Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2003. december 20.
"Michael Guest, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete bírálta a sajtószabadság romániai megsértését, és kérte a kormányt, valamint a pártokat, hogy politikailag támogassák az újságírók elleni támadások mihamarabbi kivizsgálását. Michael Guest elítélte az Ino Ardelean független újságíró ellen elkövetett támadást és más olyan eseteket is, amelyekben megfélemlítési szándékkal kárt tettek újságírók birtokában lévő tárgyakban. Ardeleant dec. 3-án Temesváron támadták meg ismeretlenek, és agyba- főbe verték. A bántalmazás következtében az újságíró súlyos sérüléseket szenvedett, két helyen eltört az állkapcsa. Ardelean - aki az Evenimentul Zilei független napilap újságírója - az esetet megelőzően cikkeiben korrupcióval vádolt több helyi párt- és közigazgatási vezetőt. Újságíró-szervezetek szerint ebben az évben ő a 14. újságíró, akit fizikailag bántalmaztak az országban. Ion Iliescu államfő elítélte az újságírókat ért támadásokat, a kormány viszont közönséges bűncselekménynek nevezte Ardelean megverését. /Az USA figyel a sajtószabadság alakulására. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"
2003. december 20.
"Minden olyan törekvés, amely veszélyezteti, hogy a romániai magyarság egységesen támogassa a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, könnyen végzetes lehet - mondta Kovács László magyar külügyminiszter az MTI-nek adott interjúban. "A magyar kormánynak nem voltak aggályai az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakulásával kapcsolatban. Veszélyesnek tartjuk azonban, hogy ez a két testület bizonyos értelemben az RMDSZ belső ellenzékeként jött létre" - szögezte le Kovács László. Kovács László reagált azokra a romániai bírálatokra, amelyek annak kapcsán fogalmazódtak meg, hogy Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács múlt hét végi kolozsvári alakuló ülésén a Rompres, a hivatalos román hírügynökség szerint azt mondta: "Megpróbáltunk alkotmányos eszközöket használva küzdeni. Azok azonban, akik valódi fegyverekkel harcoltak, hamarabb érték el céljukat". "Ha ez az állítás igaz, akkor ez egy nagyon súlyos, szinte jóvátehetetlen hiba volt" - szögezte le Kovács László. Kiemelte: a magyar kormány támogatja az autonómiát, mint a kisebbségi jogok érvényesülésének talán legmegfelelőbb keretét. Mint mondta, Európa több országában is működnek autonómiák. Szerinte azonban nem lehet nem észrevenni azt, hogy a működő autonómiák mindenütt a kisebbség és a kormányzat tárgyalásának eredményeképpen jöttek létre. /Kovács: végzetes lehet az EMNT. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"
2003. december 20.
"A Székely Nemzeti Tanács példájára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is megkezdte a politikai kapcsolatfelvételt. Dec. 19-i sajtótájékoztatóján Tőkés László, az EMNT elnöke elmondta, Orbán Viktor volt miniszterelnök teljes támogatásáról biztosította az erdélyi magyarság autonómiatörekvését, és Mádl Ferenc államelnök szintén kedvezően nyilatkozott a kezdeményezésről. A püspök hozzátette, az EMNT levélben fordult az MSZP és az SZDSZ vezetőihez is, találkozót kérve tőlük, ám a megkeresésre válasz még nem érkezett. Tőkés elmondta, az RMDSZ vezetőségének elutasító magatartása ellenére nem mondott le azon szándékáról, hogy párbeszédet kezdeményezzen a szövetséggel. Ebből a célból január első felében megbeszélésre hívja majd az RMDSZ csúcsvezetőségét. "Párbeszédre, kiegyezésre van szükség, ha nem akarunk csúfos vereséget szenvedni a választásokon" - nyilatkozta a püspök. Elmondta, javasolni fogja az EMNT Állandó Bizottságának, kérjen fel egy független jogászbizottságot, hogy európai viszonylatban vizsgálja meg az autonómia létjogosultságát./Pengő Zoltán: Kiegyezésre kényszerülnek? Párbeszédre hívja az EMNT az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"
2003. december 20.
"Dec. 18-án, az RMDSZ évzáró sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök közölte: az alkotmány módosítása volt az év legnagyobb politikai megvalósítása. Az SZDP-vel kötött protokollumnak köszönhetően voltak fontos megvalósítások az egyházi javak visszaszolgáltatása, az anyanyelvhasználat, a tanügy stb. terén. Kudarcaként az elnök az aradi Szabadság-szobor kérdését említette, de bízik benne, hogy a közeljövőben ez a kérdés is rendeződik. A kolozsvári BBTE magyar karainak létrehozása kapcsán folytatott viták - úgy tűnik - nemsokára meghozzák eredményüket. A választási előkészületekkel kapcsolatban Markó hangsúlyozta: a jelöltek listájának összeállításánál a szervezeten belül bármilyen irányzatot képviselőkkel szemben megadják is az indulás lehetőségét. /(Gáspár Hajnal): Évzáró sajtóértekezlet az RMDSZ-nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./"
2003. december 20.
"Komlóssy József svájci mérnök, az Európa Tanács tagja, az Európai Népcsoportok Föderációjának alelnöke december első felében Csomafalvára és Remetére látogatott. Célja volt: ismertetni a lakossággal a mezőgazdasági és erdős területek tagosításának előnyeit. Amennyiben a lakosság is hozzájárul, a kelet-európai országokban elsőként valósulna meg ez a minta értékű tagosítás. A két községre vonatkozó tervét Komlóssy már júniusban ismertette Strasbourgban, a napokban pedig az Európa Tanács környezetvédelmi szakbizottsága elé terjesztette. Komlóssy kifejtette: az uniós csatlakozás küszöbén fel kell készülni a versenyhelyzetre. A tagosításhoz a földtulajdonosok zömének a hozzájárulása is szükséges. /Gál Éva Emese: Komlóssy József Csomafalván és Remetén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./"
2003. december 20.
"Elfogadta a tanács az ortodox püspökség javaslatát, Szent László mellett immár Szűz Mária is Nagyvárad protektora. Az ötlettel, hogy Váradot a Szeplőtelen Szűz oltalma alá helyezzék, az ortodox püspökség állt elő. Nagyvárad védőszentje - 1192-ben történt szenttéavatása óta - Szent László. A lovagkirály porhüvelyét 1116-ban, II. István uralkodása idején hozták el Somogyvárról és a várban temették el. Szent László egészen a reformáció koráig nyugodott a várbeli katedrálisban, akkor ugyanis fanatikus unitáriusok meggyalázták a sírt, a király földi maradványait pedig a Sebes-Körösbe dobták. /A Szűzanya is Várad védőszentje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"
2003. december 20.
"Az RMDSZ Maros Területi Képviselők Tanácsa (TKT) dec. 19-én egyhangú szavazattal megerősítette a szervezet választmányának határozatát: Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László, a TKT elnöke és Kelemen Atilla megyei elnök közös sajtótájékoztatón jelentette be a hírt. Ugyancsak dec. 19-én tartotta alakuló ülését a Maros megyei Területi Egyeztető Tanács (TET), amelyen új vezetőséget választottak. Elnök: Valkay Ferenc vállalkozó, alelnökök: Szász Zoltán református esperes és Nagy Örs, az OGYE rektor-helyettese, titkár Szász Rózsa, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület képviselője. Borbély szerint a TET felajánlotta tudását, tapasztalatát és támogatását az RMDSZ-nek. A továbbiakban elmondta, hogy az RMDSZ a továbbiakban is monitorizálja Florea jelenlegi polgármester nyilatkozatait és tetteit. Markó Béla szerint az, hogy a fontosabb városok közül elsőként Marosvásárhelyen állítottak polgármester-jelöltet, jelképes döntés: azt mutatja, hogy az RMDSZ nagy súlyt fektet az önkormányzati választásokra. Kelemen Atilla kifejtette, nem a nyilatkozatok szintjén dől el a polgármester-választás. Régi marosvásárhelyi család sarjaként meg tudja szólítani a vásárhelyi közösséget, románokat, magyarokat egyaránt. /Mózes Edith: Kelemen Atilla az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"
2003. december 20.
"Év végi beszámolót tartott Sepsiszentgyörgyön a helyi RMDSZ, dec. 18-án összehívta a területi RMDSZ polgármestereit és helyi elnökeit. Albert Álmos területi elnök elmondta, hogy inkább az ingatlanok visszaszolgáltatására helyezték a hangsúlyt, ez a törekvésük a földterületek esetében sikeresnek tekinthető, ellentétben az erdők és egyházi ingatlanok restitúciójával. Alsó-Háromszék magyar lakosságának harminc százaléka nyújtotta be kérését magyar igazolványra. A választásokra készülődve saját lapot ad ki az RMDSZ . A polgármester elmondása szerint a Háromszéki Ifjúsági Egyeztető Tanácsot bízták meg a szerkesztéssel, ők készítették a próbaszámot. /Farkas Réka: Lapot ad ki a helyi RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"
2003. december 20.
"Nem született végleges döntés dec. 19-én Kónya-Hamar Sándornak, az RMDSZ Kolozs megyei elnökének és a megyei ifjúsági szervezetek vezetőinek tanácskozásán, mert a hat ifjúsági szervezet közül a Magyar Diákszövetség (MADISZ) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) képviselői nem jelentek meg a találkozón. A hat megyei szervezet közül négy, az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), a Cserkész Szövetség és az Alternatív Ifjúsági Egylet képviselői jelentek meg. /Pap Melinda: Nem jelölték ki az ifjúsági MKT-tagokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"
2003. december 20.
"Korodi Kis Ibolya tavaly márciustól református lelkész Miriszló a faluban. Miriszló Oláhlapádhoz tartozott mint egyházközség, de 1700-ban "anyásították", vagyis független egyházközségként működött tovább. A gyülekezet 298 tagú és mind református felekezetűek. A lakosság ugyanakkor fele-fele arányban él a román nemzetiségűekkel. Nagyon szomorú - mondta Korodi Kis Ibolya -, hogy az eddigi magyar alpolgármesternőt nem választották újra személyes torzsalkodások miatt. Olyan községben, ahol a lakosság fele magyar, fele román, illene, hogy valaki képviselje a magyarság érdekeit is. /Dézsi Ildikó: Lenn a völgyben. Miriszló rövid története. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"
2003. december 20.
"Kilenc erdélyi városból összesen tizenhat diákújságíró és sulirádiós vett részt az Agnus Média Alapítvány és az Agnus Rádió közös szervezésű szakmai találkozóján, dec.18-án és 19-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakónai Központban. Szenkovics Dezső, az alapítvány ügyvezető igazgatója felhívta a fiatalok figyelmét a közös munka, a tapasztalatcsere fontosságára. A résztvevők elméleti előadásokat hallgattak az újságírás és rádiózásról, a diáklapok szerkesztési elveiről, médiaműfajokról és internetről. Adorjáni László lelkipásztor, az Agnus Rádió igazgatója az egyházi média sajátosságairól, Szabó Zsolt egyetemi tanár pedig az helytörténet és újságírás kapcsolatáról értekezett. /Z. R.: Diáklapos találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"
2003. december 20.
"Ottlik Géza (1912-1990) közel háromezer kötetes könyvtára néhány napja az Országos Széchenyi Könyvtár adományaként a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán létrehozott könyvtárat és kutatótermet gazdagítja. Már az első héten érdeklődés mutatkozott az immár Ottlik néven ismert földszinti terem iránt. Dr. Egyed Emese tanszékvezető szerint nagyon kellett ez a minőségi ugrás. /Ördög I. Béla: Új kolozsvári könyvtéka. Jó kezekbe került az Ottlik-hagyaték. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"
2003. december 20.
"Dec. 19-én Kós Károlyra emlékeztek a kolozsvári Kakasos templomban, az építész születésének százhuszadik, és a templom építésének kilencvenedik évfordulója alkalmából. A megemlékezésen dr. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke tartott előadást, majd az érdeklődők a templom eredeti tervrajzait tekinthették meg. Kós Károly tevékenységét röviden így lehetne összefoglalni: mindent, amit tett, az erdélyi magyarságért tette. Elsősorban építésznek vallotta magát és alkotásaival Pesttől Sepsiszentgyörgyig mindenhol találkozhatunk. Az ő transzszilvanizmusáról árulkodik Kolozsvár egyik jelképe, az 1913-ban befejezett Kakasos templom is. Ez az épület teljes mértékben az ő keze nyomát őrzi, hiszen az építkezés alatt gondosan ügyelt arra, hogy a mesterek pontosan betartsák a művészi tervet. /P. M.: Kettős ünnep a Kakasos templomban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"
2003. december 20.
"A Kolozsmonostori Református Egyházközség volt a házigazdája annak a "karácsonyt váró énekkari hangverseny"-nek, amelyet a Romániai Magyar Dalosszövetség december 14-én szervezett. Főtámogatója a Nemzeti Kultirális Örökség Minisztériuma. Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke megnyitó beszéde után felléptek az énekkarok Méráról, Magyarfenesről /népviseletben/, Kisbácsról, Kolozsmonostorról, végül a Brassói Magyar Dalárda állt a gyülekezet elé. /Miklós Ferenc: Karácsonyvárás énekléssel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"
2003. december 20.
"Karácsonyi könyvvásárt tartottak Szilágysomlyón, a helyi református egyházközség gyülekezeti termében, a Báthory István Alapítvány rendezésében. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője mutatta be kiadójuk könyvújdonságait; Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője Hervay Gizelláról szóló monográfiáját ismertette. /Karácsonyi könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./"
2003. december 20.
"Sylvester Lajos Julianus-díjat kapott, Sütő András mondta el a laudációt. Hangsúlyozta, hogy Sylvester Lajost radikálisan konzervatív nézetek vezérlik, nemzetben gondolkozik, autonomista.Fájdalom, hogy az autonómia követelését Európa nem támogatja. Indokolt hát Sylvester Lajos hangvételének radikális fölerősödése. /Sütő András: Sylvester Lajos Julianus-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./"
2003. december 20.
"Új és lényegesen bővített szerkesztésben jelent meg Sütő András Fülesek és fejszések című könyve a csíkszeredai Neptun Könyvkiadónál. Sütő András a bővítéssel kapcsolatban két krónikás barátját említette. Néhai dr. Kerek Istvánt, aki orvosként töltött az író mellett 15 órát 1990. márc. 19-én és 20-án, amikor őt súlyos sebesültként a bukaresti Katonai Kórházba szállították. Egy másik krónikás az akkori bukaresti magyar nagykövet, Szűts Pál, akinek Bukaresti napló 1985-1990 című emlékiratában izgalmas fejezetek olvashatók a marosvásárhelyi magyarellenes pogromról is. A száműzött könyvek kifejezéssel arra utalt, hogy a Fülesek és fejszések című könyve szövegének nagyobb részét az 1989-es fordulat előtt írta és menekítette Budapestre, nehogy házkutató szekusok kezére kerüljön. Itthoni kiadása tehát a száműzöttségből való hazatérés is egyben. 1981-90 között Sütő könyvei csak Magyarországon láttak napvilágot, itthoni kiadásuk tervének megvalósítását reméli a Neptun Könyvkiadóval kötött egyezség alapján. /Borbély László: Fülesek és száműzött könyvek. Röpke beszélgetés Sütő Andrással. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./"
2003. december 20.
"Fodor Sándor Sündisznóállás című könyvét mutatták be dec. 19-én Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban. Az író második világháborús élményeiről szóló könyv az apró események bemutatása révén nyújt teljesen a háborúról, mondta méltató beszédében Sántha Attila. /Pap Melinda: Sündisznóállásban túlélni az életet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"
2003. december 20.
"Dec. 19-én Kolozsváron Makkay József és Pillich László mutatta be Tatár Zoltán Kincses külvárosom /Kalauz Kiadó, Kolozsvár/ című visszaemlékezés-kötetét. A Kalauz Kiadó az Alsand Kiadó utódaként az utóbbi években gazdáknak szóló kiadványokkal, szakács- és gyerekkönyvekkel jelentkezett az erdélyi magyar könyvpiacon, mondotta Makkay József, a kiadó vezetője. Pillich László beszédében a visszaemlékezés-irodalom fontosságáról szólva, elmondta: ez gyakorta olyan dolgokat rögzít, amit el akarnak feledtetni velünk. /K. ZS.: A külváros kincsei. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"
2003. december 20.
"Az utóbbi tíz év alatt csak Hargita megye lakossága közel harmincezer fővel fogyatkozott. Ilyen fogyás csak a két világháború időszakát jellemezte. Nagy Benedek könyvének /Küzdelem hajnalig, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ minden írása, minden beszéde felhívás, "kiáltó szó" az erdélyi magyarsághoz. /A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./"
2003. december 20.
"Az irodalomtörténet elsőrendű fontosságú dokumentumai a levelek. Sorra jelentek meg Erdélyben is ilyen jellegű kiadványok: Benedek Elek irodalmi levelezésének negyedik kötetét a Kriterion adta ki (Szabó Zsolt gondozásában); Molter Károly levelezéséből eddig két kötet látott napvilágot az Argumentum-Polis kiadásában (sajtó alá rendezte Marosi Ildikó); elkészült Reményik Sándor és Olosz Lajos levelezésének gyűjteménye - s olykor a folyóiratok is helyet szorítanak hasábjaikon levélközléseknek. Nagy Pál a Tamási-levelezés anyagának felkutatásával foglalkozik, a budapesti Tamási Áron Alapítvány megbízásából. Tamási irodalmi levelezéséből nem egy kisebb-nagyobb válogatás látott már napvilágot erdélyi és magyarországi lapokban, folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben, de mindez csak kis töredéke a hagyaték rendkívül gazdag állagának. Idővel elkészül esszéinek, cikkeinek, interjúinak mostanában megjelent vaskos három kötete /a Gondolat és árvaság, a Szellemi őrség, az Emberi szavak/ mellé Tamási Áron leveleskönyve is - úgy, ahogy Németh László, Szabó Lőrinc, Féja Géza leveleskönyvei már eljutottak az irodalombarátok asztalára. /Nagy Pál: Tamási-levelek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"
2003. december 22.
"Adrian Nastase román kormányfő dec. 20-án a televízióban "rendkívül bölcs embernek" nevezte Medgyessy Péter magyar miniszterelnököt, mint mondta, kettejük "kiváló kapcsolata révén" sikerült lényegesen javítani a román-magyar viszonyt. Románia és Magyarország európai partnerségének megteremtésével a két kormányfőnek sikerült elkerülnie azokat az "időzített robbanással fenyegető csapdákat", amelyeket az Orbán-kormány hagyott hivatali utódaira - mondta Nastase. Ilyen "késleltetett robbanással fenyegető csapdának" nevezte a román miniszterelnök például a magyar kedvezménytörvényt. Kijelentette: csodálattal adózik a magyar miniszterelnök csapatának és személy szerint Medgyessy Péternek. Hasonló elismeréssel szólt Adrian Nastase az RMDSZ-ről is, amely lojális partnernek bizonyult a kormányzásban. Ugyanakkor megismételte a néhány nappal korábban már kifejtett álláspontját "bizonyos személyekkel szemben, akik különböző alkotmányellenes nyilatkozatokat tesznek az etnikai elvű területi autonómiáról". Nastase megerősítette: nagyon komolyan gondolta, amit néhány nappal korábban mondott azokról "a külföldi személyekről", akik megengedik maguknak, hogy "tanácsokat" fogalmazzanak meg és osztogassanak Románia területi struktúrájával kapcsolatban. "Ez megengedhetetlen, s a lehető legtermészetesebb, hogy az ilyeneket ne fogadjuk tárt karokkal. Nagyon világosan meg kell mondanunk nekik: ha nem tanúsítanak kellő tiszteletet Románia identitása, a román intézmények és Románia alkotmánya iránt, nincs semmi keresnivalójuk nálunk" - szögezte le Adrian Nastase. Nastase hangsúlyozta: a román állam csak akkor lép közbe, amikor "a szélsőséges egyének a szavakról áttérnek a tettekre". /Nastase az RMDSZ-t és Medgyessyt dicséri. Erélyesen elítélte az EMNT-t. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"
2003. december 22.
"Adrian Nastase kormányfő hű maradt önmagához. Az ilyen nyilatkozatok rendszeresek voltak a kilencvenes évek elején. Nastase megváltozott, kormányfőként és pártvezérként figyelemre méltó pályaívet futott be, retorikájának forrásvidékére való visszatérése épp a változás jele.Mostani televíziós megnyilatkozásával tudni kívánja, hogy meddig "mehet szembe" a 2004-ben immár EU-tag Magyarországgal. Kérdés számára, hogy Németh Zsolt levele, amelyet Emma Nicholsonnak küldött, milyen mértékben számít a majdani román-magyar államközi kapcsolatok tónusát meghatározó akciónak. Nastase tudni akarja, számíthat-e az MSZP és Medgyessy Péter "szociáldemokrata szolidaritására". Adrian Nastase tesztelni kívánja az RMDSZ esetleges irányváltását is. Hiszen nemcsak arra kell számítania, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásával egy újabb politikai szereplővel bővült a román-magyar kapcsolatrendszer, hanem arra is, hogy ez irányváltásra készteti az RMDSZ-t. /Bakk Miklós: Partnermérőben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./"
2003. december 22.
"Dec. 20-án, az RMDSZ megalakulásának 14. évfordulója alkalmából hagyományosan Marosvásárhelyen tartott ünnepi rendezvényen adták át a szövetség által létrehozott Ezüstfenyő-díjakat, amelyeket azoknak a személyeknek adományoznak, akik munkájuk révén jelentősen hozzájárultak az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásához, valamint az RMDSZ programjának megvalósításához. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, 14 évvel ezelőtt az RMDSZ a szövetség, az egység, az önállósodás útján indult el és ma is ezen halad. A visszaszolgáltatási folyamat révén csak Székelyföldön több mint 250 000 hektár közbirtokossági erdőtulajdont sikerült visszaszerezni a székelység számára, de már több százra tehető az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. Az Ezüstfenyő-díjat ezúttal 25-en - köztük önkormányzati képviselők, országos tisztségviselők, egyházi személyek, vállalkozók - vehették át Idén Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Király András, Arad területi elnök, Tokay György parlamenti képviselő, Szilágyi János besztercei kertészmérnök, Balazsi József érsemjéni polgármester, Szakál András Zsolt brassói erdészmérnök, Markó Attila helyettes államtitkár, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Tőke István csíkszeredai erdészmérnök, Dézsi Zoltán, gyergyószentmiklósi alprefektus, Kásler Pál hátszegi vállalkozó, Egyed Csaba baróti erdészmérnök, Dimény Zoltán berecki alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor, Sallai János széki polgármester, Borbély László marosvásárhelyi parlamenti képviselő, Csató Béla marosvásárhelyi főesperes, Péter Ferenc szovátai polgármester, Böndi Gyöngyike, nagybányai parlamenti képviselő, Bekő Tamás nagykárolyi polgármester, Varga Attila szatmárnémeti parlamenti képviselő, Antal István székelyudvarhelyi parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Lakatos Sándor zilahi mérnök kapott, továbbá a Közbirtokossági Hírvivő, sepsiszentgyörgyi havilap. /Kiosztották az Ezüstfenyő-díjakat. Tizennégy éves az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"
2003. december 22.
"Több mint 100 millió eurót kaptak munkájukért Románia külföldön dolgozó polgárai, derült ki a Munkaerő-vándorlási Hivatal 2003-as jelentéséből. 2002-ben 22 ezer román állampolgár vállalt munkát külföldön a hivatal révén, az idén a határon túl munkát vállalók száma 40 ezerre nőtt. A legtöbben, mintegy 23 ezren Németországban dolgoztak, főként mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, négy hónapos szerződéssel vidámparkokban, illetve 18 hónapos munkaszerződéssel egészségügyben vállaltak munkát, az egyetemisták három hónapos munkaszerződéssel mezőgazdaságban, valamint vendéglátóiparban dolgoztak. További 15 ezren december 8-ig dolgoztak Spanyolországban. /100 millió eurót hoztak a külföldön dolgozó románok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"
2003. december 22.
"Ion Iliescu államfő dec. 20-án Temesváron részt vett azokon az évfordulós rendezvényeken, amelyeken megemlékeztek arról, hogy 1989 december 20-án a forradalom helyi győzelmének jelképeként "kommunizmusmentes várossá" nyilvánították a Bánság legjelentősebb települését. Az államfő néhány órás villámlátogatását követően Tőkés László református püspök sajtóértekezletet tartott Temesváron, és ökumenikus istentiszteleten vett részt, ahol immár hagyományosan megjelentek valamennyi temesvári egyház és felekezet legmagasabb rangú képviselői. Ion Iliescu elnök az egykori forradalmárok egy csoportjával megjelent a temesvári opera erkélyén, ahonnan 1989. december 20-án kihirdették a város kommunizmusmentességét. Iliescu beszédében méltatta a nap történelmi jelentőségét. Tőkés László kijelentette: "1989 nem befejezett múlt", mert a kommunista önkényuralmi rendszer bukása "nem egyszeri és végleges szabadulást, csupán a szabadulás hosszúra nyúló folyamatának kezdetét jelentette". A nyilatkozat szerint az akkori erőszakos cselekmények áldozatai ügyében még mindig nem szolgáltattak igazságot, a kisebbségpolitikában sem történt még meg a tényleges rendszerváltozás, a román politikában még mindig jelen van a magyarellenesség. /(nagy a.): A forradalomra emlékeztek. Iliescu és Tőkés Temesváron. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./"
2003. december 22.
"Idén is ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg az 1989. decemberi forradalom kirobbanásának eseményeiről Temesváron. Megjelent Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az 1989. decemberi események főszereplője, az ortodox egyházat Nicolae Corneanu, Bánság ortodox érseke képviselte, jelen volt dr. Neumann Ernő főrabbi, dr. Nicolae Teodorescu görög katolikus helynök, Petre Dugulescu román baptista igehirdető és Túry László kanonok, a római katolikus püspökség nagyprépostja. - 1989-ben a hallgatás falát döntöttük le - emlékeztetett Tőkés László püspök -, most pedig elérkezett az ideje, hogy ledöntsük a hazugság falát is. /Sipos János: Adjuk tovább gyermekeinknek a forradalom üzenetét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./"
2003. december 22.
"Tőkés László, püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ünnepi nyilatkozatában hangoztatta, 1989 nem befejezett múlt: a rezsim bukása csupán a szabadulás hosszúra nyúló folyamatának a kezdetét jelentette. Az 1989-es véres események áldozatai ügyében még nem szolgáltattak igazságot. A román kisebbségpolitika terén sem történt meg a rendszerváltozás. Az asszimilációs-homogenizációs többségi politika lényegét tekintve ugyanaz maradt. Borbély Zsolt politikatörténeti elemzése szerint az elmúlt 84 esztendő valamennyi román államberendezkedésének közös eleme: a magyarellenesség. Erre vallanak például a kormánypárt agresszív kirohanásai és hatósági intézkedései a frissen megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi autonómia ellen. Az RMDSZ legfőbb szövetségese ma már a román utódkommunista hatalom. A nacionál-kommunista visszarendeződésben tevőleges szerepet vállaló RMDSZ a neptuni paktummal kezdődően az erdélyi magyarság autonómiaprogramját is megtagadta. Orbán Viktor szerint "hosszú évek óta nem volt olyan reális esély az autonómia megteremtésére, mint most, mert az Európai Unió nemcsak államok, hanem közösségek közössége is". Az "európai mintájú autonómiák" irányába mutat - egyebek mellett - a Gross-féle jelentésen alapuló, az Európa Tanács által elfogadott 1334/2003-as számú határozat is. Az autonómia szolgálatában szót kell érteni, össze kell fogni. Tárgyalni kell az RMDSZ vezetőivel. A megegyezés tárgya maga az autonómia volna. /Tőkés László, püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke: Ünnep- és újévköszöntő nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"
2003. december 22.
"Legalább két magyar jelölt indul jövőre a marosvásárhelyi polgármesteri székért, ugyanis Kelemen Atilla RMDSZ-es jelölt mellett a Romániai Magyar Szabaddemokrata Szövetség is saját jelöltet indít. Kelemen úgy véli, a 2000-es választásokon RMSZDP néven induló "zugpárt" vezetője, Kiss Kálmán Dorin Florea polgármester elkötelezettje. Kiss Kálmán pártja nevét átkeresztelte, Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártból (RMSZDP) a nyáron Romániai Magyar Szabaddemokrata Szövetség (RMSZSZ) lett. "Nem hiszem, hogy Kelemen Atilla a megfelelő jelölt a polgármesteri tisztségre - magyarázta Kiss Kálmán -, ezért döntöttünk saját jelölt állítása mellett." A polgármester-jelölt nevét azonban - mint mondta - mindössze "az utolsó száz méteren" hozzák nyilvánosságra. Kelemen Atilla képviselőt nem érte meglepetésként a hír. "Miután Kiss Kálmánék legutóbb, a 2000-es önkormányzati választásokon is jelöltet állítottak, aki elvitte a Fodor Imre polgármesterségéhez szükséges szavazatok egy részét, és miután a polgármester a városi kertészetnél alkalmazta Kiss Kálmánt, tehát a mindennapi fizetése függ Dorin Florea polgármestertől, nem is képzeltem másképp" - jelentette ki a Krónikának Kelemen. Az RMSZDP a kilencvenes évek elején alakult, és eddig csak a választások idején hallatott magáról: az RMDSZ szavazóinak elhódítását fogalmazta meg célként saját jelöltek állításával. Eddigi legkomolyabb eredménye az volt, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon a szerzett nem egészen 800 szavazattal hozzájárult ahhoz, hogy a városnak ne legyen ismét magyar polgármestere. /Lázár Lehel: Magyar ellenfél Kelemennek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./"
2003. december 22.
"Csíkszeredában dec. 20-án a Julianus Alapítvány kiosztotta ez évi díjait Az idén tizenegyedik alkalommal odaítélt Julianus-díjban részesült András Mihály (Csíkszereda), a Hargita Székely Nemzeti Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos (Sepsiszentgyörgy), a Háromszék című napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor (Budapest) író, költő, Pomogáts Béla (Budapest) író, irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tempfli József (Nagyvárad) római katolikus megyéspüspök, Wass Endre (Hamburg) közgazdász és Gellérd Judith (Boston) orvos, unitárius lelkész. /Átadták az idei Julianus-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"