"Három évi szünet után nov. 9-én, vasárnap ismét találkozott Marosszentgyörgyön néhány műkedvelő csoport. Hét csoport mutatkozott be: a helyiek több csoportja mellett a marossárpataki kultúrotthon színjátszói, a szászrégeni Népszínház Tamás Ibolya vezette csoportja és a megfiatalított szászrégeni Orizont. Kovács Levente rendező, a színiakadémia rektora együttérzéssel beszélt a műkedvelésről. - Azért jövök el mindig szívesen ide, mert egykor magam is műkedvelőként kezdtem a pályát - jegyezte meg. Valószínű, hogy Marosszentgyörgyön is népszínház alakul a közeljövőben. /Bölöni Domokos: Marosszentgyörgy. Népszínház alakulhat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"

"Nov. 9-én istentisztelet keretében ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a marosvásárhelyi Cserealji Református Egyházközség kórusa. Az ünnepségre meghívták Lászlóné Varga Judit alapító karvezetőt és Varga Lászlót, a gyülekezetépítő nyugalmazott lelkipásztort is. Nehéz időkben, 1988-ban kezdett el énekelni a Cserealji Kórus. Nagy Ferenc, a Kárpát-medencei Kórusszövetség elnöke szerint örvendetes az a tény, hogy Erdély-szerte egyre többen kapcsolódnak be a kórusmozgalomba. /(mezey): Visszapillantó. Tizenöt éves a Cserealji Kórus. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"

"Nov. 9-én ért véget Felszeg két neves iskolájának helyismereti vetélkedője, amelyet Kalotaszeg nagyasszonyáról, Gyarmathy Zsigáné született Hory Etelkáról neveztek el. A Gyarmathy Zsigáné honismereti vetélkedőt immáron negyedik alkalommal rendezték meg, két ízben a bánffyhunyadi V-VIII. osztályos diákok számára, és két alkalommal Kalotaszentkirályon, a helyi és a kőrösfői diáksereg számára. Az irodalmi vetélkedőt az ügyességi vetélkedők követték. A néprajzi vetélkedőn a versenyző csapatok egy, a vidékükre jellemző népszokást elevenítettek meg, eredeti viseletben. Magyarvalkón a csapatok akadályversenyen vettek részt. /Kismihály Hajnalka: Térképpel és tudással egymásért. Véget ért a IV. Gyarmathy Zsigáné Helyismereti Vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Kolozsváron a Magyar Állami Operaház okt. 25-én mutatta be Léo Delibes táncjátékát, a Coppéliát. A Duna Televízió rögzítette a bemutatót és várhatóan karácsony körül látható lesz az ifj. Harangozó Gyula nevével fémjelzett balettest. /Szabó Zoltán Attila: Coppélia: varázslat színpadon és tévéképernyőn. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"A több mint hatvan marosvásárhelyi értelmi fogyatékos gyerek, fiatal és az őket körülvevő szülők egyesülete nov. 9-én nyílt napot szervezett a Deus Providebit Tanulmányi Házban. A Marosvásárhelyen 14 éve működő Hit és Fény Közösség a nyílt napok alkalmával felhívja magára a figyelmet, mert feltevődik a kérdés: a családon kívül a nevelésükből, oktatásukból vállal-e valamit a társadalom, teremtenek-e számukra esélyegyenlőséget vagy sem. Simó Ágnes, a romániai magyar Hit és Fény nyugati régiójának felelőse köszöntője után maguk a sérültek léptek fel. Szavaltak, énekeltek, népi táncot jártak, festményeiket, agyagszobraikat állították ki. A csoport egyik tagja, Csernátoni Gyöngyike Életem regénye című könyvében a fogyatékossággal járó nehézségeket, de mindenekfölött az ezek leküzdéséhez szükséges hit és szeretet hatalmát írta le. /(mezey): "Azt várom, hogy szeressetek!". = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"

"Hadadon ismét kitaláltak valamit az elhúzódó templommentési munkálatok, a pusztuló házak, parlagon maradt földek látványa kilátástalanságának enyhítésére: megünnepelték a "középső harang" négyszázadik születésnapját. Az ünnepség a templom helyét ideiglenesen betöltő régi iskolaépület termében tartott istentisztelettel kezdődött. Mészáros Árpád helybeli református lelkész ismertette az ünnepelt harang rövid történetét, melyet 1603-ban Kassán öntöttek. Délután a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület diákszínjátszó csoportja, a Teletinik szórakoztatták a hadadiakat. /Báthory Éva: Vasárnap Hadadon: A harang születésnapja volt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./"

"A moldvai magyarok sajátos szerkezetű, középkorias etnikai azonosságtudattal rendelkeztek. Ennek az identitástudatnak lényeges eleme volt, hogy a csángók, román nyelvű szomszédaiktól eltérően, magyarul beszéltek, hogy ortodox közösségek gyűrűjében a római katolikus egyházhoz tartoztak. A moldvai csángók történeti emlékezete gyökeresen eltér a Kárpát-medencében élő magyarság történeti tudatától. Magyar nyelvű írásbeliség hiányában elsősorban a szóbeli folklór közvetítette nemzedékről nemzedékre a közös magyar múlttal kapcsolatos ismereteket. A moldvai csángók napjainkig megőrizték a középkor jelesebb magyar királyaival (pl. Szent Istvánnal, Szent Lászlóval és Mátyással) kapcsolatos tudást (mondákat, balladákat, dalokat stb.). Figyelemre méltó, hogy hatalmas mennyiségű magyar nyelvű népköltészetükben elsősorban olyan földrajzi nevek fordulnak elő (pl. Tisza, Duna), melyek a magyar nyelvterület központi részéhez kötődnek. A román nacionalista, asszimilációs propagandának a csángókra vonatkozó feladatait egy Szamosújváron megjelenő román újság cikke fogalmazta meg 1880-ban: "Moldva két legnagyobb és legszebb megyéjében, elsősorban Bákóban és Románban a földműves lakosság, mely a legtöbb helyen kis birtokokkal rendelkező szabad parasztság, csak magyarul beszél." "Ez a helyzet a mi vezetőink megbocsáthatatlan bűnének számít, akik sohasem foglalkoztak ezeknek elrománosításával, és így Moldva szívében egy olyan kétszázezer lelket számláló népesség van, mely tőlünk idegen nyelvében és vallásában." Az asszimilációs gyakorlat, az intoleráns magyarellenes propaganda elérte célját. Az 1930-as hivatalos népszámlálás idején a 109 953 moldvai római katolikus közül már csak 23 886-an (21,7 százalék) merték vállalni magyarságukat. A csángókat sújtó asszimilációs törekvések 1965, tehát Nicolae Ceausescu hatalomra jutása után erősödtek meg és teljesedtek ki, amikor a diktátor elhatározta a moldvai csángóság gyors asszimilálását. Azzal ijesztgették a mélyen vallásos híveket, hogy "a magyar az ördög nyelve", tehát aki azt használja, pokolra jut. A román politikai rendőrség emberei az 1980-as években házkutatásokkal zaklatták és folyamatosan büntették a magánszférába visszaszorult magyar nyelvű vallási élet vezetőit. Az 1992-ben végzett "demokratikus" népszámlálás során Moldvában összesen 239 938 katolikust számoltak össze. Közülük már csak 1800-an (0,7 százalék) vallották magukat magyarnak. Ebben az országrészben a római katolikusok száma 1930-1992 között 109 953-ról 239 938-ra gyarapodott, pedig a csángó közösségekben is nagy volt az elvándorlók száma. A román nyelvű közkultúrának a térfoglalása hosszabb távon elősegíti a csángók betagolódását a román kultúrába és közösségbe. A 20. század elejéig a csángó faluközösségekben a magyar volt a kommunikáció nyelve, s annak elsajátításában és továbbadásában a családnak volt döntő szerepe. A gyermekek a második világháború végéig a román nyelvet elsősorban az iskolákban tanulták meg, de - különösen az asszonyok körében - a 20. század közepéig elég általános volt az egynyelvűség. A férfiak nagy többsége szülőfaluján kívül, a kötelező sorkatonaság idején vagy később, már felnőtt fejjel, munkahelyén sajátította el a román nyelvet. A második világháborút követően megszűnt a csángó falvak addigi viszonylagos elzártsága, s egyre inkább erősödött a kétnyelvűség. A fiatalok nem tudják pontosan és árnyaltan kifejezni a posztmodern élettel kapcsolatos problémáikat elődeik archaikus magyar nyelvjárásával. Az északi tömbökhöz tartozó falvakban találhatók olyan személyek, akik bár román anyanyelvűek, magyarként határozzák meg önmagukat, míg a Tázló menti Pusztinában például a családban és a faluban is csak magyarul beszélők egy része már román nemzetiségűnek tartja magát. Azok, akik önmagukat még magyarnak nevezik, rendszerint arra hivatkoznak, hogy ők magyarul beszélnek. Pár faluban szórványosan még az is előfordul, hogy elsősorban az öregebbek székelynek tartják önmagukat. Az Erdélyben tanult csángó értelmiségiek szorgalmazására olyan érdekvédelmi szervezetet alakítottak, mely céljául tűzte ki a magyar nyelvű oktatás és liturgia bevezetését. Mindez rövid távon fékezheti a moldvai csángók nyelvi, kulturális és etnikai asszimilációját, de hosszú távon mégis a szülőföldjükön ható etnokulturális folyamatok határozzák meg döntően közösségeik azonosságtudatát. /Pozsony Ferenc: A moldvai csángók identitásáról (I.). = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4., (II.) = nov. 11./"

"Domokos Pál Péter A moldvai magyarság című, 1931-ben első ízben megjelent könyvét tájékoztatásul szánta a csángómagyarok kilátástalan sorsáról, egyúttal pedig figyelmeztetésül a székelyeknek, mi leselkedhet rájuk is. A könyvet azóta többször is kiadták. Most hatodik alkalommal jelent meg, a nagy hírű Moldva-kutató születésének századik évfordulója előtt tisztelegve. A jelen kiadás értékét gazdagítja, hogy olyan, hagyatékból megkerült néprajzi és fényképanyag egészíti ki, amely az előző kötetekben nem szerepelt. Domokos Pál Péter a Székelyföldről indult útnak, hogy felkeresse a csángómagyar településeket, megismerje és megismertesse népzenéjüket. 1929-ben járt először Moldvában, amikor a nagyobb településeket látogatta végig. A könyv nem csupán néprajzi gyűjtőmunka eredménye. A kötet első része történeti tanulmány, melyben a csángók sorsát egészen a honfoglalástól követhetjük a 19. század végéig. Az 1884-ben megszervezett jászvásári püspökség és papnevelde célja volt, hogy a csángó fiatalokból római katolikus vallású nacionalista román identitású papokat neveljenek ki. Domokos Pál Péter szavai ma talán még időszerűbbek, mint majd egy évszázaddal ezelőtt: "Ha egyetlen szívet, egyetlen gondolkozó főt csángómagyar testvéreink iránt megindíthattam, ha 100 000 ma is élő magyar testvér sorsa legalább egyetlen embert tettekre késztet, úgy teljes célomat elértem." /Mészáros Orsolya: Egy történeti-néprajzi bestseller. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./"

"Incze Ferenc /Gyergyószentmiklós, 1910. aug. 5.- Kolozsvár, 1988. aug. 21./ festőművész halálának 15. évfordulója alkalmából figyelemre méltó kiállítás nyílt meg Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Galériában. Incze Ferenc művészi tanulmányait Budapesten, majd Bécsben folytatta, 1934-ben visszatért Nagyszebenbe, ahonnan 1939-ben végleg átköltözött Kolozsvárra, itt élt hivatásának egészen haláláig. 1973-ban, a Francia Képzőművészek Szalonja háromszázadik évfordulója tárlatán önarcképét ezüstéremmel tüntették ki. 1973-tól a Francia Képzőművészek Társaságának örökös tagja. Munkái egy része nagyszebeni, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, székelykeresztúri múzeumokban, másik része műgyűjtőknél található Romániában és külföldön. /Csomafáy Ferenc: Démonikusan nagy festő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./"

"Vekov Károly képviselő román nyelven megjelentetett monográfiáját / Károly Vekov, Locul de adeverire din Alba Iulia, Cluj-Napoca, 2003./ a román történetírás legelső olyan terméke, amely a középkori latin írásbeliség legfontosabb kérdését monografikusan tárgyalja. Könyvének magyar nyelvű címe "A gyulafehérvári hiteleshely (XII-XVI. század)". A hiteleshely a mai közjegyzőségnek felelne meg. A káptalanok, konventek hitelesítették, átmásolták, királyi vagy egyéb rendeletre kiadták a szükséges oklevelet. Erdélyben a legfontosabb hiteleshelyek a kolozsmonostori konvent, a gyulafehérvári, aradi és csanádi káptalanok. Működésük általában a XIII-XVI. századra esik. Magyar nyelvű irodalmuk bőséges. Legelőször (1855) Jernei János foglalkozott velük, majd a múlt században Eckhardt Ferenc, Juhász Kálmán, Beke Antal, Mezey László tanulmányozta általános jelleggel a kérdést. Pár évvel ezelőtt Jakó Zsigmond adta ki két hatalmas kötetben a kolozsmonostori konvent okleveleit. Az aradi káptalan fennmaradt okleveleinek lajstromát 1961-ben Juhász Kálmán jelentette meg a Gyulai Füzetekben. A hiteleshely a latin nyelvű magyar írásbeliség része, érthető, hogy román nyelven mindössze Francisc Pall és Kis András jelentetett meg a kérdésről egy-egy rövid lélegzetű tanulmányt. Vekov Károly 1971-ben fejezte be egyetemi tanulmányait Kolozsvárt román nyelven, de rendszeresen látogatta a magyar nyelvű kurzusokat is. Tanulmányainak befejezése után a bukaresti N. Iorga Intézet Demény Lajos vezette kérészéletű kisebbségi részlegének volt a munkatársa. Kutatási témája kezdettől fogva az erdélyi latin nyelvű írásbeliség volt, s ezen belül is a gyulafehérvári káptalan története. Ebből is doktorált, s most megjelent könyve valójában doktori tézisének kiteljesedett változata. Művének rendkívüli értékét nemcsak a gyulafehérvári káptalan története és ismert okleveleinek lajstroma képezi, hanem az a bevezető rész, melynek tárgyalta a korai latin írásbeliség és a hiteleshelyek kialakulásának feltételeit és fejlődését. Ezt követi a káptalan története, az oklevelek jegyzéke, végül a gyulafehérvári káptalan szerepe az egyetemes erdélyi műveltség fejlődésében. /Kovách Géza: Hézagpótló történelmi monográfia. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"Pávai Gyula két kisregénnyel rukkolt a nagyközönség elé /Tanítóbácsi, Egy év az ötből, EDY OPTIC LLT Kiadó, Arad, 2003/. A kisregények a múlt század ötvenes éveit hozza az olvasó elé. Mindkét kisregény egy fiatalember életét mutatja be: a kezdő tanítóval, illetve az elsőéves egyetemistával mi történik egy év alatt. Mindkettőn érződik az önéletrajzi ihletés. /Karácsonyi Zsolt: Egy év az ötből. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"Októberben megjelent Arad kulturális szemléje, a Szövétnek 7. évfolyamának 4. száma. Egyik fő témája természetesen október 6-a, a tizenhárom vértanú és a szoborbotrány. Fekete Károly az aradi katolicizmus történetéből adott ízelítőt, Pálfi Sándor a helyi magyar kollégium újjáépítéséről írt. László Lajos a kisiratosi képzőművészeti táborról, Ruja Ildikó az új színházi évadról számolt be. Erdősné Veress Zsuzsanna Gyorokot mutatja be. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./"

"A Tudomány Világfórumára világhírű kutatóintézetek vezetői és a tudomány iránti elkötelezett politikusok gyűltek össze 63 országból a hétvégén Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. - A tudósok és a politikusok egyaránt felelősek az emberiség jövőjéért, és ezt a felelősséget nem oszthatják meg, illetve nem ruházhatják át egymásra - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a tudományos világfórum nov. 8-i megnyitóján. A tudományos és a politikai világnak egyenlően kell osztoznia ezen a felelősségen. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta: ebben az évszázadban a tudomány fogja formálni a világot, jobban, mint eddig bármikor. Ugyanakkor a nem megfelelően alkalmazott tudomány negatív következményekkel járhat. Három volt magyar miniszterelnök is felszólalt a fórumon. Orbán Viktor azt hangoztatta, a politika felelőssége, hogy megadjon minden segítséget a tudománynak, a kultúrának, valamint a közösségeknek és társadalmaknak ahhoz, hogy lelassítsák, majd megállítsák a globális üzleti világ terjeszkedését. Orbán szerint utópia, hogy létrejöhet a gazdaságilag és kulturálisan egységes globális szabadpiac a világon. Boross Péter szerint a tudománynak felelősséget kell vállalnia a társadalom jövőjéért. Horn Gyula úgy véli: a XX. század legnagyobb európai vívmánya, hogy megszülettek a közös európai értékek, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok rendszere. A nyitónap főelőadóját, Lámfalussy Sándort, a belga Leuven katolikus egyetemének professzorát az euró egyik atyjának nevezik. Az Európai Monetáris Intézet elnöke, a világ egyik legjelentősebb pénzügyi szaktekintélye úgy vélekedett, hogy az európai gazdaság lassulásának fő oka a legyengült növekedési kapacitás, ami részben a munkaerő alacsony kihasználtságának (a kevesebb munkaidőnek), másrészt a termelékenység stagnálásának köszönhető. /Palugyai István, Népszabadság: Tudományos csúcstalálkozó Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./"

"Nagy Pál kiosztotta György Pétert, a budapesti ELTE tanárát, fejére olvasta az idegen szavak használatát. A Népújság viszont azonnal védelmébe vette, mondván, Nagy Pál "bűncselekményt szimatol, ott, ahol még csak balsejtelmű sóhaj sem hallik." Nagy Pál megfeledkezett arról, hogy a magyar nemzeti kultúra lehetőségei nyolcvanöt éve, 1918 óta jelentősen megváltoztak. Nagy Pálnak "botor felvetései" vannak, de érveit kifejtheti az A Hétben. /A Hét: Nemzetféltés noteszlapon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./Előzmény: Nagy Pál: Notesz. Harmadik nekifutás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"

"Vandálok sírköveket gyaláztak meg az elmúlt napokban a Csíkszentmihály katolikus temetőjében. A mintegy két és félezer lakosú település katolikus temetőjében az ismeretlen elkövetők öt síremléket dúltak fel, a sírköveket feldöntötték és összetörték. Áprilisban hasonló sírgyalázás történt a Csíkszeredától mintegy 50 kilométerre lévő örmény temetőben is: akkor a vandálok közel tíz síremléket rongáltak meg, és a nyughelyekről elloptak nyolc, vasból készült keresztet. /Temetőgyalázás Csíkszentmihályon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./ "

"Gyurcsány Ferenc magyar gyermek-, ifjúsági és sportminiszter legutóbbi erdélyi látogatásán kijelentette: "Az erdélyi magyarságpolitika nem épülhet a jutalmazás és a büntetés, a kegy és a hála elvére". Ugyanakkor Gyurcsány bejelentette az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyar minisztérium képviselőiből álló vegyes bizottság megalakulását. A miniszter szerint e vegyes bizottság "az év végéig tesz javaslatot a következő évi támogatási rendszer módjáról, feltételeiről és ütemezéséről". A kedvezménytörvényből fakadó idei oktatási-nevelési támogatás folyósítását már nem a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére bízzák, hanem az RMDSZ-tisztségviselők által létrehozott Iskola Alapítványra. Vajon köze lenne annak is, hogy az RMPSZ szovátai központjának vezetője - a támogatások folyósításának lebonyolítója - tisztséget vállalt az RMDSZ-politikával elégedetlen polgári mozgalomban? Az idei esztendőre még ki sem írták a pályázatot az oktatási-nevelési támogatásra, miközben arról folyik a vita, hogy ki ossza el. /Sarány István: Mit és hogyan? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./"

"A kormány nemrég módosította a közutak korszerűsítéséről szóló törvényt. A változtatás nyomán kimaradt a megépítendő autópályák közül a Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó szakasz. A leendő Budapest-Bukarest sztráda Kolozsvártól délnek fordulna, és Gyulafehérvárnál csatlakozna a dél-erdélyi sztrádához. A politikusok úgy tudják: az európai uniós nyomásra történő módosításnak nem lesznek negatív következményei, a Marosvásárhelyt érintő sztráda megépül, ám nem uniós forrásokból. Hideg zuhanyként hatott a módosítás - jelentette ki a Krónikának Kónya-Hamar Sándor. Kónya elmondta, az eredetileg tervezett nyomvonalnak a képviselőházban és a szenátusban elfogadott változatairól okt. 8-án döntöttek, másnap a kormány megkérdezésük nélkül fogadta el a 2003/94-es sürgősségi kormányrendeletet, amelyben az eredeti útvonal nem szerepel mint uniós támogatással megépítendő sztráda. A módosított mellékletben a határt Nagyváradnál "átlépő" autópálya Kolozsvártól Gyulafehérvár felé kanyarodik, ahol csatlakozik a dél-erdélyi sztrádához. Kónya-Hamar elmondása szerint a változtatás nyomán a Székelyföld kimarad mind az autó-, mind pedig a vasutak 2015-ig tartó uniós támogatású fejlesztési tervéből. A marosvásárhelyi, szatmárnémeti és nagybányai repülőterek sem szerepelnek a fejlesztési-korszerűsítési tervezetben. A képviselő mindezt "a rendeleti kormányzás eredményének" tekinti. Borbély László RMDSZ-képviselő szerint Miron Mitrea miniszterrel folytatott tárgyalásukon a tárcavezető megerősítette, továbbra is támogatják az eredeti, Marosvásárhelyt is érintő változatot. Borbély állítása szerint az RMDSZ-frakció már benyújtotta javaslatát a sürgősségi kormányrendelet módosítására. /Benkő Levente, Lázár Lehel: "Ködben" az észak-erdélyi autópálya. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./"

"Akárcsak a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem esetében, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létrehozása ügyében is az egyetemi autonómiára hivatkozik a kormánypárt, az PSD. Ovidiu Natea prefektus, a kormánypárt Maros megyei elnöke elmondta, pártja nem avatkozhat bele a tanintézmény dolgaiba. Natea szerint a MOGYE-n mindenképpen meg kell várni a rektorváltást, és csak azután kell lépni. Illetékesek szerint a nyugdíjkorhatár felé közeledő rektort, Marius Sabaut Constantin Copotoiu váltja fel - aki várhatóan Sabaunál is határozottabban lép majd fel az anyanyelvű oktatás ellen - míg helyettesének, Nagy Örsnek, újabb négy évre szavaznának bizalmat. /Szucher Ervin: Vitatott álláspont. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./"

"Csapó I. József, az Székely Nemzeti Tanács elnöke a vele készült beszélgetésben leszögezte, hogy az okt. 26-án megalakult Székely Nemzeti Tanácsot, a székely közakarat a Székelyföld autonómiája iránti igény kinyilvánítására, Székelyföld autonómia statútumának véglegesítésére, a statútum-tervezet parlament elé terjesztésére hatalmazta fel. A Székely Nemzeti Tanács nem válik jogi személlyé, nem politizál, nem állít jelölteket a helyhatósági választásokon. Az SZNT közképviseletet ellátó civil egyesülés, nem lesz jogilag bejegyzett szervezet és nem alternatívája az RMDSZ-nek. A SZNT Székelyföld önkormányzásának jogi garanciáit, a megfelelő demokratikus eszközöket, hatásköröket, jogosítványokat és az ezek hasznosítását lehetővé tevő intézményrendszereket fogalmazza meg. Ugyanez a helyzet a nemsokára megalakuló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács esetében is. Romániában minden olyan rendelkezés, amely a nemzeti önazonosság elemeinek valamelyikéhez tartozó jog alkalmazhatóságát szabályozza, a "nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek" egyéni jogairól rendelkezik. Ezen jogok gyakorlása során az érdekelt kollektivitás soha nem válhat autonómmá, mert nem ismerik el közösségként. Az RMDSZ "lassú lépések" taktikája az önkormányzás törvény általi szavatolását beláthatatlan ideig elodázhatja. Csapó szerint az európai integráció jelen szakaszában ez az utolsó esély az autonómiához. A statútum-tervezetek véglegesítését követően, és ezeknek a statútumoknak a román parlament elé tárásával egy időben, folyamodhat az erdélyi magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiatörekvéseinek, Székelyföld autonómiaigényének támogatása végett az anyaország Országgyűléséhez és a magyar kormányhoz. Erkölcsi, politikai támogatásra van szükség, s a statútumok törvény általi jóváhagyása után az autonóm Székelyföld hathatós anyagi támogatására. A konszenzus akkor alakítható ki, ha az illetékesek "nemzetben" éreznek, gondolkodnak és cselekszenek. Az Európa Tanács 2003/1334. sz. határozata a történelmi sajátosságokra és a nemzeti közösségek jogos törekvéseire, az Európában honos pozitív megoldásokra hivatkozva fogalmazza meg a nemzeti alapú területi autonómia jelentőségét. Az EU demokratikus jogállamaiban - Olaszországtól Finnországig - 12 területi autonómia működik az ott történelmi gyökerű, adott régiókban többséget képező autonóm közösségek, illetve régióik számára. - A székelység a parlamenti demokrácia eszközével élve óhajtja elérni Székelyföld autonómiáját. Nem igaz, hogy törvény- és alkotmányellenesen cselekszenek. /Makkay József: Az erdélyi magyar önrendelkezés eszköze az önkormányzás. Beszélgetés Csapó I. Józseffel, az SZNT elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) nov. 8-i ülésén Borsos K. László, megyei RMDSZ ügyvezető elnök tartott beszámolót. Gönczi Irénke, az ifjúságért felelős alelnök rámutatott, idén létrehozzák Beszterce-Naszód megyei magyarlakta településein az ifjúsági egyeztető tanácsokat. Megkeresték azokat a fiatalokat, akik hajlandók meghatározni a legfontosabb helyi igényeket, összefogni a helyi ifjúságot. A kultúráért felelős ügyvezető alelnök, Székely Dalma kiemelte, hogy céljuk a még élő hagyományok átadása, annál is inkább, mert az ifjúság körében egyre kisebb az érdeklődés a magyar hagyományok iránt. A Megyei Küldöttek Tanácsa megválasztotta új elnökét, aki Borsos K. László lett, így az új MKT- elnök hivatalosan is lemondott RMDSZ ügyvezetői tisztségéről. Szilágyi János, a megyei RMDSZ elnöke felhívta a tanácsosok figyelmét arra, hogy az elkövetkezendő évben, mely egyben a helyhatósági és általános választások éve is, szorgalmazzák a helyi szervezetekben a tisztújításokat. Emlékeztetett a színmagyar Zselyk falura, ahol egy szavazat híján nem lett tanácsosa a falunak. /Bencze Anna: Új MKT-elnöke van Beszterce-Naszód megyének. Ível Borsos K. László közösségépítő karrierje. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Magánlátogatást tett Kolozsváron járt Ruppert József pap-tanár, a piaristák római rendi elöljárójának közép-európai ügyekért felelős asszisztense. Ruppert József azokat a diplomákat hozta el Romániába, amelyeket a definitórium - a rendi elöljáróság -Schönberger Jenő szatmári segédpüspök és Fodor György kolozsvári confrater számára állított ki. Schönberger püspök ezentúl a piaristák legfőbb elöljárójának személyes delegátusaként is működik Romániában, a szerzetesrend ügyeinek intézésében. Fodor György, aki a Romániai Férfi Szerzetesrendek Elöljárói Konferenciájának főtitkára, mostantól a romániai piarista egyháztartomány képviselői tisztét tölti be a konferencián. A kolozsvári piaristák az 1773-ban pápai rendelettel feloszlatott jezsuita rend "utódaiként" oktattak. Mária Terézia 1776-ban iktatta be a kolozsvári jezsuiták helyébe a piaristákat, a kegyes tanítórendieket. A piaristák Erdélyben először Besztercén telepedtek le, később Nagykárolyban, Máramarosszigeten, Kisszebenben, Medgyesen, Szentannán, illetve Temesváron is házat nyitottak. Kolozsvári megtelepedésük után tervbe vették, hogy iskolájukat egyetemmé építik ki, ezt azonban II. József császár szekularizáló-központosító intézkedései lehetetlenné tették. 1925-ben a piaristáknak önálló romániai provinciája (rendtartománya) alakult. 1948-ban azonban az államosítások soránn elvesztették iskoláikat, csakhamar magát a rendet is törvényen kívül helyezték. A nyolcvanas-kilencvenes évekre három idős piarista szerzetes-tanár maradt Kolozsváron, azóta ők is meghaltak: Simon Tamás, Simon István és Denderle József. Az országban ma egyetlen idős piarista él: Valló Ferenc (Temesváron), illetve két piarista nővér, akik dévai serdülő lányok nevelését folytatják. Ennek ellenére a rendtartomány jogilag fennáll, sőt 2000-ben a román állam újra elismerte létezését. Ruppert József látogatása az újjáélesztés folyamatában értelmezendő. A piarista tanárokat a katolikus gimnáziumokban elsősorban tanárcserés megoldással kívánják alkalmaztatni. Ruppert József több mint tíz éve él Rómában, biológia, kémia és ének szakos tanár. Huszonkét éven át tanított Kecskeméten. Jelenleg a római Szent István Ház igazgatója, a Pápai Magyar Intézet munkatársa. /Jakabffy Tamás: Lesznek-e újra piaristák (Kolozsváron)? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Vandalizmusnak, disznóságnak, a város szellemiségétől idegen cselekedetnek nevezte a Szabadság téri "szoborfirkálást" Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere nov. 11-i sajtótájékoztatóján. A második pestisjárvány áldozatai emlékére a 18. század második felében Bécsből hozatott szoborcsoport talapzatára festett Románia-ellenes és autonómia-párti jelszavak szerinte az alkotmányt is sértik. "Tetszik, nem tetszik, az alkotmány kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam. Ez a város 1919 óta Romániához tartozik, és ezt tudomásul kell venni. Mi is a decentralizáció, az önrendelkezés hívei vagyunk, de a szeparatizmust nem támogatjuk, s az autonómia nem lehet etnikai alapú" - mondta Ciuhandu. A feliratot lefestették, így a szobor most ismét "tiszta". /P. L. Zs./L. T.: Az "egységes nemzetállamot" sérti a szoborfirkálás. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"

"Pert indít a rágalmazási perek abszolút bajnoka, C. V. Tudor szenátor, mert úgy véli, szekusmúltjának leleplezésével az elnökválasztásokon való részvételtől akarják megfosztani. Nov. 10-én a szenátusban bejelentette, hogy perbe fogja Ion Iliescu elnököt, Ioan Talpes elnöki tanácsadót, Radu Timoftét, az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját, Ioan Marin tábornokot, Gheorghe Onisorut, a szekusdossziék feltárásával foglalkozó bizottság elnökét, Virgil Magureanut, az SRI exigazgatóját. Mindegyiküktől ötmilliárd lej kárpótlást követel. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./"

"Csíkszereda városi tanácsa határozatot fogadott el, mely szerint megkereséssel fordul a román kormányhoz, a belügyminiszterhez, a prefektusi hivatalhoz, segítséget kérve a városban a nyugalom és a rend helyreállításához. Gyarmath János puhatolózó kérdései a hallgatás falába ütköztek, senki nem merte néven nevezni sem írásban, sem szóban a várost félelemben tartók kilétét. A tanácsi határozat kiváltója lényegében egy, a Hargita Népében megjelent cikk, amelyekre aztán jött is a kioktató válasz a Jurnalul de Transilvania helyi, kétnyelvű kiadásának hasábjairól. Ez a lap dühödten és durván kirohant a város vezetői ellen a határozat miatt, inkvizíciót emlegetett. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai képviselő a Romániai Magyar Szónak kifejtette, hogy a lakosságot nyugtalansággal tölti el az, ami zajlik. Mindenki tudta a városban, hogy embereket vertek meg, székházakat, gépkocsikat gyújtottak fel - ismeretlen tettesek. Valakik megfélemlítik a lakosságot, mert sokan fordultak hozzá is, de már névvel nem vállalták fel előadott történetüket. A történtek oka az érdekek összeszövődése, a korrupció. A privatizációs folyamatok nyomán meggazdagodott vállalkozói réteg a jelek szerint Csíkszeredában is együtt "dolgozik" a belügyi szervekkel, a hírszerző szolgálattal, a köztisztviselőkkel, akik bizonyos juttatások, jutalékok fejében behunyják szemüket. A tanács egyes tagjai sem ma született bárányok. A rendőrök éppen az ő mandátumuk idején építették ki villanegyedüket építkezési meg minden egyéb engedély nélkül. Szondy Zoltán tanácsost és újságírót fényes nappal három ismeretlen megverte saját lépcsőháza előtt. Előzőleg Szondy elég "finom" fogalmazású cikket tett közzé, személyében lényegében nem támadott senkit. A Jurnal de Transilvania azoknak a bizonyos üzleti köröknek a szócsöve, amelyek most éppen ellentétbe kerültek az önkormányzattal. Az a vállakozó, aki ezt a lapot finanszírozza, magyar. Etnikai konfliktusról tehát szó sem lehet, hatalmi egymásnak feszülésről viszont mindenképpen. /Gyarmath János: Megoldatlan rejtvény. Chicago lenne Csíkszereda? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"

"A rendszerváltás óta az ortodoxok létszámát folyamatosan 87-90 százalékra becsülik. Körömszakadtáig ragaszkodnak e számhoz, s nem akarják észrevenni, hogy tizenhárom év alatt az országban hány száz neoprotestáns templom, imaház épült. Amelyek, tetszik vagy sem, több millió embert csábítottak el az ortodox vallástól. Az amerikaiak által kiadott legújabb országjelentés szerint viszont Romániában az ortodox egyház a rendszerváltás óta 17 százalékot veszített tagjai közül, s ma csupán 70 százaléknyi román vallja magát a nemzeti valláshoz tartozónak. Vajon mit szól ehhez az ortodox pátriárka? /Irházi János: Számháború. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"

"Nov. 10-én a kézdivásárhelyi bíróságon alig pár percig tartott az Aurel Dionisie Agache, a néhai milicista őrnagy legidősebb fia Reiner Antal esztelneki ingatlanjának megosztásáért a múlt év novemberében indított pere. Jenica Chiper ítélőbíró közölte az érintettekkel, hogy az ügyben semmiféle előrelépés nem történt, a bíróság által kijelölt brassói építkezési szakértő nem adott életjelt. A következő tárgyalás időpontját dec. 8-ra tűzték ki. /(Iochom): Tizenegyedszer is halasztottak (Agache-per). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./"

"A háromszáz leggazdagabb romániai személy vagyona összesen 12 milliárd dollár, azonban egyetlen vagyon sem éri egy az egymilliárd dollárt, derül ki a Capital című hetilap összeállításából. A leggazdagabb román állampolgár az idén is a vasgárdista, szélsőséges Iosif Constantin Dragan, akinek vagyonát 800-850 millió dollárra becsülik. Dragan a ButanGas társaság alapítója. A rangsor második helyén Victor és Ioan Micula, az European Drinks csoport tulajdonosai állnak mintegy 650 millió dollárral. Szintén a második helyen áll Ion Tiriac volt teniszjátékos 650-700 millió dolláros vagyonnal. A toplistán következik a Paunescu család 640-650 millió dollárral, Sorin Ovidiu Vintu 460 millió dollárral, Ioan Nicolae, az INteragro főrészvényese 330-350 millió dollárral, Dinu Patriciu, a Rompetrol többségi tulajdonosa 300 millió dollárral, a Voiculescu család, a Grivco csoport és az Intact sajtótröszt tulajdonosa 250-260 millió dollárral. A leggazdagabb sportolók a Capital szerint Gheorghe Hagi 35-40 millió dollárral, Mircea Lucescu 28-30 millió dollárral, Gheorghe Popescu 25 millió dolláros vagyonnal, Adrian Ilie 13-15 millió dollárral, Anghel Iordanescu 13-15 millió dollárral, Dan Petrescu 10-12 millió dollárral, Ilie Dumitrescu 9-10 millió dollárral. Viorel Moldovan 9-10 millió dolláros, Adrian Mutu 6-7 millió dolláros vagyonnal rendelkezik, Cristian Chivunak 5 millió dollárja van. /Dúsgazdagok toplistája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./ A leggazdagabb romániai magyarok toplistája 1. Teszári Zoltán /Nagyvárad/- RCS&RDS csoport - Romania Cable Systems kábeltelevíziós társaság - 80 millió dollár.2. Prosszer Zoltán és Gabriella /Marosvásárhely/ - Paneuro csoport - 55-60 millió dollár.3. Verestóy Attila - 25 millió. 4. Mudura Sándor - Lotus Market Nagyvárad - 25 millió. 5. Bába György - Cosmo üzletlánc - 22-24 millió. 6. Szarvadi Loránd - Domo üzletlánc - 21-23 millió. 7. Hegedűs Ferenc - Domo üzletlánc - 15-17 millió. 8. Kurkó János György - idegenforgalmi és ingatlanbefektetések -13-15 millió. 9. Fodor Zsolt és Szilvia - EuroGSM - 12-14 millió. 10. Hristea Erika - SecpralPro - 8 millió. /Incze Ferenc: Vagyonosok toplistája. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./"

"A kolozsvári Unitárius Kollégium 446 évvel ezelőtt alakult meg, s 1948-ig, az államosításig beírta nevét Erdély kulturális történetébe. Tíz évvel ezelőtt nyitotta meg újra kapuit. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök emlékezett az újraindulásra. 1993- beindulhatott a felekezeti oktatásnak egy már meglévő formája, nevezetesen a teológiai típusú. A nyugati kereszténységhez tartozó egyházak nevelési rendszerétől mindig is idegen teológiai szemináriumokat akarták erőltetni, melyek az ortodox s a római katolikus egyház esetében középiskolai szinten készítették elő a későbbi egyházi papképzést, az ortodoxok esetében a középfokú papképzést. A püspök hangsúlyozta, az iskolának, így a felekezeti iskolának is általános műveltséget kell adnia. Ezért küzdöttek évek óta. Az RMDSZ, konkrétan Asztalos Ferenc parlamenti képviselő segítségével sikerült elismertetni, hogy az ún. teológiai szemináriumok is indíthatnak reál osztályokat,. Ezt a múlt tanévben újból megerősítette a minisztérium. A kolozsvári Unitárius Kollégium felvette János Zsigmond fejedelem nevét. János Zsigmond nevéhez fűződik az önálló Erdélyi Fejedelemség megalapítása. János Zsigmond: kidolgozta az akadémia létrehozása tervét, de korai halála megakadályozta ennek megvalósításban. Popa Márta, az Unitárius Kollégium igazgatója úgy összegezte, hogy az építés nehézségeivel együtt gyönyörű tíz év volt; megérte: az iskola visszakapta megérdemelt helyét az erdélyi közoktatásban. Ez az egyedüli magyar nyelvű egyházi iskola, ahol a reálszakot engedélyezték. /Csomafáy Ferenc: Véglegesen helyreállítani Erdélyben, Romániában a felekezeti oktatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"

"A belátható fejlődés határai címmel szervezett tudományos kerekasztalt fiataloknak Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ ifjúsági szakbizottsága. Szorosan együttműködve az EME-vel és az EMT-vel kívánják átfogni a középiskolásoktól, az egyetemistákon és doktoranduszokon át a tudomány irányába orientált ifjúságot és lehetőséget adnak beszélgetésekre, szakdolgozatok bemutatására. A nov. 8-án először szervezett tudományos kerekasztal vendégeként dr. Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke köszöntötte a fiatalokat, körvonalazva az értelmiségi identitás, a magas szintű szakismeret és a magyar szaknyelv használatának fontosságát. János-Szatmári Szabolcs, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke bemutatta az Erdélyi Múzeum-Egyesületet a Mikó Imre általi 1859-es megalapítása óta, s a társaság adta lehetőségeket a tudományos ifjúság számára. A későbbiekben öt különböző szakterületről érkező dolgoztatot közöltek a fiatalok a fenntartható fejlődés tárgyában. /Tudományos kerekasztal a belátható fejlődésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"

"A Mocsáry Alapítvány idei díjazottai - Koncz Tibor bánsági esperes és Szász János gyulafehérvári kanonok, Caritas-igazgató - mindketten a jótékony felebaráti szeretet követei. Előbbi a volt Jugoszlávia magyarlakta vidékén tevékenykedik, utóbbi a katolikus egyház karitatív szervezetének vezetője, a romániai Caritas Konföderáció elnöke. Bensőséges ünnepség keretében adták át a díjakat Gyulafehérváron. Dr. Erőss Lóránd főorvos, a Mocsáry Alapítvány elnöke beszélt az alapítvány szándékairól és emlékezett az eddigi díjazottak tevékenységére. Jakubinyi György érsek a Mocsáry Alapítvány támogatását köszönte meg és azt, hogy már a negyedik papját tüntetik ki. A díjazottakat köszöntő kis műsor keretében a dévai Szent Ferenc Alapítvány kórusa, majd a Majláth Gimnázium fiúkara lépett fel. /Mocsáry-díj karitatív munkáért. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"