Romániai értelmiségi körökben visszatetszést váltott ki az a döntés, hogy a Ceausescu egykor legbuzgóbb magyar magasztalójaként számon tartott Hajdu Győző feleségét, Ádám Erzsébetet nevezték ki a budapesti Román Kulturális Központ aligazgatójának. /Népszabadság, nov. 17./

Ádám Erzsébet kinevezése a budapesti Román Kultúrközpont aligazgatói posztjára kész komédia magyar szempontból, írta Kovács Albert. Ádám Erzsébet férje Hajdu Győző, Ceausescu kiszolgálója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25-26./

A marosvásárhelyi Tabu szórakoztató hetilap felmérése szerint a romániai magyarok népszerűségi listáján első helyen Markó Béla, a másodikon Frunda György, a harmadik helyen Tőkés László áll. 1995-ben a legellenszenvesebb romániai magyar Hajdu Győző és felesége, Ádám Erzsébet, volt színésznő, akit kineveztek a budapesti Román Kulturális Központ igazgatójának. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

"Külügyminisztériumi közlés szerint febr. 1-jei hatállyal visszahívták posztjáról Ádám Erzsébet színésznőt a budapesti román kulturális központ igazgató-helyettesét. Ádám Erzsébet Hajdu Győző felesége. Hajdu az Ilie Verdet vezette Szocialista Munkapárt alelnöke, az RMDSZ elleni sajtókampányok aktív résztvevője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./"

"Boros Zoltán reagált Kelemen Hunor képviselő állítására, hogy neki személyes problémája, azaz "a székhez való ragaszkodás". (RMSZ, 2002. június 26.). Boros emlékeztetett: többször elmondta, hogy 2002. szeptember elsején, szerződése lejártakor, szándéka volt visszavonulni a Román Televízióból és egy magánstúdió létrehozását tervezte. Gyors leválátsa jelzi a politika hatáskörének kiterjesztését immáron nemcsak a magánmédiára, hanem a közszolgálatira is. Boros több, mint két évvel ezelőtt egy Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett nyílt levelében jelezte: az RMDSZ kormányra kerülése óta a szövetség bizonyos vezetőinek egyre rosszabb a kapcsolata a médiával. A helyhatósági választások előtt Markó sorozatban utasította vissza az adásban való megjelenést. A helyhatósági választások másnapján sem jött el, amikor az RMDSZ sikereiről is be lehetett volna számolni. Aznap este viszont jelen volt két vagy három román televíziócsatornán. Helyettesként a legtöbb esetben Borbély László képviselő jött el. Egy vitaműsorhoz ismét meghívták Markó Bélát. Visszajelezte, hogy nem kíván eljönni. Ekkor kérték, jelöljön ki az Operatív Tanács valakit, aki egy vitás kérdésben az RMDSZ vezetőségének álláspontját képviseli. Kelemen Hunor képviselő telefonált: az Operatív Tanács megbeszélte az ügyet és úgy döntött, hogy nem képviselteti magát a tévébeszélgetésben. Úgy gondolják, hogy a tervezett adásnak nem is kellene létrejönnie. A televízió magyar szerkesztősége akkor már tíz éve vívta az éppen hatalmon levő román politikai erőkkel a harcot az igazság kimondásáért. Borost jó néhányszor megfenyegették azzal, hogy leváltják. Nem engedték, hogy az adásban dolgozzon Hajdu Győző, felesége, Ádám Erzsébet és egy-két volt besúgó, akiket a román vezetőség több ízben rájuk akart erőltetni. Boros Markóhoz írt nyílt levelére nem kapott választ. Később Boros az írott sajtóban a MÚRE alelnökeként szóvá tette, hogy az újságíró társadalom kifogásolja: az Illyés Alapítvány által a sajtónak szánt támogatások elosztását az RMDSZ vezetősége kivette a civil társadalom, azaz a szakmai egyesület kezéből, amelynek vezetőségét választják, és létrehozott egy új sajtószaktestületet, amelynek tagjait kijelölték. Markó először tagadta, hogy beleavatkozott volna a közszolgálati televízió belső ügyeibe. Mióta azonban ez a beleszólás már tagadhatatlanná vált, szakmai kifogások és testi fogyatékosságok emlegetésével keres utólagos ürügyeket, "egyetértek Boros menesztésével", nyilatkozta. /Boros Zoltán: Párhuzamos monológok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"A családja által lakott államosított ház megszerzésén munkálkodó Hajdu Győző újabb támadásba lendült. A Ceausescut kiszolgáló egykori pártaktivista politikai nyomás segítségével próbálja olcsón megszerezni az ingatlant. Amennyiben ez nem sikerül, Hajduék akár le is rombolnák a házat - figyelmeztetett az író felesége, Ádám Erzsébet. A Hajdu házaspár mindent elkövet az 1978-ban államosított ház megszerzése érdekében. Az 1989 után Bukarestbe menekült író előbb peres úton próbálkozott, újabban pedig politikai töltetű leveleket ír a polgármesternek és a prefektusnak, rávilágítva Fodor Imre egykori városatya állítólagos törvénytelenségeire. Feljelentéseiben Hajdu azzal vádolja az általa románellenesnek nevezett Fodort, hogy törvénytelenül akadályozta a lakás megvásárlását. Az egykori tulajdonos, Gyöngyösi Ferenc több mint egy évvel ezelőtt nyújtotta be visszaigénylési kérvényét. Annak ellenére, hogy a törvény a javaiktól megfosztott jogos tulajdonosok kártalanítására hivatott, Ovidiu Natea prefektus és Petru Ferenczi jegyző Hajdu Győző panaszát csatolva átiratban fordult Dorin Florea polgármesterhez az ügy megoldása érdekében. /Szucher Ervin: Ádám Erzsébet lerombolná a házat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./"

ANL-s lakásba költözhetett a kommunista rezsimet kiszolgáló Hajdu Győző
Ismét állami ingyenlakáshoz jutott a Marosvásárhelyre visszaköltözött Hajdu Győző Victor. A kommunista diktatúra egyik leghűségesebb kiszolgálója és felesége, miután hosszas pereskedés után kénytelenek voltak elhagyni a belvárosi, szintén ingyen kapott emeletes házat, az önkormányzat jóvoltából a Belvedere lakónegyedben, az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített tömbházak egyikében jutottak egy kétszobás lakáshoz. Rajtuk kívül szinte csak 35 évesnél fiatalabbak vehették át tegnap boldogan első lakásuk kulcsát, akik már évek óta erre a pillanatra vártak.
Hála Floreának. Hajdu Győző és felesége a marosvásárhelyi elöljáró jóvoltából jutott ingyenes lakáshoz
A 82 éves nomenklaturista és nyugalmazott színésznő felesége, Ádám Erzsébet vegyes érzelmekkel lépték át új lakásuk küszöbét. Hajdu köszönetét fejezte ki Dorin Florea városvezetőnek, amiért végre valamilyen módon megoldotta lakásügyét, lapunknak viszont arról panaszkodott, hogy kettőjük számára elég szűkösnek bizonyul a mindössze két szoba, ahova nem zsúfolhatják be az összes bútordarabjukat és másfél ezer kötetes könyvállományukat.
„Hogy férjünk ide, öt szobából kettőbe?” – fakadt ki az öröm és üröm határán álló idős házaspár. Nyolc évvel ezelőtt, amikor a Krónika felvetette Ádám Erzsébetnek, hogy mi történne abban az esetben, ha a visszaszolgáltatásra váró emeletes ház helyett esetleg tömbházat kapnának, a színésznő teljesen kifakadt. „Hogy mi tömbházba költözzünk, és mindenki rajtunk röhögjön? Soha! Inkább elmegyünk az országból. Meggyőződésem, hogy ez is a cél, hogy minket elűzzenek” – nyilatkozta lapunknak Ádám Erzsébet 2003-ban. Ugyanakkor mondta el, hogy ő és férje többet tett a magyar és román kultúráért, mint bármelyik más kollégájuk. „Én kitüntetett színész voltam, aki Amerikában is fellépett. Nem tehetik ezt velünk... Ha minket megpróbálnak kirakni a házból, leromboljuk azt” – fenyegetőzött nyolc évvel ezelőtt Ádám Erzsébet.
Fodor Imre keresztbe tett
A pártaktivista és felesége azok után szorul ANL-s tömbházlakásra, miután kénytelenek elhagyni a jogos tulajdonosának visszaszolgáltatott, Vársétány 33. szám alatti emeletes házat. Hajduék 1978-ban költöztek a város legszebb részének számító, akkori Május 1. sétányra. A ház egykori tulajdonosa, Gyöngyösi Ferenc és felesége, Hajdu hathatós segítségével, rekordidő alatt megkapta az amúgy nagyon nehezen beszerezhető magyarországi végleges kitelepedési engedélyt.
Az Igaz Szó egykori főszerkesztőjének, Hajdu Győzőnek érdekében állt az ismeretlen családon segíteni, hisz a lakás megüresedése révén feleségével és annak családjával beköltözhetett az államosított emeletes ingatlanba. A rendszer ‘89-es bukása után az egykori pártnomenklaturista számos alkalommal kérvényezte az államosított lakás megvásárlását, ám a város akkori polgármestere, Fodor Imre nemet mondott az eladásra. A ’90 utáni törvények értelmében a bérlő potom áron juthatott az általa lakott ingatlanhoz. A városvezető a román nacionalista sajtóban megjelentetett gyalázkodások és a sorozatos feljelentések után sem változtatott álláspontján. Fodort az sem keserítette el, hogy évekkel ezelőtt, éppen a Krónikának nyilatkozva, Ádám Erzsébet gazembernek nevezte őt. Időközben a jogos tulajdonos pert indított ingatlanja visszaszerzése érdekében. Miután visszakapta belvárosi házát, Gyöngyösi továbbadta a Fancsali családnak.
Az új tulajdonos nyomban felszólította Hajduékat, hogy hagyják el a házat, de ők a mai napig nem engedelmeskedtek. „Nekünk járt volna az a ház, amit annak idején megvehettünk volna, a megyei tanács bele is egyezett, csak Fodor Imre tett keresztbe. Addig húzta-nyúzta az időt, amíg visszakerült Gyöngyösi tulajdonába. Akkor megmondtam, amíg az állam nem biztosít nekünk megfelelő lakást, nem hagyjuk el a házat. Fancsali nem kötött velünk szerződést, így mi sem fizettük a házbért. Nem is adunk semmit, hisz neki kellene fizetnie azért, amiért rendbe tettük, fejlesztettük” – állítja Hajdu Győző. „Nyolc csempekályhát építettünk!” – egészíti ki a felesége, majd hozzáteszi: a szülei kövesdombi telkére tíz tömbházat emeltek, ezért nekik is járna valami.
Fenyegetőzések halmaza
A ’89-es események hatására Bukarestbe menekült Hajdu Győző nem csak Fodor Imrét becsmérelte. A kilencvenes évek elején úgymond a román–magyar megbékélést szolgáló lapot indított Împreună – Együtt címen, amelyben a két magyarellenességéről ismert udvari költő, Adrian Păunescu és Corneliu Vadim Tudor támogatását élvezve – s hasonlóképpen az által kiadott szennylapokban is –, folyamatosan rágalmazta a magyarság vezetőit.
A Marosvásárhelyen megjelenő, szintén magyarellenességéről ismert Cuvântul liber című napilapban pedig számos cikket közölt ’89 utáni „meghurcoltatásáról”. Ovidiu Natea, Maros megye egykori prefektusának elsírta, hogy őt és feleségét – lévén, hogy nem vásárolhatja meg a vársétányi házat – diszkriminálják, és állampolgári jogaitól fosztják meg. „Többször fordultam Dorin Floreához is, aki látván, hogy mit művel velem az RMDSZ, prefektusként is, majd polgármesterként is megértett” – mondja. Erről maga a polgármester is ejtett néhány szót a kulcs átadása pillanatában.
„Valóban szerencsétlen helyzetbe került Hajdu úr, aki valamivel kiváltotta az RMDSZ haragját. Tény, hogy nem jártak el igazságosan vele” – fogalmazott Florea. Kérdésünkre, hogy mekkora anyagi megterhelés vár a Hajdu házaspárra, az elöljáró elmondta, hogy az új ANL-s lakásokban mindössze jelképes, 20-30 lejes házbért fognak fizetni.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)