunk, az MPP Jelentem magyar vagyok! felirattal több ezer képeslapot szórt ki Erdély-szerte. A diverziós lapokon ugyanaz a kis huszár látható, a másik oldalon az MPP logója jelenik meg a következő szöveggel: „Vállaljad (sic!) nemzetedet az októberi népszámláláson! Mindig székelyek voltunk! Székelyeket Székelyföldnek!”.
Antal Árpád hangsúlyozta, a magyar közösség számára fontos események előtt gyakoriak a hasonló diverziók, volt már a választások vagy március 15. előtt is. Szerinte a diverzió hátterében azok állnak, akiknek érdekük, hogy a népszámlás után az derüljön ki: csökkenjen a magyarság aránya. Sepsiszentgyörgy Románia legnagyobb, többségben magyarok lakta városa, 2002-ben a lakosság 75 százaléka vallotta magát magyarnak. Akkor a székely nem jelent meg külön etnikumként, ám mindössze 14-en szerepeltek a „más nemzetiségű” öszszesítésnél, valószínűleg ők székely nemzetiségűnek vallották magukat. Antal Árpád elmondta, a román hatalom már 1930-ban próbálkozott azzal, szerencsére sikertelenül, hogy a székely etnikum megjelenjen a népszámlálási íveken, majd 1977-ben ez megtörtént. Az RMDSZ 2011-ben sem tudta ezt az opciót kivetetni, holott a román regionális identitást, például a mócként vagy morosánként bemutatkozókat automatikusan román nemzetiségűnek regisztrálják. Szász Jenő MPP-elnök csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján egyébként felrótta az RMDSZ-nek, hogy nem sikerült megakadályoznia, hogy az űrlapokon a maghiar mellett az ungur, a secui és a ceangău is megjelenjen etnikumként.
Eközben a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma bejelentette, hogy a három megyében felügyelni fogja a népszámlálás menetét. A szervezet ezt azért tartja szükségesnek, mivel „a magyar szervezetek túlzott etnikai jelleget tulajdonítanak ennek a közigazgatási akciónak. Mint írják, a magyarok „különböző manipulációs eszközökkel mesterségesen növelnék a magyarság számát”, hogy alátámaszthassák a területi autonómia igényét.
A népszámlálás kezdése egyébként országszerte gondot jelentett a számlálóbiztosok nagyszámú visszalépése miatt, Kolozsváron például csütörtökön reggel 160 cenzor visszakozott és napközben is zajlott a pótlistán lévők felkészítése. Emil Boc kormányfő a helyzet kiértékelését kérte. (A pszichológiai küszöb alatt? A 20 milliós „pszichológiai küszöb” alá csökkenhet Románia lakosságának hivatalos száma – figyelmeztet Mircea Kivu szociológus. A szakember szerint a lakosság száma 21 millióra tehető, de ebből 2–3 millióan külföldön dolgoznak, és többé-kevésbé le vannak telepedve ott. Hangsúlyozta, hogy a hiányzók az aktív lakosság soraiból kerülnek ki, így az új adatok szerint a lakosság még nagyobb része lehet eltartott, azaz nyugdíjas, munkanélküli vagy kiskorú.)
Krónika (Kolozsvár)

Csalók a népszámlálók
Elmulasztják a nemzetiségre vonatkozó adatok pontos rögzítését a kérdezőbiztosok
Mintegy 5,5 millió lakos adatait összesítették és 2,2 millió háztartásba jutottak el tegnapig a számlálóbiztosok, ám az eddigi jelek szerint rendkívül pontatlanul dolgoznak. Az RMDSZ helyi szervezeteihez folyamatosan érkeztek a visszaélésekről szóló hírek.
Folyamatosan érkeztek a visszaélésekről szóló hírek a népszámlálás első napjai alatt az RMDSZ helyi szervezeteihez, amelyek továbbították a kifogásokat a népszámlálási központokhoz. Négy nap alatt az ország lakosságának 16 százalékát vették nyilvántartásba, ám a visszaélések számát tekintve, jelentős lehet a hibaarány.
Megtévesztő magyar állampolgárság
Marosvásárhelyen több esetben az okozott gondot, hogy a válaszadó a nemzetiségre vonatkozó kérdésre azt válaszolta: magyar állampolgár. „Tájékozatlanság miatt mondhatták azt a helyi magyarok, hogy nem kettős, csupán magyar állampolgárok” – nyilatkozta Brassai Zsombor, a városi RMDSZ-szervezet elnöke.
A politikustól megtudtuk: több esetben a hat évnél fiatalabb gyerekek nemzetiségét nem vezették be az adatlapra a biztosok, és olyan eset is volt, amikor a nemzetiség megnevezését nem, csupán az arra vonatkozó kódot írták fel az adatrögzítők. „Ez azért lehet veszélyes, mert a feldolgozáskor megtörténhet, hogy a hiányosan kitöltött íveket nem veszik figyelembe a statisztikai hivatal munkatársai” – emlékeztetett Brassai Zsombor.
Láthatatlan toll, többszöri felszólítás
Kolozs megyében a hét végén öt bejelentés érkezett az RMDSZ helyi szervezetéhez – tudtuk meg Máté András Levente megyei elnökétől. A panaszok többsége arra vonatkozik, hogy a kérdezőbiztos „fakultatívnak” tekinti a nemzetiségre vonatkozó kérdéseket, ezért azokat vagy nem teszi fel, vagy nem veszi figyelembe a beérkező válaszokat.
Több kolozsvári magyar válaszadó arra panaszkodott, hogy könnyen törölhető írószerrel, halvány tollal vagy golyóstollal vezették fel az adatait. „Az ilyen jellegű panaszokat sajnos nem tudjuk ellenőrizni” – mutatott rá Máté András Levente.
Marthy Mátyás, a Brassó megyei RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy egy helyi népszámlálási biztos egy magyar családnál a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdéseket „opcionális” kérdésként tette fel, azzal a megjegyzéssel, hogy ezekre nem kötelező válaszolni. A válaszadó jelezte, hogy nyilatkozni szeretne ezekről a kérdésekről, amit a népszámlálási biztos szintén csak többszöri felszólításra vett tudomásul. A Brassó megyei RMDSZ az esettel kapcsolatban panaszt tett a városi és megyei népszámlálási bizottságnál.
Sepsiszentgyörgyön egy kérdezőbiztos nem volt hajlandó bevezetni azoknak a személyeknek az adatait, akik nem tartózkodtak otthon, és itt is előfordult, hogy a háztartásban élő kiskorú gyerek nemzetiségét nem rögzítették. A panaszosok az RMDSZ által működtetett zöld számon jelezték a szabályszegéseket. A szövetség megyei szervezete felszólította a Kovászna Megyei Statisztikai Hivatalt a szabálytalanság korrekciójára, a hivatal pedig a kérésnek megfelelően eljárt az ügyben.
Antal Árpád polgármester arra hívta fel a Sepsiszentgyörgyön élők figyelmét, hogy a katolikus hívek jelezzék: a római katolikus és nem a görög katolikus egyházhoz tartoznak. A politikus szerint a még meg nem keresztelt gyerekek esetében is lehet nyilatkozni a vallási hovatartozásról, ha a család már eldöntötte, melyik egyházhoz tartozik majd a kiskorú.
Temesvárról Ferencz András olvasónk jelezte, hogy a Buziási úton azért nem vettek nyilvántartásba két magyar lakost, mert külföldön tartózkodnak, családtagjaik adatközlését pedig nem fogadták el a kérdezőbiztosok.
Illegális tollvonás
Bukaresti olvasónk arra panaszkodott, hogy a nemzetiségi hovatartozását rögzítő rubrikába először azt írta be a kérdezőbiztos, hogy az adatközlő román, majd nyomatékos kérésére golyóstollal áthúzta a rosszul kitöltött mezőt, és a korábbi bejegyzést átjavította magyarra.
„A kérdőívek javítása tilos, de ez sajnos csak későn jutott eszembe, amikor már a biztos elment. Ilyen alapon bármelyik adatlap meghamisítható” – emlékeztetett a panaszos. Ugyancsak Bukarestből jelezték, hogy a számlálóbiztos nem kérdezett rá a nemzetiségi hovatartozásra, az erre vonatkozó adatokat pedig csak az adatközlő többszöri kérésére rögzítette.
Kovács: be kell jelenteni!
„Az utóbbi napokban beigazolódott, hogy ha az emberek időben jelzik a tájékozatlanságból vagy rosszindulatból elkövetett rendellenességeket, a szövetség munkatársai el tudnak járni a probléma kezelésének érdekében” – nyilatkozta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
Az RMDSZ közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a népszámlálási biztosnak minden esetben fel kell tennie a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdést, az erre adott választ pedig jól láthatóan, tollal vagy golyóstollal kell felvezetni az űrlapra. A közleményben arra kérik az erdélyi magyarokat, hogy minden rendellenességet jelezzenek az RMDSZ helyi szervezeténél, vagy a szövetség által működtetett 0800-802009 ingyenesen hívható zöld számon.
A hét végén egyébként befejezte kampányát az érdekvédelmi szervezet népszámlálási karavánja, amely két hét alatt több mint száz településre látogatott el. A szervezők abban bíznak, hogy az elmúlt napokban kiosztott szórólapok, tájékoztató anyagok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a szórványvidéken élő magyarok a megfelelő információk birtokában válaszoljanak a számlálóbiztosok kérdéseire.
Nem kötelező a személyi szám
A személyi számot nem kötelező bediktálni a kérdezőbiztosoknak, az adat kiszolgáltatásának megtagadása miatt pedig nem rónak ki büntetést – nyilatkozta a hétvégén Vladimir Alexandrescu, az Országos Statisztikai Hivatal szóvivője. Georgică Severin szociáldemokrata képviselő vetette fel a hét végén, hogy a személyi számok rögzítése lehetőséget nyújt a választási csalások előkészítésére, erre a vádra reagált a statisztikai intézet a szóvivő állásfoglalásával.
Alexandrescu az adatrögzítés menetével kapcsolatban elmondta, hogy a lakosság többsége együttműködik a kérdezőbiztosokkal, bár gyakori, hogy a kérdezőbiztos az előzetes egyeztetések ellenére sem találja otthon az adatközlőket. „Ebben az esetben annyiszor kell visszatérni az érintett háztartáshoz, ameddig az adatszolgáltatás meg nem történik” – emlékeztetett a szóvivő, aki hozzátette, az információk visszatartása miatt még nem bírságoltak meg senkit.
Elvileg 4500 lejig büntethető az, aki nem nyilatkozik a számlálóbiztos által feltett kérdésekre, Vladimir Alexandrescu szerint azonban ez a lehetőség csupán „elrettentésként” szolgál, és csak a „legvégső esetben” bírságolnak.
Becslés: húszmillió alá csökkent a lakosság
Húszmillió alá csökkenhet Románia lakossága, becslések szerint hárommillió román állampolgár távozott külföldre az elmúlt tíz évben – jelentette ki Remus Anghel román szociológus.
A Kolozsváron működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa az MTI-nek kifejtette: a külföldön élő román vendégmunkások pontos száma nem ismert, hiszen sem Romániában, sem a különböző célországokban nem létezik pontos statisztikai kimutatás róluk. Más források szerint a külföldre települt romániaiak száma a négymilliót is meghaladja, a távozók 7 százaléka pedig magyar nemzetiségű.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Brüsszeli hullámok Sepsiszentgyörgyön
Nem ment simán a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tegnapi ülésén a Székelyföld brüsszeli irodájának működtetését felvállaló egyesület létesítéséről szóló határozattervezet megszavazása, bár az alapítók – a város és a megyei tanács – a jogilag kivitelezhető legegyszerűbb utat választották, ez számos képviselőnek nem nyerte el tetszését.
A brüsszeli iroda finanszírozását egy közösségfejlesztési társulás létrehozásával látják kivitelezhetőnek a kezdeményezők, mint Antal Árpád polgármester a tegnapi tanácsülésen ismertette, a társulást a város és a megyei tanács alapítaná, utólag lépnének majd be a hargitaiak (megyei tanács, városi önkormányzatok), illetve a marosiak közül, akik tudnak. Mint indokolta, azért e kevés alapító, mert így hamarabb és egyszerűbben, illetve Sepsiszentgyörgyön remélhetőleg akadálymentesen kivitelezhető a társulás jogi bejegyzése, ha több alapító lenne, könnyebben „megtorpedózható" lenne a hivatalosítás, volt már ilyenre példa.
Az ellenvetések sorát Gazda Zoltán kezdte, aki – bár kiemelte a brüsszeli iroda jelentőségét – „súlyos szépséghibának" nevezte, hogy a Székelyföld uniós lobbizásáért létesített iroda finanszírozását indulásból csupán a háromszéki és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vállalja fel, szerinte legalább a három megyei és a három megyeszékhelyi tanácsnak kellene a társulást létrehoznia, utána a Maros, Hargita, Kovászna megyei városoknak is kellene csatlakozniuk, a községektől viszont nem lehet elvárni, hogy pénzzel besegítsenek. Aztán Ivan Nicolae fogalmazott meg számos jogi kifogást, mint mondta, a határozattervezetet vissza kellene küldeni megfogalmazójának (a statútumot és az alapító oklevelet a megyei tanács dolgozta ki), hogy simítson még rajta, ráférne. A sort Bereczki Kinga zárta, aki szerint „annyi kérdés merült fel", hogy érdemes lenne átgondolni, esetleg halasztani, s majd utólag visszatérni a témára. A polgármester felvetésére, hogy mi a sok kérdés, azt felelte: az alapítók nem fedik le Székelyföld területét. Az a kérdés, mit akarunk: hogy működjék a brüsszeli iroda, vagy hogy olyan reprezentatív társulást hozzunk létre, melyet a jogi útvesztők során számtalanszor kikezdenek, s a végén nem jegyeznek be – érvelt a polgármester.
Részletkérdések megvitatása után a végső szavazásnál a határozattervezet ellen voksolt a román képviselők közül kettő, a másik kettő tartózkodott, akárcsak Gazda Zoltán, Bereczki Kinga és Bálint József is.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Székelyföldhöz való tartozásról tartanak népszavazást Kovászna megyében
Többórás, maratoni vita után, hétfőn, október 31-én megszületett a döntés Kovászna Megye Tanácsának legnehezebb napirendi pontjáról, amelynek célja, hogy népszavazás keretében döntsenek Székelyföld sorsáról. A népszavazás kérdése több hónapja foglalkoztatja a közvéleményt, Tamás Sándor a megyei önkormányzat vezetője, már korábban ígértet tett arra, hogy a kérdést a maga komolyságának megfelelően kezelik.
Az önkormányzati vezető elmondta: „Székelyföld mindannyiunk szívügye. Ha Bukarestben olyan elképzelések születnek, amelyek a székelyföldi embert bizonytalan helyzetbe hozzák, erre mindenképp reagál Háromszék, hiszen ha kulturális és gazdasági értelemben is szétszedik a régiót, arra lépnünk kell.
Nem hátrálunk meg egy ilyen fontosságú téma láttán. Ma, az MPP frakciónak szembesülnie kellett azzal, hogy az általuk előkészített tervezetben voltak súlyos tartalmi és formai hibák, többek közt kihagytak hat háromszéki színmagyar települést, amely nem férhetett volna be a megyehatárok módosításával átalakított régióba. Tehát a kiírandó népszavazásnak az a célja, hogy módosítsa Kovászna megye jelenlegi határait azzal a céllal, hogy a majdani Székelyföld elnevezésű közigazgatási egységhez csatlakozzon.”
A tanácsülésen részt vett Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád András is, aki rámutatott: „Az RMDSZ frakcióval lényegében átírtuk a tervezetet: hiányoltuk az előzetes egyeztetést, hiszen ha ez megtörtént volna, zökkenőmentes lett volna a mai ülés. Véleményem szerint abban a kérdésben, hogy akarjuk-e Székelyföld autonómiáját mindannyian egyetértünk, a kérdés az, hogy ki gondolja ezt komolyan és ki az, aki ezt a témát csupán politikai célokra használja.”
A határozat értelmében a népszavazásra 2012 március 11-én, vasárnap kerül sor. 
Erdély.ma

Nőtt a magyarok aránya
A végleges, de még nem hivatalos népszámlálási adatok Sepsiszentgyörgy esetében igazolni látszanak az előzetes becsléseket: a városban 54 641 polgár él, közülük 41 898 magyar (76,7 százalék), 12 142 román (22,2 százalék) és 417 cigány (0,8 százalék) nemzetiségű. Fogyás tapasztalható mindenütt, ám a románoknál kissé nagyobb mértékben – tájékoztatott Antal Árpád polgármester.
A legutóbbi, 2002-es népszámláláskor a háromszéki megyeközpontnak 61 546 lakosa volt, 46 113 magyar (74,92 százalék), 14 178 román (23,03 százalék) és 932 cigány (1,51 százalék) nemzetiségű. A polgármester azonban felhívja a figyelmet: a magyarság kisebb arányú fogyása elsősorban azzal magyarázható, hogy a romák jelentős része magyarnak vallotta magát, ugyanakkor azt sem szabad feledni, hogy a Szentgyörgy környéki településekre elsősorban magyar családok költöztek (s mint kiderült, nem is kis számban), ők tehát "nem fogytak el", csak éppen Árkos, Illyefalva, Sepsikőröspatak, Zalán magyar lakosságát gyarapítják. Antal Árpád szerint mindenképpen pozitív az üzenete annak, hogy majd két százalékkal nőtt a magyarság aránya.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nőtt a magyar, és csökkent a román, valamint a roma nemzetiségűek aránya Sepsiszentgyörgyön, derül ki az idei népszámlálás előzetes adataiból. Antal Árpád polgármester, a helyi népszámlálási bizottság elnöke elmondta, a városban 56 094 lakost számláltak meg, közülük 54 641-en tartózkodnak állandóan a háromszéki megyeszékhelyen.
Az előzetes eredmények szerint 41 898 sepsiszentgyörgyi nyilatkozta azt, hogy magyar nemzetiségű, azaz az összlakosság 76,7 százaléka. A kilenc évvel ezelőtti népszámlálás adataival összehasonlítva, a városban 1,78 százalékkal nőtt a magyarság aránya. Az idei cenzus során 12 142 sepsiszentgyörgyi vallotta magát román és 417 roma nemzetiségűnek. A lakosság 22,2 százaléka tehát román, míg 0,8 százaléka cigány, a románok számaránya 0,83 százalékkal, míg a cigányoké 0,71 százalékkal csökkent. Sepsiszentgyörgyön kevesebb mint százan vallották magukat székelynek, az arányuk 0,3 százalékos, de az összesítésben ők is a magyarok között szerepelnek.
Antal Árpád szerint ennél is nagyobb lehetett volna a magyarság aránya, de a magyar családok egy része kiköltözött a környező falvakba. Így például a Sepsiszentgyörgytől öt kilométerre található Árkos lakossága gyarapodott leginkább Kovászna megyében. A polgármester ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az általa ismertetett eredmények nem véglegesek, a hivatalos adatokat jóval később ismerteti a statisztikai hivatal.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Emlékműavatás Déván (A Magyar Szórvány Napja)
Jó, hogy van egy olyan nap, amikor arról beszélhetünk, mi a teendő, hogyan tudunk közösen gondolkodni és tenni mi, a szórvány- és tömbmagyarság tagjai.
A mai nap az ünnep mellett a munka napja is, amellett, hogy számot vetünk az elmúlt huszonkét év megvalósításairól, meg kell fogalmaznunk a következő évek célkitűzéseit is – hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő a Magyar Szórvány Napja alkalmából szombaton tartott dévai szórványkonferencián. A rendezvény fénypontját Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopának leleplezése jelentette.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében a nap fontosságát emelte ki, példaértékűnek nevezve a székelyföldi megyék által kezdeményezett Összetartozunk programot, mely együttműködést eredményezett Beszterce-Naszód, Temes, Fehér, Hunyad és Szeben megye, valamint Aranyosszék magyarságával. "A Minden magyar számít szlogenünk nem csak tegnap, a népszámlálás alkalmával volt aktuális, hanem ma és holnap is annak kell lennie. Jelmondatunkat a mindennapi munkával és tetteinkkel tudjuk aláhúzni és megerősíteni" – mondta zárszóként Kelemen Hunor. Dézsi Attila Hunyad megyei prefektus arra figyelmeztetett: "Mi felkiáltójelként vagyunk itt, Dél-Erdélyben az összmagyar nép számára. Ha a végvárak elesnek, a fő vár porladozni fog. Merjünk lenni, és merjünk alkotni."
A konferencián részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is, aki javaslatként fogalmazta meg: a Székelyföld ne legyen kedvezményezettje a különféle pályázatoknak, a Communitas Alapítvány kiírásaira csak a szórványban dolgozó szervezetek pályázhassanak. "A szórványmegyékben tevékenykedőknek nagyobb támogatásra van szükségük. Itt az ideje annak, hogy tegyük lehetővé a pozitív diszkrimináció alapján: ott, ahol nehezebb, ott segítsünk rá a munkára" – mondta. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az Összetartozunk programot ismertette, kiemelve: "Akkor lesz erős továbbra is Székelyföld, ha Erdélyben tudjuk stabilizálni azokat a közösségeket, ahol kisebbségben van a magyarság. Székelyföldnek belső anyaországként kell működnie a szórványmagyarság számára."
A politikusok után Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője osztotta meg gondolatait: "Élhető az élet magyar emberként a szórványban is. Álmainkat, céljainkat itt is valóra tudjuk váltani. 2300 gyereket nevelünk Dél-Erdélyben, és soha nem ért sem engem, sem a gyerekeket bántódás amiatt, hogy magyarok vagyunk. Ezek tények, amelyek biztonságot adnak. Értékelem ennek a konferenciának a hangnemét, és egyetértek vele: nem a vészharangokat kell kongatni, hanem közös célokon és ezek megvalósításán kell gondolkodnunk, partnerségben a helyi hatóságokkal." Beszédében szorgalmazta az óvodák és általános iskolák támogatását a kis szórványtelepülések esetében. "Ahol valakik mernek és összefognak, ott az álmokat valóra lehet váltani" – volt rövid beszédének fő üzenete.
A nap fénypontját Hunyad megye első köztéri magyar emlékművének, Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopának az ünnepélyes felavatása jelentette. "Amikor a múlt értékeire figyelünk, akkor természetes, hogy a múlt felé fordulunk. A mai nap a múlt felé fordulásnak és egyben a jövő tervezésének a napja, amikor Barcsay Ákos fejedelemnek emléket állítunk. Ma a XIX. században felállított és a XX. században halálra ítélt emlékét újra kihozzuk a köztérre" – hangsúlyozta Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter. Nagybarcsay Barcsay Ákos, az egykori Déva vár birtokosa, Hunyad megye főispánja, Erdély fejedelme tiszteletére a XIX. században emeltek emlékművet a Barcsay-birtok egyik parkjában. A parkot 1947 után megszüntették, mezőgazdasági területté változtatva, az emlékmű a közelmúltig egy kukoricás közepén hányatott sorsban árválkodott. "Merjük tisztelni múltunkat, elődeinket és hőseinket" – hangsúlyozta ünnepi beszédében Dézsi Attila prefektus, az emlékoszlop restaurálásának és köztérre állításának kezdeményezője. Az emlékművet Kelemen Hunor és Marcel Morar, Déva alpolgármestere leplezte le.
Délután a demográfiai tendenciákról, a nagyvárosi szórványról, valamint az EMKE Magyar Ház-programjáról tudhattak meg többet az érdeklődők. A szórványkonferencia a hozzászólások után zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. Ezt követően a dévai Művész Színházban megtartott gálaesten a Kézdivásárhelyi Városi Színház Szép Ernő Lila ákác című darabját mutatta be. Tegnap a Déva közelében található Marosillyén, Bethlen Gábor szülőházában ünnepelték meg a fejedelem születésnapját és a Magyar Szórvány Napját, ahol reneszánsz gyermekelőadásra, Bethlen Gábor életéről szóló műsorra, valamint dokumentumfilm-vetítésre került sor. Ugyancsak tegnap a szórványprogram keretében Tamás Sándor és Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere Nagyenyeden újabb együttműködési szerződést írt alá.
Megalakult az EMNT Szórványtanácsa
A Szórványtanács megalakulásával, annak konkrét struktúrájának, céljainak meghatározásával zárult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett Konferencia az Erdélyi Szórványért második, Brassóban szombaton szervezett tanácskozása. A Szórványtanács vezetésével Szegedi László református esperest, a kőhalmi szórványközpont vezetőjét bízták meg, aki hangsúlyozta, a szórványkérdést depolitizálni kell. Kiemelte, az új munkacsoportból kihagyhatatlan az egyház, az iskola és a civilek, valamint újra be kell vonni a vállalkozói réteget, amely saját forrást is biztosít majd a munkacsoport programjaihoz. A Szórványtanács körülbelül egy év alatt kívánja feltérképezni a szórványmegyék településeinek jelenlegi helyzetét, valamint az ott élő magyarok gondjait, és személyes felkeresések, kérdőívezés, statisztikai felmérések előzik majd meg a konkrét megoldáscsomagot. (vop)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kratochvil Károly altábornagy három kívánsága
Gottfried Barna és Nagy Szabolcs szerzőpáros A Székely Hadosztály története című, még nyomdafesték-illatú könyvét olvasom (Tortoma Könyvkiadó, Barót, 2011).
A téma felette érdekel, a számomra elérhető információkötegekből már évtizedek óta próbálom kiszálazni az első világháború végnapjainak kaotikus, kormányzati részről a nemzeti érdekeket eláruló időszakában az Erdély, benne Székelyföld megmentéséért szervezett egyetlen magyar katonai alakulat szerepét.
Érdeklődésemet az is ébren tartotta, hogy ismertem néhai professzorom, a nyujtódi Antal Árpád édesapja katonakori emlékeire és levéltári kutatásokra alapozott elhatározását a Hadosztály történetének megírásával kapcsolatosan, amiben aztán elhatalmasodó betegsége és halála akadályozta meg. (Nincs tudomásom a vonatkozó kéziratos örökség sorsáról.)
A sors játékának is vélhetem, hogy az előző hetekben Hódmezővásárhelyen ismét meglátogattuk dr. Benczédiné Szabó Gabriellát, aki féltett kincsként őriz egy Kívánságos Könyvet, amelyben az 1920-ban Ó-Tordáról Magyarországra repatriált család egyik tagja, Weress Ákos 1957-ig a házukban megforduló igen népes vendégsereg három kívánságát saját kézjeggyel hitelesíttette. Ebbe a "háromkívánságos könyvbe" jegyezte be Kratochvil Károly a következőket: A Székely Hadosztály 1918/19-ben hirdette a világnak, hogy Erdély határán egy büszke, önérzetes nép lakik, amely nem hajtja fejét idegen járom alá. Ez a harcias szellem maradjon meg örök időkig. Nem fog elmerülni, akármi történne, mert szívós, kitartó. A Székely Hadosztály puszta létezése halálos döfést adott Trianonnak, de Kun Bélának (is). Ő volt az első ellenforradalmi alakulat Magyarországon, erre legyen a Székely nemzet büszke – mert harcolt Magyarország integritásáért is.
Szent Kereszthegyi Kratochvil Károly alth., a Székely Hadosztály és Erdély volt katonai parancsnoka, a Mária Terézia Rend Lovagja
1943/XI.30. A Kívánságos Könyv egyébként kultúrtörténeti ritkaság. Közel négy évtized alatt 336 saját kezű bejegyzés került lapjaira – írja dr. Berényi Károly, a családi ereklye örökösének, a Gabi néni ugyancsak Gabriella nevű lányának férje. – Kratochvil Károly bejegyzése többek között ilyen beírók társaságában szerepel: Reményik Sándor, Áprily Lajos, Kosztolányi Dezső, Szerb Antal, Kodály Zoltán, Józan Miklós, Ravasz László, Szentimrei Jenő, Balázs Ferenc, Bartók Béla, Veres Péter, Kodolányi János, Kemény János, Nyirő József, Féja Géza, Bárdos Lajos, Sík Sándor, Fáy Aladár, Püski Sándor, Benedek Marcell, Czine Mihály, Nagy László. A költők rendszerint eredeti verseket is bemásoltak a Kívánságos Könyvbe. Egyébként dr. Benczédiné Szabó Gabriella lakásában méltó helyre került a magyar kultúrtörténeti ereklye, hisz itt található sok értékes antik bútor és tárgy mellett az az ó-tordai kanapé is, amelyben Jókai Mór is ült, amikor Torockón az Egy az Isten című regényéhez gyűjtött anyagot. A Weress család ugyanis Torda neves famíliái közé tartozott, amelyből Torda város több elöljárója került ki. Orbán Balázs külön fejezetet szentel történetének.
A Weress-hagyaték gondozója dr. Berényi Károly hódmezővásárhelyi közéleti elkötelezettségű orvos. A hódmezővásárhelyi Kívánságos Könyv, kultúrtörténeti értékét tekintve, magyarázó szövegekkel ellátott hasonmás kiadást érdemelne.
A korszak kutatói számára is ismeretlen Kívánságos Könyv a baráti közösségekre jellemzően bizalmas lenyomata annak a szellemi környezetnek, amelyhez a Brünnben született Kratochvil Károly, a "tiszteletbeli székely" tartozott. (Kapcsolatai Horthy, Teleki és Bethlen személyéig és köreikig is elértek.) A baróti Tortoma Könyvkiadó november folyamán A Székely Hadosztály című könyvvel székelyföldi könyvbemutató körútra indul. Ezt megelőzően a Székely Hadosztályról, a székelység utolsó végvári harcáról Domonkos László írt könyvet (Az elárult hadosztály).
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyföld–Csángóföld projekt indul
A háromszéki önkormányzat a megyeszékhelyi városházával közösen támogatási projektet kezdeményez, melynek keretében a Csángóföldön élő magyarokat szeretnék segíteni. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester elmondta, a Székelyföld–Szórvány program mintájára közhasznú egyesületet hoznak létre, és mindkét önkormányzat a jövő évi költségvetéséből különít el pénzt a csángó gyerekek magyar oktatása, vagy a korábban indított keresztszülő-program támogatására. Ezek az összegek nem jelentősek a költségvetésben, de a szórványban vagy a Csángóföldön nagy segítséget jelenthetnek – fogalmazta meg a polgármester. Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Egyesületének képviselőjével vették fel a kapcsolatot, aki ajánlott néhány Bákó megyei települést, ezeket december végén meglátogatják, és eldöntik, melyiket támogatják. Antal Árpád ugyanakkor elmondta, a népszámlálás még nem hivatalos és nem végleges adatai szerint, Sepsiszentgyörgyön mintegy százan vallották magukat csángó nemzetiségűnek, katolikusnak és román anyanyelvűnek.
Krónika (Kolozsvár)

Csángó támogatási program
Székelyföld–Csángóföld támogatási programot indít a sepsiszentgyörgyi és Kovászna megyei önkormányzat – jelentette be sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a két önkormányzat jövő évi költségvetésében különítenek el pénzösszegeket annak érdekében, hogy egy közösségfejlesztő egyesületen keresztül támogatni tudják a csángó gyerekek magyar oktatását, illetve segítik a keresztszülő programot is, amely révén egy-egy székelyföldi család támogat csángó fiatalokat.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat felvette a kapcsolatot a Hegyeli Attila által képviselt Moldvai Csángómagyarok Szövetségével, amely támogatásra ajánlott néhány Bákó megyei csángó települést. Antal Árpád szerint év végéig meglátogatják ezeket a településeket, és eldöntik, hová juttatják a támogatásokat. Az elöljáró szerint ez az akció a 2009-ben indított szórványprogramhoz hasonlít, azáltal főként a Hunyad megyei magyar közösséget támogatják.
„Lesz majd, akinek szúrja a szemét, hogy miért költünk pénzt Hunyad és Bákó megyében, de fontosnak tartjuk ezt megtenni, hiszen a sepsiszentgyörgyi és háromszéki önkormányzatok költségvetése számára nem túl nagy összegekről van szó, amelyek viszont sokat segítenek a szórványban élő vagy csángómagyar közösségeken” – fejtette ki Antal Árpád. Hozzátette: a népszámlálási adatokban meglepte őt az, hogy Sepsiszentgyörgyön mintegy 100 személy vallotta magát csángónak, katolikusnak és román anyanyelvűnek, ezért a következőkben szeretnének jobban odafigyelni erre a közösségre.
A polgármester szerint összesítették a népszámlálási űrlapokat, amelyekben már a magyarokhoz kódolták a magukat székely nemzetiségűnek vallókat, és így még inkább a magyar közösség javára módosult a sepsiszentgyörgyi népszámlálási eredmény. E szerint a háromszéki megyeszékhely lakosságának 76,8 százaléka magyar és 21,9 százaléka román nemzetiségű.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

A lámpás-ember (Csutak Vilmos-évforduló)
Készül a szobor Petrovits István műtermében. Középen a háttérben Bocskay Vince szobrász, a zsűriző bizottság elnöke
Csutak Vilmos alakja kiesett közösségünk, Sepsiszentgyörgy történelmi tudatából. A nagy többség – talán a Mikó Kollégiumban végzetteken kívül – vagy semmit nem tud róla, vagy csak hallotta a nevét.
Ez a felismerés késztette Keresztes Lászlót, a Mikó Kollégium nyugalmazott aligazgatóját, a Székely Mikó Kollégium Alapítvány kuratóriumának titkárát és Incze Sándor nyugalmazott esperest, az alapítvány elnökét, hogy a Székely Nemzeti Múzeum Alapítványával közösen kezdeményezze Csutak Vilmos egész alakos szobrának felállítását az egyre szépülő városközpontban, az iskola épületének közelében. Az alapítvány ebbéli szándéka szerencsésen illeszkedik a polgármesteri hivatal minden fontosabb magyar kulturális intézmény elé tervezett szoborállítási programjába, ugyanis Antal Árpád András polgármester elképzelése az, hogy a szobrokat a kapcsolódó intézmény közelébe állítanák, s ezek mintegy őrködnének ezen intézmények szellemisége, szellemi öröksége fölött. (A képtár bejáratához állított Gyárfás Jenő már példázza a fenti elképzelést.)
Pedig "Csutak Vilmos nagy fejezetet írt... a Székely Mikó Kollégium és a Székely Nemzeti Múzeum történetébe. Bár mindkét intézményt elődeitől örökölte, azokat megtartva, továbbfejlesztve hagyományozta az utána következő nemzedékekre. Mindkét intézmény magán viseli... egykori nagy hírű rektor-igazgatójának, illetve igazgató-őrének markáns kézjegyét. S bár ideje nagy részét a nevelői és igazgatói teendők vették igénybe, a történetírásban is maradandót alkotott" – olvashatjuk a Kriterion Kiadó 1993-ban megjelentetett, Csutak Vilmosnak emléket állító Közösség és művelődés című kötetének Egyed Ákos akadémikus által írt előszavában. Az egyre apadó emlékezet frissítésére elevenítsük fel Csutak Vilmos alakját, életpályáját, szerteágazó tevékenységét.
Zágon szülöttjét tanítójának biztatására az elemi osztályok elvégzése után a Székely Mikó Kollégiumba íratják. Az érettségin történelemből és latinból adott kitűnő feleletei arra késztetik az elnöklő Szádeczky Kardoss Lajost, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanárát, hogy rábeszélje a jogásznak készülő diákot elképzeléseinek megváltoztatására. Így történt, hogy 1898 őszén már a kolozsvári egyetem bölcsészkarán találjuk. Történelem-latin szakos oklevéllel a kezében 1903-tól alma materében vállal tanári állást. 1916-ban kinevezik az intézmény igazgatójává, melyet húsz éven át, 1936-ban bekövetkezett haláláig odaadással, szakértelemmel és bölcsességgel irányít. Ez az időszak egybeesett az első világháború román betörést hozó heteivel, nélkülözésekben és kilátástalanságban őrlődő utolsó hónapjaival, az 1918-as impériumváltozás elkeseredettségével, a kisebbségi oktatásra ránehezedő Anghelescu-féle oktatási törvény nemzetiségpusztító paragrafusainak alkalmazásával. Ilyen körülmények között Csutak Vilmosra hárult, hogy a hajlék nélkül maradt elemi, valamint polgári fiú- és leányiskolák tanulói előtt megnyissa a Mikó Kollégium kapuját, vállalva a túlzsúfoltság okozta nehézségeket és a felekezeti alapon való újjászervezés kivitelezését. Kezdeményezésére 1926–27-ben Kós Károly tervei alapján közadakozásból felépítették a Székely Mikó Leánygimnáziumot (ma Kós Károly Iskolaközpont), majd 1935-ben az internátust. Kós Károly az építkezésről értekezve arra a kérdésre, hogy Csutak honnan vette a szükséges pénzt, így válaszolt: "Előteremtette. A semmiből. A háromszéki székelyektől szedte össze krajcáronként. Három és fél milliót." Csutak Vilmos pedagógusi munkássága mellett a helytörténeti értékek kutatójaként vált ismertté. Kedvelt kutatási területe a kuruc kor helyi vonatkozásainak feltárása, amelyek a Háromszék felkelése a Rákóczi-szabadságharc idején, Az utolsó gyulafehérvári országgyűlés, Bujdosó kurucok Moldovában és Havasalföldön 1707–1711-ben című tanulmányok megírásához vezettek. Élete harminc éven át egybefonódik a Székely Nemzeti Múzeuméval, melynek őrévé 1908-ban nevezik ki. 1911–12-ben jelen van a múzeum új hajlékának építésénél, s berendezését tudós kollégájával, dr. László Ferenccel kezdi meg. A világháború alatt az épületet katonai kórháznak foglalták le. Az 1916. évi román betörés nem okozott kárt a gyűjteményben, hála Csutak kitűnő diplomáciai érzékének és Alexandru Tzigara Samurcaş európai gondolkodású tudós közbelépésének (a háború és a politikai változások miatt a teljes bebútorozásra csak az 1921–22. évi gyűjtés után kerülhetett sor). László 1925-ben bekövetkezett halála után az intézmény minden gondja-baja az ő vállára nehezedett. Csutaknak köszönhetően maradt az intézmény "az erdélyi magyarság egyetlen igazán élő, sőt, határozottan fejlődő kulturális intézménye... egyetlen realitása nemcsak a székely, de az egész romániai magyar kultúrának." (Sas Péter) A pénzhiány mérséklésére tett intézkedéseiről Kós Károly említett írásából idézünk ismét: "a két múzeumőri lakásba két kollégiumi tanárt költöztetett (egyik ő maga); a tanári lakbért a múzeum kapja, a múzeumkertben teniszpályát építtetett, és azt bérbe adta, a múzeumőri fizetést megtakarítja: nem ád fizetést saját magának, a múzeum szolgáját, illetve kapusát nem pénzzel fizeti, de a szuterénban lakást és műhelyt ad neki, megengedi, hogy önkéntes adományokat adjon bárki a múzeum számára." Múzeumi és tudományos munkásságának fő műve s egyben betetőzője az általa szerkesztett és 1929-ben megjelent Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára, melyben olyan ismert kutatók, a művelődés jelentős személyiségei közöltek írásokat, tanulmányokat, mint Kodály Zoltán, dr. Roska Márton, Keöpeczi Sebestyén József, Huszka József, Lyka Károly, dr. Szádetzky Kardoss Lajos, Al. Tzigara Samurcaş vagy Childe V. Gordon, akik abban az időben valamilyen vonatkozásban a Székelyfölddel és annak népeivel foglalkoztak. A múzeum építési munkálatainak történetét 1933-ban Kós Károly és a Székely Nemzeti Múzeum címmel megjelent tanulmányában tette közzé. Sokirányú munkálkodása közepette sem feledkezett meg egyházáról. Mint az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának tagja hosszú éveken át eredményes egyházépítő tevékenységet fejtett ki. Az erőltetett munkaütem, az állandó feszültségben élés azonban végül is felőrölte szervezetét, és 1936. május 14-én agyvérzés következtében váratlanul elhunyt. Sepsiszentgyörgy városa sem azelőtt, sem azután nem látott akkora, végtisztességre összegyűlt tömeget, mint 1936. május 16-i búcsúztatásán. A szemerjai református temetőben alussza örök álmát. A legtöbb erdélyi folyóirat és újság megemlékezett a szomorú eseményről. Már 1936 májusában Csutak Vilmos Emlékbizottság alakult öröksége ápolására. "Csutak Vilmos lámpás-ember volt, aki akkor vállalta a Székely Nemzeti Múzeum vezetését, amikor a legnehezebb volt. Amikor mások kitelepültek Erdélyből, ő itthon maradt, azokkal együtt, akik éppen hazatértek, akár Benedek Elek, vagy Kós Károly. Nemcsak Csutak Vilmos, hanem szülőfaluja, Zágon is példája annak, hogy következetességgel és kitartó munkával jelentős eredményeket lehet felmutatni" – jellemezte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szülőfalujában 2010-ben leleplezett mellszobrának avatóünnepségén. A Mikó Kollégium déli szárnya mellett felállítandó egész alakos szobra Petrovits István munkája.
A szobor avatása november 19-én lesz.
József Álmos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Van magyar jövő
Százéves népesedési trend fordult meg Székelyföldön: ma már gyorsabban fogynak a románok, mint a magyarok – jelentette be tegnap Székely István, az RMDSZ népszámlálási bizottságának vezetője.
A romák számaránya tíz év alatt több mint egyharmaddal nőtt a Székelyföldön. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere közölte: "Hargita és Kovászna megyében kisebb mértékű volt a lakosságcsökkenés, mint az ország más megyéiben, és a magyarság számaránya is kisebb mértékben csökkent, mint a románok aránya". Hargita megyében 1956–1966 között a románság növekedése 21,7, a magyarságé 1,46 százalékos volt; 1966–1977 között a románság 43,24 százalékkal nőtt, a magyarság 11,53-mal. Háromszéken a növekedés 1977–1992 között volt jellemző: 40,15 százalékkal gyarapodott a románság, a magyarság pedig 12,41-gyel. Az októberi népszámlálás adatai szerint tíz év alatt 12,4 százalékot apadt a megyénkbeli románok száma, a magyaroké pedig 10,6-ot. Hargita megyében a magyar népesség csökkenése 6,8 százalékos, a románé 14,2 százalékos volt. A roma lakosság Háromszéken 38,4 százalékban, míg Hargita megyében 33,26 százalékban növekedett. Háromszéken a 45 381 románból 18 358 olyan településen él, ahol a polgármestertől a tanácstagig mindenki román. A Kovászna megyei románok 26 százaléka Sepsiszentgyörgyön él, 17,95 százalék arányos képviselettel rendelkezik a helyi önkormányzatokban, 6,9 százaléknak nincs politikai képviselete.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Népszámlálás: van magyar jövő
A népszámlálás székelyföldi adatait ismertették tegnap az RMDSZ főtitkárságán
Hargita és Kovászna megyében kisebb arányban csökkent a magyarok száma, mint a románoké – derül ki az idei népszámlálás székelyföldi eredményeiből, melyeket tegnap Kolozsváron ismertetett Kovács Péter RMDSZ-főtitkár, Székely István főtitkárhelyettes és Antal Árpád sepsziszentgyörgyi polgármester.
Megfordult a népesedési trend Székelyföldön: gyorsabban „fogy” a román lakosság, mint a magyar – derült ki tegnap azon a kolozsvári sajtótájékoztatón, amelyen Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Székely István, a szövetség népszámlálási munkacsoportjának vezetője és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester értékelte a népszámlálás már ismert eredményeit.
A beszámoló a Hargita és Kovászna megyei adatokra korlátozódott, mert a két megyében – néhány települést leszámítva – már ismertek a népességre vonatkozó számok. Az erdélyi magyarságra vonatkozó részletes adatsorra még várni kell.
Antal: nincs erőszakos elmagyarosítás
Antal Árpád a székelyföldi mérésekkel kapcsolatban elmondta: 2002-ben a magyarság korstruktúrája sokkal kedvezőtlenebbnek bizonyult a románságénál, ez a régió az ezredfordulón elöregedett. Egy évtized alatt azonban változtak a folyamatok.
„A két székelyföldi megyében kisebb arányban csökkent a magyarok aránya, mint a románoké. Háromszéken a románok 12,4 százalékkal, a magyar közösség 7,6 százalékkal fogyatkozott. Hargita megyében a magyarok 6,4 százalékkal, a románok 14,7 százalékkal vannak kevesebben” – hangsúlyozta a szociológus végzettségű polgármester.
Antal úgy véli, fontos eredmény, hogy sikerült megfordítani azt a trendet, ami 1910-től 2002-ig jellemezte a román–magyar arányt ebben a két megyében: az a tendencia, hogy a románok aránya folyamatosan nőtt egyik népszámlálástól a másikig, most változott. Hargita megyében 1956–1966 között jelentős növekedett a román közösség. 1966–1977 között a románok aránya 43,24 százalékkal nőtt, a magyaroké mindössze 11,53 százalékkal. Kovászna megyében a növekedés 1977–1992 között volt kiemelkedő: 40,15 százalékos növekedés volt mérhető a románok körében, míg a magyarok csupán 12,41 százalékkal gyarapodtak.
A polgármester hangsúlyozta azt is, hogy Háromszéken 45 381 románból 18 358 (több mint 40 százalék) olyan településen él, ahol nincsenek magyarok. „A polgármestertől a tanácsosokig mindenki román, nem lehet arról beszélni, hogy a magyar önkormányzatok valamilyen formában elnyomnák őket. A románok 26 százaléka Sepsiszentgyörgyön él, arányos képviselettel rendelkeznek, 10,95 százalékuk olyan településen, ahol arányos képviselet van, és csupán 6,9 százalékuk él olyan településen, ahol nem rendelkeznek képviselettel” – tette hozzá Antal Árpád.
Székely: a romák megbocsátanak
Székely István a roma–magyar viszony kapcsolatában vizsgálta a rövid távú trendeket. A főtitkárhelyettes emlékeztetett, hogy a népszámlálás előkészítésekor fontos kérdésnek számított, hogy az a 90 ezer személy, akit a környezete romának tart, és aki 2002-ben magyarnak vallotta magát, mit mond majd 2011-ben.
„A magyar és roma közösségek között kialakult konfliktusok, amelyek főleg Hargita megyében nagy sajtónyilvánosságot kaptak, nem hatottak ki az identitás vállalására, nem befolyásolták azt. Ezek a magyar közösségen belüli konfliktusok voltak, ezt bizonyítják, hogy ezeken a településeken nem nőtt számottevően a magukat romának valló személyek száma” – állapította meg a népszámlálási munkacsoport vezetője.
Székely elmondta, a kampány kidolgozásakor kiemelt kérdésnek számított az ideiglenesen külföldön tartózkodók összeírása. „Jó arányban sikerült összeírni azokat a személyeket, akik külföldön tartózkodnak. Ez azt is jelenti, hogy az itthon maradt család hangsúlyosan odafigyel a külföldön élőkre, és ez azért fontos, mert folyamatosan azt kell üzennünk nekik, hogy visszavárjuk őket” – mutatott rá a szakértő.
Kovács: a mérleg már pozitív
Bár a teljes adatsor feldolgozására még két évet várni kell, a népszámlálás mérlege politikai szempontból már most pozitívan értékelhető – érvelt az eredményekre utalva Kovács Péter.
A főtitkár úgy vélte, hogy érezhető a bizalom az RMDSZ iránt. „Az idei népszámlálás azt mutatja, hogy igenis erős a közösségi összefogás, ezt bizonyítja, hogy a magyar közösségek felelősséggel viszonyultak tájékoztató, tudatosító kampányunkhoz” – emlékeztetett a politikus. Kovács szerint a népszámlálás eddigi eredményei azt bizonyítják, van jövője a magyar közösségnek Erdélyben.
Kiss Tamás korainak tartja az előrejelzéseket
Kis Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa lapunk megkeresésére a tegnap nyilvánosságot látott következtetésekkel kapcsolatban elmondta: korainak tartja a népszámlálási adatokra vonatkozó előrejelzéseket, és bizonyos értelemben károsnak is.
„Semmit nem tudunk például a szórványban élőkről. Érhetnek még kellemetlen meglepetések, ha a székelyföldi adatok alapján próbálunk meg találgatásokba bocsátkozni” – összegezte álláspontját a társadalomkutató.
Sipos M. Zoltán
Új Magyar Szó (Bukarest)

Hargita és Kovászna megyében megfordult a száz éve tartó folyamat
Hargita megyében a magyarság aránya 84-ről 86 százalékra nőtt, Kovászna megyében pedig 76 százalék körül van. Így a két megyében megfordult egy 1910 óta tartó folyamat.
Kisebb volt a népességfogyás Hargita és Kovászna megyében, mint Románia más térségeiben, így a magyarok lélekszáma is kisebb mértékben csökkent. Ezt mutatják a romániai népszámlálás részleges eredményei.
„Egyrészt Hargita és Kovászna megyében a lakosság fogyásának a mértéke kisebb, mint Erdély, illetve Románia többi megyéjében, másrészt pedig megyén belül a magyarság fogyása, fogyásának a mértéke kisebb, mint a románságé” – mondta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Hargita megyében a magyarság aránya 84-ről 86 százalékra nőtt, Kovászna megyében pedig 76 százalék körül állapodott meg. „A székelyföldi megyékben 1910 és 2002 között folyamatosan nőtt a románoknak az aránya, és ez most először megfordult” – mondta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Maros megyében még nincsenek erről adatok.
A romániai népszámlálás egyébként nem volt zökkenőmentesen – ezt tapasztalta az RMDSZ is. „Nagyon sok probléma adódott a lekérdezés módszertana kapcsán, el egészen addig, hogy a lakosságnak egy bizonyos százalékát nem is sikerült összeírni” – közölte Székely István, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője.
Az előzetes adatok szerint azokon a többségi magyar településeken, nem csökkent a magyarok aránya, a szórványban azonban valószínűleg csökkenést mutatnak majd a végleges adatok.
hirado.hu/Duna Tv, Híradó
Erdély.ma

Márpedig Csángóföld létezik
Amikor magyar ügyet támogatunk, nem a románok ellenében tesszük, hanem abból a meggyőződésből, hogy adott kérdésben szerepet kell vállalnunk – reagált lapunk érdeklődésére Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Bákó megyei Dumitru Mărtinaş Egyesület elnökének az egyik helyi román nyelvű napilapban közzétett közleményére.
Gheorghe Bejan azt állítja, Antal Árpád a helyi adófizetők pénzét románellenes programra kívánja fordítani azáltal, hogy együttműködést tervez a moldvai csángó falvakkal. Az együttműködés gondolata egyébként nem előzmény nélküli, korábban Ferencz Csaba MPP-s tanácstag kezdeményezte, az önkormányzat vegyen részt a csángó gyermekek taníttatását támogató Keresztszülő-programban. A Dumitru Mărtinaş Egyesület, amely a csángók román eredetének bebizonyításában évek óta együttműködik a Ioan Lăcătuşu vezette sepsiszentgyörgyi Európai Tanulmányi Központtal, tiltakozik a közösségnek csángóként való megnevezése, illetve Csángóföld létezése ellen, és felhívja a figyelmet arra, hogy a román adófizető pénzén románellenes programot kíván támogatni Sepsiszentgyörgy polgármestere. Gheorghe Bejan említett közleménye is azt igazolja, hogy mennyire fontos szerepet vállalniuk a csángó kérdésben – véli Antal Árpád, aki szerint a támogatást a csángó közösség igényeire fogják építeni, azzal segítenek, amire szükség van. "A szóban forgó bákói civil szervezet megalakulása óta támadja a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét, alaptalan vádait nem vesszük komolyan" – reagál a közleményre Hegyeli Attila, az MCSMSZ ügyvezetője. A Mărtinaş egyesület elnöke azt állítja, Moldvában erőszakkal vezették be a magyar nyelv oktatását egyes falvakban, ahol a tanárok azt hangoztatják a gyermekeknek, hogy magyar identitásúak, ezzel félrevezetik, valóságos "identitáskrízisbe" kergetik őket. Gheorghe Bejan felszólítja a parlamentet, vizsgálja ki a román gyermekek magyar nyelvű oktatását Moldvában, és tegye meg a kellő intézkedéseket, mert ami ott történik, "annak súlyos következményei lesznek". A 2000-ben indult magyar oktatási programban jelenleg huszonegy faluban 992 gyermek jár az állami iskolában tartott magyar órákra – szó sincs magyar tannyelvű iskolákról, ahogy ezt Bejan félrevezetően állítja –, és közel ennyien magyar nyelvű délutáni foglalkozásokon vesznek részt. Hogy a csángók mennyire nincsenek "identitáskrízisben", jelzi az, hogy "a szülők nem kértek egyebet az iskolába benyújtott kérvényeikben, mint hogy gyermekeik tanulhassanak írni-olvasni azon a nyelven, amit ez a közösség beszél" – mondta lapunknak Hegyeli Attila.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

György Ervin: pártatlan vagyok
Nem hiszi, hogy tévedett, amikor nem támadta meg a bíróságon a sepsiszentgyörgyi utcaátnevezésekre vonatkozó határozatot – jelentette ki tegnap György Ervin Kovászna megyei prefektus.
 Mint elmondta, bár a városban valóban jóval több a magyar személyiségről elnevezett utca, mint a románról, egyetért Antal Árpád polgármesterrel abban, hogy az utcák elnevezésének is tükröznie kell az etnikai arányt. „Van Coşbuc vagy Kogălniceanu utca is, így nem lehet azt mondani, hogy magyarosították az utcaneveket” – jelentette ki a prefektus, arra reagálva, hogy egy román civil szervezet pártossággal vádolta az ügyben. „Mikor a románoknak kedvez egy döntés, a magyarok támadnak, például a székelyföldi referendum kapcsán. Ez azt jelenti, hogy pártatlan vagyok” – mondta György Ervin, kifejtve, hogy úgy érzi magát, mintha ülő és kalapács közé került volna, de a kormány képviselőjeként a törvényesség fölött őrködik.
Krónika (Kolozsvár)