Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Adorján Kálmán
14 tétel
1994. szeptember 3-4.
Szeptember 2-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sajtótájékoztatót tartottak. Szept. 27-én tartják az egyházi tisztségviselők választását. Három püspökjelölt van: Tőkés László /227 szavazattal/, Adorján Kálmán /4 szavazattal/ és Nógrádi Béla /4 szavazattal/. A Sulyok István Főiskolán beindítják a kántorképző szakot és az újságíró tanfolyamot. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 3-4./
1998. június 10.
Értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben foglalt állást a CE Szövetség és ifj. Adorján Kálmán áthelyezése ügyében. A Zilah-Belvárosi Református Egyházközség presbitériuma megkéri a nyílt levél aláíróit, hogy vegyenek részt a templom imatermében jún. 27-én tartandó presbiteri megbeszélésen. /Részvételre kérik az aláírókat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Előzmény: nyilatkozat: Romániai Magyar Szó, jún. 10.
1998. június 19.
"A református egyház és a CE közötti vita egyes részleteiről olvashatunk Józsa Tímea összefoglalásában: egy tiltakozó csoport állásfoglalásáról, egy egyházkerületi határozatról és a sajtótájékoztatóról. A tiltakozó csoport szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem fogadja el a CE nevű missziói szövetség tevékenységét, emiatt kellett ifj. Adorján Kálmán lelkésznek elhagyni zilahi szolgálati helyét. A CE Szövetséget védelmében kiállt egy csoport, mondván, a CE az ébredés szellemét képviseli, az episzkopalizmussal szemben a spirituális és kulturális értékek ápolását hirdeti. A nyílt levél aláírói szerint jelenleg "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik.", továbbá szerintük ez a "másként gondolkodók diszkriminációja". Ezért szolidaritásukat fejezik ki a "megkülönböztetés áldozataival". Az aláírók között van: Bányai Péter politikai elemző, Saszet Ágnes tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára, óraadója /Benő Attila óraadó tanár, Berszán István egyetemi adjunktus, Gábor Csilla egyetemi adjunktus, Magyari László Nándor egyetemi adjunktus, Orbán Gyöngyi egyetemi adjunktus, Selyem Zsuzsa óraadó tanár/, Csáki Edit óraadó tanársegéd /Gh. Dima Zeneakadémia, Kolozsvár/, Salat Levente /Kolozsvár/, három marosvásárhelyi író: Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, két kolozsvári író: Papp Sándor Zsigmond, Visky András, Tompa Gábor rendező /Kolozsvár/. Közölte a napilap a Királyhágómelléki Református Egyházkerület máj. 16-i határozatát: a közgyűlés titkos szavazással elutasította ifj. Adorján Kálmán fellebbezését és jóváhagyta Adorjánnak a zilahi lelkészi állásából való felmentését. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök elmondta: a CE nem vállalt jogi és hitelvi kötelezettséget, nem dolgozott ki olyan szabályzatot, amely megfelelne a református egyház statútumának. A CE sajtókampányt indított az egyházkerület ellen, párhuzamosan működnek a református egyházzal, mindezek miatt Adorján Kálmánt, a CE országos vezetőjét elhelyezték parókiájáról. Két hét múlva a CE is sajtótájékoztatót tartott, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészi elnök, Halmen István ügyvezető elnök és Horváth Levente lelkipásztor elmondták: nem akarnak elszakadni az egyháztól, de az egység nem lehet jogcím az uniformizálásra. A Kánon egyik nagy hibája, hogy alulról jövő kezdeményezésekről nem rendelkezik. /Józsa Tímea: Quo vadis? /Egy témáról - három tételben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10., a tiltakozó csoport állásfoglalását a kolozsvári lap is közölte: Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ A Romániai CE Szövetség a református egyházon belüli megújulást képviseli, olvasható kiadott tájékoztatójukban. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta működésüket, azonban a föld alatt tovább dolgoztak. A mozgalom több tagja börtönbüntetést szenvedett. 1991-től újra legális szervezetként működnek. A CE állami bejegyeztetéséhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozzájárult. Jelenleg az egyházkerület a "CE Szövetség teljes alávetettségét igényli", a CE viszont önállóságához ragaszkodik, elismerve az egyházi hatóság felügyeleti jogát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a CE álláspontját engedetlenségnek bélyegezte és ezért az egyház szervezeti keretéből kizárta. A konfliktus Zilahon csúcsosodott ki, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészt, a CE lelkész-elnökét az egyház hatóság elmozdította ottani lelkészi tisztségéből. /Halmen István ügyvezető elnök: A Romániai CE Szövetség tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A Szabadság a fenti közlemény mellett közölte Tóth János lelkész Tőkés Lászlóhoz,a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez intézett nyílt levelét. A lelkész kifejtette, hogy a CE bomlasztja az egyházat. Működjön csak külön a CE, ajánlotta a lelkész. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tiltakozó csoport állásfoglalását elvetette Molnos Lajos, mondván, vannak olyan nagyokosok, "akik majd eldöntik azt is, hogy egyik vagy másik felekezeten belül milyen legyen a rend", hogyan kelljen gondolkozni. Egyesek "egyházaink belső dolgaiba is gátlástalanul és ízléstelenül beavatkoznak, döntnöki szerepet vindikálnak maguknak". Céljuk az egyház bomlasztása, mégpedig belülről. S teszik ezt "az újfajta internacionalizmus és ateizmus szellemében, amit ma korszerűen multikulturalitásnak, másként gondolkodásnak stb. neveznek." Az aláírók jó részét ismeri, írta Molnos, politikai beállítottságukat is. Nem csodálkozna, ha az a szöveg, amit aláírtak, Tőkés László politikai nézeteivel helyezkedne szembe. Ez a szolidaritási nyilatkozat egyszerűen lejáratás. Molnos még megkérdezte, hogy milyen az aláírók hívői kapcsolata az egyházzal? /Molnos Lajos: Nemcsak undorító, de veszélyes is! = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jún. 19./"
1998. június 19.
A Partiumi Közlöny új számában részletesen közlik a CE Szövetség melletti állásfoglalásokat, amelyek egyben kiálltak dr. Adorján Kálmán tiszteles mellett, akit az egyházkerület elmozdított zilahi lelkészi állásából. A tiltakozó állásfoglalások, levelek Magyarországról, az Egyesült Államokból, és Hollandiából is érkeztek, továbbá az Erdélyi Református Egyházkerület 26 lelkésze is aláírta az egyik tiltakozó ívet. A magyar, román és angol nyelvű tiltakozások szövege az ún. Zilahi Kálvin Szövetségtől származik. /Partiumi Közlöny - a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja (Nagyvárad), jún. 19./
1998. június 23.
"Makay Botond lelkész is hozzászólt a CE mozgalommal kapcsolatos vitához, helyeselte az értelmiségi csoport tiltakozását a boszorkányüldözés ellen /ennek minősítve ifj. Adorján Kálmán lelkész elmozdítását/. Makay szerint aki nem úgy gondolkodik, mint a püspök, azt el kell némítani, ki kell átkozni...Ha valakinek más a véleménye, "az ellen fegyelmit kell indítani, lehetőleg úgy, hogy annak soha vége ne legyen." "Mi, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fegyelmi alatt levő" lelkipásztorai prés alatt vagyunk, írta. Õk azért üldözöttek, mert másként gondolkodnak. Makay a CE mellé áll, mert elege van a "földi istenekből". Makay kirohant Tőkés László ellen, bár nevét nem írta ki: arra kéri, hogy ha nem képes a másság véleményét elfogadni "szíveskedjen tisztségéből is távozni". /Makay Botond: Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Makay Botond ellen évek óta fegyelmi vizsgálat folyik."
1998. június 23.
A Zilah-Belvárosi Református Egyházközség presbitériuma jún. 27-re invitálta a nyílt levél aláíróit, azonban a 22 aláíró közül senki sem tett eleget a meghívásnak, úgy látszik, nem voltak kíváncsiak a valóságra. Ifj. Adorján Kálmánt senki sem üldözte, nem Tőkés László püspök helyezte el, hanem négy testület döntött ebben a kérdésben. Az aláírók nem ismerhetik ezen tényeket, ugyanis egy részük nem is református. A kialakult állapot azonban jó alkalom arra, hogy lejárassák a református egyházat. A presbitérium újra meghívja az aláírókat júl.18-ra. /A meghívás újra érvényes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./ Előzmény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10., jún. 23.
1998. október 14.
Okt. 9-én dr. Széplaki Kálmán volt zsinati tag, a CE Szövetség jogtanácsosa a CE másik négy képviselőjével /Bodoki Halmen László, Szilágyi Sándor, Gáspár Attila (Zilah), id. Adorján Kálmán nyugalmazott zilahi lelkipásztor (Marosszentkirály)/ együtt a Romániai Református Egyház Zsinatánál fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László püspök ellen. Az 53 oldalas panaszirathoz 40 lapnyi melléklet kapcsolódik. A vádemelők kérik annak megállapítását, hogy Tőkés László püspök nem felel meg a püspöki tisztség betöltésére. Most van folyamatban a tisztújítás. Említésre méltó, hogy az előző, 1994-es tisztújításkor id. Adorján Kálmán püspökjelöltként szerepelt. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 14. - VIII. évf. 12. sz./
2000. május 26.
Tőkés István vitába szállt Adorján Kálmán megállapításával /Semper reformari - Interjú Adorján Kálmán református lelkésszel, Szabadság , máj. 16./. Adorján Kálmán szerint a CE Szövetség tagjainak nagy árat kellett fizetniük a múltban, mert azt több évi börtönre ítéltek lelkipásztorokat és egyszerű gyülekezeti tagokat koholt vádak alapján, buzgóságuk miatt. Az "egyházi vezetés nem melléjük, hanem a kommunista rendszer mellé állt." Tőkés István szerint ez nem egészen így volt, nem álltak ki határozottan a CE ellen. /Tőkés István: A holtak védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2000. szeptember 18.
Szept. 16-án Erdély minden részéből, Magyarországról és számos nyugati államból egybesereglett sokaság részvételével avatták fel Nagyvárad legújabb szeretetotthonát. A háromszintes (alagsort, földszintet és emeletet magában foglaló) épület a CE (Krisztusért és Egyházért) Szövetség soktevékenységű centruma. A Bethánia-ház ünnepélyes megnyitása alkalmából ifj. Adorján Kálmán lelkipásztor hirdetett igét. Az árva és elhagyott gyermekek otthonába egyelőre hét gyermeket fogadtak be, később tizenhat fősre bővítik a menhelyet. A Bethánia Központ folytatja az úgynevezett "utcagyerek-akciót": ősztől tavaszig kétnaponta meleg teát és szendvicseket osztogatnak, szombaton egész napos programot kínálnak, havonta rendszeres segélyben részesítik a szegény sorsú nagycsaládokat, és távlati elképzeléseik között szerepel egy napközi otthonnak, egy 150 fős ingyenkonyhának, valamint egy öregek otthonának a beindítása is. /Szilágyi Aladár: Új szociális központ Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./
2000. szeptember 30.
Idén kilencedik alkalommal hirdette meg a zilahi Szilágy Társaság az egyházzeneszerzői versenyt, öt versenykategóriában, magyar nyelven megírt művekre: orgona- vagy zongorakíséretes dallal, gitárkíséretes dallal, gyermekkarokkal, egynemű karokkal és vegyes karokkal lehetett részt venni a versenyen. Idén hét mű érkezett a versenyre Erdélyből és Magyarországról. Idén - ellentétben eddigi versenyekkel - minden kategóriában születtek első díjak. Zongora-, illetve orgonakíséretes dalok kategóriában Gáspár Attila: Három zsoltár c. műve kapta az első díjat. A gitárkíséretes dalok csoportjában a budapesti Markovich Judit Új magyar Mária siralom c. Magyari Lajos versére született versenyműve lett az első. Horváth Barnabás Szegedről küldte a gyermekkarok kategóriájában első díjas művét A kis Jézus aranyalma címmel. Az egynemű karok csoportjában egy első díjas női kart küldött Csobán Gyula Endre Gyermekkori karácsonyunk címmel. A vegyes karok kategóriájában három díj született: Csobán Gyula Endre-Szabó Lőrinc Nyár című műve első díjas lett. Második díjat kapott a Pécselyi Király Imre éneke címmel Zilahról beküldött versenymű, melynek szerzője Gáspár Attila, és harmadik díjas lett a Bonyháról érkezett Én vagyok az Úr c. mű, amelynek szerzője Dénes Előd. A verseny díjait a XI. Zilahi Nemzetiségi Fesztiválon osztják ki október 15-én, a római katolikus templomban. /Adorján Kálmán: Zeneszerzőverseny. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2005. október 7.
Elhunyt Visky Ferenc /sz. Egri, 1918. júl. 1./ református lelkész. Szolgálatát Nagyszalontán kezdte, onnan Nyüvedre, majd Magyarkécre került. 1958-ban több lelkész- és egyháztagtársával együtt letartóztatták, 22 évi kényszermunkára ítélte a temesvári katonai törvényszék. Hat évet és négy hónapot töltött börtönben, 1964-ben amnesztiával szabadult. Ajtaja nyitva volt mindenki számára, és aki náluk megfordult, szeretetteljes fogadtatásban részesült. Távol állt tőle a felekezeti szűkkeblűség, figyelmessége kiterjedt mindenkire. Temetése október 7-én lesz. /Adorján Kálmán: memoriam Visky Ferenc. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./ Emlékezése: Visky Ferenc: Bilincseket és börtönt is /Koinónia, Kolozsvár, 1996/ Visky Ferenc református lelkész: Fogoly vagyok. Hetven történet a börtönről és a barátságról /Koinónia, Kolozsvár, 2002/
2007. július 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület azt kéri az Erdélyi Református Egyházkerülettől, hogy kezdeményezzen fegyelmi eljárást Visky Béla teológiai tanár ellen, akit azzal vádolnak, hogy sorozatosan és szándékosan rágalmazó kampányt folytat az egyház ellen, vádaskodik, rontja az egyház hitelét. Nemrég 61 lelkipásztor állásfoglalást tett közzé „Református Egyházunkért” címmel. Ebben többek között leszögezik: tiltakoznak az ellen, hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében. Úgy vélik: az egyházvezetői elit meg nem osztott és ellenőrizetlenül hagyott hatalma bármikor az önkény megtestesülésévé torzulhat. Az aláírók között van Adorján Kálmán, Református Mentőmisszió; Brassai Zsombor, Geréb Attila, nyugalmazott lelkipásztor; Molnár János, BBTE, Kolozsvár; Visky István, Perbálthida; Visky János, Kolozsvár IX.; Visky Péter, Kolozsvár Tóvidék és Visky S. Béla, BBTE, Kolozsvár. /Fegyelmi eljárás Visky Béla ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2008. július 23.
Románia lakosságának mintegy két százaléka drogfüggő, ezzel az ország eléri az európai átlagot. Az elvonókúrák szakértői, a pszichiáterek határozottan állítják: évről évre nő a droggal küszködők száma az országban. A Maros megyei Magyarózdon működő elvonóközpont szenvedélybetegei között kábítószer-fogyasztók is megfordultak, mondta el Adorján Kálmán lelkész, a Bonus Pastor Alapítvány által működtetett elvonóközpont programvezetője. /Antal Erika, Horváth István, Pásztor Krisztina, Varga Melinda: Drogozó kiskorúak: felzárkózás Európához? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
2008. augusztus 5.
Augusztus 2-án három új taggal bővült a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjazottjainak köre. Marosvásárhelyen a Szabadi Úti Református Egyházközség gyülekezeti központjában Adorján Kálmán lelkész, a Református Mentőmisszió és Bonus Pastor Alapítvány programkoordinátora, Becsky Borbála pszichológus, a FA- MILIA Családsegítő Centrum vezetője és Kun-Kriza Ilona, a KUN Humanitárius Társaság alapítója és munkatársa részesült erkölcsi-anyagi elismerésben. /Díjátadás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./