Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Adorján Sándor
2 tétel
2016. december 3.
Az elhurcoltakra emlékeztek
A Gulág emléknapja alkalmából a volt munkaszolgálatosok emlékművénél tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést szombaton Csíkszeredában, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezésében.
Emlékezni kell, és jó dolog, hogy emlékezetünkbe tartsuk azokat a mozgalmas eseményeket, amelyek a második világháborút követték. Mint ismeretes, az akkori Magyarország területéről körülbelül nyolcszázezer embert hurcoltak el a Szovjetunióba – mutatott rá Szilágyi Árpád, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége Hargita megyei szervezetének elnöke.
Csige Sándor Zoltán vezető konzul átadta Zsigmond Barna Pál főkonzul üdvözletét az emlékezőknek, majd elmondta, sokat beszélhetünk a Gulágról, és minden, amit elmondunk, fontos, mert segít abban, hogy ez a borzalom ne merülhessen a feledés homályába. Ezt követen a Gulág Emlékbizottság üzenetét tolmácsolta. „...hogy ne legyen hallgatás, és ne merüljön feledésbe mindaz, ami a magyarsággal 1944-ben és az azt követő néhány esztendőben történt, Magyarország Kormánya a 2015. évet Gulág Emlékévvé nyilvánította, tudván azt, hogy ez az a szó, amely a határainkon kívül is az embertelenség, a félelemterhes kommunista terror, a sztálini önkény szinonimájaként ismert (…) Legyen tehát ez az emlékév – amely 2017. február 25-éig tart – mementó és erőt, hitet adó valamennyiünk számára, akik tudjuk: múltunk hiteles ismerete nélkül nem építhető a jövő, a múlt áldozatai emlékének megőrzése nélkül elveszítjük nemzeti múltunk egy darabját” – állt az emlékbizottság üzenetében.
A vezető konzul beszéde után Adorján Sándor egykori hadifogoly Milyen is az a Szibéria? című emlékirataiból olvasott fel egy részletet Szekeres Adorján. A megemlékezés végén Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége és az1956-os Magyar Nemzetőrség részéről koszorúkat helyeztek el a szobornál.
Péter Beáta | Székelyhon.ro
A Gulág emléknapja alkalmából a volt munkaszolgálatosok emlékművénél tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést szombaton Csíkszeredában, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezésében.
Emlékezni kell, és jó dolog, hogy emlékezetünkbe tartsuk azokat a mozgalmas eseményeket, amelyek a második világháborút követték. Mint ismeretes, az akkori Magyarország területéről körülbelül nyolcszázezer embert hurcoltak el a Szovjetunióba – mutatott rá Szilágyi Árpád, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége Hargita megyei szervezetének elnöke.
Csige Sándor Zoltán vezető konzul átadta Zsigmond Barna Pál főkonzul üdvözletét az emlékezőknek, majd elmondta, sokat beszélhetünk a Gulágról, és minden, amit elmondunk, fontos, mert segít abban, hogy ez a borzalom ne merülhessen a feledés homályába. Ezt követen a Gulág Emlékbizottság üzenetét tolmácsolta. „...hogy ne legyen hallgatás, és ne merüljön feledésbe mindaz, ami a magyarsággal 1944-ben és az azt követő néhány esztendőben történt, Magyarország Kormánya a 2015. évet Gulág Emlékévvé nyilvánította, tudván azt, hogy ez az a szó, amely a határainkon kívül is az embertelenség, a félelemterhes kommunista terror, a sztálini önkény szinonimájaként ismert (…) Legyen tehát ez az emlékév – amely 2017. február 25-éig tart – mementó és erőt, hitet adó valamennyiünk számára, akik tudjuk: múltunk hiteles ismerete nélkül nem építhető a jövő, a múlt áldozatai emlékének megőrzése nélkül elveszítjük nemzeti múltunk egy darabját” – állt az emlékbizottság üzenetében.
A vezető konzul beszéde után Adorján Sándor egykori hadifogoly Milyen is az a Szibéria? című emlékirataiból olvasott fel egy részletet Szekeres Adorján. A megemlékezés végén Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége és az1956-os Magyar Nemzetőrség részéről koszorúkat helyeztek el a szobornál.
Péter Beáta | Székelyhon.ro
2016. december 6.
A terror éveiről
Hogy soha többé meg ne ismétlődhessen!
A Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa szervezésében Sepsiszentgyörgyön, a munkaszolgálatosok emlékművénél emlékeztek meg szombaton a második világháború után szovjet kényszermunkatáborokba hurcoltakról, illetve a román hatóságok által 1950–1961 között munkaszolgálatra kényszerítettekről.
Elsőként Török József, a Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szervezetének elnöke szólt mindazokhoz, akik a csípős szél ellenére is összegyűltek, hogy leróják kegyeletüket az ártatlan áldozatok emléke előtt. Az anyaország képviseletében fejet hajtó dr. Csige Sándor Zoltán,vezető főkonzul rövid beszédében az emlékezésnek a hasonló borzalmak elkerülésében játszott fontos szerepére hívta fel a figyelmet, majd felolvasta az anyaországi Gulág Emlékbizottság üzenetét. Ebből azt is megtudhattuk, hogy 700-800 ezer magyar állampolgárt hurcoltak az egykori Szovjetunió területére, akik közül csupán 450-500 ezer tért vissza a szülőföldjére, a többiek ugyanis elpusztultak a terror és fizikai megterhelés kettős súlya alatt. A továbbiakban a csíkszeredai Szekeres Adorján olvasott fel egy részletet Adorján Sándor egykori hadifogoly Milyen is az a Szibéria című művéből, majd a jelenlévők megkoszorúzták az emlékművet.
A főhajtás a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emlékházában folytatódott, ahol a városvezetés képviseletében Tóth-Birtan Csaba alpolgármester emlékezett az elhurcoltakra. Ezt követően Kósa István, a Sapientia Egyetem csíkszeredai karának dékánja a gonosszá válás folyamatát elemezte, végül pedig Benkő Levente történész vezette be hallgatóságát a lágerek és gyűjtőtáborok embertelen világába, adatokkal tűzdelt előadásában.
Bedő Zoltán Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Hogy soha többé meg ne ismétlődhessen!
A Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa szervezésében Sepsiszentgyörgyön, a munkaszolgálatosok emlékművénél emlékeztek meg szombaton a második világháború után szovjet kényszermunkatáborokba hurcoltakról, illetve a román hatóságok által 1950–1961 között munkaszolgálatra kényszerítettekről.
Elsőként Török József, a Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szervezetének elnöke szólt mindazokhoz, akik a csípős szél ellenére is összegyűltek, hogy leróják kegyeletüket az ártatlan áldozatok emléke előtt. Az anyaország képviseletében fejet hajtó dr. Csige Sándor Zoltán,vezető főkonzul rövid beszédében az emlékezésnek a hasonló borzalmak elkerülésében játszott fontos szerepére hívta fel a figyelmet, majd felolvasta az anyaországi Gulág Emlékbizottság üzenetét. Ebből azt is megtudhattuk, hogy 700-800 ezer magyar állampolgárt hurcoltak az egykori Szovjetunió területére, akik közül csupán 450-500 ezer tért vissza a szülőföldjére, a többiek ugyanis elpusztultak a terror és fizikai megterhelés kettős súlya alatt. A továbbiakban a csíkszeredai Szekeres Adorján olvasott fel egy részletet Adorján Sándor egykori hadifogoly Milyen is az a Szibéria című művéből, majd a jelenlévők megkoszorúzták az emlékművet.
A főhajtás a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emlékházában folytatódott, ahol a városvezetés képviseletében Tóth-Birtan Csaba alpolgármester emlékezett az elhurcoltakra. Ezt követően Kósa István, a Sapientia Egyetem csíkszeredai karának dékánja a gonosszá válás folyamatát elemezte, végül pedig Benkő Levente történész vezette be hallgatóságát a lágerek és gyűjtőtáborok embertelen világába, adatokkal tűzdelt előadásában.
Bedő Zoltán Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)