Idén elmarad a hagyományos Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek rendezvény – tájékoztatott Goldschmied József, az Égtájak Iroda programigazgatója. Anyagi okok miatt el kell halasztani a temesvári Állami Csiky Gergely Színház május végi, már meghirdetett előadásait, vendégjátékát. /(Guther M. Ilona): Elmarad a temesvári színház budapesti vendégjátéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Április 26-án újból megrendezték az Evangélikus Keresztény Egyetemista Estet Kolozsváron. Megtekintették a Luther című filmet, majd Buzogány Dezső, a Protestáns Teológiai Intézet professzora tartott filmértelmezést. /Evangélikus Keresztény Egyetemista Est. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Daróczi Tamás 25 évvel ezelőtt került a Kolozsvári Magyar Operához. Kolozsvári pályafutásának talán legsikeresebb éve az 1981–1982-es évad volt, amikor hét főszerepben lépett fel. Pályafutásából kilenc év kötődik a Kolozsvári Magyar Operához. A többi évet külföldön, főleg Magyarországon töltötte, a világ különböző operaházaiban énekelt. Azonban amikor csak teheti, jön Kolozsvárra, és fellép különböző előadásokon. Most megrendezték a Daróczi Tamás és meghívottai gálakoncertet. /Csomafáy Ferenc: Jubileumi gálaest. Daróczi Tamás és meghívottai a Kolozsvári Operában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Gyászol a Hollósy Simon Művelődési Egylet. Gyászol Máramarossziget és környékének magyarsága. Meghalt Zahoránszky Ibolya tanárnő /sz. Máramarossziget, 1936. márc. 5./ az egyesület elnöke, az EMKE Országos Elnökségének tagja, aki évtizedeken keresztül a máramarosszigeti medence szórványmagyar közösségének élő lelkiismerete volt. Oda is tudott magyar szót vinni, ahol már sem templom, sem iskola nem volt. Zahoránszky Ibolya szerkesztette Máramarosi Hírnök című időszakos művelődési újságot. A Hollósy Simon Művelődési Egylet máramarosszigeti székháza az elsők egyike volt a magyarház láncolatnak, melyet az elmúlt másfél évtizedben Erdélyben a szórványmagyar közösségek kiépítettek maguknak. Itt kapott helyet a könyvtár, itt működött a népfőiskola, az egyleti kórus, s a székházból szervezték az aknasugatagi kórustáborokat is. Nem hiába lett a Hollósy-dalkör a Romániai Magyar Dalosszövetség arany fokozattal kitüntetett kórusa. /Dáné Tibor Kálmán, EMKE ügyvezető elnök: Zahoránszky Ibolya 1936 – 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Doina Cornea azt követően, hogy egy magánlevélben kérte, mondjon le az írószövetségi elnöki tisztségéről, s miután arra visszajelzést nem kapott, most felfedi a titkot: Eugen Uricariu a szeku besúgója volt, írt a Ziua című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A Beszterce-Naszód megyei Óradna római katolikus plébániája május 1-jén tartotta meg a templom-búcsút. Az ünnepséget 1992 óta folyamatosan megrendezik Óradnán. Az ünnepségre az Erdély több vidékéről érkezett vendégek között jelen volt Szilágyi János prefektus és Nascan Alexandru helyi polgármester. Az ünnepséget az óradnai gyermekek előadása és a meghívott művészek egyházzenei koncertje zárta. A templomi búcsút követően Szilágyi János prefektus Radnaborberekre látogatott, felmérni a település problémáit. Ezek közé tartozik az Izvor-patak gátjainak és hídjainak sürgős megerősítése a vízmosás megállítása érdekében, az orvosi ellátás és a közlekedés megoldása. A még megmaradt 700 bányászból újabb 500-at bocsátanak el, ez nagy gond, mert nincs munkalehetőség. /Kresz Béla: Templom-búcsú Óradnán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Április 29-én a gyergyói kézművesek egy csoportját tömörítő, közelmúltban megalakult Portéka Egyesület nyitott kiállítást Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban, Nagy Julianna ruhakreációit, a Páll Etelka növényi festékekkel színezett gyapjúfonalait, s a belőle készített szőtteseket, Portik Erzsébet munkáit, Péter Julianna gyöngyfűzéreit mutatták be. Csergő Tibor múzeumigazgató a tárlatmegnyitót Portéka-keresztelőnek nevezte, utalva a frissen megalakult egyesületre. /Portéka a múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Világszép Tündér Ilona – ősmagyar legenda képekben címen nyílik kiállítás május 9-én Székelyudvarhelyen, ahol Hummel Rozália festőnő és indológus magyar eredettörténetei képeit mutatja be. A Világszép Tündér Ilona címen 2000-ben megjelent könyvben – az ún. rekonstruált mitológia, hiedelemvilág Ipolyi Arnold erdélyi tudós püspök, történész kutatásain alapszik – található illusztrációkat mutatja be a kiállítás. Hummel Rozália 1946-ban Budapesten született, Dél-Franciaországban, Nizzában kezdte művészi tanulmányait, 1980-tól Párizsban élt. Festményein új formában dolgozza fel az ókori legendákat és mítoszokat úgy, hogy megőrzi azok üzenetét. Állandó kiállítása van Indiában, Udaipurban, a szkíta hagyományokat őrző Napkirály városában, a Gangaur Haveli Múzeumban, ahol 1989 óta él és alkot. /B. B. H.: Világszép Tündér Ilona – ősmagyar legenda képekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 5

Május 3-án Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes vezetésével eligazító tanácskozásra került sor, amelyre meghívást kaptak a magyar prefektusok, alprefektusok, megyei tanácselnökök, alelnökök, vezérigazgatók és igazgatók. A meghívottak beszámoltak gondjaikról, és választ kaptak a megyékben fölmerülő gyakorlati kérdésekre. Markó Béla összegezte a tanácskozás jelentőségét: arról beszéltek, hogy az RMDSZ elő akar készíteni a kormányon belül egy decentralizációs törvénycsomagot. /(Béres Katalin): Magyar helyi tisztségviselők tanácskozása Bukarestben.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ Áttekintették a koalíciós kormány első négy hónapjának eredményeit. Markó Béla a készülő kisebbségi törvény kormány elé terjesztett tervezetével kapcsolatban elmondta: nagyon nehezen megy a jogszabály elfogadtatása. /Az RMDSZ a közigazgatás decentralizációját szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

A legfontosabb, hogy a tiszai ciánszennyezéssel kapcsolatos peres eljárásnak pozitív hozadéka legyen – jelentette ki Korodi Attila, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára. Korodi Attila szerint a román minisztérium álláspontja:”ez a per a magyar állam és a Transgold között zajlik”. „Ezért nem gondoljuk, hogy szükség lenne beavatkozásra. Viszont hogyha majd hivatalos formában valamilyen részről felkérés érkezik minisztériumunkhoz, akkor azt elemezni fogjuk, hogy hogyan válaszoljunk és miként kapcsolódjunk be”. Korodi Attila szerint a Transgoldnak van egy környezetvédelmi engedélye, amelyet be kell tartania. De a vállalatnak 2007-ig fel kell újítania környezetvédelmi engedélyét. Ekkor a tárca egy integrált, az európai követelményeknek megfelelő környezetvédelmi engedélyt fog kibocsátani. – Korodi Attila szavaiból ítélve a román környezetvédelmi tárca visszafogottan kezeli az ügyet. /(Garzó Ferenc/ MTI): Legyen pozitív hozadéka a peres eljárásnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Az Egyesült Államokba látogatott Mihai Ungureanu külügyminiszter. Máj. 4-én az ENSZ székházában találkozott a Biztonsági Tanács soros elnökével, Ellen Margrethe Loj dán nagykövettel, valamint a tagállamok küldöttségeinek vezetőivel. – Románia azt szeretné, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újra napirendre tűzné az ENSZ és a regionális szervezetek együttműködésének kérdését, jelentette ki külügyminiszter. – A partnerek értékelték Románia következetességét, amellyel hozzájárult a BT figyelmében levő válságállapotok tartós megoldásához Irakban, Afganisztánban, Közép-Keleten, Szudánban, Haitiban. /Az Egyesült Államokba látogatott a külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

A lakás- és építésügy, a regionális fejlesztés, valamint a területfejlesztés terén való együttműködéséről tárgyalt május 4-én Budapesten Borbély László a területrendezésért és közmunkaügyekért felelős miniszter magyarországi kollégájával, Kolber István regionális fejlesztésért felelős miniszterrel. A megbeszélésen a 2000 novemberében kötött kétoldalú együttműködési megállapodás megújításáról volt szó, melyet a felek aláírnak Budapesten. /Román-magyar lakás- és építésügyi együttműködésről tárgyaltak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

A határon túli magyarok ügyét ki kellene vonni a magyar belpolitika erőteréből, a többi közt ezzel lehetne a magyar-magyar kapcsolatokat kimozdítani a december 5-e utáni mélypontról – jelentette ki Bunyik Zoltán vajdasági miniszter egy budapesti rendezvényen. A vajdasági magyar politikus szerint az eddigi magyar kormányok hozzáállása a határon túli magyarsághoz túlzottan költség-centrikus volt, ez pedig a magyar társadalom egy részében negatív kép kialakulásához vezetett. Álláspontja szerint a nemzetben való gondolkodás, például közös projektek kidolgozása, növelhetné Magyarország súlyát az Európai Unióban. /Bunyik a magyar-magyar kapcsolatok megújítását szeretné. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Ha 22 millió Plesunk vagy Patapieviciünk volna, én nem lennék ma elnök – mondta beiktatását követő első interjúiban Traian Basescu államelnök. Andrei Plesut külpolitikai tanácsosának nevezte ki, Horia Roman Patapievici pedig a Román Kulturális Alapítvány vezetője lett. Plesu most távozik posztjáról, felmondásának oka „egészségügyi” természetű. Egyes kommentátorok szerint Basescunak csak az imázs szempontjából volt hasznos Plesu, tanácsait viszont nem fogadta meg. Basescu tanácsosai mostanában egyre gyakrabban szerepelnek a lapok címoldalán. Most Constantin Degeratu került a figyelem középpontjába – közvetlenül Plesu titokzatos távozása után. A tábornokot, akit Ion Iliescu helyezett tartalékba, most elnöki rendelettel ismét „aktivizáltak”. Degeratu 2000-ben is a román hadsereg vezérkari főnöke volt, majd Emil Constantinescu nemzetbiztonsági tanácsosának nevezték ki. Ion lliescu 2000-es választási győzelmét követően helyét Ioan Talpes vette át, a tábornok néhány hónapig a védelmi minisztériumi államtitkár volt, majd tartalékba helyezték. Degeratu 1989 decemberében Kolozsváron volt a IV. hadtestnél, állítólag ő dolgozta ki a forradalmárok, illetve békés tüntetők elleni utcai harcok tervét, amelynek eredménye: 28 halott és 104 sebesült. A tábornok mindvégig tagadta, hogy az általa elkészített terv a lakosság elleni megtorlást szolgálta volna. A dokumentumot azóta megsemmisítették. /Sz. K.: Degeratu ismét vezérkari főnök lehet. Basescu még nem döntött Plesu utódjáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Románia nem tart igényt az árvízi védekezéshez a felajánlott magyar segítségére. Havril András vezérezredes, magyar vezérkari főnök bejelentette, hogy Magyarország felajánlja a Tisza zászlóalj 250 magyar katonájának segítségét és műszaki eszközeit. Románia vezérkari főnöke megköszönte a magyar felajánlást, és közölte: nem élnek vele. A magyar fél által felajánlott élelmiszersegéllyel kapcsolatban közölték: az nem tartozik a román hadsereg hatáskörébe, ezért kormányzati szinten kell a kérdést kezelni. /G. Á.: Nem kell a magyar segítség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

Az RMDSZ a tanügyet, a kultúrát, az egészségügyet és a társadalmi intézményeket decentralizáló, valamint a prefektusok hatáskörét csökkentő törvénycsomag kidolgozásában való részt vállalásáról nyilatkozott sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök. „A decentralizáció több jogot biztosítana a helyi és a megyei tanácsoknak, illetve a prefektus bizonyos tevékenységi körei is átkerülnének az önkormányzatokhoz” – ismertette az RMDSZ javaslatát Markó. /B. B. E.: Csökkentené a prefektusok hatáskörét az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat meghívására Nyíregyházára utazott a Maros megyei önkormányzat küldöttsége, Lokodi Edit Emőke tanácselnök asszony vezetésével. A két önkormányzat mintegy két éve hivatalos testvérkapcsolatot tart fenn, melynek keretében eddig két alárendelt intézmény – a megyei múzeumok és az iparkamarák – együttműködését sikerült megvalósítani. Most tárgyalnak a két megyei alárendeltségű szociális intézmények, a marosvásárhelyi és a nyíregyházi színházak, a levéltárak és a mezőgazdasági iparkamarák együttműködéséről. /Nyíregyházára látogatott a megyei önkormányzat küldöttsége. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos nyílt vitát kezdeményezett az RMDSZ Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök köszöntötte a jelenlévőket, majd Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász, a kisebbségi törvénytervezetet kidolgozó képviselőcsoport tagja, ismertette a leendő jogszabállyal kapcsolatos tudnivalókat. Kifejtettem hogy a törvénynek illeszkednie kellett az európai normarendszerhez, ami nem minden vonatkozásában jó az erdélyi magyarság számára. Sajnálják, hogy az idő rövidsége miatt nem lehetett a tervezettről szélesebb társadalmi vitát lefolytatni, de így is több mint száz javaslat érkezett hozzájuk, amiből elég sokat beépítettek a törvénybe. Még mindig lehet kiegészítéseket, javításokat benyújtani. Az EMNT által tavaly benyújtott és visszautasított autonómia-tervezetet Varga Attila idealisztikusnak és utópisztikusnak nevezte. A mostani vitán az exszenátor, Kereskényi Sándor a kellő szakmaiság hiányát rótta fel a törvénytervezetnek. A magyarországi kormányzat álláspontját puhának, már-már közömbösnek nevezte, holott érzékelhetőbb támogatással segíthetnék a kisebbségi törvényt, vele az autonómia ügyét. Az ismert történelemtanár, Toroczkay Sándor, a Szent István Egyesület elnöke a nemzeti konszenzust sürgette. Dr. Bura László tanár, közíró, helytörténész több észrevételt megfogalmazott. /Sike Lajos: „Fogyatékosságaival is jó hídfő lehet a kisebbségi törvény”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

A közelmúltban jó néhány intézmény, jelentés elmarasztalta a román államot, illetve a politikumot a sajtót ért nyomásgyakorlások, és általában a sajtószabadságot korlátozó tényezők miatt: a Freedom House, Agentia de Monitorizarea Presei, a Román Akadémiai Társaság (SAR), az SEENPM (South Eastern European Network for the Professionalization of the Media) tanulmánya, de Pierre Moscovici EU raportőr jelentése is megemlíti e témát. Már az alkotmányban is van egy-két furcsaság. A 30. szakasz szerint: „A törvény tiltja az ország és a nemzet gyalázását, (…), a területi szeparatizmusra vagy a nyilvános erőszakra való uszítást, valamint a jó erkölccsel ellenkező obszcén megnyilvánulásokat.” Mi számít ország, illetve nemzet gyalázásnak, ki és mi alapján dönti el, hogy mi az obszcén megnyilvánulás? És ha valaki a szeparatizmus gondolatával ért egyet? Ez büntetendő? A román rádió és tévétársaságok szervezését és működését szabályozó törvény meghatározza a közszolgálatiság mibenlétét is: mutassa be a román nyelv értékeit, a nemzeti és egyetemes, illetve a nemzeti kisebbségek autentikus kulturális és tudományos alkotásait, „harcoljon az ország függetlenségéért és nemzeti egységéért (sic!-szerk.), az emberi méltóságért, igazságért és törvényességért.” Gyakori újságírói tapasztalat, hogy a közhivatalok megtagadják az igényelt adatokat, mivel a sok kétértelmű megfogalmazás kibúvókra, önkényes döntésekre ad lehetőséget. A televízió elfogult, ezt mutatta a Sajtómonitorizáló Ügynökség felmérése a kormánypárt választások előtti szerepeltetéséről. Az RTV1 a következő arányban szerepeltette képernyőjén a pártokat: kormánypárt 72%, ellenzéki 26%, RMDSZ 2%. A kilencvenes évek elején, bányaszjárás idején a „rendcsinálás céljából” Bukarestbe hívott bányászokkal, mint a „munkásosztály megbízható elemeivel”, szószerint szétverették nemcsak az ellenzéki megmozdulást, hanem az ellenzéki pártok székházait, az ellenzéki szerkesztőségeket. A közszolgálatinak nevezett tévé készségesen beszámolt az ott talált drogokról, dollárokról. A posztkommunista hatalom elsősorban ott vesztette el a ’96-os választásokat, ahol a kereskedelmi tévék (PRO TV és az Antena 1) elterjedtek. A törvények azon pontjai, amelyek kiszolgáltatják a sajtót a politikumnak, megmaradtak. A Capital gazdasági hetilapnak 13 városbeli 22 helyi tévéadó tavalyi monitorizálása nyomán tizenegyről sikerült beazonosítania, hogy az SZDP, öt pedig a NLP közvetett vagy közvetlen irányítása alatt áll. A többiről sem állították a szerzők, hogy függetlenek lennének a politikumtól. Nem sikerölt megtudni, hogy a román média híreit uraló Mediafax hírügynökségnek kik az igazi tulajdonosai. /Herédi Zsolt: Szabad sajtó? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3., folyt.: máj. 4., 5./

Mircea Miclea oktatásügyi miniszter rendeletével szabályozta a nemzeti kisebbségek tankönyvellátását. Dr. Kötő József államtitkár elmondta, a rendelet szerint a tankönyvek románból készült fordításának véleményezését a jövőben kizárólag a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége látja el, az RMDSZ égisze alatt. A kiadásra az Országos Tankönyvtanács jóváhagyása után csak a minisztérium Kisebbségi Főosztálya adhat engedélyt. Indokolt esetekben a kisebbségi oktatásban kétoldalú államközi egyezmények alapján használni lehet más országokban kiadott tankönyveket is, de csak azzal a feltétellel, ha erre az Országos Tankönyvtanács engedélyt ad. A kisebb példányszámra való tekintettel a kisebbségek kötelező oktatása számára a tankönyvek költségeit az állam fedezi. /Barabás István: Lesz gazdája a kisebbségi tankönyvkiadásnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Valódi együttműködésre van szükség, hangsúlyozta a Pro Európa Liga sajtótájékoztatóján Haller István az Emberjogi Iroda vezetője, kitérve Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester és a civil szervezetek, egyesületek közötti rossz kapcsolatra. A legutóbbi tanácsülésen Dorin Florea újra becsmérlő szavakkal illette a nemkormányzati szervezeteket. /(simon): Valódi együttműködésre van szükség. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

A tavaly ilyenkor az EU-ba felvett tíz ország lakossága közül a magyarok legcsalódottabbak. Sike Lajos újságíró szerint ennek oka a túlzottan negativista, hatásaiban önpusztító életszemlélet. Kádár János idejében azt sulykolta a sajtó a magyarok fejébe, hogy bűnös nemzet. Jóval a rendszerváltás után is akadt magas poszton lévő politikus, aki azt mondta, „tanuljunk meg kicsinyek lenni”. /Kovács Lászlóra célzott az újságíró./ Az örökös sírás és elégedetlenkedés divat lett az erdélyi magyarság soraiban is, „már a szószékről sem biztatnak, hanem szapulnak bennünket”. /Sike Lajos: Szegény legcsalódottabb. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Gyergyószentmiklóson súlyos gond a rossz úthálózat, a vízvezetékek állapota, a szennyvíztisztítás, a szemétgazdálkodás megoldatlansága, a Békény szennycsatornává változtatása, a munkanélküliség, de Gyergyószentmiklós legnagyobb gondja a romakérdés, írta Bajna György. A földjeiket művelő gyergyószentmiklósiak, a tisztességes munkájuk után élő gazdálkodók panaszait nem szabad felületesen kezelni. Kár, hogy nem vett részt egy rendőr sem a lakossági fórumon. A határ gátlástalan fosztogatása, a traktorról 20 zsák krumplit ellopó romák esete nem egyedi. Rendet kell teremteni, indulatok nélkül, a törvények pontos betartásával, mielőtt a harag gyűlöletté válik, állapította meg az újságíró. /Bajna György: Mielőtt gyűlöletté válna a harag. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem másodéves csíkszeredai kommunikáció és PR-szakos hallgatói a sajtóról szerveztek konferenciát. Elhangzott, hogy „a hazai magyar sajtó rákfenéje a műveletlenség”. Egy másik előadó arról beszélt, hogy az írott sajtó által mellőzött témákat kívánta behozni a „fősodorba”. S közben sommás ítéletek hangzottak el lapokról, újságírókról, olyasmik, mint: „nem hallott róluk senki, míg el nem lopták őket”, vagy „attól még nem válik egy csíkszeredai valaki jó újságíróvá, ha megverik”. Az egyik előadó hangsúlyozta, hogy az általa képviselt internetes tartalomszolgáltató munkatársi gárdája nem tartja magára nézve kötelezőnek az írott sajtó kánonjait. A diákok megtanulhatták a konferencián, hogy a romániai magyar sajtó konzervatív, korszerűtlen, ismeretlen senkik és műveletlen dilettánsok készítik. Közben a nemzetközi politikai, szakmai és emberi jogi szervezetek a sajtó szabadságát veszélyeztető jelenségekre hívják fel a figyelmet. /Sarány István: Sajtószabadság, avagy mindent szabad mondani a sajtóról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

Május 4-7. között tartják Marosvásárhelyen a Bolyai-napokat a Bolyai Farkas Líceumban sportversenyekkel, ki mit tuddal, történelmi, földrajzi témakörű, valamint nyelvvetélkedőkkel, kiállításokkal és filmvetítéssel. A nyitó ünnepségen Bálint István igazgató és Horváth Gabriella aligazgatónő díjazták az országos és nemzetközi versenyek nyerteseit, valamint az őket felkészítő tanárokat. /Mészely Réka: Megkezdődtek a Bolyai-napok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Marosvásárhelyen a Bolyai Napok előestéjén a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum öregdiákjainak baráti köre hívott meg minden érdeklődőt évi emlékünnepségére, amelyen az idén az intézmény főiskolává válásának 287. évfordulóját ünnepelték meg az egybegyűltek. 1993-tól kezdődően, az évenkénti emlékünnepségen az iskola egy-egy kimagasló, egykori pedagógusáról, annak életéről, munkásságáról tartanak előadást. Idén az időnap előtt elhunyt dr. Kozma Béla, egykori igazgatóról Kiss József nyugalmazott pedagógus beszélt. Dr. Kozma Béla Bolyai Farkas aforizmáiból 1700-at gyűjtött össze, számos dolgozatot, tanulmányt írt a polihisztorról, a Bolyaiakról írta doktori dolgozatát, neki köszönheti az iskola, hogy felvehette Bolyai Farkas nevét. Kozma Béla írta meg az intézmény monográfiáját is. A kommunista hatalom eltávolította ezt a kiváló embert: „Dr. Kozma Béla a város bármelyik iskolájában taníthat, kivéve a Bolyait” – hangzott a párthatározat. Jóval később doktorátusa és érdemei ellenére is csak versenyvizsgával kerülhetett vissza a Bolyaiba. De addigra már megtört emberré vált. Tönkretették. Ezután Sebestyén Mihály történész tartott előadást az iskola 1718-as rangemeléséről, a Schola Particula státusról, a korabeli tanítási rendről és a Teleki Tékában fellelhető gazdag kollégiumi könyvtárról. /Nagy Botond: Bolyai-történelem kezdőknek, haladóknak... = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

A Csiky Gergely Állam Színház /Temesvár/ május 3-án a ferencesek udvarán mutatta be 99. alkalommal A Repedt Gonghoz című zenés-humoros produkciót. A közönség újra láthatta azokat, akik valaha is játszottak a több mint négy éve műsoron lévő darabban. /László Árpád: Sikeres 99. előadás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

Gábos Zoltán kolozsvári nyugalmazott egyetemi tanárt, a MTA tagját a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága Arany János-díjban részesítette. Az ünnepélyes díjátadás május 2-án volt. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

A Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem alapítója és tanára, Farkas Lőrinc Imre a magyarok őstörténetéről tart előadást Székelyudvarhelyen május 6-án. A professzor felajánlotta, hogy fedezi egy székelyudvarhelyi fiatal taníttatási költségeit a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem 3 éves levelező tagozatán. Ez az egyetem többek közt az eredetkutatás, a magyarság- és küldetéstudat szellemiségének összefogását, a magyar szellemiség továbbadását, önazonosságunk felmutatását, értéktudatunk erősítését tűzte ki célul. Az egyetem diákjai egyebek mellett az ősi magyar jogról, magyar írás- és nyelvtörténetről, magyar néprajzról és régészetről tanulnak. /K. E.: Előadás a magyarok őstörténetéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 5./

Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. február 17./ című tanulmányához a hetilap újabb két hozzászólást közölt: a/ Márkus Béla egymás mellé állította Földes Lászlót és Sütő Andrást, megállapítva, hogy Földes László alkotói öröksége csekély mértékű, Sütő András legjava írásai viszont kitörölhetetlen fejezetei a magyar irodalomnak. Földes Ágnes hozzászólásában apja 1959-től tíz évig tartó szilenciumáról, elhallgattatásról beszélt. Valójában Földes László 1965-ben már publikálhatott. /Márkus Béla: Szösszenetek, szisszenetek. = A Hét (Marosvásárhely), máj. 5./ b/ Márkus Béla nem írt elismerően Kuszálik Péter eddigi hosszas hozzászólásairól, ezért Kuszálik szerint Márkus Béla nem értette meg az ő írását. Kuszálik Péter Sütő András Heródes napjai című naplójáról kijelentette: „egyszerű hamisításnak lehet tekinteni az egész kötetet”, abban ugyanis kozmetikázások találhatók. Kuszálik mérlegén könnyűnek találtatott Ablonczy László és Cs. Nagy Ibolya: „Az életmű szerkesztői – különösen Ablonczy, de Cs. Nagy Ibolya sem ártatlan – egyben a Mester csodálói is, akik szívesebben alájátszanak ennek a szépítgető átfestésnek (magyarán hamisításnak), semhogy korrigálnák a megmásított tényeket.” Kuszálik nem akar ítélkezni Sütő András irodalmi értékéről, de azért megállapította, hogy „néhány (nagyon kevés!)” írása van, amit az utókor remekműnek fog ítélni. Kuszálik ugyancsak elítéli „napjaink kritikátlan Wass Albert-kultuszát”. /Kuszálik Péter: Módosítások, maszatolások. = A Hét (Marosvásárhely), máj. 5./