Csíkszeredában Bokor Márton független polgármesterjelölt indulása ellen két óvást nyújtottak be, Szakács Ildikó magánszemélyként, Kelemen Hunor ügyvezető elnök az RMDSZ nevében fellebbezett a volt megyei kórházigazgató, jelenleg a közegészségügyi hatóság (ANSP) Hargita megyei kirendeltségének a vezetője indulása ellen. Lépésüket azzal indokolták, hogy vezető tisztségben levő közalkalmazott nem indulhat a választásokon, a bíróság azonban elutasította az óvást. A közegészségügyi hatóság vezetőjéhez hasonló helyzetben van Weil Gyula, az RMDSZ gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje, aki Hargita megyei fogyasztóvédelmi hatóság vezetője. Indulása ellen nem nyújtottak be óvást. Csíkszereda polgármesteri székéért hét személy mérkőzik meg. Ráduly Róbert Kálmán jelenlegi elöljárón kívül a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben Papp Előd volt alpolgármester, a szociáldemokrata Andrei Jean Adrian, a liberális Adrian Panescu, a demokrata-liberális Zudor Ferenc, valamint két független, Bokor Márton és Tamás Sándor József városi tanácsos. Nem indulhat függetlenként a Hargita megyei tanácselnöki székért Borbély Ernő, miután a megyei választási központ elutasította jelöltségét. A független jelölt ugyanis 1236 támogató aláírást tartalmazó iratcsomóval jelentkezett, ez jóval kevesebb, mint a törvény által előírt 2709./Kettős mérce. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

A kormány leváltotta Romfeld Magdolnát, Hargita megye egyik alprefektusát, helyére Andrei Jean Adrian szociáldemokrata politikust nevezték ki. Az RMDSZ támogatását élvező Romfeld Magdolnát a legutóbbi kormányülésen bocsátották el tisztségéből, és kormányzati felügyelőnek nevezték ki. Egy héttel korábban újabb tíz prefektust váltott le a Boc-kormány, többek közt az utolsó, még tisztségben levő magyar kormánybiztost, a máramarosi Böndi Gyöngyikét is. Ezzel egy időben több alprefektust is kormányzati felügyelői tisztségbe helyeztek, többek közt az Arad megyei Horváth Leventét. /Gyegyai Csaba: Leváltották az egyik alprefektust. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Letette hivatali esküjét Hargita megye új alprefektusa, Andrei Jean Adrian, aki a múlt héten eltávolított Romfeld Magdolnát váltja tisztségében. A Hargita megyei prefektusi hivatalban jelenleg egyetlen magyar magas beosztású köztisztségviselő dolgozik, Ladányi László alprefektus személyében. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke sajnálatosnak tartja, hogy egy olyan hivatalnokot váltott le a kormány, aki munkája során bizonyított, és a legkisebb falu legkisebb utcájában is ismerik a nevét. /Horváth István: Beiktatták Hargita megye román alprefektusát. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Magyar alprefektusa van március 9-től Kovászna megyének: a tisztséget György Ervin volt háromszéki prefektus tölti be, akit a kormányváltás utáni elmozdításakor kormányzati felügyelőnek neveztek ki. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint korábbi ígéretét tartotta be a PD-L azzal, hogy alprefektussá nevezte ki György Ervint. György Ervin 2004 decemberétől 2009 januárjáig volt Kovászna megye prefektusa, februártól Codrin Munteanu, a PSD jelöltje került helyébe. Az új alprefektus kifejtette: ha van jóakarat a jelenlegi prefektusban, akkor tudnak majd együtt dolgozni, bár nem mindenben értenek egyet. „Hargita megyében az alelnöki tisztség hagyományos módon a széki szervezeteket illeti meg” – mondta Borboly Csaba megyei tanácselnök, azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar alprefektusért cserébe a megyei tanács intézményébe román igazgatók, vezérigazgatók kerüljenek. A kormány nemrégiben váltotta le Romfeld Magdolna Hargita megyei alprefektust, helyére Andrei Jean Adrian került. A másik magyar alprefektus, Ladányi László egyelőre megőrizte tisztségét. /Cseke Péter Tamás, Kovács Zsolt: Alelnököt alprefektusért? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Prefektusi körlevél a Hargita megyei polgármestereknek zászlóügyben
Körlevélben emlékeztette a polgármestereket Hargita megye prefektusa arra, hogy törvényellenes idegen államok felségjeleit, zászlóit kitűzni a polgármesteri hivatalokra, vagy a településvezetők irodáiba. Ellenőrzésekre, indokolt esetben bírságokra számíthatnak a településvezetők zászlóügyben. Újabb zászló-ügy körvonalazódik egy prefektusi körlevél nyomán. Andrei Jean Adrian az 75/1994-es törvényre hivatkozva, amelyet a 1157/2001-es kormányhatározat újfent megerősített, az állami szimbólumok használatáról szóló cikkelyekre hívta fel a megye polgármestereinek figyelmét. Pontosabban arra, hogy törvényszegést követ el, aki a polgármesteri hivatal homlokzatára, vagy a polgármester irodájába idegen állam felségjelzéseit, vagy lobogóját tűzi ki. Az alcsíki régióban ismerik a törvényt, nem félnek a bírságoktól. A jogszabály ugyanis tételesen a csak a más államok felségjeleinek állandó kitűzését tiltja, szabályozza, hogy csak bizonyos alkalmakkor, küldöttségek látogatásakor, vagy az illető ország nemzeti ünnepein tűzhetőek ki a lobogók. Csíkmadarason a piros fehér zöld lobogó, amely rajta a magyar címerrel nem minősíthető idegen állam hivatalos felségjelének, 2008 óta ott van a homlokzaton. Az utóbbi időkben azonban úgy tűnik szemet szúrt, hiszen a tavaly már több ízben történt levélváltás zászlóügyben a prefektusi hivatal és a helyi önkormányzat között.
A település lakósainak nevében a zászló körüli gondolatokat egy helyi nyugalmazott tanárember foglalta össze nem mindennapi módon. A csíkmadarasi Ördög Imrével készített interjúnkat vágatlanul tesszük közzé.
Hompoth Loránd
csikitvonline.ro
Erdély.ma,

Az idén nem lesz népszavazás Hargita megyében – sem
Hétfőn délután Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnö- ke közölte: Jean-Andrei Adrian prefektus megtámadta a közigaz- gatási bíróságon azt a határozatot, amelyben december 22-re az önkormányzat népszavazást írt ki. A döntés értelmében a Hargi- ta megyei állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok azért já- rulhattak volna az urnához, hogy véleményt nyilvánítsanak arról, alkosson-e Hargita, Kovászna és Maros megye egyetlen fejlesz- tési régiót.
Hargita Megye Tanácsának elemzőcsoportja, de a Román Akadémiai Társaság munkatársai is rávilágítottak arra, hogy a jelenlegi regionális szerkezet, nevezetesen az, hogy gazdag megyéket a szegényekkel „zártak össze” egy régióba, nem hozta meg a várt eredményeket, tehát gazdasági szempontból természetes a változtatás igénye.
Borboly elmondta: az önkormányzat jogászai minden oldalról alaposan megvizsgálták a népszavazásról szóló javaslatot, és azt törvényekkel támogatták meg, úgyhogy a prefektus csak politikai parancsra cselekedhetett, amikor óvást emelt a határozat ellen.
Az Erdély.ma azt is megtudta, hogy az önkormányzat nem fogja annyiban hagyni a dolgot, Borbolyék a törvényszéken védik meg igazukat. Az ügyben létezik egy bé változat is, amely szerint, amennyiben megnyerik a pert, annak lejárta utáni húszadik napot követő vasárnap tartják meg a népszavazást. Kovács Csaba P.
Erdély.ma

Saját kormányhivatalt akarnak a székelyföldi románok
A Székelyföldön számbeli kisebbségben élő románok egy, az ügyeikkel foglalkozó kormányhivatal felállítását követelik egy memorandumban, melyet szombaton fogadtak el Marosfőn (Izvorul Muresului). Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a Hargita megyei románok találkozóján – amelyen elfogadták a memorandumot – részt vett Mircea Dusa védelmi miniszter, Andrei Jean Adrian, Hargita megye prefektusa, és Andrei Moldovan, Kovászna és Hargita ortodox püspöke is.
A dokumentumban a Hargita megyei románok képviselői felróják, hogy a székelyföldi megyékben a helyi szinten többséget alkotó magyarok „uralkodnak" a románok fölött, és míg az „uralkodó magyar kisebbséget" a pozitív diszkrimináció eszközeivel védik, addig a román közösség „nemzeti jellege elvesztésre vagy elvándorlásra van ítélve".
A memorandumban egy stratégia kidolgozását is kérik a nemzeti önazonosság, valamint az alapvető szabadságjogok biztosítására azoknak a román nemzetiségű polgároknak, akik közigazgatási egységeikben kisebbségben élnek. Azt is kérik, hogy a székelyföldi románok kulturális, vallási és más civil szervezetei a központi költségvetésből kapjanak támogatást és készüljön stratégia a térség gazdasági fejlesztésére.
A memorandum aláírói azt is kérik, hogy a román állam erősítse meg jelenlétét a térségben a prefektusi hivatal, a dekoncentrált (kormánynak alárendelt) intézmények, a hadsereg és a rendfenntartó erők által „úgy ahogy az olasz állam is eljár Dél-Tirolban, az úgynevezett Székelyföld etnikai alapú szeparatizmusának a hívei által oly gyakran emlegetett tartományban" – idézte a Mediafax hírügynökség.
A memorandum szerint elérkezett az ideje annak, hogy a román állam a biztató szavakon túl tényleges intézkedéseket tegyen. „A román társadalom (.) nem érti, hogy – noha törvényesen nem elfogadott – a gyakorlatban működik a magyar autonómia a térségben. A román hatóságok reakcióhiánya oda vezet, hogy a magyar közösség vezetői folytatják egy románok nélküli székelyföldi identitás kialakítását" – áll a dokumentumban.
A rendezvényen felszólaló Mircea Dusa védelmi miniszter kijelentette, hogy a magyarokat képviselő szervezeteknek meg kell érteniük: nincs helye az autonómiaköveteléseknek, a kisebbségnek is be kell tartania az ország alkotmányát.
„A magyarok képviselőinek meg kell érteniük, hogy nem hasznos állandóan olajat önteni a tűzre. (.) Nincs helye a területi autonómiáról szóló vitának, a román alkotmány világosan fogalmaz" – idézte a minisztert az Agerpres hírügynökség. A miniszter azt is megemlítette, hogy a magyar tisztségviselők tisztségeik elfoglalásakor a román alkotmányra tesznek esküt, később azonban az esküjük ellen cselekednek. MTI
Erdély.ma

Összesítette az eddigi árvízkárokat a katasztrófavédelmi bizottság
A nagy mennyiségű csapadék, és a hegyoldalakról hirtelen lezúduló víz okozott árvizet Hargita megye több településén.
A Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság péntek délelőtti ülésén egy összesítést is bemutattak a károkról. Eszerint Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Tölgyesen, Bélborban, valamint több felcsíki településen pincékbe, udvarokra, mezőgazdasági területekre hatolt be a víz, amely kutakat is elárasztott.
A legérintettebb településnek Gyergyócsomafalvát nevezte meg Gheorghe Pop dandártábornok, a Hargita megyei hivatásos tűzoltóság vezetője. Csomafalván 500 udvart, pincét öntött el a víz, de mint mondta, nem kellett senkit kitelepíteni otthonából. Hozzátette, Csomafalvára több Hargita megyei település önkéntes tűzoltó-alakulatai érkeztek segíteni a károk elhárításában, de a szivattyúzáshoz elengedhetetlen a vizek apadása.
A Gyimes-völgyében Gyimesközéplokot és a hozzá tartozó kistelepüléseket is nehéz helyzetbe hozta az áradás – hangzott el. Több mint 30 portát érintett az áradás, amely hordalékkal zárta el a 12A jelzésű országutat is, ezt közben felszabadították. Le kellett állítani viszont a vasúti közlekedést a Csíkszereda-Kománfalva közötti szakaszon, mivel a víz Gyimesközéplokon egy hidat is megrongált, és noha folyamatosan dolgoztak a helyreállításon, a vasúti forgalom péntek délig még nem indult újra – közölte Andrei Jean Adrian Hargita megyei prefektus.
A Gyimesközéplokhoz tartozó Farkaspallót csak nagy kerülővel, Gyergyószentmiklós irányából lehet közúton megközelíteni, mivel a megáradt patak elvitte a hidat, ugyanakkor a megyei út több szakasza csak egy sávon járható, mivel a víz alámosta. Ugyanez a helyzet a Jávárdi-pataka felé vezető 127B jelzésű megyei úton is – jelentették be az ülésen.
Az megáradt Olt ismét elvitte a Csicsóhoz tartozó Oltfaluban az ideiglenes átkelőt, és így a község irányából Oltfalu és Csaracsó megközelíthetetlenné vált – ezt Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke jelezte a bizottság ülésén.
Ajnádon továbbra is gondokat jelent a Rákos-patak áradása. A most bekövetkezett események jelentős része megelőzhető lett volna az Olt vízgyűjtő medencéjében évek óta félbehagyott árvízvédelmi munkálatok elvégzésével, amelyek főleg Felcsíkot érintik – mutatott rá Miklós Géza, az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnökségének vezetője.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Andrei Jean Adrian: folyamatosan csökken az autonómiát akarók száma
A hétköznapi román és magyar emberek jól kijönnek egymással, az etnikai feszültségeket a politikai elit szítja - mondta pénteken Hargita megye prefektusa, Andrei Jean Adrian a Belügyi Nemzeti Kollégium keretében tartott csíkszeredai előadáson.
A prefektúra intézményének szerepe a társadalmi válságok megelőzésében elnevezésű kurzuson 20 személy vett részt, a belügyminisztérium vezető beosztású szakemberei, parlamenti és kormányzati intézmények alkalmazottjai, a civil társadalom képviselői – tájékoztatta a prefektus az Agerpreshírügynökséget.
A prefektus előadásában hangsúlyozta, Hargita megyében nem volt eddig példa társadalmi válsághelyzetre, egy ilyen helyzet kialakulásának esélye olyankor nő meg, amikor nagyobb tömeg részvételével zajló eseményekre kerül sor, és ezeken a rendezvényeken szélsőséges nézeteket valló szervezetek, esetleg hazai vagy külföldi politikai alakulatok által finanszírozott egyesületek, alapítványok is részt vesznek.
A résztvevőket az is érdekelte, hogy érezhető-e etnikai feszültség Hargita megyében, mi a helyzet a zászlók kitűzésével kapcsolatban, a területi autonómiára vonatkozó igénnyel.
„Biztosítottam őket afelől, hogy Hargita megyében mindenki betartja a törvényeket, amikor pedig nem ez történik, a bírósághoz fordulunk jogorvoslatért. (...) Azt is elmondtam nekik, hogy a hétköznapi román és magyar emberek jól kijönnek egymással, csak a politikai elit szítja a feszültséget. Az autonómia eszméjének még nagyon sok követője van, de számuk egyre csökken, mert lassan az emberek rájönnek, hogy Ionnak és Jánosnak kölcsön kell adniuk egymásnak lovukat, hogy felszánthassák a földjüket, és hogy Hargita megyében is román pénzben kell fizetni a kenyérért” – fogalmazott Adrian Jean Andrei.
A prefektus azt is elmondta, a román ajkú lakosság száma csökkenőben van, ugyanis nehezen találnak munkahelyet, mivel a közintézmények nagy részében kötelező a magyarnyelv-tudás, ez pedig „frusztrációt kelt a román lakosságban”.
Adrian Jean Andrei szerint a kurzus résztvevői rájöttek, hogy Bukarestből vagy az ország más régióiból másképp látják a helyzetet ahhoz képest, amit a helyszínen tapasztalnak.
Székelyhon.ro