"Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ volt főtitkára újabb dokumentumokat küldött a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének, ezeket folyamatosan közlik. Az első: Cáfolat - helyreigazítás címen reagált Molnos Lajos Ama bizonyos 700 000 forintok regénye /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./ című, önmagát tisztázó írására. Ábrahám Dezső 1992 októberében Entz Géza államtitkár, a HTMH elnöke ígérvénye alapján 700 ezer forintot kifizetett Molnos Lajosnak és Bitay Csabának céltámogatásként az Erdélyi Magyar Kulturális Székház /Kolozsvár/ megvásárlására. Ezzel az összeggel nem számoltak el. A második dokumentum a Fővárosi Főügyészségen 1994. máj. 3-án felvett jegyzőkönyve, amely szerint Ábrahám Dezső átadta az NTA kuratóriumának valamennyi jegyzőkönyvét, a számlakivonatokat, az 1992. júliusáig vezetett naplófőkönyvet és előadta, hogy alapítványi célokra magánvagyonából mintegy 6-8 millió forintot fordított. Az 1993. jún. 4-i kuratóriumi jegyzőkönyv "valótlanságokat és torzításokat tartalmaz". A harmadik dokumentum Ábrahám Dezsőnek Entz Gézához írt 1994. jan. 10-i levele. A levél szerint a HTMH levélben feltüntette, hogy az NTA-nál van 3,5 millió forint a jelzett kolozsvári székház megvásárlására, ezt Keszthelyi Gyula főtanácsos szóban megerősítette, ennek ellenére ilyen összeg nem érkezett az NTA-hoz. Akkor az NTA számláján 700 ezer forint volt, ezt az összeget előlegként Ábrahám Dezső átadta Molnos Lajosnak. Az összeget később sem kapta meg az alapívány. Az NTA 1993. jún. 4-i ülésén Tőkés László püspök azt javasolta, hogy a kuratórium részesítse megrovásban Ábrahámot, amiért kifizette a 700 ezer forintot Molnos Lajosnak. Később az ülésről készült jegyzőkönyvet Kovács Miklós vádaskodó szöveggel ellátva továbbította a sajtóhoz. Ábrahám Dezső arra kérte Entz Gézát, hogy a fenti ügyben küldje el írásos nyilatkozatát a történtekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./ Megjegyzés: Ábrahám Dezső már sok ellentétes nyilatkozatot tett. 1993-ban például hangsúlyozta: egyesek arra következtettek, hogy Tőkés László, Csoóri Sándor és Szőcs Géza pénzeket vettek fel és nem tudtak elszámolni. "Kijelentem, hogy fent nevezett személyek semmi pénzügyi visszaélést nem követtek el. A szabálytalanságot én követtem el azáltal, hogy nem volt olyan könyvelésünk, mint egy nagyvállalatnak." /Ábrahám Dezső: Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. nov. 11./"

Ábrahám Dezső, a megszűnt Transsylvania Nemzetközi Alapítvány volt főtitkára nyílt levéllel fordult Borbély Ernőhöz, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnökéhez, hangoztatva, hogy 1991-ben 200 ezer forintot vett fel, a Labirintus Kft nevében, egy évre szóló kölcsönről volt szó, tehát Borbély Ernőnek kötelessége ezt az összeget visszafizetni. Ábrahám elmondta, hogy senkit sem vádolt sikkasztással. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./

Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ volt főtitkára Cselényi László két levelét adta közre: Cselényi László visszautasította Borbély Ernő feltételezését /Erdélyi Napló, márc. 27./, hogy ő többmillió forintot kapott volna az NTA-tól, a másodikban, Cselényi Tőkés László püspökhöz írt levelében szintén elutasította azt, hogy neki tisztázatlan pénzügyei lennének, majd megjegyzéseket tett arra, hogy egy ideig Ábrahám Dezső volt Tőkés László családi ügyintézője, szállásadója, kincstárnoka, lakásának helyreállítója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./ Az újságban nincs magyarázat arra, hogy Cselényi Lászlónak Tőkés Lászlóhoz ápr. 6-án írt magánlevelét miért Ábrahám Dezső hozta nyilvánosságra.

"Ábrahám Dezső folytatja a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ dokumentumainak közlését. Az NTA 1991. szept. 20-i kuratóriumi ülésének jegyzőkönyvét olvashatjuk. Ábrahám kiemeli a magára vonatkozó részt, így azt, hogy főtitkári munkájáért nem kíván fizetséget. Azonban az is szerepel a jegyzőkönyvben, hogy a "pénzügyvitel rendszeressége érdekében a kuratórium ezúttal is sürgeti új alkalmazottak bevonását" a kuratórium munkájába. A kuratórium alkalmazza Cselényi Lászlót a Diaszpóra Nemzeti Videoújság munkatársaként. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"Ábrahám Dezső ebben az újabb folytatásban személyeskedő levelek közreadásával csak nehezíti az áttekintést, a tisztánlátást a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ pénzügyeiben, közben saját nagylelkűségét példázva közölte: egyszer 500 ezer /1991. júl. 19./, egyszer egymillió forintot /1991. aug. 30./ adott kölcsön az alapítványnak. Csutak István /közölt levele szerint/ Borbély Ernőt vádolta meg, kijelentve. "Borbély esetében sejthető volt az elsikkasztás". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./"

Cselényi László a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének írt levelében elismeri, hogy Tőkés László püspökhöz írott levelét magánlevélnek szánta, nem a sajtónak, de adott belőle Ábrahám Dezsőnek. Sorait a nyilvánosság előtt is vállalja. Tőkés László válaszolt, sorai bizonyos fokig megnyugtatták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./

Tőkés László püspök a Romániai Magyar Szó olvasóihoz fordult. A szerkesztőség Ábrahám Dezső-rovatot nyitott, ennek egyikében /ápr. 13-14-i szám/ Cselényi Lászlónak a hozzá intézett magánlevelét közölte. A szerkesztőség a levél írójának előzetes engedélye nélkül hozta nyilvánosságra a szöveget, ezt Cselényi László maga erősítette meg /ápr. 20-21-i szám/. Tőkés László a szerkesztőség kártékony ténykedésére hívta fel a figyelmet, nem csodálkozna azon, ha a MÚRE hivatalból eljárást indítana a szerkesztőség ellen. A püspök kérésére közölték a Cselényi Lászlóhoz írt levelének szövegét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ MÚRE= Magyar Újságírók Romániai Egyesülete.

"Júl. 27-én, a Káli Napok alkalmával, Szentbékkála településen ismét megrendezik a legszebb népviseletek nemzetközi találkozóját. A hagyományos bemutató rendezője a Jákó Vera Alapítvány. Ábrahám Dezső, a Jákó Vera Alapítvány elnöke a júl. 20-i bálványosi néptáncfesztiválon járt, akkor nyilatkozott a népviseletek találkozójáról. Elmondta, hogy tavaly nyolcezren nézték meg a bemutatkozást, a nyugati tévétársaságok is nagy teret szenteltek a rendezvénynek. Eddig közel száz népviselettel neveztek be a versenyre, bemutatják a felvidéki kéméndi, a kurtaszoknyás és a Garam menti viseleteket is. A Káli Napok legszebb népviselete pénzjutalommal jár. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 22./"

A Népújság (Marosvásárhely) márc. 4-i számában Sütő András és Ábrahám Dezső írt a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről, ebben egybehangzóan állították, hogy Szőcs Géza nem számolt el a kuratórium által kiutalt 13 millió forinttal. A felvett pénzek miatt 1993 nyarán, majd 1994-ben indult offenzíva Szőcs Géza ellen, aki minden alkalommal elmondta: egyrészt elszámolt a pénzzel, csak bizonylatait Ábrahám Dezső elsüllyesztette, másrészt elszámolási kötelezettsége nem volt a NTA-val szemben, csak a céladományt folyósító szervvel szemben. Szőcs Géza rámutatott a kampány lejárató jellegére. 1996 februárjában megfenyegették: ha nem lép vissza a jelöléstől, tönkreteszik. Az ügyet felkapta a román sajtó is, ami felveti a támadást megindítók felelősségét, írta dr. Borbély Zsolt Temesvárról. /Kacsa Magazin (Budapest), aug. 13./

"Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkára támadta Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Ábrahám szerint Tőkés Lászlónak mindig kell valaki, "aki ellen rágalommal tud élni. Ezt hároméves tapasztalatom alapján állítom, amikor őt népszerűsítettem a világban, útjait szerveztem, házát építettem Nagyváradon, családját gondoztam..." "Ezért köszönetet nem kaptam, csupán 1993 júniusában ellenem indított rágalmazását, majd pedig 1994-ben büntető eljárás lefolytatását." Ábrahám Dezső idézte, mit mondott Tőkés László az RMDSZ brassói kongresszusán, mivel utasította vissza azt, hogy az RMDSZ elnökévé jelöljék. Egyik indoka az volt, hogy kívülállóként többet szolgálhat. Ez nem vált valóra, ítélkezett Ábrahám Dezső. Ha ez valóra vált volna, az RMDSZ egységben végezhette volna felelős küldetését. /Tehát Tőkés László az egységbontó./ Ábrahám Dezső felidézte a püspök hibáit, majd saját ártatlanságát bizonygatta, idézett a bírósági végzésből, amely őt nem marasztalta el. Hosszadalmas cikkében sort kerített arra, hogy saját tetteit ismertesse: 1990. február 3-án a magyar-román kulturális gálaműsorra "55 román művészt hoztam el - saját költségemen /repülő, étkezés, szállás stb./ - Budapestre, köztük Párizsból a jelenlegi külügyminisztert". Andrei Plesut. Végül Ábrahám szerint az aug. 20-án Tőkés László püspök "a Szent István körmeneten /a legtöbb magyar ember megrökönyödésére/ a magyar miniszterelnök jobbján haladt." Ábrahám még utóiratot is kanyarított, ebben azt állította, hogy Tőkés László Németh Zsolt külügyi államtitkár apját, a néhai Németh Géza tiszteletest is rágalmazta és dorgálta. /Ábrahám Dezső: Tőkés ellenzéki platformot szervez? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./ Ábrahám megjegyzését, hogy Tőkés László aug. 20-án, a körmeneten odatolakodott Orbán Viktor miniszterelnök mellé, cáfolja a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24-i száma: Németh Zsolt államtitkár kérte meg Tőkés Lászlót, hogy aug. 20-án Orbán Viktor mellett vegyen részt a körmeneten."

Ábrahám Dezső a Romániai Magyar Szó aug. 29-i számában újra Tőkés László püspökre támadt, akire Ábrahámot megbízói 1990-ben telepítették, majd 1993-as lebukása után ráolvasta a püspökre régi hazugságait. Ábrahám újabb támadásának nyilvánvaló célja az alsócsernátoni tanácskozás, a Székelyföldi Fórum elleni hangulatkeltés volt. A Romániai Magyar Szó biztosított teret Ábrahám Dezső förmedvényének, de még senki sem vette a fáradtságot, hogy leleplezze. 1990-ben a magukat átmenteni készülő Keleti ezredes és Kárpáti vezérezredes kiszolgálást, korlátlan utazási és megszólalási lehetőséget biztosítottak a célszemélynek, Tőkés Lászlónak, a velük járó manipuláltság, ellenőrzöttség fejében. A gyanútlan Tőkés László lépre ment. Nem számolt hátsó szándékkal. Ábrahám rátelepedett Tőkés személyére. 1993-ban már olyan írások terjesztésén kapták rajta, amelyekben azt állította, hogy ő már a temesvári felkelés előtt felkarolta Tőkés ügyét és népszerűsítette a nagyvilágban. Ezt Tőkés László erélyesen cáfolta. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzének - sokak szerint Ábrahám keze közén - épp akkor veszett nyoma, és Koblencz könyvszakértő a bűnügyi szférába sorolta Ábrahám működését. Azóta beszél Ábrahám arról, hogy 1990 februárjában 55 román művészt hozott "saját zsebéből" Budapestre. A baj csak az, hogy Keleti ezredes 1990. febr. 3-án az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy ő helyezte el az 55 művészt és ő gondoskodott róluk. Elfelejtettek egyeztetni, állapította meg a cikkíró. Tőkés László Temesvár ostroma című könyvét Ábrahám nyomattatta ki a Kossuth Nyomdával, majd maga árusította, de a hatmilliós számlát nem fizette ki. /Csipor Ildikó: Szemléltető Ábra(-kadabra-)hám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Előzmény: Ábrahám Dezső: Tőkés ellenzéki platformot szervez? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./

"Tompa Sándor tordai nyugdíjas fordult Tőkés László püspökhöz. A kérdésekben vád és ítélet volt. Idézte a püspököt, hogy kötetre rúg mindaz, amit a Securitate tollbamondással leíratott vele. A nyílt levél írója, Tompa Sándor erre megjegyezte, hogy akik erre nem voltak hajlandók, azok megtorlásban részesültek, majd hozzátette: "Ön egy napig sem volt elzárva." És jöttek tovább a vádat tartalmazó kérdések: van-e olyan vezetők, akit nem bírált, miért nem püspökként fejti ki energiáját, mit szól Ábrahám Dezső cikkéhez... /Tompa Sándor: Kérdések Tőkés László püspök úrhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke újra elmondhatja azt, amit 1994. jún. 15-i nyilatkozatában rögzített: 1989 óta alaposan átgondolt rágalomhadjárat folytatnak ellene a posztkommunista és szélsőséges nacionalista körök, a volt Securitate és a belső egyházi reakció erői. A CE Szövetség Zilahi Kálvin Szövetség csoportja indított globális aláírási kampányt és Internet-háborút nemcsak személye, hanem egyházkerülete törvényes rendje ellen is. Őket segítették a tiltakozó "erdélyi értelmiségiek" /1998. jún. 2./. Makay Botond resicai lelkész palástja mögé búvó "nagyváradi kollégái" intéztek támadást Tőkés püspök ellen, Makay Botond pedig felszólította a püspököt arra, hogy szíveskedjen tisztségéből távozni /1998. jún. 18./ 1994-ben a bukaresti Tinerama indított támadást, Tőkés Lászlót Szekuritáté-ügynöki múlttal vádolva, 1998 júniusában pedig az Adevarul közölt hasonló sorozatot. Ez alkalommal az Associated Press /AP/ is átvette a képtelen vádakat és világgá röpítette azokat, Emiatt jelenleg négy peres ügyben kénytelen becsületét védelmezni, nevezetesen az Adevarul főszerkesztője és Dorin Suciu nevű újságírója, az AP és a londoni The Times ellen indított perekben. A hollandiai lapokban /Trouw, Nederlands Dagblad stb./ megjelent lejárató cikkekkel szemben odavaló barátai védik meg. Balogh Barnabás egyházkerületi missziói előadó viszont a hollandiai Friesch Dagblad szept. 4-i számában támadta a püspököt. Ábrahám Dezső mocskolódásaihoz, akárcsak négy éve, a Romániai Magyar Szó nyújtott teret /1998. aug. 29-30./. Aczél Endre, a Népszabadság tollnoka erdélyi "magyar gettópolitikával" és irredentizmussal bélyegezte meg őt. Székely Ervin parlamenti képviselő a Medifaxnak adott augusztusi nyilatkozatában szintén a püspök titkosszolgálati múltját feszegette. /Tőkés László: Támadások kereszttüzében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Ábrahám Dezső újabb Tőkés László püspök elleni támadással jelentkezett, visszautasította Csipor Ildikó írását /Szemléltető Ábra(-kadabra-)hám, Romániai Magyar Szó, szept. 22./. Ábrahám ártatlannak vallotta magát és mindent tagadott. Csipor idézte Ábrahám egyik régebbi dicsekvését, hogy 1990-ben 55 román művészt hozott "saját zsebéből" Budapestre. Ábrahám ezt úgy cáfolta, hogy három személy utazását ő fizette /a többit nem említette/. Ábrahám ítélkezett a Székelyföldi Fórum ügyében is, szerinte Tőkés László azt az RMDSZ legitim vezetése ellen szervezte, Markó Béla megbuktatására. - Ábrahám kifejtette: 1993 augusztusában 52 határon túli magyar sajtókiadót 126 újságíróval látott vendégül "saját pénzemen", állította. - 1993-ban ő nem lebukott, hanem felajánlotta lemondását, mert adminisztrációs hanyagsággal vádolták. Ábrahám sorolta újabb vádjait : Tőkés László saját számlájára íratta át a közcélra szánt támogatásokat, a Kanadában gyűjtött pénzt szintén. /Ábrahám Dezső: Tőkés/ített/ bértollnok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

"Balogh Béla kolozsvári, Farkas utcai tiszteletes Megtérésre való felhívás Október 31. előestéjén című, faxon küldött levelében kirohant Tőkés László püspök ellen, akit a királyhágómelléki egyházkerület "nagyváradi főbéresének" nevezett, felsorolta a püspök hibáit: szereplési vágy, populista szólamok, majd "visszaéléseit és törvényszegéseit" a tisztújítás kapcsán. A tiszteletes még a Romániai Magyar Szót is hibáztatta, hogy Ábrahám Dezső cikkét késleltetve jelentették meg, végül Balogh Béla böjtöt hirdetett azért, hogy a királyhágómelléki testvérkerület életében fordulat álljon be, kérve, hogy mások is csatlakozzanak a böjthöz. /Egy lelkipásztor böjtöt hirdet a főbéres bűnbánatért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31. - nov. 1./"

A Bihari Naplóban Tőkés László mellékelte a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzügyi elszámolási hiányosságairól szóló 1992. dec. 3-án készült jelentést. A jelentés szerint az alapítvány ügyintézését Ábrahám Dezső végezte, azonban a naplófőkönyvbe nem jegyzete be a pénzmozgást, pénztárkönyvet nem vezetett, bevételi és kiadási pénztárbizonylatot nem állított ki, adóbevallási kötelezettségének nem tett eleget. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Ábrahám Dezső vádaskodásaira. Ábrahám Dezső a Romániai Magyar Szóban /Tőkés ellenzéki platformot szervez?, aug. 29-30./ címen intézett lejárató szándékú támadást intézett ellene. Tőkés László erre szándékosan nem válaszolt. Ábrahám Dezső alaptalan vádaskodásait időről időre megismétli, s teszi ezt akkor, amikor "idehaza, a magyar vagy egyházi közéletben kritikus vagy éppenséggel válságos helyzet áll elő." Ábrahám Dezső cikkére az RMSZ szeptember 22-i lapszámában egy bizonyos - általam ismeretlen - Csipor Ildikó válaszolt. Rá egy hónapra az RMSZ október 21-i számában Ábrahám Dezső újból támadásba lendült Tőkés(ített) bértollnok címen. Mindezt az "október 22-én tartott egyházkerületi választásokat megelőző időszakban". Legutóbb az 1994-es püspökválasztás évében fejtett ki a püspök ellen ilyen intenzív sajtókampányt. "A Bihari Napló viszont csak november 7-8-i lapszámában, utánközléssel találta a rágalmazó irományt. Igaz, az utánközlés "eredetiségét" azáltal azért biztosította, hogy ráadásként Ábrahám Dezső személyes hangú levelét is leközölte "Tőkés László viselt dolgai" tárgyában." Ábrahám Dezső írásai beilleszkednek "az egyházkerületi választásokat övező lejáratási kampányba". Tőkés László a megelőző években Ábrahám Dezső hasonló rágalmait többször is megcáfolta. "Érthetetlen és megengedhetetlen viszont, hogy a Romániai Magyar Szó megfeledkezik a hasábjain régebben megjelent válaszaimról, és minden esetben hajlandó újból felemlegetni Ábrahám úr vádaskodásait." "Néhány évvel ezelőtt az RMSZ teljes egészében leközölte a CBI Könyvvizsgáló Kft. Nemzetközi Transsylvania Alapítványról szóló, igen terhelő vizsgálati anyagát, mellyel kapcsolatban dr. Koblenz József ügyvezető igazgató ezeket írta: "A mellékelt jelentés megállapításai éppen elégséges anyagot szolgáltatnak arra, hogy a Kuratórium az ügyvezetéssel megbízott vezető (ti. Ábrahám Dezső) pénzügyi utalványozási jogát függessze fel, és biztost nevezzen ki". (1992. december 7.). Igen etikátlan, hogy az RMSZ szerkesztősége célzatos rosszindulattal tovább járatja ugyanazt a lemezt." Ezért Tőkés László újból közrebocsátotta a nevezett vizsgálati anyagot. Tőkés László méltatlannak tartja, hogy Ábrahám Dezsővel a sajtó hasábjain polemizáljon. Törvényességi felülvizsgálati kérelme nyomán, a Főügyészség - mint felperes - indítványa alapján, 1995. november 14-i ítéletével a Fővárosi Bíróság a Nemzetközi Transsylvania Alapítványt megszüntette. "Ebből a körülményből is kiviláglik, hogy törvényességi problémafelvetésem igencsak indokoltnak bizonyult." Tőkés László az 1989-es történelmi fordulat gyanútlan örömének légkörében nem tájékozódott alaposabban. "Sajnos, akkor nem sejtettem, hogy magam és családom bizalmával a későbbiekben ilyen durva módon vissza fog élni." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Válasz Ábrahám Dezsőnek a Romániai Magyar Szóban és a Bihari Naplóban megjelent vádaskodásaira. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./"

"Megrökönyödéssel olvasta ifj. Tőkés István Ábrahám Dezső "Tőkés(ített) bértollnok" című írását. A kanadai gyűjtéseket a Transylvania Alapítványnak küldték, csak Ábrahám tudhatja, hogyan kerülhetett ez az összeg magánszámlára. Felmerül a kérdés, vajon nem jövedelmező megbízásból tette mindent Ábrahám Dezső? /Ifj. Tőkés István, Budapest: Replika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, nov. 19./ "

"Csipor Ildikó válaszolt Ábrahám Dezsőnek, aki úgy reagált "Szemléltető" című cikkére, hogy kétségbe vonta létezését, mondván: ilyen nevű személyt nem ismer. Aki "elolvassa Ábrahám Dezső legutóbbi förmedvényét (RMSZ, 1998. október 21.) annak bizonyára feltűnik, hogy a Nagy Lejárató eszköztára végzetesen kimerült." Bemutatkozott: "Csipor Ildikó vagyok. Születtem 1968. január 10-én, Temesvárott. Címem a szerkesztőségben." "1986 óta ismerem Tőkés Lászlót." "Megtiszteltetés számomra, hogy akkor reménytelennek tűnő küzdelmében mellette, mögötte állhattam, másokkal együtt." Csipor azt kéri, hogy Ábrahám Dezsőnek válaszoljon arra, "volt-e valaha valamilyen bűncselekmény miatt elítélve? Ha igen, mi volt ez a bűncselekmény és mikor követte el?" Hogyan kapott útlevelet? Miért éppen akkor rágalmazza meg a Transsylvania Alapítványt, amikor Sabin Gherman a nyilvánosság elé lépett a Pro Transilvania Alapítvány nevében? /Csipor Ildikó: Cogito ergo sum ? vagy mégsem? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

"Ábrahám Dezső azt írta, hogy mivel a Romániai Magyar Szó Magyarországon nem kapható, csak közvetve értesült a lapban megjelentekről. Most kapott egy állítólag 1998 októberében megjelent cikkről másolatot. Címe: Cogito ergo sum - vagy mégsem. Ebben a szerző, Csipor Ildikó feltette a kérdést: "Volt-e valaha valamilyen bűncselekmény miatt elítélve? Ha igen, mi volt ez a bűncselekmény és mikor követte el? Milyen ítéletet szabott ki a törvényszék?" Ábrahám elismerte, volt büntetve. 1965-ben ítélték el "3 rendbeli sikkasztás, 1 rendbeli csalás és 2 rendbeli államellenes izgatás miatt". Aki letartóztatta, nem más volt, mint a jelenlegi fővárosi főügyész, Dr. Bócz Endre. Ábrahám Dezső kifejtette: "Csipor Ildikó bizonyára nem hallott arról, hogy 1957-58-ban Magyarországon százával végeztek ki embereket "köztörvényes" bűnözőkként politikai tevékenységük miatt. Ez az én elítélésem háttere is." Ezután Csipor Ildikót arra kérte, fedje fel kilétét. - Ábrahám Dezső elmondta még, hogy őt Magyarországon Erdéllyel kapcsolatban már 1986 óta figyelte "a titkosszolgálat, mivel Székelyudvarhelytől Marosvásárhelyen át Temesvárig gyűjtöttem a világ számára közvetíthető romániai jogtalanságokról szóló információkat. Ezeket éveken át nem más, mint Ábrahám Dezső küldte szét faxon a világba (az erdélyi magyarság védelmében), mert abban az időben kevés embernek volt ilyen készüléke." Ábrahám saját múltja védelmében közölte, hogy 1988. október 21-én Budapesten, a Sportcsarnokban megrendezte a "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk" címmel a falurombolás ellen tiltakozó nagygyűlést, erről idézte az akkori állambiztonsági jelentést. /Ábrahám Dezső a Nemzetközi Transsylvánia Alapítvány volt főtitkára: Ki ön, Csipor Ildikó? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ Helyesen: Csipor Ildikó cikke: a Romániai Magyar Szó 1998. nov. 26-i számában jelent meg."

Varga Domokos György visszaidézte az 1989-es fordulat utáni helyzetet, amikor a Magyarországra látogató Tőkés László népszerűségét használta ki Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter és Keleti György /akkor honvédségi szóvivő/, hogy átmentsék magukat az új rendszerbe. 1990 februárjában közös tévéinterjút készített velük Juszt László. Elhatározták, hogy eltávolítják Tőkés László mellől Kovács Miklóst, aki a Ceuaseuscu-diktatúra idején tartotta vele a kapcsolatot. Ábrahám Dezső vállalkozott arra, hogy lakásába hívja meg Tőkés Lászlót. Ábrahám Tőkés telefonjait lehallgatta, állította az újságító informátora. Ábrahám Dezső 1988-ban megalapította elhunyt feleségéről elnevezett Jákó Vera Díjat. Az első díjazott Juszt László volt. /Varga Domokos György: Képek nagyító alatt. = Demokrata (Budapest), júl. 22./