Friss népzenei kutatások és régi csángó családi fotók Kolozsváron
A budapesti Hagyományok Háza két új kiadványát és egy alakulóban levő néprajzi fotóadatbázist mutattak be szerdán egyetlen délutáni eseménybe sűrítve a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaságnál.
A Sóvidék népzenei kultúráját, illetve a mezőségi karácsonyi kántáló énekek örökségét teszi áttekinthetőbbé a két néprajzi kiadvány, a fotótár pedig, amely 2016 nyarán Moldvában és Orbaiszéken gyűjtött több mint 1500 privát fotóból áll, a csángók és a székelyek családi fotózási szokásait tárja fel.
Először Pávai István népzenekutató új kötetét, a Hagyományok Háza és a MTA BTK Zenetudományi Intézetének kiadásában megjelent A Sóvidék népzenéje című kiadványt ismertették. Almási István néprajzkutató nem tudott jelen lenni az eseményen, méltatását ezért Gergely Zoltán tolmácsolta.
Mint megtudtuk a kutatók számára rendkívül fontos összegzésről van szó, amely a budapesti és kolozsvári archívumokban megtalálható dallamokat rendszerezi, Zoltán Aladár és Szabó Csaba korondi, illetve siklódi gyűjtéseit, Szabó Piroska szovátai zenetanárnő lejegyzéseit, és Kacsó András táncmester alsósófalvi, valamint Katona Ádám korondi hangfelvételeit tartalmazza, emellett pedig a szerző, Pávai István saját gyűjtéseit.
A kötet mellé korszerű DVD jár a feldolgozott gyűjtések kereshető adatbázisával, amelyben szövegek, hang- és filmfelvételek, fotók, kottás lejegyzések is elérhetőek az archívumi adatokkal együtt, emellett pedig digitális formában a könyv teljes szövege. A DVD-n így megnézhetőek például a Martin György által némafilmre rögzített táncok, vagy Vikár Béla fonográf-felvételei.
A Sóvidék népzenei kultúráját több évtizede kutató Pávai István 1951-ben született Székelyudvarhelyen, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián védte meg Sóvidéki népzene című diplomadolgozatát. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a budapesti Hagyományok Házában működő Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum vezetője és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója.
Pávai István elmondta, hogy a műdalokat sem zárta ki a kutatásból, mert meg kell mutatni a folklór változását is. A generációról generációra átadott műdalok között nagyon régi virágénekek is vannak, az egyik például a 18. századra datálható, szövegét ugyanis Verseghy Ferenc is felhasználta Krisztinka című dalában. A polgárosodás hatását is vizsgálta: a fürdőélet hatására Szovátán, Parajdon vagy Korondon cigány- és fúvószenekarok jelentek meg és befolyásolták a helyi zenei kultúrát.
Szintén a Hagyományok Háza gondozásában jelent meg Gergely Zoltán Mezőségi kántáló énekek című kötete. A kiadvány alapja a szerző Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Hungarológiai Tanulmányok doktori iskolájában megvédett doktori dolgozata, amelyet Pozsony Ferenc néprajzkutató és Szenik Ilona népzenekutató irányított.
A könyvbemutatón Pozsony Ferenc elmondta, hogy a kutatás azért volt szerencsés, mert Gergely Zoltán, aki maga is mezőségi származású, a zenetudomány felől érkezett, így egyszerre tudott foglalkozni a dallamokkal és a szövegekkel is. A kutatás hiánypótló, mert az elmúlt fél évszázadban alig jelent meg publikáció a karácsonyi kántáló énekekről, a kommunizmus évei alatt a vallási konnotáció miatt, másrészt pedig azért, mert nagy részük műzenei eredetű, ezért a népzene-kutatókat kevésbé érdekelte a terület.
Gergely Zoltán egy ördöngösfüzesi és egy magyarszováti énekesasszony adatközléseire támaszkodott a kutatásban, azt is vizsgálta, hogy hogyan élnek ma ezek az énekek a mezőségiek életében, illetve hogyan hatott a zenei kultúrára a migráció vagy a neoprotestáns vallási mozgalmak megjelenése.
Online is elérhetőek a 20. század eleji csángó és székely családi fotók
A könyvbemutatók után röviden szó esett a Babeș-Bolyai Tudományegyetem néprajz szakos diákjainak nyári gyakorlatáról is, akik a Bethlen Gábor Alap támgatásával Moldvában és Orbaiszéken élő családok privát fotógyűjteményét digitalizálták. Több mint 1500 családi fotót gyűjtöttek és rendszereztek, ezek megtalálhatóak a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum internetes oldalán is.
Pozsony Ferenc elmondta, hogy a fényképezés a 19. század végén terjedt el Erdélyben, a 20. század első évtizedeiben pedig a polgárosultabb csángó családokban már készítenek, illetve műteremben készíttetnek fotókat, elsősorban jeles alkalmakkor, esküvő, temetés, egyházi ünnepek alkalmával. Ezekből néhányat nagy méretben kinyomtatva a helyszínen is megszemlélhetett a közönség.
Zs. E.
maszol.ro

Kelemen Hunor: Románia könnyen autoriter állammá válhat
Romániában annyira leépült a jogállam, a hatalmi ágak szétválasztása annyira problematikus, hogy az ország könnyen autoriter állammá válhat – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen.
„Elérkezett az idő Romániában, hogy a politikai osztály éles döntést hozzon, mert az a veszély fenyeget, hogy kialakul egy olyan államhatalom, amelyhez a választott politikusoknak nem sok köze lesz” – jelentette ki csütörtökön Kelemen Hunor. A szövetségi elnök egy sajtóbeszélgetésen vett részt Sepsiszentgyörgyön.
Aktuálpolitikai helyzetelemezésben kifejtette: ez a helyzet nem most alakult ki, Románia 1989 után soha nem volt jogállam. „Ezt az elmúlt évtizedekben mindenki tudta, csak úgy gondolták, hogy időt vesz igénybe, amíg az országban felépül a parlamenti demokrácia” – magyarázta. Kelemen Hunor szerint Romániában az utóbbi száz évben soha nem volt még 25 évig folyamatos demokrácia, a társadalomban nem eresztettek gyökeret a demokratikus értékek.
Öt-hat titkosszolgálatot senki sem ellenőriz
A politikus emlékeztetett: a parlament fontosabb kérdésekben évek óta nem törvénykezik, hanem folyamatosan szalad a sürgősségi kormányrendeletek után. Példaként hozta fel, hogy az elmúlt években a büntető törvénykönyvet is kormányrendeletekkel módosították. Ugyanakkor a parlamentnek kevés ellenőrzési lehetősége van.
„A parlament egy kicsit ellenőrizheti a kormányt, és működik a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző bizottsága, de az országban van még 5-6 titkosszolgálat, amelyet senki nem ellenőriz.  Egyértelműen állítható és sok eset bizonyítja, hogy a hatalom nem a kormánynál van elsősorban, hiszen olyan intézmények vannak folyamatosan a politikai viták középpontjában, amelyeknek semmi keresnivalójuk nem lenne a politikai döntésekben” – jelentette ki Kelemen Hunor.
A titkos DNA-SRI paktum
A szövetségi elnök szerint ezek súlyos állítások, de ezeket ki kell mondani. Példaként említette a korrupcióellenes ügyészég (DNA) prahovai ügyésze körüli cirkuszt. Emlékeztetett: korábban a SRI-ről derült ki, hogy beavatkozott az igazságszolgáltatásba. Emellett szerinte a 2000-es évek elejétől több titkos megállapodás is született az erőszakszervezetek és titkosszolgálatok között.
Kelemen Hunor ezt többek között a luju.ro portál által szerdán közölt dokumentumra alapozza. Ez a legfőbb ügyészség és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közti együttműködésről szól. „Ezekből a titkos paktumokból állítólag több is van még, abból az időből, amikor Laura Codruța Kövesi még legfőbb ügyész volt” – mondta a szövetségi elnök.
A Btk.-ban 49 alkotmányellenes cikkely van
Kelemen Hunor szerint elfogadhatatlan az alkotmánybíróság döntéseiről azt a látszatot kelteni, hogy ezeket nem kell érvényesíteni, mert sértik a SRI és a DNA jogait. Emlékeztetett arra, hogy a büntető törvénykönyvben 49 alkotmányellenesnek minősített cikkely van, és veszélyes, ha azokat nem hozzák összhangba az alkotmánnyal.
A szövetségi elnök kifejtette: egyetért mindazokkal, akik a tereken a tiszta kormányzásért tüntetnek. Megítélése szerint jelenleg vérre menő hatalmi harc zajlik a választottak és azok között, akiket nem választottak meg, és ennek végkimenetelét nehéz most megjósolni. Ha viszont most nem oldódik meg a hatalmi ágak szétválasztása, hosszú ideig autoriter hatalom marad Romániában, ahol a döntéseket az erőszak-szervezetek és a bűnüldözés hozzák meg – szögezte le a politikus.
Kovács Zsolt
maszol.ro

„Ízetlen tréfa, legénykedés” – erre építi a védelmet a „terrorista” HVIM-esek ügyvédje
Beke István és Szőcs Zoltán nem akart robbantgatni, ami erre a szándékra utalt a vád alapjául szolgáló lehallgatott beszélgetésen, csak „ízetlen tréfa, legénykedés” volt – erre építi a védelmet a terrorizmusért bíróság elé állított két férfi ügyvédje. A bűnvádi per következő tárgyalását pénteken tárgyalják Bukarestben.
Pénteken tartják a fővárosi táblabíróságon a merényletkísérlettel vádolt Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi vezetője és a merényletkísérletre való felbujtással vádolt Szőcs Zoltán, a HVIM erdélyi vezetője perének újabb tárgyalását. A vád alapjául egy 2015. október 10-i – lehallgatott – beszélgetés szolgál, amelyen az ügyészek szerint Szőcs Zoltán azt a feladatot szabta Beke Istvánnak, hogy petárdákból készítsen egy robbanószerkezetet, és hozza ezt működésbe Kézdivásárhelyen 2015. december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén. A vádirat szerint Beke István "lépéseket tett" a robbanószerkezet előállításához szükséges eszközök beszerzése ügyében.
A két férfi ügyvédje, Lică Dragoș Cristian a Maszolnak elmondta: a védelem azt készül bebizonyítani, hogy csak „ízetlen tréfa, legénykedés” volt mindaz, ami ezen a beszélgetésen elhangzott, védenceinek nem állt szándékában robbanószerkezetet előállítani, és az ehhez szükséges eszközök beszerzésére sem tettek lépéseket. Elsőként az ügyészéknek azt állítását cáfolná meg, hogy a hangfelvétel a HVIM-esek titkos szervezkedését rögzítette Beke István cégének irodájában.
„Nem áll meg a lábán az a vád, hogy ez egy konspiratív találkozó volt. Milyen titkos megbeszélés az, amelyen a résztvevőknek folyamatosan csörögnek a mobiltelefonjaik?” – fogalmazott az ügyvéd, aki állítása szerint a hangfelvétel alapján kiszámolta: a beszélgetésnek mindössze a 11 százaléka szól a petárdás „viccelődésről”. A HVIM-esek társalgásának többi részének Lică Dragoș Cristian inkább egy barátok közötti, kocsmai beszélgetés hangulata van, többek között kutyaeledelről esik szó. „Ha valóban egy terrorakció előkészítése lett volna a találkozó célja, meggyőződésem, hogy sokkal elővigyázatosabbak lettek volna, és a beszélgetés nem kutyaeledelről, hanem a tervezett merényletről szól” – magyarázta.
„Nem őrült meg, hogy saját székelyeinek kárt okozzon”
A vádirat szerint az októberi „titkos találkozó” után Beke István rendelt egy mobiltelefont, aminek segítségével – távirányítással – akarta felrobbantani a petárdákból készített „házi” pokolgépet december elsején. Erről az ügyvéd elmondta: védence valóban rendelt ugyan egy telefont, de a készülék meghibásodott, ezért visszaküldte a forgalmazónak, és csupán december 3-án (vagyis a merénylet állítólagosan tervezett időpontja után) kapott helyette egy másik készüléket. „Tehát december elsején nem volt készüléke” – szögezte le Lică Dragoș Cristian.
Az ügyvéd szerint ha valóban egy mobiltelefon segítségével, távirányítással akarták volna felrobbantani a petárdákat, akkor léteznie kellett volna egy másik, SIM-kártyás telefonnak is, amit a HVIM-esek a robbanószerkezethez rögzítenek. A vádirat szerint Beke István elutazott volna a családjával, és mobiltelefonon, interneten követte volna a cége székhelyén lévő térfigyelő kamerán keresztül, hogy melyik pillanat alkalmas a petárdák felrobbantására. „Csakhogy Beke cégének zártkörű megfigyelő rendszere volt, amit nem lehetett az internetre csatlakoztatni” – mondta az ügyvéd.
Lică Dragoș Cristian ugyanakkor egyenesen butaságnak tartja azt a feltételezést, hogy Bekéék képesek lettek volna kárt okozni a kézdivásárhelyieknek. „A város lakosságának 90 százaléka magyar. Beke István a nemzeti identitás megőrzéséért küzdött, békés eszközökkel, nem őrült meg, hogy saját székelyeinek kárt okozzon. Ha valóban a román hatalomnak akart üzenni a román nemzeti ünnepen, akkor Gyulafehérváron vagy máshol robbant, ahol románok élnek. Ez sehogysem illeszkedik be egy terrorista merénylet logikájába” – fejtegette az ügyvéd.
Beke István és Szőcs Zoltán ellen tavaly május 19-én emelt vádat a DIICOT. A vádhatóság közleménye szerint a HVIM romániai tagjainak egy 2015. október 10-i beszélgetésén Szőcs Zoltán azt a feladatot szabta Beke Istvánnak, hogy házilag készítsen egy robbanószerkezetet, és hozza ezt működésbe Kovászna megye területén 2015. december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén. A közlemény szerint Beke István "lépéseket tett" a robbanószerkezet előállításához szükséges eszközök beszerzése ügyében.
Nem „megcsináljuk”, hanem „meglátjuk”
Lică Dragoș Cristiantól megtudtuk, hogy a per előző, január végi tárgyalásán lejátszottak egy 25 perces összeállítást a vád alapjául szolgáló hangfelvételéből, amelyre az ügyészség a vádat alapozza. Ebből jóformán csak szavakat lehetett kivenni, mert a résztvevők sokszor egyszerre beszélnek.
Ám az kiderül a felvételből, hogy a vád kulcsmondata magyarul másként hangzik, mint ahogy a vádiratban románul szerepel. Beke István nem azt mondja a felvételen, hogy "megcsináljuk", hanem azt, hogy "meglátjuk". Az ügyvéd győzelemként könyvelte el, hogy ezt a bírósági tárgyalás jegyzőkönyvébe vették, mert a teremben lévő hivatalos tolmács is megerősítette.
Saját bajtársaik vallottak ellenük?
Megtudtuk azt is, hogy az ügyészek szerint a hangfelvételt nem a titkosszolgálatok, hanem a „konspiratív találkozó” egyik résztvevője készítette. Az illetőt védett tanúként ki is hallgatták egy korábbi tárgyaláson, és Bekéék ellen vallott: megerősítette azt a vádat, hogy a robbanószerkezetet, amelyet petárdákból akartak összeállítani, december elsején, a román nemzeti ünnepen kellett volna működésbe hozni. A tanú hitelességét Lică Dragoș Cristian kétségbe vonja. Értésünkre adta: továbbra is meggyőződése, hogy a hangfelvételt a titkosszolgálatok készítették.
Az MTI korábbi híradása szerint Szőcs Zoltán ellen vallott egy másik tanú is, aki korábban hét éven át a HVIM tagja, és az ügy előtt a vádlottak barátja volt. Szerinte Szőcs állt elő a december elsejei "meglepetés" ötletével, és azt is ő javasolta, hogy tolvajnyelvet használjanak, és az összekötött petárdákra pizzaként utaljanak. B. Sz. arról is beszámolt, hogy Beke letartóztatása után megkereste Szőcs Zoltán testvére azzal a kéréssel, hogy kihallgatása esetén vallja azt, hogy csak tréfáltak. Hozzátette: első kihallgatásán ezt is vallotta, de később, miután meghallgatta a hangfelvételt, módosította vallomását.
Mindkét tanú állította, hogy a HVIM-es beszélgetések résztvevői a telefonjukat az autójukban vagy egy másik szobában hagyták, hogy elkerüljék az esetleges lehallgatást.  „Ezek a vallomások már csak azért sem hitelesek, mert mint említettem, a hangfelvételen egyfolytában csörögnek a találkozó részvevőinek a telefonjai” – mondta az ügyvéd.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Miért nem célország Románia a menekültek számára?
Miért érkezik kevés menekült Romániába? Miben sajátos a Romániában élő muszlim diaszpóra? N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértőt kérdeztük.
Németországból a tervek szerint idén 300 ezer menekültet toloncolnak ki, eközben Romániába alig érkezik pár száz vagy ezer, ők is csak a kötelező kvóták miatt. Németországban növekszik a kitoloncoltak száma, 2016-ban 80 ezer személyt utasítottak ki, idén ez a szám majdnem a négyszeresére emelkedik, ugyanis a múlt évben regisztrált 700 ezer menedékkérőből 300 ezernek a kérelmét elutasították. Angela Merkel kabinetfőnöke, Peter Altmaier szerint idén elkezdődik ezeknek a személyeknek a kitoloncolása. Ez a lépés azért is fontos a Kereszténydemokrata Párt (CDU) számára, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy népszerűség szempontjából Merkel pártját megelőzte a Szociáldemokrata Párt (SPD). A Németország által jelenleg folytatott menekültügyi politikát egyre többen ellenzik. Ezt az jelzi a leginkább, hogy a néhány éve alakult Alternatíva Németországnak(AfD) nevű menekültellenes párt jelenleg a harmadik legnépszerűbb az országban.
- Miért nem jönnek menekültek Romániába?
- Tény, hogy Románia esetében a nyugatiéhoz képest messze elmarad a szociális támogatások összege, de annak, hogy hazánk nem szerepel célországként a bevándorlók térképén, egyéb okai is vannak. Egyrészt az, hogy a közép-európai, ezen belül a romániai muszlim diaszpóra sajátosnak mondható a nyugatihoz képest. Erről N. Rózsa Erzsébetet, Közel-Kelet szakértőt, a magyarországi Közszolgálati Egyetem docensét kérdeztük, aki a Transindexnek elmondta, ez elsősorban azért van, mert kevés muszlim él Európának ebben a felében.
„Ha valaki ránéz egy olyan térképre, ami azt ábrázolja, hogy Európában hol és milyen számban élnek muszlim közösségek, azt fogja látni, hogy ezek a közép-európai országok gyakorlatilag fehér foltot mutatnak, nyilván ez alól Bulgária a kivétel, Románia részben” - mondta a szekértő. Romániában nagyobb a muszlim népesség száma, de még itt sem igazán jelentős. A többi országban néhány ezres közösségekről beszélhetünk, amelyek, attól függően, hogy mekkora maga a befogadó állam, különböző arányokban mutathatóak ki, de százalékban kifejezve semmiképpen sem nevezhető szembetűnőnek a muszlim közösség aránya az országok lakosságához viszonyítva. Arra a kérdésre, hogy például Magyarországot és Romániát miért nem tekintik potenciális célországnak a menekültek, N. Rózsa Erzsébet elmondta, ennek egyszerű emberi oka van. „Oda megyünk, ahol a nagynéni férje lakik, a földim, a sógorom, a bárkim! Mivel itt gyakorlatilag nem lakik senkijük, vagy csak nagyon kevesen, nem válik célponttá. Természetesen az, hogy mely országba mennek a migránsok, sok egyéb dologtól is függ, például, hogy milyen juttatásban részesülnek. Az itt élő muszlim közösségek nagyon kicsik számban, és elég jól integráltak. Sokat gondolkodom azon, hogy mennyire lehet sikeres egy kisebbség integrációja a többségi társadalomba. Ez valószínűleg nagyban függ a közösség létszámától, hogy az kicsi, közepes, nagy, még nagyobb” - mondta a szakértő. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Romániában a lakosság 0,3%-a muzulmán, ami a térség egyik legnépesebb iszlám közössége. A legtöbb muzulmán Konstanca megyében él, 43279 személy, ezt követi Bukarest 9037, Tulcea 3290, Ilfov 1470, Temes 1117, Kolozs 973, Iasi 677, illetve Călăraşi megye 614 muzulmán lakossal. Az Európa Tanács kötelező kvótái szerint Romániának 6205 menekültet kell befogadnia 2016-2017-ben az erre a célra kialakított menekültszállásokon, amelyekből 6 darab van az ország területén. A Németországba érkező nagyszámú menekült miatt már az a lehetőség is felmerült, hogy Európán kívüli menekülttáborokat hozzanak létre. Ezt a hírt Thomas de Maiziere német belügyminiszter is megerősítette a belügyminiszterek Máltán tartott informális tanácskozásán. Maiziere szerint erre az új menekültügyi reformra abban az esetben van szükség, ha a bevándorlók száma annyira megnövekszik, hogy már tömeges beáramlásról lehet beszélni. 
Ambrus István
Transindex.ro

Május 13-án Zilahon tartja kongresszusát az RMDSZ
Zilahon tartja május 13-án kongresszusát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség – jelentette be február 24-én, pénteken Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök. Mint emlékeztetett: a Szövetség idei kongresszusának a tétje irányt mutatni a következő két esztendőre, számot adni arról, hogy mit sikerült megvalósítani a parlamenti választást követő időszakban.
Porcsalmi Bálint a helyszínválasztásról elmondta: „Szilágy megyében egy olyan erős magyar közösség él, amely összefogásból mindig példát mutatott egész Erdélynek. 2016-ban is az élen járt mind a két választáson, de ez nem újdonság, hiszen Szilágy megye mindig az élen jár. Nekünk oda kell figyelnünk erre az erős magyar közösségre, meg kell hálálnunk az elmúlt évi támogatásukat. Be kell vonnunk az ott élő magyar embereket országos terveinkbe, hiszen számítanak ránk. Megérdemlik, hogy Zilahon legyen a kongresszus.” Rámutatott: Székelyföld és a Szórvány után most újra Partiumon a sor a kongresszus-szervezésben.
Az RMDSZ egy héttel ezelőtt nyilvános konzultációt hirdetett alapszabályzatának és programjának módosítására, arra kéri a civil szervezeteket, a pedagógusszövetséget, a történelmi magyar egyházakat, a Szövetség tagjait, de főként a magyar embereket, hogy március 17-ig fogalmazzák meg javaslataikat.
A Szövetség az alapszabályzat- és programmódosító javaslatokat a kongresszus@rmdsz.ro e-mail címre várja. Az alapszabályzat és program megtalálható a http://rmdsz.ro/page/alapszabalyzat éshttp://rmdsz.ro/page/program linken.
rmdsz.ro
Erdély.ma

Markó Béla: A korrupció visszaszorítása ne legyen pártfüggő
Az elmúlt huszonöt év legsikeresebb magyar politikusa Markó Béla – ezt állította Majtényi László, a demokratikus ellenzéki pártok államelnökjelöltje a Bibó társaságban tartott beszédében. Merthogy Markó vezetésével Erdélyben sikerült létrehozni a magyar nyelvű közoktatás rendszerét az óvodától az egyetemig, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kivívta a hivatalos nyelvhasználat jogát, visszaszerezte a ma szabadon működő magyar egyházak és magánemberek javait. Igaz: az utóbbi időben megbicsaklott valami.
– Igaz lenne, hogy recseg-ropog az ön életműve?
– Számomra megtisztelő, ha valaki személyes teljesítményemet is látja azokban a pozitív fejleményekben, amelyek Erdélyben történtek az elmúlt 25 évben, mégis mindaz, amit elértünk, közös eredmény. Azt a minősítést viszont készséggel elfogadom, hogy a Kárpát-medence legeredményesebb politikai szervezete az elmúlt 25-27 évben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt.
– Jól értem? Csak volt?
– Nem, most is az. De el kell ismernem: bizonyos értelemben tényleg veszélyben van mindaz, amit létrehoztunk. De ez nem a mi szervezetünk belső problémáira vezethető vissza. Az RMDSZ továbbra is azt vallja, hogy az erdélyi magyarságnak egységes politikai szervezetre van szüksége, helyzetében alapvető változásokat csak parlamenti politizálással, bukaresti befolyással lehet elérni. Romániában is megroskadt azonban az a demokratikus építmény, amelynek létrehozásában nekünk is szerepünk volt. És itt alapvetően nem is a román–magyar viszonyról van szó – amellyel egyébként szintén nagy gondok vannak. Az igazi baj, hogy Romániában is egymásnak feszül a parlamentáris köztársaság eszméje és az autoriter populizmus. Magyarországon sokan azt hiszik, hogy a jelenlegi válság a jobb- és a baloldal összecsapásáról szól. Nem így van. Az én nemzedékem megpróbált létrehozni a képviseleti demokrácia elveiből kiindulva egy nyugati típusú, a hatalommegosztás elvére épülő demokratikus rendszert. A mostani bukaresti tüntetések viszont azt mutatják, ez a demokratikus építmény elfáradt, meggyengült.
– A nyugatos fiatalok csapnak össze az autoriter hatalommal?
– Nem. Az utcán a populizmus hullámát látjuk. A tüntetők a képviseleti demokráciát próbálják helyettesíteni a közvetlen civil beleszólás illúziójával. Mert lehet ugyan az utcáról változásokat követelni, bizonyos eredményeket elérni, de kormányozni bizonyosan nem lehet. Hosszú folyamat vezetett idáig, hiszen Romániában már több mint egy évtizeddel ezelőtt megkezdődött a parlament eljelentéktelenítése, azóta folyik kísérlet a törvényhozás kompromittálására. Nyilvánvaló, hogy ehhez Romániában is hozzájárult számos politikus, aki a köz érdeke helyett a sajátját követte. Persze hogy a manapság olyan sokat emlegetett korrupció is aláásta a parlamenti eszme alapjait. Ennek következménye volt, hogy lassan-lassan kikerültek a valós döntések a parlamentből. Egy részük az államelnökhöz került, mások a bírósághoz.
– Vagy éppen a titkosszolgálathoz, amely most nagyobb, mint 1989 előtt volt.
– Igen, a titkosszolgálat is befolyásolja a politikai döntéseket. Odáig jutottunk, hogy az utóbbi időben már az ügyészség és az igazságszolgáltatás más szervei is beszélnek arról, hogy szerintük milyen törvényeket kellene elfogadnia vagy nem elfogadnia a parlamentnek. Ez nagyon távol áll a klasszikus hatalommegosztástól.
– Tamás Gáspár Miklós azt írta, Romániában mocskos zűrzavar van, amiben senkinek sincs igaza. A korrupció persze bűnös dolog, de aligha jobb, ha egy korrupcióellenes ügyészségnek nevezett testület az óriásira hízott titkosszolgálat árnyékában demokratikus kontroll nélkül vág rendet a politikusok között. Ráadásul ki tudja, milyen alkuk nyomán papírra vetett tanúvallomások alapján.
– Romániában sem könnyű értelmezni azt, ami történik, még nehezebb átlátni Magyarországról. Egyetértek Tamás Gáspár Miklós diagnózisával, amelyet, úgy látom, Magyarországon kevesen osztanak az úgynevezett balliberális oldalon. A magyar elemzők többsége úgy ünnepli a romániai válságot, mintha valamiféle autoriter, posztkommunista rendszerrel szemben a nyugati típusú liberális demokráciát támogató civil tömeg vonult volna utcára. Ez óriási tévedés. Lehet, hogy a civil tömeg elégedetlenségét nyugati minták motiválják és ösztönzik. Ám a kopott és korrumpálódott parlamenti rendszer valójában olyan koncepcióval ütközik, amelynek egyik mozgatója az igazságszolgáltatás, az ügyészség és mögötte alighanem a titkosszolgálat is. Romániában a büntető törvénykönyv számos pontja kellőképpen homályosan fogalmaz ahhoz, hogy az ügyészség politikai döntések miatt is eljárást indíthasson. Az a cikkely, amely körül a legfőbb konfliktus kibontakozott, arról szól, hogy Romániában bűncselekménynek minősül a hivatali visszaélés. Ám a törvénykönyv szerint hivatali visszaélésnek minősül az is, ha valaki hibás, rossz döntéseket hoz. Ezt akarta a jelenlegi kormány úgy módosítani, hogy csak a jogszerűtlen, a törvényellenes döntéseket lehessen visszaélésnek minősíteni. A tüntetések nyomán ez nem történt meg, pedig könnyen belátható, hogy mérlegelés kérdése, mi számít hibás döntésnek. És baj, ha politikai döntések minőségéről ügyészek és bírák döntenek.
– Jól képzett, nyugatos, városi fiatalok akár szándékuk ellenére is a parlamenti demokrácia ellen tüntetnek, miközben sejthető, hogy manipulálják őket?
– Közülük persze senki sem fogalmazna úgy, hogy a parlamenti demokrácia ellen tüntet. Ők a politikai elit ellen tüntetnek, amely történetesen a parlamentben működik. A pártokkal és a politikusokkal elégedetlenek, aminek persze megvannak az igen nyomós okai. Nekem is meglehetősen rossz véleményem van a parlamentről, az ott működő pártok és politikusok jó részéről. A pártok tele vannak meggyőződés és program nélküli politikusokkal, akik kedvükre és érdekeik szerint sétálnak át egyik pártból a másikba, mert nem tartja őket vissza semmiféle eszmény, politikai program. Csak az a kérdés, kiket akarunk az elkopott politikusok helyébe ültetni. Milyen programot kínálunk– Nem láttam, hogy a tüntetések fel tudnának mutatni célt, programot.
– Mit jelent a válság a magyaroknak– Hol a helyük a zűrzavarban?
– Nekünk, Romániában élő magyaroknak egy olyan rendszer az érdekünk, amelyben minél hathatósabban bele tudunk szólni a döntésekbe. Ha ezek színtere a parlament, a kormány és az önkormányzati világ marad, akkor azokra így-úgy hatásunk lehet. Nekünk nem lehet jó olyan rendszer, amelyben fontos ügyekben egyetlen ember, például az államelnök határoz. Ahol nem választott, hanem kinevezett tisztségviselőkön múlnak a döntések, tartozzanak bár az ügyészségez vagy más bürokratikus hierarchián alapuló szervezetekhez. Persze nemcsak a magyaroknak, de az egész társadalomnak is a jól működő parlamenti demokrácia lenne az érdeke. Tény: vissza kell szorítani a korrupciót. Csak azt nem politikai megfontolások, hanem szabatos jogszabályok alapján kell definiálni és fülön csípni – ideológiától és pártoktól függetlenül.
A nagy közös sakk
A gordiuszi csomót nyilván ketté kellett vágni, és előbb-utóbb a sakktáblát is ketté kell vágni, hogy a fényes fekete ruhások békét hagyjanak a fényes fehér ruhásoknak, s hogy a fényes fehér ruhások ne akarják mindenképpen maguk alá gyűrni a fényes fekete ruhásokat, tűzzel, vassal, fűrésszel és lángvágóval kell őket szétválasztani, az ilyen futókat az olyan futóktól, az ilyen lovakat az olyan lovaktól, az ilyen parasztokat az olyan parasztoktól, be kell vezetni az áramot a sakktábla két fele közé, vizesárkot kell ásni vagy magas falat emelni, hogy a fehér ruhások és a fekete ruhások tehetetlenül vicsorogjanak egymásra, de az az igazság, hogy egy fél sakktábla is alkalmas egy jó kis játszmára, mondjuk, az egyik bástya a másik bástya ellen, az egyik futó a másik futó ellen, hát ezt is irgalmatlanul ketté kell szelni, persze, az a helyzet, hogy egy negyedtábla is, sőt, egy nyolcadtábla vagy egy tizenhatodtábla is veszélyes lehet, tűzzel, vassal, vizesárokkal, fallal, atombombával kell darabokra verni ezt az átkozott sakktáblát, hogy végre ki-ki a maga kockáján: parasztkocka, királykocka, vezérkocka, lókocka, Istenkocka, hullakocka stb.
– Az RMDSZ eddig épp abban volt sikeres, hogy kiharcolta: a magyarok közös érdekeit érintő ügyekben nem lehetett a magyarok nélkül dönteni. Ez veszélybe került?
– Igen, manapság gyakran előfordul, hogy tárgyalásos politikai alkuk során már kivívott jogokat is megkérdőjeleznek. Az utóbbi években átkerült az igazságszolgáltatáshoz számos, alkotmányba és törvénybe foglalt jog felülvizsgálata. Például: Székelyföldön prefektusok és civilek feljelentést tettek azért, mert az önkormányzat épületére az van kiírva, hogy „községháza”, és ennek a szónak nincsen pontos román megfelelője. Ha vitát tudunk erről folytatni, akkor simán megtaláljuk a megoldást, a bíróság azonban úgy döntött, a feliratokat le kell venni. Ez magyar szempontból abszurd történet. Vagy egy másik eset: Marosvásárhelyen az elmúlt években sikerült megállapodni arról, hogy a magyar református középiskola és a nagy állami középiskola mellett működjön külön római katolikus magyar líceum is. Az ügyészség azonban eljárást indított Maros megye román nemzetiségű főtanfelügyelője ellen azon a címen, hogy állítólag adminisztratív vétséget követett el az iskola létrehozásának valamelyik fázisában. Így veszélybe került a római katolikus líceum léte.
– Ön már nem szenátor, kilépett a politika világából. Azért döntött így, mert változóban van a politika és veszélybe került az is, amire ön az életét tette fel?
– Decemberben járt le a parlamenti mandátumom, és a választásokra már nem jelöltettem magam, pedig megtehettem volna. De a döntést már régen, 2010 második felében meghoztam, amikor nem vállaltam újabb elnöki mandátumot az RMDSZ-ben. Már akkor úgy éreztem, lezárult egy hosszú folyamat, amely 1989 végén úgy kezdődött, hogy néhány erdélyi magyar értelmiségi romantikus érdekvédelmi küldetést vállalt és politizálni kezdett. Közöttük voltam én is. Ahogy lehetőség adódott rá, politikai szervezetet hoztunk létre, hogy alapvető jogokat vívjunk ki a magyarok számára. A feladatot teljesítettük. Ezzel le is zárult a romantikus politizálás kora: azok közül, akik minket váltottak, sokan karrierpolitikusok. Mi nem voltunk azok. Én nem szeretem, ha valaki a politikára szakmaként tekint. Számomra viszont eljött a pillanat, amikor már elemezni kell, visszatekinteni arra, mit hogyan csináltunk, mit rontottunk el. Mert örülök, ha most eredményekről és teljesítményekről beszélgetünk, de azért tudom: sok mindent rosszul csináltunk.
– Versek helyett emlékiratokat fog írni?
– Emlékiratokat is fogok írni.
– Azt mondja, hogy ön nem tartja szakmának a politizálást. Pedig komoly tudás, tapasztalat kell hozzá.
– Persze, kellenek az ismeretek. De ha én tanár, orvos vagy mérnök vagyok, akkor az életemet tervezhetem. A politikára viszont nem lehet és nem szabad életpályát alapozni. Aki politikusnak áll, annak el kell viselnie, ha belebukik. Nagy baj, ha valaki mindenáron a székébe kapaszkodik, mert igazából semmihez sem ért. Aki úgy képzeli, hogy neki mindenképpen politikusnak kell lennie, esetleg élni fog a hatalom megtartásának legerkölcstelenebb eszközeivel is, ártani fog a választóinak.
– A Fidesz korábban megpróbált az RMDSZ-szel szemben alternatív szervezeteket létrehozni, a decemberi választás során viszont a két párt együttműködött. Ezt Budapestről sokan úgy látták: megjelent és diadalmaskodott a NER Erdélyben is.
– Én kezdettől fogva azt vallottam, az RMDSZ-nek Magyarországon is egyértelművé kell tennie, hogy – szándékában legalábbis – minden erdélyi magyar politikai szervezete, függetlenül attól, ki hol áll, ki jobboldali, ki baloldali. Szoros kapcsolatot kell kiépítenünk a mindenkori magyar kormánnyal, akár a baloldal kormányoz, akár a jobb. Kezdetben jól együttműködtem a Fidesszel is, később azonban a viszony hidegebb lett. Sohasem értették meg, hogy mi nem választhatunk ideológiát. A Fideszben nem szerették, hogy mi jó viszonyt akarunk ugyan, de ragaszkodunk ahhoz, hogy a ránk vonatkozó döntéseket mi hozzuk meg, mert mi tudjuk a legjobban, hogy mire van szükségünk. Az RMDSZ-en kívüli erdélyi magyar pártok kétségtelenül a Fidesz támogatásával jöttek létre, de az távirányítóval is mozgatható szervezeteket akart Erdélyben működtetni. Ez nem vált be.
– Budapesten sokan úgy látják, az Erdélyi Riport című lap megszüntetése volt az ára az együttműködésnek. Vagy éppen a távirányítás új jele.
– Ennek azért voltak pénzügyi okai is. Az is igaz, hogy az RMDSZ-ben van néhány kolléga, aki nehezen viseli el a kritikát. Azt hiszem, hogy a költségvetési okok mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy az Erdélyi Riportnak az RMDSZ elengedte a kezét.
Mint az összecsukott sakktábla
Olyan vagyok, mint az összecsukott sakktábla, a király cikornyás feje odakoccan a paraszt sima fejéhez, egymással elkeverednek a fehér és fekete figurák, s egymásba simulnak hallgatagon a fehér és fekete kockák, hiába figyelek befelé, mert boldog összevisszaságban hever még minden, s mert a szét nem választott világ is tabula rasa, akár a gyanútlan csecsemő, aki még nem tudja, hogy az első kimondott szóval, már elkezdődik a játszma, egyre jobban szeretem a későn megszólalókat, a sokáig várakozókat, akikben öntudatlanul alusznak a koronás fők, a vezérek, a bástyák, a lovak, a futók és a parasztok, örök dicsőség a habozóknak, akik már azelőtt lesöpörték a figurákat, mielőtt fölrakták volna őket!
Marosvásárhely, 1991. december 23.
– Amikor a Fidesz nagy erőkkel jelent meg Erdélyben 2010-ben, egy pillanatra felmerült a lehetőség, hogy az RMDSZ cserébe a magyar politikai pályán induljon el. Egyébként szerintem Budapesten is bejutottak volna a parlamentbe. Voltak akkor komoly hívó hangok?
– Igen, többen is megkerestek Magyarországról, mondván: ez nagyon jó ötlet, és nemzetpolitikai kérdésekben nekünk tényleg lenne fontos mondanivalónk. De mi Erdélyben vagyunk otthon, és aki nem Magyarországon él, nem tud érvényeset mondani arról, amiről a politikai váltógazdaság itt szól. Másrészt miközben a Magyarországgal való szoros együttműködésre törekedtem, attól azért féltem volna, hogy a politikai figyelmünket eloldozzuk Romániától.
– Viszont úgy tudom, mostanában feloldozta magát a hallgatási fogadalom alól, és úgy döntött: ha fontos a mondandója, kész anyaországi kérdésekben is hallatni a hangját.
– Nagyjából így van. Sok mindenről van véleményem, de a legfontosabb talán az, hogy egyáltalán nem vagyok elégedett Magyarország és a környező országok kapcsolatrendszerével. És ezen belül persze szívügyem a román–magyar viszony. A két ország között egyszerűen nincsen napi politikai kapcsolat.
– Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a napokban mondta, hogy a kapcsolatok javítása nem Magyarország miatt késik.
– Mindig kettőn áll a vásár. Persze nem gondolom, hogy Románia szorgalmazná a Magyarországgal való szoros kapcsolatot. Bukarest Washingtonnal vagy Brüsszellel szeretne szoros kapcsolatot. Tény, hogy Románia szomszédságpolitikája is rendkívül gyenge. De kinek erősebb érdeke, hogy ezek a kapcsolatok létezzenek– Nekünk, magyaroknak. Hogy Romániában hol lehet vagy hol nem lehet a magyar nyelvet használni, milyen mértékű az önkormányzatiság, ez az államközi kapcsolatokon is múlik. Nekünk, magyaroknak fáj jobban, ha a két ország között nincs párbeszéd.
Markó Béla
erdélyi magyar költő, író, szerkesztő, politikus
Kézdivásárhelyen született 1951-ben. 1974-ben szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát a Babes–Bolyai egyetemen. 1976 és 1989 között a marosvásárhelyi Igaz Szó folyóirat szerkesztője, 1989 és 2005 között a Látó című irodalmi lap főszerkesztője.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapító tagja volt 1989-ben, 1990-től Maros megyei szenátor. 1993-tól 2011-ig az RMDSZ elnöke. 2004 és 2007 között, majd 2009 és 2012 között a román kormány miniszterelnök-helyettese.
Politikai pályája idején is termékeny szerző, több mint negyven könyve jelent meg.
BARÁT JÓZSEF
168 Óra (Budapest)

Láthatatlan erők
Az országban, ahol élünk, a jogállam leépült – állítja Kelemen Hunor. Az RMDSZ szövetségi elnöke következetesen kitart álláspontja mellett, azt mind a parlamentben, mind a köztévé esti véleményműsorában részletesen kifejtette.
Tegnap Sepsiszentgyörgyön újságírókkal beszélgetve vázolta nézeteit, s a jelenlegi állapotokról tett megjegyzései – vérre menő hatalmi harc a választott és a kinevezett, leválthatatlan, befolyásos állami intézmények között, illetve a láthatatlan struktúrák által irányított autoriter állam lehetősége – aggasztóak. Igen, ijesztőek, mert miközben épp az elmúlt időszakban kristályosodni látszik egy másik Románia – melynek polgárai nem hagyják magukat átverni öncélú politikusoktól, és az utcára vonuló százezrek nem csak az éjszakai, minősíthetetlen kormányzást kifogásolják, hanem szembefordulnak a kormányzati szintre emelt hazugsággal és hitványsággal –, Kelemen Hunor szavai a bizonytalanságot és a bizalmatlanságot erősítik. Hiszen, ha a háttérben azok a csaták dúlnak, amelyről említést tesz – politikusként több az információja és alaposabb a rálátása, mint a szokványos hírolvasónak –, a kérdésre, hogy ezek után mire számíthatunk, egyre nehezebb megnyugtató választ adni. S miközben a legújabb korrupcióellenes mérleg számai sorakoznak elégtételt keltően a hírcsatornákon – némiképp az is furcsa, hogy az amúgy meghatározó jelentőségű korrupcióellenes ügyészség a számára egyre fontosabb lakossági támogatást hirdeti –, az eredményességüket igazolni hivatott statisztikákban olyan váddal illetett magyar polgármesterek is szerepelnek, kiknek ügyében egyelőre bizonyítékok nincsenek. De az ügy továbbra is adott. És ez nem csupán a magyar közösség számára, hanem a demokratikus értékrendben bízó romániai polgár szemében is visszás lehet.
Másrészt, a politikusoknak részben előnyös is lehet valami megfoghatatlanra, valami általuk nem befolyásolhatóra hivatkozni. Egyrészt jelzik, maguk is áldozatai „a rendszernek”, illetve könnyebben hárítható felelősségük is. Az lenne jó, ha különféle forgatókönyvek helyett tényszerűen tudhatnánk: Romániában mi és miért történt, történik. Mindez nem csupán egy szűk réteg kíváncsisága, hanem mindazoké, akik egyre határozottabban mondják, nem szeretnék, hogy gyermekeik is ugyanebbe az ingoványba nőnének bele. És sokan különféle elméletek valószínűségét sem kívánják latolgatni, hanem megoldást várnak a problémákra, hiszen adófizetői az országnak, magyarán e hatalmi rendszerek, állami intézmények fenntartói, s ennek már önmagában elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy tudhassák, adólejeik milyen célt szolgálnak. Egy biztos, állandósuló visszaélés mellett háttérben munkálkodó sötét erőkről is hallunk. Utóbbiaktól akkor lehet majd megszabadulni, talán, amikor a nagy többség azt érzi, látni akar, és közönynél fontosabb a tisztesség iránti igény.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Románia nem jogállam (Kelemen Hunor szerint)
Romániában a jogállam leépült, nem lehet a hatalmi ágak szétválasztásáról beszélni, jelenleg vérre menő hatalmi harc folyik választott, tehát visszahívható, leváltható politikai erők és nem választott, tehát visszahívhatatlan, leválthatatlan befolyásos állami intézmények között, fennáll ezért a veszélye, hogy olyan autoriter állammá válhat az ország, amelyet ezek a láthatatlan struktúrák irányítanak, és amelyhez a választott politikusoknak nem sok köze lesz – Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap Sepsiszentgyörgyön sajtóbeszélgetésen ismertette, miként látja az aktuálpolitikai helyzetet. Megjegyezte: tudatában van, hogy ezek nagyon súlyos állítások, de akkor is ki kell mondani.
Romániában az elmúlt száz évben nem volt megszakítás nélkül legalább 25 évig demokrácia – az első világháborút királyság követte, aztán a második világháborút a kommunista diktatúra –, ez lehet az egyik, történelmi magyarázata annak, hogy miért nem alakulhatott ki igazi jogállam. Az 1989-es változás után is tisztában volt ezzel mindenki, de akkor reménykedtek, talán csak idő kell ahhoz, hogy kiépüljön és megerősödjék a jogállam. Csakhogy ami nagy nehezen felépült, azt is lerombolták az elmúlt években. A parlament nem törvénykezik, hanem szalad a kormány sürgősségi rendeletei után – 2009 óta a büntető törvénykönyvet kizárólag sürgősségi rendelettel vagy kormányzati felelősségvállalással módosították, sosem parlamenti vita után! –, nem ellenőriz fontos állami intézményeket: van öt-hat olyan titkosszolgálat is, amely senkinek nem tartozik elszámolással. A kormány sem kormányoz, csak végrehajt, az igazi hatalom nem ott összpontosul. Összefonódások alakulnak ki ügyészség és titkosszolgálatok között, titkos paktumok köttetnek állami intézmények, erőszakszervezetek között – éppen szerda este hozta nyilvánosságra a luju.ro portál, hogy 2009-ben a Román Hírszerző Szolgálat titkos megállapodást írt alá a Laura Codruța Kövesi által vezetett ügyészséggel! –, egyesek még attól sem riadnak vissza, hogy azt a látszatot keltsék, az alkotmánybíróság döntéseit sem minden esetben kötelező tiszteletben tartani, a bűnüldöző szervek pedig kivizsgálást indíthatnak a kormány ellen csak azért, mert az elfogadott egy rendeletet – sorolta Kelemen Hunor. Ebben a vérre menő küzdelemben az RMDSZ-nek a maga 6,5 százalékos súlyával egyetlen választása marad: elvekhez és értékekhez ragaszkodni, és ezek szerint cselekedni, mert ahol a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztásának elve sérül vagy alapvető szabadságjogokat vesznek semmibe, azt legelőbb mindig valamely kisebbség érzi és szenvedi meg. Az RMDSZ-nek ez volt az álláspontja a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendelet kiváltotta helyzetben, a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, és ehhez ragaszkodik a következőkben is. Ugyanakkor a szövetség is egyetért azokkal a tüntetőkkel, akik tiszta közéletet, tisztességes kormányzást követelnek – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Kelemen Hunor egyébként úgy látja, ha a választott vezetők alulmaradnak a nem választott, tehát nem leváltható vagy visszahívható befolyásos állami intézményekkel szemben, az hosszú évekre megpecsételi a romániai jogállamiság sorsát.
Mi lesz a MOGYE-vel?
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem az egyik legjobb példa annak az állításnak az igazolására, hogy Románia nem jogállam, hiszen évek óta nem tartják be a törvényt, és a kormányoknak nincs eszközük, hogy érvényt szerezzenek a jogszabályi előírásoknak – válaszolta Kelemen Hunor arra az újságírói kérdésre, amely a tanintézményben kialakult helyzet megoldását firtatta. Mint ismert, a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmény szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva évek óta elutasítja a tanügyi törvény azon cikkelyének alkalmazását, amely az önálló magyar tagozat létrehozásáról rendelkezik. Eddig egyetlen kormánynak sem sikerült olyan eszközt találnia, amellyel érvényt szerezhetne a törvényességnek – ecsetelte a visszás helyzetet az RMDSZ elnöke, hozzátéve: ők kérik ezt az új kormánytól is. Meglátása szerint az oktatási miniszternek attól sem kellene visszariadnia, hogy elővegye az egyetem finanszírozásának kérdését, ily módon próbálva „meggyőzni” az intézmény vezetését a törvény alkalmazásának szükségességéről. Kérdés azonban, hogy ez hatalmi visszaélésnek minősülne-e, hiszen a Maros megyei főtanfelügyelő azért van házi őrizetben, mert jóváhagyta a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását – jegyezte meg az RMDSZ elnöke.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Önkéntesek a közösségért
A Gyulafehérvári Caritas idén immár tizennegyedik alkalommal szervez tábort önkéntesei számára. A tábor helyszínének kiválasztására pályázatot hirdetnek önkormányzatoknak. A kiválasztott településen júliusban 60-80 önkéntes dolgozik majd a közösség érdekében.
A táborra július 10-14. között kerül sor körülbelül hatvan-nyolcvan önkéntes részvételével. Ezek többsége 16- 22 év közötti fiatal, akik egy héten keresztül kis csoportokban dolgozva segítik az őket befogadó közösséget. A táborban részt vevő önkéntesek a pályázó által kért feladatokat látják el, legyen az közösségépítő tevékenység vagy fizikai munka. A cél, hogy a pályázó település szükségleteire adjanak választ, az önkéntesek munkája, valamint a helyi lakosok bevonása révén. Ugyanakkor az, hogy jelenlétükkel, munkájukkal érté- ket teremtsenek a pályázó közösség javára, a részt vevő önkéntesek pedig új tapasztalatokkal és kapcsolatokkal gazdagodjanak. A fiatalok olyan feladatok elvégzését vállalják, amelyekkel a közjót szolgálják, például köz- és tanintézmények, egyházi, civil vagy más középületek, terek javítását, karbantartását, a közösség tagjainak programok szervezését, a szociálisan hátrányos helyzetű személyek, családok támogatását célzó akciókat, vagy a ház körüli teendőkbe való besegítést egyedül élő, idős emberek számára. Továbbá cél, hogy a tábor ideje alatt a helyi lakosokat is bevonják a közösség érdekében végzett munkába, ugyanis fontosnak tartják, hogy a helyiekkel együttműködve valósítsák meg a kitűzött célokat, és így ez egyfajta közösségépítő tevékenységgé is válik. Ugyanakkor fel szeretnék kínálni a lehetőséget a helybélieknek, hogy kipróbálják magukat az önkéntes munkában, vállalják a felelősséget közösségükért, képviseljék az alapvető emberi értékeket. A Caritas falvak, községek, kisvárosok önkormányzatai vagy civil és egyházi szervezetek és nem utolsósorban közintézmények jelentkezését várja március 20-ig. Előnyt jelent, ha a pályázatot partnerségben adják le, civil szervezetek szá- mára például javasolt az önkormányzattal való együttműködés. Maros megyében néhány évvel ezelőtt Nyárádszeredában szervezték meg a tábort, az önkéntesek a helyi iskola javításában, valamint a zöldövezetek, a piactér, a temető takarításában segédkeztek. A pályázatok elbírálásánál szempont, hogy az adott településen tudjanak biztosítani szállást, tisztálkodási feltételeket, illetve étkezést a közel százfős csapatnak. A pályázati feltételekről a Caritas honlapján lehet tájékozódni.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

Erdélyi mondavadászat
A Legendárium és az Élő Erdély Egyesület jutalmat kínál a legügyesebb mondavadászoknak, akik felkutatják és lejegyzik a szülőhelyükhöz és környékéhez kötődő mondát vagy legendát.
„Kérdezd szüleidet, nagyszüleidet, ismerőseidet, és írd le nekünk, amit hallottál!” – áll a felhívásban.
A lejegyzett mondákat V–VIII. és IX–XIII. osztályos kategóriákban díjazzák, és március 30-ig várják a palyazat@eloerdely.ro elektronikus címre.
A sikeresen pályázók laptopot, tabletet, fényképezőgépet, legendárium-csomagot nyerhetnek, illetve pénzdíjakat és további meglepetéseket ígérnek a kiírók.
Nyugati Jelen (Arad)

Szamosújvári anyanyelvünnep könyvbemutatókkal, sószobával
A nyelvi sokszínűségre irányítja a figyelmet világszerte a február 21-én ünnepelt anyanyelv nemzetközi napja. A szamosújvári Téka Alapítvány három rendezvénnyel is népszerűsítette az olvasást a közelmúltban. 15-én Zsigmond Ilka ismertette az általa és csapata által kiadott műemlék-pedagógiai könyvsorozatot, a Kolozsváros. Milyen város? címűt, illetve a legújabb Örökségünk című tanári segédkönyvet.
A szerző szívesen emlékezett a kezdetekre, amikor a Téka Alapítvány székhelyén tartották, Donát alapítványos kollégáival közösen az első, szamosújvári középiskolásoknak szóló képzésük. Azok a diákok már felnőttek, amint az akkor körvonalazódó módszerből mára honismereti tanagyag lett. Interaktív, felfedezésre ösztönző módszerrel ismerik meg a gyerekek a kincses város történelmét. Bár szamosújvári diákok is tanulnak várostörténelmet választott tantárgyként, biztos színesíteni lehetne ezen gyakorlatok kipróbálásával. A Téka Alapítvány nyári honismereti táborában is hasznosítóak lesznek Zsigmond Ilka ötletei.
Történelmi kalandozás részesei voltunk, a múltba, jelenbe, és Erdély különböző részeibe kalauzolt Csinta Samu vetített képes könyvbemutatója. Kellemes élmény volt február 16-án, az Arisztokraták honfoglalása, Erdély újranemesítői című könyvsorozat bemutatója a szép számban összegyűlt érdeklődőknek. Erdélyi történelmi családok múltja, 1990 utáni „újjászületése”, olvasmányos formában. Nemcsak Erdély közelmúltjába tekintünk be általa, hanem emberségről és tartásról példát mutatnak az arisztokraták.
Idén a helyi Magyar Tannyelvű Elméleti Líceummal közösen szervezte a Téka Alapítvány a február 21-ei hagyományos olvasómaratont. Ez jó alkalomnak bizonyult az iskola sószobájának felavatására. Ezúttal Szabó Magda műveiből olvastak fel a diákok. A délelőtt folyamán a városban működő két óvoda nagyobbacskái is meglátogatták a sószobát, nekik az óvónénik a sóról meséltek, mesét mondtak. Az elemisek Bárány Boldizsárral, Tündér Lalával ismerkedtek, a nagyobbak a Sziget-kék illetve Abigél című művekből hallgattak részleteket az olvasószobának is nevezett alagsori teremben. A középiskolásokAz ajtó című regényből kaptak ízelítőt. Összesen 352-en olvastak a szamosújvári magyar iskola sószobájában, illetve a délután folyamán a Téka Szórványkollégium diákjai is csatlakoztak az eseményhez.
A felolvasómaraton a sószoba hivatalos megnyitójának is számított. A parajdi sótömböket és „sóhomokot” is tartalmazó szobát ezután az iskola minden tanulója bérmentesen használhatja, a tanórákon kívül pedig minden érdeklődő számára elérhető előzetes egyeztetés után, jegy vagy bérlet vásárlása szükséges ehhez. Egyeztetni a 0743-068236 telefonszámon lehet.
A csíkszeredai Kájoni János Könyvtár által szervezett olvasómaraton idei jelentkezőinek száma az előzetes összesítés alapján meghaladta a 31 ezret, 10 országból több mint 160 településről csatlakoztak e kezdeményezéshez. Idén Romániából közel 28 ezren olvastak fel, 16 megye 130 településéről közel 200 intézmény, szervezet vett részt a közös felolvasáson, Erdély és Székelyföld számos településén, a távoli szórványvidékig és Bukarestig. A külföldi felolvasók száma közel 3500 – olvasható a főszervező.
Szabadság (Kolozsvár)

Állagmegőrző festést végeztek a Státus-palotán
A Római Katolikus Egyház – akárcsak a többi történelmi egyház – minden korban a legjobb tervezőkre, építőkre és művészekre bízta nemcsak a templomok, hanem más, gyakorlati rendeltetésű épületek tervezését, művészi kivitelezését, bővítését is.
A Kolozs-Dobokai Főesperesség és keretében a kolozsvári Szent Mihály-plébánia úgy tekint épített örökségére, mint jelentős eszközére napjaink evangelizációjának pasztorális munkájához, hiszen otthont biztosítanak a különböző hitéleti, kulturális rendezvényeknek. Az egyházi műemlékek és művészeti alkotások fenntartása és megóvása nemcsak állandó figyelmet kíván, de egyben felelősségteljes feladat. Nem beszélve arról, hogy a helyreállítások, beleértve a folyamatos karbantartási, állagvédelmi munkálatokat, kisebb-nagyobb átalakításokat átgondolt előkészítést és nem utolsósorban jelentős anyagi ráfordítást igényelnek.
Kincses városunk többek között jogos büszkesége a Szentegyház/Iuliu Maniu utcai úgynevezett Státus-paloták impozáns sora, amelyeket „örökbefogadott” az Apáczai-líceum kilencedikes tanulóinak csapata. A Státus-paloták esetében érvényes az egyik szemem sír, a másik nevet szólás, hiszen a Főtérről nézve a baloldali egyházi ingatlansor visszaszolgáltatása – a Római Katolikus Teológia Karnak otthont adó 5. szám alatti épület kivételével – mindeddig nem történt meg, az ügy szélmalomharcnak bizonyult. A jobboldali palotasor viszont a Szent Mihály-plébánia tulajdona, s ez meglátszik a gyönyörűen restaurált külső és belső részén, jogosan váltja ki a hazai és külföldi látogatók elismerését.
A napokban a Szentegyház utca 2. szám alatti saroképület toronyrész sisakján állagmegőrző festést végeztek. Méltó és igazságos, hogy éppen ebben az épületrészben szervezik február 24-én, pénteken, 18 órától az első kolozsvári Státus-bált a fent említett Örökségünk őrei csapat ötlete nyomán.
Fodor György
Szabadság (Kolozsvár)

Szabályszerűtlen munkálatokat végeztek a Főtéren
Régészeti engedély nélkül folytak ásatások a városközpontban
Nagyszabású munkálatok kezdődtek a napokban a Főtér nyugati oldalán, amelyek célja az autósforgalom városközpontból való kitiltása, a gyalogosövezet bővítése. A mintegy 180 méter hosszúságú területen elkezdett munkálatok a történelmi városmagban, az Általános Városrendezési Terv (PUG) által védett övezetben zajlanak, így a földfelszín alatti csatornázási munkálatokat kizárólag régészeti engedéllyel és felügyelettel lehetett volna végezni. Szerda délután a Rhédey-házzal szemben a munkagépek majdnem egy méter mélyen ástak a feltárt római emlékektől alig ötven méterre található területen. Lapunk felhívására az Erdélyi Történeti Múzeum munkatársai a helyszínre siettek, ám addigra a Rhédey-házzal szembeni gödröt betömték. A munkagépek több, emberi kéz által faragott követ és faldarabot is felszínre hoztak. A múzeum és a munkálatokért felelős polgármesteri hivatal alkalmazottainak egyeztetését követően a munkálatokat leállították.
A Polgármesteri Hivatal által elkövetett mulasztás igen súlyosnak bizonyul az elmúlt években a kolozsvári műemlékeket ért rongálások sorában és rámutat a város régészeti és történelmi emlékeit naponta érő veszélyekre. A Főtér nyugati oldala, a jelenleg zajló munkálatok területe különösen fontos régészeti és történelmi értékeket rejthet, hisz a terület az egykori római város, Napoca központi, illetve déli részén húzódik.
Nem messze az érintett területektől 1994-ben és az azt követő időszakban több alkalommal (2000–2005 között) történtek régészeti ásatások. A főtéri ásatások – bár akkor politikai töltetük miatt rossz emlékként maradtak meg különösen a kolozsvári magyar közösség emlékében – jelentős régészeti leleteket hoztak felszínre. A Mátyás szoborral szembeni területen például egy nagyméretű városi villa (domus) került részletes feltárásra. Kiemelendő, hogy a Szent Mihály-templom előtti területen, a Római Katolikus Plébánia előtti útszakaszon számos, a 19. századból fönnmaradt litográfián és festményen még látható újkori épület állt, amely a templomot vette körül egészen azok lebontásáig 1898 áprilisában.
 munkálatok során felszínre került faragott kő
A most zajló csatornázások tehát úgy római, mint újkori épületek és emlékek által zsúfolt területen zajlanak, így a régészeti engedély és szakmai felügyelet elengedhetetlen az ilyen esetekben. Csók Zsolt régész, az Erdélyi Történeti Múzeum munkatársa elmondta: ez az eset remélhetőleg intő példaként szolgál úgy a polgármesteri hivatal, mint más beruházók számára, és remélik, hogy a műemléki övezetben nem lesznek olyan munkálatok, amelyeket régészeti engedély és szakmai felügyelet nélkül végeznek.
A Főtér nyugati oldalán zajló munkálatok várhatóan májusig tartanak.
T. Szabó Csaba
Szabadság (Kolozsvár)

Mesés esztétikai valóság
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa rendezvénytermében szerda este nyitották meg Vass József képzőművész Royal című tárlatát.
Nemcsak felnőttek, de kiskorúak számára is élvezetes, színes látványt nyújtó tárlatról van szó. A szép számú közönséget Albertné Simon Edina konzul köszöntötte, majd M. Lovász Noémi képzőművész, a kiállító egykori rajztanára méltatta a kiállítást. A fiatal szerző székelykocsárdi születésű, a Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakán végzett. Jelenleg Kolozsváron él, szabadúszóként, digitális és hagyományos eszközökkel alkot: plakátokat, díszleteket tervez, workshopot vezet, illusztrációkat készít – néhány éve a Napsugár és a Szivárvány gyermeklapoknak is dolgozik. A most bemutatott huszonhárom, sajátos stílusú, mesealak-szerű portré három sorozatból tevődik össze: az egyik egy barokk koncerthez készült illusztráció, a másik témája a gyógyfüvek, a harmadik pedig a négy évszakot dolgozta fel. A munkák hangulata egyszerre királyi (Royal), barokkos és népies. A tárlat március 18-áig látogatható.
Ördög Béla
Szabadság (Kolozsvár)

Johannis: Románia modellnek számít a korrupcióellenes harcban
Romániában nem szavatolt a korrupcióellenes harc visszafordíthatatlansága, amelyet a korrupció büntetésének enyhítésére irányuló törekvések, valamint a politikának az igazságszolgáltatásba történő beavatkozása veszélyeztet – jelentette ki csütörtökön Klaus Johannis államfő.
Johannis részt vett az Országos Korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavalyi tevékenységének értékelésére szervezett bukaresti értekezleten. Kijelentette, hogy Romániában gyakran rosszak a törvények, amelyek értelmezési problémákat vetnek fel, ezért tagadhatatlan, hogy módosítani kell az ilyen cikkelyeket.
„Románia olyan helyzetben van, amikor elindulhatna az erős demokrácia felé vezető úton, amelyben a jogállam mechanizmusai politikailag függetlenek. Egyensúlyra és nagyon nagy bölcsességre van szükség mindenki részéről ahhoz, hogy ne vesszen kárba, amit eddig elértünk. Ami a legfontosabb, hogy Románia erős, a polgárok védelmét felvállaló állammá akarjon fejlődni. A DNA-nak kulcsfontosságú szerepe van a korrupció leküzdésében és a törvények betartásában. Tavalyi tevékenységükkel bebizonyították, hogy a kitűzött célokból kézzelfogható valóság lehet" – idézte az államelnököt az Agerpres hírügynökség.
Johannis mindazonáltal úgy vélte, hogy az olyan fontos kérdésekről, mint a büntető törvénykönyv és a perrendtartás módosításáról vagy a közkegyelemről csak széles körű, átlátható és felelős társadalmi vita nyomán szabad dönteni, amelynek során az igazságszolgáltatás szakmai szerveivel is konzultálniuk kell a döntéshozóknak.
Az MTI tudósítása szerint az elnök beszédében kitért a Sorin Grindeanu vezette kormány január végi vitatott Btk.-módosító rendeletére, amit később a kabinet a nagyszabású utcai tüntetések hatására hatályon kívül helyezett. Johannis szerint pillanatnyilag elhárult a korrupcióellenes harc meggyengítésének veszélye.
Az elnök ismét méltatta a vitatott rendelet visszavonását követelő nagyszabású kormányellenes tüntetéseket, amelyek szerinte azt mutatják, hogy a jogállamiság alapjait képező értékek és elvek védelmét az állampolgárok már saját konkrét feladatuknak tekintik. Johannis szerint Románia már külföldön is modellnek számít a korrupcióellenes harcban, amelyet folytatni kell, és valamennyi fél bölcsessége és felelőssége szükséges ahhoz, hogy az eddig elért eredmények ne vesszenek el.
Krónika (Kolozsvár)

Minden magyar ünnepe
Az elmúlt több mint két évtized hagyományaihoz híven, Nagyváradon az 1848-as márciusi forradalom évfordulóját az RMDSZ Bihar megyei szervezete közösen a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökséggel, a Nagyváradi Evangélikus- Lutheránus Egyházközséggel, a Nagyvárad–Bihari Unitárius Egyházközséggel, a Magyar Polgári Párt Bihar Megyei Szervezetével, valamint a civil és az ifjúsági szervezetekkel, az idén is méltóképpen szeretné megünnepelni. Nemzeti ünnepünk megemlékezési programja a következő:
MÁRCIUS 12. * 12.00 – Koszorúzás a várad-szőlősi katolikus templomkertben található emlékműnél, 13.15 – Koszorúzás Petőfi Sándor szobránál, Váradszentmárton község, Félixfürdő.
MÁRCIUS 15. * 11.00 – koszorúzás a biharpüspöki világháborús emlékmû parkjában álló kopjafánál, 12.00 – a rogériuszi református templomban ünnepi istentisztelet, ezt követően koszorúzás a harangtorony alatt kialakított emlékhelyen, 14.00 – koszorúzás Rulikowszky Kázmér emlékművénél, 14.40 – koszorúzás a Nicolae Bălcescu-szobornál, 17.00 – ökumenikus ima a nagyvárad-olaszi református templomban, 18.15 – koszorúzás és ünnepi beszédek Szacsvay Imre szobránál, majd huszárok vezette zászlós, fáklyás felvonulás a Fő utcán a Petőfi-szoborig. Ünnepi eseményeink zárásaként koszorúzás Petőfi Sándor szobránál.
Koszorúzási szándékukat az RMDSZ megyei szervezetének titkárságán, a 0259-432.884-es telefonszámon jelezhetik, hétköznaponként 9-15 óra között.
Ünnepeljünk újból együtt március 15-én!
Nagyvárad, 2017. február 23.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete
Szabad március 15-e Nagyváradon
Az Erdélyi Magyar Néppárt, mint minden évben, idén is tisztelettel emlékezik nemzeti ünnepünkön, március 15-én őseinkre, hőseinkre. Ahogyan az eddigiekben, az idei ünnepi megemlékezés fő rendezvényére Szacsvay Imre mártír országgyűlési jegyző Ezredévi emléktéri szobránál kerül sor, 17 órás kezdéssel.
Az eddigiektől eltérően az ünnepség főrendezvénye a Szent László téren kezdődik hagyományőrző néptánccsoportok fellépésével. Idén először magyar dal és tánc fogja tehát ünnepre hívni Nagyvárad polgárait a város főterén, majd együtt vonulunk át Szacsvay Imre szobrához.
Nemzeti ünnepünknek, a magyar szabadság napjának új lendületet, frissességet kell adnia, a jövendőben való bizodalmat kell erősítenie. Éppen ezért méltón és szabadon kell 1848 tavaszának sorsdöntő pillanataira és hőseire emlékeznünk. Ez mindannyiunk, az egységes magyar nemzet közös ünnepe, összetartozásunk, a haza újjászületésének jelképe. E gondolatok jegyében kérünk és hívunk valamennyi váradi magyar polgárt, a civil szervezeteket és történelmi egyházainkat, vállaljanak részt a szervezési feladatokból, legyenek jelen és tegyük valóban közös ünnepé a 2017-es esztendő március 15-éjét.
Külön felhívással és kéréssel fordulunk a magyar politikai alakulatokhoz, tegyék félre szervezeti érdekeiket, emelkedjenek felül vélt vagy valós sérelmeiken, és engedjék, hogy együtt ünnepeljen Nagyvárad teljes magyarsága. Éppen ezért képviselőiket is szeretettel várjuk a 17 órától kezdődő ünnepi megemlékezésre.
Nagyvárad, 2017. február 23.
Az EMNP nagyváradi szervezete
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Két utcája maradt a Kölcseynek – mit is jelent ez?
Alig néhány nappal a leendő előkészítősök iskolai beiratkozási időszakának kezdete előtt az oktatási minisztérium közzétette a beiratkozás módszertanát. Ebből kiderül többek között, hogy a Kölcsey Ferenc Főgimnázium körzete két utcára - Mihai Eminescu és Mircea cel Batran utcák - szűkült. De mit is jelent mindez?
„A Kölcsey Ferenc Főgimnázium vezetősége kérte, hogy a tanintézmény körzetét szűkítsék le vagy szüntessék meg teljesen. Mivel utóbbira nincs törvényi lehetőség, maradt az első variáció", vette elejét minden esetlegesen felmerülő nacionalista vádaskodásnak Gnándt Zoltán főtanfelügyelő-helyettes.
„Óriási volt a tavaly a túljelentkezés, hisz a 25 helyre 60 gyereket írtak be a szülők, így kénytelenek voltunk két osztályt indítani. Ez viszont már maximalizálta fizikai lehetőségeinket", indokolta a döntést Pataki Enikő, a főgimnázium igazgatója.
A törvény kimondja, minden oktatási intézménynek van egy bizonyos körzete. A beiratkozás első szakaszában az ebben a körzetben lakó gyerekek beiratkozását fogadhatják el. Amennyiben kevesebb a körzetből származó jelentkező, mint a fenntartott hely, akkor a második lépésben egyéb körzetben lakókkal lehet betölteni az üresen maradt helyeket. Amennyiben viszont a körzetben több gyerek is beiratkozik, azokat az intézmény köteles felvenni - még ha át is lépi a meghatározott helyek számát. Kivételt képeznek viszont a teológiai, a művészeti és a sportiskolák - nekik nincs körzetük. A körzetek pedig úgy vannak megalkotva, hogy egyetlen magyar gyerek sem maradhat körzeten kívül.
Románia azonban nem lenne Románia, ha nem lenne egy viszonylag könnyen elérhető kiskapu, amely relativizálja a törvény betűjének relevanciáját. Ahhoz ugyanis, hogy valaki más körzetbe irathassa gyerekét, nincs szüksége másra, csak egy ott lakó ismerősre (segítőre) és egy ideiglenes lakcímbejelentőre.
„Kértük a minisztériumtól, hogy az ideiglenes lakcím igazolása ne legyen elegendő, mondja Gnándt. Sajnos nem vették figyelembe". Tavaly a Kölcseybe beiratott 60 gyerek közül - írd és mondd - ketten (!) laktak a körzetben!
„Íly módon nem marad gyerek a lakónegyedbeli általános iskolákban. Ha pedig nincs magyar nyelvű nulladik osztály, akkor megszűnik a teljes magyar vonal az adott iskolában", hívja fel a veszélyekre a figyelmet Gnándt.
Szatmárnémetiben idén tíz általános iskolában indul magyar nyelvű előkészítő osztály: a Szamos bal partján a Ion Creanga, a Mircea Eliade, a Balcescu-Petőfi és az Avram Iancu általános iskolában, a folyó jobb partján pedig a Kölcsey mellett a Vasile Lucaciu és a 10-es Számú általános iskolában, valamint a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban, a Református Gimnáziumban és az Aurel Popp Művészeti Líceumban.
„Lépésünkkel senkit sem akarunk távol tartani a Kölcseytől. Aki úgy gondolja, ide szeretné iratni gyerekekét, az tegye meg. Amennyiben beteltek a helyek, akkor a számítógépes rendszer automatikusan áthelyezi a gyereket a saját körzetébe. Nem kell félni, senki sem marad iskola nélkül és még csak be sem kell még egyszer iratkoznia a szülőnek", igyekszik megnyugtatni a szülőket Pataki.
szatmar.ro

Nem a PSD ötlete
Fél Wass Alberttől a prefektus 
Hülyeség, amit a prefektus tesz – így kommentálta a Wass Albert-utcanév ügyében indított eljárást Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Mint beszámoltunk, a kézdivásárhelyi városi bíróság jóváhagyta a bűnvádi eljárás újraindítását a kézdivásárhelyi Wass Albert-utcanév ügyében, helybenhagyva a prefektus és a városi ügyészség keresetét az önkormányzat ellen.
Kelemen Hunor sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette, az erdélyi magyarságot nem lehet letartóztatni, csak azért, mert hallott Wass Albertről. 
– Minden erdélyi magyar családnál találsz Wass Albert-könyvet, mindenki olvasott Wass Albertet. Tamás Sándorral időnként szoktuk magunkat a szervek figyelmébe ajánlani, hogy éppen most olvastunk egy Wass Albert-művet. Ez egy butaság – nyomatékosította a szövetségi elnök. 
Ezeket a dolgokat is napirendre tűzik a Szociáldemokrata Párttal folytatott tárgyalások során, fűzte hozzá Kelemen Hunor, majd megjegyezte, nem tudja, hogy a prefektus önjáró-e, de nem hiszi, hogy a PSD-től kapta volna ezt az ötletet.
– Ha máshonnan kapta, oda nekünk nincs bejárásunk, de nyilván, ahogy más dolgokat sem hagytunk szó nélkül, ezt sem fogjuk – nyomatékosította az RMDSZ-elnök. 
Az ügy kapcsán Tamás Sándor megyetanácselnök „adaléknak” hozta fel, hogy milyen okkal kérte a prefektus a perújrafelvételt: egyrészt, mert az ominózus határozattervezet a mai napig megtalálható a polgármesteri hivatal honlapján, anélkül, hogy írná, hogy vissza lett vonva. Másrészt, a határozat meghozatala, „erős megbotránkozást váltott ki a társadalomban, és azt az indokolt félelmet keltette, hogy a Wass Albert által elkövetett kegyetlenkedések megismétlődhetnek”. 
(kiss-erdély)
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Dél-Erdély pedig van
Lapunk tavaly közölt hatalmas, román falfeliratot Brassó városából, amelyen újból tudomásunkra hozták a szerzők, mennyire utálják a magyarokat; azt is jelezvén a gyakorlatban is, hogy hiába törlik le azt, úgyis visszaírják. Hiába na, szavatartók a szerzők. Én most Brassó lakosságának tudomására akarom hozni és örömmel, hogy nem vész el minden, amit veszett kutyák riogatnak. Lám, a városról írásos emlékünk van már 1252-ből, IV. Béla magyar királyunk egyik adományleveléből. Nyilván, adományozni már 750 évvel ezelőtt is csak azt lehetett, ami megvolt. És Brassó megvala.
Brassót Dél-Erdélyhez sorolja mind a történelem, mind a történetírás –, na, én itt hozakodom elő a magam friss, mai felfedezésével, hogy mindenki tudjon arról. Jelenkori történelmünkben járom Sepsiszentgyörgy várost, felejthetetlen a város mellett ez a járkálás is. Be kellett köttetnem a villanyt a lakásba. Hát ez a kálváriám tartott sok iroda és annyi déli harangszó között… Tudhatják a mai lakók, mennyit.
Az egyik papíron olvasom a román nyelvű írást, fordítom magyarra emitt: Elektromos Energiaszolgáltató Szövetség Dél-Erdélyben. Brassó. Ettől – tíz nap után – új erőre meg derűre kaptam. Hiszen ha van Dél-Erdély, akkor van Észak-Erdély is, és ott van az Erdélyi-érchegység is a sok történelmi papíron. És a dolgok ilyen állapotában meg kell lennie Székelyföldnek is, ma is!
Hogy is van az, hogy manapság begyepesedett, megélhetési fajgyűlöletbe jármozott román történészek és ugyancsak hasonló kötelezettségű politikusok szerint olyan föld, fogalom, hogy Székelyföld nincs! Punktum! Ebből a zavaros léből következik, hogy székely lakosság sincs.
Innen már csak egy (malom-) kőhajításnyira van az a bukaresti elképzelés, hogy újra kell osztani s kebelezni a „nem létező” Székelyföldet, annak nem is létező magyar lakosságát, el Brassó, Bákó felé, kinek mennyi kell s mennyi jut a földünkből. És a munkánkból. Meg az adónkból. Aztán ha nem loccsan, akkor cseppen Bukarestből valamennyi vissza, hogy el tudjuk látni az elnyomott, halmozottan hátrányos helyzetű nemzeti kisebbségeket…
Mindig is mondtam, el kell olvasnunk a számlák titokzatos szövegeit, a falfeliratokat, IV. Béla magyar király leveleit, ha még levelező viszonyban vagyunk őfelségével is.
Czegő Zoltán 
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Zilahon tartja „irányt mutató” kongresszusát az RMDSZ
Zilahon tartja május 13-án kongresszusát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség – jelentette be pénteken Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök.
Mint emlékeztetett: a Szövetség idei kongresszusának a tétje irányt mutatni a következő két esztendőre, számot adni arról, hogy mit sikerült megvalósítani a parlamenti választást követő időszakban.
Porcsalmi Bálint a helyszínválasztásról elmondta: „Szilágy megyében egy olyan erős magyar közösség él, amely összefogásból mindig példát mutatott egész Erdélynek. 2016-ban is az élen járt mind a két választáson, de ez nem újdonság, hiszen Szilágy megye mindig az élen jár. Nekünk oda kell figyelnünk erre az erős magyar közösségre, meg kell hálálnunk az elmúlt évi támogatásukat. Be kell vonnunk az ott élő magyar embereket országos terveinkbe, hiszen számítanak ránk. Megérdemlik, hogy Zilahon legyen a kongresszus.” Rámutatott: Székelyföld és a Szórvány után most újra Partiumon a sor a kongresszus-szervezésben.
Az RMDSZ egy héttel ezelőtt nyilvános konzultációt hirdetett alapszabályzatának és programjának módosítására, arra kéri a civil szervezeteket, a pedagógusszövetséget, a történelmi magyar egyházakat, a Szövetség tagjait, de főként a magyar embereket, hogy március 17-ig fogalmazzák meg javaslataikat.
maszol.ro

A szülőket is kihallgatja a DNA a katolikus gimnázium ügyében
A korrupcióellenes ügyészség a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum több diákjának a szüleit is beidézte és tanúként kihallgatta ezen a héten a tanintézménnyel kapcsolatos bűnvádi eljárás keretében.
„Ez a Szekuritáté módszereit juttatja eszembe. Jönnek, kopogtatnak, hivatalos felszólítást ad át két rendőr, menjek vagy én vagy a férjem, mert a korrupcióellenes ügyészség minket is kihallgat” – mondta a Maszolnak egy neve elhallgatását kérő szülő, akinek a gyermeke a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum tanulója.
Csíky Csengele, a szülői bizottság tagja érdeklődésünkre elmondta, nem tudja, mi a szándéka ezzel a korrupcióellenes ügyészségnek, de óriási riadalmat keltett ez az eljárás. „Nagyon megviseli ez a szülőket is, de a közösséget is, nagy a rémület, nem tudjuk, mire megy ki ez az egész” – mondta a Maszolnak az édesanya.
Mint megtudtuk, egy kihallgatás egy-másfél órát tart, de a beidézett szülőket titoktartásra kötelezik, nem mondhatják el, hogy mit válaszoltak az ügyészek kérdéseire. A vádhatóságot többek között az érdekelte, hogy mit tudtak vagy mit tudnak a katolikus iskola alapításáról. Arra is kíváncsiak voltak az ügyészek, hogy miért íratták be gyerekeiket a katolikus gimnáziumba, önként vagy mások sugallatára tették meg ezt a lépést.
„Engem a katolikus hitem vett rá arra, hogy a gyermekemet ide irassam. Az egyházi iskolák mindig is kiemelkedően jobbak voltak a többi tanintézménynél, katolikusok vagyunk, hát nem ez a természetes, hogy ha az ember hall egy ilyen lehetőségről, akkor azonnal oda viszi a gyerekét?” – fogalmazott a névtelenségbe burkolózó szülő, aki a félelemkeltés és az elbizonytalanítás eszközeinek tartja azt, amit most a DNA velük tesz.
Csíky Csengele azt is elmondta, egyelőre azt nem lehet tudni, szám szerint hány személyt idéztek be, de próbálják tartani egymásban a lelket. A szülők közösségi oldalt hoztak létre, ahol tájékoztatják egymást az újabb fejleményekről. Ugyanakkor jogi segítséget is kértek. Tudni akarják, mivel jár egy ilyen kihallgatás, melyek lehetnek a jogi következményei, mire figyeljenek a szülők.
Az első napokban azokat hívták be, akik kérvényezték gyerekeik áthelyezését az Unirea Főgimnáziumból a katolikus iskolába. „Azt gondoltuk, arra kíváncsiak, hogyan történt az átíratás, de aztán három nap múlva megtudtuk, hogy nem csak erről van szó, mert azok is sorra kerültek, akik eleve oda íratták kicsinyeiket” – mondta Csíky Csengele. 
Kincses: ez kimondott zaklatás
Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a Maszol érdeklődésére elmondta, a beidézett szülőknek alkotmányos kötelességük megjelenni az ügyészségen, mert ha nem tesznek eleget a felszólításnak, rendőr kíséri be őket.
„Ha valakit tanúként megidéznek, alkotmányos kötelezettsége tanúskodni. Ha nem megy el, akkor elővezethetik. Ugyanakkor a tanúnak meg kell téríteni a költségeit: ha aznap munkából hiányzik, akkor a napidíját, ha utazik, az utazási költségeit, de mindenképpen meg kell jelennie” – fogalmazott Kincses.
Az ügyvéd szerint a szülők ügyészségi kihallgatása kimondottan zaklatás, ugyanis semmi sem indokolja ezt a lépést. Emlékeztetett, hogy a szülőnek jogában áll ügyvéd jelenlétét kérni a kihallgatáson. Emellett a kihallgatásra beidézett személynek jogában áll tolmácsot igényelni, hogy anyanyelvén válaszoljon a hozzá intézett kérdésekre.
Az előzmények
Mint ismert, az iskola volt igazgatója, Tamási Zsolt és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen 2016 november elején indított eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Az ügyészek szerint a gyanúsítottak törvénytelenül jártak el a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásakor, és annak ellenére járultak hozzá a tanintzémény működéséhez, hogy tudták: valójában nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA Stefan Somesant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja.
Az igazgató elleni eljárás a múlt év végén ellehetetlenítette az iskola működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis a tanintézet nem folyósíthatta a tanárok fizetését, nem fizethette ki a közüzemi számlákat. Decemberben a DNA egy alkalommal lehetővé tette, hogy az igazgató négy órára bemenjen az iskolába, és aláírja az intézmény működéséhez szükséges iratokat.
Korábban azt is megírtuk, egyelőre bizonytalan, hogy ősszel elkezdődhet az új iskolai év a katolikus gimnáziumban.
Antal Erika
maszol.ro

Borboly Csaba az RMDSZ újraalakult Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke
Az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) legfőbb feladata a parlamenti képviseleti munkát úgy kiegészíteni, hogy az RMDSZ két frakciója olyan törvényeket kezdeményezhessen, amelyek valós segítséget jelentenek az önkormányzatok működésében, a helyi közösségek jólétének biztosításában – hangzott el a testület pénteki újraalakuló ülésén, amelyen Borboly Csabát választották elnökké.
Az újrázó elnök kifejtette: a jogszabályalkotásba való beleszólás, a szakmai egyeztetések, fórumok szervezése képezte az elmúlt mandátum munkájának nagy részét, az OÖT által elkészített szakanyagok pedig nagyban hozzájárultak az RMDSZ törekvésihez. Mint kiemelte: az elmúlt időszak egyik nagy sikere, hogy a regionalizációval kapcsolatos szövetségi álláspont mögé 13 másik, román többségű megye is felsorakozott.
„Akkor lesz operatívabb a döntéshozatal, ha a következő időszakban többször találkozunk, szervezettebbé tesszük a munkát. A következő időszak prioritása közé tartozik az is, hogy a parlamenti frakciókat még inkább bevonjuk terveinkbe, ha intézményesíteni is tudnánk ezt az együttműködést” – fogalmazott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az ülésen kifejtette: az erős parlamenti képviselet következő kihívása a nyelvi jogok bővítése, ennek folyamatába pedig az Országos Önkormányzati Tanács javaslatainak mindenképpen be kell kerülni: ezért is fontos, hogy hangsúlyosan jelen legyen az útkeresésben.
Politikai tájékoztatójában a szövetségi elnök rámutatott arra is: jelenleg Románia könnyen autoriter állammá válhat, olyan országgá, ahol már nem a választott képviselők hozzák meg a döntéseket. Úgy véli: mindennek könnyen az lehet a következménye, hogy leépül a demokrácia, sérülnek az alapjogok és alapelvek, a szabadság-, ember- és kisebbségi jogok pedig zárójelbe kerülnek.
„Az RMDSZ-nek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy helyreálljon az egyensúly az országban – ezért is kell hangsúlyosan beszélnünk a jogállamiságról: nekünk nem szabad ideológiai alapon állást foglalnunk egyik vagy másik kérdésben, mindig a demokrácia, a jogállam mellett kell kiállnunk” – nyomatékosított Kelemen Hunor.
„Szakmaiságot, több egyeztetést, és közös tervezést kell bevinnünk az Országos Önkormányzati Tanács munkájába. Az Ügyvezető Elnökség a híd szerepét látja el a bukaresti és erdélyi érdekképviseleti munka között, biztosítja a tájékoztatást, a döntés-előkészítést” – mondta el az ülésen Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök. Javaslata szerint olyan átfogó képzési programokat kell elindítani, amelyek szakmai tudást, tapasztalatcserét és a folyamatos fejlődés lehetőségét biztosítják az önkormányzati képviselőknek, vezetőknek.
Az Országos Önkormányzati Tanács alakuló ülésén a három regionális önkormányzati tanács képviselői vettek részt.
maszol.ro

Péter Ferenc az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnöke
Péter Ferencet választották a Maros megyei RMDSZ elnökévé a szervezet pénteki tisztújító küldöttgyűlésén.
A Maros megyei önkormányzat vezetője programjában a repülőtérért való lobbizást, a szórványközösségek támogatását, a más magyarlakta vidékekkel való kulturális- gazdasági kapcsolatok keresését és erősítését ígérte. Azt hangsúlyozta, hogy a választásokra időben kell elkezdeni a felkészülést, hatékonyabbá kell tenni a szervezet tevékenységét, fórumokat kell kialakítani a szakmai találkozásoknak, megbeszéléseknek, fel kell újítani a székházat, és olyanná tenni, ahová szívesen ellátogatnak a tagok, ahol jól érzik magukat az emberek.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében tartott megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlésén jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla volt szövetségi elnök, Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, Farkas Balázs konzul, parlamenti képviselők, szenátorok, helyi és megyei önkormányzati képviselők, vidéki polgármesterek és tanácsosok, a helyi szervezetek képviselői. Péter Ferenc házigazgaként köszöntötte a jelenlevőket. Mint fogalmazott, nem csak arra jó alkalom ez a nap, hogy új elnököt válasszanak, de arra is nagyszerű lehetőség, hogy találkozzanak, beszélgessenek.
A szervezet új elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik a rendszerváltás után a nagy közösségi ügyért, az erdélyi magyarok jogaiért, javaiért küzdöttek. Oklevelet adott át Markó Bélának, Kelemen Atillának, Kerekes Károlynak, Frunda Györgynek, Borbély Lászlónak, Makkai Gergelynek és Német Jánosnak, valamint a néhai Kakassy Sándornak és Elek Barnának is.
Markó Béla a „régieknek” köszönte meg tevékenységüket, azoknak, akikkel 1989-ben együtt lehetett, Sütő Andrásnak, Domokos Gézának, Fülöp G. Dénes lelkésznek, Csiha Kálmánnak – hozzátéve, hogy nem teljes a lista. 
Bár 2016-ban sem sikerült visszaszerezni Marosvásárhelyt, a tavalyi választásokon jól szerepelt a Maros megyei szervezet, sikerült jó eredményeket elérni – mondta Kelemen Hunor. A szövetségi elnök némi dorgálásban is részesítette a marosvásárhelyi szervezetet, amely „időnként kívülről nézve azt a látszatot kelti, hogy egymással vannak elfoglalva inkább, nem a tagsággal”.
Kitért arra is, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy jogállamban a törvények mindenkire vonatkoznak – és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetét említette. Tamás Sándor, majd Borboly Csaba osztotta meg gondolatait, majd Péter Ferenc ismertette a programját.
Végül a jelenlevők 306 szavazatot adtak le, amelyből 301 volt érvényes. Ezek közül 291 igen és 10 ellenszavazatot kapott Péter Ferenc.
Antal Erika
maszol.ro

Oktatási segédanyagnak megteszi: Erdély-ismereti társasjátékot teszteltünk
Elképzelhető, hogy történelem- és földrajztanároknak, kvízrajongóknak vagy bizonyos típusú turistáknak bejön, de aki szórakozni szeretne, inkább valami mást válasszon.
Nagy várakozással ültünk le az Erdély-ismereti társasjáték köré, amely elég sok mindent ígér (lásd a keretes szöveget). Bevallom, azzal a naiv előfeltevéssel kezdtem játszani először egy háromfős, majd egy négyfős társasággal, hogy alapvetően a játék azoknak szól, akik nem élnek Erdélyben, viszonylag keveset tudnak róla, turistaként ellátogattak néhány ikonikus helyszínre és/vagy olvastak pár erdélyi vonatkozású regényt gyönyörű tájleírásokkal, tiszta lelkű főhősökkel. De nem elégszenek meg ezzel az ideologikus reprezentációval, Erdély-ismereteiket valahogyan szeretnék elmélyíteni, vagy legalább betekintést nyerni abba a lokális, praxis-szerűen az erdélyi mindennapokat szervező és működtető tudás- és készség-készletbe, ami az itt élőket, bennünket – minden regionális különbözőség ellenére – meghatároz, mozgat, és amelyet mi is meghatározunk és alakítunk. Egyszóval valamiféle élő kulturális találkozás szimulációjaként képzeltem el a játékot, és egyáltalán nem számítottam arra, hogy egy formális oktatási segédanyaggal fogok szembesülni. Mert az Irány Erdély! valójában az: az egész dobozt cakkompakk be lehet vinni tanórára, a kártyák közül kiválasztva a megfelelő doménium, mondjuk irodalomtörténet vagy történelem tematikájúakat, és az osztályt négy csapatra osztva lejátszatni velük azt a pár kérdés-választ. És persze a végén annak a csapatnak a tagjai, amelynek bábuja hamarabb beér a célba, kap egy tízest (Magyarországon ötöst). 
Azt is feltételeztem, hogy biztosan többnyire olyan kérdések lesznek, amire erdélyiként egyből rávágjuk a választ, azaz hogy számunkra magától értetődő, hogy ne mondjam az anyatejjel, de legkésőbb huszonévesen magunkba szívott ismeretek állnak majd a középpontban. Olyan fontos dolgok, amiket egy erre látogató turistának elmondanánk, mert lehet, hogy az útikönyvében vagy lexikonja Erdély-szócikkeiben nem lesz benne. Persze az ilyesmi teljesen szubjektív, tehát nem lett volna könnyű feladat ilyen kérdéseket és válaszokat kitalálni (de az eredményt nézve ez nem is merült fel célként). 
B. D. T.
Transindex.ro

Több száz Hargita megyei gazdaságot elárasztott a víz
Az esőzések és a nagy mennyiségű hó hirtelen olvadása miatt csütörtökön több száz Hargita megyei gazdaságot elárasztott a víz, két iskolában pénteken szünetel az oktatás.
Az egyik legérintettebb község Gyergyószárhegy, ahol mintegy 800 háztartás udvaráról, pincéjéből és kútjából szivattyúzták ki a vizet – olvasható az Agerpres hírügynökség összefoglalójában. A község polgármestere, Danguly Ervin a hírügynökségnek elmondta, az önkéntes tűzoltók jelenleg is dolgoznak, munkájukat a ditrói és újfalusi önkéntesek segítik.
Szárhegyen a domboldalról lefolyó víz elöntötte az iskolák körüli területeket, az oktatási intézményekbe körülményes a bejutás, ezért úgy döntöttek, hogy pénteken nem lesz tanítás. „Értesítettük a tanfelügyelőséget is. Az igazgató asszonnyal úgy határoztunk, hogy a gyerekek ne menjenek iskolába, mert nagyon veszélyes, főleg a kisebb diákok számára” – nyilatkozta Danguly Ervin. A két iskolában mintegy 400 diák és óvodás tanul. Az elmaradt órákat a diákoknak később be kell pótolniuk – mondta Görbe Péter tanfelügyelő.
Gyergyóújfaluban is gondokat okozott az áradás. Egy patak kilépett medréből, és hat házat valamint száz pincét, illetve udvart öntött el – tudatta Egyed József polgármester. A községben mintegy harminc hidat tett tönkre az árvíz, a lakosok homokzsákokkal védik háztartásaikat. Az önkéntes tűzoltók jelenleg is szivattyúzzák a vizet az udvarokról.
Csíkszentmihályon a csütörtökön lezúduló víz harminc pincét árasztott el, és két kilométernyi megyei útszakaszt is elöntött – tájékoztatta a hírügynökséget Izsák-Székely Lóránt polgármester.
A Hargita Megyei Sürgősségi Felügyelőség (ISU) csapatai több településen is beavatkoztak az árvízvédelmi munkálatokba. Csíkszentléleken, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Szárhegyen, Maroshévízen és Csíkpálfalván is dolgoztak – tájékoztatott Alina Ciobotariu, az ISU Hargita megyei szóvivője.
A tűzoltók felhívják a lakosság figyelmét, takarítsák ki a sáncokat, hogy a lezúduló víznek semmi ne állhasson útjába.
Székelyhon.ro

Tiltakoznak a csíkszeredai önkormányzati képviselők a Városháza felirat leszedetése miatt
A csíkszeredai önkormányzati képviselők soros havi ülésükön felháborodásuk és tiltakozásuk kifejezéseként amiatt, hogy le kell venni a városháza feliratot a polgármesteri hivatal homlokzatáról állásfoglalást fogalmaztak meg és fogadtak el.
Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere olvasta fel az RMDSZ frakció által kezdeményezett állásfoglalás szövegét a testületnek, majd szavasára bocsátották azt. A testület többsége elfogadta, a román pártok három képviselője azonban nemmel szavazott. Tőke Ervin, EMNP-s tanácsos azt javasolta, hogy ne csak az államelnöknek, hanem az RMDSZ-nek is küldjenek el belőle, amelyet szintén elfogadtak.
Alább olvasható az állásfoglalás szövege:
Állásfoglalás
Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata felháborodva áll Klaus Johannis államelnök strasbourgi kijelentése előtt, amely szerint, ha ő németként elnök tudott lenni Romániában, az azt jelenti, hogy a dolgok rendben vannak az országban a kisebbségvédelem terén. A valósággal szöges ellentétben áll ez a kijelentés, hiszen Románia által ratifikált kisebbségvédelmi szerződéseket, például a Kisebbségi Keretegyezményt, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját nem alkalmazzák, nem tartják tiszteletben. Valótlan a kijelentés már akkor is, ha csupán a nemzeti szimbólumaink, város és községháza felirataink ellen született bírósági döntésekre, a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása után a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium működésének ellehetetlenítésére gondolunk.
A Johannis Romániájában Csíkszereda évszázados városzászlóját és a székely zászlót a hatalom eltávolíttatja a közintézményekről, miközben a Szucsáva megyei Gura Humorului településen Bukovina zászlaját katonai parádéval húzzák fel.
A Johannis Romániájában a hatalom minden törvényes alapot mellőzve, a Román Tudományos Akadémia égisze alatt kiadott szótárban foglaltakat felülírva dönt a „primăria” kifejezés magyar fordításáról.
A Johannis Romániájában a hatalom előre gyártott forgatókönyv szerint, sorozattermelésben távolítja el a magyar feliratokat és mindent, ami a másságra intézményesen utalhat.
Csíkszereda választott vezetőiként, európai polgárokként a becsülettel végzett munka, a tisztesség és a nemzeti tisztelet Romániájában akarunk élni, tudomásul vesszük és a törvényeket betartva végrehajtjuk az igazságszolgáltatás döntéseit, de ezúton is tiltakozunk minden olyan eljárás ellen, amely sérti és csorbítja nemzeti önazonosságunk megtartását, kisebbségi alkotmányos jogainkat.
Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata ezúton elhatárolódik Klaus Johannis megtévesztő kijelentéseitől és felszólítja az elnököt, hogy az európai közvélemény államférfihez méltatlan, erdélyi emberhez nem illő félretájékoztatása helyett szálljon síkra az őshonos kisebbségek nyelvi és közösségi jogainak Gyulafehérvári Nyilatkozatában foglaltak szerinti mielőbbi rendezése érdekében.
Székelyhon.ro

Úgy érzik, hazataláltak
Egy művészházaspár munkáiból nyílik kiállítás Csíkdelnén szombaton 18 órától, a felújított kultúrotthon avatóünnepségén. Szekeres Bernadette és Dobolyi Tamás két kisgyerekükkel Temesvárról költöztek Delnére, az eddigi munkáikból mutatnak be válogatást.
„Nyitva van a kapu, gyertek be bátran” – mondta a telefonba Bernadette, amikor arról érdeklődtünk, hogy pontosan hova is kell mennünk. Tágas udvarra hajtunk be, rajta ház, gazdasági épület. A házigazdák nagy szeretettel fogadnak, kiscsoportos és előkészítő osztályos fiacskáik kíváncsian kukucskálnak ki az egyik szobából. Mindketten a faluban levő oktatási intézményekbe járnak.
Szekeres Bernadette Gyergyószentmiklóson született, Dobolyi Tamás pedig Sepsiszentgyörgyön. Bernadette divattervezést tanult, Tamás grafika szakon végzett – mindketten Temesváron. Ott ismerkedtek össze az egyetemen, és kötötték össze az életüket, és ebben a városban éltek tizennégy évet.
„Amikor megismerkedtünk, mindenki mondta, jaj, két dudás egy csárdában, nem lesz így jó. Aztán számos kiállításon vettünk részt közösen. Én a színházhoz szerződtem, eleinte jelmeztervező voltam, majd díszlettervezéssel is kezdtem foglalkozni, egyre nagyobb fába vertem a fejszémet. De nem csak a temesvári színházzal, hanem még sok műhellyel dolgoztam együtt, például Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is. Nagyon élveztem a ruhatervezősdit, mai napig készítek magunknak ruhákat” – magyarázta Bernadette.
Tamás a sepsiszentgyörgyi művészeti iskolában járt, mestere, Hervay Katalin készítette fel az egyetemi felvételire. „Akkor szerettem meg igazán a képgrafikát. Ez rézkarcokat, linometszeteket és egyéb csodás technikával készült grafikákat jelent, ilyeneket ma már kevesen készítenek, mert időigényes. Amikor bejutottam az egyetemre, ezt a vonalat próbáltam követni. Az egyetem elvégzése után, amikor munkába álltam, a képgrafikából reklámgrafika lett. Nagyon sok anyag, nagyon sok termék, sok céggel való közös együttműködés jellemezte ezt a korszakot. És akkor tizennégy év után úgy döntöttünk, hogy hazaköltözünk Székelyföldre. Minden nap azzal keltem fel, hogy mikor, hogy tudnék hazajönni. Aztán sikerült Csíkdelnére irányuljon a figyelmünk, hogy hogy – azt csak a Jóisten tudja.”
A család úgy költözött Delnére, hogy – mint mondták – se rokona, se ismerősei nem voltak senkinek. Ezt megelőzően nem is tudták, hogy hol található. Bernadette legkisebbik fiúkkal volt akkor várandós, olyan házat kerestek, ahová rögtön be tudnak költözni. Itt találták meg. De nem csak házat találtak, közösséget is.
„Megtaláltuk, amit kerestünk. Az itteni emberek segítőkészek, megvan, amire nekünk, művészeknek mindannyiunknak szükségünk van: hogy támogatásunk legyen. Arra volt nekünk szükségünk, hogy hazajöjjünk. Ezzel a most nyíló kiállítással a közösséget próbáljuk megszólítani” – a mutatott rá Tamás. Bernadette hozzátette, fontos, hogy közeledjenek ők is közösséghez. „Én is kíváncsi vagyok, hogy ki a szomszéd, mivel foglalkozik, és hátha őket is fogja érdekelni, hogy mi mivel foglalkozunk. Azért vagyunk kortársak, hogy egymást megismerjük és értékeljük.”
Tamás egy bizonyos alkotói korszakát mutatja be a kiállításon, a képgrafikáiból látható majd válogatás, amelynek fő gerincét a Dante Isteni színjátéka nyomán készült grafikák alkotják, de friss munkákat is beválogatott a tárlat anyagába. Mint monda, a figuratív kompozíciókat szereti, azt, hogy az ember legyen a központban. Az ember és természet, Isten és ember kapcsolata foglalkoztatja.  Bernadette egy-két rajzot és a nemezmunkáiból állít ki.
„Az intuíciómra hagyatkozom. Amióta itt vagyunk – stabilan tavaly májustól – érzem, hogy ki tudok bontakozni. Olyan jó ez az otthonra találás, ez a hazatalálás, úgy érzem, hogy beindult bennem egy olyan tudás, amit eddig még nem tudtam kibontani. Az érzéseimre tudok hagyatkozni, és látom, hogy jó. Úgy érzem, hogy amíg városban éltem, nagyon befolyásolt az a környezet, mindig amikor valamit alkottam, sokat agyaltam rajta. Most nem, ez most megbillent. Nyilván a ráció és a logika ott kell legyen, de az intuíció, ezek a megérzések valahogy vezetnek. Kellett egy ilyen környezet, hogy átrikkant a szomszéd, hogy mennek fel az erdőre és menjünk velük. Ahogy beleszippantunk ebbe a légkörbe, a levegőbe, ez a zsongás, a madarak, a természetnek az íze, hangja, formái bennünk egy utórezgést hagynak. Temesváron, amikor egyszobás albérletben laktunk, ösvényszerű járások voltak a házban, ha valamelyikünk dolgozott. Az olajjal való festést is megkíséreltem, de rövid időn belül abbahagytam, mert nem tudtam abban a szagban aludni. Volt, hogy Tamás benzinnel mosta le a linóleumot, szóltak a szomszédok, nem tudják, mi van, de valahol egy benzintartály elszakadt. Akkoriban a barátok megkértek, hogy a gyerekeiknek farsangra készítsek jelmezt, de minden csupa anyag, cérna volt a kicsi lakásban. Itt most vannak tereink alkotni, nyáron például a csűr ilyen szempontból egy nagyszerű hely.”  
Kérdésünkre, hogy hogyan tekintenek rájuk a faluban, elmondták, néha vannak érdekes helyzetek. „Ha valaki alkotó ember, és nem állattartással és mezőgazdasággal foglalkozik, akkor egy picit jobban megrezzen a levegő, hogy akkor vajon mit is csinál. Nyáron mindenki kint van és dolgozik, mi vagyunk azok, akik bent ülünk a házban. Volt, hogy meg is kérdezték délben: ti még nem vagytok felkelve? Mert azt jelentette számukra, ha nem jártunk ki. De szoktak szólni, ha nem úgy hasítom a fát, ahogy »kell«, vagy a kaszát nem úgy fogom. Ellátnak jó tanácsokkal, figyelemmel kísérnek. Ezt a figyelmességet nagyon szeretem, mert nem rosszindulatból teszik, ez a falu védelme” – véli Tamás.
Mivel az autójuk rendszámtáblája még temesvári, úgy vannak számon tartva, hogy az „idegenek.” Pedig Tamás szegről-végről csíki is, egyik nagymamája csíkmadarasi, nagytatája csíkszentmártoni. „De itt temesvári vagyok. Sokan úgy gondolják, hogy amit mi csinálunk, egy hóbort. Mégis elfogadják, és mi is próbáljuk elfogadtatni.” Felesége hozzátette, megtisztelő számukra, hogy őket kérték fel egy kiállítás bemutatására a felújított kultúrotthonba. 
Tamás még elmondta: fontosnak tartják, hogy közös hangot üssenek meg a környezetükkel. „Nem akarok egy különc lenni, aki idejött, egy nyaksálas művész. Sok lemaradásom van, mert tömbházban nőttem fel, de próbálok közmunkákon, kalákákban részt venni, hogy érezzem, ide tartozó ember vagyok. Elmentem pityókát szedni, cserepet cserélni, tehát mi is részt szeretnénk venni a falu életében. Számomra ez egy öröm, mert ez éltet engem, és abból jönnek az ihletek, az alkotások. Abból ahogy az itt élő emberek élnek. Mindenkinek megvan a maga érdekessége, ez engem életre hív alkotóként. Temesváron is lehet élni, és nem vetem meg azt, aki a nagyvárost szereti, de a mi döntésünk az volt, hogy hazajöjjünk. Most ez az álom valóra vált, kiderül a hogyantovább. Élni kell benne, a mindennapi küzdelmeket meg kell vívni.  Én is szeretném, hogy legyen ebből a csűrből egy gyönyörű műterem, ahol kiállításokat, koncerteket lehet szervezni, táborokat, mert rengeteg művészbarátunk van. De ha ennek csak a töredéke valósul is meg, az már nagyon jó” – összegzett.
Péter Beáta
Székelyhon.ro

Selyem Zsuzsa: a kudarcokról nyíltan kell beszélni
A szerző legújabb kötetében állati szereplők mondják el azt, amit a kitelepített nagyapja nem mert.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) kortárs irodalmi sorozata keretében csütörtök este Selyem Zsuzsa íróval, egyetemi oktatóval a kolozsvári Bulgakov kávéházban állhattunk meg egy szóra. A meghívottat László Noémi kérdezte többek között az írói és pedagógiai hivatásról és felelősségről, a magyar közbeszéd fontos és/vagy tabuként kezelt témáiról, és nem utolsó sorban a tavaly ősszel megjelent Moszkvában esik. Egy kitelepítés története című kötetéről.
Van-e felelőssége az írónak abban, hogy hol él? – hangzott el a bemelegítő kérdés. A Marosvásárhelyen született, de Kolozsváron élő és alkotó szerző úgy vélekedett, elsősorban tanárként érzi ezt fontosnak, mivel szöveget bárhol lehet írni.
A 9 kiló című kötetét a stuttgarti Schloss Solitude akadémián, míg a Moszkvában esiket egy svájci kisváros klastromjában írta. Utóbbiról megtudhattuk, természetközelsége és klímája folytán inspiratív környezetet biztosított számára az írásra, akárcsak a Schloss Solitude, mely olyan művészeti laboratórium, ahol különböző ágazatokban alkotó művészek tevékenykednek, és  akár éjszaka is akad olyan alkotótárs, akivel egy sör mellett lehet eszmét cserélni. Itthon, az óratartás miatt nem lett volna lehetősége a két kísérleti regényének megírására, árulta el Selyem Zsuzsa.
Életében két hangsúlyos hivatás van: az írás és a tanítás.
Mint mondta, megtett mindent annak érdekében, hogy ezek ne szerepek legyenek, így bármennyire is szeretett matematikát tanítani, lemondott róla. Az iskolákban rossz a matek megítélése, több az előítélet a tantárggyal kapcsolatban, mint a szőke nőkkel szemben, jegyezte meg a szerző. Az önazonosság fontos számára, ezért váltott. Tanárként a demokratikus pedagógia híve, mivel úgy gondolja, csak párbeszéddel lehet tanítani, és ehhez minden hierarchiát meg kell szüntetni. „Ebben a folyamatban ugyanannyit tanulsz, mint amennyit tanítasz” – fogalmazott.
Tévhit az, hogy a matematikát csak bemagolva lehet megérteni, bár aki nem tanulja meg a szorzótáblát, annak kicsit több időbe telik levezetni, hogy mennyi 6x8. Egy másik tévhit, hogy a matek egyetemen számokkal foglalkoznak, pedig ott több a betű és a levezetés.
A matek alapvetően gondolatmenetekkel dolgozik, ahogyan ideális esetben a bölcsészet is.
Egy három oldalas, új felfedezést eredményező matematikai levezetéshez és egy irodalmi alkotás megírásához is faktuális tárgyismeretre van szükség, de ez is attól függ, hogy az irodalom mely területéről van szó. Elmondta: éppen emiatt a sűrítettség miatt szereti a verseket, annak ellenére, hogy nem az ő műfaja.
A verselés szerinte azért izgalmas, mert általa egy addig nem érzett, meg nem fogalmazott emóció kap egy nyelvet, melyben körbejárható. Ez foglalkoztatta, amikor egyetlen publikált versét megírta egy közeli barátja halála után.
Selyem Zsuzsa úgy vélekedett: egy művészetekkel foglalkozó tudományban nem lehet távolságtartóan oktatni. Nem pusztán racionális, hanem emocionális munkára is szükség van, és minden egyes szöveget önmagához kell mérni. „Az a jó tanítvány, aki nem idomulni próbál egy általam felmutatott értékrendhez, hanem azt ismerve egy újat tud kitalálni. A follower (követői) viszonyulásról azt gondolom, hogy árulás” – fogalmazott.
A Jelenkor kiadó gondozásában megjelent Moszkvában esik. Egy kitelepítés története című könyvről elhangzott: a szerző nagyapja, Beczásy István történetét beszéli el, egyes helyzeteket állati narrátorok szemszögéből. A cselekmény alapját maga a főhős „diktálta le” unokájának, aki háromszéki földesúr lévén a kudarcairól sohasem vett tudomást, így arról például sohasem beszélt, hogy milyen kínzásokat kellett átélnie a Szekuritáté kihallgatásain.
Selyem Zsuzsa elmondta, amiatt nem tekinthető a kötet emlékiratnak, mert töredékes.
„Nagyon sok adat csak dokufikciós formában volt számomra elérhető. Volt három adatom, és a közötte levő emocionális viszonyulásokat és történéseket nekem kellett kitalálnom.” A vallatások ideje alatti kínzásokra azután következtetett, hogy utánanézett a korabeli kínzási technikáknak, mivel nagyapja koponyáján volt két szemmel látható görbület.
A könyvből felolvasott részletből is kiderülhetett a hallgatóság számára, a súlyos témából adódó feszültséget az állati narráció oldja fel. Selyem Zsuzsa elmondta, az állati szempont hitelessége érdekében etológiai könyveket olvasott, hogy melyik állatra milyen érzékelés és kommunikáció jellemző. A regény állatszereplőinek tudásában nincs korlát, így egy poloska is lehet „mindentudó Coelho”.
Ahogyan Beczásy István nem beszélt a megpróbáltatásokról, úgy hallgatja el az erdélyi magyar társadalom a kényes kérdéseket, mint például az ügynökmúltat. László Noémi felvetésére, miszerint 27 év után sem dolgoztuk fel, hogyan éltek az előző generációk az elmúlt rendszerben, Selyem Zsuzsa elmondta: a kérdést nem lehet elbagatellizálni, minden elfedésnek később csak rosszabb folyománya lehet. Ráadásul a mai fiatal generációnak azt sugallja, hogy nincs morális tétje a viselkedésnek.
Találjuk meg azt a nyelvet, ahogyan az ügynökkérdésről beszélni lehet, ugyanis vagdalkozással, elkenéssel nem jutunk előrébb a kérdéssel – javasolta. Ahhoz hasonlította a helyzetet, amikor valakinek fáj a nyaka, ezért egy adott irányba nem tud nézni.
A tabutémák kapcsán szóba került a Magyarországon megalapított Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMGT) viharos ügye is. A 150 millió forintból gazdálkodó irodalmi tehetséggondozót a Kolozsvárról elszármazott Orbán János Dénes – mellesleg a helyszínt is biztosító Bulgakov Irodalmi Kávézó alapítója – vezeti. Selyem Zsuzsa egykori évfolyamtársáról azt mondta, „szakad meg a szíve” látván, hogy ebbe a csúnya történetbe keveredett, és arra kényszerül, hogy a látszólagos szabadsága mellett politikusok előtt alázatoskodjon.
„Még mindig nem lenne késő kiszállni és bocsánatot kérni” – mondta Selyem Zsuzsa. A szintén nemrég alapított Független Mentorhálózatról, amiről – az alapítók szerint – tévesen feltételezik, hogy az Orbán János Dénes-féle Kft. ellenében jött létre, a meghívott úgy nyilatkozott: tagja a mentorhálózatnak, de ettől függetlenül is foglalkozott az őt megkereső fiatal tehetségekkel. A mentorhálózat létrejötte egy performatív gesztus, amivel láthatóvá válik az, amit eddig is csináltak – mondta. Az írást nem lehet tankönyvekből megtanulni, csak úgy, hogy csinálod és valaki visszajelez. Ez így volt száz évvel ezelőtt is, ezután is így lesz.
A beszélgetés végén László Noémi a Selyem Zsuzsa eddig megjelent kötetei közötti összefüggést keresve visszakanyarodott arra a kérdésre, hogy mi a közös a művek címeiben, a közönségnek is megadva a válaszadás lehetőségét. Mint kiderült, kivétel nélkül kétszavas és névelő nélküli címekről van szó, de Selyem Zsuzsa szerint ez teljesen véletlen. De azért a helyes válaszért járt a könyvjutalom.
Timi
foter.ro/cikk

Potápi: indul a külhoni magyar családi vállalkozások éve - Speciális képzések, Kárpát-medencei körút és kutatás is szerepel a külhoni magyar családi vállalkozások éve programelemei között - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az idei tematikus esztendő nyitórendezvényén pénteken, Balatonalmádiban. A tanácskozáson közel kétszáz külhoni magyar vállalkozó vesz részt a Kárpát-medence régióiból.
2012-ben indultak el a tematikus évek, először az óvodák, majd a kisiskolák, és a külhoni magyar felsősök éve következett. 2015 a külhoni magyar szakképzés, a tavalyi év a külhoni magyar fiatal vállalkozók köré szerveződtek a programok.
Az államtitkár felidézte, hogy az idei tematikus évről a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén döntöttek az államtitkárság javaslatára, és lebonyolítására 1 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez eddig a legnagyobb forrás, és azt szeretnék, ha a gazdaságfejlesztésnek a motorjai lennének a külhoni magyar vállalkozások - jelezte.
Célcsoportok azok a családok, ahol két vagy több generáció dolgozik, a korábbi generáció alapította és a következő folytatja a munkát, illetve az adott generáció több tagja - házastársak, testvérek - dolgoznak a vállalkozásban - mondta.
A tervezett programelemek között említette tavasszal és ősszel Kárpát-medencei körút szervezését. Tavasszal többgenerációs családi vállalkozásokkal és külhoni magyar családi vállalkozókkal találkoznak, családi vállalkozói tréninget tartanak, ősszel ágazat-specifikus és vállalkozásfejlesztési tréningek lesznek.
A tervezett programelemek között szerepel még egy kutatás is, amely fókuszcsoportos vizsgálatot, statisztikai adatelemzéseket is magában foglal.
A külhoni magyar családi vállalkozók és a fiatal vállalkozók számára emellett nyári képzést is szeretnének tartani.
Közölte: a külhoni magyar családi vállalkozások számára a keretösszeg 600 millió forint, a külhoni magyar fiatal vállalkozók számára 230 millió forint lesz.
A nemzetpolitikai államtitkár kitért arra is, hogy a 2016-os külhoni fiatal magyar vállalkozók éve program pályázati keretösszege 525 millió forint volt, amit a nagy érdeklődésre tekintettel 600 millió forintra emeltek.
Ismertetése szerint régiónként a jelentkezők mintegy 10-12 százaléka nyert, 23 mezőgazdasági vállalkozás - ebből 16 kezdő -, és 94 nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás, amiből 22 kezdő vállalkozás.
A pályázatok többsége a növénytermesztés, a szolgáltatóipar, a turizmus-vendéglátás, az építészet, a feldolgozóipar és az egészségügy területéről érkezett.
A program elszámolási határideje március 30-a - jelezte Potápi Árpád János.
A nemzetpolitikai államtitkár kitért arra is: 2010-ben az egész magyar politikai rendszer jelentősen átalakult, több volt mint egy kormányváltás, annál sokkal jelentősebben újult meg minden Magyarországon.
Kifejtette: olyan nemzetpolitikai intézkedéseket hoztak, amelyek gyökeresen megváltoztatták az addigi nemzetpolitikát. 2014 után a gazdaság felé mozdultak el, annak jegyében, hogy segítsék a szülőföldön való boldogulást. Rámutatott: ezt gazdaságpolitikai eszközökkel tudják erősíteni. A támogatáspolitikának nemcsak az oktatás, az egészségügy és a szociális terület felé kell irányulnia, hanem a gazdaságpolitikában is részt kell vállalnia a magyar kormánynak - érvelt.
Az a cél, hogy a magyar vállalkozások és az intézményrendszer megerősödjön a Kárpát-medencében és minél több magyar gyermek szülessen - összegzett Potápi Árpád János, aki szerint ha nem a magyar fiatalokra építenek, nem lehet nemzetpolitikáról és magyar jövőről beszélni.
Beszámolt arról is, hogy tavaly 28 milliárdot terveztek a költségvetésben a területre, amely év végére 73 milliárdra nőtt.
A rendezvényen részt vevő családi vállalkozások tagjai kerekasztal-beszélgetésen osztották meg tapasztalataikat. A felszólalók egyebek mellett a család összetartó erejét hangsúlyozták, amely a vállalkozásukat is segíti. A vállalkozások közül többnél már a második-harmadik generáció kapcsolódik be a munkába.
(MTI)

Kelemen Hunor szerint szakítópróba lesz a nyelv- és szimbólumhasználat rendezése
Kelemen Hunor szerint a nyelv- és szimbólumhasználat problémájának rendezése szakítópróbája lesz az RMDSZ és a baloldali kormánykoalíció parlamenti együttműködésének. Az RMDSZ elnökét a Maszol.ro portál idézte egy csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtóbeszélgetésről szóló beszámolójában. Az elnök úgy vélte, valójában most kezdődik az RMDSZ és a kormánykoalíció törvényhozási együttműködése, hiszen a kormány eddig a költségvetés elfogadásával volt elfoglalva. Hozzátette a kormánypártok elfogadták a szövetség néhány a költségvetésre vonatkozó javaslatát.
Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ jelenleg néhány törvénymódosítási tervezeten dolgozik, amelyekkel a nyelv- és szimbólumhasználat problémáját szeretnék rendezni. Megjegyezte: törvénybe akarják foglalni, hogy a kisebbségi nyelvek és szimbólumok használata kötelező azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, és azt is, hogy lehetséges azokon a településeken, ahol a küszöbérték alatt van a kisebbség aránya. Törvénybe foglalnák ugyanakkor azt is, hogy a kormánynak alárendelt helyi intézményekben és a prefektusi hivatalokban is érvényesíteni kell a többnyelvűséget, és biztosítani kell a lehetőséget a többnyelvű formanyomtatványok használatára.
Kelemen Hunor elmondta: március végéig elkészítik ezt a törvénytervezetet, és ennek elfogadása lesz a szakítópróbája a kormánnyal való együttműködésnek. Emellett a tavaszi parlamenti ülésszakban a fejlesztések területén lesznek az RMDSZ-nek javaslatai.
Újságírói kérdésre, hogy mi történik ha a kormánykoalíció nem tartja be az együttműködésre vonatkozó ígéreteit, Kelemen Hunor azt válaszolta: mindig van B terv, de amíg az A terv működik, erre összpontosítanak.
MTI

Erdély.ma