Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. június 15.
Sepsiszentgyörgyön a városháza tornyáról levették a román piros-sárga-kék zászlót. Adrian-Vlad Casunean Albert Álmos polgármestert tette felelőssé a zászló hiányáért, ezért követelte Sepsiszentgyörgy első emberének azonnali eltávolítását, illetve kivizsgálás elindítását. Casunean kilátásba helyezte, hogy a parlamentben interpellál az ügyben. - Az érzésem, hogy Albert Álmos és a megyei tanács elnöke, Demeter János azt akarják, hogy ne legyen nyugalom a megyében - fogalmazott Casunean SZDP-s képviselő, aki az RMDSZ helyi vezetőit hibáztatta amiatt, hogy nem sikerült aláírni a megyei szintű SZDP—RMDSZ egyezményt. Casunean leszögezte: ,,Albert Álmosnak éreznie kell, hogy Romániában él, ha pedig ez nem tetszik neki, elmehet Magyarországra." /(Benkő): Casunean Albert fejét követeli. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./
2002. június 18.
Néhány vezető a lakosságot egymás ellen gerjesztő, hangulatrontó, a kinevezett tisztséghez méltatlan cselekedetsorozatba kezdett, állapította meg Sylvester Lajos. Példákat hozott: Az utcanévadások évek óta tartó politikai útszéliségek elkövetésének forrásaivá váltak. Az utcanévtáblák leszaggatói nem érzékelik, hogy nemzetüknek ártanak a nemzetiségek folyamatos heccelésével. Sepsiszentgyörgyön a prefektúra bejáratától száműzik a magyar cégmegnevezést, hogy ezzel borsot törjenek Albert Álmos polgármester orra alá. A prefektúra bizonyos emberei feljelentő hivatallá alacsonyították hatáskörüket. Most például a tanács tornyában nem lobogó lobogó a vita tárgya. A torony lobogóját Albert Álmos replikaként vonatta be, mert a törvény csak azt írja elő, hogy az épület bejáratához kell elhelyezni ezeket, s ha a prefektus lefeszegettette a cégjelzést a hivatal faláról, ő sem adja alább, mert a tornyok kizászlózásáról sem szól külön az írás. Sylvester Lajos szerint felesleges az állandó vitatkozás, a replikázás. /Sylvester Lajos: ,,...innen és túl összeugat..." = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./
2002. június 20.
A prefektúra "zászlóbizottsága" helyszínelt Sepsiszentgyörgyön, a városházán, majd 50-50 millió (a legmagasabb) büntetést szabott ki a polgármesternek a városkupoláról hiányzó nemzeti zászló, meg a városháza által használt kétnyelvű fejléces papírokért, továbbá Albert Álmos házának kerítésére is kifüggesztették az összesen 100 milliós büntetésről szóló jegyzőkönyvet, a prefektúrán megjelent még két zászló, viszont lekerült a megyei tanács tetejéről a lobogó. Jún. 18-án az alsó- és felsőháromszéki RMDSZ szervezetek operatív tanácsa újabb kéznyújtásnak is értékelhető nyilatkozatot adott ki. Eszerint a Kovászna megyében kialakult helyzetért nem az RMDSZ a felelős, majd felsorolta a legutóbbi parlamenti választások óta a kormánypárt Kovászna megyei vezetőinek konfliktusgerjesztő cselekedeteit, amelyek lehetetlenné tették a két párt közötti megyei egyezmény aláírását. Sepsiszentgyörgy polgármestere és a megyei tanács elnöke gondoskodnak a román nemzeti lobogók visszaállításáról a két intézményen. A nyilatkozatban felszólították az SZDP Kovászna megyei szervezetét, gondoskodjanak arról, hogy a prefektúrára, valamint a decentralizált intézményekre felkerüljenek a kétnyelvű táblák, álljanak el a megyecímer módosítási szándékától, valamint, a prefektúra állítsa le az Albert Álmos polgármester ellen indított törvénytelen eljárást. /Éltes Enikő: Visszakerülnek a zászlók, ha… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2002. június 22.
A felek aláírták a Kovászna megyére vonatkozó protokollumot. "A legfontosabb a megye gazdasági élete, a szociális és vagyoni kérdések megoldása. Ezért kezdtük el a tárgyalásokat, ezért tartottuk fontosnak a mindkét felet kötelező egyezség megszületését" – hangsúlyozta az aláírást követően Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke. Megegyeztünk, hogy a két hattagú tárgyalócsoport minden hétfőn reggel összeül és elemezni fogja a megoldott, illetve a megoldásra váró kérdéseket. Demeter János megyei tanácselnök szerint a protokollum részben jó, ám nem tud orvoslást megelőlegezni az ezután következőkre. Az intézményvezetők kinevezését a fővárosban ellenőrzik, és csak az RMDSZ beleegyezése után válthatnak le vagy nevezhetnek ki valakit vezető tisztségbe. Megegyeztek az intézményvezetők cseréjéről is. A másik sokat vitatott kérdésről, Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltásáról vagy maradásáról Adrian Casunean-Vlad nyilatkozott. A tanév végéig elnapolták elmozdítását, jövőjéről a nyáron, a minden bizonnyal Bálványoson sorra kerülő találkozón döntenek majd. /Farkas Réka: Aláírták a háromszéki megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./ A kormánypárt, az SZDP helyi szervezetének elnöke, Adrian Vlad-Casunean és Horia Grama prefektus minden alattomos cselekedetéhez sikerül cinkostársat találni a kormány tagjai között. E támogatással elemi jogsértéseket követtek el. Elég a prefektúráról eltűnt kétnyelvű feliratokra vagy a nemtelen eszközökkel véghezvitt vezetőcserékre utalni. Az egészségbiztosító pénztár élén az SZDP embere három hónap eltelte után sem igazodik el az intézmény dolgaiban. Mindemellett döbbenetes adat, hogy az idén érettségizők közül mindössze 57 százalék a magyar, illetve magyar iskolában végzett fiatal. /Simó Erzsébet: Az új helyzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./
2002. június 22.
Jún. 21-én ifjúsági fórummal kezdődött a Sepsiszentgyörgy határában szervezett Szent Iván-napok rendezvénysorozat. A táborban az előadók pályakezdési lehetőségeket boncolgattak. A szervező RMDSZ szándéka és az együtt gondolkodás volt, de kevesen jöttek el. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere leszögezte: a fiatalok elhelyezkedési kérdése azért is fontos az RMDSZ számára, mert bizonyos beosztásba sokszor nagyon nehezen találnak megfelelő embert, miközben a székelyföldi vidéki településeken nagy szükség van a vállalásra. Domokos Géza író szerint a fórum címében szereplő tömbmagyarság fogalma erősen átpolitizált, és erre nincs szükség, mert valójában befektetésről, jövedelemről, életszínvonalról van szó. /(mózes): Szent Iván-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./
2002. szeptember 6.
"Bírósági úton tiltakozik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium vezetősége az ellen, hogy a megyei földosztó bizottság a Református Kollégiummal közösen nevezte meg a visszakapott szántóföldek és erdőségek tulajdonosaként. A polgármester szerint a viszály árt a magyar közösségnek. A júliusi telekkönyvezés után megszületett az egyház és az iskola fenntartásáért felelős polgármesteri hivatal közötti megállapodás. Ez kimondja, hogy a két önálló intézmény, a Székely Mikó Kollégium és a Református Kollégium a 2003-2004-es tanév végéig ugyanúgy működik tovább, mint eddig. Mindkét fél kifejezte tárgyalókészségét, ám a Székely Mikó Kollégium vezetősége bírósági úton tiltakozott, hogy a földosztó bizottság mindkét intézményt megjelenítette a 30 hektár erdő és 20 hektár szántóföld visszaszolgáltatását jóváhagyó dokumentumon. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője szégyenletesnek találja a peres eljárás elindítását. "Elkezdődött egy per, és ki fog derülni, hogy egyik iskola sem lehet a tulajdonos, ez a föld ugyanis a református egyházé." Ugyanis az Erdélyi Református Egyházkerület a törvényes jogutód. Hasonlóan vélekedett Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ területi elnöke is. A református egyház egyébként igen jelentős, 2, 5 milliárd lejes beruházással elkezdte az iskola felújítását, amelynek Bíró Béla igazgató is örül. /Farkas Réka: Igazgatóváltás szükséges? Egyházi földért perel a Székely Mikó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./"
2002. szeptember 17.
"Háromszék 349 tanintézményében több mint negyvenezer óvodás, kis- és nagyiskolás számára megkezdődött a tanév. A Váradi József Általános Iskola új épületében Demeter Miklós igazgató megköszönte Albert Álmos polgármesternek az építkezés befejezéséhez nyújtott segítségét. A Mikes Kelemen Líceum idén 67 tanulóval többet fogad a tavalyhoz képest, így a létszáma 1349-re nőtt, az iskola tanulói közül az az egyetemre, főiskolára bejutottak aránya pedig már 82 százalékos. /(fekete): Az útkeresés tizenharmadik esztendeje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./ "
2002. szeptember 21.
"Szept. 20-án mérlegelték az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei szervezeteinek vezetői a kétpárti megyei egyezmény megvalósításait és hiányosságait. Adrian Casunean-Vlad képviselő, az SZDP megyei szervezetének elnöke szerint a megállapodás működik, mintegy 40 százalékban teljesültek az előírások, a fennmaradó 60 százaléknyi hiányosság objektív és külső tényezőknek is tulajdonítható. Albert Álmos, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke nem ért egyet ezzel a megállapítással. A föld-visszaszolgáltatás nem működik oly zökkenőmentesen, ahogy azt a kormánymegbízott hangoztatja. Albert Álmos még közölte, a kormányhatározatok kibocsátása terén nincs előrelépés a Lábas Ház, a kisvasút és a fűrésztelep önkormányzati tulajdonba való utalását illetően. /(Szekeres): Megyei egyezmény. Egyelőre nyikorog. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./ "
2002. szeptember 25.
"Nem született döntés a zászlóügyben kirótt súlyos pénzbeli bírság ellen benyújtott fellebbezési ügyben. Horia Grama, Kovászna megyei prefektus 50-50 millió lejjel büntette meg Sepsiszentgyörgy polgármesterét, Albert Álmost az általa törvénytelennek vélt, a tanácsház kupoláján lévő zászló átmeneti eltűnéséért. Tekintve, hogy a helyi tanács bejáratánál sértetlenül helyén volt, ott lobogott a törvény előírta két nemzetiszínű zászló, Albert Álmos megfellebbezte a prefektus döntését. Az ítélet elmaradt, mert a prefektúra "az elfogultság kizárásáért" a fellebbezés tárgyalásának más övezetbe áthelyezését kérték. A kérdés napirenden tartása viszont csöppet sem szolgálja a prefektúra által annyit hangoztatott együttműködési törekvést. /(Flóra Gábor: Még mindig a "zászlóügy"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "
2002. október 7.
"A román kormánynál keresik igazukat azok a sepsiszentgyörgyi magyar szülők és tanárok, akik a múlt héten a református egyház elleni kirohanásokkal szálltak síkra a Székely Mikó Kollégium újraállamosításáért. Az okt. 4-i botrányos találkozóról beszámolt Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ területi elnöke. Teljes dokumentációt nyújtottak át a Székely Mikó Kollégium ügyében érintett szülők és tanárok Ecaterina Andronescu tanügyminiszternek. Ezzel azt próbálják igazolni, hogy törvénytelen volt a Mikó épületének visszaszolgáltatása az egyháznak. Albert Álmos azt vallja: mindent vissza kell adni az egykori tulajdonosoknak. A nyári viták, a többszöri egyeztetések után azt hitte, sikerült megoldani a kérdést. Ezért volt furcsa, hogy a román sajtó az elmúlt napokban ismét a Székely Mikó Kollégiumról kezdett cikkezni. Az írások szerint a református egyház butikokat hoz létre az iskola épületében, a református egyház kiszorítja a Mikó Kollégiumot. Albert Álmos polgármester kérte Ecaterina Andronescu miniszter asszonyt, jöjjön el Sepsiszentgyörgyre, és nézze meg, milyen felújítások zajlanak az iskolában. A polgármester megdöbbenésére a megjelent szülők a református egyházat, a Református Kollégium vezetőségét, a területi RMDSZ-t vádolták a jelenlevők. A szülői bizottságot Pusztai Miklós ügyvéd és Okos András képviselte, Kékedi Katalin tanárnő pedig a Mikó pedagógusait. Szerintük csalással jutott vissza az egyházhoz az épület. Nyilvánvaló hazugságok hangzottak el. Mindez rendkívül káros hatással lehet ez a visszajuttatandó egyházi ingatlanok ügyében. A jövő heti kormányülésen a miniszter asszony nyugodtan kijelentheti, hogy nem kell az egyházi ingatlanokat visszaszolgáltatni. Elfogadhatatlan, hogy román intézményeknél tesznek feljelentést, és egyházellenes hangulatot gerjesztenek. /Farkas Réka: Újraállamosítást kérnek a szülők. Törvénytelen volt a Mikó visszaszolgáltatása? = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./"
2002. október 8.
"Több hónapja nincs melegvíz Sepsiszentgyörgyön, a tömbházakban. Most reménykedni kezdtek, hogy nem fagynak meg lakásaikban, ugyanis az ipari minisztériumban a miniszter biztosította a megyei tanács elnökét, Demeter Jánost, Olosz Gergely alprefektust és Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, hogy lesz gáz. Ezek után a város képviselői Brassóban folytattak tárgyalásokat a Distrigaz vezetőivel, de azok nem írták alá az új szerződést, követelték az alapadósság törlesztését, amire egyelőre még nincs pénz. A városnak 80 milliárdnyi tartozása van a gázszolgáltató felé, ez az összeg pedig büntetőkamattal együtt mintegy 130 milliárdra rúg. Az alapadósságot kellene törleszteni, a büntetőkamatokat átütemezik. Az óvodák, iskolák nagy részében is hideg tantermekben tanulnak még a gyermekek, olyan tanintézményekben is, ahol egyébként saját központi fűtéssel rendelkeznek. A Váradi József Általános Iskolában például egy 200 milliónyi adósság miatt a gázvállalat egyszerűen elvitte a gázórát. A városban a tömbházakban továbbra sincs gáz. /Éltes Enikő: Könyörület - gáz nélkül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ "
2002. október 28.
"Sepsiszentgyörgy okt. 27-én ünnepelte a város első írásos említésének 670. évfordulóját, a vártemplomi református templomépület mai formájában való fennállásának 400. esztendejére, felszentelték a gyülekezet új millenniumi emlékharangját és a nőszövetség 50 esztendő után előkerült, 1942-ben készített díszes zászlóját. A megyei tanács elnöke, Demeter János és Albert Álmos polgármester jelenlétében mondott megnyitóbeszédet Dezső András vártemplomi lelkész. Albert Álmos polgármester röviden végigpásztázta a város históriáját. /Kisgyörgy Zoltán: Ünnepelt Sepsiszentgyörgy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./ "
2002. november 1.
"Sepsiszentgyörgyön a levéltár kiköltözik az épületből, ezzel kiürül a Lábas Ház. A város tulajdonába kerül a hányatott sorsú épület. Három évvel ezelőtt a Belügyminisztérium a művelődésügyi tárcának adta át az ingatlant, és az elképzelés szerint ide költöztették volna a Keleti-Kárpátok Múzeumát. A döntés nagy felháborodást váltott ki a város vezetőségében, amely megpróbált mindent elkövetni azért, hogy Sepsiszentgyörgy tulajdonába kerüljön a Lábas Ház. Idén az RMDSZ-PSD protokollumba is bekerült a történelmi hagyományokkal rendelkező épület ügye. Most először ígéret hangzott el, hogy a jövő heti kormányülésen megszületik a határozat. Albert Álmos polgármester hangsúlyozta, hogy alapítványok, civilszervezetek székházát alakítják majd ki az épületben. A jövő évi költségvetésben elkülönítenek majd egy összeget a legsürgetőbb munkálatok elvégzésére. Ezt követően restaurálási tervet kell készíteniük. /Domokos Péter, Farkas Réka: A városé lehet a Lábas Ház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./"
2002. november 11.
"Háromszék prefektusa, anélkül, hogy konzultált volna az RMDSZ-szel, olyan új megyei névadó bizottságot nevezett ki - nyilatkozta Albert Álmos területi RMDSZ-elnök -, melynek egyetlen tagja élvezi az RMDSZ támogatását. /Újabb vita tárgya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ "
2002. november 23.
"Végre Sepsiszentgyörgynek is van Kossuth-szobra: a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület kezdeményezésére születésének 200. évfordulóján az egykori Kossuth térhez nagyon közel, a mai Kossuth Lajos utcában nov. 22-én felavatták a Kossuth-mellszobrot, Vargha Mihály alkotását. A László Attila irányította sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda Kossuthról szóló népdalelőadásai után beszédet mondott Sylvester Lajos, a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki utalt arra is, hogy 110 éve választotta Sepsiszentgyörgy tanácsa a város díszpolgárává Kossuth Lajost. Sylvester Lajos és Albert Álmos leleplezték a szobrot. /(vop): Kossuth-szobor Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./ "
2002. december 4.
"Román civil szervezetek feljelentésükben kifogásolták, hogy a román nemzeti ünnep /dec.1./ alkalmából Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester nem lobogóztatta fel a főútvonalakat és nem cserélte ki a városháza zászlóit, ezért a prefektúra 65 millió lejes pénzbírsággal büntette. Albert Álmos megtagadta a jegyzőkönyv aláírását. Horia Grama prefektus elmondta, azért szabták ki a maximumot, mert Albert Álmos már "visszaeső" bűnösnek számít zászlóügyekben. Tavasszal a városháza tetejéről eltávolított lobogó miatt szabtak ki rá 100 millió lejes büntetést, a fellebbezést, majd a prefektúra áthelyezési kérelmét követően az ügy jelenleg az onesti-i táblabíróságon van. A polgármester megjegyezte, fellebbezést nyújt be a büntetés kiszabása miatt. Hozzátette: a büntetés célja a románok és magyarok összeugrasztása, az állandó konfliktushelyzet fenntartása, hogy erre hivatkozva ne kelljen teljesíteni az RMDSZ vagyon-visszaszolgáltatást célzó követeléseit. Hosszú évek óta először történt meg, hogy a dec. 1-jei ünnepen részt vett Sepsiszentgyörgy polgármestere. /Farkas Réka: Megbírságolták Albert Álmost. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./"
2002. december 23.
"Úgy tűnik, a következő esztendőben létrejöhet a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatóintézet. A Székelyföldi Fejlesztési Intézet gondolata először 2000 nyarán merült fel, Kovászna megye vezetősége elkezdte a tárgyalásokat az akkori magyar kormánnyal. Ígéret számtalan volt, azonban a megvalósítás elmaradt. Háromszék képviselői, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester a múlt héten Budapesten tárgyalt az illetékesekkel, és megállapodtak, a kormány évi 59 millió forinttal támogatja a terv kivitelezését. A tervek szerint olyan intézet lesz néhány éven belül, amelyik együttműködve a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel Székelyföld fejlődését ellenőrzi. Kezdetben húsz ember dolgozna benne. Az elképzelés szerint távlatilag saját jövedelemre is számíthat az intézet, hisz munkájukat, szakértelmét megvásárolhatják önkormányzatok, ideális esetben körülbelül 30 százalékban válhat önfenntartóvá. /Farkas Réka: Jelentős támogatást ígértek. Megszülethet Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Fejlesztési Intézet? = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"
2002. december 23.
"Dec. 21-én katonai tiszteletadással, csendőrségi felügyelettel zajlott le Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet-parkbeli kopjafa előtt az 1989. decemberi eseményekre való megemlékezés. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester beszédét románul és magyarul is elmondva csalódottságának adott hangot, amiért az a jobb jövő, amelyet tizenhárom esztendővel ezelőtt álmodtak - amikor mindenki munkájára szükség lesz, amikor a régió fejlődése közös cél és érdek lesz, amikor nem számít a nemzetiség - még mindig nem jött el. Ehelyett szegénység van és munkanélküliség, ezt a vidéket elkerülik a beruházók, "és igenis számít a nemzetiség. Nem véletlenek a helyi tanácsok vagy a sepsiszentgyörgyi polgármester elleni támadások, hiszen ezek nem a személy, hanem az egész közösség ellen irányulnak" - jelentette ki Albert Álmos. Kiemelte: "úgy tűnik, ma már megint vétek a másként gondolkodás, a másakarás, a jobbakarás". Ezért "újabb összefogásra lesz szükség, románok és magyarok között, és nem a helyi pártképviseletek között" - jelentette ki. Horia Grama kormánymegbízott az előtte szólónak ellentmondva annak a véleményének adott hangot, hogy az 1989. decemberi események áldozatai nem hiába adták életüket. /(vop): Forradalmárünnepség. Ismét vétek a másként gondolkodás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./ "
2003. január 9.
"Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy a városban tavaly két jelentős beruházás valósult meg: a Míves Ház és a Közösségi Ház, mindkettő európai uniós program keretében. A polgármester büszke rájuk, hiszen ilyenek még nincsenek Romániában. A városban a szociális helyzet nem jó, a régi gyárak folyamatosan csökkentették alkalmazottaik számát, így ma a sepsiszentgyörgyi munkanélküliség 15 százalék körüli. Albert Álmos leszögezte: a zászlóbotrányok és a büntetések egy megfélemlítési folyamatba illeszkednek, amely az egész Kovászna megyei magyar lakosság ellen irányul. "Most éppen az erdészetnél mentek neki a magyar embereknek, akik évtizedek óta ott dolgoznak, most nem jók. De ugyanígy a munkaügynél is folyik ez a cirkusz, a tanügynél eljátszották már, az egészségügyi igazgatóságnál is megpróbálták eljátszani. Ez a nacionalista támadás, ami most zajlik Kovászna megye ellen, talán az utóbbi tizenkét év legerősebb támadása. Nem hagyhatjuk, hogy Kovászna megye 170 000 magyar ajkú lakosa szolgamód éljen szülőföldjén." A polgármester szerint meg kell szervezni a párhuzamos rendszereket. Az erdészetnél például, "ha nem működik az állami rendszer, akkor meg kell alakítanunk a saját erdészetünket. Ennek létrehozása és működtetése nagyon nehéz lesz", de meg kell csinálni. - A népszámlálást illetően a Kovászna megyei csökkenés nem ugyanolyan mértékű, mint a sepsiszentgyörgyi. Nem mindenki távozott a megyén kívülre Sepsiszentgyörgyről. A megyei románság viszont százalékarányban csökkent. A Sepsiszentgyörgyön élő magyar munkások egy része vidékre költözött haza, míg a román munkanélküliek visszamennek Moldvába. /Váry O. Péte: Radikális változások kellenek. Év eleji interjú Albert Álmossal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./"
2003. január 25.
"Véget ért az Oktatásügyi Minisztérium által a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségen elrendelt tíznapos ellenőrzés Háromszéken. A miniszteri minősítés tíz napon belül várható. Az ellenőrző csoport nemcsak a tanfelügyelőségen, hanem negyvenöt iskolában is vizsgálódott; 63 iskolaigazgatóval töltettek ki kérdőívet, az ellenőrzés mindenre kiterjedt. Alapos a gyanú, hogy a Keresztély Irma tanfelügyelő ellen másfél évvel ezelőtt indított lejáratási kampány zárómotívumának szánják ezt az ellenőrzést. A jan. 24-i kiértékelésen kitűnt, hogy minden elemzett kérdéskörnél néhány pozitívum és számos negatívum szerepelt. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ háromszéki területi elnöke is úgy látja, az ellenőrzés célpontja Keresztély Irma volt. /Farkas Réka: Megrendelt jelentés? Lezárult a háromszéki tanügyi ellenőrzés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./ "
2003. január 27.
"Körlevélben fordult Horia Grama prefektus a megye polgármestereihez, hogy vizsgálják fölül a közvagyonleltárt. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az utasítás elfogadhatatlan. Az RMDSZ a kormánypárttal kötendő egyezménybe kívánja belefoglalni azt, hogy a szaktárca a helyi közigazgatás képviselőivel egyeztessen ebben az ügyben. /Farkas Réka: Minden közvagyon? A prefektus a vagyonleltár fölülvizsgálatát kéri. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ "
2003. január 28.
"Sepsiszentgyörgyön jan. 27-én a lakossági fórumon Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi szervezet elnöke elmondta: az elmúlt hetekben a felső-háromszéki területi szervezettel, az egyházakkal, egyesületekkel való egyeztetés nyomán megállapodtak abban, hogy Kovászna megye küldöttsége - mint a tömbben élő magyarság egyik fellegvára - külön állásfoglalást terjeszt a kongresszus elé. Az állásfoglalásban felkérik a leendő vezetőséget, hogy a kormánypárttal való további együttműködés során az RMDSZ ne engedjen pozícióiból. Érvényesíteni kell az itt élő közösség akaratát, hogy a Székelyföldet önálló régióként határozzák meg. A hozzászólók zöme azt kérte a kongresszusi küldöttségtől, hogy ne szavazzák meg Tőkés László tiszteletbeli elnöki címtől való megfosztását. /(simó): Maradjon a tiszteletbeli elnök! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./ "
2003. február 5.
"Sikkasztás, hűtlen vagyonkezelés és okirat-hamisítás vádjával indít bűnvádi eljárást a gazdasági rendőrség Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezérigazgatója ellen. Egy héttel korábban a rendőrség még nem nyilatkozott a társulatnál folytatott könyvviteli ellenőrzés során tapasztaltak jogi besorolásáról. A vizsgálat megállapította: a Jókainé Laborfalvi Róza Színházpártoló Alapítvány révén bonyolították le a valuta kezelését. A pénzügyi ellenőrök sokallták a telefonszámla-keret túllépését, valamint a külföldi vendégszereplések számát is. A színigazgató cáfolta az ellene felhozott vádakat. Nemes Levente úgy gondolja, valószínűleg az alapítvány és a színház közötti tranzakciókat minősítette hűtlen vagyonkezelésnek a rendőrség.Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a színház költségeit csak a helyi önkormányzat kérheti számon. /Domokos Péter: Bűnvádi eljárás Nemes ellen. Hűtlen vagyonkezeléssel vádolják a színházigazgatót. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"
2003. február 6.
"Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./"
2003. február 7.
"Leomlott plafon, kitámasztott falak fogadják a Lábas Házba látogatót. Sepsiszentgyörgy nagy múltú történelmi épületének febr. 6-án először nyíltak meg a kapui, Albert Álmos polgármester szavaival a város "félhivatalosan" átvehette át az ingatlant, amely ötven évig az állami levéltárnak adott otthont. A Lábas Ház teljes mértékben el volt zárva a külvilágtól, ez alatt az idő alatt állaga annyira leromlott, hogy mára már használhatatlanná vált. A Lábas Ház körüli konfliktus 1999 őszén robbant ki. Ekkor egy kormányrendelet értelmében a Székely Nemzeti Múzeum román "ellenintézményét", a Keleti Kárpátok Múzeumát költöztették volna a magyar műemlék épületbe. A felháborodás és a tiltakozási hullám hatalmas volt, három év kellett ahhoz, hogy 2002 őszén megszülessen egy újabb kormányrendelet, amely a város tulajdonába adja a Lábas Házat, és ezért cserébe a megyei önkormányzat állami tulajdonba utalja a művelődési felügyelőségnek otthont adó villát, amelyben a jövőben berendezhetik a Keleti Kárpátok Múzeumát. Ez a kormányhatározat azonban a nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, így nem is lépett érvénybe. Febr. 3-án Sepsiszentgyörgyre érkeztek a belügyi és a művelődési tárca képviselői, hogy átadják, illetve átvegyék az épületet, az önkormányzat képviselőit nem értesítették az átadásról. Albert Álmos ezért Bukarestbe utazott, hogy Razvan Theodorescu miniszterrel tisztázta a kérdést. Kiderült, a miniszter számára egyértelmű, hogy a városé lesz a Lábas Ház. Nagy munka vár majd a szakemberekre, és nagy összegeket kell előteremteni. Ígéret van magyarországi támogatásra, és bíznak benne, hogy valamennyi pénzt a román állam is hajlandó lesz adni. /Farkas Réka: Ötven év után megnyílt a Lábas Ház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./"
2003. február 8.
"Zászlóügyben elmarasztaló ítéletet hozott a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal ellen az onesti-i bíróság. A több mint fél éve húzódó pert a Kovászna megyei prefektúra indította a megyeszékhelyi városháza ellen. Az ok: a román nemzeti zászlók nem megfelelő elhelyezése, és magyar fejléces papírok használata a városháza levelezésében. Bár a sepsiszentgyörgyi városháza bizonyítékokat mutatott be igazának alátámasztására, az onesti-i bíróság a prefektúra javára döntött, azaz Albert Álmos polgármestert 100 millió lejes bírság kifizetésére kötelezte. Albert Álmos igazságtalannak tartja az ítéletet, fellebbezést kíván benyújtani. /Albert Álmos ellen döntött zászlóügyben a bíróság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./ "
2003. február 11.
"Nem fogadta el a bíróság Albert Álmos. Sepsiszentgyörgy polgármestere fellebbezését a "zászlós per"-ben. 2002. jún. 17-én a prefektúra ellenőrzőcsoportja 100 millió lejes bírságról állított ki jegyzőkönyvet a polgármester nevére. Az elöljárót 50 millió lejre büntették, mert eltávolíttatta a városháza tetejéről a román nemzeti lobogót, és ugyancsak 50 millió lej bírságot kapott amiatt, hogy a hivatal kétnyelvű fejléces papírokat használ. Albert Álmos nem írta alá a bírságról szóló jegyzőkönyvet. Kifejtette, a törvény arra kötelezi, hogy a városháza falára tegyen zászlót, a bejárati ajtónál pedig végig ott volt a két lobogó. Igaza tudatában indított peres eljárást a prefektúrai büntetés visszavonásáért. Albert Álmos fényképekkel, dokumentumokkal igazolta, hogy nem történt törvénytelenség - a zászlókat az előírások szerint helyezték el, kétnyelvű fejléces papírt nemcsak a sepsiszentgyörgyi városházán, de az ország más településein is használnak -, a bíróság elutasította fellebbezésüket. /Farkas Réka: Albert pert vesztett. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./"
2003. február 17.
"Sepsiszentgyörgyön telt házzal, indulatos légkörben zajlott le febr. 14-én a Reform Tömörülés (RT) és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), valamint RMDSZ-tagok alkalmi csoportosulásának kezdeményezésére összehívott lakossági fórum. Vitaindító beszédében Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy "külföldi segédlettel", támogatási pénzek miatt kerülhet sor az erdélyi magyarság féltett egységének megbomlására. Kifejtette: nem ért egyet a Kovács László magyar külügyminisztertől származó kijelentéssel, melyszerint a Duna Televízió pártossága okozta volna az MSZP erdélyi népszerűtlenségét. Váncsa Árpád, az EMK háromszéki szervezetének vezetője szükségesnek ítélte a kiábrándult RMDSZ-tagok aktivizálását az elő- és belső választásokon történő részvétel érdekében. Sylvester Lajos, a Háromszék című napilap főmunkatársa szerint elképesztő a felháborodás vidéken. Szerinte szükség van az autonómiára akkor is, ha Markó Béla szükségtelennek tartja. A teremben lévő RMDSZ-tisztségviselők is felszólaltak. Olosz Gergely alprefektus, Demeter János megyei tanácselnök, Albert Álmos területi RMDSZ-elnök, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők, illetve Puskás Bálint szenátor egyaránt találtak jogos és jogtalan kritikát az elégedetlenkedők hozzászólásaiban. Arra biztatták a jelenlévőket, az önkormányzati választáson is hasonló tömegben és lelkesedéssel vegyenek részt, hogy végre a tagok által is alkalmasnak ítélt jelöltek kerüljenek felelős pozíciókba. A jelenlévők elfogadtak egy nyilatkozatot, amelynek legfontosabb pontjaként elfogadhatatlannak ítélték a tiszteletbeli elnök tisztség eltörlését, és a korábbi állapot visszaállítását kérték. /Domokos Péter: Elégedetlenség és alternatívakeresés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./"
2003. február 25.
"Ismét elhalasztották a döntést a szépmezői szántóterületekről a megyei földosztó bizottság február 24-i ülésén. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester meggyőződése, hogy Horia Grama kormánymegbízott azért nem akarja igazolni a tulajdonjogot, mert a földek nagy része magyar tulajdonba kerülne vissza. /(Szekeres): Sepsiszentgyörgy, Szépmező. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./ "
2003. február 25.
"A Duna Televízió és a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány megbízásából febr. 24-én újabb adomány érkezett Háromszékre. Az oktatási segédeszközökből, illetve gyakorló munkafüzetekből álló, több mint húsztonnás rakomány értéke mintegy 72 millió forint. Az adományt Demeter János megyeitanács-elnök és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester fogadta. Földes István, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány és Pekár István, a Duna Televízió elnöke immár több alkalommal segítették a határon túli magyarságot különböző adományokkal. Volt, amikor parabolaantennát és televíziókészüléket hoztak egy-egy szórványban élő magyar közösségnek, ha kellett, gyógyszert a rászorulóknak, máskor játékot a gyermekeknek. A mostani rakományt szétosztják az egyházak és iskolák között. A jövő héten Csíkszeredába visznek újabb szállítmányt. /Bodor János: Újabb adomány a Duna Televíziótól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./ "