Bekeményítettek a Klaus Johannist miniszterelnöki tisztségre javasoló ellenzéki pártok, amelyek rendkívüli parlamenti ülést hívtak össze. Basescu az elmúlt napokban kifejtette, hogy a pártok nem alakíthatnak ki hirtelen parlamenti többséget, hanem csak a törvényhozói testületben megejtett szavazás szentesíthet ilyen új többséget. /B. T. : Szaván kívánják fogni az ellenzéki pártok Basescut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Románia és Moldova aláírta a kishatárforgalmi egyezményt, amely lehetővé teszi, hogy a két ország közös határszakasza mentén 50 kilométeres sávban élő moldovaiak vízum nélkül lépjenek be Romániába. Az egyezmény korábban vita tárgyát képezte a két ország között. /Határforgalmi egyezmény Románia és Moldova között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Háromszázezer aláírást tartalmazó iratcsomóval erősítette meg október 20-án indulási szándékát a november 22-i választáson Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje, a Központi Választási Irodánál (BEC) iktatta jelöltségét. Kelemen szerint ha a következő öt-hat esztendőben nem valósul meg egy államreform, Románia egy leszakadó, periférikus országa lesz az Uniónak. Elmondta, az alkotmányon módosítani kell, mert Románia csak papíron nemzetállam, az alkotmányban el kell ismerni a nemzeti közösségeket, mint államot alkotó tényezőket. A Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásban fogalmazta meg azokat az elvárásokat, amelyeket Kelemen Hunornak teljesítenie kell ahhoz, hogy számíthasson a szervezet támogatására. Zászlajára kellene tűznie az őshonos nemzeti közösségek államalkotó minőségét elismerő, átfogó alkotmányos reform kérdését, a széles körű személyi elvű autonómia kivívását, a felekezeti oktatás jogállásának rendezését, az államilag támogatott magyar egyetemi oktatás helyreállítását és a székelyföldi önálló fejlesztési régió létrehozását. /Fleischer Hilda: Kelemen Hunor iktatta indulását. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Kelemen Hunor RMDSZ-es elnökjelölt kettős kampánynyitójának második állomásán is az amerikai típusú show-elemek domináltak. Október 19-én a nagyváradi sportcsarnokban több mint hatezren követhették figyelemmel az óriáskivetítőn azt a rövid portréfilmet, amelyben, tanárai, barátai nyilatkoztak az RMDSZ elnökjelöltjéről. A résztvevő fiatalokat elsősorban a Republic-koncert vonzotta a sportcsarnokba, mégis vastapssal jutalmazták a buzdító beszédek mindegyikét. /(Totka László): Saját „hajóskapitánya” lesz az RMDSZ-nek is. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Kelemen Hunor elmondta: természetes volt, hogy Csíkszereda után Nagyváradot választották a kampánynyitó helyszínéül, hiszen „ Székelyföld és a Partium a két hídfő, amely összeköt mindannyiunkat. ” Beszédében a változás szükségességét hangsúlyozta. /Nagy Orsolya: Székelyföld és a Partium: az összetartó hídfők. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

Ha az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elvárásai kellő hangsúllyal megjelennek az RMDSZ államfőjelöltjének programjában, és közéleti megszólalásai során azokat meggyőzően képviseli, akkor az EMNT tagjai és támogatói „jó szívvel adhatják rá szavazatukat a romániai elnökválasztás első fordulójában” – derül ki az EMNT államelnök-választás tárgyában kiadott állásfoglalásából. /EMNT-s támogatás Kelemen Hunornak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

A lap vezércikkben állt ki Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnök jelöltje mellett, elítélve Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét, aki arra hívott fel, hogy az államelnök-választáson érvénytelen szavazatot adjon le. /Székedi Ferenc: Közakarat. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

Klaus Johannis kormányfőnek való jelölése „rendkívül veszélyes és káros lépést” jelenthet a kisebbségek számára abban az esetben, ha annak kormányprogramjában nem szerepel minden romániai kisebbség kollektív jogainak biztosítása, vélte Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Az MPP elnöke szerint amennyiben az RMDSZ eme feltételek hiányában beleegyezik Iohannis kormányfői tisztségbe való kinevezésébe, az RMDSZ viselkedése „komolytalannak” minősül. /Szász: veszélyes és káros Johannis jelölése. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

Negyvenkét alapító tagot számlál az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács napokban megalakult udvarhelyszéki szervezete. Az első széki szervezet október 19-i alakuló üléséről Nagy Pál elnök és László János, a székelyföldi régió megbízott elnöke számolt be. Az ülésen megválasztották a héttagú elnökséget. Az elnöki tisztet Nagy Pál, Tőkés László EP-képviselő udvarhelyi irodavezetője, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója tölti be. /Lázár Emese: Nagy Pált választották az udvarhelyszéki EMNT élére. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

Tőkés László európai parlamenti képviselő felszólalásában hangsúlyozta, a vallási tolerancia jegyében minden vallási kizárólagosságot vissza kell utasítani. Elhangzott két szlovák képviselő botrányos megnyilatkozása. Vladimir Manka posztkommunista képviselő (SMER) azt állította, hogy Szlovákia hónapok óta egy „brutális, diszkriminatív magyar nacionalista kampány célpontja”. Szergej Kozlík liberális képviselő szerint pedig „a magyar képviselők provokálni akarják Szlovákiát”, és a „provokációk” sorába tartozik Sólyom László államfő augusztusi látogatása, melyet a szlovák hatóságok végül is meghiúsítottak. Mindkét szlovák képviselő támadást intézett Orbán Viktor ellen, és Magyarország újraegyesítésének szándékával vádolták meg az ún. „magyar nacionalistákat”. Mészáros Alajos felvidéki magyar képviselő bírálta, a németeket és a magyarokat „kollektív bűnösséggel” megbélyegző Benes-dekrétumokat. /Tőkés a vallási fanatizmus üldözötteinek védelmében. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

Romániának 25 ezer euró kártérítést kell fizetnie Aurel Agache őrnagy családjának – döntött a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság (CEDO). Mint ismeretes, az 53 éves Aurel Agachét 1989 decemberében Kézdivásárhelyen meglincselte a Ceausescu-rendszer ellen tüntető tömeg. Az európai taláros testület ítéletét azzal magyarázza, hogy a romániai igazságszolgáltatás nem járt el megfelelő gyorsassággal és alapossággal az őrnagy ügyének kivizsgálásában, amely mintegy tizenkét évig húzódott el. A család kérésére végzett nyomozás során hat férfit azonosítottak azok közül, akik állítólag részt vettek az őrnagy meglincselésében. A Legfelső Bíróság 2001-ben háromtól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélt öt kézdivásárhelyi személyt, akik közül egyet Ion Iliescu volt államfő 2002-ben kegyelemben részesített. /Strasbourgi döntés Agache-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Nagyon valószínű, hogy az Országgyűlés hamarosan módosítja a magyar állampolgársági törvényt, és lehetővé teszi, hogy a Kárpát-medence magyar népcsoportjai szülőföldjükön maradva igényeljék a magyar okmányokat. A lépést korábban ellenző pártoknál: a Magyar Szocialista Pártnál és a Szabad Demokraták Szövetségénél is vezetőcsere történt, mindkét pártban mellékvágányra kerültek az ellenzők emblematikus figurái, az újak pedig érzik, hogy beszűkült a mozgásterük, és csak késleltetni tudnák az állampolgárság kiterjesztését. A 2004. december 5-én tartott népszavazás óta azonban jelentősen megváltozott a kép. Akkor még valamennyi erdélyi magyar úgy érezhette, érdeke fűződik a magyar állampolgárság megszerzéséhez. Ha 2004-ben nyitott volna Magyarország, azt az érzést generálta volna a szomszédos országokban, hogy jó dolog magyarnak lenni. A magyar állampolgárság azóta sokat veszített a vonzerejéből. Már csak a Vajdaságban, esetleg Kárpátalján köthet érdekeket a magyar érzelmekhez. Elszaladt az a pillanat, amikor az állampolgárság kiterjesztése a legnagyobb hasznot hozta volna a nemzetépítésben, de tán most sem késő megteremteni a köteléket. A szlovák példa ugyanis azt mutatja, az Európai Unión belül is rosszabbodhat a magyar közösségek helyzete. /Gazda Árpád: Az állampolgárság ideje. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

Meg akarja őrizni kormányra jutása esetén a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke, nyilatkozta a pozsonyi Új Szó napilap október 20-i számának. A Fidesz elnöke szerint „a Gyurcsány–Bajnai korszak szétverte a magyar nemzetpolitikát”. Eközben a magyar Országgyűlés létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amelyet „mindenképpen meg kívánunk őrizni” – jelentette ki. A pénzügyi válságról szólva elmondta, hogy az különösen súlyosan érintette a magyar–szlovák határ mindkét oldalán élő magyarokat, ezért „olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek nyomán a határokon átnyúló európai együttműködés keretében végre meg tud indulni a gazdasági növekedés, és új munkahelyek jönnek majd létre. Ehhez hidakat, utakat kell építeni, vállalkozókat kell támogatni”. Fontosnak nevezte a Kárpát-medencei magyar nyelvoktatás ügyének átgondolását, mivel „világossá kell tennünk, kinek mi a dolga abban, hogy a különböző államok magyar anyanyelvű polgárai az óvodától az egyetemig magyarul tanulhassanak”. Ugyancsak átgondolásra érdemesnek nevezte a határon túli magyar közösségek anyagi támogatásának rendszerét. A szlovák–magyar viszony kapcsán elmondta, hogy „az autonómia fontos európai érték, amely nem tűri kettős mérce alkalmazását: ami jár egy katalánnak Spanyolországban vagy egy svédnek Finnországban, az jár a felvidéki, délvidéki, erdélyi magyaroknak is”. /Orbán Viktor: kell a KMKF. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

Idén ünnepli százötven éves fennállását az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Erdély „tudományos akadémiája” 1859 októberében jött Mikó Imre, „Erdélyország Széchenyijének” javaslatára. Október 14-én rendezett az MTA díszfogadását az EME tiszteletére. Görömbei András akadémikus és Pálinkás József, az MTA elnöke beszéde felidézte a mikói szellemiséget, az összefogást, a tudomány szolgálatát, a közösségformálást. Az erdélyi küldöttség vezetője, az EME elnöke, Egyed Ákos akadémikus átvette a Pro Cultura Hungarica díjat. Nem sok intézmény tett annyit a magyar tudományért, kultúráért, mint az EME, méltán nyerte el tehát a Pro Cultura Hungarica kitüntetést. /EME – az identitásőrzés százötven éve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Októberben két forradalom és szabadságharc dicsősége és hősei mellett a civil áldozatokra is emlékezni kell. Azokra a névtelenekre, akik népirtás áldozatai lettek Erdélyben, annyi bűnük volt, hogy magyarok voltak. Az ismeretek hiányosságai miatt meg a békesség kedvéért, a magyarok nem teszik szóvá a történteket. A román politika pedig minden alkalmat kihasznál a magyarellenességre. Emlékezni kell 1848–49-re. 1848. október 19-én kezdődött a vérengzés Kisenyeden (140 magyar áldozat), pár nappal később Székelykocsárdot (60) pusztította el egy román felkelő csapat, Gerendkeresztúron 200 magyart gyilkoltak meg. Zalatnát felgyújtották, a menekülő lakosságot (700) Ompolygyepű határában lemészárolták. Október 23-án Boroskrakkón és a környező településeken a lemészároltak száma 200 fő. Október 28-ról 29-re virradó éjszaka Borosbenedek 400, október 29-én Magyarigen 200 magyar lakosát ölték meg. Borosbocsárdon megközelítőleg 40, Marosújváron a környékről 90 magyar nemest toboroztak össze, akiket legyilkoltak, és holttesteiket a Marosba dobták. Felvincet a személyesen Avram Iancu vezette sereg dúlta fel, itt 30 magyart öltek meg, az elmenekült lakosságból további 170 halt éhen vagy fagyott meg a téli hidegben. A leginkább elhíresült pusztítás 1849. január 8-ról 9-re virradó éjjel történt. Ezen az éjjelen Axente Sever és Prodan Simion ortodox pópák vezetésével felkelők rohanták meg Nagyenyedet, megközelítőleg 1000 embert mészároltak le, a híres kollégiumot pedig elpusztították. Torockó csak azért menekült meg, mert akadt egy Zsakó, aki ki tudott egyezni a román lázadókkal. Több mint 3100 magyar áldozat eddig. Ez a szám még gyarapodott. Májusban Verespatak és Abrudbánya magyar lakossága esett Avram Iancu és társai áldozatául. A mészárlások következtében Dél-Erdély etnikai összetétele nagymértékben megváltozott. A mészárlások elkövetői nem kaptak büntetést, nyugodt körülmények között élhették le hátralevő életüket, sőt később településeket neveztek el róluk, szobrokat emeltek nekik, többek között Nagyenyed városában is. A lemészárolt magyarok emlékére Nagyenyeden mindössze egy táblát helyeztek el, amelyre felvésték a pogrom dátumát. Az egyetlen igazi emlékmű Ompolygyepű és Zalatna között található, egy 10 méter magas obeliszk PAX felirattal, mely az itt kivégzett zalatnai polgároknak állít emléket. Avram Iancu mellett Ion Buteanu, Petru Dobra, Ioan Axente Sever, Prodan Simion vezették a felkelőket. A román történetírás forradalmároknak nevezi őket. /Kuti Márta: Erdély gyásznapjai. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti RMDSZ-képviselő szeptember végén kérte a Kossuth utca perének áthelyezését, amelyet eddig a Marosvásárhelyi Táblabíróság tárgyalt. Az ügyvéd a Vatra Romaneasca, a Nagy-Románia Párt és az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület felperesekkel szemben képviseli a marosvásárhelyi tanácsot, amely a névadásról döntött. Kerekes Károly az áthelyezést részrehajlás magalapozott gyanújára hivatkozva kérte. A tárgyalásnak október 1-jén, a Marosvásárhelyi Táblabíróságon kellett volna lezajlania, de két nappal korábban például a Prima Televízió meghívta beszélgető-műsorába az ellenfelet képviselő ügyvédet, aki egy órán át gyalázta Kossuth Lajost. /Antalfi Imola: Egyetlen tárgyalás maradt hátra Craiován folytatódik a Kossuth utca pere. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium egybeolvasztását szorgalmazza a két iskola közös épületét birtokló unitárius egyház, miután az állami tanintézmény utolsó lehetősége is szertefoszlani látszik a kiköltözésre. A brassaisok szeptemberben még úgy vágtak neki ennek a tanévnek, hogy az egyházzal kötött bérleti szerződés 2011-es lejárta előtt sikerül új ingatlanba költözniük. A „válást” mindkét fél akarta, mert a János Zsigmond Unitárius Kollégium teremigénye a növekvő diáklétszám miatt évről-évre gondot okozott. Kósa Mária, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatónője nem tartja megoldásnak a két tanintézmény unitáriusok által szorgalmazott egybeolvadását. A Brassai tanári karának egy része már hajlik a két intézmény egybeolvasztására. /Sipos M. Zoltán: Bekebelezi a Brassait az unitárius egyház? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

Október 22–25-e között Csíkszeredában rendezik meg a Magyar őstörténet és kereszténység című, nemzetközi konferenciát, amelynek fő célja a magyarság és kereszténység elválaszthatatlan gyökérhálózatának megrajzolása. Szervezők: dr. Marácz László – Amszterdami Egyetem, Hollandia – egyetemi tanár, nyelvész (a konferencia elnöke); Veress Dávid, az RMDSZ csíkszeredai szervezetének alelnöke és Csapai Árpád Szilárd katolikus lelkész. /Magyar őstörténet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

A hét végén szervezik meg Marosvásárhelyen a II. Rákóczi Ferenc Családi Kör találkozóját, amelyre az eddigi magyarságismereti táborok résztvevőit várják az egész Kárpát-medencéből. A mozgótábor eddigi 16 programjában több mint 700 erdélyi fiatal vett részt. Néhány éve felmerült a kapcsolattartás új formája, a helyi találkozók ötlete. Tavaly Csíkszeredában gyűltek össze a rákóczisok. A személyes kapcsolattartáson túl, a találkozó célja a továbbképzés, amelyre Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból is várnak résztvevőket. Az idei szeminárium témája: 1956 üzenete: a fiatalok felelősségteljes szerepvállalása a XXI. század Európájában. /Mezey Sarolta: Rákóczi-találkozó Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

XVI. Benedek pápa jóváhagyta Meszlényi Zoltán vértanú püspök boldoggá avatását. E kiemelkedő eseményre október 31-én kerül sor az esztergomi bazilikában. Meszlényi Zoltán 1892. január 2-án született Hatvanban. Rómába küldték teológiát tanulni, 1915-ben szentelték pappá. Előbb a prímási palotában dolgozott, 1931-ben a főkáptalan tagja lett, majd annak helynöke. XI. Pius pápa 1937-ben kinevezte címzetes püspöknek, a hercegprímás, esztergomi érsek segédpüspöke lett. A kommunista állambiztonsági szervek 1948. december 26-án Mindszenty József bíboros-hercegprímást letartóztatták, s koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynököt, Drahos Jánost pedig megölték. Meszlényi Zoltán lett az esztergomi érseki helynök. Székfoglalójában tett ígérete így hangzott: „Krisztus hű pásztoraként a hitet és Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!” Meszlényi Zoltánt 1950. június 29-én hurcolták el az állambiztonság pribékjei. A hírhedt kistarcsai internálótáborba vitték, ahol elkülönítve őrizték és rendszeresen kínozták. Az ütlegelések, a tortúrák és a végkimerülés következtében 1951. március 4-én meghalt. /Fodor György: Újabb magyar a boldogok sorában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Az ezeréves gyulafehérvári főegyházmegye érseki székesegyházának immár 132 éves orgonáját felújították, a munkával szeptemberre készültek el. A protestánsok által használt székesegyházban nem volt orgona, miután újból a katolikusok tulajdonába került a templom, akkor készült el az új orgona. 1849-ben a várat ostromló honvédség egyik lövedéke lángba borította a templomtornyot és tetejét. A tűz megkárosította az orgonát is. A károkat Haynald Lajos püspök állította helyre 1853–1856 között, de az orgona hasznavehetetlenné vált. Kolonics István készítette el az új orgonát, mely kiállta az idők próbáját. /(Fodor György): Felújították a gyulafehérvári székesegyház orgonáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Még sohasem voltak ennyien a kajántói római katolikus plébániatemplomban, ahol vasárnapokon alig gyűlt össze a negyvennyolc kajántói hívő, aki ehhez a felekezethez tartozik. Október 18-án sokan eljöttek ebbe a 13. században épült gyönyörű Árpád kori templomba. Felavatták az új orgonát. A régi Csintalan Gyula kolozsvári orgonaépítő mester műve, 1892-ben készült, de már régen elhallgatott. A régi hangszert Albert József, ugyancsak kolozsvári orgonaépítő mester újította fel. A felújított orgonán Jakabffy Tamás tartott bemutatót orgonára írt klasszikus darabokból. A közeljövőben 37, gyermekekkel megáldott római katolikus család építtet házat az ősi templom közelében. /Gyimesi Éva: Bemutatkozott az orgona. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Székelyföldi koncertturnén tiszteleg az 1956-os forradalom emléke előtt az Ismerős Arcok zenekar. A turné jótékonysági célt szolgál: a koncertek nyereségét a bikfalvi templom felújítására ajánlja fel a szervező Erdélyi Magyar Ifjak Egyesület. /Farcádi Botond: Jótékonysági koncert az ‘56-os forradalom emlékére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

Október 19-én Németh Júlia műkritikus nyitotta meg a magyar festészet napja alkalmából Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh Farkas utcai galériájában Gally A. Katalin festőművész kiállítását. /Köllő Katalin: Rejtett szépségekben bővelkedő festői univerzum. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ Október 19-én megnyílt Kolozsváron az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete által szervezett Szín-világ című tárlat, ahol tizenöt képzőművész alkotásai sorakoztak. Székely Géza rajztanár-képzőművész, a tárlat szervezője szerint színvonalas anyagot sikerült összegyűjteniük. /Ferencz Zsolt: Művészpedagógusok kiállítása az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Első ízben szervezett kiállítást Nagykárolyban a Szatmári Alkotóházi Képzőművészek Egyesülete. Gergely Csaba festőművész, az egyesület elnöke megnyitóbeszédében elmondta: az általa irányított szervezet 1977-ben alakult, és kezdetben 7 tagja volt csupán. Mára már 50 képzőművész csatlakozott az egyesülethez. Az egyesület már megalakulásától kezdve számos seregszemlén részt vett, hivatalosan 2008 elején jegyeztették be. A nagykárolyi közönség egyébként gazdag válogatást: portrét, tájképet, csendéletet, kompozíciós műveket és szobrokat, valamint domborműveket is láthat. /Végh Balázs: Nagykárolyban mutatkoztak be a szatmárnémeti képzőművészek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

Újabb öt Szatmár megyei településről szóló kiadványt jelentetett meg a Szatmár Megyei Múzeum a nyíregyházai Jósa András Múzeummal készített közös Phare projekt keretében. A sorozatban már előzőleg megjelent a magyarországi Csenger, illetve Hadad, Megyes, Szopor, Szilágypér és Kányaháza történelmi múltjának áttekintését tartalmazó kiadvány. Most újabb öt településről szóló kiadvány készült el, mégpedig Börvely, Ecsed, Csanálos, Érkávás és Kaplony történelmi és kulturális kalauza. A háromnyelvű, színes, kiadványokban régészeti, néprajzi, történelmi értékek mellett, ezen települések turisztikai vonatkozású értékei is fellelhetők. /Újabb öt kiadvány. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 21./

A kortárs magyar erdélyi irodalom két ismert alkotóját látta vendégül az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete. A Szőcs Géza – Farkas Wellmann Endre Amikor fordul az ezred című könyv szerzőpárosa beszélgetett egymással, a kötetet dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke méltatta. Farkas Wellmann Endre is marosvásárhelyi születésű. Kolozsváron végezte tanulmányait, majd Székelyudvarhelyre telepedett, jelenleg Gyergyóalfaluban tanár. A Magyarországon megjelent Amikor fordul az ezred beszélgetőkönyv, dokumentumgyűjtemény. Szőcs Géza kifejtette: a hatalom a felszámolásunkra törekedik. Csak már nincsenek nyílt eszközei. A megfigyelési dossziéja tizenkilencezer oldalt tesz ki. Hatalmas energiát fordított az állam az ő megrágalmazására. Iulian Vlad, a titkosszolgálat rendszer felelőse írta alá, hogy tovább kell folytatni Szőcs Géza kompromittálását mind itthon, mind a külföldi magyarság körében. És 1989 után is működött ez a dezinformációs szolgálat. A szolgálat a mai napig aktív. /Nagy Botond: Emlékek a fal mögül. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

Az 1990-es években gyakori vendége volt az akkori Jelen szerkesztőségének a most 99 éves Kövér Gábor, szinte minden aradi eseményhez volt valami bíráló, javító célzatú megjegyzése. Elámultak nagy tudásán, sokoldalúságán. Október 19-én Aradon, a Tulipán könyvesboltban bemutatták Kövér Gábor Egy lefuserált évszázad – Ideológiák pokolsáros útvesztői /Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 2009/ című könyvét. Ez már a második könyve. A bemutatón Ujj János méltatásában elmondta, hogy Kövér Gábort a sors az érdeklődésen, a kíváncsiságon, az ebből fakadó olvasottságon kívül megáldotta íráskészséggel is, így mondanivalóját olvasmányosan tudta papírra vetni. A könyvében olvasható írások egy politológus, geopolitikus, történész, katonatörténész kvalitásait tükrözik. Ez a kiváló ember sok minden lehet, csak sarlatán nem. /Kiss Károly: Vátesz vagy sarlatán? = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21.

Október 21-én megszavazta a törvényhozás az új parlamenti többséget szentesítő nyilatkozatot, amelynek értelmében a három ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ, illetve a nemzeti kisebbségek frakciója Klaus Johannist, Nagyszeben polgármesterét támogatja a miniszterelnöki tisztség elnyerésében. A dokumentumnak nincs jogi értéke. A parlament ugyanakkor 233–133 arányban visszautasította az államfő ama kérését, hogy az elnökválasztással egyidőben népszavazásra is sor kerüljön a legtöbb 300 tagú egykamarás törvényhozásról. /Parlamenti nyilatkozat Johannis támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Október 21-én benyújtotta jelölési iratcsomóját a Központi Választási Irodának a november 22-i választásokon szembenálló két ellenfél: Traian Basescu jelenlegi elnök és Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Geoana benyújtotta az őt támogató hárommillió aláírás jegyzékét is. /Basescu és Geoana benyújtották jelölésüket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Traian Basescu államelnök megismételte, hogy a parlamenti képviselők számának csökkentése érdekében kiírandó népszavazást meg fogják szervezni, rámutatva, a jelenlegi ideiglenes kormány kiadhat kormányhatározatokat. Hozzátette, „a parlamenti többség minden ellenkezése ellenére, biztosan lesz referendum”. A parlamenti képviselők az október 20-án tartott plénumon nem hagyták jóvá a Traian Basescu államelnöknek levélben továbbított kérését, hogy népszavazást írjon ki az államelnöki választások napján. /Basescu: lesz referendum. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

A romániai magyarok közül sokan felteszik a kérdést: minek nekünk önálló elnökjelölt, miért nem segítünk inkább mást? Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje elmondta, a saját jelölt fontossága ellenben abban is rejlik, hogy minden teljesítmény – így a politikai is – erősíti a közösségi tudatot és hitet. Az október 21-én szervezett értelmiségi találkozó vendégeként Kelemen Hunor azokról a kérdésekről beszélt, amelyekről szerinte folyamatosan vitát kell folytatni, a médiában is. Ilyen például annak az elismertetése, hogy Románia több nemzetiségű állam, ami egyúttal a kisebbségeknek, mint értéknek az elismerését is jelentené. /Értelmiségiekkel találkozott Kelemen Hunor államfőjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./