A Babes-Bolyai Tudományegyetem Tanárképző Intézete a Református Kollégiummal közösen szervezte meg Kolozsváron július 29-én a Tanulóközpontúság az oktatásban című tantárgymódszertani konferenciáját, melynek fő szervezője dr. Kovács Zoltán egyetemi adjunktus volt. Az idei rendezvény immár a nyolcadik. Az előadók között volt dr. Kötő József. Megemlékeztek két elhunyt kollégájukról: dr. Dezső Gábor matematikusról és dr. Ferenczi Gyula pedagógia szakos egyetemi tanárról. A résztvevők megtekinthették az Ábel Kiadó új könyveit, a tankönyveket. Idén Stark Gabriella szatmárnémeti tanárnőt méltatták Székely Ferenc- díjra. /Borzási Péter: Tantárgymódszertani konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

A volt Szekuritáté ügyeinek nyilvánosságra hozatala során lebukott az első kolozsvári magyar ügynök. Kelemen Hunor parlamenti képviselő egykori egyetemi társáról van szó, Kovács Zoltánról, akit az RMDSZ a Kolozs megyei Állategészségügyi Igazgatóság igazgató-helyettesi pozícióba juttatott. Kelemen Hunor elolvashatta megfigyelési dossziéját, kiderült, hogy három besúgó jelentett róla. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke felszólította Kovács Zoltánt hogy mondjon le tisztségéről. Kovács Zoltán kijelentette: nincs tudomása arról, hogy általa írt jelentéseket találtak volna Kelemen Hunor dossziéjában. Viszont pontosan tudja a fordítottját, éspedig, hogy a szeku követte őt, s hogy erről feljegyzést is készítettek. /Lebukott az első kolozsvári magyar ügynök? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke is megerősítette, hogy Kovács Zoltán, a Kolozs megyei állategészségügyi igazgatóság aligazgatója egyetemista évfolyamtárásáról, Kelemen Hunor parlamenti képviselőről jelentett a Szekuritáténak. Takács Csaba ügyvezető elnök szólította fel lemondásra az RMDSZ által funkcióba juttatott tisztségviselőt. Markó elmondta: ez a leváltás is bizonyítja, hogy az RMDSZ következetes a már évek óta alkalmazott gyakorlathoz, miszerint ha valamelyik tisztségviselőjével szemben komoly gyanú merül fel arról, hogy együttműködött az egykori titkosszolgálattal, azonnal megválik tőle. A Szekuritáté ügyeinek nyilvánosságra hozatala során lebukott első kolozsvári magyar ügynök a Cristian fedőnevet viselte. /B. T.: Markó is megerősítette „Cristian” lebukását. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Barátok, alkalmazottak, szakmabeliek és a meghívott közéleti személyiségek – többek között Marossy Zoltán alprefektus – köszöntötték ötvenedik születésnapján Kovács Zoltán temesvári üzletembert, a román nyelvű heti- és napilapot kiadó, reklámügynökséget és terjesztési hálózatot működtető, nyomdát üzemeltető Agenda Tröszt tulajdonosát. /Ötvenéves a sikeres Kovács. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./ Emlékeztető: Kovács Zoltán temesvári üzletembernek 11—12 millió dolláros vagyona volt 2005-ben. /(Ferencz): Leggazdagabb háromszékiek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2005. nov. 17./

A gyergyószárhegyi Lázár-kastély Vörös bástyája Erdély első tojásmúzeumának, egy sajátos népművészeti dokumentációs központnak ad otthont. Kiss Portik Irén néprajzkutató tanulmányai során összegyűjtött 118 tojással kapcsolatos mondát és legendát. A népi kultúra tárgyi anyaga igyekszik felölelni a Kárpát-medence valamennyi tájegységét, a jelenleg 1800 hímes tojásból álló készlethez Bartis Erzsébet és Fehér Gizella a Csík, Gyergyó, Háromszék és Kászonszék tájegységek motívumait örökítették meg, Oresia Leunciuc a bukovinai mintákat festette meg, míg Kovács Zoltánné a tiszavidéki, dunántúli, valamint kárpátaljai tojáshímeket készítette el. /Tojásmúzeum a Lázár-kastélyban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester elmondta, hogy a magyarországi kerékpározókra támadó három fiatal közül egyikük magyar. A két román támadó közül az egyik ortodox teológiára jár. Liviu Popa Bihar Bihar megyei rendőrfőkapitány ugyanakkor korábban azt állította, az ügynek már csak azért sem lehet etnikai színezetet tulajdonítani, mert mindhárom elkövető magyar nemzetiségű. Liviu Popa Bihar közölte, egyszerű közúti incidensnek tekintették az ügyet, csupán a fokozott médiaérdeklődés miatt fordultak a nyilvánossághoz. A tettesek ellen egyelőre rongálás miatt indult eljárás. /Balogh Levente: Érsemlyéni verekedés: etnikai incidens vagy garázdaság? = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

A Capital pénzügy hetilap toplistát készített az ország háromszáz leggazdagabb emberéről, a 2005. év adatai alapján. A lap becslése szerint dúsgazdagok javainak összértéke 37 százalékkal nőtt 2004-hez képest. A leggazdagabb üzletemberek vagyonának összértéke két évvel ezelőtt 16 milliárd dollárt ért el, most már 22 milliárd dollár. A 22 milliárd dollár az ország nemzeti össztermékének a 18,3 százalékát teszi ki. A lista élén az idén a 89 éves, Milánóban élő Iosif Constantin Dragan áll, akinek vagyonát 1,3 és 1,6 milliárd dollár közöttire becsülik. Második helyen Ion Tiriac 1,2 és 1,5 milliárd dollár közötti összeggel. Az előző években is ők foglalták el az első két helyet. Harmadik Gigi Becali, közel áll az egymilliárd dolláros vagyonhoz. Sorin Ovidiu Vîntu és a Paunescu család a negyedik és az ötödik helyen végzett, tulajdonukat 830–900 millió dollárra értékelhető. A hatodik helyen a nagyváradi Micula-testvérek (750–770 millió dollár) állnak. /B. T.: Az ingatlanpiac gyarapítja milliárdosaink vagyonát. Capital: továbbra is Dragan és Tiriac vezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Tizenkét magyar büszkélkedhetett tízmillió dollárnál nagyobb vagyonnal a tavalyi évben, most az ők nevük is szerepel Románia háromszáz leggazdagabb emberének lajstromán. A leggazdagabb romániai magyar továbbra is a kábeltévé-, telefon- és internet-szolgáltatásban utazó nagyváradi Teszári Zoltán, aki az országos 16. helyen áll. A második leggazdagabb magyar az Astral telekommunikációs cégben és a Transilvania Bankban érdekelt Urasi Béla, majd a nagyváradi hipermarket-tulajdonos Mudura Sándor után Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor áll. További sorrend: Bába György, a Cosmo üzletlánc tulajdonosa 38-39 millió dollárjával, a háztartási cikkeket forgalmazó Domo üzletlánc alapítói, Szarvadi Lóránd és Zsuzsanna 40 millió dollárjukkal, a kolozsvári Pólus Transilvaniát birtokoló Pászkány Árpád. A Capital idén tízmillió dollárra emelte a bejutási küszöböt, ezért hétmillió dollárra becsült vagyonával lecsúszott a listáról a gyergyószentmiklósi Apicom építkezési vállalat tulajdonosa, Szilágyi Imre. Szerinte a Capital szerkesztői túlbecsülték a vagyonát, nincs hétmillió dollárja. /Mihály László: Dollárderbi a román mágnáslistán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Külön listán sorakoznak a leggazdagabb politikusok. Dan Voiculescu konzervatív pártelnök a legmódosabb, akinek vagyona egyetlen év alatt 150 millió dollárral gyarapodott. Az ugyancsak konzervatív párti George Coposnak majdnem sikerült megkétszereznie vagyonát, 230 millió dollárról 420 millióra nőtt. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor Románia harmadik leggazdagabb politikusa 54 millió dollárral. Dumitru Becsenescu, volt PC-s, jelenleg független képviselő vagyona 35-ről 41 millió dollárra gyarapodott, míg a demokrata párti bukaresti főpolgármester, Adriean Videanu 4 millió dollárról 30 millióra gazdagodott. A konzervatív párti Corneliu Pascu vagyona eléri a 25 millió dollárt, Nicolae Bara demokrata párti képviselő pedig kis híján megháromszorozta a vagyonát: 7 millió dollárról 20 millióra. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő 5 millió dollárral lett gazdagabb, vagyona jelenleg 20 millióra tehető. Idén is Teszári Zoltán a leggazdagabb romániai magyar, a nagyváradi származású üzletember vagyona a tavalyi 180-190 millió dollárról 220-230 millióra gyarapodott. Az általa 1992-ben alapított RCS&RDS nevű cég azóta három országban – Románia, Magyarország és Szlovákia – mintegy egymillió előfizető számára biztosítja a mindennapi televíziózást, internetkapcsolatot. A második a 60 millió dollárra rúgó vagyonnal rendelkező kolozsvári Urasi Béla. A 90-es évek elején taxisofőrként dolgozott, majd 5000 dollárral beszállt az éppen induló Astral Telecomba. A harmadik Verestóy Attila székelyudvarhelyi RMDSZ-szenátor, akinek 53-54 millió dolláros vagyonát a faipar, az élelmiszeripar, az értéktőzsde, valamint az ingatlan-beruházások gyarapították. Negyedik Fodor Zsolt és felesége, Silvia, az Euro GSM tulajdonosai, egyetlen év alatt megkétszerezték vagyonukat: a tavalyi 22–23 millió után idén már 45–50 milliójuk van. Kézdivásárhelyről indult Szarvadi Loránd és Hegedűs Ferenc. Ötödik Szarvadi és felesége, Zsuzsanna 40 millió dollárral. Bába György kézdivásárhelyi vállalkozó, a Cosmo üzletláncot működtető Primex cég tulajdonosa a hatodik leggazdagabb hazai magyar, 38-39 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a hetedik, 35-40 millió dollárra rúgó vagyonával. A nyolcadik Hegedűs Ferenc /32 millió/. A kilencedik Kurkó János György idegenforgalmi és ingatlanbefektetésekkel foglalkozó üzletember 23 millió dolláros vagyonnal. László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllő szálloda tulajdonosának a tavalyi 12-13 millióról 20-21 millió dollárra gyarapodott a vagyona, míg Kovács Zoltán temesvári üzletember különböző sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég működtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett vagyona 11-12 millió dollárról 19-20 millióra nőtt. A leggazdagabb romániai magyarok (millió dollár): 1.   Teszári Zoltán  –  220-230; 2.   Urasi Béla –   60; 3.   Verestóy Attila  –  53-54; 4.   Fodor Zsolt és Silvia   – 45-50; 5.   Szarvadi Zsuzsanna és Loránd   – 40; 6.   Bába György   – 38-39; 7.   Pászkány Árpád   – 35-40; 8.   Hegedűs Ferenc   – 32; 9.   Kurkó János György   – 23; 10.   László János   – 20-21; 11.   Kovács Zoltán   – 19-20. /Már ketten dollármilliárdosok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Tizenhetedik alkalommal ünnepelt együtt a Kárpát-medence magyarsága Érmindszenten Ady Endre születésének (1877. november 22.) évfordulója alkalmából, ahová elzarándokoltak a Mindszent nevű települések küldöttei határon innenről és túlról. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Múzeum-Egyesület partiumi alelnöke, a rendezvény főszervezője bejelentette: indítványozzák egy érmelléki néprajzi múzeum létrehozását, arra a kiállításra és kezdeményezésre építve, amely most a szülőház közelében van. Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere az összetartás, a félelem nélküli összetartozás szükségességéről szólt. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész mai helyzetünket Ady koráéhoz hasonlította. Mint mondta, az összefogás és kölcsönös türelem sohasem volt magyar erény. Az érmindszenti zarándoklatot megelőzően Szatmárnémetiben kilenc csapat részvételével zajlott az Ifjú szívekben élek hagyományos Kárpát-medencei Ady Endre versmondó verseny. /Sike Lajos: Ady-zarándokok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Környezetvédelmi álláspontot képvisel az RMDSZ a Verespatakon tervezett bányaberuházás ügyében – szögezte le az RMDSZ hét végi közleménye. A dokumentum szerint Markó Béla, az RMDSZ elnöke a hét végén fogadta Marosvásárhelyen a magyarországi környezetvédő szervezeteket képviselő Védegylet, illetve a hazai Zöld Erdély Egyesület vezetőit, Jávor Benedeket és Kovács Zoltán Csongort, akikkel a két ország környezetvédelmi kérdéseiről, köztük a sokat vitatott verespataki bányaberuházásról beszélgetett. Markó kijelentette, hogy amennyiben a verespataki aranykitermelés akár minimális környezeti kockázattal jár, akkor nem szabad megvalósítani a beruházást. A környezetvédő szervezetek arra kérték az RMDSZ-t, hogy kormányzati tényezőként kövesse figyelemmel, és tegyen meg mindent az európai környezetvédelmi előírások romániai betartása érdekében. /Környezetvédelmi állásponton az RMDSZ Verespatak ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület elnöksége, a Lelkészi Kar és a hívek közössége tiltakozó nyilatkozatban fejezi ki megdöbbenését a Tőkés László püspök ellen indított eljárás miatt. Csűry István püspök-helyettes és Kovács Zoltán főgondnok úgy véli, a feljelentés egyik valószínűsíthető mögöttes szándéka lehet a püspök európai parlamenti választásokon való indulásának a megakadályozása. /Tőkés indulását akarják megakadályozni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

„Most már tudom, beértem arra, hogy fessek” mondta nem is olyan régen a Mester, a 93 éves Cs. Erdős Tibor. Valóban idős korában festette meg rendre az erdélyi történelmi festészet hagyományaihoz híven, nagy méretű tematikus kompozícióit. Dokumentációs értékűek jellegzetes művészeti tárgyú írásai, előadásai, tárlatvezetései. Műfaja a grafika, a festészet és a monumentális művészet. Cs. Erdős Tibor /sz. Berettyóújfalu, 1914. febr. 27./ a képzőművészeti főiskolára kerülése előtt tíz évig vasesztergályosként dolgozott és csak 26 évesen, 1940-ben lett egyetemista. Az 1940–45-ös években Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. A budapesti egyetemi évek után 1945-ben másodszor is Nagyváradra költözött. Miklóssy Gáborral megalapították a máig is jól működő Képzőművészeti Iskolát. 1948 és 1960 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1948-ban Kolozsváron megalakították a Magyar Művészeti Intézetet, amely három fakultással működött: képzőművészeti, színművészeti és zeneművészeti karokkal. A tanszemélyzetet Kovács Zoltán festőművész-alapító rektor vezetésével Erdély legkiválóbb alkotóművészeiből és tanáraiból verbuválták össze. 1960-tól 1975-ig, nyugdíjazásáig a Kolozsvári Állami Magyar Színház részére modern felfogású, újszerű díszletek sorát tervezte. A kolozsvári Reményik Sándor Galériában rendezte Cs. Erdős Tibor Válogatás egy hosszú életműből című visszatekintő kiállítását (2006. dec. – 2007. jan.). /Starmüller Géza: „Most már tudom, beértem arra, hogy fessek” Cs. Erdős Tibor 93 éves. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

A környezetvédelmi világnap alkalmából a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodája (Ifi-Infotin) szervezésében diákok takarították meg június 5-én a Suta-tó környékét. A Zöld Erdély és a Zöld Székelyföld egyesületek kezdeményezésére Csíkszeredában 151 választópolgár szólította fel a Hargita megyei parlamenti képviselőket arra, hogy tekintettel a ciántechnológia használatának rendkívüli környezeti és egészségügyi kockázataira, menjenek el szavazni, amikor a ciántechnológia betiltásáról szóló törvénytervezetről kell dönteni a képviselőházban. A választópolgárok azt követően fordultak választott képviselőikhez, miután a szóban forgó törvénytervezet elbukott a szenátusban amiatt, hogy a május 30-i ülésen a 137-ből csupán 73 szenátor volt jelen. Így a jelenlévők nagy többsége (75 százaléka) hiába szavazta meg a törvényt, mert a szükséges 69 szavazat helyett csak 55 gyűlt össze. A szenátus üléséről négy RMDSZ-es szenátor is hiányzott (Frunda György, Markó Béla, Szabó Károly Ferenc és Verestóy Attila). Markó Béla szövetségi elnök május 23-án biztosította a hozzá nyílt levélben forduló 32 erdélyi civil szervezetet, hogy az RMDSZ támogatni fogja a szóban forgó törvénytervezetet. – Hiába biztosított minket Markó Béla az RMDSZ támogatásáról, ha ő maga sem jelent meg a szenátus ülésén, amikor a törvénytervezetet meg kellett volna szavazni – mondta Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. /Környezetvédelmi világnap – Megtisztították a Suta-tó környékét. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem szervezésében július 28-án konferenciát tartottak, amelyet a Lélektan és Neveléstudományi Kar módszertan és pedagógia tanszékeinek tagjai szerveztek. A konferenciát immár kilenc éve megtartják, a részvevő hallgatók a továbbképzést igazoló tanúsítványt is kapnak. A konferencia címe: Oktatás EU-s követelmények alapján. Kovács Zoltán adjunktus köszöntője után erdélyi és magyarországi egyetemi tanárok tartottak előadást. Fóris-Ferenczi Rita, a BBTE Tanárképző Intézetének igazgatóhelyettese a romániai oktatáspolitika múltját és jelenét vázolta fel, Salat Enikő pszichológus (BBTE) a speciális nevelési igényű tanulók oktatásában fellépő nehézségek kezelési lehetőségeiről tartott interaktív előadást. /Nagy-Hintós Diana: Romániában is érzékelhető a korszerű oktatás felé való nyitás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Egyelőre szabadegyetem formájában működne a kolozsvári székhelyű Korunk folyóirat szerkesztősége által kezdeményezett tudományos akadémia. A hivatalos oktatási intézményi rang megszerzéséig hosszú az út, mutatott rá Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a szeptember 28-án avatott kezdeményezés megnyitóján. - Az akadémia fiatal humánértelmiség formálását célozza, posztgraduális képzés formájában – mondta el Kántor Lajos. A választott oktatási és kutatási területek az önismeret, magyar–magyar párbeszéd, etnikumközi kapcsolatok és EU-tagországok tapasztalatai tárgyköréből kerülnek ki, hét meghatározott szak keretében. Ezeknek vezetői Kántor Lajos, Balázs Imre József, Márton Attila, Horváth Andor, Kovács Zoltán, Rigán Lóránd és Kovács Kiss Gyöngy lesznek. /Pásztor Krisztina: Akadémiát szült a Korunk Kolozsvárra. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Október 21-én, vasárnap Aradon, az arad-belvárosi református templomban Tőkés László püspökön kívül megjelent a 70. életévét nemrég ünnepelt szlovákiai dr. Erdélyi Géza püspök, a Református Egyházak Egyetemes Zsinatának elnöke. A Partiumban vasárnap több gyülekezetben is szlovákiai magyar lelkész hirdetett igét, akik október 19-én a Nagyváradon tartott zsinaton vettek részt, amely újra elnökévé választotta dr. Erdélyi Gézát. A királyhágómelléki és a szlovákiai református egyházkerület között több éve testvérkapcsolat áll fenn. Erdélyi Géza igehirdetésében elítélte a mellébeszélést, félrevezetést és hangsúlyozta: hiteles és tiszta emberekre van szükségünk. A teljesen megtelt imateremben Tőkés László püspök, az Európai Parlament független képviselőjelöltje a közte és az RMDSZ közötti ellentétek kapcsán kijelentette: az RMDSZ vezetői “konokul, arrogáns módon, cinikusan” bántak vele, és “mindenkit kilóra megvásárolnak”. “Megrökönyödve olvasom, hallom azokat, akik egységről papolnak”, folytatta, és személy szerint Markó Bélát, valamint október 6-i aradi beszéde kapcsán Dávid Ibolyát említette. Kikérte magának, hogy Tempfli József nagyváradi katolikus püspököt, valamint Sógor Csabát, “az én egyházkerületem alkalmazottját, az én papomat, az én előadó-tanácsosomat ellenem fordítsák”. Ellenjelöltjével kapcsolatban még hozzátette: Sógornak „kell elszámolnia lelkiismeretével”. /J. Gy. : Református püspökök Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./ A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2000-ben kötöttek egymással testvéregyházi szövetséget. Együttműködésük keretében, 2006. július 8–9-én, Dunaszerdahelyen rendezték meg az I. Felvidéki-Partiumi Találkozót. A megegyezés szerint évenként váltakozó helyszínen sorra kerülő, idei találkozó házigazdája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt. A 2007. október 20–21-i II. Partiumi–Felvidéki Találkozó alkalmából rendezett tanácskozáson a két egyház, illetve egyházkerület népes küldöttségei vettek részt. Közös nyilatkozatot fogadtak el: 1. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Felvidéki Református Keresztyén Egyház megerősíti a testvéregyházi kapcsolatok továbbépítésére és a testvéri együttműködés elmélyítésére irányuló kölcsönös szándékát. Két országhatár által elválasztva, a közel kilencven éve tartó elszakítottság hátrányos következményeinek leküzdése és szétfejlődésük ellensúlyozása végett, együttes erővel munkálják a Magyar Református Egyház eredeti egységének a helyreállítását. Kisebbségi sorsközösségükben közös felelősség- és szolgálatvállalással végzik missziói munkájukat és teljesítik evangéliumi hivatásukat. 2. Testvéregyházaink Istennek adnak hálát azért, hogy országaik európai uniós tagságával az őket elválasztó határok átjárhatóvá váltak, és ennek köszönhetően híveik, illetve magyarságunk érdekeinek közös szolgálatára és képviseletére kedvező lehetőség nyílik. Megegyeznek az együttes érdekképviselet megszervezésében – mind egyházi-ökumenikus, mind polgári-politikai téren. 3. Megállapítják, hogy az idén szeptemberben, Nagyszebenben megrendezett III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés előrelépést jelentett ugyan az egyesült Európa kialakulása irányába – mindazonáltal a megosztott és szekularizált Európa régi jegyeit is magán hordozta. Remélik és tenni kívánnak azért, hogy a múltból örökölt látszatökuménia helyét a krisztusi szereteten alapuló, hiteles ökumenikus kapcsolatok foglalják el, és az Unió országainak érdekközössége Európa régióinak és közösségeinek értékszövetségévé fejlődjön. 4. Mindezekkel összhangban a II. Partiumi–Felvidéki Találkozó résztvevői támogatásukról biztosítják Tőkés László püspök európai parlamenti képviselővé való megválasztatását, és Kárpát-medencei magyarságunk, valamint keresztyén egyházunk és értékeink képviseletére irányuló vállalását. Elszakított magyar közösségeinknek alapvető érdekük, hogy Erdély és Felvidék, Partium és Csallóköz, Bihar- és Gömörország visszatérjen Európába. 5. A néhai csehszlovákiai kitelepítések és deportálások 60. évfordulóján, másfelől a Benes-dekrétumoknak a szlovákiai parlament általi szégyenletes megerősítése alkalmával a Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéri együttérzéséről biztosítja a Felvidéki Református Egyházat. Testvéregyházaink együttesen emelnek szót a híveiket, illetve magyar közösségeinket érő, bármiféle jogfosztás és hátrányos megkülönböztetés ellen. Hitük szellemében és az Európai Unió jogrendjének megfelelően visszautasítják a magyarság háttérbe szorításának tovább tartó gyakorlatát (betelepítések, gazdasági diszkrimináció, elkobzott közösségi és egyházi tulajdonok visszatartása stb.), valamint az egyházainkat és a magyar nyelvű oktatást sújtó, nacionalista politikát. 6. Egyházaink hasonlóképpen szót emelnek nemcsak a jogfosztás ellen, hanem az ennek teljes felszámolását lehetővé tévő és a magyarságunk felemelkedését szolgáló közösségi önrendelkezés biztosítása érdekében. A régiók és közösségek Európájában az önigazgatás joga erdélyi és felvidéki magyar közösségeinket is megilleti. 7. A romániai és a szlovákiai magyarság vészes fogyatkozása, beolvadása és elvándorlása láttán, másfelől református egyházunk történelmi nemzetmegtartó szerepének tudatában – testvéregyházaink ezúton is elkötelezik magukat féltve szeretett népünk védelmére és szolgálatára. Az egyházi misszió terén, valamint az Áldás, Népesség Mozgalom keretében összefognak és szorosan együttműködnek magyarságunk megmaradása és közösségi megépülése érdekében. 8. Ebben a szolgálatukban természetes szövetségesüknek tartják a Magyar Református Világszövetségben és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatában szerveződő testvéregyházaikat. A hatékony együttműködés érdekében magyar református egyházaink megromlott kapcsolatainak mihamarabbi rendezését szorgalmazzák, beleértve az ún. Generális Konvent előbbiekhez fűződő viszonyának a tisztázását. A II. Partiumi–Felvidéki Találkozó második napján, vasárnap délelőtt a vendég-lelkipásztorok Nagyvárad, illetve Királyhágómellék tíz gyülekezetében hirdették Isten Igéjét, és foglalták imádságaikba egyházaink közös szolgálatát és célkitűzéseit. Nagyvárad – Rimaszombat. Tőkés László püspök. Erdélyi Géza püspök. Kovács Zoltán főgondnok. Fekete Vince főgondnok/A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közös nyilatkozata. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./

A valamikori unitárius püspökről, az egykori unitárius kollégium első természettani szertárának a megalapítójáról, Körmöczi Jánosról értekezett éves konferenciáján az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Fizika szakosztálya november 24-én, Kolozsváron. Kovács Zoltán megnyitó előadásában hangsúlyozta: a jelenlegi konferenciát azért szentelték a tehetséggondozás kérdésének, mert csökken a tanulóknak a fizika iránti érdeklődése. Átadták a 2007. évi Székely Ferenc-díjat Darvay Bélának a tehetséggondozás területén kifejtett sok-éves, eredményes tevékenységéért. Vörös Alpár a Kutató Diákok Országos Szövetségének tevékenységét ismertette, Dvorácsek Ágoston a Hands on Science mozgalomról beszélt, végül Horváth Emőke Ágnes az Ifjú Kutatók Nemzetközi Versenyéről tartott ismertetőt. Az érdeklődők az EMT honlapján – emt.ro – tájékozódhatnak a konferencia részleteiről. /Ács Zalán: Körmöczi János fizikusnapot tartottak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Tizenkét magyar is szerepel a leggazdagabb románokat rangsoroló Capital Top 300-ban. Látványos változásokon ment át a Capital című gazdasági-pénzügyi hetilap által összeállított, a 300 leggazdagabb romániai üzletembert rangsoroló toplista. 2006-ban mindössze két dollármilliárdosa volt az országnak, addig idén az első tíz helyezettnek van legalább egymilliárdos vagyona. A tavaly még 800 millió dolláros vagyonnal rendelkező Dinu Patriciu vagyona egyetlen év alatt 3,1-3,3 milliárdra ugrott: sikere titka a Rompetrol eladása. Harmadik helyről ugrott a másodikra Gigi Becali futballmágnás: vagyona egyetlen év alatt megháromszorozódott, elérve a 2,8-3 milliárd dollárt. Ion Tiriac 1,5 milliárdról 2,2-2,4 milliárdra duzzasztotta vagyonát, a tavalyi második helyről így is a harmadikra csúszott le. Akárcsak tavaly, tizenkét romániai magyar vállalkozó is felkerült a 300-as listájára. A 2006-os rangsoroláshoz hasonlóan a nagyváradi székhelyű RCS&RDS telekommunikációs vállalat tulajdonosa, Teszári Zoltán a leggazdagabb romániai magyar: egyetlen év alatt sikerült közel egymilliárd dollárral gyarapítania tavaly még 220-230 millió dolláros vagyonát. Miközben 2005-ben a nyolcadik, 2006-ban a negyedik helyen álltak a romániai magyar vállalkozók rangsorában, idén a másodikra futott be Fodor Zsolt és felesége, Silvia, a kolozsvári székhelyű Euro GSM tulajdonosai, vagyonuk a tavalyi 45-50 millió dollárról 120 millióra nőtt. A harmadik helyre sorolt Mudura Sándor vagyona is jelentősen gyarapodott, eléri a 100 millió dollárt. A nagyváradi üzletember a Lotus Plázát működtető Plaza Invest vállalat többségi tulajdonosa. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor vagyona 53-54 millióról 81 millióra bővült Eladta Hungastro-részvényeit, a befolyt összeget pedig a tulajdonában levő cégek tőkeemelésére fordította, és folytatta ingatlanpiaci, tőzsdei és befektetési alapi beruházásait. 60 millió dollár maradt a kolozsvári Urasi Béla vagyona, miközben a szintén kincses városi Pászkány Árpád üzletember vagyona 35-40 millióról 50-55 millióra bővült. A következő három helyen háztartási gépek forgalmazásával foglalkozó kézdivásárhelyiek tudják magukénak. A Cosmo üzletláncot működtető Primex cég tulajdonosa, Bába György 42-46 millió dolláros vagyonnal rendelkezik, a tavalyi 38-39 millióhoz képest. A Domo üzletláncot együtt útnak indító Szarvadi Lóránd és Hegedűs Ferenc vagyona a 2006-os szinten maradt. Szarvadinak és feleségének, Zsuzsannának 40, míg Hegedűsnek 32 millió dollárja van. László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllő Szálloda tulajdonosának a tavalyi 20–21 millió dollárról 31 millió dollárra gyarapodott vagyona, miközben a csíkszeredai Kurkó János Györgynek változatlanul 23 millió dollár maradt. Szintén a tavalyi szinten maradt Kovács Zoltán temesvári üzletember különböző sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég működtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett 19-20 millió dolláros vagyona. /Bálint B. Eszter: Már tízen dollármilliárdosok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Az RMDSZ Bihar megyei szervezete bízik abban, hogy sikerül megállapodnia a Magyar Polgári Egyesülettel (MPE) a júniusi önkormányzati választások kapcsán. A Bihar megyei tanácselnökjelölt Kiss Sándor lett, aki jelenleg is a megyei tanács vezetője. A legtöbb Bihar megyei városban az eddigi elöljárók szállnak versenybe. Nagyszalontán Török László jelenlegi polgármester mérkőzik meg a román pártok jelöltjeivel. Bár Élesden és Margittán szintén egyetlen személy jelentkezett polgármesterjelöltnek, a választók bizalmat szavaztak nekik, így Élesden Létai Zoltán jelenlegi alpolgármester, míg Margittán Pocsaly Zoltán városvezető lett az RMDSZ polgármesterjelöltje. Érmihályfalván szintén a jelenlegi városvezetőnek, Kovács Zoltánnak szavaztak bizalmat. /Meglepetések nélküli előválasztás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

Messziről is jöttek, ki titokban, ki nyíltan Zágonba, a templom portikusában levő kicsi Mikes-szobába, amelyet az akkori lelkipásztor a hatalom tiltása ellenére hozott létre. Sokszor Beder Tibor volt Hargita megyei tanfelügyelő hozott pionírokat, és a lelkipásztorral csukott ajtó mögött tanították történelmünket. Aztán jött 1990, Mikes halálának évfordulója – összeült az akkori alpolgármester, Kiss József Kozma Béla lelkipásztorral, jöttek megyei vezetők, és összeállították a műsort. Az ünnepségen híres külföldi és hazai személyiségek vettek részt, köztük néhai Czine Mihály, Jókai Anna írónő, Kányádi Sándor költő, néhai Domokos Géza és Ács Zoltán, a holland Mikes Társaság akkori elnöke is. Ács Zoltán javasolta, alakuljon egy egyesület, ez mentheti meg a kastélyt és a Mikes korabeli műemlék gabonást. Így indult a Mikes Kelemen Egyesület útjára. Később az imateremben gyűltek össze jó néhányan, összegyűlt a bejegyzéshez szükséges pénz, a jegyzőkönyvet Csoma Antal magyar szakos tanár vezette. Komoly vita volt a kastély befejezéséről, elhangzott, hogy kellene valaki, aki egyelőre fél normával átvenné a már érkező berendezéseket, és egyáltalán, felügyelné a dolgokat. Kozma Csilla javasolta Kocsis Tündét, aki Borosnyón tanított, és szeretett volna hazakerülni. Szépen indult minden, Orbán Árpád a konyhát is ellátta bútorral és edényekkel. Létrejött a Kiss Manyi-emlékszoba, azután a Csutak Vilmos-emlékszoba is. A sokat emlegetett kultúrmunka idegenvezetésből állt, amit Kocsis Tünde végzett, de egyéb megmozdulás nem volt. /Kozma Csilla, Zágon: A Mikes-múzeumról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 14. honismereti konferenciája zajlott a hétvégén, szeptember 5-7-e között Érsemjénben. Vendégük volt a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány. Házigazda a Kazinczy Ferenc Művelődési Központ, valamint a helyi önkormányzat volt. A rendezvény témái: A reneszánsz éve, Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, valamint A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET alapítója és elnöke köszöntötte a vendégeket, meghívottakat. Sor került a Fényes Elek-díjak átnyújtására is. Az idén Antal Béla (Biharpüspöki), Pásztai Ottó (Nagyvárad), Jancsó Árpád (Temesvár) munkásságát tüntették ki. Nem a társaság tagjaként kapta meg a PBMET díját Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester, elismerve szobor- és emlékműállító törekvéseit. A rendezvény keretén belül került sor Érmihályfalván a Kuthy Lajos-emléktábla felavatására. Az emléktábla állítását a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány támogatta, és ennek elnöke, Révász Gizella, illetve Dukrét Géza leplezték le. /Sütő Éva: Honismereti konferencia Érsemjénben, Kuthy-emléktábla Mihályfalván. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 8./

Szobrot avattak és post mortem a város díszpolgárává avatták Andrássy Ernőt, az 1956-os magyar forradalom támogatása miatt bebörtönzött úgynevezett érmihályfalvi csoport tagját Érmihályfalván, a hét végén zajlott Októberi Szíp Napok keretében. „Andrássy Ernő nőgyógyász volt az Érmellék utolsó polihisztora”, mondta laudációjában Kovács Zoltán polgármester. Az 1894-ben Szalacson született Andrássy orvosként, régészként, a mihályfalvi magánmúzeum alapítójaként, ornitológusként is fontos munkát végzett. Budapestről tért haza 1919-ben, majd városi tanácsossá és a római katolikus egyház gondnokává választották. Orvosi pályája során több mint kétezer gyermeket segített a világra, majd 1945 után gyűjtőszenvedélyének élt. Fáradhatatlanul kutatta az Érmelléken fészkelő madarakat, több mint 12 ezer darabos madártojás-gyűjteménye volt, és egy új fajt is felfedezett, a fészkelő filemile sitkét. Andrássyt 1958-ben ítélték el az ’56-os forradalom kapcsán folytatott koncepciós perben, hat év börtön után 35 kilósan tért haza, 1964-ben elhunyt. – Nánási Zoltánnak Andrássyról szóló könyve 2003-ban jelent meg. Leplezték Andrássy Ernő mellszobrát, Mihály Gábor magyarországi szobrászművész alkotását. /Fried Noémi Lujza: Szobor az Érmellék polihisztorának. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

Eddig a Capital gazdasági hetilap készített évente toplistát a 300 leggazdagabb románról, most azonban az Adevarul című napilap is hasonló kezdeményezéssel rukkolt elő, és közzétette saját rangsorát az 500 leggazdagabb románról. Lényegesen különböznek egymástól a toplisták. A különböző becsléseken és számításokon alapuló összesítés annyira eltér egymástól, hogy például az első tíz leggazdagabb román között csak egyetlen milliomos szerepel mindkét toplistán. Ez Ion Tiriac volt teniszcsillag, aki mindkét rangsorban a második helyet foglalja el. A hasonlóságok azonban ezzel véget is érnek, hiszen a két rangsorban az egykori sportoló vagyonának feltüntetett értéke között több mint egymilliárd eurónyi különbség figyelhető meg. Az Adevarul szerint Dinu Patriciu olajmágnás áll az első helyen 1,9–2 milliárd euróra becsült vagyonnal. A Capital is körülbelül ennyire értékelte az olajmágnás javainak értékét, de Patriciu az ő rangsorukban csak a harmadik helyen áll. Így a hetilap szerint Romániában a legnagyobb vagyont George Becali üzletember birtokolja, vagyona a lap becslése szerint eléri a 2,5 milliárd eurót. Az egyik üzletember szerint nem létezik olyan egységes számítási alap, aminek segítségével számszerűsíteni lehetne a vagyonokat. Akárcsak az előző években, Teszári Zoltán nagyváradi üzletember bizonyult a leggazdagabb romániai magyarnak, 900 millió euróra becsült vagyonával. A második 250 millió eurós vagyonával Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor. 160–170 millió eurós vagyonával harmadik a magyarok topjában a nagyváradi Mudura Sándor. A negyedik legvagyonosabb magyar a kolozsvári Fodor Zsolt és felesége Silvia, 90–100 millió euróra becsült vagyonukat főként az Euro GSM cég által szerezték. Az ötödik legvagyonosabb magyar, a szintén kolozsvári Urasi Béla, /65–70 millió euró/. A kolozsvári CFR futballcsapat tulajdonosa, a szintén kincses városi Pászkány Árpád /60–65 millió euró/. Három kézdivásárhelyi vállalkozó következik: Hegedűs Ferenc (45–50 millió euró) és Szarvadi Lóránd (55–60 millió euró) egyaránt a Domo üzletlánccal alapozta meg vagyonát, időközben azonban mindketten eladták a részvények zömét, átnyergeltek ingatlanberuházásokra. Az elektronikai cikkek és háztartási gépek forgalmazásából szerezte vagyona javát a Cosmo üzletlánc tulajdonosa, Bába György (30–33 millió euró). A kolozsvári Secpral Pro Instalatii cég tulajdonosa, Hristea Erika vagyona eléri a 27 millió eurót. László János székelyudvarhelyi vállalkozó (20 millió euró) tulajdonában van a Székelyudvarhely központjában található Küküllő Szálloda. A temesvári Kovács Zoltán (20 millió euró) az Agenda sajtótrösztöt építette ki a kilencvenes évek elejétől kezdődően, jelenleg a lapkiadás mellett nyomdát működtet, és terjesztési hálózat is van a birtokában. A marosvásárhelyi Szász Roland és testvére, Orlando védőfelszerelések, öltözetek forgalmazásából gyűjtötte 19–20 millió eurós vagyonát. A Hargita megyei Pálfi Miklós (17 millió euró) a borszéki ásványvizet palackozó Romaqua Csoport részvényeinek 30,5 százalékát birtokolja. A csíkszeredai Kurkó János (15–17 millió euró) a jégkorongszurkolók számára cseng ismerősen, vendéglátásból és ingatlanüzletekből szerezte vagyonát. A világítóeszközöket forgalmazó kolozsvári Mezei Ferenc (11 millió euró) tulajdonában levő van az Electro Daniella cég. A marosvásárhelyi Prosszer család (8 millió euró) vagyonuk javát a Romcab és Paneuro cégek működtetéséből szerezték. A leggazdagabb romániai magyarok: Teszári Zoltán – 900 millió euró; Verestóy Attila – 250 millió euró; Fodor Zsolt és Silvia – 90–100 millió euró; Urasi Béla – 65–70 millió euró; Pászkány Árpád – 60–65 millió euró; Hegedűs Ferenc – 45–50 millió euró; Szarvadi Lóránd – 55–60 millió euró; Bába György – 30–33 millió euró; Hristea Erika – 25 millió euró; László János – 20 millió euró; Kovács Zoltán – 20 millió euró; Szász Roland és Orlando – 19–20 millió euró; Pálfi Miklós –17 millió euró; Kurkó János – 15–17 millió euró; Mezei Ferenc – 11 millió euró; Prosszer család – 8 millió euró. Forrás: Adevarul/Bálint Eszter: Ki a leggazdagabb: Patriciu vagy Becali? = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./

Marosvásárhelyen a Látó-színpad vendége volt október 18-án a budapesti Élet és Irodalom hetilap négy szerkesztője. Kovács Zoltán, Rádai Eszter, Megyesi Gusztáv és Csuhai István a hetilap szerkesztéséről, a munkájuk során felmerülő kérdésekről beszéltek. Az ÉS-ben rendszeresen publikáló Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője faggatta az Élet és Irodalom szerkesztőit arról, hogy mi történt azóta, hogy 2001-ben, ugyancsak a Látó Irodalmi Színpadán, bemutatkoztak a marosvásárhelyi olvasók előtt. Az ötven éve működő lapról Kovács Zoltán elmondta, jelenleg húszezer példányban jelenik meg. /A. E. : Élet és Irodalom Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ „Néha fontosabb az, hogy ki ír le valamit, mint az, hogy miről szól az írása” – vélekedett Kovács Zoltán, a liberális beállítottságú ÉS főszerkesztője. Elmondta, a lap ma már önfenntartó. /Máthé Éva: Szerzők politikai skatulyákban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

A budapesti Élet és Irodalom szerkesztői október 18-án vendégeskedtek Marosvásárhelyen. – A politika kettéosztotta a magyar társadalmat, leegyszerűsítette, lesüllyesztette a közgondolkodást – körvonalazta a magyarországi sajtó helyzetét Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője. Az ÉS ideológiai szempontból liberális. /Nagy Székely Ildikó: Sejtik a nagyvilágot. ÉS a Látó Színpadán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

Október 25-én Kolozsváron, a Református Kollégium dísztermében mutatták be azt a tiszteletkötetet, amelyet a Magyar Földrajzi Társaság (MFT) és a helyi Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság (CJFT) az egykori neves kolozsvári földrajztudós és -tanár, dr. Tulogdy János /Torda, 1891. okt. 12. – Kolozsvár, 1979. okt. 1./ emlékére adott ki. Imecs Zoltán CJFT-elnök bevezetője után Pál Zoltán, az egyesület titkára vázolta, mit is jelent ez a könyv a mai fiataloknak. A kötet szerkesztője, Nagy Arisztid nyugdíjas földrajztanár, egykori Tulogdy-tanítványként emlékezett vissza arra az emberre, aki tizenkét évet diákként és huszonnyolc évet népszerű tanárként töltött el a Református Kollégiumban, majd az egyetemen tanított. Az MFT képviseletében Kovács Zoltán titkár több évtizedes oktató és tudományos munkája elismeréseként a Pro Geographica oklevelet nyújtotta át Nagy Arisztidnek. /Ö. I. B. : Emlékkötet dr. Tulogdy Jánosról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 5–7 között Érsemjénben, a Kazinczy Művelődési Házban tartotta honismereti konferenciáját. A Társaság 15 éves évfordulója alkalmából Dukrét Géza elnök beszámolt az egyesület sokoldalú tevékenységéről, eredményeiről. A tizenöt év alatt 14 konferenciát, ugyanannyi honismereti találkozót, 13 honismereti tábort, számos megemlékezést szerveztek, kiadtak 55 kötetet a Partiumi füzetek könyvsorozatában és hetet a sorozaton kívül, felavattak 19 emléktáblát. Ezt követően átadták az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Pásztai Ottó (Nagyvárad), Antal Béla (Biharpüspöki), Jancsó Árpád (Temesvár), a különdíjat Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere kapta. Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke Szent István-emlékplakettet, Balázsi József polgármester és Ciorba Teréz érsemjéni tanárnő emléklapot kapott. A XIV. Konferencia fő témái a következők voltak: A reneszánsz éve, Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan, a konferenciának helyt adó Érsemjén megismerésével kezdődött. Több előadás hangzott el. Kiss Endre József (Sárospatak) az Érmellékről beszélt, ahogyan Kazinczy Ferenc emlékezetében élt, Vekov Károly (Kolozsvár) az értelmiség sorsát mutatta be, Oláh Miklós életpályáján keresztül, Csorba Csaba (Budapest) az Értelmiségiek nemesítése a Partiumban a 16–19. században című értekezést tartotta. Wanek Ferenc (Kolozsvár) egy elfelejtett középkori erődről, Mezősomlyóról beszélt, Starmüller Géza (Kolozsvár) a zilahi Wesselényi-szoborkompozíciót mutatta be és annak alkotóját, Fadrusz Jánost. A könyvbemutatón Jancsó Árpád (Temesvár) ismertette legújabb kötetét A Béga, a Bánság elkényeztetett folyója. Erdei János (Szilágysomlyó) vetített képeken keresztül mutatta be az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékeit a Beretytyó- és a Kraszna-menti településeken. Másnap Pekár István (Budapest) az Érmellék, a Berettyó-mente és a Hegyköz örökségét mutatta be, televíziós szemmel. Ujj János (Arad) az egykori törökkori várról tartott előadást, Vajda János (Borosjenő) két 1848–49-es vértanú életútját követte, akik Borosjenőhöz kötődtek. Jancsó Árpád (Temesvár) a Béga-csatorna történetéről, Tácsi Erika (Temesvár) Újszentes telepes falu történetéről, Kordics Imre (Nagyvárad) Nagyvárad 1940– 1944 közötti magyar utcaneveiről tartott előadást. Dánielisz Endre (Nagyszalonta) Nagyszalonta történelméről értekezett az 1944– 1948 közötti időszak bizonytalan éveiről. Nagy Aranka (Nagyvárad) az 1848–1849-es szabadságharc híres orvosairól beszélt, Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti) egy háborús katonasors emlékezetére épült kis emlékművet mutatta be. Krestyán Ilona (Temesvár) Kulcsár Sándor író életpályáját ismertette. Ezután Szabó Zsolt (Kolozsvár) a 60 éves Művelődés című folyóirat történetéről és szerepéről beszélt. Megtartották a közgyűlést. /Dukrét Géza: A XIV. Partiumi Honismereti Konferencia: Művelődés (Kolozsvár), október/

Az egész RMDSZ szószegő-e vagy csak a vezetője az – tette fel a kérdést Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke a szervezet választmányának január 29-én tartott ülésén. Elmondta, hogy Markó Béla szövetségi elnöknek bizalmi szavazást kell kérnie azok után, hogy kiderült, rosszul tárgyalt a kormánykoalícióban való részvételről. Kiss felrótta Markónak, hogy egyedül tanácskozott az államfővel, majd bejelentette, hogy a szövetség a Nemzeti Liberális Párt mellől átáll a Demokrata–Liberális Párt oldalára. Ennek következtében az RMDSZ elszigetelődött, mert „nincs már olyan román alakulat, amit ne árultunk volna el” – mondta Kiss. Bizalmi szavazás formájában Kiss Sándor kikérte a választmány véleményét álláspontjáról. Azt is szavazásra bocsátotta, hogy a testület egyetért-e a Nemzeti Liberális Párt megyei szervezetével kötött együttműködési megállapodással. Biró Rozália választmányi elnök, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke elmondta, hogy személyesen és telefonon is számon kérték már Markó Bélától az egyeztetés elmaradását a Szövetségi Állandó Tanács tagjaival. „Nem kérünk többet, mint amit munkánk alapján kiérdemeltünk, de ahhoz ragaszkodunk” – fogalmazott. Pető Csilla képviselő megosztotta friss törvényhozói tapasztalatát: a frakcióülésen azt érzékelte, mintha az RMDSZ-ben a bihariak ellenzékben lennének, pedig a szövetség a megyében megnyerte a parlamenti választást. Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester szerint nem új keletű a partiumi–székely ellentét a szövetségben. Kiss Sándor megyei elnök kritikus kiállását egyedül Kosztandi Mihály, a szövetség micskei szervezetének elnöke kérdőjelezte meg. Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök elmondta: az RMDSZ-vezetőségben voltak már viták, de azok nem kerültek nyilvánosságra. Ha a csapat veszít, a szövetségi kapitányt váltják le előbb, nem a játékosokat. Mint mondta, a bihari véleményt esetleg támogató más területi szervezeteken kívül elsősorban abban bíznak, hogy van véleményszabadság az RMDSZ-ben. Végül a választmány 129 tagjából jelen lévő 67 személy egy tartózkodás mellett bizalmat szavazott Kiss Sándor elnöknek, és ugyanilyen arányban elfogadták a liberálisokkal kötött egyezményt. /Máté Zsófia: Ellenzékben a Bihar megyei RMDSZ? Kiállnak Kiss mellett. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 2./

A több évig eltartó gencsi ügy végleges lezárása után újabb békétlenség ütötte fel a fejét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület berkeiben. A Bihar megyei Érsemjénben mintegy ötven személy tiltakozott Fülöp János református lelkész ellen pünkösd hétfőjén, amikor Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselőjelölt pünkösdi istentiszteletet és fórumot tartani érkezett a községbe. Balazsi József érsemjéni polgármester elmondta: régóta kérik az egyházkerületet, hogy távolítsa el a lelkészt, de „Tőkés mindig keresztbetesz” nekik. A semjéni református gyülekezet egy részének a lelkész menesztéséért benyújtott indítványát már januárban elemezte az egyházmegye vizsgálóbizottsága. Határozata szerint „a Fülöp János lelkész ellen benyújtott panasz megalapozatlan, nem fegyelmi ügy”, ezért a további vizsgálódást megszüntetik. Balazsi elmondása szerint elsősorban nem anyagi vétségekről volt szó, sokkal inkább erkölcsi indíttatású volt a kérelem. Balazsi szerint amennyiben az egyházkerület nem távolítja el a lelkészt a községből, a tiltakozók akár új templomot és parókiát is készek építeni, és így a községben párhuzamosan két református gyülekezet működne. A gyülekezet Fülöpöt ellenző része az önkormányzathoz fordult az ügyben, amely elfogadott egy elvi beleegyezést arról, hogy az egyházközség kaphasson egy 1000–1500 négyzetméteres területet templomépítésre. Az egyházkerület közleményében kifogásolta, hogy „Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, szülőfalujának RMDSZ-es, magyar polgármestere a magyar református egyházkerülethez ékes román nyelven intéz folyamodványt az egységes református gyülekezet kettészakítása tárgyában” – ugyanis mind a levél, mint a határozat románul íródott. A Fülöp távozását követelő csoport tiltakozását a május 22-én, Debrecenben tartott magyar református alkotmányozó zsinaton is közzétette. Azt is javasolták, hogy a lelkészeket is mandátumra válasszák az egyházban, akárcsak a püspököket. Balazsi József polgármester szerint az ellentét politikai jellegtől sem mentes, mert Fülöpöt főképpen a Magyar Polgári Párt helyi szervezetének tagjai pártolják. /Nagy Orsolya: A református pap menesztését kérik az érsemjéniek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./ Méltatlan egy igehirdetési szolgálatra érkező püspök útját állni, rejtett zsarolással arra „kérni”, hogy ne a paplakba, hanem előbb a polgármesteri hivatalba menjen be, mert ellenkező esetben „cirkusz lesz”. A saját egyházközségét támadó hét presbiter élén Keresztúri Lajos presbiter, helyi RMDSZ-elnök állt. Az érsemjéni ünneplés egy tisztázó jellegű, őszinte hangú, testvéri beszélgetéssel véget érhetett volna a templomban, azonban helyi RMDSZ-nek láthatólag a békétlenség, a feszültségkeltés volt a célja. A püspök és Kovács Zoltán főgondnok a tiltakozás mellékleteként két iratot tárt a nyilvánosság elé. Az első dokumentum egy, a május 22-i, debreceni összreformátus ünnepség résztvevői között terjesztett irat, melyet az „Érsemjéniek, megújulást kereső reformátusok csoportja” jegyez. A helyi polgármester által népszerűsített irat tartalma igaztalan. A második dokumentum csúfot űz az erdélyi magyar autonómiáért és a szabad anyanyelvhasználatért folytatott közdelemből: Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, szülőfalujának RMDSZ-es, magyar polgármester a magyar református egyházkerülethez román nyelven intéz folyamodványt az egységes református gyülekezet kettészakítása tárgyában. /Tőkés László püspök, EP-képviselő, Kovács Zoltán főgondnok, Mihályfalva polgármestere: RMDSZ-Tőkés botrány Érsemjénen. Tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Az ország milliomosaihoz hasonlóan egyetlen év alatt alaposan megcsappant a romániai magyar üzletemberek vagyona is. A bukaresti Adevarul napilap munkatársai által idén másodízben összeállított 500-as toplistára összesen 16 magyar üzletember került fel, közülük öten szerepelnek a száz leggazdagabb romániai között. A romániai magyarok között a legnagyobb vesztes a nagyváradi Teszári Zoltán, az RCS & RDS kábeltelevízió- és internet-szolgáltató vállalat többségi tulajdonosa, akinek vagyona 500 millió euróról 400 millió euróra csökkent, de változatlanul ő a leggazdagabb romániai magyar üzletember. Verestóy Attila székelyudvarhelyi vállalkozó, RMDSZ-es szenátor változatlanul a második leggazdagabb magyar, vagyona azonban alig 100 millió euróra rúg a tavalyi 250 millió euróhoz viszonyítva. Az összeg java része a tőzsdén ment el. Közel 100 millió eurós veszteséget regisztrált a tavalyhoz hasonlóan harmadik helyezett Mudura Sándor nagyváradi vállalkozó is, akinek vagyona most 60-63 millió euróra rúg. Szintén harmadik helyre sorolható be a kolozsvári Urasi Béla, akinek 65-70 millióról 60-63 millió euróra apadt. A többek között a borszéki ásványvizet palackozó Romaqua-csoport egyik tulajdonosa, Pálfi Miklós a tavalyi 13. helyről az 5-re – lépett előre a ranglistán, ő nyert a válságos évben, vagyona 17 millió euróról 62 millió euróra bővült. A nyereség bővülését a termelési kapacitás növelésével és új terméktípusok – köztük az Albacher sör – bevezetésével sikerült elérnie. Megtartotta a tavalyi hatodik helyet a kolozsvári CFR labdarúgócsapat által világszerte ismertté vált Pászkány Árpád üzletember, akinek vagyona 60-65 millió euróról 59-60 millióra csökkent. Utána a tavaly szintén hetedik Szarvadi Lóránd következik a rangsorban, a kézdivásárhelyi üzletember a tavalyi 55-60 millió helyett immár csak 30-33 millió eurót tudhat magáénak. Újoncnak számít az Adevarul rangsorában – a Capitalban is tavaly első ízben szereplő – kolozsvári Péter Pál, akinek vagyona 30-31 millió euróra rúg. Egy helyet lépett elő a tavalyhoz képest a szintén kolozsvári Hristea Erika, a Secpral Pro Instalatii cég tulajdonosa, akinek vagyonát tavaly 27 millióra becsülték, idén 25-27 millió euróra. A kézdivásárhelyi Hegedűs Ferenc vagyona a tavalyi 45-50 millióról 21 millióra apadt. A korábbi negyedik helyről a tizenegyedikre csúszott vissza a kolozsvári Fodor házaspár, az Euro GSM cég tulajdonosa. Becsült vagyonuk 90-100 millió euróról 20-21 millióra apadt. Bukarestben, a reklámiparban szerezte vagyonát a 42 éves Szigeti Zoltán, aki idén első ízben szerepel a legvagyonosabb romániaiak rangsorában, a magyarok körébe pedig a tizenkettedik helyre lépett elő. Az általa vezetett The Group kommunikációs csoport portfóliójába bekerült a Heineken, a Cosmote és az Ikea reklámszerződés, csak a Cosmote-szerződés értéke 10 millió euróra rúg. A marosvásárhelyi Szász testvérek, a védőfelszerelések, öltözetek forgalmazásával foglalkozó Roland és Orlando 19-20 millió eurós vagyona 17-18 millióra csappant. Újoncként tört be a 14. helyre a magyar üzletemberek elitjébe a szintén marosvásárhelyi Bara Levente, aki 10-12 millió eurós vagyonát fűszerkészítésből szerezte. A Küküllő szálloda működtetőjeként ismertté vált székelyudvarhelyi László János a 11. helyről a 15. -re csúszott vissza, tavalyi, 20 millió euróra becsült vagyona ma már alig felét, 9-10 millió eurót ér. Két hellyel szerepel lennebb a csíkszeredai Fenyő szálló üzemeltetője, Kurkó János is, akinek tavalyi 15-17 millió eurós vagyonából mára 8-9 millió maradt. Nagy hiányzói is vannak azonban a rangsornak. A mindig előkelő helyen szereplő, a Cosmo elektronikai cikk-forgalmazó üzletlánc tulajdonosa, a kézdivásárhelyi Bába György neve nem szerepel az ország 500 leggazdagabbja között. Pedig tavaly még 30-33 millióra becsülték vagyonát. Hiányzik a tavaly még 20 millió euróval rendelkező temesvári Kovács Zoltán, vagy a tavaly első ízben rangsorolt kolozsvári Mezei Ferenc. Az évek óta veszteségekkel küszködő marosvásárhelyi Prosszer család szintén kimaradt a ranglistából. /Bálint Eszter: Szegényedtek a magyar gazdagok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

Október végén Szlovákiában, Tátralomnic településen tartotta szokásos évi konferenciáját a Magyar Állatorvosok Világszervezete (World Organization of Hungarian Veterinarians). A szervezetet az anyaországban és a világ más országaiban élő magyar állatorvosok létesítették 1997-ben. A nem magyar állatorvosok és nem állatorvosok számára is nyitott a szervezet, ők a Világszervezet pártoló tagjai lehetnek. Az öt kolozsvári résztvevő közül – Lapohos Károly, Madaras Péter, Manases Sándor, Pusztai Noémi és Szakács Zoltán – Manases Sándor beszélt az idei konferenciáról. A szervezet célja, hogy a világ bármely táján élő magyar állatorvos kolléga kiépíthesse és fenntartsa szakmai és kulturális kapcsolatrendszerét, ugyanakkor őrizzék meg és fejlesszék tovább a magyar állatorvosi hagyományokat, valamint megszervezzék a hazai és nemzetközi tapasztalatcserét. Voltak plenáris és szekcióülések. A konferencia fő erőssége az elméleti képzés mellett a más országokból származó kollégákkal való tapasztalat- és információcsere. /Kolozsvári magyar állatorvosok nemzetközi konferencián. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./