"George Bush amerikai elnök okt. 28-án a Fehér Házban fogadta Ion Iliescu román elnököt és köszönetet mondott neki országa együttműködéséért a terrorizmus elleni háborúban. Bush elnök megköszönte Ion Iliescunak Románia szolidaritását, afganisztáni, iraki és balkáni szerepvállalását. Bush elnök sürgette a romániai gazdasági reformok folytatását. Ion Iliescu okt. 28-án a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva országa teljes szolidaritásáról biztosította az Egyesült Államokat. Kijelentette, hogy Romániának nincs más választása, mint a közös harc, mivel teljes mértékben egyetért George Bush elnökkel abban, hogy napjainkban a terrorizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést a békére és a biztonságra. A kérdésre, hogy Románia hajlandó-e amerikai támaszpontokat befogadni, Ion Iliescu kijelentette, hogy már felajánlottak romániai létesítményeket az Egyesült Államoknak és bíznak abban, hogy hasznosnak bizonyulnak. Közölte, hogy az ország lakosságának túlnyomó többsége támogatja ezt az elhatározást és ez az Amerikába vetett bizalmat tükrözi. George Bush ezt a bizalmat megtapasztalhatta tavaly novemberi bukaresti látogatásakor, amikor a román főváros központi terén 100 ezer ember köszöntötte őt és részesítette meleg fogadtatásban - mondta Ion Iliescu a CNN-nek. /Bush-Iliescu találkozó a Fehér Házban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

"Románia alkotmánya elleni támadásnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulását okt. 29-én a felsőház jogi bizottságában Antonie Iorgovan kormánypárti (PSD) szenátor, kérve, hogy a testület forduljon az ország legfőbb ügyészségéhez "a Székely Nemzeti Tanács akcióival kapcsolatban". A felvetésre Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor kijelentette: ő maga másképpen értelmezi az alaptörvényt, nem Románia központi térségének elkülönüléséről van szó. Ez nem szeparatizmus, a helyi autonómia pedig az egész Európában elismert közigazgatási szervezési elv és forma - fejtette ki az RMDSZ szenátora. A szenátus ülésén megjelent Ilie Botos, Románia legfőbb ügyésze, s biztosította a testület tagjait, hogy az általa vezetett intézmény az ügyben "már teljesíti kötelességét" - közölte a román közszolgálati rádió. /Vita az SZNT-ről - szenátusi jogi bizottság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 30./"

"A kormánypárt /PSD/ nyilatkozatban utasította el Székely Nemzeti Tanácsot és felszólította a hatóságokat, intézkedjenek az (SZNT) törvényen kívül helyezése érdekében. A kormánypárt hangsúlyozza, Európában modellként értékelik azt a módot, ahogyan Románia a kisebbségekhez tartozó személyek kulturális és nyelvi identitásához való jogát biztosítja. "Nyilvánvaló, hogy az etnikai alapú területi autonómiának semmi köze nincsen a szubszidiaritás elvéhez és az európai integrációhoz" - áll a közleményben. A PSD felelősnek tartja az RMDSZ-nek az SZNT-t elutasító magatartását, és azt is helyesli, hogy a szövetség a nemzeti tanács szervezőinek a kizárását tervezi. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere bejelentette: ügyészségi feljelentést tett a sepsiszentgyörgyi alakuló ülés résztvevői ellen a kolozsvári, gyulafehérvári, brassói, marosvásárhelyi és nagyváradi táblabírósági ügyészségeken. Funar pártja Bukarestben kétszínűséggel vádolta meg a kormánypártot. A PSD képviselői tudniillik a házbizottságban nem támogatták a Nagy-Románia Párt (PRM) kezdeményezését, hogy a parlament határozatban tiltakozzék a Székely Nemzeti Tanács megalakulása ellen. Borbély László RMDSZ-alelnök, a házbizottság tagja elmondta, sem a házbizottság, sem a frakcióvezetők nem támogatták a kérdés napirendre tűzését. "Én az RMDSZ nevében azt az álláspontot képviseltem, hogy ez civil kezdeményezés, és visszautasítunk mindenféle beavatkozást ebbe a kérdésbe. Utaltam viszont arra, hogy az SZKT megfogalmazta róla a véleményét" - részletezte az alelnök. Nicolae Vacaroiu felsőházi elnök lehetővé tette, hogy valamennyi politikai párt politikai nyilatkozatot olvasson fel e tárggyal kapcsolatban. Vacaroiu ugyanakkor felszólította a belügyminisztert, hogy korrekt jelentést mutasson be az SZNT megalakulásáról. Csapó József, az SZNT elnöke elmondta, van már tapasztalata az ügyészségi vizsgálatokban, hiszen az 1998-as alsócsernátoni fórum után is beidézték a brassói ügyészségre. Kijelentette viszont, hogy az SZNT megalakulása után nem kapott idézést. Hozzátette, ha kap, most is magával viszi azokat az európai dokumentumokat, amelyekre az SZNT létrehozását és a székelyföldi autonómiát alapozták. /Gazda Árpád: Össztűzben az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./"

"Az RMDSZ csúcsvezetése valójában székét, hatalmát félti a frissen alakult Székely Nemzeti Tanácstól, állapította meg cikkében Simó Erzsébet. Nyolcvanévi elnyomás, tragikus mértékű számbéli megfogyatkozás után azok, akik még tömbben megmaradtak, bejelentették igényüket a területi autonómiára. Az RMDSZ vezető elitje 1996 óta ejtette mind a területi autonómiát, mind az etnikai okokból különleges státussal felruházott kisrégiók létrehozására vonatkozó igényét. Téglánként kell építeni az autonómiát - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Ezt az SZNT sem gondolta másként. Jó lenne az erdélyi autonómiák házát kalákában építeni. /Simó Erzsébet: Felhívás kalákára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./"

"Okt. 29-én több száz egyetemista vett részt Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem Diákszervezete (OSUBB) által szervezett tüntetésen. A BBTE-s diákokhoz az Orvostudományi Egyetem és a Műegyetem hallgatói, valamint a többi kolozsvári diákszervezet is csatlakozott. Az egyetemi hallgatók jobb elszállásolási körülményeket, az ösztöndíjak növelését, valamint 50%-os utazási kedvezményt követeltek. Ezzel a kolozsvári egyetemi hallgatók csatlakoztak az ország más egyetemi központjaiban tüntető diáktársaikhoz. A tüntetők Alexandru Athanasiu tanügyminiszter lemondását követelték, továbbá az egyetemi autonómia kormány általi korlátozásának megszüntetését. Csibi Magor, a BBTE-s diákszervezet adminisztratív tanácsának tagja, a magyar és német szakos egyetemisták képviselője szerint kéréseik három csoportba oszthatók: elsősorban morális értékűek, hiszen arra kérik a tanügyminisztert, hogy ne tájékoztassa félre az európai közvéleményt. Egyéb kéréseik szociális jellegűek: az ösztöndíjak emelését és a bentlakási díj csökkentését követelik, hiszen míg a bentlakási költségek 600-1400 ezer lej között vannak, az ösztöndíjak csupán 1100-1400 ezer lejre rúgnak. A követelések harmadik csoportja akadémiai jellegű: a tüntetők tanügyi reformot akarnak. /Pap Melinda: Jobb életkörülményekért tüntettek az egyetemisták. A tanügyminiszter lemondását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

"Marosvásárhelyen okt. 29-én sajtó- sajtószóvivő találkozót rendeztek. Ovidiu Natea prefektus, mint mondta, az újságírók kérésére hívta össze a minisztériumok alárendeltségébe tartozó intézmények szóvivőit, hiszen "senkinek sincs rejtegetnivalója". Az újságírók elmondták, hogy vannak olyan intézmények, amelyektől szinte lehetetlen bármilyen közérdekű információt megtudni. A megyei egészségügyi pénztárt, illetve a megyei kórházat említették, később ugyanide sorolták a törvényszéket, bíróságot és a fellebbviteli bíróságot. A kórház szóvivője, Alexandru Lupsa professzor agresszív hangnemben oktatta ki az újságírókat törvényismeretből és egyebekből. Végül az egész találkozó zsibvásárrá alakult. Ez is muatta, hogy itt mélyebbek az ellentétek. /Mózes Edith: Tanácskozás helyett zsibvásár. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./"

"Az újvidéki Magyar Szó napilap azt a gyanút fogalmazta meg, hogy a magyar kormány győzte meg a szerb vezetést arról, hogy baj lenne abból, ha a vajdasági magyarok megkapnák a magyar állampolgárságot. A lap szerint noha Kovács László kételkedik benne, videó- és hangfelvételek tanúskodnak arról, hogy Medgyessy Péter szabadkai látogatása alkalmával Zoran Zsivkovics szerb kormányfő kijelentette: semmi akadályát nem látja annak, hogy a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. /Budapest "dolgozta meg" Zsivkovicsot? = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./"

"A Kovászna Megyei Törvényszék elegendő számú tolmáccsal rendelkezik az új alkotmány igazságszolgáltatásbeli anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásainak alkalmazására, nyilatkozta Papp Zsigmond, az intézmény elnöke. Papp szerint a megyei törvényszéken az alkotmánymódosítás előtt is alkalmaztak tolmácsokat, noha a törvény ezt nem tette kötelezővé. "Minden tárgyaláson jelen van egy tolmács, de az írnokok és a bírák többsége is ismeri a magyar nyelvet", mondta a törvényszéki elnök. Papp Zsigmond közölte, a Kovászna megyében működő három törvényszék tizenkét bírája közül kilencen beszélnek és írnak magyar nyelven. /Törvényszéki nyelvhasználat Kovásznán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./"

"Nov. 3-tól a posta emeli egyes szolgáltatásainak árát. Az áremelés átlagos mértéke 21 százalék. A külföldre címzett levél (legtöbb 20 gramm tömegig) 16 000 lej lesz az eddigi 15 500 lej helyett, ugyanennek az ára - de ajánlva - 53 000 lejről 56 000 lejre fog nőni. /(bs): Drágul a külföldi levelezés is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 30./"

"Földváron hatalmas kőtömb emlékeztet az egykori fogolytábor áldozataira. Ugyanazon a Magyarhalmon a szovjet-orosz foglyok emlékét márványlapokon őrző sírkert is található. Ungvári Barna András tiszteletes az emlékműállítással az évtizedeken át elfojtott lakossági igény, a magyar népakarat megtestesítőjévé vált. Egy ideig a hatalom nem engedte meg a sziklatömb síremlékké avatását. Ungvári a kényszernek engedve a hatalmas sziklatömböt a hídvégi református parókia kerítése elé helyeztette el. Az emlékműavatásra Erdély távoli területeiről is Hídvégre-Földvárra sereglett tömeget viszont nem lehetett megfélemlíteni, fényképfelvételek sorozatai őrzik a kilométernyi hosszúságban a földvári Magyarhalom felé kígyózó sokaság látványképeit. 1998 októberétől minden évben az üres talapzatra helyezték el az emlékezés koszorúit. Az ezredforduló évétől minden évben monumentális emlékmű mellett hangzanak el az emlékezés szavai. Az emlékműállítással párhuzamosan Ungvári tiszteletes úr és társai Hídvégen létrehozták egy Fogoly-emlékkiállítást. Benkő Levente éveken át kutatta a földvári haláltábor történetét, a még élő emlékezők és a hozzátartozók. Ennek a vállalkozásnak a summája a Kaláka Könyvek sorozatban, a dr. Egyed Ákos akadémikus előszavával 2003-ban megjelent Székely golgota /H-Press Kft., Sepsiszentgyörgy/ című ,,fogolykönyv". /Sylvester Lajos: A konok kitartás kövei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./"

"Csíkszeredában idén öt autót gyújtottak fel ismeretlen tettesek. Leégett egy ház, leégett egy autóbontó műhely - a tettesek kiléte ismeretlen. Molotov-koktélok repültek a főleg fiatalok által kedvelt Flash-diszkóra. És embereket vertek meg felbérelt verőlegények, a zsarolás, megfélemlítés szinte mindennapossá vált. Pár hete magát az újságírót, Szondy Zoltánt is leütötték "ismeretlen tettesek". A hatóságok óvakodnak megnevezni bárkit is - immáron több éve. A csíkszeredai Jurnalul de Transilvania "korrupcióellenes kiadvány", a kétnyelvű hetilap agresszív, szókimondó cikkei első olvasatra szimpatikusnak tűntek. Újságírói mellett Szondy is kiállt.Azonban a hetilap gyanúsan kitart néhány téma mellett: célpontjai a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal, a polgármester és egy ügyész. Dr. Csedő Csabát, Csíkszereda polgármesterét olyan hangnemben gyalázta ez a kiadvány, ami megdöbbentett minden jóérzésű embert, az ellene felhozott vádak pedig nevetségesek voltak. A Jurnalul de Transilvania igazi korrupciós ügyet még nem leplezett le, de a kipécézett bűnbakok között immáron ott szerepel Csíkszereda magyar önkormányzata is. Pár tucatnyi ember jelenleg is terror alatt tartja Csíkszereda lakóit, Csíkszék lakóit. Több személyt bántalmaztak, megvertek, megzsaroltak "ismeretlen tettesek". Ezek az emberek mai napig félnek. A megvertek között vannak nők is, olyan emberek is, akiket saját gyerekeik előtt aláztak meg. Nagyon kevesen vannak azok, akik feljelentést tettek, még kevesebben, akik ezen feljelentést nem vonták vissza. Még kevesebb azon közéleti személyek száma, akik szót mertek emelni a városban eluralkodó terror ellen. Egy lakossági fórumon két ember is felszólalt a városban uralkodó helyzet ellen. Még aznap éjjel saját házukban törtek rájuk és ütötték le őket. Az emberek azért félnek, mert a rendőrség és az igazságszolgáltatás nem tesz semmit. Ideje rámutatni: a Hargita megyei rendőrség vezetőinek hozzáállása ehhez az ügyhöz a cinkosság határát súrolja, hiszen "hivatalos" álláspontjuk szerint ilyen ügy nem is létezik! /Szondy Zoltán: /Magánterror hegyeink között. Az erőszak tengere Csíkban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 30./"

"A Temesvári Táblabíróság helyt adott az RMDSZ Arad megyei szervezete által a borosjenői Informatia hetilap kiadója, a Petropres ellen a magyarságot elmarasztaló anyagok közlése miatt benyújtott fellebbezési kérelmének. A bírósági határozat nevezett kiadót kötelezi 1 eurónak megfelelő összeg kártérítés gyanánt történő kifizetésére. /(b): Rendhagyó ítélet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./"

"Négy évvel ezelőtt 1999. okt. 30-án indult a Krónika napilap. Visszatekintve a vállalható átlagszínvonal megteremtése tűnik igazán ünneplendőnek, írta Csinta Samu. /Csinta Samu: A vállalható születésnap. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./"

"Megszünteti az Éjjeli menedék+1 című műsort a Magyar Televízió (MTV). A közlemény szerint azért döntöttek a műsor megszüntetéséről, mert az október 26-ai, vasárnap esti adásban a nemzetet sértő torz és hamis állításoknak, a magyar lakosság érzelmeit bántó gondolatoknak adott teret a műsor. "Gondoskodunk az Éjjeli menedék helyén a jövőben a magyarországi politika és politikai filozófia minden áramlatát kiegyensúlyozottan megjelenítő műsorról, amelyre pályázatot írunk ki" - közölte az MTV. A műsor készítői teret adtak a Magyarországra látogató, radikálisan jobboldali nézeteiről ismert angol történész, David Irving az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatban vallott nézeteinek. /Megszűnik az Éjjeli Menedék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./"

"A vajdasági magyar pártok jogi szakértői teljes jogú állampolgárságot kértek a délvidéki magyarok számára a magyar külügyminisztérium szakmai bizottságával folytatott budapesti tárgyalásokon. Szorgalmazták továbbá, hogy a vajdasági magyar pártokhoz hasonlóan az anyaország parlamenti pártjai is jussanak közös nevezőre a kettős állampolgárság kérdését illetően. A szerbia-montenegrói, illetve a szerbiai jogrendben semmi akadálya nincs annak, hogy a vajdasági magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. /A Vajdaságban teljes jogú magyar állampolgárságot kérnek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./ "

"Háború, hadsereg és média, Gutenbergtől napjainkig címmel nyitott kiállítást a román Nemzeti Katonai Múzeum Budapesten okt. 28-án, a román hadsereg napja alkalmából. A tárlat a román-magyar barátság jelképe - hangoztatta Mihail Stefan-Nicolin, a román múzeum vezetője. Holló József dandártábornok, a Hadtörténeti Intézet igazgatója elmondta: immár hagyománnyá vált, hogy a román hadsereg napján Budapesten, míg a magyar honvédelem napján Bukarestben rendeznek kiállítást. A kiállítás megnyitóján részt vett Gheorge Matache védelmi minisztériumi államtitkár is. /Román katonai kiállítás Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./ "

"Csaknem tíz éve működik Marosvásárhelyen a Kántor-tanítóképző Főiskolán a népdal- és népművészeti szakkör. Vezetője Szabó Éva. Nevéhez fűződik a szintén ott alapított Gyöngyharmat népdalkör, valamint a Gyöngykoszorú-mozgalom ill. a Gyermek- gyöngykoszorú. Gyűjtőmunkájának köszönhető az a Megy a gyűrű című daloskönyv. A kiadvány népi gyermekjáték- és táncdallamokat, népdalokat tartalmaz. Szabó Évát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Szent István király ünnepén Életfa-díjjal jutalmazta. Szabó Éva 1991-től kezdte a szervezni a népdalosok találkozóit. Szabó Éva annyira elkötelezettje a népművészetnek, hogy kézimunkázott, varrt is. Az első kézimunka-kiállítása a budai Várban volt. /Járay Fekete Katalin: Minden ember annyit ér, amennyit teremteni képes. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./ "

"Okt. 25-én örömünnepet ültek a mezőségi Cegéhez tartozó Göcön, amelynek egykori magyar lakosságából mindössze három személy maradt. A falu csodával határos módon felújított műemlék templomának felszentelésére gyűlt össze a Tóvidék szórványmagyarsága. Az évtizedeken át romokban heverő templom felújításában önzetlen módon oroszlánrészt vállaló mezőpanitiakkal és ördöngösfüzesiekkel megerősített gyülekezet örült az összefogás eredményének. A térképen nem található Göc. A 2152 lakost számláló község központja, Cege olvasztotta magába a falut. Nevét alapító földesurától kapta. Ma a községnek 156, Göcnek pedig mindössze 3 magyar lakosa van. A fából készült haranglábat, amelyben két harang lakik, 1948- ban Szabó István édesapja építette a "helybeli jó magyarokkal". A templom történetét Székely László helybeli beszolgáló lelkész ismertette, s mondott köszönetet töretlen hitükért, áldozatukért azoknak, akik a templom felújítása érdekében dolgoztak. - Tanútemplomot hoztunk létre - jelentette ki Lapohos András ördöngösfüzesi tanár. Elhatározták, hogy havonta egyszer, összehíva a környék lakóit, istentiszteletet tartanak a göci templomban. Szeretné, ha a göci példa végigvonulna a népesebb mezőségi gyülekezeteken is, hogy vállaljanak fel, javítsanak meg egy-egy rossz állapotban levő templomot. Kiss Ferenc Mezőség-kutató arra emlékeztette a gyülekezetet, hogy a feljegyzések szerint 1787-ben a göci iskolában szépen énekeltek és még írtak is, majd megemlítette, hogy az utóbbi időben a Mezőségen 37 iskola szűnt meg tanköteles gyermekek hiányában. Szabó István göci gondnok, harangozó által évtizedeken át megőrzött úrasztali kegytárgyak végre betöltötték rendeltetésüket. - A romokból is lehet példát építeni - vélekedett a kilencvenéves Kiss Ferenc. /Bodolai Gyöngyi: Örömünnep Göcön. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./ "

"Az USA-ban tett hivatalos látogatása után Ion Iliescu köztársasági elnök okt. 29-én este Portugáliába érkezett. Okt. 30-án Iliescu találkozott a portugál elnökkel, Jorge Sampaiuval. /Ion Iliescu Portugáliában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./"

"A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezői az igazságszolgáltatás előtt felelnek, ha a szervezet alapszabályzata vagy hatásköre nincs összhangban a törvényekkel, nyilatkozta okt. 30-án Gabriel Oprea közigazgatásért felelős miniszter. A miniszter kifejtette: a Székelyföldi Régió létrehozását támogató személyeknek egyszer s mindenkorra meg kell érteniük, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam. "A román állam nem fogadhatja el a törvényesen létrejött helyi önkormányzatokkal párhuzamos struktúrák működését; az úgynevezett székely tanácsok vagy székek törvényesen nem léteznek", fogalmazott. /Törvénytelenül működik az SZNT? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke okt. 30-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Tőkés László "helyi konfliktusban" áll a Bihar megyei RMDSZ képviselőivel, de emiatt nem kellene kizárni a szövetségből. Az RMDSZ etikai bizottsága elemezte a Tőkés és bihari kollégái közti nézeteltéréseket, és kérni fogja a református püspököt, hogy "kérjen bocsánatot azoktól, akiket megsértett". A szövetségi elnök szerint a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és más alakulatok politikusai túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT), ezáltal a Nagy-Románia Párt (NRP) és az ultranacionalisták "malmára hajtják a vizet". "Nem értjük, miért tulajdonítanak akkora jelentőséget ennek a kezdeményezésnek, amelynek nincs sikere a magyarság körében", mondta Markó. Szerinte az SZNT kezdeményezői között olyan RMDSZ-tagok vannak, "akiknek nem sikerült semmiféle eredményt elérni a szövetségen belül". Hozzátette: Csapó József, az autonómiáért síkra szálló csoport vezetője valóban szakember, csakhogy a mezőgazdaságban. Markó Béla elutasította a kormánypárt bizonyos képviselőinek vádjait, miszerint az SZNT létrehozása illegális lenne. "Senki nem követett el törvényszegést. Nem törvénytelen vagy alkotmányellenes, ha néhány ember összegyűl és az autonómia eszméjéről beszélget. Politikai szempontból azonban nem tetszik, amit kollégáink csinálnak", fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Markó: Tőkés Lászlót nem kell kizárni az RMDSZ-ből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"Tőkés László szerint az autonómiatörekvés tisztázása végett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező testületének mielőbbi asztalhoz kell ülnie a román hatalommal és az RMDSZ-szel. A püspök ezzel a lépéssel szeretné elhárítani az egyre sűrűsödő támadásokat A Marosvásárhelyen gyűlésező EMNT Kezdeményező Testülete az év végét jelölte meg a tanács létrehozásának határidejeként. Ennek érdekében a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alakulási folyamatának tapasztalatait elemezték az okt. 30-i ülésen. Tőkés László szerint tudathasadásos állapot keletkezett: "mi az RMDSZ programját akarjuk megvalósítani, de a párt csúcsvezetése még attól is elzárkózik, hogy az ebben foglalt autonómiatervet a parlament elé terjessze" . "Az EMNT létrehozásának menete jól halad" - értékelte Szilágyi Zsolt, az ügyvivő testület soros elnöke. Gabriel Oprea közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter okt. 30-án úgy nyilatkozott, bíróság elé állítja a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezőit, ha kiderül, hogy törvénytelennek minősíthető a szervezet hatásköre vagy alapszabálya. Az RMDSZ okt. 30-i sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: visszautasítja a kormánypárt közleményét, amelyben alkotmányellenesnek nevezi a Székely Nemzeti Tanácsot, hiszen szerinte nem alkotmányellenes, ha néhányan összegyűlnek, és az autonómia elveiről tanácskoznak. "Álláspontunk szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy bármivel kapcsolatban kifejezésre juttathassa véleményét. Szövetségünk nem ért egyet a Székely Nemzeti Tanácsnak nevezett kezdeményezéssel, mert úgy értékeli, hogy ez tulajdonképpen az RMDSZ-szel szembeni politikai alternatíva keresését jelképezi" - jelentette ki Markó Béla. /Egyeztetett az EMNT... = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./"

"Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a vele készült interjúban leszögezte, a Székely Nemzeti Tanács megalakulása a közképviseleti demokrácia gyakorlását jelenti. Települések állampolgárai falugyűléseken nyilvánították ki akaratukat Székelyföld autonómiája, illetve a székely székek önigazgatása tárgyában. A közösség, amely autonómiát hirdetett meg, létrehozza a saját döntéshozó, végrehajtó, illetve ellenőrző testületeit. A statútumtervezetben nyolc autonóm szék szerepel. A Helyi Autonómiák Európai Chartája szerint a megfelelő hatáskörök átruházását a gyakorló hatalomnak - jelen esetben az államnak - meg kell tennie. Finnországban 220 000 svédnek két hivatalos állami egyeteme van anyanyelven, s további főiskolái. A katalán autonómia a Franco bukása utáni évben létrejött, a parlament jóváhagyta az autonómia törvényét. Dél-Tirol autonómiájának útja sokkal hosszabb időt vett igénybe, mi több, folyamatosan bővül. Csapó elmondta, hogy az Európa Tanácsot felkérik, hogy megfelelően támogassa Székelyföld autonómiatörekvéseit. /Interjú dr. Csapó I. Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./"

"A Romániai Egyetemi Hallgatók Szervezeteinek Országos Szövetsége (ANOSR) okt. 30-án felfüggesztette az általános sztrájkot, miután a diákok képviselői megállapodásra jutottak az Oktatásügyi Minisztériummal. A diákok ígéretet kaptak arra, hogy 2004 januárjától a fogyasztás függvényében számítják ki a bentlakásokban lakó diákoknak kiutalt támogatást: a téli hónapokban ez az összeg elérheti a 650 000 lejt, míg a július-szeptember időszakban a 200 000 lejt. A képviselőház oktatásügyi bizottsága jóváhagyta a bentlakásoknak szánt összegek kiegészítését 120 milliárd lejjel. Az Oktatásügyi Minisztérium 2004 januárjától 12 százalékkal növeli az ösztöndíj-kiutalások összegét, és a 2004-es költségvetési kiegészítések alkalmával további ösztöndíjemelést javasol. Az utazási kedvezményekről a jövő héten kezdődnek tárgyalások. /Megállapodással ért véget a diáksztrájk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"Az MDF parlamenti képviselőcsoportja érthetetlennek tartja, hogy a rendészeti bizottság elutasította javaslatukat a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítására, annak ellenére, hogy szakmailag kitűnően előkészítettnek tartotta - jelentette ki Herényi Károly okt. 30-i sajtótájékoztatóján, az Országházban. Magyarország európai uniós csatlakozását követően az Ukrajnában és Szerbia-Montenegróban élő magyarokkal szemben vízumkényszert kell alkalmazni - indokolta a törvényjavaslat benyújtását a frakcióvezető. Herényi Károly közölte: a honosítási eljárás egyszerűsítése generálisan megoldaná és orvosolná a Trianont követő 83 esztendő sérelmeit. Javaslatuk szerint minden olyan, idegen országban élő állampolgár, akinek felmenői magyar állampolgárságúak voltak, és egyénileg honosítási eljárást kezdeményez, mentesülne a minimum három évig fennálló magyarországi állandó lakhely, a magyarországi megélhetést biztosító jövedelem és az állampolgársági vizsga kötelezettsége alól. A frakcióvezető hangsúlyozta: a törvény módosítása nem jelentene számottevő terhet a költségvetésnek, és nem ösztönözné a határon túli magyarok Magyarországra való átköltözését, letelepedését, mert ahhoz semmiféle előnyt nem nyújt. Balogh László /MDF/ képviselő szerint "a magyar kormány és a kormányzó pártok ismét arcul csapták a határon túli magyarokat". Bejelentette: a demokrata fórum a parlamenti szavazásra meghívja a határon túli magyar szervezetek képviselőit, hogy "derüljön ki feketén és fehéren, hogy a szocialista és a szabad demokrata képviselők milyen érdekeket képviselnek az ország házában". /MDF: érthetetlen a honosítási javaslat elutasítása. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./"

"Az Európai Egyetemek Szövetségének ötödik, Kolozsváron tartott találkozója után magyarországi rektorok egy csoportja dr. Pándy Gábor docens, a gyergyói főiskola igazgatója és Néda Árpád kolozsvári prorektor kíséretében Gyergyószentmiklósra látogattak, megtekinteni a Babes-Bolyai Tudományegyetem oda kihelyezett karát. Az Akkreditáló Bizottság Gyergyószentmiklóson az idegenforgalom- földrajz szak működését véglegesen, teljes jogú karként jóváhagyta. Egy harmadik szak beindítását is tervezik jövőre. A főiskola létrehozásában a teljes befektetés Gyergyószentmiklós városát dicséri. /Gál Éva Emese: Rektorok Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./"

"A bákói bíróságon próbálják tisztázni egy 400 ezer forintos alapítványi támogatás sorsát a moldvai csángók ügyének legismertebb képviselői. Hegyeli Attilát, a csángó oktatási program vezetőjét a Szeret-Klézse Alapítvány jelentette fel. A bákói Desteptarea című napilap adta hírül okt. 30-i számában, hogy a moldvai magyar vezetők egymás ellen nyitottak frontot a magyarországi pénzekért. A Duma András által vezetett Szeret-Klézse Alapítvány feljelentést nyújtott be a bákói ügyészséghez Hegyeli Attila volt alapítványi tag ellen. A feljelentés szerint Hegyeli - aki immár harmadik éve vezeti a csángó oktatási programot - az alapítvány nevében, az alapítványi vezetők aláírásának meghamisításával pályázott és nyert meg egy 400 ezer forintos támogatást a magyarországi Mocsáry Lajos Alapítványtól, ám a pénzt nem adta át az alapítványnak. A klézsei alapítvány az ügyészségtől Hegyeli bűnügyi felelősségre vonását kéri.Kotis Mihályt, az alapítvány kurátorát meglepte, hogy a sajtó is értesült a feljelentésükről. "Nem szerettük volna a nyilvánosság elé vinni a vitánkat - jelentette ki a Duma jobb kezeként ismert fiatal orvos -, de nem volt már más választásunk." A feljelentést májusban iktattatták a bákói ügyészségen. A feljelentés szerint Hegyeli Attila 2000. május 3-án az alapítvány nevében, de annak megkerülésével, az elnök és a másik kuratóriumi tag aláírását meghamisítva pályázott a Mocsáry Alapítványnál a Klézsén kialakítandó orvosi, elsősegélynyújtó, felvilágosító és gondozószolgálat költségeihez való hozzájárulásra. A pályázatot az alapítvány 400 ezer forintos támogatásban részesítette, az összeget Hegyeli két héttel később személyesen át is vette. 2000. szeptemberében kellett volna elszámolnia a pénzzel, kérésére azonban az alapítvány 2001. márciusáig tolta ki az elszámolási határidőt. A számadás azonban a módosított határidőre sem érkezett meg. "Nem tartom rendjénvalónak, hogy három éve éjjel-nappal a csángó oktatás ügyén dolgozom, és az érte a köszönet, hogy büntetőjogi eljárást zúdítanak a nyakamba. Nem érzem, hogy erre rászolgáltam volna - jelentette ki Hegyeli Attila. - Nem kívánok a sajtóban részletekbe bocsátkozni, majd a bíróság előtt eldől, hogy kinek van igaza." "A pénzt valóban fölvettem, de nem használtam saját céljaimra. Azt átadtam az alapítványnak. 2001-ben azonban kiléptem a kuratóriumból, így az alapítvány programját már nem valósíthattam meg" - jelentette ki. Hegyeli szerint a Szeret-Klézse Alapítvány azért nem jut támogatáshoz, mert gyengébb pályázatokat nyújt be. "Most tulajdonképpen azt akarják, hogy tűnjek el Moldvából, hogy ők is jussanak a támogatásokhoz. Nem hiszem, hogy ez lenne a helyes megoldás" - tette hozzá a programfelelős.Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének megbízott elnöke elmondta, a csángó szövetség részéről töretlen a Hegyeli iránti bizalom, a szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy az ügy ne befolyásolja a csángó oktatási program sikerét. /Gazda Árpád: Magyar-magyar csata Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./"

"Dénes András írására /Mit jelent(het) a PÉNZ?, BÚSZ, okt. 24./ reagált Tamási Attila , mondván, abszolút sajtószabadság nem létezik, egyetlen lap sem tud minden olvasója igényének megfelelni. A fennmaradásért az ilyen kis példányszámú szórványlapok (mint a BÚSZ) vívják a legádázabb küzdelmeket. A hozzászóló szerint a hetilap a máramarosi magyarságot szolgálja. Inkább az a baj, hogy egyre kevesebb magyar olvassa a lapot. /Tamási Attila: Cenzúrázatlan magánvélemény. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 31./ Szintén DénesAndrás cikkére reagált Valdman István. Az emberek elégedetlenek. Ha minden héten van aki elsírja magát a hetilapban, hogy milyen rossz, ez rontja a helyzetet. "Ha mindenki azon volna, hogy itt, Máramarosban is megteremtsük az anyaországi állapotokat, akkor azok hamarabb megvalósulnának. Nem elmenni érdemes, hanem itt dolgozni. Ezt kellene közvetítse minden cikk a hetilapból." /Ifj. Valdman István: A polgári-nemzeti gondolkodás képviseletében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 31./"

"Október közepén Brassóban a kommunista rendszer által 1963-ban lerombolt templomra emlékeztek. A megemlékezésen jelen volt Kolozsvárról Pap Géza, az erdélyi egyházkerület főtiszteletű püspöke és a brassói magyar felekezetek képviselői. A templom bejáratánál képkiállítás emlékeztetett a templomra. Kassay Géza brassói lelkipásztor elmondta, hogy1892-ben épült a templom. 1963-ban Albu Dezső, a gyülekezet akkori lelkipásztora hiába küzdött a templomért, sokszori Szekuritátéra való behívatás, fenyegetés után lemondott. A templom lebontása a rendőrség, a katonaság felügyelete alatt folyt, nem volt szabad megállni a környéken, sem fényképezni. Mégis sikerült pár fényképet készíteni. A templomot átköltöztették egy tornaterembe, melyet két hét alatt varázsoltak templommá. Ígéret szerint tornyot építtettek, de egyebet nem, minden másra önerőből került sor, a 90-es évek után. /Tóásó Áron Zoltán: Megemlékezés, tiltakozás. A lerombolt templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./"

"Okt. 24-25-én a Hargita megyei Szenterzsébeten megrendezésre került a VIII. cigány népzene- és néptánc-fesztivál. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a hagyományteremtés fontosságáról beszélt a jelenlevőknek. Kiemelte a különböző etnikai csoportok egymás megismerésére irányuló törekvéseinek, illetve egymás kölcsönös értékelésének fontosságát. A 65%-os roma nemzetiségű Szenterzsébet ezzel a rendezvénnyel intézményes keretet teremtett a roma kultúra gyakorlására. /VIII. cigány népzene- és néptánc-fesztivál Szenterzsébeten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./"