Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Áda Nóra Zelinda
1 tétel
2015. február 10.
Könyvet írtak szülőfalujukról
Kézdiszentkereszt gyöngyszemei
Decemberben mutatták be a kézdiszenkereszti Tréfán Leonárd Általános Iskolában a Szülőfalum gyöngyszemei című könyvet, amelyet az iskola pedagógusai és diákjai írtak, illetve szerkesztettek.
A kiadott könyv Az iskola, a megismerés bölcsője pályázat keretében jelent meg, amelyben a kutatói munka mellett az iskola kisdiákjai honismereti kirándulásokon is részt vettek. A kiadványt Gábor Judit tanítónő szerkesztette, szerzők: Áda Nóra Zelinda, Fülöp Enikő, Gábor Barna, Gábor Judit, Kádár Tünde, Lénárt Piroska, Pál Adél, Pál-Varga Ilona és Szigeti Attila tanítók és tanárok. A könyvbemutatón a falu apraja-nagyja részt vett, a diákok a kötetben megjelenő szövegekből olvastak fel, illetve szavaltak.
A könyv helytörténeti és helyi érdekességek bemutatását célzó írásokat tartalmaz, így szó esik a faluban fellelhető borvízforrásokról, a nagy hagyománnyal rendelkező kőfaragásról, a helyi emlékművekről, régi szokásokról, valamint a falu jeles napjairól.
Írást közölnek a szülőfalu földrajzáról, a Tréfán Leonárd-iskoláról, a helyi néptáncegyüttesről, a népdalkincsről, mondákról és történetekről. Régi ízek a nagymama konyhájából címszó alatt a kiadvány külön fejezetben foglalkozik a helyi asszonyoktól összegyűjtött receptekkel, ételekkel. Nem hiányzik a kavart mézes, az almás-rétes, a pászka, az uzonkai rétes, a diós félhold, a csodahab, a tálbafőtt, a mákos lőnye, a bukta, az almafánk és az árva laska elkészítésének módja sem. A házikenyérsütés, a szappan- és a szilvalekvárfőzés mind olyan tevékenységek, melyeket nagyanyáink tudtak a legjobban.
Érdekes írás született A mi utcánk címszó alatt is, amelyben az iskola diákjai a falu lakóiként mondják el, milyen emlékeik vannak egy-egy utcával kapcsolatban.
„A Felszegben van. Hű de érdekes a neve! Kacagtatós. Ez a legkacagtatósabb utca. Ördög családról keresztelték. Ma ilyen nevű család nincs is a faluban. De ördögök és ördögöcskék vannak! Például mi, amikor rosszalkodunk. Ez az utca egy lik. Kicsike” – ezt mondja Gergely Alpár az Ördöglik utcáról. A fejezetben még sok-sok hasonló „értelmezést” találhatunk a falu utcáiról.
A könyvben külön fejezetet szentelnek a polyáni futballnak is, például megtudhatjuk, hogy az első focicsapatot 1975-ben alapította néhány lelkes fiatal.
A mákos lőnye receptje
A kalácsot vagy kiflit felszeleteljük. Az aszalt szilvát megfőzzük kotyósra, és ebben a lében megáztatjuk, megmártjuk. Őrölt, cukrozott mákba forgatjuk és egymásra rakjuk egy tálba, tetejét bőven megszórjuk cukros mákkal, aszalt szilvával díszítjük. Régen puliszkából is készítették, így is nagyon finom.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Kézdiszentkereszt gyöngyszemei
Decemberben mutatták be a kézdiszenkereszti Tréfán Leonárd Általános Iskolában a Szülőfalum gyöngyszemei című könyvet, amelyet az iskola pedagógusai és diákjai írtak, illetve szerkesztettek.
A kiadott könyv Az iskola, a megismerés bölcsője pályázat keretében jelent meg, amelyben a kutatói munka mellett az iskola kisdiákjai honismereti kirándulásokon is részt vettek. A kiadványt Gábor Judit tanítónő szerkesztette, szerzők: Áda Nóra Zelinda, Fülöp Enikő, Gábor Barna, Gábor Judit, Kádár Tünde, Lénárt Piroska, Pál Adél, Pál-Varga Ilona és Szigeti Attila tanítók és tanárok. A könyvbemutatón a falu apraja-nagyja részt vett, a diákok a kötetben megjelenő szövegekből olvastak fel, illetve szavaltak.
A könyv helytörténeti és helyi érdekességek bemutatását célzó írásokat tartalmaz, így szó esik a faluban fellelhető borvízforrásokról, a nagy hagyománnyal rendelkező kőfaragásról, a helyi emlékművekről, régi szokásokról, valamint a falu jeles napjairól.
Írást közölnek a szülőfalu földrajzáról, a Tréfán Leonárd-iskoláról, a helyi néptáncegyüttesről, a népdalkincsről, mondákról és történetekről. Régi ízek a nagymama konyhájából címszó alatt a kiadvány külön fejezetben foglalkozik a helyi asszonyoktól összegyűjtött receptekkel, ételekkel. Nem hiányzik a kavart mézes, az almás-rétes, a pászka, az uzonkai rétes, a diós félhold, a csodahab, a tálbafőtt, a mákos lőnye, a bukta, az almafánk és az árva laska elkészítésének módja sem. A házikenyérsütés, a szappan- és a szilvalekvárfőzés mind olyan tevékenységek, melyeket nagyanyáink tudtak a legjobban.
Érdekes írás született A mi utcánk címszó alatt is, amelyben az iskola diákjai a falu lakóiként mondják el, milyen emlékeik vannak egy-egy utcával kapcsolatban.
„A Felszegben van. Hű de érdekes a neve! Kacagtatós. Ez a legkacagtatósabb utca. Ördög családról keresztelték. Ma ilyen nevű család nincs is a faluban. De ördögök és ördögöcskék vannak! Például mi, amikor rosszalkodunk. Ez az utca egy lik. Kicsike” – ezt mondja Gergely Alpár az Ördöglik utcáról. A fejezetben még sok-sok hasonló „értelmezést” találhatunk a falu utcáiról.
A könyvben külön fejezetet szentelnek a polyáni futballnak is, például megtudhatjuk, hogy az első focicsapatot 1975-ben alapította néhány lelkes fiatal.
A mákos lőnye receptje
A kalácsot vagy kiflit felszeleteljük. Az aszalt szilvát megfőzzük kotyósra, és ebben a lében megáztatjuk, megmártjuk. Őrölt, cukrozott mákba forgatjuk és egymásra rakjuk egy tálba, tetejét bőven megszórjuk cukros mákkal, aszalt szilvával díszítjük. Régen puliszkából is készítették, így is nagyon finom.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)