Szatmárnémetiben a Zárda templom falán lévő Gonzeczky-emléktáblánál rótták le tiszteletüket október 6-án az 1848-49-es szabadságharc mártírjaira emlékezők. Az ünnepséget Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmárnémeti szervezetének elnöke nyitotta meg. Gonzeczky János tábori lelkész szabadságharcos, valamint iskolaalapítói érdemeit Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, szenátorjelölt méltatta. /A Zárda templomnál emlékeztek a vértanúkra. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 7./

Október 6-án a 13 aradi vértanúra emlékeztek a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban, ünnepi beszédek nélkül. A diákok a vajdahunyadi 6-os Számú Általános Iskola tanulóival közösen rendezték meg az emlékezést. /Gáspár-Barra Réka: Megemlékezés Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

Székelyudvarhelyen ünnepi kultúrműsorral, Gyergyószentmiklóson csendesen emlékeztek október 6-án a tizenhárom aradi vértanúra. Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobornál hangoztak el az ünnepi beszédek. Rokaly József történelemtanár rövid történelmi visszatekintővel emlékezett a magyar forradalom és szabadságharc vérbefojtásának napjára. Ezt követően fáklyákkal vonultak a római katolikus temetőbe, ahol az egyházak képviselőinek imái után sor került a koszorúzásra. Ünnepi kultúrműsorral emlékeztek a vértanúkra a Székelyudvarhelyi Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának klubtagjai. /Lázár Emese, Lázár Hajnal: Emlékezés az aradi vértanúkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

A román kormány az Alkotmánybíróságnál megfellebbezte a tanárok 50 százalékos béremelésére vonatkozó törvényt. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök meggyőződése, hogy a béremelés súlyos helyzetbe hozza az országot. Az ellenzéki pártok mindezt másként látják. /Bogdán Tibor: Béremelés: játék a tűzzel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

A tanárok 50 százalékos fizetésnövekedését követő béremelés-követelési hullám elérte az egészségügyi dolgozókat is. A köztisztviselők kétórás figyelmeztető sztrájkot fognak tartanak, ha bérüket nem emelik a pedagógusokéhoz hasonlóan a másfélszeresére, most pedig az egészségügyiek szakszervezete, a Sanitas bejelentette: november 1-jétől 60 százalékos növelést kérnek. /Tetőzik a követeléshullám. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Kolozs megyében két hónappal az eredetileg tervezett időpont előtt, már október 14-től elkezdik szétosztani az európai uniós pénzekből finanszírozott kormányprogram keretén belül biztosított 200 tonna cukrot hátrányos helyzetű családoknak. A polgármesteri hivatalok szállítói a cukrot a program keretén belül kiutalt liszttel együtt juttatják el a megye településeire. /Hamarabb érkezik a cukorszállítmány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

A volt politikai foglyok aggodalommal figyelik, hogy az egykori Szekuritáté tagjai ma is fontos szerepet játszanak a romániai politikai életben. Szeptember 17-18-án tartotta XV. kongresszusát a Romániai Politikai Foglyok Országos Egyesülete (AFDPR), amelyen az ország 41 szervezete vett részt 303 küldöttel. A kongresszuson a testület nyilatkozatot fogadott el a közel 50 ezer tag nevében, amelyben kijelentik: „Az AFDPR mély aggodalmát fejezi ki, hogy az 1989 decemberi, antikommunista és Szekuritáté-ellenes forradalom után 19 évvel egy Moszkvában képzett kommunista még mindig főszerepet játszhat Románia politikai életében. Ugyanígy, a magisztrátusok nagy része, kezdve a Legfelsőbb Bírói Tanácstól (CSM), szintén a kommunista világból jött” Az AFDPR nyilatkozata szerint a jogász honatyáktól kezdve minden vétkest a Szekuritáté leleplezésétől való félelem egyesít, főleg most, amikor a CNSAS-nál több millió dosszié található. Az AFDPR felhatalmazza Ticu Dumitrescut, tegye meg a szükséges lépéseket a „neokommunista” fiatalok csoportja által készített történelemkönyvvel kapcsolatosan. /Sajtóközlemény. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

„A választások előtt nem hiányzik egy újabb romák miatti konfliktus” – szögezte le György Ervin, Kovászna megye prefektusa. A prefektus a rendőrség és a csendőrség parancsnokait kérte, hogy vezényeljenek nagyobb számú rendfenntartó erőket Árapatak, Előpatak és Köpec térségébe, hogy folytonos járőrözés révén elriasszák a romákat a bűnözéstől. A többségében romák lakta településeken ugyanis a lakosság sötétedés után nem mer az utcára menni, mivel a bandákba verődött romák ellepik az utakat. „Lopják a mezőgazdasági terményeket, a tűzifát, a háziállatokat és a fémet, az érintett települések több lakója panaszkodik, és az elégedetlenség bármikor újabb konfliktushoz vezethet” – figyelmeztetett György Ervin. Idén már több verekedésig menő konfliktusok volt a romák és a lakosság többi része között. /Kovács Zsolt: Etnikai összecsapástól tart a hatóság. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

A korábbi sikertelen próbálkozások után, elkészült a Czárán Gyula (1847-1906) halhatatlanságát hirdető szerény szobor Nagyváradon. A szobor avatása október hó 18-án lesz, a Szacsvay-szobor, illetve a Garasos-híd szomszédságában. Erre hív mindenkit Egri Ferenc, a Czárán Gyula Alapítvány elnöke. /Meghívó. = Reggeli Újság, 2008. okt. 7./

A személyét ért támadások ellenére sem hagyja abba az éhségsztrájkot Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja. A marosvásárhelyi származású emberjogvédő aktivistát legutóbb Borbély László, az RMDSZ alelnöke, fejlesztési és középítkezési miniszter, majd a CNCD elnöke, Asztalos Csaba próbálta rendreutasítani. Minderre reagálva Haller meglepődésének adott hangot. „Most már Borbély László is ugyanazt a félrevezetést alkalmazza, mint amit a kormány, amelyet képvisel. Azt a képzetet próbálja kelteni, hogy a kabinet végrehajtotta a strasbourgi Emberjogi Bíróság döntéseit, és ennek végrehajtása helyi szinten akadt meg. Ez így nem igaz” – jelentette ki Haller. /Szucher Ervin: Rendreutasítva. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

Az önkormányzatoknak, a vállalkozóknak és a magánszemélyeknek is érdeke, hogy összefogva a regionalizmus jegyében gondolkozzanak – jelentette ki Borbély László miniszter az október 6-án Marosvásárhelyen tartott, a regionalizmusról szóló megbeszélésen Borbély elmondta, a 70-es években Ceausescu le akarta bontatni Marosvásárhely történelmi belvárosát, de az akkori párttitkár ellenállt és a Főtér megmaradt eredeti állapotában. Ennek ellenére a rendszerváltást követően nem jött létre egy olyan koncepció, amely a sajátosság megőrzését tűzte volna ki céljául. /Antal Erika: „A regionalizmus közös érdek” = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

A Sapientián, a csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Karon 173 első éves hallgató kezdte meg tanulmányait. A vidékfejlesztés–szociológia és kommunikáció–PR szakon 92, az élelmiszeripari mérnök szakon, valamint a környezetmérnöki szakon 81-en kezdték az új tanévet. -Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága soron következő testületi ülését Csíkszeredában, a Sapientia Egyetemen tartja 2008. október 11-én. -Megjelent a Térség folyóirat első száma. A folyóirat indulása a székelyföldi fejlesztéspolitikai munka intézményesülésének első fontos lépését jelenti. Kiadó: KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Székelyföld – Fejlesztési Intézet, EMTE Sapientia Társadalomtudományi Intézet, Státus Kiadó. A lapszám vitaindító tanulmánya: „Székelyföldi helyzetkép – önálló regionális fejlődés”. -Dr. Csapó János professzor, az Élelmiszertudományok tanszék vezetőjének szerkesztésében jelent meg az Élelmiszer-Analitika /Scientia Kiadó/ című tankönyv a szakon tanuló hallgatók számára. -Október 10-én kerül sor Toró Tibor akadémikus előadására a csíkszeredai Sapientia – EMTE nagyaulájában. /Sapientia hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

A verespataki projekt megvalósítása katasztrofális következményekkel járna a környezetre. Vannak, akik a nyilvánosság előtt ellenzik a terv jóváhagyását, a háttérben titokban mégis a projekt megvalósításának előmozdításán fáradoznak, anyagi nyereség miatt. A lap munkatársa egy ilyen esetet mutatott be. 2002. szeptember 18-án a gyulafehérvári római katolikus érsekségen Jakubinyi György érsek, Pap Géza erdélyi református, Szabó Árpád unitárius püspök és szaktanácsosaik megbeszélést folytattak az RMGC vezetőségével. A román–kanadai vegyes vállalat vezetői megígérték, hogy a Verespatak központjában található római katolikus, református és unitárius templomokat, valamint a körülöttük lévő mintegy 43 műemlék jellegű épületet nem bontják le. A tárgyaláson a magyar egyházvezetők teljes kártalanítást kértek a helyi egyházközségek felszámolásáért. Az egész világot megdöbbentette, amikor 2003 márciusában kiderült, hogy a román ortodox egyház elvileg megegyezett az RMGC-vel arról, hogy felszámolja három szarvaspataki temetőjét, azokba többé nem temeti el az elhunyt híveket, exhumáltatja a holtakat, és valamennyit Abrudbányára költözteti. Az ortodox egyház jelentős kártérítést, amolyan „fejpénzt” is követelt minden egyes elköltöztetett halottért. A közfelháborodás nyomán az ortodoxok lefújták a tranzakciót. 2003 júliusában az RMGC képviselői azzal a szándékkal fordultak az erdélyi magyar egyházakhoz, hogy az azok által birtokolt verespataki ingatlanokat – templomokat, plébániákat és parókiákat, más egyházi tulajdonban lévő épületeket, telkeket és temetőket – megvásárolják. Az említett magyar egyházvezetők 2003. július 21-én Kolozsváron tartott értekezletükön nyilatkozatot fogalmaztak meg: továbbra is fenntartják korábbi álláspontjukat, és a jövőben is egyeztetnek „a verespataki projekttel kapcsolatos valamennyi kérdésben”. Idén verespataki lakosok közölték, tudomásukra jutott, hogy a római katolikus egyház titokban eladta a templom mellett álló egyik épületét, a harangozói házat az RMGC-nek. Az újságíró Pénzes Lórándhoz, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye sajtóreferenséhez fordult, aki közölte: a hír hamis, a katolikus egyház semmilyen ingatlant nem idegenített el Verespatakon. A verespatakiak kitartottak amellett, hogy információik pontosak, megszerezték a szóban forgó ingatlan telekkönyvi másolatát. Ebből kiderült, hogy a katolikus plébánia 2007-ben mégis eladta a RMGC-nek a házat. A verespataki plébános, Lukács Imre Róbert elmondta, pénzre volt szükségük, ezért adták el a házat, mely rossz állapotban levő lakatlan ingatlan volt. A plébános szerint az újságíró információi a katolikus ingatlan eladásáról „a Soros Alapítványtól származnak”. „Azok az emberek, akik a Soros Alapítványnál tevékenykednek, azok nem a közösségért dolgoznak, hanem a közösség ellen. Már hét éve vagyok Verespatakon, végignéztem, hogyan loccsantak az egyik táborból a másikba. Nem a falu megmaradása a céljuk, hanem az, hogy ők közben nagyon jól megéljenek. ”Jakubinyi György érsek a verespataki ingatlaneladásról, a közös püspöki nyilatkozat megsértéséről nem kívánt nyilatkozni. /Tibori Szabó Zoltán: Ki tart ki melletted, Verespatak? Egyházi kereskedelem az arany árnyékában – ingatlanokkal, lelkekkel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Újabb sértő megjegyzéseket tett Jan Slota, a kormányon lévő Szlovák Nemzeti Párt elnöke Göncz Kingára azért, mert a magyar külügyminiszter számon merte kérni a szlovák kormány magyarellenes intézkedéseit. A Fico-kabinet – többek között – a magyar helységnevek törlését kezdeményezi a szlovákiai magyar tankönyvekben. „A leghatározottabban visszautasítjuk, hogy a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt Szlovákiába invitáló, jellemzően szívélyes szlovák meghívásunkra Göncz Kinga magyar külügyminiszter ultimátummal válaszolt” – jelentette Robert Fico szlovák kormányfő. Ján Slota kijelentette, miszerint Göncz Kinga magyar külügyminiszter egy „fenyegetőző kócos asszony, aki ahelyett hogy jobban törődne külsejével, kérdéseket mer feltenni annak a szlovák kormányfőnek, akinek még cipője sarkáig sem ér. ” A hétvégén a „kócos” jelző a „nyomorulttal” egészült ki. A magyar külügyminisztérium nem kívánja kommentálni Slota megjegyzéseit. A Szent Istvánt lovas bohócnak, a magyarokat görbelábú mongoloknak, a turult papagájnak nevező Slota már szlovák harckocsikkal romboltatta volna le Budapestet, s mondott olyanokat is, hogy a honfoglaló magyar hordák karddal forgatták ki a szlovák anyák hasából a csecsemőket. Kijelentéseinek soha semmilyen következménye nem volt, és Robert Fico miniszterelnök ezektől még egyszer sem határolódott el. Slota október 5-én, vasárnap a Sáros megyei szlovák falu, Pavlovce (Kapipálvágása) mellett avatta fel a sorban már sokadik kettős keresztet. A rendezvényen kijelentette: a jövőben a legtöbb monumentális szlovák nemzeti jelkép az ország déli sávjában, a közel hétszáz kilométer hosszúságú magyar határ mentén áll majd. Pozsony álláspontja szerint Budapest élezi a szlovák–magyar feszültséget, többek között azzal is, hogy ügyet csinál egy „banális kérdésből”, a magyar általános iskolák számára készült szlovákiai tankönyvből, amelynek magyar szövegében csakis szlovák földrajzi nevek szerepelnek. /Pozsony törölné a magyar helységneveket a tankönyvekből. Elmérgesedő szlovák–magyar viszony. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Nem olvasztották be és nem tüntették el Petőfi Sándor mellszobrát. Segesváron, a várban levő polgármesteri hivatal épülete mögötti parkban elhelyezett szobrot három éve távolították el, akkor, amikor a vár falai beomlottak. Azóta egy raktárban hever, arra várva, hogy a Petőfi-parkban helyet találjanak számára. Petőfi-park még nincs Segesváron, de a közeljövőben lesz – mondta mind Danesan Dorin polgármester, mind Gáll Ernő helyi tanácsos, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke. Az emberek azt hiszik, hogy a Petőfi-szobornak nyoma veszett, hiszen a talapzatra erősített láncok eltűntek. Gáll Ernő szerint remélhetőleg nem kell már sokat várni, míg méltó helyre kerül a mellszobor. Az újságírónak megmutatták a raktárhelyiségben a mellszobrot. Az RMDSZ-képviselők azt szeretnék, hogy a várban, a katolikus templom melletti tágas parkot nevezzék el Petőfi Sándorról, a költő szobrát pedig itt állítsák fel. Az elmúlt héten ünnepelte építésének 120. évét a segesvári Alpár Ignác tervezte református templom. Fellépett a pedagógusok kórusa, szavalatok hangzottak el. A presbiteri konferencián dr. Buzogány Dezső teológiai professzor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem dékánja tartott előadást. /Antalfi Imola: Vendégoldal – Segesvár. Megvan még Petőfi! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Az október 4–6. között tartott Igazfalvi Napok rendezvénysorozat keretében aláírták az Igazfalva – Tóthfalu (Vajdaság) testvértelepülési szerződést. Igazfalva a faluturizmus fejlesztését célzó uniós pályázat lebonyolítása során került kapcsolatba szerbiai partnerével, Tóthfaluval. A mintegy 150 000 euró értékű, közös pályázat során turisztikai információs központokat hoztak létre a két településen. A falunapok alkalmából kisrégiós tanácskozást is szerveztek. A helyi kultúrházban megnyílt a testvértelepülésekről származó kézműves termékeket bemutató kiállítás. /Pataki Zoltán: Vajdasági „testvér” Igazfalvának. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház idén második alkalommal rendezte meg a dance.movement.theatre fesztivált. Három ország, Szerbia, Magyarország és Románia táncvilágának meghatározó alakjai vettek részt a második, Alkotói párbeszéd címszó alatt megszervezett fesztiválon. Nagy sikere volt a Bozsik Yvette és társulata által előadott Sárga tapéta című darabnak, amely a világhírű magyar táncosnő és Sasha Hails angol színésznő közös munkájára épül. A legünnepeltebb előadóművész a vajdasági Lajkó Félix volt, valamint az őt brácsán kísérő Brasnyó Antal. /Barabás Cs. Márti: Tánc, mozgás, színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Megerősítik és átalakítják Háromszék egyik jelképnek számító épületét, a Kós Károly által tervezett sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. Vargha Mihály múzeumigazgató szeretné, ha 2012-ig – a múzeum építésének 100. évfordulójáig – átadnák a felújított épületet. /Kovács Zsolt: Megújuló múzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

A 6. Szárhegyi Írótábor három napja alatt mintegy ötven író fordult meg a táborban Gyergyószárhegyen, zajlottak a szakmát, az írómesterséget, a könyvkiadást, fordítást, a szép könyvek előállítását, illetve az értékesítés nehézségeit taglaló műhelybeszélgetések. Meghívott irodalomtörténészek tartottak előadást. Többek között Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője a román irodalom „új közép” képviselőiről beszélt, Németh Zoltán a szlovákiai magyar irodalomról adott helyzetelemzést. Alkotói műhelyként ezúttal a Várad kulturális folyóirat mutatkozott be, Kinde Annamária a lap versszerkesztője foglalta össze a hetedik évfolyamában tartó kiadvány működését. /Várad-várás Szárhegyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Az Inter-Art alapítvány háromnapos nagyenyedi fotó–rövidfilm rendezvényén Portrégaléria címmel a kolozsvári Képzőművészeti Akadémia fotó-videó részlege, Feleki Károly professzor diákjai állítottak ki, az Inter-Art galériában pedig nemzetközi fotókiállítás nyílt. Rövidfilm kategóriában a legnagyobb sikert a nagyenyedi Lőrincz Zoltán Prison Art filmje aratta. /Tamás András: Fotó és film átjárhatósága. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

A dévai Corvin Könyvkiadóról Varga Károly, az intézmény igazgatója adott képet. A Corvin Kiadó a rendszerváltás szülötte, 1990. februárjában megjelentette a Hunyad Megyei Hírlapot, azt a kiadványt, amely fél évszázados hiányt pótolt, ugyanis az ezt megelőző időszakban a megyében egyáltalán nem volt magyar nyelvű folyóirat, illetve újság. Azóta, néhány átalakulást megérve, havi rendszerességgel továbbra is megjelenik a Hunyad Megyei Hírmondó, amely a megye 25 ezres létszámú magyar lakosságának közösségi gondjaival foglalkozik. A kiadó kénytelen volt tevékenységét üzleti alapokra helyezni, így beindult az akkor még egyedülállónak számító Corvin rejtvénylapok kiadása, az elején igen magas, 30 ezres példányszámban. Jelenleg 16 önálló rejtvénykiadványa van a Corvinnak, ezzel piacvezető szerepet töltenek be Romániában. Gyermek- és ifjúsági lapokat, iskolai házi olvasmányokat, valamint tankönyveket és iskolai segédanyagokat (munkafüzeteket, szemléltetőeszközöket) is megjelentetnek. A Szemfüles és a Tini már a nagyobb gyermekeknek szól. Még idén elkészül a nagy sikerű Corvin Rejtvényfejtő Lexikon utolsó kötete, de tovább folytatják a Gyógynövények sorozatot is, valamint a főleg háziasszonyoknak szóló Kötényke, Gazdasszony, Ízkoktél sorozatokat. Az erdélyi nőkhöz szóló hölgymagazinon dolgoznak, novemberben szeretnék indítani. /Darvas Beáta: Rejtvényektől hölgymagazinig. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Menesztette Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök az oktatási tárca vezetőjét. Miniszteri tárcájával fizetett október 7-én Cristian Adomnitei oktatási miniszter azért, mert a parlamentben megszavazta a tanárok 50 százalékos béremelését előirányzó törvényt. Tariceanu már megküldte kinevezési javaslatát Traian Basescu államfőnek: új tárcavezetőnek Anton Antont, a Tudományos Kutatás Országos Hatóságának elnökét szeretné. /B. T. : „Bűnbak” lett Adomnitei. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt reméli, hogy a törvényhozók minél hamarabb elkezdenek kampányolni, így akadályozható meg, hogy a törvényhozói testület újabb, a gazdaság stabilitását fenyegető intézkedéseket hozzon. Nyilatkozata egybecseng Bogdan Olteanu házelnöknek a kijelentésével, aki közölte: bezárja a parlamentet, ha a törvényhozók továbbra is túlzott adakozó kedvet tanúsítanak. /B. T. : Markó hazaküldené a törvényhozókat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

A jelenlegi helyzetben csak a választások tisztázhatják a politikai viszonyokat, hiszen most egyik párt sem tudna parlamenti többséget alkotni. Véget kell vetni ennek a politikai bizonytalanságnak – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Szilágy megyei Sarmaságon tartott sajtótájékoztatóján. Leszögezte: a helyi önkormányzatok csak úgy lehetnek sikeresek, ha mellé tesszük a parlamenti és a kormányzati támogatást is, ezt a Sarmaság községben megvalósított beruházások példázzák a legjobban. Felavatta az Ilosva – Szilágysomlyó közötti utat, amelyet az RMDSZ közbenjárására, kormányzati forrásokból építettek. Markó hangsúlyozta: a magyar nyelvnek regionális hivatalos nyelvi rangot kellene adni. /Sarmaság. Önkormányzati találkozót szerveztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Túl kell lépni az etnikai szavazás elméletén, maga a jelölt személye kell előtérbe kerüljön a választásokon – jelentette ki Csuzi István, a nagyváradi 9-es választókerület RMDSZ-es parlamenti képviselőjelöltje. Csuzi RMDSZ-színekben való indulása nagy port kavart, az MPSZ egykori bihari elnöke sokak szerint váratlanul nyergelt át az RMDSZ-be. /D. Mészáros Elek: Csuzi István közbenjárást ígér. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Máig sem nevesítették a Magyar Polgári Párt /MPP/ területi szervezetei azokat a független jelölteket, akiket az őszi parlamenti választásokon támogatnának. Csalódott az MPP háromszéki szervezete az országos vezetőség múlt heti döntése miatt, mely szerint az alakulat független jelölteket támogat az őszi parlamenti választásokon, „mi továbbra is úgy látjuk, a pártként való indulás jelentett volna olyan markáns jelenlétet, amely a pártépítést szolgálta volna” – szögezte le Csinta Samu ügyvezető elnök. Ugyanakkor tudomásul veszik az országos döntést. „Maros megyében most körvonalazódik azoknak a személyeknek a névsora, akik független jelöltként indulnak a parlamenti választásokon, és akiket az MPP támogat” – mondta Kiss István, az MPP marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Egyelőre Kincses Előd indulása biztos. Bihar megyében két választókerületben akar független jelöltet indítani az MPP megyei szervezete, nyilatkozta Lengyel György megyei elnök. „Képtelenségnek tartom azt, hogy egy párt két vagy három éven át kínlódik, hogy a szükséges aláírásokat összegyűjtse, utána bejegyeztetik magukat, most pedig nem indulnak a választásokon – ez már a csődje a Magyar Polgári Pártnak, és a legjobb lenne, ha ezt elismernék” – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Csalódott háromszéki MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

A Magyar Polgári Párt egy hónapja bejelentette, hogy „független jelölteket indítanak az RMDSZ jelöltjei ellen”, azt ígérve, hogy szeptember végéig ismertetik a jelölteket, de ez még nem történt meg. Azzal érveltek, miszerint a „független” jelölt nevét azért nem hozzák nyilvánosságra, hogy a többi politikai alakulat, főleg az RMDSZ ne tudjon lépni ellene. A Népújság szerint ez gyermeteg kifogás. Tőkés András, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke jelezte, hogy az 5-ös körzetben Kerekes Károllyal szemben is lesz jelöltjük, csakúgy mint Kelemen Atillával vagy Markó Bélával szemben. A Népújság szerint az MPP-nek több komolyságot kellene tanúsítania a választókkal szemben. /Antalfi Imola: Jelölés sutyiban? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

Lemondott a Magyar Polgári Pártban (MPP) betöltött alelnöki tisztségéről Árus Zsolt, a kongresszus elodázásával indokolta döntését. /P. A. M. : Kongresszus összehívását sürgetik az MPP-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Orvossághiány várható az ország patikáiban, ugyanis a gyógyszerforgalmazók október 6-tól leállították a gyógyszertárak, kórházak ellátását mivel veszteséges számukra a gyógyszerek tavalyi euróárfolyamnak megfelelő forgalmazása. /Kovács Zsolt, Varga Melinda Gyógyszerhiány bojkott miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Felújítják a Magyarország és Románia határát átszelő másodrendű utakat a két ország közötti átjárhatóság megkönnyítése érdekében. A terv kivitelezéséről a soron következő közös kormányülésen döntenek. Tánczos Barna, a közlekedési minisztérium szakállamtitkára elmondta: olyan Arad, Bihar, Szatmár és Temes megyei és erdei utakat érint ez a terv, amelyek jelenleg teljesen járhatatlanok, már csak a korabeli térképek alapján azonosíthatóak. Az érintett településeken már előtanulmányokat is végeztek. A kimutatásokat a minisztérium megyei képviselői végzik. Magyarországon szintén az előkészítési fázisnál tartanak. /Végh Balázs: Kinyíló települések. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./