"Idén nyáron második alkalommal rendezték meg augusztus 14-18-a között Kismaroson az Összmagyar Ifjúsági Találkozót, melyre a tavalyi másfél százzal szemben mintegy másfél ezren zarándokoltak el a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeiről. Az esemény szervezője az a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt, mely tagszervezeteivel behálózza az egész Kárpát-medencét a Székelyföldtől a Délvidékig, Budapesttől a Felvidékig. A HVIM a határon túli fiataloknak ingyen biztosította a szállást és az étkezést a Magyar Szigeten. Beregszászi Olga fél évszázad betiltott, megzenésített verseit énekelte meg, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai legutóbbi albumuk zenei anyagát adták elő. Cseresznyés Pál, a marosvásárhelyi pogrom áldozata meghurcoltatásáról szólt megrázó erejű beszámolójában. Felvidéket Popély Gyula történész képviselte, aki a szlovákok magyarellenességét és történelemhamisításait ecsetelte. Szakács Gábor és Zsuzsa a Magyar Rovásírók képviseletében érkeztek. A tábor vendége volt Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és munkatársa, Kotis Mihály. Duma előadásában vázolta a csángók történetét. Andrási Attila színházi rendező a Délvidéki Magyar Közösség részéről hangsúlyozta, hogy a második világháború előtt az ún. Vajdaságban még többségben volt a magyar elem. Az ötnapos rendezvény legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a Sajtóklub volt, Bencsik András (Demokrata), Bayer Zsolt (Magyar Nemzet), Haeffler András és Molnár Balázs (Vasárnapi Újság) részvételével. Az ún. határon túli sajtóklubon Erdélyből György Attila és Borbély Zsolt Attila volt jelen. Sok táborozó fiatal sietett segíteni az árvíz veszélyeztette Kismarosnak, töltötték a homokzsákokat. Kereskényi Sándor Szatmár megyei RMDSZ-szenátor a partiumi magyarság helyzetét és jövőjét taglalta, Raffay Ernő történész pedig a trianoni diktátumról értekezett. /Fábián Tibor: Magyar Sziget, 2002. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./"

Radikális nézetei miatt Toroczkai Lászlót több országból, így Romániából is kitiltották már. Ő nem radikális, hanem egyszerűen magyar, vallja. Ezt nem csak Budapesten meri kinyilvánítani, hanem a Délvidéken, Kárpátalján vagy akár Erdélyben. Ezért meghurcolták, volt része veszedelemben. Legalább négy állam titkosszolgálata figyeli az általa alapított Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tevékenységét. Nemrég úgy döntöttek: június 4-én Trianonban, a békediktátum aláírásának helyszínén emelnek szót a magyarságot ért igazságtalanság ellen. Toroczkait Lászlóval a Vármegyés a véres úton című könyvének kézdivásárhelyi bemutatóján készített interjút a hetilap. A HVIM öt esztendeje tiltakozik június 4-én. Tudatosítani akarják a magyar lakosságban, hogy a trianoni békediktátum évfordulója nemzeti gyász, amikor a kereskedelmi televízióban nem szabadna vígjátékokat sugározni. Bátran ki kell állni az igazunkért, a nemzetközi közvéleményt is a magyar nemzet ügye mellé szeretnék állítani, vallja. Június 2-án gyülekeznek a budapesti Regnum Marianum templom helyén levő keresztnél. Autóbusszal mennek Versailles-ba, a Kis-Trianon palotában folytatják a demonstrációt. Mintegy 500-600 tüntető indul el autóbuszokkal. A titkosszolgálatok működnek, ezt bizonyítja, hogy egy francia szervezet máris ellentüntetést jelentett be Versailles-ban. Persze a francia hatóságok nem adtak rá engedélyt, de a furcsa az, hogy míg a Kárpát-medencében is kevesen tudnak erről a megmozdulásról, már akadnak olyanok Franciaországban, akik ellentüntetést szerveznek. A román vagy a szerb titkosszolgálatok munkája lehet ebben. Az elszakított részekről is jönnek fiatalok. A Kis-Trianon palotában a magyarság köztiszteletnek örvendő személyiségei fognak felszólalni, Erdélyből Tőkés László püspök, Délvidékről Andrási Attila színházi rendező, Felvidékről Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke. Június 4-e idén pünkösdre esik, amikor sok százezer magyar Csíksomlyóra zarándokol. Ez azt jelenti, hogy Európa két, egymástól eléggé távol eső szegletében egyszerre fog a magyar fohász felhangzani. Toroczkai László mostani idelátogatásakor két órát vesztegelt a nagylaki határátkelő őrszobáján. A román határőrség szervei nem voltak hajlandók megindokolni, miért állították félre az autót, illetve miért szedték ízekre. Az egyik könyvét elkobozták. Egyébként romániai kitiltása alatt végig Erdélyben tartózkodott, a párjánál. Ezt valószínűleg a határőr figyelmetlenségének köszönheti. Toroczkai áprilisban megnősült, felesége Jászvásáron élt, a templomi esküvő idejét a nyár végére halasztották. Szegeden fognak lakni. Toroczkai aljasnak tartja, hogy a családját sem hagyják békén. Számos fenyegetés éri szüleit Szegeden, valószínűleg azért, mert az ő címükre van bejegyeztetve a Hatvannégy Vármegye Alapítvány székhelye. /Dimény Haszmann Árpád: Aki nemcsak Budapesten mer magyar lenni. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 26./

Megrendezték az első délvidéki nemzeti tábort Palicson, ahová az Egyesült Magyar Ifjúság hívta a fiatalokat. Palicson, a Szabadka melletti fürdővároskában történt talán a legtöbb magyarellenes támadás, itt ugyanis nagyon sok idegen szerb bevándorló telepedett le a délszláv háború után.  Az aracsi pusztatemplom, a tatárjárás előtt épült bencés kolostor maradványa mára Délvidék szimbóluma lett. A topolyai Sarlós Boldogasszony templom Délvidék legnagyobb katolikus temploma, Törökbecse temetőjében pedig áll az 1848–49-es forradalomra emlékeztető Hungária-szobor.   Az Egyesült Magyar Ifjúság rendezvényén kizárólag Délvidékről esett szó, a Vajdaságról nem. A Vajdaság kifejezés a terület szerb közigazgatási nevének (Vojvodina) magyar visszafordítása. Sajnálatos, hogy a délvidéki négy magyar párt közül három – kivétel a Magyar Polgári Szövetség – vajdaságinak nevezi magát.      A táborban, melynek védnöke Becsey Zsolt fideszes európai parlamenti képviselő volt, az előadók között volt Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, parlamenti képviselő, aki ötvenhatos élményeiről és a megtorlásról mesélt. A fiatalok a rovásírással is megismerkedhettek Friedrich Klára és a Demokrata munkatársa, Szakács Gábor irányításával. Matuska Márton újvidéki író, újságíró és egy fiatal történész, Forró Lajos előadást tartott az 1944–45-ös délvidéki vérengzésekről, melyekben negyven-ötvenezer magyart mészároltak le a szerb partizánok. Matuska Márton leszögezte, a szerbekkel ellentétben a délvidéki magyarság számára 1941 húsvétja volt a felszabadulás, 1944-et pedig újbóli megszállásként élték meg. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szaktudós, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának tagja és újvidéki kollégája, dr. Bozóki Antal a magyarság jogvédelmének lehetőségeit vitatták meg. Szó esett a magyar élet legalapvetőbb kérdéséről, a népesedési helyzetről, Vincze Gábor történész pedig a történelem egyik ismeretlen epizódjáról, a ma is Magyarországhoz tartozó Deszken helyi szerb partizánok által elkövetett gyilkosságokról emlékezett. Az Egyesült Magyar Ifjúság is bemutatkozott a táborlakóknak. Maurer Oszkár elnök, Strahl Zoltán alelnök és a testvérszervezet Erdélyi Magyar Ifjak elnöke, Soós Sándor beszámoltak tevékenységükről és hitvallásukról. Andrási Attila, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház vezetője, a Délvidéki Magyarok Közösségének elnöke és Rácz-Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kemény szavakkal ostorozták a legnagyobb délvidéki magyar pártot, a Vajdasági Magyar Szövetséget. A hallgatóság megismerhette annak a temerini verekedés részleteit, melynek következményeként öt magyar fiatalt összesen hatvanegy év fegyházzal sújtott a szerb bíróság. Két évvel ezelőtt egy részeg szerb férfi öt magyar fiatallal is összetűzésbe került, s ezek alaposan helybenhagyták. A fiatalokat gyilkossági kísérlettel vádolták, noha nem is mind ismerték egymást előtte, s az eljárás során számos törvénytelenség történt, az anyanyelvű beszélők megtiltásától kezdve bizonyítékok meghamisításáig. A magyar fiúk végül súlyosabb büntetéseket kaptak, mint a Hágában tömeggyilkosságokért elítélt szerb háborús bűnösök némelyike. A példátlan ítéletet a semmítőszék is helybenhagyta. A szerb jogrendre jellemző, hogy a temerini fiatalokat elítélő bíró azóta maga is börtönbe került korrupció miatt, de rács mögött van az a szerb férfi is, akit a magyar fiatalok megvertek. Őt fegyveres rablásért ítélték el. Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állandó bizottságának jegyzője az erdélyi és a délvidéki autonómiatörekvéseket hasonlította össze, megemlítve, hogy Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja még csak föl sem vetette az önrendelkezést. Fellépett a székelyföldi TransylMania, ők először játszottak Délvidéken.    /I. Gy.: Nemzeti tábor Palicson. Éledő Délvidék. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 18./

A délvidéki Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház januárban Erdély hat városában mutatja be a Magyarországon nagy sikerrel játszott A világ és a vége c. drámát, mely Wass Albert Jönnek és Adjátok vissza a hegyeimet című kisregényeinek színpadi változata, Andrási Attila rendezésében. Az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezésében zajló színdarabturné állomásai Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Nagyvárad, illetve Kolozsvár. /Wass-színdarabturné. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

Wass Albert két – a Jönnek és az Adjátok vissza a hegyeimet című – regényéből készült kétfelvonásos drámát játszotta április 1-jén szépszámú közönség előtt a Magyar Kanizsai Udvari Színház. Második erdélyi turnéjukon öt nap alatt öt erdélyi városban adták elő, mindenütt nagy sikerrel, az Andrási Attila és Péter Ferenc által színpadra alkalmazott művet. A Trianonban elszakadt Erdély történetének néhány évtizedét eleveníti fel A világ és a vége: a magyar kisebbségi sorsot, a megaláztatást. /Jámbor Gyula: A Magyarkanizsai Udvari Színház a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház a tavalyi érdeklődésre való tekintettel idén is szervez turnét a Partiumban. A délvidéki színtársulat a Wass Albert-művek nyomán készült „A világ és a vége“ című darab után most egy másik történelmi drámával érkezik, melynek címe „Magyar piéta“. Siposhegyi Péter darabját Andrási Attila, a társulat vezetője dolgozta át és rendezte színpadra, a mű az 1946-os délvidéki vérengzéseket dolgozta fel, ezenkívül helyet kap benne a 2004-es elpolitizált magyarországi népszavazás, és annak előzményei, valamint következményei, és az őszödi beszéd néven elhíresült budapesti politikai magatartás. A darab tükröt állít a csonkaországi magyar társadalom elé. Ezzel párhuzamosan egy gyerekelőadást is bemutatnak, melynek címe „Erdők meséje“, ami Wass Albert-mesék színpadi feldolgozása. /Színházi turnén a délvidékiek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 23./