Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Anastase, Claudia
6 tétel
2011. június 15.
Kivonult a városi tanácsülésről az RMDSZ frakciója
A liberálisok szerint nagyobb Iorga-tábla kellett volna a Mátyás-szoborhoz
Botránnyal kezdődött a kolozsvári városi tanács tegnapi ülése, az RMDSZ képviselői ugyanis – a szövetség megyei tanácsosaihoz hasonlóan – az első napirendi pont elhangzása előtt kivonultak az ülésteremből. A helyhatóság magyar érdekképviseleti közössége a Iorga-idézetet tartalmazó tábla, a városszéléről eltüntetett többnyelvű üdvözlő tábla, a Házsongárdi műemlék-rongálás, a városvezetőség utóbbi hetekben tanúsított magyarellenes hozzáállása miatt döntött úgy, hogy nem vesz részt a tanácsülésen. A tiltakozás e formáját megelőzően a sérelmeket Csoma Botond tanácsos közölte a polgármesterrel és a többi tanácsossal, miközben Irsay Miklós tanácsos átadott több mint 13 ezer aláírást, amelyek a műemlékek többnyelvű feliratozását kérik. A magyar képviselők kivonulása után a szociáldemokrata és a nemzeti liberális párt „hozta a formáját”, és az etnikumközi konfliktusokért a magyar képviselőkre kent mindent.
A himnuszt követően, de még mielőtt a tanácsosok rátértek volna az első napirendi pontra, Csoma Botond RMDSZ-es képviselő szót kért, és vázolta a Sorin Apostu polgármester magyarság ellen tanúsított cselekedeteit. A sérelmek felsorolása alatt Irsay Miklós átadta a polgármesternek azt a 13 515 aláírást tartalmazó iratcsomót, amely többnyelvű információs táblák kifüggesztését kéri a műemlék-épületekre, továbbá román, magyar és német nyelvű helységnévtáblák elhelyezését követeli. A határozattervezetnek szánt előterjesztést magyarok és románok egyaránt támogatták aláírásukkal.
„Kollektív döntésről van szó – nyilatkozta a kivonulást követően László Attila alpolgármester. – Ebben a pillanatban a magyar közösség minden egyes tagjától elvárjuk, és igény van arra, hogy szolidárisak legyünk egymással. Döntsük el végre azt, hogy mi elfogadható és mi nem ilyen esetekben”. Az alpolgármester szerint, amennyiben az megszűntetné a további nézeteltéréseket, az is elfogadható kompromisszum lenne, ha mindkét táblát eltávolítanák a szobortól. „Ma azzal kezdtük a napot, hogy a házsongárdi-esettel foglalkoztunk. Lassan minden napra jut már valami. Ebből legyen már elég!” – nyilatkozta végül László Attila.
Legyen nagyobb a Iorga-tábla!
Az RMDSZ-es tanácsosok kivonulása után a nemzeti liberálisok (PNL) és a szociáldemokraták (PSD) élesen bírálták a magyar tanácsosok hozzáállását.
Steluţa Cătăniciu szabadelvű önkormányzati képviselő gratulált Apostunak a Iorga-tábla kihelyezéséért, és büszkén vállalta, hogy egyike volt a tábla támogatóinak. Az etnikumközi nézeteltérésekért az RMDSZ tanácsosait tette felelőssé. Hozzá hasonlóan, bár kissé „finomabban” vélekedett párttársa, Manuel Chira is, aki hangoztatta, hogy az etnikumközi feszültségeket nem a románok vagy a magyarok generálják, hanem a politikusok. A PNL részéről a legradikálisabb Teo Peter volt, aki szerint a Iorga-idézetet tartalmazó táblának a jelenleginél is nagyobbnak kellene lennie. A PSD zászlóvivője Claudia Anastase volt, aki felállva fejezte ki helyeslő véleményét a tábla ottlétét illetően, továbbá felelőtlennek minősítette az RMDSZ képviselőit, amiért a napirendi pontokra fittyet hányva elhagyták a termet. „Ezek a megnyilvánulások nem tehetnek kárt a román nemzeti öntudatban. Felszólítom a románságot, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy Kolozsváron minél több helyen hirdessük a román gyökereket.”
A demokrata-liberálisok részéről senki sem szólalt fel.
Egyre erősebben inog a koalíciós viszony
Az RMDSZ tanácsosainak kivonulása után Csoma Botond a funari politika európaibb módszerekkel történő folytatásának vélte az eseteket. „Amennyiben nem tartják be a törvényt, tovább kell gondolnunk az együttműködést a demokrata liberális párttal, mert semmibe vesznek minket, nem tekintenek reális partnernek. Ilyen körülmények között meg kell gondolnunk, érdemes-e folytatni a koalíciós viszonyt” – nyilatkozott Csoma.
„Annak idején a város kitáblázása pontosan a Mátyás-szoborral kezdődött” – hívta fel a figyelmet Molnos Lajos, megjegyezve, hogy a PD-L-vel való koalíciót mind városi, mind pedig megyei szinten felülvizsgálják. A Iorga-tábla üggyel kapcsolatos két feljelentés eredményére még várni kell, továbbá – Molnos szavaival élve – a magyar kormány is továbbléphetne a nyilatkozatok szintjéről. „A szobor érdekében nem egyszer mentünk már ki a térre, és nincs kizárva, hogy erre újra sor kerül” – tette hozzá a tanácsos.
A koalíció képviselőházi szinten is inog. Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke – aki egyben a párt képviselőházi frakciójának vezetője is – az eset kapcsán lapunknak elmondta: „Amennyiben folytatódik a magyarellenes hangulat Kolozsváron, megtörténhet, hogy Kötő József, Máté András és Pálffy Zoltán nem szavaz a Demokrata-Liberális Párt vagy a kormány által előterjesztett tervezetekre.”
„A magyar nyelv nem idegen nyelv”
A jelenlévők az Erdélyi konzultációt hirdető magyar nyelvű reklámtábla kapcsánis megkérdezték az alpolgármestert. „Magánterületen, magánszerződés alapján kitettek egy táblát. A polgármesteri hivatalnak nincs jogköre a tábla tartalmát jóváhagyni vagy sem, mert a reklámcég és a megrendelők közötti szerződés rendelkezik a tartalom felől” – nyilatkozta László Attila, hozzátéve, hogy a városban több „idegen” nyelvű táblával is találkozhatunk. „Úgy látszik senkit nem zavar, ha angol, német, vagy bármely más nyelven reklámoznak, de amikor a magyar közösségnek célzottan információt átadó tábláról van szó, az valakinek a csőrét nagyon csípi.”
A tanácsülésen a Kolozs megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) is képviseltette magát. Részükről ifj. Deák Ferenc nyilatkozott a sajtónak, aki kijelentette, hogy addig adják Apostunak a „piros lapot”, amíg a polgármester ki nem lép az illegalitásokból. „A magyar nem idegen nyelv, hanem egy romániai állampolgári kisebbség nyelve” – fűzte hozzá ifj. Deák a reklámtábla kapcsán.
(kovács)
Szabadság (Kolozsvár)
A liberálisok szerint nagyobb Iorga-tábla kellett volna a Mátyás-szoborhoz
Botránnyal kezdődött a kolozsvári városi tanács tegnapi ülése, az RMDSZ képviselői ugyanis – a szövetség megyei tanácsosaihoz hasonlóan – az első napirendi pont elhangzása előtt kivonultak az ülésteremből. A helyhatóság magyar érdekképviseleti közössége a Iorga-idézetet tartalmazó tábla, a városszéléről eltüntetett többnyelvű üdvözlő tábla, a Házsongárdi műemlék-rongálás, a városvezetőség utóbbi hetekben tanúsított magyarellenes hozzáállása miatt döntött úgy, hogy nem vesz részt a tanácsülésen. A tiltakozás e formáját megelőzően a sérelmeket Csoma Botond tanácsos közölte a polgármesterrel és a többi tanácsossal, miközben Irsay Miklós tanácsos átadott több mint 13 ezer aláírást, amelyek a műemlékek többnyelvű feliratozását kérik. A magyar képviselők kivonulása után a szociáldemokrata és a nemzeti liberális párt „hozta a formáját”, és az etnikumközi konfliktusokért a magyar képviselőkre kent mindent.
A himnuszt követően, de még mielőtt a tanácsosok rátértek volna az első napirendi pontra, Csoma Botond RMDSZ-es képviselő szót kért, és vázolta a Sorin Apostu polgármester magyarság ellen tanúsított cselekedeteit. A sérelmek felsorolása alatt Irsay Miklós átadta a polgármesternek azt a 13 515 aláírást tartalmazó iratcsomót, amely többnyelvű információs táblák kifüggesztését kéri a műemlék-épületekre, továbbá román, magyar és német nyelvű helységnévtáblák elhelyezését követeli. A határozattervezetnek szánt előterjesztést magyarok és románok egyaránt támogatták aláírásukkal.
„Kollektív döntésről van szó – nyilatkozta a kivonulást követően László Attila alpolgármester. – Ebben a pillanatban a magyar közösség minden egyes tagjától elvárjuk, és igény van arra, hogy szolidárisak legyünk egymással. Döntsük el végre azt, hogy mi elfogadható és mi nem ilyen esetekben”. Az alpolgármester szerint, amennyiben az megszűntetné a további nézeteltéréseket, az is elfogadható kompromisszum lenne, ha mindkét táblát eltávolítanák a szobortól. „Ma azzal kezdtük a napot, hogy a házsongárdi-esettel foglalkoztunk. Lassan minden napra jut már valami. Ebből legyen már elég!” – nyilatkozta végül László Attila.
Legyen nagyobb a Iorga-tábla!
Az RMDSZ-es tanácsosok kivonulása után a nemzeti liberálisok (PNL) és a szociáldemokraták (PSD) élesen bírálták a magyar tanácsosok hozzáállását.
Steluţa Cătăniciu szabadelvű önkormányzati képviselő gratulált Apostunak a Iorga-tábla kihelyezéséért, és büszkén vállalta, hogy egyike volt a tábla támogatóinak. Az etnikumközi nézeteltérésekért az RMDSZ tanácsosait tette felelőssé. Hozzá hasonlóan, bár kissé „finomabban” vélekedett párttársa, Manuel Chira is, aki hangoztatta, hogy az etnikumközi feszültségeket nem a románok vagy a magyarok generálják, hanem a politikusok. A PNL részéről a legradikálisabb Teo Peter volt, aki szerint a Iorga-idézetet tartalmazó táblának a jelenleginél is nagyobbnak kellene lennie. A PSD zászlóvivője Claudia Anastase volt, aki felállva fejezte ki helyeslő véleményét a tábla ottlétét illetően, továbbá felelőtlennek minősítette az RMDSZ képviselőit, amiért a napirendi pontokra fittyet hányva elhagyták a termet. „Ezek a megnyilvánulások nem tehetnek kárt a román nemzeti öntudatban. Felszólítom a románságot, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy Kolozsváron minél több helyen hirdessük a román gyökereket.”
A demokrata-liberálisok részéről senki sem szólalt fel.
Egyre erősebben inog a koalíciós viszony
Az RMDSZ tanácsosainak kivonulása után Csoma Botond a funari politika európaibb módszerekkel történő folytatásának vélte az eseteket. „Amennyiben nem tartják be a törvényt, tovább kell gondolnunk az együttműködést a demokrata liberális párttal, mert semmibe vesznek minket, nem tekintenek reális partnernek. Ilyen körülmények között meg kell gondolnunk, érdemes-e folytatni a koalíciós viszonyt” – nyilatkozott Csoma.
„Annak idején a város kitáblázása pontosan a Mátyás-szoborral kezdődött” – hívta fel a figyelmet Molnos Lajos, megjegyezve, hogy a PD-L-vel való koalíciót mind városi, mind pedig megyei szinten felülvizsgálják. A Iorga-tábla üggyel kapcsolatos két feljelentés eredményére még várni kell, továbbá – Molnos szavaival élve – a magyar kormány is továbbléphetne a nyilatkozatok szintjéről. „A szobor érdekében nem egyszer mentünk már ki a térre, és nincs kizárva, hogy erre újra sor kerül” – tette hozzá a tanácsos.
A koalíció képviselőházi szinten is inog. Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke – aki egyben a párt képviselőházi frakciójának vezetője is – az eset kapcsán lapunknak elmondta: „Amennyiben folytatódik a magyarellenes hangulat Kolozsváron, megtörténhet, hogy Kötő József, Máté András és Pálffy Zoltán nem szavaz a Demokrata-Liberális Párt vagy a kormány által előterjesztett tervezetekre.”
„A magyar nyelv nem idegen nyelv”
A jelenlévők az Erdélyi konzultációt hirdető magyar nyelvű reklámtábla kapcsánis megkérdezték az alpolgármestert. „Magánterületen, magánszerződés alapján kitettek egy táblát. A polgármesteri hivatalnak nincs jogköre a tábla tartalmát jóváhagyni vagy sem, mert a reklámcég és a megrendelők közötti szerződés rendelkezik a tartalom felől” – nyilatkozta László Attila, hozzátéve, hogy a városban több „idegen” nyelvű táblával is találkozhatunk. „Úgy látszik senkit nem zavar, ha angol, német, vagy bármely más nyelven reklámoznak, de amikor a magyar közösségnek célzottan információt átadó tábláról van szó, az valakinek a csőrét nagyon csípi.”
A tanácsülésen a Kolozs megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) is képviseltette magát. Részükről ifj. Deák Ferenc nyilatkozott a sajtónak, aki kijelentette, hogy addig adják Apostunak a „piros lapot”, amíg a polgármester ki nem lép az illegalitásokból. „A magyar nem idegen nyelv, hanem egy romániai állampolgári kisebbség nyelve” – fűzte hozzá ifj. Deák a reklámtábla kapcsán.
(kovács)
Szabadság (Kolozsvár)
2012. február 14.
Városházi nem a Magyar Napokra
A Kolozsvári Városi Tanács tegnapi ülésén elsöprő többséggel leszavazták Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos azon javaslatát, hogy az önkormányzat vállalja fel hivatalosan, azaz támogassa anyagilag az idén harmadszorra megrendezendő Kolozsvári Magyar Napokat. A határozattervezet alapján az önkormányzat 400 ezer lejjel támogatta volna a városnapok, Románia nemzeti ünnepe és a szilveszteri ünnepély költségeit. A román tanácsosok politikai színezettől függetlenül elvetették az RMDSZ-es tanácsos azon javaslatát, hogy a magyar napoknak is jusson pénz: főleg azzal érveltek, hogy a májusi városnapokon vannak magyar vonatkozású rendezvények.
A kilences napirendi pont kapcsán Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos első javaslata arra vonatkozott, hogy a három említett rendezvényre szánt összeget növeljék meg 465 ezer lejre, és ebből 65 ezer lejt utaljanak a Kolozsvári Magyar Napok támogatására. Egy másik javaslata az volt, hogy maradjon meg a 400 ezer lej, de ne csak a fentebbi három rendezvény megvalósítását támogassák ebből a pénzből, hanem a Kolozsvári Magyar Napokat is. Radu Moisin megbízott polgármester szerint Molnos javaslata „nem időszerű”, mivel a májusi városnapoknak van magyar vonatkozása, és a Kolozsvári Magyar Napok még más forrásból is szerezhet támogatást, nem csak a városi önkormányzattól. László Attila alpolgármester szerint a kolozsvári magyarság számára jelzés értékű lenne, ha az önkormányzat támogatná ezt a számunkra fontos rendezvényt. Csoma Botond RMDSZ-es tanácsos, frakcióvezető pedig arra figyelmeztette tanácsos kollégáit, hogy a Kolozsvári Magyar Napok támogatásával a sokat hangoztatott multikulturalitás tartalommal telne meg. Claudia Anastase szociáldemokrata tanácsos hangsúlyozta: a Kolozsvári Magyar Napokat más forrásból – például a civil szervezeteknek kiosztandó pénzből – lehetne támogatni.
A szavazás lezajlása után László Attila alpolgármester kifejtette: számára nem volt meglepő az elutasítás, a városháza magatartása pedig semmiféleképpen nem befolyásolja a Kolozsvári Magyar Napok megszervezését, illetve lebonyolítását. – Választási évben tanácsos kollégáink még a saját árnyékuktól is megijednek. A kolozsvári magyar közösség elvárásai ennek ellenére megmaradnak, a Kolozsvári Magyar Napokat megszervezzük – mondta lapunknak az alpolgármester. Csoma Botond az ellenzék vehemens tiltakozását, intoleráns magatartását kifogásolta. Molnos Lajos zárszóként elmondta: ennek ellenére elképzelhető, hogy a Kolozsvári Magyar Napok szervezésében részt vevő Kincses Kolozsvár Egyesület részesül némi támogatásban a városháza által a civil szervezeteknek kiutalandó pénzből. Tavaly a fentebbi egyesület 2000 lejt kapott ugyanerre a célra a városházától.
Szabadság (Kolozsvár)
A Kolozsvári Városi Tanács tegnapi ülésén elsöprő többséggel leszavazták Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos azon javaslatát, hogy az önkormányzat vállalja fel hivatalosan, azaz támogassa anyagilag az idén harmadszorra megrendezendő Kolozsvári Magyar Napokat. A határozattervezet alapján az önkormányzat 400 ezer lejjel támogatta volna a városnapok, Románia nemzeti ünnepe és a szilveszteri ünnepély költségeit. A román tanácsosok politikai színezettől függetlenül elvetették az RMDSZ-es tanácsos azon javaslatát, hogy a magyar napoknak is jusson pénz: főleg azzal érveltek, hogy a májusi városnapokon vannak magyar vonatkozású rendezvények.
A kilences napirendi pont kapcsán Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos első javaslata arra vonatkozott, hogy a három említett rendezvényre szánt összeget növeljék meg 465 ezer lejre, és ebből 65 ezer lejt utaljanak a Kolozsvári Magyar Napok támogatására. Egy másik javaslata az volt, hogy maradjon meg a 400 ezer lej, de ne csak a fentebbi három rendezvény megvalósítását támogassák ebből a pénzből, hanem a Kolozsvári Magyar Napokat is. Radu Moisin megbízott polgármester szerint Molnos javaslata „nem időszerű”, mivel a májusi városnapoknak van magyar vonatkozása, és a Kolozsvári Magyar Napok még más forrásból is szerezhet támogatást, nem csak a városi önkormányzattól. László Attila alpolgármester szerint a kolozsvári magyarság számára jelzés értékű lenne, ha az önkormányzat támogatná ezt a számunkra fontos rendezvényt. Csoma Botond RMDSZ-es tanácsos, frakcióvezető pedig arra figyelmeztette tanácsos kollégáit, hogy a Kolozsvári Magyar Napok támogatásával a sokat hangoztatott multikulturalitás tartalommal telne meg. Claudia Anastase szociáldemokrata tanácsos hangsúlyozta: a Kolozsvári Magyar Napokat más forrásból – például a civil szervezeteknek kiosztandó pénzből – lehetne támogatni.
A szavazás lezajlása után László Attila alpolgármester kifejtette: számára nem volt meglepő az elutasítás, a városháza magatartása pedig semmiféleképpen nem befolyásolja a Kolozsvári Magyar Napok megszervezését, illetve lebonyolítását. – Választási évben tanácsos kollégáink még a saját árnyékuktól is megijednek. A kolozsvári magyar közösség elvárásai ennek ellenére megmaradnak, a Kolozsvári Magyar Napokat megszervezzük – mondta lapunknak az alpolgármester. Csoma Botond az ellenzék vehemens tiltakozását, intoleráns magatartását kifogásolta. Molnos Lajos zárszóként elmondta: ennek ellenére elképzelhető, hogy a Kolozsvári Magyar Napok szervezésében részt vevő Kincses Kolozsvár Egyesület részesül némi támogatásban a városháza által a civil szervezeteknek kiutalandó pénzből. Tavaly a fentebbi egyesület 2000 lejt kapott ugyanerre a célra a városházától.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. november 30.
Házsongárd-ügy: folytatódik a nacionalista hangulatkeltés
Közvitán akarnak nyomást gyakorolni a tanácsra?
Kétségbeesett felhívással fordul a történelmi egyházak, civil szervezetek és Kolozsvár lakossága felé Horváth Anna, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, mivel egyes román politikusok választási érdekektől vezérelve a temetőszabályzat ürügyén magyarellenes hangulatot, interetnikus konfliktust gerjesztenek. „Sajnos, úgy tűnik, hogy egyes román pártok számára 2012-ben Kolozsváron a magyar kártya még mindig a többletszavazatok begyűjtésének reményében időről időre elővehető, elfogadható eszköz”, áll az alpolgármesternek a Szabadsághoz eljuttatott levelében. Amint arról lapunk tájékoztatott: kedden, december 4-én 14 órakor, a kolozsvári Városháza üvegtermében nyilvános közvitára kerül sor a temetőszabályzat ügyében. „Arra kérünk minden, a Házsongárd sorsa iránt felelősséget érző személyt és intézményt, hogy jelenlétével támogassa közös ügyünket!”, hangzik el a közleményben.
Horváth Anna a közleményben kifejti: az elmúlt hónapban elkészült Kolozsvár temetőinek működési szabályzata, amely az első európai normáknak megfelelő szabályzat, és amely többek között szavatolja a meg nem váltott műemléksírok lezárását, a törvénytelen sírügyletek, rongálások és viráglopások megállítását, ugyanakkor visszaállítja a sírhelyek negyedfokú rokonsági szintig való adományozhatóságát. Az új szabályzattervezet tulajdonképpen első ízben teremti meg a sírhelyek kiutalásának átlátható rendszerét, tiszta és rendezett, biztonságos környezetet a város valamennyi temetőjében, a kolozsvári lakosok méltóságteljes kegyelethez való jogainak védelmét.
A novemberi tanácsülés napirendjére tűzött temetői szabályzatot a román tanácsosok tiltakozása miatt levették a napirendről és közvitát rendeltek el. Nemrég a polgármesteri hivatal bejelentette: a beérkezett jelzések alapján szükségesnek tartják a nyilvános közvitát. Az RMDSZ attól tart, hogy egyesek ilyen módon próbálnak nyomást gyakorolni a tanácsra a szabályzat elvetése érdekében.
Camelia Rarău, a temetőket felügyelő városházi igazgatóság vezetője a Szabadságnak elmondta: összesen 22 javaslat érkezett az általa vezetett ügyosztályhoz a temetők szabályzatának tervezett módosításához. – Tizenhét javaslat, kifogás, megjegyzés elektronikus postán futott be. Ezenkívül a www.domnuleprimar.ro honlapon keresztül is többen hozzászóltak a tervezethez, négyen személyesen juttatták el hozzánk észrevételeiket – mondta.
– A legtöbb személy tárgyilagos megjegyzést tett, a jelek szerint ezek jól ismerik a hatályos törvényeket, ugyanis cikkelyeket kifogásoltak, illetve jelezték, hogy a tervezet valamely bekezdése ellentmond például a polgárjogi törvénykönyvnek – jegyezte meg. Elmondta: Emil Boc polgármester tájékoztatást kért tőle az eddig beérkezett javaslatokkal, kifogásokkal kapcsolatban.
Csoma Botond, az RMDSZ városi tanácsosa lapunknak kifejtette: az új temetőszabályzat ügyében magyarellenes hangulatkeltés folyik az USL-s tanácsosok részéről. Claudia Anastase például azt nyilatkozta a Foaia Transilvană lapnak, hogy az RMDSZ önkormányzati képviselői a magyar etnikumnak szándékoznak előnyöket szerezni a román polgárok rovására; olyan cikk is megjelent, miszerint az RMDSZ a „Házsongárdot a magyar kisebbség múzeumává szándékszik átalakítani” – emlékeztetett. Hangsúlyozta, a szabályzattervezet elolvasása nyomán bárki meggyőződhet róla, hogy a vádaskodás teljesen alaptalan, a dokumentum nem diszkriminál senkit, egyszerűen a választási kampányban akarják kihasználni a magyar kártyát, mesterségesen szítani a nacionalista hangulatot. – Attól tartunk, hogy kedden pontosan ily módon akarnak nyomást gyakorolni, akadályokat gördíteni a tervezet elfogadása elé – mondta az RMDSZ tanácsosa.
Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója emlékeztetett: a sírok adatai titkosítva vannak, így semmi lehetőség nincs arra, hogy ellenőrizni lehessen például az új sírok, kripták létesítésének körülményeit. Az új szabályzat ezt feloldaná, illetve visszaállítaná a sírhelyeknek a negyedfokú rokonságig való adományozási jogát. Jelenleg csak harmadfokú rokonok kaphatják meg a sírt, ami nagy problémát jelent azoknak a családoknak az esetében, ahol nincsenek egyenes ágú leszármazottak – magyarázta. Hozzátette: mindemellett sírok csak magánszemélyeknek adományozhatók, egyházaknak, intézményeknek egyáltalán nem. Továbbá: jelenleg egy sírkő felújításához is építési engedélyt kell beszerezni, ami folyamatosan hátráltatja a Házsongárd Alapítvány állagmegőrző-, és restauráló munkáját. Megoldandó problémát jelent az is, hogy a temető igazgatóságának egyetlen alkalmazottja sincs, aki magyar nyelvű információkkal szolgálhatna az érdeklődőknek – emelte ki Gergely Erzsébet. Hangsúlyozta, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság is mozgósít majd a közvitán való részvételre.
K. I. – Z. É.
Szabadság (Kolozsvár)
Közvitán akarnak nyomást gyakorolni a tanácsra?
Kétségbeesett felhívással fordul a történelmi egyházak, civil szervezetek és Kolozsvár lakossága felé Horváth Anna, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, mivel egyes román politikusok választási érdekektől vezérelve a temetőszabályzat ürügyén magyarellenes hangulatot, interetnikus konfliktust gerjesztenek. „Sajnos, úgy tűnik, hogy egyes román pártok számára 2012-ben Kolozsváron a magyar kártya még mindig a többletszavazatok begyűjtésének reményében időről időre elővehető, elfogadható eszköz”, áll az alpolgármesternek a Szabadsághoz eljuttatott levelében. Amint arról lapunk tájékoztatott: kedden, december 4-én 14 órakor, a kolozsvári Városháza üvegtermében nyilvános közvitára kerül sor a temetőszabályzat ügyében. „Arra kérünk minden, a Házsongárd sorsa iránt felelősséget érző személyt és intézményt, hogy jelenlétével támogassa közös ügyünket!”, hangzik el a közleményben.
Horváth Anna a közleményben kifejti: az elmúlt hónapban elkészült Kolozsvár temetőinek működési szabályzata, amely az első európai normáknak megfelelő szabályzat, és amely többek között szavatolja a meg nem váltott műemléksírok lezárását, a törvénytelen sírügyletek, rongálások és viráglopások megállítását, ugyanakkor visszaállítja a sírhelyek negyedfokú rokonsági szintig való adományozhatóságát. Az új szabályzattervezet tulajdonképpen első ízben teremti meg a sírhelyek kiutalásának átlátható rendszerét, tiszta és rendezett, biztonságos környezetet a város valamennyi temetőjében, a kolozsvári lakosok méltóságteljes kegyelethez való jogainak védelmét.
A novemberi tanácsülés napirendjére tűzött temetői szabályzatot a román tanácsosok tiltakozása miatt levették a napirendről és közvitát rendeltek el. Nemrég a polgármesteri hivatal bejelentette: a beérkezett jelzések alapján szükségesnek tartják a nyilvános közvitát. Az RMDSZ attól tart, hogy egyesek ilyen módon próbálnak nyomást gyakorolni a tanácsra a szabályzat elvetése érdekében.
Camelia Rarău, a temetőket felügyelő városházi igazgatóság vezetője a Szabadságnak elmondta: összesen 22 javaslat érkezett az általa vezetett ügyosztályhoz a temetők szabályzatának tervezett módosításához. – Tizenhét javaslat, kifogás, megjegyzés elektronikus postán futott be. Ezenkívül a www.domnuleprimar.ro honlapon keresztül is többen hozzászóltak a tervezethez, négyen személyesen juttatták el hozzánk észrevételeiket – mondta.
– A legtöbb személy tárgyilagos megjegyzést tett, a jelek szerint ezek jól ismerik a hatályos törvényeket, ugyanis cikkelyeket kifogásoltak, illetve jelezték, hogy a tervezet valamely bekezdése ellentmond például a polgárjogi törvénykönyvnek – jegyezte meg. Elmondta: Emil Boc polgármester tájékoztatást kért tőle az eddig beérkezett javaslatokkal, kifogásokkal kapcsolatban.
Csoma Botond, az RMDSZ városi tanácsosa lapunknak kifejtette: az új temetőszabályzat ügyében magyarellenes hangulatkeltés folyik az USL-s tanácsosok részéről. Claudia Anastase például azt nyilatkozta a Foaia Transilvană lapnak, hogy az RMDSZ önkormányzati képviselői a magyar etnikumnak szándékoznak előnyöket szerezni a román polgárok rovására; olyan cikk is megjelent, miszerint az RMDSZ a „Házsongárdot a magyar kisebbség múzeumává szándékszik átalakítani” – emlékeztetett. Hangsúlyozta, a szabályzattervezet elolvasása nyomán bárki meggyőződhet róla, hogy a vádaskodás teljesen alaptalan, a dokumentum nem diszkriminál senkit, egyszerűen a választási kampányban akarják kihasználni a magyar kártyát, mesterségesen szítani a nacionalista hangulatot. – Attól tartunk, hogy kedden pontosan ily módon akarnak nyomást gyakorolni, akadályokat gördíteni a tervezet elfogadása elé – mondta az RMDSZ tanácsosa.
Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója emlékeztetett: a sírok adatai titkosítva vannak, így semmi lehetőség nincs arra, hogy ellenőrizni lehessen például az új sírok, kripták létesítésének körülményeit. Az új szabályzat ezt feloldaná, illetve visszaállítaná a sírhelyeknek a negyedfokú rokonságig való adományozási jogát. Jelenleg csak harmadfokú rokonok kaphatják meg a sírt, ami nagy problémát jelent azoknak a családoknak az esetében, ahol nincsenek egyenes ágú leszármazottak – magyarázta. Hozzátette: mindemellett sírok csak magánszemélyeknek adományozhatók, egyházaknak, intézményeknek egyáltalán nem. Továbbá: jelenleg egy sírkő felújításához is építési engedélyt kell beszerezni, ami folyamatosan hátráltatja a Házsongárd Alapítvány állagmegőrző-, és restauráló munkáját. Megoldandó problémát jelent az is, hogy a temető igazgatóságának egyetlen alkalmazottja sincs, aki magyar nyelvű információkkal szolgálhatna az érdeklődőknek – emelte ki Gergely Erzsébet. Hangsúlyozta, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság is mozgósít majd a közvitán való részvételre.
K. I. – Z. É.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. december 15.
Mégis a régi temetőszabályzat marad érvényben
Elmúlt a választási kampány, maradt a nacionalizmus?
Több mint hatvan napirendi pont szerepelt a Kolozsvári Városi Tanács tegnapi tanácsülésén, ám a legnagyobb bonyodalmat az 56-os számú határozattervezet okozta, amely a kolozsvári temetők új szabályzatára vonatkozott. Amint arról már előzetesen beszámoltunk, az új szabályzat nagyobb védelmet biztosított volna a műemlék síroknak, és lehetővé tette volna a III. és IV. fokú rokonok közti sírhely-koncesszionálás adományozását is, ami 2010 óta csak első és másod fokú rokonok között volt megengedett. Habár a sírhely-koncesszionálás ilyen mérvű kibővítése mind a román, mind a magyar városlakók javára vált volna, mégis ez volt az a pont, amelyet magyarellenes, nacionalista hangulatkeltésre használt fel Claudia Anastase szociálliberális városi tanácsos, aki durván rendreutasította Horváth Anna RMDSZ-es alpolgármestert. A határozatot végül elvetették. Az RMDSZ a prefektushoz fordul a helyzet tisztázásáért.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Elmúlt a választási kampány, maradt a nacionalizmus?
Több mint hatvan napirendi pont szerepelt a Kolozsvári Városi Tanács tegnapi tanácsülésén, ám a legnagyobb bonyodalmat az 56-os számú határozattervezet okozta, amely a kolozsvári temetők új szabályzatára vonatkozott. Amint arról már előzetesen beszámoltunk, az új szabályzat nagyobb védelmet biztosított volna a műemlék síroknak, és lehetővé tette volna a III. és IV. fokú rokonok közti sírhely-koncesszionálás adományozását is, ami 2010 óta csak első és másod fokú rokonok között volt megengedett. Habár a sírhely-koncesszionálás ilyen mérvű kibővítése mind a román, mind a magyar városlakók javára vált volna, mégis ez volt az a pont, amelyet magyarellenes, nacionalista hangulatkeltésre használt fel Claudia Anastase szociálliberális városi tanácsos, aki durván rendreutasította Horváth Anna RMDSZ-es alpolgármestert. A határozatot végül elvetették. Az RMDSZ a prefektushoz fordul a helyzet tisztázásáért.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. február 13.
Vita a kétnyelvű táblákról
Indulatos vita alakult ki a kolozsvári önkormányzati testület szerda délutáni ülésén a kétnyelvű városnévtáblákkal kapcsolatban, miután Emil Boc polgármester azzal magyarázta a polgármesteri hivatal fellebbezését a kétnyelvű táblák kihelyezését előíró bírósági ítélet ellen: „bepereltek, és védekeztünk”. A tanácsülést vezető Csoma Botond kijelentette: amíg a polgármester aláírásával pereskedik a hivatal azért, hogy ne kelljen kitenni a kétnyelvű táblákat, addig a sokat emlegetett multikulturalizmus üres szöveg. Az RMDSZ-es képviselő azt is kijelentette, hogy a szövetség a magyar mellett a német feliratot is szükségesnek tartja.
Az indulatok akkor szabadultak el a gyűlésen, amikor a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport tagjai felolvasták románul és magyarul hétfőn közzétett kiáltványukat, amelyben ezer per indítását helyezték kilátásba a polgármesteri hivatal ellen a kétnyelvű táblák ügyében, és jelezték: levélben tájékoztatják Kolozsvár valamennyi testvérvárosát arról, hogy a polgármesteri hivatal csak beszél a multikulturalizmusról, a gyakorlatban azonban fellép a többnyelvűség ellen. Ezt követően több román képviselő is feszültségkeltéssel vádolta a civil kezdeményező csoport tagjait, a szociáldemokrata Claudia Anastase például azt mondta: „Ha ezer pert indítotok, még nagyobb ellenállásba ütköztök”. A civilek kioktatása ellen Horváth Anna alpolgármester szólalt fel, kijelentve, ha a politikai eszközök nem vezettek célra, akkor törvényszerű, hogy megmozdul a civil társadalom, és amikor a civil megmozdulások sem eredményesek, következnek a polgári engedetlenségi megnyilvánulások. Emil Boc polgármester arra kérte az önkormányzati testület tagjait, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzanak, amelyek összekötik a román és a magyar közösséget. „A politikusoknak nem szabad uszítaniuk, hanem a tiszteletet és a toleranciát kell képviselniük” –fogalmazott.
A Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport tegnap délutáni villámcsődületén a Kolozsvár főtere köré kifeszített 410 méteres piros szalag hosszanti elvágásával a város írott nyelvhasználatban is megnyilvánuló multikulturalitásáért, a magyar, illetve német feliratokért indított küzdelemre hívta fel a figyelmet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Indulatos vita alakult ki a kolozsvári önkormányzati testület szerda délutáni ülésén a kétnyelvű városnévtáblákkal kapcsolatban, miután Emil Boc polgármester azzal magyarázta a polgármesteri hivatal fellebbezését a kétnyelvű táblák kihelyezését előíró bírósági ítélet ellen: „bepereltek, és védekeztünk”. A tanácsülést vezető Csoma Botond kijelentette: amíg a polgármester aláírásával pereskedik a hivatal azért, hogy ne kelljen kitenni a kétnyelvű táblákat, addig a sokat emlegetett multikulturalizmus üres szöveg. Az RMDSZ-es képviselő azt is kijelentette, hogy a szövetség a magyar mellett a német feliratot is szükségesnek tartja.
Az indulatok akkor szabadultak el a gyűlésen, amikor a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport tagjai felolvasták románul és magyarul hétfőn közzétett kiáltványukat, amelyben ezer per indítását helyezték kilátásba a polgármesteri hivatal ellen a kétnyelvű táblák ügyében, és jelezték: levélben tájékoztatják Kolozsvár valamennyi testvérvárosát arról, hogy a polgármesteri hivatal csak beszél a multikulturalizmusról, a gyakorlatban azonban fellép a többnyelvűség ellen. Ezt követően több román képviselő is feszültségkeltéssel vádolta a civil kezdeményező csoport tagjait, a szociáldemokrata Claudia Anastase például azt mondta: „Ha ezer pert indítotok, még nagyobb ellenállásba ütköztök”. A civilek kioktatása ellen Horváth Anna alpolgármester szólalt fel, kijelentve, ha a politikai eszközök nem vezettek célra, akkor törvényszerű, hogy megmozdul a civil társadalom, és amikor a civil megmozdulások sem eredményesek, következnek a polgári engedetlenségi megnyilvánulások. Emil Boc polgármester arra kérte az önkormányzati testület tagjait, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzanak, amelyek összekötik a román és a magyar közösséget. „A politikusoknak nem szabad uszítaniuk, hanem a tiszteletet és a toleranciát kell képviselniük” –fogalmazott.
A Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport tegnap délutáni villámcsődületén a Kolozsvár főtere köré kifeszített 410 méteres piros szalag hosszanti elvágásával a város írott nyelvhasználatban is megnyilvánuló multikulturalitásáért, a magyar, illetve német feliratokért indított küzdelemre hívta fel a figyelmet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. március 4.
Muszáj-féle CKK Intolerancia-díjakét
A Musai-Muszáj kezdeményező csoport havonta meghirdeti a CKK (Cluj-Kolozsvár-Klausenburg) Intolerancia-díjakat, jogi és magánszemély kategóriában.
A februári nyertes a Román Állami Vasúttársaság, kolozsvári vasútállomás, az állomásfőnökök neveit megörökítő emléktábláért. A díjat 98-ból 57 szavazattal nyerték el. A másik nyertes Claudia Anastase, Kolozsvár Helyi Tanácsának február 11-i gyűlésén elhangzott felszólalásáért: „Szóval, ha nem tetszett, amit Funar úr csinált egy bizonyos időszakban, akkor adják fel a megszámlálhatatlanul sok per ötletét”. Neki 92 szavazatból 47 jutott.
Szabadság (Kolozsvár)
A Musai-Muszáj kezdeményező csoport havonta meghirdeti a CKK (Cluj-Kolozsvár-Klausenburg) Intolerancia-díjakat, jogi és magánszemély kategóriában.
A februári nyertes a Román Állami Vasúttársaság, kolozsvári vasútállomás, az állomásfőnökök neveit megörökítő emléktábláért. A díjat 98-ból 57 szavazattal nyerték el. A másik nyertes Claudia Anastase, Kolozsvár Helyi Tanácsának február 11-i gyűlésén elhangzott felszólalásáért: „Szóval, ha nem tetszett, amit Funar úr csinált egy bizonyos időszakban, akkor adják fel a megszámlálhatatlanul sok per ötletét”. Neki 92 szavazatból 47 jutott.
Szabadság (Kolozsvár)