A Magyar–román Gozsdu Közalapítványról szóló kétoldalú kormányközi szerződés elutasítására kérte fel a román parlament felsőházának tagjait Bartolomeu Anania kolozsvári ortodox mitropolita. Szerinte a szerződés szenátusi elutasítása „a mai és az eljövendő tehetséges fiatalok” javára leadott szavazat lesz, amely „a nagy jótevő (Gozsdu) kincsének eltulajdonítása” ellen irányul. Anania azzal vádolta a magyar kormányt, hogy megszegte a trianoni szerződésből és az 1937. évi román–magyar szerződésből rá háruló kötelezettségeket, mivel megtagadta a Gozsdu-vagyon átadását a román államnak, illetve a nagyszebeni Gozsdu Alapítványnak. /A Gozsdu Közalapítvány ellen hangol Anania. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Az Új Nemzedék Pártja (UNP) Kolozs megyei szervezetének elnöke, Ionut Tene felszólította Bartolomeu Anania ortodox mitropolitát, javasolja a román ortodox egyház zsinatának, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) ellenőrizze az egyház összes olyan magas rangú képviselőjének, illetve papjának a politikai múltját, akinek valamilyen köze lehetett az egykori titkosszolgálathoz. /Tisztuljon meg az ortodox egyház! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Az utóbbi időben egyre többen szorgalmazzák annak a törvénynek az elfogadását, amely sajátosan szabályozná a görög katolikus egyháztól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását. Ez az ortodoxia államvallásként való megtartását szolgálná. A törvény tervezete már elkészült, két konzervatív párti szenátor – Nicolae Popa és Dan Voiculescu – nyújtotta be a szenátusba márciusban. A szenátus ezt nagy többséggel elutasította, végső döntést azonban a képviselőház hoz. A konzervatív párti tervezet abból indul ki, hogy az ortodox egyház óriási igazságtalanság áldozata. A görög katolikus egyház ugyanis a rendszerváltás után nem kevesebb mint százötven templomot szerzett vissza. A kommunista rezsim 1948-ban elkobozta, majd az ortodox egyháznak adta a görög katolikus egyház vagyonát. Ha a tavaly elfogadott restitúciós jogszabályt maradéktalanul alkalmazzák, az ortodox egyház körülbelül kétezer (!) templomot veszíthet el, ezekkel együtt pedig a parókiákat, valamint a föld- és erdőterületeket is. Az ortodox egyház ezért igyekszik meggátolni a visszaszolgáltatást. A benyújtott tervezet bevezette az „arányosság elvének” fogalmát: a templomokat és a hozzájuk tartozó ingatlanokat a hívek számának függvényében osztanák el a két felekezet között. A görög katolikus egyház ezt ellenzi. Egyrészt nem tartják mérvadónak a népszámlálás adatait, amelyek szerint 190 ezerre tehető a görög katolikus hívek száma. Másrészt arra hivatkoznak, hogy az alkotmány szerint a törvény előtt mindenki egyenlő és a tulajdonjog szent. Az ortodox egyház szerint 1948-ban az állam nem követett el igazságtalanságot a görög katolikusokkal szemben, ellenkezőleg: igazságot szolgáltatott. A többségi tudat szerint ugyanis a tizennyolcadik század elején az ortodoxok egy része a Habsburg Monarchia nyomására ismerte el a pápa fennhatóságát, és a születő egyházba úgymond magukkal vitték az ortodox egyház vagyonát is. Az ortodox egyház nemcsak nem jogbitorló, hanem kárpótlásra tarthat igényt. Bartolomeu Anania kolozsvári ortodox érsek javaslatára az erdélyi püspökök zsinata határozatot fogadott el, amely nyíltan megfenyegette a pártokat: ha a törvény elbukik, az ortodox egyház újragondolja politikai függetlenségét. /Szőcs Levente: Harc az ortodox hegemóniáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

A közös magyar–román Gozsdu Alapítvány létrehozásáról szóló törvénytervezet elutasítására szólította fel a Bihar megyei román képviselőket augusztus 28-án Bartolomeu Anania Kolozsvár-Felek ortodox érseke. A román egyházfő a Krónika kérdésére konspirációnak nevezte a magyar–román közalapítvány létrehozásának szándékát. „Azt kívánjuk elérni, hogy a magyar állam az 1937-es kétoldalú egyezmény értelmében adja át a román államnak a teljes Gozsdu-vagyont, hogy azt a nagyszebeni székhelyű Gozsdu Alapítvány az ortodox fiatalok taníttatására fordíthassa” – szögezte Bartolomeu Anania. /Balogh Levente: Ortodox offenzíva a Gozsdu Közalapítvány ellen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

A papok eddig titkosított dossziéinak nyilvánosságra hozatala visszaüthet – jelentette ki Laurentiu Streza, Erdély ortodox érseke, majd hozzátette, hogy egyetért a papok dossziéinak nyilvánosságra hozatalával. Laurentiu Streza szerint a papságot mélységesen felháborították a művelődési miniszter nyilatkozatai, miszerint az egyház egyes szolgái nemcsak besúgók voltak, hanem megszegték a gyónási titoktartást is. Nemrégiben Bartolomeu Anania kolozsvári érsek javaslatára az erdélyi ortodox püspökök zsinata határozatot fogadott el, amely nyíltan megfenyegette a politikusokat: ha nem fogadják el a jogszabályt, amely kivonná az ortodox egyházat a visszaszolgáltatási törvény hatálya alól, az egyház újragondolja politikai függetlenségét. Anania érsek különben, korábban már nyilvánosan is beavatkozott a politikába: a 2000-es helyhatósági választások idején az ő prédikációi is hozzájárultak ahhoz, hogy Kolozsváron megőrizhette polgármesteri székét a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt képviselője, Gheorghe Funar. /Sz. L.: Újra támadásba lendült az erdélyi ortodox egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Másodszor is felfüggesztette a bíróság a Verespatakon aranybányát tervező cég területrendezési engedélyét, ezért a civil szervezetek szerint a környezetvédelmi minisztériumnak le kell állítania a bányaterv környezeti hatástanulmányának jóváhagyási folyamatát. A román ortodox egyház egyik vezetője, Bartolomeu Anania kolozsvári metropolita érsek ismét a bányaterv elutasítására kérte Korodi Attila környezetvédelmi minisztert. A bányatervet a Román Tudományos Akadémia és számos civil szervezet is ellenzi. /Másodszor is felfüggesztett engedély. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Egyre többen kérik a Román Ortodox Egyház átvilágítását. Az első bonyodalom éppen a most elhunyt Teoctist pátriárkával kapcsolatos. Teoctist elődei közül az első, Miron Cristea: Eminescu-monográfiát magyarul megjelentető jeles gondolkodó volt, az utána következők is – Nicodim Munteanu, Iustinian Marina, Iustin Moisescu – felvilágosult főpapok. Magas rangú ortodox vezetők korábban elismerték együttműködésüket a Szekuritátéval – Bartolomeu Anania kolozsvári mitropolita, Nicolae Corneanu bánsági mitropolita, Teodosie Tomitanu érsek és mások. Azt is tudni lehet már, hogy a két legfőbb esélyes, Daniel moldovai és bukovinai mitropolita és Teofan olténiai mitropolita (mindketten sokáig működtek külföldön, francia nyelvterületen) dossziéit eleve „nem találják”, tehát nem oszlik el mindenki feje fölül a gyanú. /Ágoston Hugó: A gyónás fokozatai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) augusztus 28-i ülésén bejelentette, hogy Nicolae Corneanu bánsági metropolita és Constantin Balaceanu-Stolnici akadémikus együttműködött az egykori Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Korábban mindketten nyilvánosan elismerték, hogy közük volt a Szekuritátéhoz. Nicolae Corneanu tagja az ortodox egyház zsinatának, Constantin Balaceanu-Stolnici pedig a pátriárkát megválasztó egyházi testületnek. A CNSAS Bartolomeu Anania (Kolozs), Andrei Andreicut (Fehér), Gherasim (Vîlcea) és Teodosie (Tomis) ortodox egyházi vezetők politikai múltját is vizsgálja, akik korábban elismerték, hogy együttműködtek a volt titkosszolgálattal. Az átvilágító bizottság napirendjén szerepel a suceavai püspök-helyettes, Pimen dossziéja is, akit azzal gyanúsítanak, hogy szintén kiszolgálta a múlt rendszert. Mircea Dinescu, a CNSAS képviselője még az átvilágító testület ülése előtt a sajtónak kijelentette: az ortodox egyház vezetésére pályázók között többen vannak, akik együttműködtek a volt Szekuritátéval. Az ortodox egyháznak mintegy húsz képviselője esetében merül fel a gyanú, hogy közük volt az egykori titkosszolgálathoz, három-négy esetben egyértelmű bizonyítékokkal rendelkeznek. Dan Zamfirescu, a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselője politikai rendőrségi tevékenységet folytatott, döntött a CNSAS. Zamfirescu 1990 és 2000 között SRI-s tiszt volt. 2002-től a PRM tagja. /CNSAS: Corneanu és Balaceanu-Stolnici együttműködtek a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Mindez azonban csak a kezdet. Mircea Dinescu, a CNSAS tagja szerint további 16, fontos egyházi tisztséget betöltő személy esetében merült fel a gyanú, közülük néhányan a pátriárka tisztségére is jelöltették magukat. Ügycsomóikat azonban 1989 december 23-án elégették, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) pedig 1990-ben újabb szekuskollaboránsok dossziéinak megsemmisítésére tett kísérletet. Dinescu azt állítja, hogy számos ortodox pap a kommunista rendszer idején a Külföldi Hírszerzési Igazgatóság keretében tevékenykedett. A jövő hétre a CNSAS elé kérették Arges püspökét, Calinic Argatut, Arad püspökét, Timoteit, Suceava püspökét, Piment és Andreicut püspököt. Kiszivárgott értesülés szerint Pimen püspöknek van szekusdossziéja. Ő a hetvenes években Nyugaton folytatta tanulmányait, 1977-ben az egyesült államokbeli és kanadai román ortodox érsekségen szolgált. Dinescu felpanaszolta azt is, hogy a román ortodox egyház minden eszközzel igyekszik megakadályozni a papság átvilágítását, így megpróbálták módosítani a napirendet. /B. T. : Lelepleződnek a szekus főpapok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Nem hajlandó a kijelölt napon és órában tisztázni múltját Bartolomeu Anania kolozsvári ortodox érsek-metropolita. Szerinte a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) a Szekuritátéhoz hasonlóan megszabja az időt. Ezzel szemben Andrei Andreicut gyulafehérvári ortodox érsek elment a CNSAS-hoz. Kijelentette: mindenféle együttműködés, titkosrendőrségi tevékenység kizárt. A kommunizmus idején a titkosszolgálat folyamatosan zaklatta. Constantin Ticu Dumitrescu kijelentette: az a tény, hogy Bartolomeu Anania nem ment el a meghallgatásra, még nem jelenti azt, hogy vétkes. A jelek szerint mintegy 20 egyházi méltóság, illetve 3-4 lehetséges pátriárka-jelölt esetén áll fenn az együttműködés gyanúja. /Ortodox főpapokat vártak a CNSAS-nál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Magyar érdekeltséget sejt a Verespatakra tervezett színesfémbánya ellenzése mögött a bányanyitást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC). Alan Hill, a bányavállalat elnöke sajtótájékoztatóján úgy vélte: nem véletlen, hogy a bányanyitást ellenzi a magyar állam, ugyanakkor Romániában Eckstein-Kovács Péternek, az RMDSZ szenátorának nevéhez fűződik a ciántechnológia színesfémbányászatban való használatának betiltására irányuló törvénytervezet, és ugyancsak magyar a bukaresti környezetvédelmi tárca vezetője. Az RMGC elnöke Soros György magyar származású, az Amerikai Egyesült Államokban élő multimilliárdost is támadta. Az általa finanszírozott romániai Soros Alapítvány ugyanis az elmúlt időszakban számtalanszor felhívta a bukaresti hatóságok figyelmét: ne engedélyezzék az Erdélyi Érchegységben nyugvó, 330 tonna arany és több mint 1600 tonna ezüstérc kiaknázását célzó beruházást, közben a Newmont Mining Corporation társaságon keresztül Soros részvényeket birtokol a kanadai–román RMGC kanadai anyavállalatában, a Gabriel Resourcesben. Eckstein-Kovács Péter sajnálatosnak nevezte, hogy etnikai síkra terelik a színesfémbánya nyitásának kérdését, és leszögezte, hogy bányavállalatokban nincsen semmilyen érdekeltsége. Emlékeztetett arra, hogy a bányatörvény módosítására tett javaslatát a nacionalizmusáról hírhedt Gheorghe Funar is támogatta, aki nehezen nevezhető a magyar érdekek szószólójának. Az ellenzők között olyan személyiségek is szerepelnek, mint Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke, valamint Bartolomeu Anania ortodox metropolita. /Lázár Lehel, Rostás Szabolcs: Magyarveszély Verespatakon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

A Román Ortodox Egyházra valóságos össztűz zúdul, olyan, amelyre példát csak a legsötétebb sztálini időkben találni – a Ziua című lap kommentátorának megállapítása visszhangja annak a felháborodásnak, amelyet pár napja kifejezett Bartolomeu Anania erdélyi érsek. Az érsek egyes források szerint szintén együttműködött a Szekuritátéval – annak kapcsán adott ki keményhangú közleményt, hogy az átvilágító bizottság meghallgatásra hívta több egyházi elöljáróval együtt. Egyesek szerint a zsinat választható tagjai közül tizenhat egyházi elöljáró gyaníthatóan együttműködött a Szekuritátéval. Teljes bizonyossággal eddig csupán két emberről derült ki, hogy besúgó volt: a bánsági érsekről – aki közvetlenül a rendszerváltás után nyilvános vallomást tett –, illetve Constantin Balaceanu-Stolnici liberális politikusról, aki a pátriárkaválasztó testület tagja. A meghallgatásra hívott főpapok közül csupán a gyulafehérvári érsek jelent meg az átvilágítók előtt, a többiek elutasították az idézést. A vizsgálódás heves vitát váltott ki a román társadalomban, a lakosság több mint nyolcvan százaléka ortodox vallású, ugyanakkor valamennyi intézmény közül az egyház örvend a legnagyobb bizalomnak. Többek szerint amelyik politikai alakulat „megszerzi” a pátriárka székét, az behozhatatlan előnyt szerez versenytársaival szemben a jövendő választásokon. /Sz. L. : Össztűz az ortodox egyházra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

A francia Libération újságíróinak is feltűnt: Romániában az ortodox egyháznak túlzottan nagy szerepe van a közügyekben. Az ország lakosságának 87 százalékát kitevő ortodoxok messzemenően jobban bíznak a klérusban, mint a politikusok szavában. A negyven millió eurós költségvetésű egyház nem csak államvallásnak számít, hanem fontos politikai tényező is. A választáson a zsinat százhatvankilenc tagja három jelölt – Bartolomeu Anania, Ioan Selejan és Daniel Ciobotea – közül választhatott. Visszalépett Teofan krajovai metropolita, vélhetően szekus múltja miatt. Meglepő, hogy a metropolitákkal egy püspök szállt ringbe, Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye püspöke. Selejan 1994-től püspöke annak a Kovászna–Hargita régiónak, amelynek összetartozását a romániai közvélemény megkérdőjelezi. Selejan nem túl nagy rajongója a magyarságnak. A legesélyesebb jelöltnek mindvégig Daniel Ciobotea metropolita tűnt. Ciobotea feltűnő pénzügyi érzékéről is híres: konferencia és kiállítótermektől egészen a gyertyagyárig több jól jövedelmező üzletbe is belevágott – természetesen az egyház áldásával. /Kiss Bence: Úrnak szolgái mindnyájan. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

A szülők, a diákok és a civil szervezetek egy része ellenzi az ortodox egyháznak azt az elképzelését, hogy a vallásoktatást még az egyetemen is kötelezővé tegye a tanügyi törvény. A magyar egyházak az erkölcsi nevelést szorgalmazzák, ám a szülőkre bíznák annak eldöntését, hogy gyermekük járjon-e vallásórára, vagy sem. Az ortodox egyház valóságos offenzívát indított a vallásoktatás kötelezővé tétele érdekében. „A román nép társadalmi, gazdasági és politikai talpra állítása lehetetlen a vallás erkölcsi alapja nélkül, amely egyedül képes visszaállítani a nép kiegyensúlyozottságát, és csatlakoztatni egy ősrégi keresztény hagyománnyal rendelkező Európához” – áll Bartolomeu Anania kolozsvári ortodox érsek-metropolita tanügyminiszternek címzett nyílt levélében. A jelenlegi tanügyi törvény szerint a vallásoktatás az iskolában a „kötelezően választott tantárgyak” egyike. A napokban a magyar történelmi egyházak is megfogalmazták álláspontjukat, amely az ortodox egyházénál jóval megengedőbb. „Mi azt szeretnénk, ha a vallás a tananyag törzseként opcionális lenne. Ha azonban a szülő úgy döntene, nem szeretné, ha gyermeke vallásórákra járna, a diáknak legyen lehetősége más, erkölcsi nevelést szorgalmazó tantárgy közül választani. Az erkölcsi nevelés szükségességét szorgalmazzuk” – nyilatkozta a magyar egyházak nevében Vörös Alpár, az unitárius egyház tanügyi tanácsosa. Az RMDSZ politikusai február 15-én tanácskoznak a magyar történelmi egyházak képviselőivel a tanügyi törvényről. /Istenhitre nevelnének a törvény erejével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

A román ortodox egyház elfogadta azt a javaslatot, hogy az egyház papjai független jelöltekként indulhassanak a helyhatósági választásokon. Ugyanakkor az ortodox egyház szóvivője, Constantin Stoica leszögezte: egyetlen lelkész sem indul pártjelöltként, az elfogadott határozat ezt megtiltja. Bartolomeu Anania, kolozsvári érsek szerint egy pap csupán függetlenként indulhat, azonban fennáll annak a veszélye, hogy a papokat felhasználják a pártok közötti csatározásokban, illetve elszegődhetnek pártérdekek szolgálatába. Ebben az esetben – állította Bartolomeu Anania – a pap felettese megvonhatja a politizálási jogot beosztottjáról. /I. I. Cs. : Ortodox pópák a politikában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Tőkés László kipakolt: száz szekus nevét hozta nyilvánosságra
NY I L A T K O Z A T
a titkosszolgálati múlt átvilágítása tárgyában
Tavaly ősszel nem kis meglepetést keltett annak a híre, hogy Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság volt elnöke a szovjet titkosszolgálat besúgója volt. A „szovjet sport generálisa”, aki egykor a Franco-diktatúrában is magas funkciót töltött be, a KGB-vel és a Stasi kelet-német titkosszolgálattal együttműködve az egész nemzetközi olimpiai mozgalomra meghatározó befolyást gyakorolt.
A kommunista – moszkovita – titkosszolgálat a nemzetközi egyházi-ökumenikus életet is behálózta. Erre nézve jellemző példa a Reformátusok Világszövetsége volt főtitkárának, Milan Opocenskynek az esete, aki a szovjet parancsuralmi rendszer bukása után még közel tíz esztendeig töltötte be magas tisztségét a világszervezetben.
Az Evenimentul Zilei központi napilap idén januárban foglalkozott Bartolomeu Anania kolozsvári román ortodox metropolita Szekuritáté-kollaboránsi múltjával. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) a hajlott korú érseket 2008. január 22-én azonosította be az „Apostol” fedőnevű titkosügynökkel. A „felfedezésnek” meg is lett a hatása, hiszen egy hétre rá a CNSAS működését alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány, utóbb pedig a 24/2008. számú sürgősségi határozatával – kiváltképpeni kedvezésképpen az ortodox „nemzeti egyháznak” – az egyházi szolgákat kivonta az Átvilágító Tanács hatálya alól. Nem sokkal ezután a 293/2008. számú törvény végérvényesen kimondta, hogy a klérus tagjainak átvilágítása csak saját egyházaik kifejezett kívánságára történhet meg.
Európai parlamenti hivatalom még ugyanabban az évben megkeresésben fordult Jaques Barrot igazságügyi európai biztoshoz az egyházi emberek titkosszolgálati átvilágításának alkotmányellenes korlátozása tárgyában – az áldatlan helyzet azonban azóta sem változott. A többségi Román Ortodox Egyház az államhatalommal egyetértésben hátráltatja a titkosszolgálati múlt feltárását, a hírhedt Szekuritáté volt egyházi ügynökeinek a leleplezését.
Bartolomeu Anania és a hasonszőrű informátorok esete világosan példázza, hogy a kommunista-titkosszolgálati múlttal való szembenézés és a volt ügynökök felfedése nem csupán a történelmi múlt, hanem legalább annyira a társadalmi jelen egyik parancsoló kérdése. Saját Egyházunkban sem beszélhetünk igazi változásról és megújulásról mindaddig, amíg nem egy vezető pozícióban és gyülekezet élén zsarolható és megvásárolható emberek találhatóak.
Református Egyházunkban váltakozó erővel és „szerencsével” halad előre a titkosszolgálati múlt feltárása.
2002-ben – már akkor is igen megkésve – eleve „halva született” a Zsinat átvilágításra vonatkozó, erőtlen határozata.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület mintegy három évvel ezelőtt újult erővel látott munkához. Legutóbb mind az Erdélyi, mind a Királyhágómelléki Egyházkerület Igazgatótanácsa kimondta, hogy „a múlttal való szembenézést nem lehet tovább halogatni”, és egyházkormányzó testületeink a saját kebelükben létrehozták egyházkerületi átvilágító bizottságaikat.
Az egyházi élet megtisztításának folyamatában a Református Egyház nem áll egyedül. Szándékai találkoztak a magyar protestáns testvéregyházak törekvéseivel, akikkel együtt megállapodtak az egyházközi Szakmai Egyeztető Fórum létrehozásában.
Komoly aggodalomra ad okot mindaz, ami az utóbbi időben a CNSAS, valamint a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet (IICC) körül történik. Csendes László, az Átvilágító Tanács elnöke röviddel ezelőtt kénytelen volt lemondani tisztségéről. Marius Oprea intézeti elnöknek szintén inog a széke. Európai parlamenti hivatalunk mindkettőjük ügyében felemelte a szavát. Legutóbb Traian Băsescu államelnökhöz intéztünk levelet, melyben – egyebek mellett – az általa kezdeményezett Tismăneanu-jelentés szellemében szorgalmazzuk a „kommunizmus perének” a véghezvitelét.
Szintén aggasztó az a körülmény, hogy – az olasz La Republica értékelése szerint – Románia húsz évvel a diktatúra bukása után fölényesen vezeti a titkosszolgálatok európai mezőnyét. Míg Ceauşescu Szekuritátéjának „mindössze” 11 ezer ügynöke volt, a számos hazai titkosszolgálat jelenleg mintegy 12 ezer titkosszolgát foglalkoztat, ezenközben pedig – a súlyos gazdasági válság ellenére – a titkosszolgálatok költségvetése évről-évre dagad, olyannyira, hogy nyolc év alatt nyolcszorosan megnövekedett.
Azokkal értünk egyet, akik a múlt bűneinek feltárását, valamint a bűnösök leleplezését és felelősségrevonását követelik. Marius Opreával és Herta Müllerrel értünk egyet. És a megalakulásának 20. évébe érkezett Temesvári Társaság Kiáltványának 8. pontjával valljuk, hogy a kommunista múlt ügynökeinek és kiszolgálóinak a közhivatalokban nincs keresnivalójuk.
De nem csupán a volt kollaboránsoktól kell szabadulnunk, hanem volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati főnököket is meg kell neveznünk, akiknek felelőssége az amazokénál is nagyobb. A „parancsra tettem” kifogása sem mentheti őket – mint ahogyan Adolf Eichmann sem igazolhatta magát ezzel.
Ennek megfelelően, ez alkalommal azoknak a Szekuritáté-tiszteknek a névsorát is közzétesszük, akik – a rendelkezésünkre álló iratok szerint – egyházunk és magyarságunk megnyomorításában jeleskedtek.
Csak remélni lehet, hogy a CNSAS rövidesen újból magára talál, és Dragos Petrescu új elnök vezetésével, a sok kilométernyi belügyminisztériumi iratanyag átvételével, valamint az újraválasztott Traian Băsescu elnök hathatós támogatásával tovább folytatja a demokratikus rendszerváltozás szempontjából elengedhetetlenül fontos munkáját.
Ennél is fontosabb viszont, hogy oly sok megtorpanás után egyházaink is töretlenül tovább haladjanak a megkezdett úton. A Szigorúan ellenőrzött evangélium I. kötetét is figyelembe véve: egyházkerületi átvilágító bizottságunkra nagy munka vár.
Nagyvárad, 2010. február 16.
Tőkés László
EP-képviselő. Forrás: Erdély.ma

Elhunyt Bartolomeu Anania érsek
Elhunyt Bartolomeu Anania, 1993-tól kolozsvári ortodox érsek majd 2006-tól metropolita, a román görögkeleti egyház egyik legtekintélyesebb méltósága. A főpap márciusban töltötte volna be 90. évét. Bartolomeu Anania szívbántalmakban szenvedett, egy ideje a kolozsvári sebészet intenzív osztályán kezelték. Korábbi tervek szerint Bécsben kellett volna megműteni, ám előrehaladott kora miatt az osztrák orvosok nem vállalták a sebészeti beavatkozást.
Marosvásárhelyi Rádió
Bartolomeu Anania /1921. márc. 18. – 2011 január 31. Erdély.ma

ELHUNYT BARTOLOMEU ANANIA
Kolozsvár metropolitája, aki a kolozsvári 1-es számú sebészeti kórház intenzív osztályának egyik különleges kórtermében feküdt. A halálhírt az ortodox érsekség jelentette be. Anania 18 évig töltötte be érseki tisztségét. Holttestét az ortodox katedrálisban ravatalozzák majd fel, a temetés napját pedig csak később közlik. Szabadság (Kolozsvár)

Hivatalos gyász Kolozsváron
Háromnapos gyászt hirdetett február 1–3. között a kolozsvári önkormányzat és prefektúra Bartolomeu Anania ortodox érsek emlékére. A közintézmények félárbocra eresztik a fekete pántlikával kiegészített zászlókat, emellett a városvezetés felfüggeszti az erre az időszakra tervezett rendezvényeit is. Hétfőn este a Bocskai téri ortodox katedrálisban ravatalozták fel az érsek testét, ahova a tegnap folyamatosan érkeztek a hívek virágokkal és gyertyákkal. A temetési szertartást csütörtökön 12 órakor tartja az érseki katedrálisban Daniel pátriárka, az érsek kijelölt helyettese. A megüresedett érseki székbe hatvan napon belül kell új egyházi vezetőt választani az ortodox egyház szabályzata szerint, addig Daniel pátriárka látja el az érseki teendőket. A Szent Szinódus, az ortodox egyház kormányzati szerve javasolja az érsekjelöltek listájának bővítését titkos szavazás segítségével. Szabadság (Kolozsvár)

Új szobrokat állítanak fel Kolozsváron a Nagy Egyesülés évfordulójára
Kolozsvár polgármestere Emil Boc bejelentette, hogy a Széchenyi (Mihai Viteazu) tér restaurálását és helyreállási munkálatait 2018-ban fogják elvégezni, és még a Nagy Egyesülés századik évfordulója előtt be fogják fejezni. A polgármester közölte, hogy Kolozsváron szobrot fognak állítani Iuliu Hossu bíborosnak, aki Gyulafehérváron felolvasta az Erdélyt a Román Királysággal egyesítő nyilatkozatot, tovább konzultált a Kolozsvári Metropolita Hivatallal az ügyben, hogy a Ortodox Székesegyház közelében állítsanak fel egy Bartolomeu Anania szobrot. Anania 1993–2005 között kolozsvári érsek volt. stiridecluj.ro; Transindex.ro