Máj. 19- től máj. 21-ig tartott Szatmárnémetiben a Páskándi Géza emlékünnepség. Páskándi Géza 1995. május 19-én hunyt el. Halálát követően Szatmárnémetiben létrejött a Páskándi Géza Baráti Társaság, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban Páskándi Géza dokumentációs központ van. A halála óta eltelt öt esztendő alatt három megemlékezésre került sor és két tudományos ülésszakra, a legutóbbira máj. 20-án. - Máj. 19-én Szatmárnémetiben elhangzott Szugyiczky István színművész Páskándi Géza alkotásaiból álló műsora. Máj. 20-án a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az EMKE és a Páskándi Géza Baráti Társaság közös rendezvényeként tartották meg a Mi nékem az igazság? című, Páskándi Géza életművét bemutató és elemző irodalmi tanácskozást. Tizenkét előadás, értekezés hangzott el. Az előadók között volt Görömbei András irodalomtörténész, Kovács Ferenc, színházi rendező, Bertha Zoltán debreceni egyetemi docens, Láng Gusztáv irodalomtörténész, Pomogáts Béla irodalomtörténész és Vári Attila író, filmrendező. Este Szatmárhegyen folytatódott az ünnepség, a szülőház helyén álló épület falán helyezték el a kegyelet virágait. /Máriás József: Megemlékezés Páskándi Géza halála 5. évfordulóján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 22./ Pomogáts Béla mondott beszédet Páskándi mellszobrának megkoszorúzásakor, a Kölcsey Kollégiumban, ahol egykor a költő is tanult. Az ünnepségen ott volt Szakonyi Károly író, a Páskándi Alapítvány kuratóriumának elnöke is. /(Sike Lajos): Pomogáts Béla a szatmári Páskándi-ünnepségeken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Máj. 8-án elhunyt dr. Ferenczi István régész-történész. Apját, Ferenczi Sándor régészt követhette testvérével, Ferenczi Géza régésszel együtt az erdélyi tudomány szolgálatában, egyetemen dolgozott, a kolozsvári Történelmi Múzeumban, az Erdélyi Múzeum-Egyesületben, és még két évvel ezelőtt is népszerűsítő előadásokat tartott. Az utóbbi években az erdélyi gyepükkel kapcsolatban végzett régészeti feltárásokat, szakfolyóiratokban és napilapokban ismertette elért eredményeit. Ferenczi sokat beszélt László Gyuláról, akit a magyar honfoglalás érdekelt a legjobban. Nem volt könnyű a marxista világban magyar régésznek lenni Romániában, de ő vállalta. Részt vett a kolozsvári és Kolozsvár környéki ásatásokban (Óvár, Hója-erdő, Kisbács, Szászfenes) is. /Kovács Ferenc: Búcsú dr. Ferenczi Istvántól. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./ Dr. Ferenczi István /Kolozsvár, 1921. ápr. 15. - Kolozsvár, 2000. máj. 8./ a Bolyai Tudományegyetem előadója, adjunktusa, tanára 1959-ig, majd a Történeti Intézet, utána a Történeti Múzeum munkatársa. Tavaly jelent meg Besenyő szállások a Nagy-Szamos-Sajó mentén /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című munkája.

Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban okt. 20-án rendezték a gólyabált. Jól sikerült a vetélkedő, ismerte el a Szakács Ferenc aligazgató elnökletével működő zsűri. /(Németh): Csiky-gólyabál 2000. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

1925-ben, 75 éve jelent meg a Varju nemzetség, Kós Károly krónikája az Erdélyi Szépmíves Céh harmadik könyveként saját illusztrációival. Kós Károly Temesváron született, de kalotaszegi ember lett, mert ezt a vidéket vállalta szülőföldjének, gyökereit ide eresztette. 1910-ben készült el Sztánán a saját tervezésű háza, a varjúvár. Itt írta a Varju nemzetséget. A Varju nemzetség megmaradt, a varjúvár elpusztult, mindenünk odaveszett, rajzai, feljegyzései, kéziratai is megsemmisültek. Egy szál ruhában jött Kolozsvárra. /Kovács Ferenc: 75 éve jelent meg a Varju nemzetség. Kós Károly krónikája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

A Harag Napok keretében nov. 10-én vetítéssel bemutatták Osztrovszkij Vihar című darabját, Harag György rendezésében. A művet a győri Kisfaludy Színház adta elő 1979-ben, és akkoriban hatalmas sikert aratott, a főszerepben Bács Ferenccel. Nov. 11-én, a rendezvény zárónapján, két változatban is látható volt Csehov Cseresznyéskertje. A vetítésen a marosvásárhelyi Nemzeti Színház 1985-ös előadása idézte fel Harag György hattyúdalát, majd este, stúdióelőadás keretében, a kolozsvári társulat mutatta be ugyanazt a színművet Vlad Mugur rendező elképzelésében. Bemutatták A buszmegállótól a játszma végéig című kritikai összeállítást, amelyet Kelemen Kinga szerkesztett. /Nánó Csaba: Véget ért a Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

A nemrég megjelent esszékötet /Penna Historiae, Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2000/ tíz kiváló romániai magyar szerzőt vonultat fel, akik arra kíséreltek meg válaszolni: Ment-e elébb az erdélyi világ és a hazai sorskerék? Néhai Székely János író a kérdésben már "nemzeti botrányt″ vélt észlelni, mert szerinte a nacionalizmus ott kezdődik, ahol az etnikum-központú felfogás. Vagy fordítva. A szerző kifejtette, hogy Romániában rengeteg a csalás, az átlátszó politikai trükk, mert visszaélnek a nemzettudattal. Lászlóffy Aladár esszéje szerint a történelem kezdete óta az országalapítás és -építés technológiája változatlan: nem a méltányosságra, hanem az erőre és az erőszakra épül. A nemrég elhunyt marxista filozófus, Gáll Ernő professzor szerint abban van a közép-kelet-európai, sorstragédia lényege, hogy e régió eltűnt az európai nagyhatalmak által megrajzolt kontinens-térképről, azaz elrabolták közös identitásunkat. Szilágyi Júlia az írástudók felelősségéről szólt, valamint az ettől elválaszthatatlan küldetéstudatról. Lászlóffy Csaba író, Kovács Ferenc kritikus, esszéíró, Veress Dániel és Sebestyén Mihály írt a kötetbe. /Kisgyörgy Réka: A történelem írótolla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

"A száz éve született Kacsó Sándorra emlékezett Kovács Ferenc. Kacsó Sándor élettörténetének több mint a felét megírta három önéletrajzi vallomásában, majdnem 2000 oldalon. A Brassói Lapok szerkesztője volt a két világháború között. A száz éve született Kacsó Sándorra emlékezett Kovács Ferenc. /Kovács Ferenc: Kacsó Sándor száz éve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/Kacsó Sándor /Mikháza, 1901. febr. 21. - Kolozsvár, 1984. febr. 17./ 1947-től 1952-ig a Magyar Népi Szövetség elnöke volt."

"A Baján élő, marosvásárhelyi születésű Papp József képzőművész két éve hozzálátott egy Marosvásárhelyről szóló kötet létrehozásához. A kiadás magas költségeit bajai vállalkozók állták. A Múzsák fellegvára című könyvben Nagy Miklós Kund újságíró, a Népújság főszerkesztő-helyettese tíz jeles marosvásárhelyi /vagy a városban élt, a városhoz kötődő/ személyiséggel készített interjút. A kimagasló személyiségek között van Sütő András, Szász Endre festőművész, Lohinszky Loránd színművész, dr. Péterffy Árpád szívsebész, Markó Béla költő és politikus, Bács Ferenc színművész, Kovács András Ferenc költő, Tompa Gábor rendező, Orbán György zeneszerző és Bölöni László edző. A kötet 136 fotót tartalmaz. A könyv másik nagy erénye, hogy Nagy Miklós Kund terjedelmes bevezető tanulmányából minden kiderül Marosvásárhelyről, ami lényeges. /Máthé Éva: Egy páratlan kiadványról... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./"

"Jún. 2-án, a román-magyar meccs délutánján, pár órával a mérkőzés előtt a Petőfi meg a Kossuth rádióban a két nép közeledésének szolgálatába állították szerkesztői a műsort - mint annyiszor mások is az elmúlt 10-20-50 esztendőben, tette hozzá Oláh István. A szándék világos, a hatás eléggé bizonytalan. Milyen a két állam közti viszony? Amikor németek és franciák látványosan kibékültek, már hallani lehetett: Európa ebben is példát, illetve párhuzamot kínál. - Erdélyben a román-magyar viszony egymásmellettiséget (egyfajta együttélést) jelent. A meccs délutánján Bács Ferenc színművész és Molnár Gusztáv politológus is rádióvendég voltak. Mindketten erdélyiek s jó ideje Pesten élnek. A nyolcvanas években kezdődtek a konfliktusok, mondja egyikük. Pontosabban, miután megszűnt a Maros Magyar Autonóm Tartomány, mert akkor más irányzat kezdődött a nagypolitikában. Molnár Gusztáv szerint a magyar-román viszonyrendszer kezdi elveszíteni terheit. /Oláh István: A meccs előjátéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./"

"A Bukaresti Tudományegyetemen az 1989 végi változás egyik jele, hogy 1990-ben az Idegen Nyelvek és Irodalmak Kar keretében Hungarológiai Tanszék kezdte el működését, négyéves tanulmányi időtartammal. A hungarológiai központok egyik láncszeme a bukaresti tanszék, amely több funkciót is betölt; oktató-, kutató- és dokumentációs központ is egyben. - Az előzmény: 1957-ben alakult meg Bukarestben a magyar nyelv és irodalom szak. 1969-ben Szabó Zoltán professzor vezetésével újjáalakult a magyar tanszék. Azóta államközi szerződés keretében magyarországi vendégtanárok is segítik a máig nem elégséges létszámú oktatói közösséget. Bereczki Gábor, Hopp Lajos, Gergely Gergely, Károly Sándor, Kovács Ferenc, Kispéter András, Lengyel Zsolt, Fülei Szántó Endre, Martos Gábor, Hajdú Mihály és mások járultak hozzá ahhoz, hogy színvonalas legyen a magyar nyelv és kultúra oktatása Bukarestben. 1990-ig mellékszak a magyar Bukarestben. Főleg román anyanyelvűek jelentkeztek ide. Évfolyamonként 38-40 diák végzett. 1975-től a Keleti Nyelvek Tanszékbe beolvasztva, részlegként folytatta munkáját a magyar tanszék 1990-ig. 1980-tól kezdve csak kétévenként hirdettek felvételit a magyar mellékszakra, 1987-től már nem volt beiskolázás, 1989-ben egyetlen évfolyam volt csak magyar mellékszakon. - Az utóbbi időben évente húsz diák juthatott be magyar főszakra. Többségük a Székelyföldről jött, magyar anyanyelvű. Két éve annak, hogy tíz körülre tehető a bejutott román anyanyelvű hallgatóink száma. Egyik sajátossága a bukaresti hungarológiai tanszéknek, hogy nem magyar anyanyelvűek képzésére ugyancsak vállalkozik. A másik jellegzetessége, hogy a magyarságtudományban jártas szakemberek, kutatók képzését szintén feladatának tartja. Nem csupán magyartanárok felkészítését végzi, de egy új levéltáros, könyvtáros, népművelő és fordító nemzedékét is. A Hungarológiai Tanszék jól együttműködik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karának két magyar tanszékével és Magyarország több felsőoktatási intézményével. Molnár Szabolcs a tanszékvezető. A lehetőségekhez mérten - tehát nem túl gyakran - magyarországi részképzésre is küldenek hallgatókat. A magyarságtudományon belül elsősorban a következő kurzusok vannak: irodalomtörténet, irodalomelmélet, nyelvészet, folklór, etnológia, művelődéstörténet. Az utóbbi időben magyar történelem témájú előadásokra is sor kerülhetett Demény Lajos professzornak köszönhetően, aki időnként itt tanít, csakúgy ahogy tették egy ideig például Péntek János és Szilágyi Sándor Kolozsvárról. Az utóbbi években Lengyel Zsolt Veszprémből, Bereczki Gábor Észtországból, Kotics József Debrecenből, Voigt Vilmos Budapestről, Keszeg Vilmos pedig Kolozsvárról tartott előadást diákjainknak. /Zsigmond Győző: Hungarológusképzés Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

"Vasvári Pál születésének 175. évfordulója emlékére nagyszabású rendezvénysorozatot kínál a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet. A júl. 6. és 8. között zajló ünnepség Nagyváradon kezdődik, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrközpontban, beszédet mond Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, Nagyvárad és Vasvári Pál kapcsolatáról a kalotaszentkirályi Okos Márton újságíró beszél, Vasvári Pál halálának körülményeit Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke ismerteti. Júl. 7-én Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón egymást követik az események. Essig Klára festőművész kiállítása nyílik meg a kőrösfői kultúrotthonban, emlékünnepséget tartanak a bánffyhunyadi Petőfi-kopjafánál. Este Magyarvalkón istentisztelet, igét hirdet Erdélyi Géza felvidéki református püspök, történelmi ismertetőt tart Lukács Ferenc lelkipásztor. Kőrösfőn emlékünnepség lesz a Vasvári-kopjafánál. /Vasvári Pál születésének 175. Évfordulóján. Ünnepségsorozat Nagyváradon, Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"A napokban múlt egy éve, hogy a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet közreműködésével megalakult a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi Szervezete. A hét végén Kalotaszentkirályion szervezték meg a Rákóczi emlékünnepséget, amelyet Péntek Zsuzsa korabeli énekkel, valamint Lukács Melinda, Rákócziról szóló szavalatával nyitott meg. Ezt követően Lukács Ferenc magyarvalkói református lelkész, a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Nyolc csoport nevezett be a történelmi vetélkedőre, amely II. Rákóczi Ferencről és az általa vezetett szabadságharcról szólt. A vetélkedő nyertese a zsoboki általános iskola csapata lett. /Péntek László: Egyéves a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi Szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

A Művelődés (Kolozsvár) októberi számában többek között az erdélyi magyar szociográfiai irodalom első korszakára Pomogáts Béla emlékezett Megelevenedett a lap hasábjain a temesvári színház és az Amaryllis együttes története, a hatodik Minimum Party, a harmadik Zurboló Táncfórum és a torockói közgazdásztábor rendezvénysorozata és Harmath István Szent György szobrának sepsiszentgyörgyi fogadtatása. A novemberi lapszám Balázs Ferenc központú. A mindössze 36 évesen elhunyt unitárius lelkészről, íróról, ifjúsági egyletvezetőről, szövetkezet-alapítóról szóltak az írások. A decemberi számban Szabó Zsolt főszerkesztő összegezte a 2001. év eseményeit. Gábor Dénes Ipó László festőművészről, Kovács Ferenc Szentimrei Jenőről, Sas Péter gróf széki Teleki Ernőről, Simon Gábor Brassai Sámuelről írt. /Év végi Művelődések. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

A Katolikus Férfiszövetség Szatmárnémetiben tartott egy találkozót, és ekkor felvetődött, hogy az ifjúságnak is szüksége lenne egy szövetségre, ami a fiatalokat tömöríti, felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül. Így alakult meg két hónapja a Gábriel Ifjúsági Szövetség, harminc aktív tagot számlál és legalább ennyi szimpatizánsa van. Kovács Ferenc, a szövetség elnöke arról tájékoztatott, hogy a szövetség célja a hátrányos helyzetű és segítséget igénylő fiatalok felkarolása. Tavaly a Mikulás–napi akcióval indítottak, akkor kb. 200 gyermekhez ingyen ment házhoz a Mikulás, persze csak rendelésre, és az utcagyerekeket is megajándékozták. Szatmárnémetin kívül voltak Nagykárolyban, Mezőfényen, Tasnádon és Erdődön. Anyagi fedezetünk nincs egyelőre még arra sem, hogy bejegyeztessék a szövetséget, mégis fontosnak tartják a heti rendszeres találkozót. Az elmúlt hét végén kétnapos jótékonysági akciót szerveztek, összesen 20 kg teasüteményt és 200 liter forró teát osztottunk szét, természetesen ingyen. Ennek anyagi részét a Hans Lindner Alapítvány fedezte. /anikó: Ifjúsági szövetség a fiatalok felkarolásáért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./

Izraelben megírt, itthon Laskay Adrienne gondozásában megjelent első kötete után most a hazatekintő Szinberger Sándor újabb három könyvvel gazdagította a hazai operairodalmat, a magyart és a románt egyaránt. A három kötet cím szerint: A visszatekintő számadása, Vesszőparipáim, A közönség rászedésének rövid antológiája. Szinberger Sándor visszaemlékezett a kolozsvári színjátszás utolsó hatvan esztendejére, "mint szem- és fültanú, no meg egy kissé mint cselekvő részese az eseményeknek". A nyolcvanadik évét betöltött Szinberger Sándor zeneszerzést tanult a kolozsvári Zeneakadémián és művészettörténetet a Bolyai Tudományegyetemen. 1951-ben lett főrendező a Magyar Operában, 1956-tól pedig ugyanott igazgató és főrendező. 1974-i volt a Magyar Opera igazgatója, utána a kolozsvári román operánál dolgozott még négy évet. Sikerei voltak külföldi rendezésein is, hiszen dolgozott Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Olaszországban, sőt, Egyiptomban is rendezte az Aidát! 1978-ban kivándorolt Izraelbe, ahol újságíróként dolgozott, később pedig egyetemi tanárként és operaszerzőként. Azonban Izraelben is megmaradt jó magyarnak. Bizonyíték rá ez a négy, magyarul megírt és megjelentetett könyv. /Kovács Ferenc: A visszatekintő számadása. Szinberger Sándor gondolatai az operáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Máj. 27-én megtörtént az igazgatóváltás Arad egyetlen magyar középiskolájában, a Csiky Gergely Iskolacsoportban. Éder Ottó igazgató lemondott. A versenyvizsgáig Szakács Ferenc matematikatanárt, az Újzimándi Általános Iskola igazgatóját nevezték ki a Csiky élére, azonban tanév közben nem hagyhatja cserben iskoláját, gyakorlatilag csak június 15. után foglalja el új tisztségét. Szakács Ferenc korábban már volt aligazgató a Csikyben. /(Puskel): Vezetőváltás a Csikyben. Szakács Ferenc a megbízott igazgató. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./ Király András megyei RMDSZ-elnök elmondta: ha Szakács Ferenc úgy dönt, megpályázza a Csiky igazgatói székét, akkor a szövetség elnöksége támogatni fogja. /(Irházi): Az RMDSZ támogatja. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./

Napjainkban valóságos falufosztogató hálózat működik, kufárok potom áron vásárolják fel a festett bútorokat, melyek megbízóik által határainkon túl lelnek új gazdákra, borsos áron. Néhány településen a valamikor létesített falumúzeumok tárgyait is alaposan kikezdte az idő vasfoga. Az értékmentő ritka, mint a fehér holló. Bögözön Lukács Ferenc és felesége, Márta saját költségükön rendeztek be falumúzeumot. A házaspár a falusi vendégfogadásra rendezkedett be, olyképpen, hogy két évszázaddal ezelőtt épült házat is megvásároltak, melynek szobáit a faluban általuk felvásárolt népélet tárgyi hagyatékaival rendezték be. /Kristó Tibor: Múzeum-panzió Bögözön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Bustya Endre /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. - Kolozsvár, 1996. dec. 24./ már a Bolyai Egyetemen elkötelezte magát Ady Endre mellett. Bejelentette, hogy összegyűjti és kötetben kiadja Ady novelláit. Ady-kutatásainak elismeréséül 1979-ben megkapta a Dénes Zsófia által Ady emlékére alapított díjat. Itthon a marxisták mindenünnen kirúgták. Bebörtönözték az Ady-kutató Bustya Endrét, aki szabadulása után szénbányában dolgozott, majd mint kistisztviselő tengette életét, mígcsak Gáll Ernő maga mellé nem vette a Korunkhoz. Sokat szerepelt a Szabadság előlapjában, az Igazságban, az Utunkban, a Kolozsvári Rádióban. Az Igazságban 1975-ben Robotos Imre Csinszka-revíziójának cáfolatát adta közre a lap szeptemberi–decemberi számaiban, nagy sikerrel. Konokul és kitartóan dolgozott szabadulása után is Marosvásárhelyen, majd később Kolozsváron. Vásárhelyen a Teleki Téka bibliográfusaként minden lapot átnézett, és értékes anyagokat publikált, írt Kosztolányi Dezső vásárhelyi útjáról, Móra Ferenc marosvásárhelyi látogatásáról, és közölte Babits Mihály levélváltását Sényi Lászlóval. Bustya Endre több el nem végzett munkát maga után hagyva, elhunyt. Még élhetne, csak most lenne 75 esztendős. /Kovács Ferenc: Bustya Endre emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

"Szakács Ferenc matematikatanárt négy évre szóló mandátummal kinevezték az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatójának. Szakács 1982-ben Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika karán diplomázott. Resicabányán tanított 1991-ig, majd Zimándújfalun, 1994-től a helyi általános iskola igazgatója. Közben másfél évig a Csiky aligazgatói teendőit is ellátta. Szakács Ferenc bízik abban, hogy összefogással eredményesen fognak dolgozni. A tanszemélyzetünk kis változásoktól eltekintve stabil. A Magyarországról kapott iskolabútorok és laborfelszerelések segítségével korszerű fizika laboratóriumuk van. Megvan a pénz a tornaterem és a körülötte lévő pincerész felújítására. A kollégiumban kap elhelyezést a nagy iskolai könyvtár, de itt, az anyaépületben is marad egy részleg a legszükségesebb kötetekkel, kézikönyvekkel. /Puskel Péter: A közös munkán alapuló stratégia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./"

"Megjelent a Tordaszentmihályon született, s immár hatvanadik évét is betöltött egykori kolozsvári író, Köntös Szabó Zoltán családi krónikájának negyedik kötete. Vaskos kötet, majdnem 500 oldalas. A nagyapa, K. tiszteletes úr diáriumába az író elég gyakran belefűzi saját élményeit, s az 1970 utáni Ceausescu-korszak történeteit is. Köntös Szabó Zoltán családi krónikájának fő címe: Trianon gyermekei vagyunk. Nagyon sok az unoka feljegyzése ebben a kötetben. Mégpedig ma is körünkben élő személyekről, akiket kikészített a Ceausescu nacionalista-marxista korszak, s azokról is, akik csak éppen megütötték a bokájukat, vagy - mint egyes írók - lelkendezve írtak e korszak nagy-nagy vívmányairól, vagy egyszerűen csak 1989 után köpönyeget fordítottak, és beálltak a nagy demokraták közé. /Kovács Ferenc: Köntös Szabó Zoltán: Torda felől hírt hoz a szél. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"A Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/ vezetőtanácsa arról tárgyalt, megbízza-e Éder Ottó fizikatanárt - az iskola nemrégiben lemondott igazgatóját - a bentlakásnál folyó munkálatok újbóli vezetésével. A javaslatot maga Éder Ottó terjesztette a vezetőtanács elé, jelezve, hogy az Apáczai Alapítvány bizalmat szavazott neki. Szerinte az iskola vezetőtanácsa egyöntetűen elfogadta a javaslatát. Szakács Ferenc iskolaigazgató tagadta ezt, mondván, tisztázni kell még néhány aspektust. /Gujdár Gabriella: A Csiky vezetőtanácsi üléséről mindenki mást mond. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./"

"Takács Ferenc román-magyar szakos tanár, 56-os veterán volt a meghívott vendége Aradon az októberi forradalomra emlékező műsornak, amelyet tegnap délután tartottak a Jelen Ház dísztermében. A rendezvényt az RMDSZ mellett működő, Reform Tömörülés, a pécskai Kálmány Lajos Egyesülettel közösen szervezte. Takács Ferenc szerint ezek a meghatározó események hozzájárultak a magyar nemzet összekovácsolódásához. Beszélt a régmúlt eseményről, a felvonulásról, a nyilvános kivégzésekről. Az előadás után a jelenlévők kérdezhettek a meghívottól, aki 1990 óta a Határon Túli Magyarok Hivatalának tanácsosa, jelenleg vezető tanácsosa. /Kiss Csaba: A pesti srácokra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./"

"Több mint tíz esztendeje elhunyt Bajor Andor most lenne 75 esztendős. Az egyetemen összebarátkozott László Gyula régésztanárral. Sikeresek voltak humoros írásai, irodalmi paródiái. A rendszerváltás után Bajor Andor Fodor Sándor íróbarátjával együtt kezdte el a Keresztény Szó, a római katolikus hetilap szerkesztését. A lap első száma /1990. febr. 11./ hozta Bajor Andor versét /Nem mi választjuk szentjeinket/, melyet Márton Áron püspökké szentelésének 50. évfordulójára, 1989. március 13-án mondott volna el, de akkor ezt nem engedélyezték. /Kovács Ferenc: Idén lett volna 75 éves: Bajor Andor most is itt van közöttünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12., Postafiók rovat/ "

"Hagyományteremtő célzattal tartották meg dec. 12-én a Csiky Gergely Napokat, megjelentek a testvériskolák küldöttségei is Zagyvarékasról, Budapestről, Békésről, Békéscsabáról, Szentendréről, Déváról, Sepsiszentgyörgyről és Temesvárról, továbbá a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői. Szakács Ferenc igazgató kifejtette azt a reményét, hogy tíz-húsz-százhatvan év múlva is lesz magyar diák a kisebbségi sorsban élő magyar közösségekben. Leleplezték Kocsis Rudolf aradi művész alkotását, Csiky Gergely drámaíró mellszobrát. Az intézet folyosóján látható volt az iskola diákjainak okleveleiből és serlegeiből összeállított gyűjtemény, illetve Az én iskolám tematikájú rajzkiállítás. A magyartanárok megyei módszertani köre a szomszédos Jelen Házban két korcsoportban versmondó versenyt szervezett. Ezután Pankotára mentek, ahol Csiky Gergely szülőházának falán elhelyezett tábla előtt Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő szólt az egybegyűltekhez. Bemutatták a májusban megalakult Csiky Gergely Egyesület eddigi tevékenységét. Este szalagavató bál volt. /Puskel Péter: Hagyományteremtő Csiky Gergely-napok Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./"

"A Bulgakov kávézó /Kolozsvár/ vezetősége nyilatkozatot adott ki: elhatárolják magukat bármiféle politikai rendezvénynek, gyűlésnek a Bulgakovban való megtartásától, fölkérték a HVIM tagjait, hogy a továbbiakban akár csoportosan, akár magánszemélyként is tartózkodjanak a kávézó meglátogatásától. /Kovács Ferenc és Orbán János Dénes: A Bulgakov kávézó vezetőségének nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"Aradon márc. 14-én a Csiky Gergely Iskolacsoport félemeletén ünnepélyesen leleplezték Kossuth Lajos domborművét, Dinyés László magyarországi szobrászművész alkotását. Szakács Ferenc igazgató köszöntötte a jeles budapesti szobrászművészt. Ujj János történelemtanár március 15. jelentőségét méltatva a nemzetek szabadsághőseiről szólt. Emlékeztetett arra, hogy Aradnak volt Kossuth-szobra, amelyet 1925-ben lebontottak, de most elmondhatjuk azt, hogy "Kossuth apánk visszatért" - mutatott rá. Dinyés László erre az alkalomra elhozta Aradra Szőllősy Károly (1842-1895) aradi iskolaigazgatóról írt új könyvét. A kismonográfia forgalmazásából befolyó összeget a Szabadság-szobor felállítására adományozzák. Petőfi és Kossuth itt, egymás szomszédságában, az iskola folyosóján örök jelképei az egyetemes szabadságvágynak. /Puskel Péter: Kossuth Lajos "visszatért". = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./"

"Az öt RMDSZ-képviselő - Kovács Ferenc, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly - azt kérte a szövetségi elnöktől, hogy a március 14-én Kolozsváron megrendezett Márciusi Fórum résztvevői által elfogadott alkotmánymódosító javaslatok érvényesítéséért tegye meg a szükséges lépéseket. A levélírók úgy vélik, a javasolt alkotmánymódosítások "elengedhetetlenül szükségesek nemzeti identitásunk megőrzéséhez és a romániai magyar nemzeti közösség esélyegyenlőségének biztosításához, egyszóval itthon- és megmaradásunkhoz", és azok az európai normákon alapulnak. A képviselők szerint az alkotmánymódosítás elfogadása az RMDSZ és a kormánypárt politikai kapcsolatának "helyességét és őszinteségét" is jelezné. Az aláírók hangsúlyozták: mivel több képviselő és platform javaslata nem került bele az RMDSZ-SZDP protokollumba, s mivel az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság javaslatai egyelőre nem kerültek a plénum elé, a levélben tartalmazott javaslatnak nem késő érvényt szerezni. /A Márciusi Fórum javaslatainak érvényesítését kérik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Huszonegy méter magas lesz a tervek szerint az a torony, amelyet imaháza mellé épít Erdőd református egyházközsége. /A harang jelenleg egy, a nyolcvanas évek közepén épített haranglábban van./ A toronynak mintegy a fele készült el. Az egyházközségnek 88 tagja van. A híveknek körülbelül a fele idős, a fiatalság körében pedig a divatos elvándorlási hullám mellett a más gyülekezetekbe való beolvadás - vagyis a vegyes házasság - jelenti a legfőbb eltávolodási pontot a felekezettől. Kovács Ferenc tiszteletes havonta egyszer jár istentiszteletet tartani az erdődi imaházba. Kelemen Imola 8 gyereknek tart rendszeresen vallásórát, ő foglalkozik a konfirmálandók felkészítésével is. Az idén hárman konfirmálnak. /Fodor István: Erdőd: Tornyot épít imaháza mellé a maroknyi reformátusság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 23./"

"Máj. 16-án kezdődtek Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban a Páskándi-ünnepségek a költő 70. születésnapja alkalmából. Az irodalmi tanácskozás témája Páskándi, az ember (A költő létmodellje) volt. Megnyitó beszédet mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. Az előadók között volt Dávid Gyula, Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténész, Szakolczay Lajos budapesti irodalomtörténész, Demény Péter kolozsvári író és Takács Ferenc László budapesti politikai elemző. Székelyhídi Ágoston az Erdélyi Szövetség, a Rákóczi Szövetség és a Tokaji Írótábor nevében emlékérmet adott át Dávid Gyulának, Kötő Józsefnek és Muzsnay Árpádnak, az EMKÉ-ben kifejtett tevékenységük elismeréséül. Máj. 17-én Szatmárhegyen folytatódik a rendezvény, ahol felavatják a Volosin György vállalkozó által finanszírozott és Erdei István képzőművész által készített Páskándi-szobrot. /Elek György: Páskándi-ünnepségek 2003. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./"

"Az Arad megyei RMPSZ szervezésében, a magyarországi Apáczai Közalapítvány jóvoltából ingyenes egyhetes anyanyelvi táboron vett részt 21 gyermek Aradon. A megye olyan helységeiből jöttek - mint Borosjenő, Csermő, Fazekasvarsánd, Pankota, Simánd, Szapárliget, Székudvar és Vinga -, amelyekben az V-VIII. osztályban csak fakultatív magyar nyelvű oktatás van. Szakács Ferenc, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, Matekovits Mihály, az RMPSZ megyei elnöke és Kiss Anna, a tábor gazdasági vezetője köszöntötte őket. Reggelente Beszéljünk szépen magyarul! címmel nyelvi vetélkedőket, játékokat és videózást rendeztek számukra. Meglátogatták a Jelen Házat és a Tulipán könyvesboltot. /Benke Tímea: Szórványvidékiek anyanyelvi tábora. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./"