Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a legrosszabb kommunista időket idéző hazugságnak nevezte az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága előtt október 31-én a strasbourgi beszéde miatt megfogalmazott kormánypárti kifogásokat. A pártelnök meghallgatását Eörsi Mátyás, a bizottság SZDSZ-es elnöke kezdeményezte, Orbán Viktor október 24-én Strasbourgban, az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán mondott beszéde miatt, amelyben azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak világossá kell tennie: nem nyújt segítséget semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak. Eörsi Mátyás és a bizottság szocialista képviselői szerint ezzel a pártelnök a Magyarország számára elérhető 8000 milliárd forintos támogatás megvonását kérte az EU-tól, és ártott Magyarország nemzetközi megítélésének. Eörsi arra kérte a Fidesz elnökét, vonja vissza szavait, vagy kérjen elnézést. Orbán Viktor azonban kijelentette: a legrosszabb kommunista időket idéző hazugságnak tartja azokat a vádakat, amelyekkel illetik. ,,Régi kommunista tempóval van dolgunk, ezek nem kérdések, ezek álkérdések, valójában kérdés formájában megfogalmazott vádak, és politikai támadások”- reagált a kormánypárti képviselők hozzászólásaira a pártelnök. Hangsúlyozta: az Európai Unió semmilyen segítséget nem nyújt Magyarországnak, ugyanis a pénz, amiről szó van, Magyarországnak törvény alapján jár. ,,Önök félreértik a helyzetet, az a bizonyos európai uniós támogatás nem segítség, az a KGST volt, kedves kommunista barátaim, úgy is hívták, segítségnyújtás tanácsa, de ez az Európai Unió, ahol jogaink vannak”- fordult Orbán Viktor a kormánypárti politikusok felé. Mint mondta, az EU-nak szembe kell néznie azzal, hogy a tagállamok közé került számos olyan ország, ahol a hazugság, a csalás, a választópolgárok és a köztársasági elnök megtévesztése, az unió kijátszása napi politikai gyakorlat része. Arra akartam rámutatni a strasbourgi beszédben, hogy sajnálatos magatartásnak tartom azt, ha az unió erre nem ébred rá – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte nyilvánvaló, hogy a posztkommunista kormányok, köztük a magyar, élen járt a hazugságokban, hiszen maga a ,,posztkommunista pénzügyminiszter” ismerte be, ,,egy bizonyos Ferinek” telefonon kellett kijárnia Joaquín Almuniánál, az Európai Bizottság pénzügyi biztosánál, hogy Magyarország újabb és újabb haladékot kapjon a konvergenciaprogramra. /Orbán Viktor: A legrosszabb kommunista időket idéző hazugság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

Értékelte Brüsszel Románia konvergencia-programját. Bukarest jó mutatókkal (a GDP-hez viszonyítva 2,9 százalékos hiánnyal és 11,9 százalékos belső államadóssággal) rendelkezik, Brüsszel mégis nagy kockázatúnak ítélte meg az államháztartás hosszú távú helyzetét. Joaquín Almunia EU-biztos azt is kifogásolta, hogy a jó növekedési kilátásokat nem igyekszik a deficit leszorítására használni, kiemelve, hogy komoly aggodalmat jelent az EU-csatlakozás óta növekvő hiány. /Értékelés Romániáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Az EB elvárásai Romániától
Az Európai Bizottság (EB) azt javasolta az Európai Tanácsnak (ET), hosszabbítsa meg 2012-ig a határidőt, amíg Romániának a GDP 3 százaléka alá kell csökkentenie az államháztartási hiányt, mert igaz a gazdasági válság a vártnál súlyosabbá vált, de a hatóságok megtették a megfelelő intézkedéseket.
„Románia komoly erőfeszítéseket tett, hogy korlátozza a háztartási hiány növekedését, és egyensúlyba tartsa a gazdaságot. A gazdasági helyzet rosszabbodása indokolttá teszi az eredeti határidő meghosszabbítását egy évvel. A konszolidáló erőfeszítéseket azonban folytatni kell – a sokoldalú pénzügyi javaslatokhoz csatolt melléklet szerint-, hogy 2012-ig javítani lehessen a költségvetési hiányon”, hangsúlyozza egy közleményben Joaquin Almunia, az EB gazdasági és pénzügyi biztosa.
2009 júliusában az EB jóváhagyta az ET javaslatát, hogy indítson eljárást Románia ellen a 2008-as 3 százaléknál nagyobb deficit miatt és ajánlja, 2011-ig csökkentség 3 százalék alá az államháztartási hiányt.
„Románia, az ajánlásnak megfelelően, 2009-ben csökkentette a közszféra bérköltségeit és a szolgáltatások kiadásait. A 2010-es költségvetés szintén szerepel egy csomag, amely a PIB még 2 százalékával csökkenti a kiadásokat és kb. 0,5 százalékkal növeli a bevételeket. Ezenkívül a pénzügy felelősségvállalás törvénye – amely középtávon kötelezővé tesz egy pénzügyi keretet- a parlamentben vár elfogadásra. Mindezeket figyelembe véve, levonhatjuk a következtetést, Románia meghozta a kért, szükséges intézkedéseket”, szögezi le az EB közleménye.
Romániában 2009-ben 7 százalékos volt a gazdasági hanyatlás, bár eredetileg csak 4 százalékot jelzett előre az EB. A visszaesés az általános világválság miatt exportcsökkenéssel és fogyasztás jelentős visszaesésével magyarázható.
Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének vezetője januárban azt nyilatkozta, hogy Románia 7, 3 százalékos költségvetéshiánya a 2009-re meghatározott célérték alatt maradt, a 2010-es büdzsé pedig 5, 9- százalékos deficittel számol.
A gazdasági Növekedési és Stabilitási Paktum szerint, ha egy adott ország az ajánlásokat betartotta, de gazdasága ennek ellenére hanyatlik, az EBB felülvizsgálhatja javaslatait és előre meghatározott határidőit.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)