Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
André István
1 tétel
2009. július 29.
A rohammentősök gyors közbelépésén múlott a csíkszentkirályi André István élete július nyolcadikán, amikor egy helybéli roma férfi, bizonyos G. Gábor többször is megszúrta késével. Az esetből akkor lett országos hír, amikor a tettlegesség másnapján több mint száz helybéli rátámadt a romákra. André István elmondta, perceken múlott az élete. A késszúrások miatt annyi vért vesztett, hogy elájult. Leginkább azt fájlalja, hogy az országos és helyi médiában szenzációként tálalt csíkszentkirályi történet távol áll a valóságtól. André István egy falustársával akart elfogyasztani egy sört az egyik helyi kocsmában. Kötekedő hangnemben hozzá szólt G. Gábor, de látván, hogy részeg, csak annyit mondott neki, hogy most nincs ideje. Ekkor a roma férfi előkapta a kését, és több helyen megszúrta. Andrét bántja, hogy több sajtótermék kocsmatöltelékként festette le őt. Az is bántja, hogy a híradások szerint ő hozzávágott egy széket a késelőhöz. Ez nem igaz. – A roma szervezeteknek a felvonulás helyett azzal kellene foglalkozniuk, hogy segítsenek ennek a kisebbségnek a beilleszkedésben, mondják a faluban. A rendőrségre azért haragszanak a szentkirályiak, mert éveken át tétlenül nézte a romák garázdálkodásait. /Kozán István: A késelés, ami nem úgy volt. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./