IX. TDK Marosvásárhelyen
"A véletlen feltalálók korszaka véget ért"
Tegnap délelőtt nyílt meg a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia EMTE) IX. Tudományos DiákköriKonferenciája (TDK). A Sapientia koronkai campusában zajlik a kétnaposra tervezett rendezvénysorozat, amelyen mártegnap nagyszámban vettek részt a diákok. Idén a gépészmérnöki, villamosmérnöki, matematika-informatika, kertészmérnöki, kommunikáció, pedagógia és fordítói szakosztályok mutatnak be dolgozatokat. Szervezők: a marosvásárhelyi Hallgatói Önkormányzat illetve a Sapientia EMTE Műszaki és Humántudományok Kara.
A 2002-ben megtartott I. TDK-t az évek során folyamatosan növekvő érdeklődés kísérte mind a diákok, mind az oktatók, és nem utolsósorban a díjakat felajánló, a rendezvényt szponzoráló cégek részéről. A IX. TDK megnyitóján tegnap dr. Székely Gyula, a Sapientia EMTE dékánja üdvözölte a résztvevőket a kutatás fontosságát hangsúlyozva a diákok jövőbeni szakmai előrehaladásában. A díszelőadások sorozata dr. Anisits Ferenc, korunk legismertebb magyar mérnöke értekezésével kezdődött. A BMW autógyártó cég mérnöke a modern mérnök foglalkozásképéről, elhivatottságáról, feladatairól és munkájának sikerfaktorairól beszélt. A szakmák között súlyozva elmondta: szinte bármi, ami a társadalomban történik, a mérnökökhöz kapcsolódik, hiszen az emberiség fejlődését a technika befolyásolta, már a kezdetektől fogva. A technika a haladás, modernség szimbóluma, a mérnök feladata pedig az innováció: a gondolattól a megvalósításon keresztül a piaci sikerig terjedő folyamat. "A mérnökök a modern kor szupermenjei, hősei, akik a szakmai tudásuk mellett szociológiai, politikai, közigazgatási, menedzseri és ökológiai ismeretekkel, interkulturális kompetenciákkal is kell rendelkezzenek" – hangsúlyozta Anisits Ferenc. Hozzátette, sajnos, a mai mérnökképzésben nem a tehetséggondozáson van a hangsúly, hanem inkább a régi ismeretek rekapitulációján, a megtanult anyag reprodukálásán. "A véletlen feltalálók korszaka véget ért, ma mindennap új eljárásokkal találkozunk, amelyeknek nem ismerjük feltalálóját. A újítás csapatmunka révén valósul meg" – jelentette ki.
A szakmai siker azonban nem életsiker – mondotta előadása végén Anisits Ferenc –, az életsikerhez szükséges az életenergia, a kitöltött kapcsolatok, az emocionális egyensúly, a lelki béke. A Mit ér a mérnök, ha magyar? kérdésre válaszolt is: annyit ér, amennyi tisztességet, okosságot, alkotást tud adni a világnak. Értekezését a XXI. század kihívásaival zárta, felfedezésre, tanulásra, kutatásra biztatva a hallgatókat.
Egyed Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a székelyek sajátos történelméről tartott lebilincselő előadásában a székelység történelmének számos tisztázatlan kérdésére igyekezett válaszokat adni. Beszélt a székelység eredetével kapcsolatos fő irányzatokról, a székelység viszonyáról az államhatalomhoz, az erdélyi fejedelemséghez, magyar királysághoz. A délután folyamán dr. Fekete Albert, a Corvinus Egyetem előadótanára Az ember kertje címmel tartott előadást, amit borkóstoló és állófogadás követett. Ma délelőtt zajlik a szakosztályok dolgozatainak bemutatása. Több, mint 30 tanulmányt ismertetnek a szerzők, a legtöbbet a gépészmérnök hallgatók. A díjkiosztásra délután 3 órakor kerül sor.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Műszaki tanulmányok versenye a Sapientián
A műszaki szakos diákok szerepeltek túlsúlyban a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tudományos Diákköri Konferenciáján (TDK), melyet idén kilencedik alkalommal szervezett meg a felsőoktatási intézmény Hallgatói Önkormányzata (HÖK).
„Míg más években inkább a humán szakok hallgatói voltak vállalkozóbb szelleműek, idén a műszakisok voltak szorgalmasabbak” – közölte a Krónikával Séra Beátrix főszervező. Terjedelem szempontjából nem volt korlátozás, legtöbb 25 oldalas tanulmányok születtek. A prezentációk tízpercesek voltak, esetenként gyakorlati bemutató egészítette ki az előadást. Minden szekcióban háromtagú zsűri bírálta el a dolgozatokat, a legtöbb zsűritag „sapientiás” tanár volt, de kívülről is érkeztek munkatársak.
A Tudományos Diákköri Konferencián részt vett előadók között szerepelt a 72 éves dr. Anisits Ferenc Ausztriában élő nyugdíjas mérnök, aki sokáig a BMW dízelfejlesztési központját vezette. Nevéhez számtalan innováció köthető. „Olyasmiről tartottam előadást, amit az egyetemen nem tanítanak, de az életben nagyon fontos, éspedig arról, hogy mi a mai mérnök foglalkozásképe, elhivatottsága, melyek a mérnöki munka sikerfaktorai, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy ember jó mérnök legyen” – mondta lapunknak az előadó. Anisits Ferenc szerint napjainkban nem divatos szakma a mérnöki, „pedig ez az egyik legfontosabb foglalkozás”. „Most egy nyugtalan nyugdíjas vagyok, már kifutó modell, ezért is nagyon megtisztelt ez a meghívás” – jegyezte meg lapunknak Anisits Ferenc.
„A történelmet az ifjak körében terjeszteni igen nemes feladat. A székelyek történelméről mindig, bárkinek szívesen tartok előadást. Ebből a hatalmas témakörből persze csak néhány problémát emeltem ki, például azt, hogy miként sikerült a székelységnek megtartania az ősi szállásterületet” – foglalta össze előadása lényegét lapunknak a másik fő meghívott, Egyed Ákos. A történészprofesszor úgy tapasztalja, mostanában a fiatalokat igenis érdekli a történelem.
A harmadik díszvendég, dr. Fekete Albert egyetemi docens a Corvinus Egyetemről, a Tájépítészeti Karról érkezett, és Az ember kertje címmel tartott előadást. Ő egyébként erdélyi származású, Kolozsváron szerzett kertészmérnöki diplomát.
Máthé Éva
Krónika (Kolozsvár)

Megerősödni, együttműködni – bővült az SZVSZ
A Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének (SZVSZ) tagsága a hét végén Maros megyei vállalkozókkal bővült. A Hargita, Kovászna, Maros megyei üzletembereket tömörítő szervezet legfontosabb célkitűzése a kapcsolati tőke kialakítása, turisztikai stratégiák kialakítása, érdekképviselet.
Elsősorban egymás megismerésére irányult az a beszélgetés, amelyet néhány megyei vállalkozóval szervezett Marosvásárhelyen a múlt hét végén az SZVSZ. A tanácskozáson, amelyet jelenlétével dr. Anisits Ferenc, a BMW mérnöke is megtisztelt a székelyföldi magyar vállalkozók gondjairól, érdekeiről, a társadalmi felelősségvállalásról esett szó. Ötletbörzének is beillett a megbeszélés, amelynek végén konklúziókat is megfogalmaztak a jelenlevők. A szövetség tavaly július óta működik, 25 taggal, akik közül 3 egyesület és 22 magánvállalkozó – mondta el a Népújságnak Lukács László, a szervezet ügyvezetője. "Maros megyei üzletemberekkel is szeretnénk bővíteni tagságunkat, erre a találkozóra nyolc vállalkozót hívtunk meg, hatan jöttek el, akik közül már van, aki csatlakozott a szervezethez. Szeretnénk megerősödni, egymással konkrét üzleteket kötni, érdekképviseletet ellátni. Az elmúlt 20 évben mindenki a saját szekerét vitte, felépítette vállalkozását. Mára már a lehetőségek jórészt kiaknázódtak, és különösen a gazdasági válság idején szükség van arra, hogy együttműködjünk, megismerjük egymást szakterületek, érdekek szerint, hiszen így nagyobb erőt tudunk képviselni rövid, közép- és hosszú távú céljaink eléréséhez" – tette hozzá. Jeremiás László magánvállalkozó arról beszélt, hogy a politika gyakran "belefolyik" az üzletbe, az erdélyi magyar vállalkozónak nemzetisége miatt még több akadállyal kell megküzdenie az érvényesülésért. Anisits Ferenc feladatként tekintett a szervezet bővítésére, az érdekérvényesítésre, amihez stratégia szükséges és emberek, akik ezt gyakorlatba is ültetik. Nem azon kell morfondírozni, hogy mit miért nem tudunk megtenni, a megoldásokat kell megkeresni – mondotta. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a szövetség csak akkor válhat erőssé, ha komoly gazdasági alapot hoz létre és újabb tagokat szerez. Lukács László szerint nyárig 35-re szeretnék növelni a tagságot, minél jobb regionális szórásban. Az SZVSZ tagja az a vállalkozó lehet, akinek évi üzleti forgalma eléri az egymillió eurót vagy legkevesebb 100 alkalmazottat foglalkoztat, a tagdíj az alapító tagok esetében évi 4000 lej, a rendes tagok esetében 2000 lej.
(antalfi)
Népújság (Marosvásárhely)