Temesváron, a Szent György székesegyházban nov. 4-én gyászmisén emlékeztek a fél évszázada elhunyt dr. Pacha Ágoston temesvári megyés püspökre. Roos Márton megyés püspök felidézte az elhunyt főpásztor alakját. Pacha Ágostont /Móricföld, 1870. nov. 26. – Temesvár, 1954. nov. 4./ 1923. március 12-től a háromfelé osztott csanádi egyházmegye Romániához tartozó részének apostoli kormányzójává nevezték ki. Az 1930-ban létesült temesvári egyházmegye irányítását, immár püspökként, az év október 16-án vette át, 1939–1944 között pedig a román szenátusnak is tagja volt. 1948-ban az akkori román kormány felmondta a Vatikánnal kötött konkordátumot, nem ismerte el többé a nagyváradi, a szatmári, valamint a temesvári latin szertartású püspökségeket, az egyházi épületeket elkobozta, a nunciatúra működését felfüggesztette, kirakatperekkel megkezdődött az egyházi elöljárók és lelkipásztorok bebörtönzése. 1950-ben a 82 éves Pacha püspököt letartóztatták, hazaárulás és kémkedés vádjával bíróság elé állították, majd 18 évi nehéz börtönre ítélték. A legyengült, csaknem teljesen megvakult főpásztort 1954-ben szabadon engedték. Ezt követően még négy hónapot élt a temesvár-józsefvárosi plébánián. /S. E.: Emlékezünk. Pacha Ágoston püspök halálának 50. évfordulóján. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

Megemlékezést tartottak nov. 5-én a Brassótól 22 kilométerre lévő Földváron, az egykori haláltábor helyén álló emlékműnél. A földvári lágerbe elhurcoltakat nem közvetlenül lelőtték, felakasztották stb., hanem olyan körülmények között tartották, hogy közülük minél többen elpusztuljanak. /Boros Ernő: Megemlékezés Földváron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

Pálfalva község az ombodi református gyülekezet kezdeményezésére, emléktáblát avat Soltész János, egykori ombodi lelkipásztor emlékére. Soltész János huszonhat éven át volt az ombodi református gyülekezet lelkipásztora. Megírta a Nagybányai Reformált Egyházmegye történetét (Abban az időben Ombod a Nagybányai Református Egyházmegyéhez tartozott.) Az 1902–ben megjelent kiadvány szerzőjét az ombodi temetőben helyezték örök nyugalomra. /Emléktábla Soltész Jánosnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

A hetedik alkalommal szervezendő Dávid Ferenc ifjúsági emlékzarándoklat nov. 6-án kezdődik a dévai várban. A zarándoklaton az elmúlt évben 500-600 fiatal vett részt. Az unitárius egyház- és nemzettörténelmi vetélkedőt, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet rendezésében, november 5-én Kolozsváron tartották meg. Nem sokkal a zarándoklat előtt előkerült az első emléktábla, amely 1910-től a húszas évek közepéig díszítette a nagy reformátor sírját. A végképp elveszettnek tekintett emléktábla a dévai múzeum hátsó udvarán került elő. Az emléktábla jelenleg a múzeum hátsó udvarán áll. /CH. A.: Dávid Ferenc-emléknapok Déván. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

Major Gizella marosvásárhelyi képzőművész az 1970-es évek derekán Gyergyószentmiklóson kezdte tanári és művészi pályáját. Nov. 5-én Gyergyószentmiklóson megnyílt a tárlata. Rajzok, metszetek és pasztellek sorakoznak a falakon. /Színvonalas képzőművészeti kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

Lezsák Sándor Aradra látogatott, nov. 4-én az aradi Alma Mater Alapítvány meghívására találkozott az érdeklődőkkel. Lezsák Sándor a magyarságról, az iskola szerepéről és a politika természetéről fejtette ki nézeteit. Szerinte az a fajta liberális neveléselmélet, amelyet most próbálnak Magyarországon bevezetni, évtizedekkel ezelőtt tönkretette a nyugat-európai és az amerikai oktatást. Az előadó szerint a legfontosabb, amit ma egy pedagógus a nevelő-oktató iskolában tehet, az a magyarságtudat, az Európa-tudat és a veszélytudat gyermekek lelkébe történő oltása. Lezsák Sándor Klebelsberg Kunóval vallja, hogy abból még soha sem volt baj, ha az oktatásra, de abból igen, ha a hadseregre sokat költöttek. Lezsák Sándor elmondta, hogy a Dávid Ibolya-csoport minden áron szavazatokat akar, míg a lakitelki munkacsoport olyan feladatok megoldásán dolgozik, mint a kistelepülések iskoláinak a megmentése, mert olcsóbb egy iskolát működtetni, mint a tömegközlekedés káros hatásainak kitett gyermekeket kockázatmentesen a házuktól valamelyik szomszéd település iskolájába szállítani. /Nagy István: Lezsák Sándor Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

A Hargita megyei Máréfalva helyi tanácsa és a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület a helység művelődési otthonában a falu szülötte, Balázs Imre festőművész alkotásaiból avat állandó kiállítást. Az ünnepség nov. 7-én lesz. Megnyitóbeszédet mond Banner Zoltán művészettörténész. /Balázs Imre-képtár Máréfalván. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

Okt. 26-án Budapesten, a Vármegye Galériában bensőséges emlékezés zajlott, megnyílt a tizenkét esztendeje elhunyt Szécsi András festőművész budapesti magángyűjteményekben található képeiből rendezett kamarakiállítás. A kezdeményező ezúttal is a galériavezető Kulcsár Edit volt, aki az Erdély Művészetéért Alapítvány nevében, támogatásával folyamatossá tette a tárlatokat, könyvbemutatókat, más hasonló eseményeket. Az alapítvány 1990 januárjában szervezte első nagy sikerű Szécsi-kiállítását az Országos Széchényi Könyvtárban, majd 1991-ben Hatvanban, Egerben nyitottak tárlatot a festő munkáiból. Utoljára 1992. decemberében mutattak be Szécsi-képeket. A mostani kiállításra a festőművész születésének 70. évfordulója adott alkalmat. /Hetven éve született Szécsi András festőművész. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

Megjelent Puskel Péter: Emléklapok a régi Aradról /Irodalmi Jelen Könyv, Arad/ című hézagpótló könyve. A rendhagyó monográfia Arad 1885–1945 közötti históriáját több mint 400 archív képeslap és fotó kíséretében mutatja be. /Irodalmi Jelen Könyv bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

Nov. 7-én Kolozsvárott tartottak megbeszélést a szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjairól és szó esett a szórvány gondjainak megoldását szolgáló többlépcsős tervről. A megbeszélésen az RMDSZ területi szervezeteinek oktatási alelnökei mellett jelen voltak a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek képviselői is. A tanácskozás alapja volt a romániai magyar óvodások, iskolások aránya az 1992-es és az 2003-as adatok tükrében, mondta Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke. Az 1992/1993-as tanévben, amikor a magyarság Románia összlakosságának 7,1 százalékát képezte, 209.077 magyar óvodás, általános és középfokú iskolás diák járt magyar tannyelvű intézménybe, ami országos szinten 5,3 százalékot jelentett, a 2002/2003-as tanévben viszont a magyar nemzetiségűek részaránya országos szinten 6,6 százalékos, 176.610 magyar óvódást és diákot tartanak számon, ami az országos szinten beiskolázottak 4,8 százalékát képezi. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az a tény sem, hogy közel 50 ezer magyar anyanyelvű diák román nyelven tanul. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem lehet mindenhol fenntartani a meglévő I-VIII. osztályt, de meg lehet tartani az I-IV. osztályokat működtető tanintézményeket. A szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megoldására több lépcsős tervet dolgoznak ki. Ebben szerepel a kistérségi oktatási központok kialakítása, bentlakásos rendszerrel. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 7., 2574 sz./

Az újraindult KALOT, a katolikus ifjúsági mozgalom egyéves születésnapját ünnepelték okt. 16-án Csíkszeredában. A KALOT céljai között van olyan fiatalok nevelése, akik lelki, erkölcsi magatartásukkal hozzájárulnak egy erkölcsi és szociális alapon nyugvó, demokratikus társadalom építéséhez. Az első évben összesen 150 fiatal vett részt a KALOT rendezvényein. Az újraindult KALOT közösségvezető-képző tábort szervezett és kiadta a KALOT: Múlt, Jelen, Jövő ismertető füzetet. /Egyéves a romániai KALOT. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 7./

Kismamaotthont szenteltek fel Árkoson. A sepsiszentgyörgyi Pro Vita Hominis Társaság külföldi segítséggel építtette fel a létesítményt. A humanitárius társaság célja, hogy a támasz nélküli kismamák megtarthassák gyermeküket, illetve a várandóság idejére és a szülés utáni négy hónapig menedéket találjanak. /Árkosi kismamaotthon. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 7./

A magyar kormány a 2005-ös költségvetéséből 2 milliárd forintot különít el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására – jelentette be nov. 7-én Marosvásárhelyen Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. /Kétmilliárd forint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Az MSZP és az SZDSZ aggódik, mondván, a határon túli magyaroknak adandó magyar állampolgárság beláthatatlan következményekkel jár. Kovács László külügyminiszter 1997-ben, a magyar–román alapszerződés aláírása előtt kijelentette, nem hajlandó feláldozni a határon túli kétmillió magyarért Magyarország érdekeit. Horn Gyula pedig arra volt kíváncsi, mi lesz a magyar egészségüggyel, amikor az immár magyar állampolgársághoz jutott határon túliak elözönlik a magyarországi egészségügyi intézményeket? Az MSZP-nek olyan szakemberei vannak, akik időben felhívják a figyelmet a leselkedő vészre, írta Asztalos Lajos. 2001 decemberében például Kovács László ("23 millió román fogja elözönleni Magyarországot"), a fő-fő pufajkás, Horn Gyula ("21 millió román özönli el Magyarországot"). Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a magyar állampolgárság birtokában minden harmadik 18 és 35 év közötti határon túli magyar Magyarországra telepedik. Ezért szörnyen aggódnak, második Trianont emlegetnek. Fiatalítás volt az MSZP-ben, de nem hagynak fel a kádári hagyománnyal. Mert ennek az a lényege, hogy ne avatkozzanak a szomszédos országok belügyeibe. Közben szó sem esik arról, hogy a határon túliak döntő többsége megelégszik a magyar útlevéllel, és nem akar áttelepedni. /Asztalos Lajos: Szavazás a kettős állampolgárságról – harangfélreveréssel kíséri az MSZP, az SZDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Németh Zsolt, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség alelnöke nov. 7-én Háromszékre látogatott és elmondta, azt javasolja a magyarországi választópolgároknak, hogy szavazzanak igennel a határon túli magyarok kettős állampolgárságának biztosítására. „Ennek kapcsán álláspontunk azonos a határon túli magyar politikai alakulatokéval: maradéktalanul támogatjuk a kettős állampolgárság biztosítását" – mondta Németh. Hozzáfűzte, a kettős állampolgárság megadása révén megtörténik a magyar nemzet szellemi újjáegyesítése, erre pedig azért is szükség lenne, mivel 2007 január elsejétől Magyarország is bevezeti a schengeni vízumpolitikát. „Emiatt Magyarország csak vízum alapján engedheti be az EU-n kívüli országok állampolgárait. Ha Románia addig nem csatlakozik az EU-hoz, az erdélyi magyaroknak vízumot kell kérniük Magyarországtól, ez pedig elkerülhető lenne, ha rendelkeznének magyar útlevéllel" – nyilatkozta Németh Zsolt. /Németh Zsolt Erdélyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

- Eljött az ideje annak, hogy a Fehér megyei magyarság visszaszerezze parlamenti képviseletét. Ehhez azonban minden magyarnak be kell állnia az összefogás, az egység ernyője alá – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje nov. 6-i, Fehér megyei látogatása során. Markó négy napos szórványkörútjának utolsó napján Nagyenyeden, valamint Magyarlapádon találkozott a magyar közösséggel. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban ünnepélyesen átnyújtotta az iskola vezetőinek azt a kormányhatározatot, amely a kollégium épületének visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Takács Csaba ügyvezető elnök megerősítette a közös felelősségvállalás, valamint egy, a szórvány pedagógusait támogató közös stratégia kidolgozásának szükségességét. Simon László, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója megköszönte az RMDSZ vezetőségének a kollégium ingatlanainak visszaszolgáltatása érdekében kifejtett erőfeszítését. /(Csernik Attila): Az összefogás ernyője mindenkit megvéd. Markó Béla Fehér megye körúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest),

Nov. 8-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Bukarestben fogadta Frank Nickelsent, az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEV) főtitkárát. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 8., 2859. sz./

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai az RMDSZ kampánykörútja során a csíki településeken felléptek. A körút során bemutatkoznak az RMDSZ jelöltjei: Sógor Csaba szenátorjelölt, Kelemen Hunor és Korodi Attila képviselőjelöltek. Ráduly Róbert, a Csíki Területi RMDSZ elnöke elmondta: fontos az, hogy tudjuk értékelni, amit együtt megvalósítottunk. /(Daczó Dénes): Erdélyi táncok forgatagában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

„21. századi rabszolgaság”- így jellemezte az emberkereskedelmet Elena Timofticiuc az AIDRom munkatársa, aki több romániai nagyváros után Nagyváradon is ismeretterjesztő hadjáratot folytatott a hatalmas méreteket öltő embercsempészet megállítására. Az emberkereskedelemről tartott előadásában kitért a trükkös csábításokra, pénzszerzés reményében külföldre édesgetik főként a lányokat, majd prostitúcióra kényszerítik őket. A veszély ellenére külföldi munkára csábító hirdetések tucatjai jelennek meg naponta a lapokban. /Balla Tünde: Virágzó emberkereskedelem Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

A Kolozs megyei RMDSZ nov. 6-án tartotta Önkormányzati Konferenciáját, amelynek során tisztújításra is sor került. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta: ez az első alkalom, hogy a június óta elöljárói tisztséget viselő önkormányzati tagok összegyűlnek. Az új elnök Kerekes Sándor, alelnökök Molnos Lajos és Török Bálint. A konferencia megszavazta az anyaországhoz intézett felhívást, amelyben a kettős állampolgárság egyértelmű igénylése áll majd. /F. I.: Önkormányzati Konferencia Kisbácsban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Mintegy száz hazai és anyaországi előadó és hallgató részvételével szervezték meg a hét végén Marosvásárhelyen a II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát. A kolozsvári Apai Emese a Magyarfenes határában feltárt késő bronzkori rituális gödröt mutatta be. Egy évtizede a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karának keretében már régészetet is lehet hallgatni, ezért szükség volt szakmai egyesület /Pósta Béla Egyesület/ és fórum létrehozására, nyilatkozta Molnár Zsolt főszervező, a BBTE tanársegéde. A Pósta Béla Egyesület tizenegy romániai kutatóintézet magyar anyanyelvű kutatóit, doktorandusokat és egyetemi hallgatókat tömöríti. /Szucher Ervin: Egyedi előadások egyedi leletekről. Erdélyi magyar régészek konferenciája Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Négyszázötven évvel ezelőtt született a magyar nyelvű irodalom első nagy klasszikusa, Balassi Bálint. A Balassi évforduló alkalmából állította össze Egyed Emese a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője a Boldog azki akarsz lenni életedben című Balassi-fantáziát, amelyet a kolozsvári Állami Magyar Színházban tekinthettek meg az érdeklődők. A THÉ-TRUPP Egyetemi Irodalmi Színjátszó csoport előadása, amelynek tervezője és rendezője szintén Egyed Emese volt, felidézte a költő korának hangulatát, felelevenítve műveit. Délután kerekasztal-beszélgetésre került sor a Babes–Bolyai Tudományegyetem Filológia Karán. /(köllőkata): Az Balassi előtt való főhajtás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

A Hargita Megyei Rendőrparancsnokság vezetősége együttműködési megállapodást kötött a Hajdú-Bihar megyei rendőrséggel a határon átnyúló bűnözés visszaszorításáról. /Román–magyar rendőrségi megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Fábián Ernő tanár és közíró idén töltötte volna 70. évét. Róla emlékeztek meg nov. 6-án Kovásznán családtagjai, volt kollégái, tanítványai és tisztelői. Az eseményen jelen volt Németh Zsolt magyarországi politikus, a Fidesz országgyűlési képviselője is. A családi ház udvarán kezdődött Fábián Márta asszony, Ernő bácsi özvegye és Németh Zsolt leleplezte Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész bronzplakettjét. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója Fábián Ernőhöz fűződő személyes élményeit osztotta meg az emlékezőkkel, akit a helytállásnak, a vidéken való értékalkotás apostolának nevezett. Németh Zsolt elmondta: 1986-ban szakdolgozatát Fábián Ernő A tudatosság fokozatai című tanulmányában megjelent nemzetpolitikai gondolatairól írta.  A városi művelődési házban tartott emlékkonferencián Németh Zsolt és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az MPSZ országos választmányának elnöke Fábián Ernő politikai örökségéről értekezett. Nemzetpolitikai gondolkodása kapcsán szó volt az autonómia és a kettős állampolgárság kérdésköréről is. Németh Zsolt elmondta: Magyarország lakosságának 45 százaléka rokoni szálakkal kötődik a határon túli magyarsághoz, ezért arra kéri a határon túli magyarságot: tekintsék sajátjuknak a referendumot, és hívják fel hozzátartozóikat, küldjenek egy képeslapot magyarországi rokonaiknak, és mondják meg nekik: vegyenek részt a referendumon, és szavazzanak igennel.  Molnár Gusztáv, Bíró Béla és Lőrincz Csaba politológusok a Limes Kör – melynek Fábián Ernő is tagja volt – örökségéről vitáztak. Molnár Gusztáv Fábián korábbi meglátásaira utalva elismerte, hogy tíz évvel ezelőtt Fábián Ernőnek igaza volt. Mint mondta, ő mindig azt vallotta, hogy a társadalom alfája és ómegája a pluralizmus. Az egységmítosznak vége. /Bodor János: A helytállás apostola. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Nov. 7-én, vasárnap a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban megemlékeztek a Gyula és Arad közötti kapcsolatok tízéves évfordulójáról. Gyula és Arad 1994-ben szervezte meg a Kézfogások elnevezésű közös rendezvénysorozatot, és még abban az esztendőben testvérvárosi kapcsolatot létesített. Az események megünneplésén jelen voltak a két város mai és egykori vezetői, önkormányzati képviselői. /Arad–Gyula: egy évtized. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Nov. 6-án Aradon, a Jelen Házban tartották az Irodalmi Jelen és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által meghirdetett novellapályázat díjkiosztó ünnepségét. Hat országból (Románia, Magyarország, Szerbia-Montenegró, Szlovákia, Németország, Írország) 126 novella érkezett be. A zsűri elnöke, Bodor Pál beszélt a novellákról: az összes írás közül legalább 70-et a balsejtelem jellemzi. Bodor Pál szerint Böszörményi Zoltánnak, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főszerkesztőjének, a novellapályázat elindítójának életútja is azt mutatja, hogy az erős akarat, az önbizalom és önismeret átsegít a nehézségeken. Mészáros Sándor, a pozsonyi Kalligram Kiadó főszerkesztője, a zsűri tagja kijelentette: nem biztos, hogy a győztes írások a legjobbak. Az első díjat a gyergyószentmiklósi Gergely Edit költő, újságíró, másodikat a szerbia-montenegrói Nagy Farkas Dudás Erika, a harmadik díjat az erdélyi születésű, Budapesten élő Simó Márton nyerte el. Különdíjban részesült: Cseh Katalin (Kolozsvár), Molnár Vilmos (Csíkszereda), Botházi Mária (Székelyudvarhely), Csender Levente (Pilisborosjenő) és Balogh Róbert (Pécs). /Nagyálmos Ildikó: Az aradi magyar sajtó ünnepén átadták a novellapályázat díjait. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

A Kriza János Országos Balladamondó Versenynek adott otthont hét végén a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) a középiskolások számára évente megrendezi a nagy népdalgyűjtőről elnevezett balladamondó versenyt, amelyen idén első ízben szakiskolások is részt vettek. A diákokat Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke köszöntötte. A balladamondó verseny első díjazottja Kovács Réka, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző diákja lett. /Nagy Zsuzsanna: A szép magyar nyelv igazi forrásai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Idén is több száz unitárius fiatal zarándokolt el nov. 7-én magas Déva várába, Dávid Ferenc egyházalapító sírjához. Erdély szinte minden térségéből jöttek. Tavaly Déván unitárius templomot szenteltek fel. Az ünnepi megemlékezést az ODFIE várjátéka követte. Végül dalok kíséretében az egybegyűltek fáklyákat gyújtottak, és virágokat helyeztek el Dávid Ferenc sírjánál. /Chirmiciu András: Unitárius zarándoklat a dévai várba. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Nov. 6-án tartották a máréfalvi tájház avatóünnepségét. Dávid Lajos polgármester köszöntője után a szervező Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület nevében Kovács Piroska szólt az egybegyűltekhez. /Szász Emese: Tájházat avattak Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

Második alkalommal rendezték meg a Csíkszentimrei Sokadalmi Falunapokat. A háromnapos ünnepség mottója: „Hogy összetartozzon, ami összetartozik". Volt gazdafórum, majd sportvetélkedők következtek, felavatták a Hargita Háló két évig ingyenes szélessávú internet első felhasználói helyiségét, hagyományőrző együttesek léptek fel, majd közös mulatsággal zárultak a falunapok rendezvényei. /Kristó Tibor: Hogy összetartozzon, ami összetartozik. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./