Könyvet írtak szülőfalujukról
Kézdiszentkereszt gyöngyszemei
Decemberben mutatták be a kézdiszenkereszti Tréfán Leonárd Általános Iskolában a Szülőfalum gyöngyszemei című könyvet, amelyet az iskola pedagógusai és diákjai írtak, illetve szerkesztettek.
A kiadott könyv Az iskola, a megismerés bölcsője pályázat keretében jelent meg, amelyben a kutatói munka mellett az iskola kisdiákjai honismereti kirándulásokon is részt vettek. A kiadványt Gábor Judit tanítónő szerkesztette, szerzők: Áda Nóra Zelinda, Fülöp Enikő, Gábor Barna, Gábor Judit, Kádár Tünde, Lénárt Piroska, Pál Adél, Pál-Varga Ilona és Szigeti Attila tanítók és tanárok. A könyvbemutatón a falu apraja-nagyja részt vett, a diákok a kötetben megjelenő szövegekből olvastak fel, illetve szavaltak.
A könyv helytörténeti és helyi érdekességek bemutatását célzó írásokat tartalmaz, így szó esik a faluban fellelhető borvízforrásokról, a nagy hagyománnyal rendelkező kőfaragásról, a helyi emlékművekről, régi szokásokról, valamint a falu jeles napjairól.
Írást közölnek a szülőfalu földrajzáról, a Tréfán Leonárd-iskoláról, a helyi néptáncegyüttesről, a népdalkincsről, mondákról és történetekről. Régi ízek a nagymama konyhájából címszó alatt a kiadvány külön fejezetben foglalkozik a helyi asszonyoktól összegyűjtött receptekkel, ételekkel. Nem hiányzik a kavart mézes, az almás-rétes, a pászka, az uzonkai rétes, a diós félhold, a csodahab, a tálbafőtt, a mákos lőnye, a bukta, az almafánk és az árva laska elkészítésének módja sem. A házikenyérsütés, a szappan- és a szilvalekvárfőzés mind olyan tevékenységek, melyeket nagyanyáink tudtak a legjobban.
Érdekes írás született A mi utcánk címszó alatt is, amelyben az iskola diákjai a falu lakóiként mondják el, milyen emlékeik vannak egy-egy utcával kapcsolatban.
„A Felszegben van. Hű de érdekes a neve! Kacagtatós. Ez a legkacagtatósabb utca. Ördög családról keresztelték. Ma ilyen nevű család nincs is a faluban. De ördögök és ördögöcskék vannak! Például mi, amikor rosszalkodunk. Ez az utca egy lik. Kicsike” – ezt mondja Gergely Alpár az Ördöglik utcáról. A fejezetben még sok-sok hasonló „értelmezést” találhatunk a falu utcáiról.
A könyvben külön fejezetet szentelnek a polyáni futballnak is, például megtudhatjuk, hogy az első focicsapatot 1975-ben alapította néhány lelkes fiatal.
A mákos lőnye receptje
A kalácsot vagy kiflit felszeleteljük. Az aszalt szilvát megfőzzük kotyósra, és ebben a lében megáztatjuk, megmártjuk. Őrölt, cukrozott mákba forgatjuk és egymásra rakjuk egy tálba, tetejét bőven megszórjuk cukros mákkal, aszalt szilvával díszítjük. Régen puliszkából is készítették, így is nagyon finom.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Erdélyi vadászíró a Gyűjtemények Házában
Péntek délután a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában újabb könyvbemutatóra került sor. A magánintézmény 77. rendezvényén Szőcs Géza ny. egyetemi tanár bemutatta az 1934-ben Baróton született és a kézdivásárhelyi Erdészeti Műszaki Középiskolában 1952-ben érettségizett Deák István Marosvásárhelyen élő ny. erdőmérnököt, erdélyi vadászírót és hatodik, A szárnyasvad vadászata és védelme című könyvét, mely a kézdivásárhelyi Babusgató Kiadó gondozásában jelent meg.
Deák István arról beszélt, hogy a vadászkönyvek megírásához azt követően kezdett hozzá, hogy negyvenhárom év munka után nyugdíjba vonult. Legújabb vadászkönyvéről azt mondta, hogy „tudományos, tanulságos, közérthető, minden vad- és természetbarát számára hasznos könyv 190 színes fotóval és DVD-melléklettel, amely mintegy kilencven madár életviteléből mutat be mozzanatokat, és az illető madár hangja is hallható”. Nálunk magyar nyelven még nem jelent meg hasonló szakkönyv – tette hozzá a szerző. A vadászíró azt is kifejtette, hogy Romániában létezik vadászirodalom, de az főképpen román nyelvű, erdélyi magyar vadászirodalom azonban nem nagyon van, ezt az űrt próbálja pótolni. A könyvbemutatón közreműködtek a Molnár Józsiás-iskola zenetagozatos tanulói, Áda Nóra és Gergely Zsolt, akik zeneszámokkal tették ünnepélyesebbé az eseményt.
 Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)