A szórványok egyesítéséről tartott április 3–4. között tudományos konferenciát Kolozsváron a Szórvány Tanács. A Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum kezdeményezésére a szervezők a szórványkérdés elismert szakértőit hívták meg, akik a különböző régiók szórvány-közösségeinek gondjait vázolták. Az előadásokból egyértelműen kiderült: nincs egységes megoldás a szórványosodás lassítására, minden régióra önálló megoldást kell kidolgozni. A konferencia első köszöntőjét Adamov Dávid, a Híd-ENCEF elnöke tartotta. Kifejtette: a fórum nemcsak a határon túli magyarságnak egyfajta ernyőszervezete szeretne lenni, hanem össze kívánja fogni a magyarországi nemzetiségeket is. A rendezvényen köszöntő beszédet mondott Szilágyi Mátyás, kolozsvári főkonzul, Tőkés László független EP-képviselő, valamint Csillag Levente, a Moldvai Csángó Magyar Szövetség alelnöke. A konferencián előadások hangzottak el a szórványról, majd a szórványok egyesítésének témáját tárgyalták meg. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány, illetve a KMKF Szórványtanács elnöke a Kárpát-medencében szórványban élő magyarokról tartott előadást. Úgy vélekedett: a romániai magyarság helyzete összetett, ugyanis a szórványban élő közel félmillió magyarhoz hozzátevődik a kettős identitású moldvai csángó magyarság. A legnagyobb problémát a hátrányos nyelvi, oktatási helyzetben látja. Pozsony Ferenc az oktatási probléma mellett a gazdaságit is kiemelte. Szerinte a gazdasági elit megerősítése a megoldás. A szórványban élő fiatal családokat kellene támogatni, lehetőséget adni, hogy itthon, magyarként legyenek sikeresek. Márton Attila, lészpedi tanító a csángók ifjúságpolitikai irányvonalairól tartott előadást. Azon csángók többsége, aki tanult és sikeres lett, nem ment haza. Mostanában azonban jövőt és lehetőséget látnak abban, hogy hazatelepedjenek. Délvidéken az a probléma, hogy kevesen tanulnak a fiatalok közül – tájékoztatott Dulka Andor, a Délvidéki Szórvány Alapítvány kurátora. A szórványgondozás fő feladata az anyanyelven való tanulásra buzdítás. Távoli cél egy olyan oktatási központ létrehozása, ahol az óvodától az érettségiig erőszak és félelem nélkül tanulhatnak a magyar gyermekek. Lakatos András, oktatási főosztályvezető az RMDSZ eddigi megvalósításait és beindított projekteket ismertette. A Szórvány Alapítvány gyakorlati tevékenységeiről Toró Tibor, a temesvári Szórvány Alapítvány munkatársa szólt. Az alapítvány három fő feladata a programtervezés, a kutatás és a könyvkiadás. Vetési László vezetésével a civil önszerveződés elősegítését tárgyalták a szórvány ifjúság körében. A konferencia Páskándiné Sebők Anna Mementó 1959 című dokumentumfilmjének vetítésével zárult. /Jakab Judit: Konferencia a szórványok egyesítéséről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Összefogni a szórványkollégiumokat – A megmaradás előfeltétele a pozitív gazdasági diszkrimináció –hangzott el a muzslyai szórványkonferencián
A hétvégén a muzslyai Emmausz Kollégium adott otthont a Szórványok egyesítése a Délvidéken című tudományos konferenciának, melyen a Kárpát-medence magyar szórványvidékeiről érkező civil szervezetek, politikusok és szakemberek vettek részt. A Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum (ENCEF) 2005-ben alakult egyesület határokon átívelve foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, tavaly Kolozsvárott tartotta meg az első Szórványok egyesítése konferenciát.
Az idei konferencia a Magyar Köztársaság külügyminisztériumának támogatásával jött létre, és a fő hangsúlyt a Kárpát-medencei szórványvidékek gazdasági fejlesztésére, a Duna menti vidékek gazdasági együttműködésére helyezték. Kárpátalján kívül képviseltetve volt a Kárpát-medence minden magyarok lakta régiója. Jelen volt a magyarországi Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum, a Hét Határ Egyesület, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., a vajdasági Szórvány Alapítvány, a Torontál Szórványközpont, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, az Árgus civil szervezet, a Ci-Fi Civil Központ, a romániai Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége, a pozsonyi Kriza János Néprajzi Társaság, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség.
Dr. Adamov Dávid, a Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum elnöke a konferencia kezdetén megtartott sajtótájékoztatón elmondta: egymás megismerése mellett a tanácskozás célja a kölcsönös tanácsadás, egy civil háló létrehozása, a pozitív jövőkép és a megoldási javaslatok kidolgozása. Egyúttal bejelentette a szórvány-konferenciák folytatását, amelynek következő színhelye Kárpátalja lesz.
Dr. Becsey Zsolt volt európai parlamenti képviselő, a Hét Határ Egyesület elnöke szerint a rendszerváltás és az európai integráció jó hátteret ad, de a problémáinkat még nem oldja meg. Stratégiai célunk pedig megmaradni mindenütt a Kárpát-medencében, ahol magyarok élnek, a magyar gazdasági belső piac megőrzéséért, másrészt, pedig azért, mert a statisztika is azt mutatja, hogy ahol megmaradt az őshonos magyar közösség, ott a nacionalizmus és a szélsőségesség kisebb intenzitású.
Ehhez viszont fontos gazdasági lépések szükségesek, miközben demográfiai visszaszorulásban van a Kárpát-medencében élő magyarság (de a többi nemzet is). Csak az képes megmaradni, aki ezeket az integrált őshonos lakosokat meg tudja tartani. Ehhez fontosak a gazdasági intézkedések, ha kell, akkor a pozitív diszkrimináció is. Az új magyar nemzetpolitikában, pedig a külgazdaságnak kiemelt szerepe kell, hogy legyen, hiszen Magyarország és a Kárpát-medence magyarsága csak akkor tud kibontakozni, ha egy nagyon komoly gazdasági terjeszkedést valósítunk meg.
Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét és az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőjét egyházi személyként, most pedig politikai-közéleti szinten elkötelezetten foglalkoztatja a szórvány, amelynek újabban a gazdasági diszkrimináció okoz komoly gondot. Szerinte a szórványkérdés erkölcsi ügy és nem csupán egy szakmai kérdés. Bejelentette, hogy áprilisban, Brassóban az EMNT szórványtanácsot alapít, amely intézményesen kíván foglalkozni a csángókkal, a nagyvárosokban élő és a dél-erdélyi szórványmagyarsággal. Szerinte az EU-ban hangoztatott mobilitás, a munkaerőpiac megnyitása vagy a földeladás liberalizációja nem kedvez a szórványnak.
– Nem lehet érdekünk, hogy a magyar ember Spanyolországba menjen dolgozni, hogy felvásárolják alólunk a földet, hanem az, hogy idehaza tudjuk megőrizni népünket a beolvadástól és az elvándorlástól. Az európai hátteret olyan irányban kell kihasználnunk, hogy összehangoljuk az európai lehetőségeket a saját célkitűzéseinkkel – mondta Tőkés.
Tápi Lajos, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusának vezető konzulja emlékeztetett, hogy a délvidéki magyarság 40 százaléka szórványban él. A munkanélküliség aránya rendkívül magas, ugyanakkor az ide irányuló támogatások összege alig öt százalék. Súlyosak ezek az ellentmondások európai kitekintésben is, ha nem lépünk. Az európai elveket Szerbiának is alkalmaznia kell. A pozitív diszkrimináció az Európába igyekvő Szerbia számára azt kell, hogy jelentse, hogy fel kell, hogy karolja a szórványban élő magyar kisebbséget is. Szerbia európai integrációjával a magyar kisebbség is az európai verseny részesévé válik. Felvetődik a kérdés: a döntő többségben mezőgazdaságból élő szórványmagyarság jelenlegi állapotában hogyan fog az EU-ban versenyképes lenni?
A konferencián előadást tartott: dr. Becsey Zsolt a Határokon átívelő gazdasági együttműködés és a hatása a szórvány közösségekre címmel, dr. Czene Zsolt, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Stratégiai Tervezési és Vidékfejlesztési iroda projektcsoport vezetője a Helyi gazdaságfejlesztés – ötletadó megoldások, jó gyakorlatok címmel, Búcsú Lajos, Baja alpolgármestere a gyakorlatban is megvalósult határokon átnyúló környezetgazdálkodási és hulladékgazdálkodási modellt mutatta be. Dr. Kégler Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének tudományos munkatársa a Civil érdekérvényesítés az Európai Unióban címmel tartott előadást. Pósa Krisztiánnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala volt főosztályvezető-helyettesének a Délvidéki magyarság a Bánságban volt a témája, Talpai Sándor, a VMSZ alelnöke arról beszélt, mit tehet a VMSZ a szerbiai szórványmagyarságért, Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke pedig a párt szórványpolitikájáról szólt.
A konferencia keretében volt könyvbemutató és két kerekasztal-beszélgetés: A kárpát-medencei szórvány civil szervezetek helyzete és jövőbeni víziói és A szórvány közösségek fennmaradásának kulcsterülete: a gazdasági fejlesztés címmel.
A konferencián elhangzott számos konkrét javaslat közül figyelmet érdemelt az, amely szerint indokolt lenne összefogni a szórványmagyarság kollégiumait. Részükre valamilyen közös szervezetet létrehozni. Közösen ugyanis sokkal hatékonyabban tudnák érvényesíteni érdekeiket, az anyaországban, Brüsszelben, de helyi szinten is. Természetesen a szórványmagyarság továbbra is számíthat a Brüsszelben ténykedő képviselők, illetve ottani kapcsolatokkal bíró szervezetek támogatására.
Kecskés István. Forrás: Magyar Szó (Újvidék)