Hatvan évvel ezelőtt, 1949. március 2-áról 3-ára virradó éjszaka hurcolták kényszerlakhelyekre a kastélyaikból, udvarházaikból kizsuppolt erdélyi nemesi családokat. A „kiűzetési” akció időzítése szigorúan titkos és egységes volt. Nagyon sokukat Dobrudzsába, a Duna-deltába deportálták, a szerencsésebbek Marosvásárhelyre vagy Sepsiszentgyörgyre kerültek. Különösképpen azokkal volt „kegyes” a hatalom, akik a nyugati határ mentén éltek. A kijelölt településeken a rendőrség a személyazonossági igazolványba pecsételte a hírhedt D. O. jelzést, ami a kényszerlakhely (domiciliu obligatoriu) román nyelvű rövidítése volt. A megbélyegzetteknek nem volt szabad elhagyniuk a város területét, és – végzettségüktől függetlenül – csak alsóbb rendű fizikai munkákra alkalmazták őket. A nemesi családokból származó fiatalokat jó évtizedig nem vették fel sem gimnáziumokba, sem egyetemekre, sőt az is előfordult, hogy a korábban bejutottakat egyik napról a másikra kirúgták. A kitelepítetteknek többnyire dohos pincék, mosókonyhák, padlászugok vagy vályogkunyhók jutottak lakásként. A legiszonyatosabb körülmények azokra vártak, akiket Dobrudzsába száműztek kényszermunkára. Tófalvi Zoltán publicista és történész az írástudók szerepvállalását kifogásolja a hatvan évvel ezelőtti események kapcsán. Számára érthetetlen, hogy néhány kivételtől eltekintve kevés hiteles írás, dokumentum látott napvilágot a teljes magyarságot érintő tragédiáról. Pozitív példaként Beczásy Istvánt említette, akinek ‘89 után volt ereje és bátorsága papírra vetni mindazt a borzalmat, amit 1949-től errefelé megélt /Beczásy István: Bekerített élet, Literator Kiadó, Nagyvárad, 1995/. Az egykori úri családokat tömörítő Castellum Alapítvány elnöke, Haller Béla szerint bármennyire is furcsa, de a hatvan évvel ezelőtti kisemmizéseknek pozitív hordaléka is volt: a lakosság összefogása. Mint mondja, az emberek többsége rokonszenvvel viseltetett a földönfutóvá tett nemesek iránt. Tisza Kálmán kisgyermekként tanúja volt a zaklatásoknak, még a Bibliát is elvették. A koholt vádak alapján 14 évi börtönbüntetésre ítélt apja 1964 márciusában amnesztiával szabadult. Édesanyja a megfeszített munkába belebetegedett, hosszú időre munkaképtelenné vált, kórházba került. „Bátyám és én magunkra maradtunk, én pedig a csíksomlyói árvaházat is megjártam” – fűzte hozzá gróf Tisza Kálmán. /Szucher Ervin: Mészégető grófok, patkányirtó bárók. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

Egy internetes felmérés alapján Jókai Mór a legnépszerűbb magyar író az erdélyi magyar olvasók körében. Az Impulzus.ro romániai magyar hírportál által készített felmérésben 3060 személyt kérdeztek meg olvasási szokásaikról. Jókai Mórt Wass Albert követi a népszerűségi listán, a magyar költők közül József Attila és Ady Endre a legkedveltebbek. Kedvenc magyar regényükként a legtöbben Jókai Mór Az arany ember című regényét említették, de sokan kedvelik Gárdonyi Géza Egri csillagok és Wass Albert A funtineli boszorkány, valamint Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényét. A külföldi regények közül a legtöbben a Száz év magány, Elfújta a szél, A Mester és Margarita, Büszkeség és balítélet, A kis herceg, valamint Az alkimista mellett tették le voksukat. A külföldi szerzők kategóriájában a legtöbben Paul Coelhót jelölték meg kedvencükként, de Gabriel García Márquez, Jules Verne, Dosztojevszkij és Hemingway is népszerű. Kedvenc műfajként legtöbben a történelmi témájú könyveket és a szépirodalmi témájú írásokat jelölték meg, de népszerűek a kaland- és romantikus regények is. /Jókai és Wass Albert vezet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

Hauer Erich, nyugalmazott vajdahunyadi sebész-főorvost jelölték idén Hunyad megyéből az Ezüst-fenyő díjra. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartott átadási ünnepségen egészségi okokból nem lehetett jelen, az emlékplakettet és oklevelet otthonában vette át. Hauer Erich alapító tagja volt Vajdahunyadon az EMKÉ-nek, a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak (HJHT), a Corvin Savaria Társaságnak, támogatta Déván a Segesvári Miklós Pál Egylet megalakulását, a Magyar Egészségügyi Társaság munkáját, a Hunyad és Fehér megyei szervezet megszervezését is elvállalta, és támogatta a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport tanárainak kezdeményezését, hogy létrehozzák a Hauer Erich Társaságot, 2003-ban meghalt fia emlékére. Jelenleg is a társaság elnöke. A legjobb eredményt elérő diáknak pedig Hauer Erich díjat osztanak egy kis anyagi juttatás kíséretében. Létrehozták a Vajdahunyadi Magyar Házat, amihez azután építettek egy újat. Orvosi rendelőt és magyar könyvtárat is alapítottak. Hauer Erich érdeme, hogy megalapították a Christiana nővérképzőt, ezzel Vajdahunyadon magyar tannyelvű asszisztensképzés indult. 1998-ban kezdték az első tanévet. Ebben nagy szerepet vállalt dr. Schmidt Alfréd kollegája is. Később elfogytak a diákok, leállt a magyar nyelvű képzés. Addig azonban 65 magyar gyermek anyanyelvén tanulta meg a szakmáját és elhelyezkedett az egészségügyben. /Gáspár-Barra Réka: „Nem sokat unatkoztam”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

A Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra Petőfi halálának 160. évében emlékdíjat alapított és adományozott azoknak a Kárpát-medencei közösségeknek, melyek az utóbbi évtizedekben a legtöbbet tettek a költő kultuszának éltetése érdekében. A Gubcsi Lajos költő vezette Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma ez alkalommal hét díjat osztott. A díjjal követték azokat a magyarországi, felvidéki és erdélyi emlékhelyeket, melyek Petőfi életútjában meghatározó szerepet töltöttek be. Erdélyből Fehéregyháza, a költő ottani emlékét gondozó Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, valamint a költő partiumi kultuszáért – Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékének éltetéséért sokat tett – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Partiumi Alelnöksége révén Szatmár megye magyarsága részesült a kitüntetésben.A szatmáriaknak ítélt díjat március 15-én Muzsnay Árpád EMKE-alelnöknek adják át. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület az adományozók óhajának megfelelően biztosítja, hogy a Petőfi porcelánszobor /Tamás Ákos alkotása/ állandó kiállítási helye Erdődön a vár még álló bástyája egykori kápolnájában tervezett Petőfi-emlékmúzeum lesz. Annak létrehozásáig és megnyitásáig az erdődi Petőfi-Szendrey szobor mögötti református templomban helyezik el. /Díj megyénk magyarságának. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 9./

Elhunyt Roth Endre (Temesvár, 1927. szeptember 30. – Kolozsvár, 2009. március 8.) professzor. Temesváron született, Aradon nőtt fel, Kolozsvár temeti. Itt teljesedett ki életműve, itt lett egyetemi tanár. A nyolcvanon túl is folytatta tudományos tevékenységét. Tavaly Németországban szociológiai szakkonferencián tartott előadást. Nem volt szakbarbár. A szociológus Roth Endre Shakespeare-könyvet is írt. Tanulmánya született a kilencvenes években végzett erdélyi magyar szociológiai kutatásról. Darmstadtban közölték előadását a romániai romakérdésről. Öt nyelven olvasott, magyarul, románul, németül tanított. /Szilágyi Júlia: Búcsú Roth Endrétől. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./ Emlékeztető: Roth Endre szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a társadalomtudományok konzultáns professzora az utóbbi két évben a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) marosvásárhelyi részlegén szociológiát tanított. /Csomafáy Ferenc: Rozsdásodik a nacionalizmus fegyvere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2003. dec. 30./ Roth Endre néhány munkája Roth Endre: Shakespeare szociológiai olvasatban /Kriterion, Bukarest, 1983/ Roth Endre: Nacinalizmus vagy demokratizmus? /Pro Europa, Marosvásárhely, 2000/ Róth Endre: Szociológia és társadalom /Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete, Kolozsvár, 2004./ Roth Endre: Választásaim /Mentor, Marosvásárhely, 2006/

Resicabányán március 7-én eltemették a 81 évet élt dr. Szántó Lehel Lajos orvost a római katolikus egyház szertartása szerint. Az esős idő ellenére aránylag sokan voltak a temetésen. Ciobotariu Simon atya hangsúlyozta nem csak Szántó doktor lelkiismeretes szaktudását, hanem politikai üldözött és tízévi kényszermunkára ítélt esetét is magas általános műveltsége és tudása mellett. Beke László az RMDSZ részéről mondott román és magyar nyelven rövid búcsúztatót, majd a Hóvirág Daloskör énekelt. /Makay Botond: Eltemették dr. Szántó Lehel Lajost. = Nyugati Jelen (Arad), 2009. márc. 9./

Március 8-án a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban huszadik alkalommal nyílt meg a Kovászna és Brassó megyei képzőművészek immár hagyományos, március 15-ét köszöntő kiállítása, melyen idén harminchárom művész vett részt. /Iochom István: Március 15-ét köszöntő tárlat nyílt Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./

Szeley-Szabó László (1950. szeptember 14.– 2005. szeptember 28.) nemzetközi szinten elismert fotóművészre emlékeztek március 6-án Marosvásárhelyen, a Bernády Házban a természetfotós munkáit állították ki. Kedvenc témája a természet maradt, azon belül a madarak fényképezése. Emellett szerkesztett, 1999-ben megalapította az Erdélyi Nimród természetvédelmi magazint. /Nb.: A látó és a láttató. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

A nyolcvan éve született Székely János költőre, próza- és drámaíróra, az Igaz Szó (a Látó elődje) egykori szerkesztőjére emlékeztek a március 7-én tartott Látó-esten a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Az 1992-ben, Marosvásárhelyen, 63 éves korában elhunyt Székely János emléke előtt tisztelegve olvastak fel verseiből, prózájából, drámáiból részleteket. Demény Péter szerkesztő kiemelte, Székely János bármit írt, akár verset, akár esszét, novellát, regényt vagy drámát, maradandót alkotott. Láng Zsolt szerkesztő azt a kort ismertetve, amikor a Caligula helytartója című dráma született. Az irodalmi estet követően a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Kincses Elemér rendezésében előadta Székely János 1972-ben született Caligula helytartója című drámáját. /Antal Erika: Emlékezés a Látó-esten. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Több néprajzi kötetet mutattak be március 5-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. A marosvásárhelyi születésű Veres Emese Gyöngyvér a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) diplomázott, és több alkalommal foglalkozott már a Barcaság bemutatásával. Három könyve szerepelt a bemutatón: Gergely napjától Péter-Pálig. Ünnepek és jeles napok a barcasági csángóknál /Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság, Szecsele, 2002/; Ma leszek először házadban vendéged. Felnőtté válás a barcasági csángóknál /Magyarországi Evangélikus Egyház Néprajzi Munkacsoportja, Barcasági Könyvek, Budapest, 2005/; „Mikor Oláhország háborut izene” – A barcasági csángók kálváriája /Barca Kiadó, Budapest, 2008., Barcasági Könyvek sorozat 2./ Péter László „Kálmány Lajos. Válogatott tanulmányok” című kötete a pécskai önkormányzat és a szegedi Bába Kiadó közös kiadásában jelent meg 2008-ban. Kálmány Lajos, a magyar néprajzi gyűjtés klasszikusa kápláni pályafutása 1875-ben, Pécskán kezdődött, az ott élők 1997-ben jegyeztették be a faluban a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesületet. Pécskán idén november 7-én, a Klebersberg napon (Pécska nagy szülöttje Klebersberg Kuno, egykori kultuszminiszter) mutatják be a Kálmány Lajos életében írt tanulmányait tartalmazó, A magyar hitvilág című kötetet. A 83 éves Péter László irodalomtörténész professzor írásai bemutatják Kálmány Lajost, akinek teljes hagyatéka még mindig nincs közzétéve. /Ferencz Zsolt: Újabb néprajzi könyvek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Kántor Lajos a Szabadság március 9-i számában felrótta a „református egyháznak” hogy nem képviseltette magát Márton Áron szobrának avatásán. Valójában az egyházkerületet – dr. Pap Géza püspök megbízásából – Tonk István ügyvezető főgondnok képviselte a jeles eseményen. /Dr. Pap Géza, püspök; Tonk István, ügyvezető főgondnok: Pontosít a református egyház. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ Előzmény: Kántor Lajos: Kolozsvári néző. 2009. március (2). = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Március 10-én Kolozsváron bemutatják Nagy Géza: A református egyház története (1608–1715) /Attraktor Kiadó, Budapest, 2008/ című könyvét a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Ugyanitt mutatják be Dávid László: Műemlékügy az egyházban (Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, 2009) című kötetét is. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Vitát váltott ki a Demokrata-Liberális Párton (PD-L) belül Traian Basescu lányának európarlamenti képviselőnek való jelölése. Alina Mungiu-Pippidi, a Romániai Akadémiai Társaság (SAR) elnöke – aki a PD-L jelöltlistáját vezetné – nem kíván ugyanazon listán szerepelni Elena Basescuval, az államfő lányával. „Nem vagyok hajlandó vitába szállni Alina Mungiu-Pippidi asszonnyal. Nem érdekel az ügy” – nyilatkozta Elena Basescu az Evenimentul Zilei napilapnak. /Nézeteltérést váltott ki Elena Basescu jelölése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Magyar alprefektusa van március 9-től Kovászna megyének: a tisztséget György Ervin volt háromszéki prefektus tölti be, akit a kormányváltás utáni elmozdításakor kormányzati felügyelőnek neveztek ki. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint korábbi ígéretét tartotta be a PD-L azzal, hogy alprefektussá nevezte ki György Ervint. György Ervin 2004 decemberétől 2009 januárjáig volt Kovászna megye prefektusa, februártól Codrin Munteanu, a PSD jelöltje került helyébe. Az új alprefektus kifejtette: ha van jóakarat a jelenlegi prefektusban, akkor tudnak majd együtt dolgozni, bár nem mindenben értenek egyet. „Hargita megyében az alelnöki tisztség hagyományos módon a széki szervezeteket illeti meg” – mondta Borboly Csaba megyei tanácselnök, azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar alprefektusért cserébe a megyei tanács intézményébe román igazgatók, vezérigazgatók kerüljenek. A kormány nemrégiben váltotta le Romfeld Magdolna Hargita megyei alprefektust, helyére Andrei Jean Adrian került. A másik magyar alprefektus, Ladányi László egyelőre megőrizte tisztségét. /Cseke Péter Tamás, Kovács Zsolt: Alelnököt alprefektusért? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa sokallja a kétnyelvű táblákat minden intézmény bejáratán. Bejelentette: körlevelet küld minden önkormányzatnak és közintézménynek, és harminc nap haladékot ad arra, hogy rendezzék a dolgot. Hozzátette: a 215/2001-es törvény szerint a helyi önkormányzatokra és a nekik alárendelt intézmények épületére lehet kétnyelvű táblákat tenni, az állami és dekoncentrált intézményeken való elhelyezésre a törvény nem ad lehetőséget. A prefektus újra leszögezte: azt az elvet követi, hogy amit a törvény nem tilt, az nem jelenti azt, hogy megengedett. A prefektusi állásfoglalás előzménye, hogy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a napokban bejelentette: felszólítja a közintézményeket, helyezzenek el magyar feliratot ott, ahol még nincsen. Az önkormányzat már elküldött két átiratot a román nyelvű Constatin Brancusi Általános Iskola és a Mihai Viteazul Kollégium vezetőségének. Válaszul Codrin Munteanu prefektus leszögezte: az iskolák nem tartoznak az önkormányzat alárendeltségébe. Antal Árpád kijelentette: ahogyan ő polgármesterként nem csak a magyar közösség érdekeinek a védelmezője, úgy a prefektus se lehet kizárólag a románok szószólója. /Kovács Zsolt: Belekötött a kétnyelvű táblákba a háromszéki prefektus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Feljelentést tesz a rendőrségen a március 7-én megvert B. Ferenc, a kolozsvári Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem gyakornoka, akit beszámolója szerint a biztonsági emberek azután vertek meg, hogy mérgében lehülyézte őket, mivel indokolatlanul lopással gyanúsították és megmotozták a Pólus bevásárlóközpontban. Három-négy napon belül gyógyuló sérülései vannak, ami könnyű testi sértésnek felel meg. A törvényszéki látlelettel elment a szászfenesi rendőrségre, ahol azzal fogadták, hogy nem tudnak iktatószámot adni. Március 7-én hiába hívta a rendőrséget, nem mentek ki a helyszínre. „Egy szászfenesi rendőr hívott végül, hogy nem tudnak kiszállni, ha valami bajom lett, menjek orvoshoz” – panaszolta B. Ferenc. A gyakornok megkereste a bevásárlóközpontban az eset tanúit: az elárusítókat, amikor viszont beszélni próbált velük, kiözönlöttek a biztonságiak. „Egy civil ruhás, aki szintén őrző-védőnek mondta magát azt „ajánlotta”, hogy hagyjam abba, amit csinálok – háborgott B. Ferenc. Az őrző-védő cég emberei állítják, ők csak a munkájukat végezték. „Enyhe lökdösődésnél több nem történt” – nyilatkozta az őr. A biztonságiak határozottan állítják, hogy B. Ferenc ittas állapotban volt. „Az incidens után két órán keresztül ültem a sürgősségen, ahol alaposan, tetőtől talpig megvizsgáltak, tehát ha részeg vagyok, biztosan észreveszik” – reagált erre B. Ferenc. /Fleischer Hilda, Hideg Bernadette: Látlelet egy verés után. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Tőkés László püspök, EP-képviselő nyilatkozatot adott ki az új püspökök beiktatása kapcsán. 2009. március 6-án és 7-én volt Bálint Benczédi Ferenc kolozsvári unitárius és Böcskei László nagyváradi római katolikus püspökök beiktatása. Mikó Imre Huszonkét év című politikatörténeti könyvében (1941) írta: „Erdélyben mindig az egyházak jelentették a jogfolytonosságot, … a magyar közéletben fokozott súlyra tettek szert azok a főpapok, akiket ezentúl a román kormány is a magyarság lelki vezetőinek ismert el”. A négy magyar történelmi egyház azóta is – alkalmas és alkalmatlan időben – ennek a nemzeti, kisebbségvédelmi hivatásának törekszik eleget tenni. Ennek az egyházi közösségi felelősségvállalásnak volt kiemelkedő képviselője Márton Áron gyulafehérvári püspök. A püspökök beiktatásán részt vevő román görög katolikus és ortodox egyházak, valamint más felekezetek képviselőinek a jelenléte az egyházak és nemzeti közösségek 1989-béli összefogásának a temesvári szellemét idézik fel. Az egyházak és erdélyi magyar közélet Trianon utáni példája ma is követendő. /Tőkés László püspök, EP-képviselő, az EMNT elnöke: Jelen és múlt. Nyilatkozat új püspökeink beiktatása kapcsán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./

Az RMDSZ Arad megyei szervezetének központjában találkoztak a gazdakörök elnökei, képviselői, akiknek Horváth Imre megyei alelnök vázolta az AMMGE vezetőségének elképzeléseit. Javasolta, hogy a megye gazdálkodóinak a képviselő havonta egyszer találkozzanak. /Balta János: Gazdaértekezlet Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./

Súlyosan megrongálták Kárpátalján a vereckei honfoglalási emlékművet. Ismeretlen tettesek leverték az emlékmű két alsó tömbjének kőburkolatát, megbontották a sarkait. Az emlékműre a rongálók „Budapest, gyakorolj bűnbánatot Kárpát-Ukrajnáért!” és „Dicsőség Ukrajnának!” feliratot mázolták, továbbá horogkereszteket és az ukrán címert. A múlt év júliusában felavatott emlékmű megrongálása egybeesik azzal a kárpátaljai rendezvénysorozattal, amely napok óta zajlik Kárpát-Ukrajna önálló államként történt kikiáltásának 70. évfordulója alkalmából. /Megrongálták a vereckei honfoglalási emlékművet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./

Március 7-én közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület. „A százötvenedik születésnapját hangzatos számokban, minőségi kiadványokban és nagy nevek apoteózisában ünneplő szervezet ülésén, Görömbei András akadémikus elhintett egy érdekes gondolatot a jövőjének értelmét és útvonalát kutató szervezet magasztos légkörében: az értelmiség legfőbb célja a kultúrnemzetben való gondolkodás.” A gazdasági válság idején „a materiális értékek émelygős túltengésbe sodorják a nemzeti kliséktől csömörlött embert”, írta T. Szabó Csaba. „Vitathatatlan, hogy egy szétszabdalt nemzet egyedüli lehetősége a továbbélésre az egységes kultúrtáptalaj öntözése termékeny tudományos-kulturális munkával.” De kik élik ezt meg? Az öreg tudós, aki átveszi sokadik díját? A buzgó mócsing diák, aki eljön a közgyűlésre? Az erdélyi magyarság válságos identitászavarban szenved, „a haladó ifjúság tagja” közönnyel legyint egy Márton Áron szobor avatásának hírére. Szükség van csapatkovácsoló szervezetekre, műhelyekre. Az erdélyi magyarság egyre kevésbé „magyar”. Ez nem örvendetes azoknak, akik a „magyarság” fogalomkörébe a minőséget, egyetemes értékű kulturális-tudományos örökséget helyezik. „Magyarnak lenni nem szégyen. Magyarnak lenni nem vak büszkeség. Magyarnak és erdélyinek lenni felelősség és makacs következetesség.” A közösségnek kell alkotni. /T. Szabó Csaba: Ringben a kultúrnemzet – a jubiláló EME dilemmái. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

A Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ tanári közössége nyilatkozatban áll ki az iskola mellett. A református egyház visszakapta ingatlanait. Romániában nem létezik egyházi iskola, hangsúlyozták a nyilatkozatban, csak állami iskolák vannak, melyek közt egyházi jellegű állami iskolák is működnek, mint amilyen a Református Gimnázium is. Milyen erkölcsi alapon áll épületválasztási előnyben a Református Gimnázium? – tették fel a kérdést. Mindkét iskola a Szatmár megyei magyar oktatás egy sajátos szeletét vállalja fel, mindkettőre szükség van. /Kölcseys tanárok nyilatkozata. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 10./

Sepsiszentgyörgyön közösen szervezi március 15-e megünneplését az RMDSZ és az MPP. A Duna TV is közvetíti a sepsiszentgyörgyi eseményeket – rendhagyó ünnepséget ígérnek a szervezők. A rétyi fúvószenekar és a gidófalvi huszárok toborozzák az embereket az ünnepség helyszínére, majd a jelenlévők megkoszorúzzák az Erzsébet parki 1848–49-es emlékművet. Az idei ünnepség a 11. Székely Huszárezred zászlajának szentelésével indítanak. Az ünnepség díszszónoka Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke lesz. Az egyórásra tervezett műsort követően Kárpáti Szél 1848 címmel emlékműsort tartanak a budapesti Honvéd Színház és a Vasas Táncegyüttes művészei. Kovászna megye március 15-i rendezvényének a maksai Óriáspince tető ad helyet. /Kovács Zsolt: Az összefogás március 15-je. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Az eddigi évektől eltérően nem a színházban, hanem a Kossuth-kertben lesz idén Nagykárolyban a március 15-i ünnepség. Az ott felállított nagyszínpadon különleges produkciót tekinthetnek meg „Fogom kezed, fogják mások is“ címmel Huszonnégy táncos egy órán keresztül lesz folyamatos mozgásban Kevés prózai résszel fűszerezett 13 Kormorán-dallal állítanak emléket 1848 nagyjainak, ugyanakkor érzékeltetni próbálják a XXI. század magyarjaival, hogy nincsenek egyedül és a szabadságharc hőseinek emléke ma is erőt ad. Az előadást Kiss Zita kulturális referens állította össze, Bagossy Zoltán táncoktató koreografálta. /Rendhagyó ünnep Nagykárolyban március 15-én. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 10./

Zágonban, Mikes Kelemen falujában sikeres az ifjúsági zenekar, és arra is igény van, hogy újraalakítsák a fúvószenekart. Március 4-én megalakult a zágoni önképző kör. Bokor Gábor, az ötletgazda megkezdte a bővebb falumonográfia összeállításához szükséges adatgyűjtés megszervezését. Az alakuló ülésen könyvbemutatót tartottak, és fellépett a helybeli 32 tagú vegyes kórus, Bokor Temesi Emma vezényletével. /(kisgyörgy): Önképző kör Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Március 7-én tartotta rendes évi küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Ifjak Marosvásárhelyen. A tisztújítás során a küldöttek megerősítették tisztségében az elnökséget, így a szervezetet újabb egy évig vezeti Soós Sándor elnök, Bagoly Zsolt alelnök és Tarr Margit titkár. Úgy döntöttek, hogy elindítják a szervezet háromhavonta megjelenő újságját Édes Erdély néven. /Tisztújító küldöttgyűlést tartott az EMI. = Erdély.ma, márc. 10./

A marosillyei Bethlen Gábor szülőházat, visszaszolgáltatását követően, hét évvel ezelőtt vásárolta meg a Szent Ferenc Alapítvány. A magyarországi segítséggel történő alapos restaurálás nyomán, a hajdani illyei vár egyetlen fennmaradt épületrésze, a Veres bástya, kezd beépülni az erdélyi turizmus fő állomásainak sorába. Néhány éve a Hunyad megyei magyarság kultúr-rendezvényeinek is gyakran biztosít teret a nagy fejedelem szülőháza. Tavaly májusban háztörténeti kiállítást rendeztek be falai között, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Levéltár támogatásával. Az itt kiállított anyag nyomtatott formában is megjelent és az utóbbi hetekben az alapítvány igyekezett eljuttatni azt számos magyarországi és erdélyi iskolába, kultúrintézménybe. Varga Csaba, a Bethlen ház megbízott vezetője elmondta, ez a kiadvány sokat tesz majd a marosillyei Veres bástya népszerűsítésében. Szerzője, Kovács András, kolozsvári művészettörténész hosszas helyszíni és levéltári kutatás nyomán állította össze az anyagot. Múzeum-jellege mellett dél-erdélyi kultúrközpont szerepét is be kellene töltenie ennek a háznak. Vannak évről-évre visszatérő rendezvények, mint például a Szent Ferenc Alapítvány által szervezett Hálaadás ünnepe, melynek keretében tavaly megnyílt az említett kiállítás és kopjafát avattak a várkertben. Rendszeres házigazdája a Veres bástya a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság által szervezett kastélyfesztiváloknak is. A közeljövőben kialakítani a „Találkozás Erdély aranykorával” nevet viselő, állandó jellegű programot is. /Gáspár-Barra Réka: Találkozás Erdély Aranykorával. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./

A szenátus elfogadta azt a törvénymódosítási javaslatot, amelynek nyomán egyes intézményvezetők politikai akarat függvényében könnyebben leválthatók. A módosítás értelmében a dekoncentrált intézmények vezetői ezentúl nem köztisztviselők lesznek, hanem politikai alapon nevezik ki és ugyanígy le is válthatják őket, miközben ugyanazon intézmények igazgató-helyettesei továbbra is köztisztviselők maradnak. Cseke Attila frakciótitkár az eljárási hiányosságokat, majd az RMDSZ álláspontját ismertette. Elmondta: a törvény szörnyszülött közigazgatási rendszert eredményez, hiszen a köztisztviselők és a politikusok egymásnak adnak majd utasításokat. Amennyiben a képviselőház elfogadja a jogszabály-módosítást, akkor lecserélhetik a magyar vezetőket, leváltják a magyar főtanfelügyelőiket, a munkaügyi vagy pénzügyi igazgatókat, annak ellenére, hogy ők ezekbe a tisztségekbe versenyvizsgával kerültek. Ugyanakkor a szenátus nem hagyta jóvá azt a módosító javaslatot, amely révén az önkormányzatok visszakapták volna a 2008 végén elvett pénzeket. Február 10-én a miniszterelnök megígérte, hogy az önkormányzatok visszakapják a pénzforrásokat, amelyeket december végén államosítottak tőlük. /Célegyenesben az igazgatók leváltása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Aggasztónak tartja Markó Béla RMDSZ-elnök, hogy Codrin Munteanu, a frissen kinevezett Kovászna megyei prefektus az egyes közintézmények homlokzatán elhelyezett kétnyelvű táblák eltávolítását szorgalmazza. /M. L.: Feszültséget kelt Munteanu? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Sólyom László magyar államfő március 15-én Székelyudvarhelyre látogat Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere meghívására. Az elöljáró Traian Basescu román államfőt is meghívta, de tőle még nem érkezett visszajelzés március 15-én az RMDSZ országos rendezvénye Székelykeresztúron lesz. /Magyar–román csúcs március 15-én Udvarhelyen? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Magyarországi és határon túli magyar európai parlamenti képviselők közösen emlékeztek meg március 10-én Strasbourgban március 15-ről. Strasbourg Petőfi Sándorról elnevezett terén a forradalmár költő emlékművénél tartott, koszorúzással egybekötött ünnepségen Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő és József Judit nagykövet, az Európa Tanács mellett működő magyar állandó képviselet vezetője mondott beszédet. /Együtt koszorúztak Strasbourgban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./