Piszkárkosi Szilágyi Sámuel szobra Hegyközkovácsiban
Bihar megye – A Bihar községhez tartozó Hegyközkovácsiban hunyt el 1785. július 16–án Szilágyi Sámuel református püspök. Halála 225. évfordulója alkalmából vasárnap szobrot avattak tiszteletére a faluban.
A szoboravatási ünnepség Hegyközkovácsi református templomában kezdődött, ahol dr.Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Utána Forró László helyi lelkész, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) előadó tanácsosa köszönte meg a szolgálatot, majd kifejtette, kötelességünk rendezni múltunk szellemi örökségét, és ennek jegyében cselekszenek a hegyközkovácsiak: 2000–ben táblát helyeztek el a templom belső falára annak emlékéül, hogy 1792 karácsonyán ott prédikált Csokonai Vitéz Mihály (kinek nevét azóta felvette a helyi elemi iskola is – szerz.megj.), a templomkertben leleplezték a világháborúkban elesettek emlékművét, majd 2005–ben újabb kegyhelyet avattak a múlt század derekán, a falurombolási terv egyik első áldozatának tekintett, Kovácsival határos Mezőfalva felszámolására emlékezve. Ebbe a sorba illeszkedik Piszkárkosi Szilágyi Sámuel püspök szobrának felavatása, aki 1719. február 19–én Debrecenben született, majd szolgálata végeztével Hegyközkovácsiba vonult vissza, ahol 66 évesen hunyt el. Szobra vasárnap déltől a helyi kultúrház udvarán látható.
„Tudása hihetetlen, ereje nagyszerű, nemeslekűsége felülmúlhatatlan volt. (…) Ilyen emberi nagyság mellett elhalkul a szavunk, magunkat pedig törpének érezzük”, szólt Szilágyi Sámuel püspök méltatása.
Hegyközkovácsi 1780–ban épült templomának minden padsora megtelt az ünnepségre, melynek istentiszteletén dr.Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök hirdetett igét. Felidézte, hogyan is került szóba, hogy Szilágyi Sámuelnek szobrot állítsanak a faluban. Eszerint megkereste őt Forró László helyi lelkész azzal, hogy, ha már Debrecenben nem állítottak szobrot az egyházkerületük tudós püspökének, akkor megtenné ezt a falu, ahol elhunyt és eltemették. Magunkat becsüljük meg azzal, ha méltóan emlékezünk nagyjainkra, tette hozzá. Úgy jellemezte a néhai püspököt, mint aki a hatalom elvárásától függetlenül ítélt jó és rossz között, majd az általa 1775–ben franciából magyarított, minden alkalomra útmutatóul szolgáló imádságos könyvből olvasta fel a vasárnap reggelre rendelt fohászt.
Az úrasztala alá temették
A prédikáció után Forró László helyi lelkész köszöntötte a megjelenteket. Kiemelten dr.Bölcskei Gusztávot, mivel a Tiszántúli Egyházkerület vállalta a szoborállítás költségeit. A szoborét, mely azért került a kultúrház udvarára, hogy „a múlt lépjen ki a templomból, és annak kertjéből”, legyen meghatározója a falu arculatának, melyet „az úgynevezett metropolisz–övezet létrehozás, s a nagyarányú városi betelepedés könnyűszerrel külvárosi lumpenvilággá zülleszthet.” Azt is megtudhattuk, hogy a néhai püspököt az úrasztala alá temették, ám a koporsót Jakó Zsigmond professzor a bombázásoktól félve 1944–ben Budapestre menekítette. A templomot akkor nem érte kár, ellenben a Néprajzi Múzeumot igen, ahol elégtek a maradványok… A későbbiekben Szeghalmi Győző, Bihar község alpolgármestere, Angyalosy Zsoltné, a nyírbogdányi testvérgyülekezet lelkésze, illetve dr.Borsodi Tamás, Kapuvár főjegyzője köszöntötte az egybegyűlteket. Eztán a Kiss Stúdió Színház művészei, Kiss Törék Ildikó illetve Varga Vilmos (aki ugyancsak Hegyközkovácsi szülötte) szavalatai következtek, majd a kivonuláskor mindenki átvehette az egyházközség ezen alkalomra készített, Szilágyi Sámuel életéről összeállított kiadványát.
Püspökhöz méltó szobor
A kultúrház udvarán, aki tehette, az árnyékba húzódva figyelte, hogy Kovács Zoltán, a KREK főgondnoka és Szűcs Gyula helyi kurátor leleplezi a szobrot, melyről alkotója, dr.Kövér József debreceni művész elmondta: anatómiai kapaszkodó híján (nem maradt fenn arckép – szerz.megj.) nem volt könnyű dolga, amikor „püspökhöz méltó”, egyszerre szelídséget, szigort és tekintélyt sugárzó arcot kellett formázzon. Az elmúlt húsz évben több emlékhely létesült, mint az azt megelőző száz évben, ami nem csoda a korábbi rendszer kultúrpolitikájának ismeretében, mondta beszédében Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke, aki dícsérte ebben a kovácsiak buzgalmát. Az avatóbeszédet Csűry István királyhágómelléki püspök mondta, kifejtve benne, hogy Szilágyi Sámuel olyan egyházi vezető volt, aki megmutatta, hogyan kell egyszerre szolgálni Istent és a nemzetet, a közösség épülésére. A Kiss Stúdió Színház tagjainak újabb szavalatai után a nevezett négy lelkész mondott áldást a szoborra, majd a Himnusz éneklése utánkoszorúk kerültek a szobor talapzatára. A szervezők dicséretére megjegyzendő, hogy a tervezett programot időben tartották, nem téve ki a kánikula megpróbáltatásának a megjelenteket, akiket szeretevendégségre vártak a kultúrházba. erdon.ro