Erdély-szerte heves vita tárgyát képezi a másodikosok számára írt Környezetismeret tankönyv, amelyet az Aramis Kiadó gondozott. A szakma több ízben is keményen bírálta a fordítást. A fordítás lóhalálában történt, mert a magyar másodikosok számára semmiféle más tankönyv nem állt rendelkezésre pótmegoldásként. A Bokor Ecaterina tanárnő által fordított könyv nemcsak tükörfordítás, de szaknyelven sem megfelelő. Murvai László minisztériumi vezérigazgató elmondta, hogy a tárca Kisebbségi Főosztálya meg fogja tenni a megfelelő lépéseket a minőségi magyar tankönyvek biztosítása érdekében. Az ARAMIS Kiadón pedig számon fogják kérni ezt a fordítást. /Szabó Csaba: Nyelvileg fertőző tankönyv került forgalomba. Murvai: Számon fogjuk kérni a fordítást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Január 14-én tartották meg Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék idei Zenés-Könyves Nap elnevezésű rendezvényét, amelyen a tanszéktagok 2004-ben kiadott köteteit mutatták be. Egyed Emese tanszékvezető megköszönte Kötő József EMKE-elnöknek az adományokból származó ajándékkönyveket. A hazai és anyaországi kiadók gondozásában megjelent kötetek listája meglehetősen hosszú: Balázs Mihály (szerk.): Bibliotheca Dissidentium c. sorozat; Balázs Imre József–Selyem Zsuzsa: Humor az avantgárdban és a posztmodernben; Bartalis János: Ujjaimból liliomok nőnek (Válogatott versek); Berszán István (szerk., Rodica Baconskyval): Symposion; Egyed Emese (szerk.): Az emberarcú intézmény; Egyed Emese (szerk.): Néző, játék, olvasó; Egyed Emese (szerk.): Szabadon fordította…; Gábor Csilla (szerk.): Devóciók, történelmek, identitások; Gábor Csilla (szerk.): Mindennemű dolgok változása; M. Bodrogi Enikő – Varga P. Ildikó: Finn nyelvkönyv kezdőknek; Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a líceumok/szakiskolák IX. osztálya számára (T3); Pál apostol: Levelek. Konkordáns fordítás. (ford. Balázs Károly); Selyem Zsuzsa: Szembe szét; Szabó Levente (szerk., Virginás Andreával): Új narratívák?; Szabó Levente: Debreceni Márton; Tar Gabriella Nóra: Gyermek a 18–19. századi Magyarország és Erdély színpadjain; Vass László Levente: Üvegmezők (Összegyűjtött versek, szerk. Balázs Imre József). /Ördög I. Béla: Bölcsészek zenés-könyves napja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Közép-európai Örökség Díjat vehetett át január 15-én Máréfalván az Artera Alapítvány részéről Lőrincz Zsuzsanna igazgatónő a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány igazgatójától, Potozky Lászlótól a 2004-es Mirákulum-projekt megvalósításáért, elismerésként a székelyudvarhelyi alapítvány hagyományteremtő munkájáért. A Partnerség a Környezetért konzorciumot alkotó 6 alapítvány Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában (Polgár-Társ Alapítvány) 2002-től pályázatot hirdet a Közép-európai Örökség Díj elnyerésére. 2003-ban a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület „A Nádas-fürdő ökológiai újjáépítése” projektért nyerte el a díjat. /Díj az Artera Alapítványnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./

Január 15-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyitották a Balaskóné Osváth Zsuzsa (1919–1998) akvarell-emlékkiállítást. Megnyitó beszédében Szőcs István kitért a Marosvásárhelyről elszármazott művésznő küzdelmes életére. Amikor férje, Balaskó Nándor Nyugatra távozott, itt hagyva őt két lányával, Osváth Zsuzsa nem roppant össze. /Ö. I. B.: Újra közöttünk B. Osváth Zsuzsa képei. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Bandi Kati az erdélyi ruhakreáció egyik legmarkánsabb egyénisége. Faliszőnyegeinek és ruháinak egy része most megtekinthető a Marosvásárhelyen, a Bernády Ház falain. A Bernády György Közművelődési Alapítvány kiadta Bandi Kati alkotásait tartalmazó albumát. /Nagy Botond: Átderengő időkből... = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Január 22-én nyílik Aradon, a Jelen Házban Deák Árpád kiállítása. /Hevesi Mónár József: Szemlélet és magatartás. Deák Árpád kiállítása elé. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./

Guther M. Ilona, a Romániai Magyar Szó budapesti tudósítója szerkesztésében megjelent Ég áldjon, Somkerék! címen a Somkerék kismonográfiája. A kötet bemutatja Somkerék történetét 1900-ig Kádár József Szolnok-Dobokavármegye Monographiája (Dés/1903) nyomán. Somkerék iskoláiról szóló jegyzetek, illetve a magyar családnevek ismertetése Wass György tudományos munkájának köszönhető. /Ég áldjon, Somkerék! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Szász Imola Rozália helybéli református tiszteletes asszony közel 100 oldalas falu- és egyháztörténetet állított össze Bikfalváról. A könyvecske magában foglalja a helytörténeti irodalomban eddig megjelent kéziratos adatokat is. /Kismonográfia Bikfalváról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Január 17-én budapesti látogatásra érkezett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Közös magyar–román kormányülést tartanak az idén ősztől minden évben – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten. A magyar kormány által tervezett nemzeti vízummal kapcsolatban Gyurcsány elmondta: azt nem etnikai alapon kívánják megadni, hanem a szomszédos ország azon állampolgárainak, akik többször szeretnének Magyarországra utazni. Kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok legális képviselőinek autonómiatörekvéseit támogatja. A megbeszélés témája volt Verespatak is, Tariceanu kijelentette: a terv kivitelezése még nagyon kezdeti szakaszban van, a román kormány minden lehetséges gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontot figyelembe vesz majd, és tekintettel lesz minden európai normára is. A román kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a csíkszeredai főkonzulátus kérdésére is sikerül megoldást találni. Gyurcsány elmondta, egyetértettek román partnerével abban, hogy a következő időszak átfogó, nagy gazdasági-fejlesztési programjait úgy kell megfogalmazni, hogy azok tartalmazzanak közös részeket, legyenek tekintettel egymásra. A Budapestre látogató román küldöttségnek tagja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Tariceanu szólt arról, hogy a román kormánykoalíciónak fontos tagja az RMDSZ, hozzájárulása alapvető jelentőségű mind a román törvényhozási munkában, mind a két ország közti kapcsolatokban. Calin Popescu Tariceanu találkozott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, valamint Orbán Viktorral. /Gyurcsány–Tariceanu találkozó Budapesten. Magyarországon kezdte a bemutatkozást az új román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Felmerült a Trianon film erdélyi vetítése körüli botrány is. A román miniszterelnök óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt azonban elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek sem az egyes román hatóságok túlbuzgóságát, de Koltay Gábor rendező témaválasztását sem. Hiller István kulturális miniszter, aki Markó Béla román miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet, a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. A román küldöttség tagjai kétoldalú tárgyalást folytattak magyar partnerükkel. Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter Somogyi Ferenccel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter Persányi Miklóssal, Emil Dinga, az európai integrációs ügyek minisztere Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel, Vasile Blaga belügyminiszter Lamperth Mónikával tárgyalt. /Csinta Samu: Bukarest felé tekint Gyurcsány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

A Székely Nemzeti Tanács gyergyószéki szervezete kéri Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt, hogy tárgyaljon Calin Popescu Tariceanu kormányfővel a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazásról a román kormány vezetőjének budapesti látogatása alkalmával. A gyergyószéki SZNT korábban Gyurcsány Ferencnek küldött nyílt levelet, amelyben arra kéri a magyar kormányfőt, hogy a találkozó napirendjén szerepeljen az autonómia-referendum kérdése is. A nyílt levél aláírói azt is kérik Gyurcsánytól, hogy kérje a román kormányfőt, utasítsa a prefektusokat, vonják vissza bírósági kereseteiket, hogy a helyi önkormányzatok gyakorlatba ültethessék a népszavazással kapcsolatos határozataikat. A dokumentum emlékeztet arra, hogy több gyergyószéki település önkormányzata határozatot hozott a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról, de a prefektúra keresetet nyújtott be ellenük a közigazgatási bíróságon. /SZNT-levél Gyurcsánynak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Románia további száz katonát küld Irakba az ottani ENSZ-misszió védelmének erősítésére. A döntést január 17-én hozta meg az ország vezető védelmi testülete, a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek ülésén Traian Basescu államfő elnökölt. Románia kezdettől fogva támogatta az Egyesült Államok Irak elleni hadműveletét, és a szövetséges erők kontingensében mostanáig 730 katonával képviseltette magát. Az újabb százfős erősítésről hozott döntést a parlamentnek még jóvá kell hagynia. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: “az nem nemzetpolitika, hogy valakinek eszébe jut, mostantól minden további következmény vizsgálata nélkül terjesszük ki a kettős állampolgárságot. Aki ilyet tesz, az nemzetietlen bitang”. A volt kultuszminiszter, Görgey Gábor hétmillió forintot vett fel a kormány részére készített tanulmányaiért, ezeket a tanulmányokat 20 évre titkosították. A szabályos betekintést kérő Sági József fideszes képviselő sem láthatta a Görgey-dokumentumokat. Havi 755 ezer forintért, állami megrendelésre, kizárólag Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről készít fotókat Déri Miklós budapesti fényképész. Urbán Júlia, a Magyar Fényképész Ipartestület elnöke kivételesen magasnak tartja kollégája fizetését. A három legfőbb közjogi méltóság közül sem Mádl Ferenc, sem pedig Szili Katalin nem foglalkoztat személyi fotóst. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 18./

Elzárkóznak a kisebbségi autonómia minden lehetséges formájától Szlovákia legfőbb közjogi méltóságai – derült ki január 17-én Pozsonyban az államfő, a házelnök és a kormányfő találkozója után. Mikulás Dzurinda kormányfő, Ivan Gasparovic köztársasági elnök és Pavol Hrusovsky házelnök újságírói kérdésre válaszolva nyilatkoztak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, határon túli magyar közösségek felé elhangzott, autonómiát is érintő ajánlata kapcsán Dzurinda azt mondta: Szlovákia részéről semmilyen autonómia nem fogadható el. Durinda szerint Gyurcsány „csak látszólag” címezte a határon túlra felvetéseit. „Megítélésem szerint az igazság az, hogy kizárólag a Magyar Köztársaság belpolitikai fenségjogáról van szó”. Ivan Gasparovic államfő még a kulturális autonómiát sem tartja elképzelhetőnek. Hangsúlyozta: „Arról, hogy Szlovákiában autonóm kisebbségi területeket alakíthassanak ki, csakis és kizárólag a Szlovák Köztársaság állampolgárai dönthetnek. Meggyőződésem szerint ilyesmi nem történhet meg”, annál is inkább, mert ez nem Magyarország és nem a magyar kormányfő hatásköre. Pavol Hrusovsky házelnök a szlovák alkotmány két alappillérére, az ország önállóságára és függetlenségére hivatkozva zárta ki bármilyen autonómia kialakításának lehetőségét, megjegyezve, hogy nem látja szerencsésnek a magyar kormányfő megnyilvánulását, ezért helyénvalónak tartaná, ha Gyurcsány Ferenc kifejtené, hogyan is értelmezi az általa alkalmazott terminológiát. /Pozsony az autonómia minden lehetséges formáját elveti. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

Borbély László, a Tariceanu-kormány területrendezéssel és középítkezéssel megbízott minisztere a vele készült interjúban elmondta, hogy Gheorghe Dobre miniszter az egész tárcáért felel, ő pedig csak bizonyos területeket irányít. Idén várhatóan 350 millió dollárt költenek az erdélyi autópálya építésére, ez több mint száz kilométeres szakasz elkészítéséhez elég. A székelyföldi úthálózat korszerűsítéséről elmondta, hogy ebben az évben prioritásként kezelik a Balavásár–Szováta–Csíkszereda, illetve a Parajd–Gyergyó útszakasz felújítását. /Cseke Péter Tamás: Még az idén korszerűbb úthálózatban reménykedhetnek a székelyföldiek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

Január 17-én beiktatták hivatalába Markó Attilát, a román kormány kisebbségügyi államtitkárát, a miniszterelnöki hivatalhoz tartozó Kisebbségi Hivatal új vezetőjét. Markó Attila prioritásai között szerepel a hivatal 2001-ben indokolatlanul megszüntetett jogi osztályának visszaállítása. Ismeretes, hogy Adrian Nastase, a 2000-es választásokon nyertes párt kormányfője megszüntette a kisebbségvédelmi minisztériumot, amely az elmúlt négy évben a miniszterelnöki hivatal keretei között működhetett tovább, Markó Attila pedig helyettes államtitkári tisztségben képviselhette a magyar kisebbség ügyeit. A kormányváltás után az RMDSZ javaslatai között nem szerepelt a kisebbségi minisztérium visszaállítása. /Sz. K.: Markó Attila az új kisebbségügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Január 17-én kinevezték Végh Sándor mérnököt Szilágy megye alprefektusának, akit az RMDSZ és a kormánypárt közötti megegyezés alapján a magyarság érdekképviseleti szervezete jelölte erre a funkcióra. A Szilágy megyei MADISZ alapító tagja a kormánybiztosi feladatkört Csóka Tibor, illetve Fekete Szabó András után látja el. Végh Sándor 1964. október 30-án született a Szilágy megyei Kisdobán. 1989-ben, a kolozsvári Műszaki Főiskola elvégzése után, a zilahi csőgyárba nevezték ki. /Józsa László: Szilágy megye. Végh Sándor a megye új alprefektusa. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Markó Béla, a kultúráért, oktatásért és integrációs kérdésekért felelős miniszterelnök-helyettes Hiller István kulturális miniszterrel tárgyalt. Hiller István a megbeszélés után közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. /Magyar kulturális intézet Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

A Magyar Helsinki Bizottság annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány kivitelezhetetlen álmegoldásokkal hitegeti a magyar közvéleményt és a határon túli magyar szervezeteket, ahelyett, hogy befejezettnek tekintené a vitát, és megvalósítható megoldásokat keresne. A magyar kormánynak mérlegelnie kellene, hogy a határon túli magyaroknak, amennyiben Magyarországon kívánnak élni, nem adható-e alanyi jogon magyar állampolgárság – olvasható a bizottság közleményében. A kormány intézkedései vagy csak új nevet adnak meglévő intézményeknek (nemzeti vízum), vagy megvalósíthatatlanok (az uniós országokba is érvényes útlevél más országok állampolgárainak). A közlemény szerint a gyorsabb honosítási eljárás sem segít azon a problémán, hogy a honosítást csak az kérheti, aki igazolni tudja, hogy Magyarországon van hol laknia, van miből élnie. A bizottság szerint azonban a határon túli magyarok többsége erre nem képes, mert ha van is munkalehetőség, „feketén” foglalkoztatják őket. A vízum, amelyet a magyar hatóságok adnak ki, jelenleg is nemzeti vízum. /Álmegoldásokkal hiteget Gyurcsány – véli a Magyar Helsinki Bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Sokan mondják, hogy az erdélyi magyarságnak át kellene térnie az eszmerendszerek melletti politizálásra, magyarán, illene már lemondani a nemzetiségi jogkövetelésekről. Tehát: nekünk vagy szociáldemokratáknak, vagy liberálisoknak, esetleg éppen nagyromániásoknak kellene lennünk ahhoz, hogy szépen és békésen integrálódjunk a román társadalomba, írta Magyari Lajos. Azonban nem lehet egy olyan társadalomba háborítatlanul integrálódni, mely a nemzeti türelmetlenséget állampolitika rangjára emeli. /Magyari Lajos: Az élet, az életünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./

Takarékossági okok miatt a magyar kormány a határon túli magyarság oktatását és közművelődését segítő alapítványok költségvetését is csökkentette a múlt évben. Az Illyés Közalapítvány például 1 milliárd forint helyett csak 800 milliót kapott. A Gyurcsány-kormány ígérete szerint az idén visszaáll az „egyensúly”, s amennyiben lehetséges, egyes területeken még nagyobb támogatást is adnak. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke elmondta, erre az évre csakugyan egymilliárd és valamennyi forintot ígértek az Illyésnek, de még a mai napig sem ismerik mennyi lesz a pontos összeg. Az Illyés Közalapítvány ebben az évben ünnepli alapításának 15. évfordulóját, ami jó alkalmat kínál arra, hogy átgondolják és az új kihívásokhoz igazítsák az egész támogatási rendszert. /Még nem tudni mennyi pénzt kap 2005-re az IKA! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

A Trianon című történelmi dokumentumfilm kapcsán Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa kifejtette, a legtöbb román eleve irredentának tart minden olyan véleményt, amely a legcsekélyebb mértékben is eltér a hivatalos román történelemszemlélettől. A cikkíró szerint a Trianon bemutatása kapcsán mindkét fél hibázott. /Bálint Zsombor: Trianon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

M. Szabó Imre Magyarok világa című műsorát a Budapest Tévé adta, a megjelentek a magyarság egészét érdeklő kérdésekről beszéltek. Fontos ez, mert a fél Magyarország lakossága és a határokon kívül rekedt magyarok majdnem egésze a balliberális médiauralom révén szellemi karanténba került, írta Sylvester Lajos. Jelenleg a magyar ,,királyi” és kereskedelmi televíziók egyoldalú, a kormányzatot elfogultan ajnározó politikai kommentárokat, vitaműsorokat és beszélgetéseket sugároznak. Magyarok világa című műsorban viszont Bába Iván, a Fidesz külügyi kabinetvezetője, Kemény Győző, az Értékmegőrzők Civil Szervezete és dr. Bíró ­Ferenc, a Civilek a Zengőért Mozgalom egyik frontembere elhangzott hozzászólásai rendet teremthettek az odafigyelők gondolatai között. Bába Iván kommentárja szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő által tálalt nemzeti vízum egy felfúvásra sem alkalmas lufi, ez csak zavarkeltésre való handabandázás. Gyurcsány kijelentettem az autonómiát fogja támogatni, de hozzátette, a szomszéd államokkal való egyeztetés után. Bába Iván figyelmeztetett arra, hogy a szomszéd államok nem óhajtják az autonómiát. Bába Iván arra is rámutatott, hogy Gyurcsány Ferenc ügyködésének európai uniós dimenziói is vannak: amiket a kampány során kinyilatkoztatott, egyértelműen kimeríti az idegengyűlöletre uszítás minden jogi elemét. /Sylvester Lajos: A Magyarok világa a Budapest Tévében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./

Nyílt levelet küldött a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek és a nagyváradi ortodox püspökségnek a nagyváradi városi tanács RMDSZ-frakciója, amelyben arra szólítják fel a két felekezet képviselőit, hogy tárgyalás útján próbáljanak megegyezni a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája miatt kialakult nézeteltérésben. A nagyváradi reformátusok körében tiltakozást váltott ki, hogy az önkormányzat tavaly májusban az olaszi ortodox parókiának adományozta a Lorántffy-gimnázium sportpályáját. /B. L.: Tárgyalásra szólította fel a két egyházat az RMDSZ-frakció. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

Szerbia-Montenegró december közepén, a szégyentelen magyarországi népszavazás után megadta a világon bárhol élő szerbeknek és montenegróiaknak a kettős állampolgárságot, írta Czegő Zoltán. Idézte Kézdivásárhelyről Páll Zsolt levelét. „Az anyanemzet mi vagyunk, mi, Magyarországon kívüli magyarok, mert a magyarság nélkülünk elvész, ha már el nem veszett.” Kézdivásárhelyen huszonnégy órás rádióműsort sugároznak magyar nyelven, Szőcs Géza fizika szakos tanár vezeti a rádiót. Ő a kilencvenes évek elején Egerben tanított a tanárképző főiskolán, ott is doktorált, azután hazatért. /Czegő Zoltán: Vigaszhordozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./

A szászrégeni magyarok több éve próbálkoznak azzal, hogy köztéri szobrot állítsanak Petőfi Sándornak. Nagy András polgármesterjelöltként a választási programjában is megígérte, hogy polgármesterként teljesíti a magyarság ezen óhaját. Így 2005 első tanácsülésének napirendjére tűzték a szoborállítás ügyét. Titkos szavazáson 11 tanácsos mellette, 8-an ellene voksoltak, így ismét elesett a Petőfi-szobor felállítására vonatkozó határozattervezet. Anton Gheorghe, a Nagy-Románia Párt képviselője szó szerint idézve az aznapi Cuvantul Liber marosvásárhelyi napilapban megjelent vádakat: Petőfi Sándor az 1848-as forradalomban mintegy 40.000 románt gyilkolt le és részt vett több ortodox templom lerombolásában. Asztalos Gábor RMDSZ-tanácsos elmondta, megengedhetetlen az, hogy amikor Európa kapui előtt állunk, ilyen sértő és uszító vádak hangozzanak el. Nagy András polgármester elmondta, új, szakemberek által szolgáltatott érveket, tényeket gyűjtenek majd azért, hogy igazolják, milyen szerepe volt Petőfi Sándornak az 1848-as forradalomban, s egy következő tanácsülésen újra napirendre tűzik a szoborállításra vonatkozó határozattervezetet. Tamás Ibolya, a szászrégeni művelődési ház alkalmazottja, kultúrfelelőse, a Népszínház, a számtalan díjat elnyert Csim-bumm bábcsoport és a tánccsoport vezetője elmondta, hogy ünnepségsorozatot szervezett a polgármesteri hivatal, amelynek keretén belül egy délutánt a magyar kultúra értékeinek szenteltek. Beszámolót tartott a könyvtár, a múzeum, a művelődési ház, a helyi magyar lap, a Szászrégen és Vidéke. Anyagi problémáik vannak. A helyi Népszínház ugyanazokkal a díszletekkel játszik évek óta. A Népszínház műkedvelő magyar színészei ingyen játszanak. Gondot jelent, hogy a fiatalok közül alig jön el valaki a kulturális rendezvényekre. /Nagy Botond: A Petőfi-szobor várakozási listán marad. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

1952-ben létrehozták a Magyar Autonóm Tartományt, az akkori szóhasználattal a „MAT”-ot. 2003-ban két tanulmány is napvilágot látott a tárgyban a Regio c. budapesti, negyedévenként megjelenő folyóirat 3. számában. Az első (A sztálini „kis Magyarország” megalakítása – 1952 szerzője Stefano Bottoni történész /akkor a bolognai egyetem PhD-hallgatója/ azt vizsgálta, mi késztette a román politikát erre. Annak nincs nyoma, hogy a tartomány ötlete személyesen Sztálintól származik – bár a szálak egyértelműen hozzá vezetnek, sem annak, hogy a román pártvezetésben egyáltalán fölvetődött volna az előzetes szándék és motivációja. Ebben az időszakban a lényeges politikai-gazdasági döntéseket kizárólag a szovjet tanácsadók rábólintásával, illetve sugallatára lehetett meghozni. Az erdélyi magyarság a döntést sajátos lelkesedéssel fogadta. Sok esetben az elkeseredett tiltakozásig ment a román reagálás. A szerző idézte a román pártvezetés vitájának jegyzőkönyvét az új alkotmány szövegéhez javasolt szovjet módosításokról. „Emil Bodnaras: A Magyar Autonóm Tartomány megjelenésével szükségesnek tűnik megszabni az ottaniak anyanyelvhasználatát a bírósági eljárások alkalmával. A bírókat és a népi ülnököket választják. Ha olyan személyt választanak, aki nem beszél románul, hogyan fog lezajlani az eljárás? Miron Constantinescu: A szovjet alkotmány szerint minden autonóm tartományban a bírósági eljárások a vádlott anyanyelvén zajlanak. Politikai értelemben ezen csak nyerhetünk. Azerbajdzsán [alkotmányát példának véve] úgy fogalmazhatnánk: »A Magyar Autonóm Tartományban a bírósági eljárások nyelve a magyar, de azokban a rajonokban, melyekben román vagy más nemzetiségű lakosság él, az adott nemzetiség nyelve.« Vannak ugyanis olyan rajonjaink, ahol a lakosság román: pl. Ludas, Marosvásárhely. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvt.: Ne menjünk tovább. Nem véletlen az, hogy az elvtársak nem tettek több megjegyzést. Hagyjuk így [...]. A bírósági eljárások román nyelven folynak, biztosítva az anyanyelv használatát. Ez a mi fejlettségi szintünkön elég.” Az egykori MAT választott-kinevezett vezetői bizonyítani próbálták egyrészt, hogy megbízhatóak, másrészt azt, hogy ez a közigazgatási forma eddig a lehető legjobb. Voltak elképzelések arra, hogy a fajsúlyosabb magyar intézményeket is a MAT-ba összpontosítsák, amiből annyi valósult meg, hogy az erdélyi magyarság körében beinduljon a többségi érdekek számára jótékony belháború, rivalizálás, áskálódás. Bottoni leginkább a MAT üvegházhoz hasonlító funkcióját látja, Marosvásárhelyből egy funkcionális régióközpontot emeltek az addig egyedüliként elismert Kolozsvár mellé. A másik tanulmány a csíkszeredai antropológus Gagyi Józsefé (Határ, amely összeköt), aki jó ismerője a kérdésnek, s a kor sajtóját is tanulmányozta. Politikai gesztusnak nevezte a MAT létrehozását, amit mindkét oldalon indulatosan félreértenek, komolyan vesznek. A magyarok előszeretettel érezték úgy, hogy védett területen, egyfajta „kicsi Magyarországon” élnek, a román lelkiismeret pedig azzal vigasztalta magát, hogy a MAT határai tulajdonképpen összekötnek. /Cseke Gábor: Változatok az autonómiára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Régi vágya teljesült Szász Zoltánnak, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Udvarhely körzeti elnökének január 13-án, amikor az Eötvös József Szakközépiskola előcsarnokában méltó emléket sikerült állítani az iskola egykori tanárának, Szabó Dezsőnek. Az iskola magyar tanárainak, Magyari Tündének és Szilágyi Magdának segítségével megszervezett ünnepség keretében leplezték le a Székelyudvarhelyen, az egykori Állami Főreáliskolában 1909–1913 között tanító író emléktábláját. Az emléktáblát ifj. Andrási Gáspár, udvarhelyi kőfaragó készítette. Ugyanekkor avatták fel a Szabó Dezső emléksarkot is, ahol állandó kiállításra kerültek az író antikváriumokból összegyűjtött művei, továbbá egy kisebb fotókiállítás is helyet kapott, amely az 1945. január 13-án elhunyt író életútját mutatja be. Az emléknapon az udvarhelyi középiskolák egy részét képviselő csapatok vetélkedőt tartottak Szabó Dezső életútja, az Életeim c. regény alapján. /Kápolnási Zsolt: Szabó Dezső emléktáblájának leleplezése. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./

A Marosvásárhelyi Rádió, a Gruppen-Hecc és a Hahota Társulat előadásai után Marosvásárhely legújabb színjátszó csoportja, a Madártej mutatkozott be. A Fülöp Gyula Levente vezette társulat többnyire klasszikus szerzők jeleneteiből válogatott. A Madártej csoport megalakította az „utánpótláscsapatot”, a MiniMadártejet, melynek tagjai V–VIII. osztályos gyerekek. /Szucher Ervin: Feltálalták a Madártejet. Újabb kabarétársulattal gazdagodott Marosvásárhely. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

Megjelent: Nyírő József, a székely nép krónikása. Irodalomtörténeti tanulmányok /Összeállította: Pomogáts Béla, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica 35./ című kötet. A tanulmányok szerzői a közvetlen pályatársak – Makkai, Reményik, Tamási és mások – valamint az akkori magyarországi irodalmi élet jeles egyéniségei és a jelenkori írók, irodalomkritikusok. /Nyírő József, a székely nép krónikása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Néhány tárgyszerű tudósításon kívül a román lapok nem szenteltek nagy teret Calin Popescu Tariceanu január 18-án történt budapesti látogatásának. A legbefolyásosabbnak tekintett Adevarul megállapította, hogy a két kormány francia–német mintára kíván a jövőben együttes üléseket tartani. A napilap tudósítója figyelemre méltónak nevezte, hogy a felek sokkal inkább az együttműködés jövőbeni módjait keresték, és megpróbálták félretenni a két ország között még mindig meglévő nézeteltéréseket. A Ziua meglehetősen hosszú anyagot szentelt a látogatásnak, lényegében felsorolva minden, Budapesten érintett témát (nemzeti vízum kérdése, a Trianon című film romániai kálváriája, Verespatak ügye). Bevezetőjében azt a fejtette ki bővebben, miszerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyergyószéki szervezete levélben kérte Gyurcsány Ferencet: a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazásról is tárgyaljon vendégével. A Curentul beszámolt arról, hogy „a területi autonómia hívei nem nyerték meg ügyüknek Budapestet”. A Curierul National kiemelte: „A budapesti kormány nem támogatja az SZNT autonómiaküzdelmét”. A liberális hangvételű Cotidianul azt a címet adta tudósításának: „Az RMDSZ Budapesttel is koalíciót alkot”. A lap idézte Oana Marinescu kormányszóvivőt, aki szerint az autonómia témája nem szerepelt a megbeszélések napirendjén. A Cotidianul továbbá megszólaltatta Szász Jenőt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökét meg, aki szerint Gyurcsány nem képviseli a határon túli magyarok érdekeit. A magyarországi lapok lényegesen nagyobb teret szentelnek az eseménynek. A Népszabadság politikai kommentárjában a szerző kifejtette: „a magyar–román viszonyban megkezdődött a bizalom építése, méghozzá nemcsak jóindulatból – az is kell –, hanem valódi érdekből. S igazából ez kell. Annak elfogadása, hogy a belátható jövőben a két ország egymásra utalva boldogulhat csak az EU-ban és a NATO-ban, Ukrajna és a Balkán peremén. Egymásra uszító nagyhatalmi „gazda” végre nincs. Sőt: egymásra utaló nagy szövetségesek vannak. Ma már Nyugaton nemcsak összekeverik Budapestet Bukaresttel, hanem össze is boronálják őket: együtt kell lennetek, nincs mese”. A Magyar Hírlap szerint kellenek a kétoldalú kapcsolatrendszerben a gesztusok, de vajon mi lesz a folytatás? Televíziós interjújában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megismételte: a magyar kormány az autonómia kérdésében az RMDSZ álláspontját támogatja. Véleménye szerint „ez egy kiterjedő decentralizáció és egy folyamatosan kiterjedő kulturális autonómiának a valamilyen keveréke, ami politikát most a román kormány az RMDSZ támogatásával visz”. Egy, a nemzeti vízumra vonatkozó kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc közölte: soha nem mondta, hogy ez nemzetiségi alapon járna, mivel ilyen kérdésben nem lehet nemzetiségi alapú megkülönböztetést tenni. Emlékeztetett rá, hogy a státustörvény biztosította kedvezmények is kulturális identitás alapján járnak. „Részben vagy egészben magyar identitásúak azok, akik ilyen szoros kapcsolatra törekednek Magyarországgal, de nem kell, hogy attól felszisszenjünk, hogy lesznek majd román nemzetiségűek is, akik ilyen vízumért folyamodnak, és ha ilyen céllal teszik, habozás nélkül meg kell nekik adni” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. /Visszafogott román sajtóvisszhang a Tariceanu-látogatásról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./