"A Maros megyei EMKE szervezésében jún. 7-én immár második alkalommal került sor Marosvásárhelyen a Gyermek-Gyöngykoszorú-találkozóra, amelyre Marosvásárhelyről és a megye több településéről érkeztek a népi hagyományt tisztelő és ápoló csoportok. Pár órára a székelyruhás, táncos, a kézművességet kedvelő gyerekeké és az őket elkísérő szülőké lehetett a vár. A fellépő tizenhét csoport emléklappal, vidám arccal, sikerélménnyel távozott. /Mezey Sarolta: Gyermek-Gyöngykoszorú. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./"

"Néhány hónappal ezelőtt új erdélyi kottakiadványok láttak napvilágot, az Arpeggione Kiadó akkor Márkos Albert két kamaraművét adta ki, mindkettőt Buzás Pál gondozásában. Az elmúlt napokban a fent említett kiadó jóvoltából a Márkos Albert (1914-1981) műveinek szentelt sorozat harmadik füzete, A táncban című, hegedűre és zongorára írt kamaramű is napvilágot látott. Az elhunyt zeneszerző fia, ifj. Márkos Albert hegedűművész, a Transilvania Filharmónia koncertmestere, a kottakiadványok bemutatójára kis koncertet szervezett a Zeneakadémián. A nemrégiben Szabolcsi Bence-díjjal kitüntetett zenetudós, dr. László V. Ferenc a szülőföldjéhez mindig hű Márkos Albertre emlékezett. A táncban című, hegedűre és zongorára komponált miniatűr, László V. Ferenc szavaival, ritkaság, amelyben a folklór pentatóniája a természet visszhangjaként ötlik fel. /Kulcsár Gabriella: A táncban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ "

"Míg Andrei Marga rektor kolozsvári megaegyetemről álmodik, a magyar tanári kar két új magyar fakultás létrehozásáért lobbizik az Oktatási Minisztériumban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa elé terjesztendő szöveg szerint ha a kormány magyar karokat akar, létesítsen egyet-kettőt, az universitas ugyanis Andronescu miniszter asszony felkérésére nem hoz létre magyar karokat. A magyar tanárok - értékelésük szerint a kisebbik rosszat választva -maguk is aláírták a rektor által kezdeményezett szövegváltozatot, így a szenátus mára várható döntése nem több egyszerű formaságnál. A döntés felelősségét igazából senki nem vállalja. A tanügyminiszter szerint a magyar tanárok kérésének "van jogi alapja", de az egyetemi autonómia elvének szigorú tiszteletben tartásával kéri, az intézmény maga döntsön, akar-e vagy sem magyar fakultásokat. Marga nagyon jól tudja, hogy a Liberális Párt tagjaként nem sok esélye van beleszólni a PSD és az RMDSZ közötti megállapodások tartalmába, a rektor megkerülésével azonban a kormánypárt sem mer döntést hozni. Az egyetemi autonómia hangoztatása nagyon jól jön akkor, amikor igazából senki sem akarja betartani azt, amit aláírt. /Lukács János: Autonómia, a kedvenc kifogás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Szinte teljesíthetetlen feltételeket szab a kolozsvári BBTE vezetősége. "Ha a minisztérium magára vállalja a magyar karok létrehozásának jogi és anyagi felelősségét, az egyetem szenátusa egy hónapon belül elkészíti a BBTE szerkezeti átalakításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, majd ennek függvényében dönt arról, hogy eleget tegyen-e a magyar kollégák kérésének" - áll a vegyes bizottság által egyhangúlag elfogadott határozat szövegében. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói többször is írásban javasolták a minisztériumnak a két magyar kar létrehozását. Az egyetem szenátusának magyar tagjai szerint a két magyar karra egyébként is van már precedens, hiszen a református teológia és a római katolikus teológia is a Babes-Bolyai karaként működik. A 11 magyar oktató - köztük Kása Zoltán és Néda Árpád rektor-helyettes, Cseke Péter dékán, Bolla Csaba, Csucsuja István és Nagy László dékán-helyettes - megkeresésére a minisztérium két levélben válaszolt. Az első, máj. 26-án keltezett átiratban Radu Damian, a szaktárca felsőoktatásért felelős államtitkára kérte az egyetem vezetőségét: a magyar tanárok által megfogalmazott igényeknek megfelelően hozza létre a két magyar kart. Ezt követően jún. 2-án már Ecaterina Andronescu miniszter aláírásával ellátott, Andrei Marga rektorhoz címzett átirat érkezett a minisztériumból, amelyben a tárcavezető ismételten felkéri a BBTE vezetőségét, hozza létre a kért karokat, minthogy "ennek semmilyen jogi akadálya nincs". A miniszter asszony az 1999/151-es törvény 123. cikkelyét idézte, amely szerint "az állami felsőoktatási intézményekben kérésre a nemzetiségek nyelvén működő csoportok, tagozatok, főiskolák, karok létesíthetők". A tárcavezető által idézett törvénycikkellyel szemben az egyetem vegyes bizottsága emlékeztet, hogy az Isarescu-kormány 2000/285-ös rendeletét éppen a BBTE magyar oktatóinak javaslatára hozták, és az egyetem multikulturális jellegéhez ez szolgáltatta a jogi alapot. A rendeletet azonban a jelenlegi parlament érvénytelenítette, a 2001/529-es törvénnyel, így tulajdonképpen a 2000/285-ös rendelet alapján kellene egy olyan törvényt hozni, amely jogi alapot teremt az egyetem multikulturalitásának megteremtéséhez. Catalin Baba, a BBTE szóvivője elmondta, a román, magyar és német oktatási vonal képviselőiből álló vegyes bizottság - a multikulturalitás elve alapján - csak konszenzusos határozatokat hozhat. Baba kifejtette, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közintézményként természetesen köteles tartani magát a kormány és a parlament döntéseihez. "Ha kormányhatározat vagy törvény születik a két magyar kar létesítéséről, a BBTE szenátusa köteles ennek alávetni magát. Az egyetemi autonómia elve ebben az esetben nem hivatkozási alap" - ismerte el a szóvivő. Kása Zoltán rektor-helyettes elmagyarázta, miért írták alá a magyar tanárok a vegyes bizottság által megfogalmazott szöveget. "Két lehetőségünk volt. Ha nem írjuk alá a határozatot, hanem kérjük a szenátustól, hogy azonnal bocsássa szavazásra a magyar karok létrehozását, minden bizonnyal leszavaznak. Így legalább életben tarthattuk az - egyébként csekély - reményt arra, hogy a minisztérium saját hatáskörében döntsön a dologról. Igaz ugyan, hogy a kérdés megoldása ezzel halasztást szenved, de azt hiszem, két rossz közül a kisebbiket választottuk". A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen jelenleg mintegy 6000 diák végzi magyar nyelven a tanulmányait, a különböző fakultások magyar csoportjaiban. A magyar karok létrehozásának kérdését a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásba is belefoglalták, Markó Béla szövetségi elnök pedig több ízben hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása az egyezmény legfontosabb pontja. /Babes-Bolyai: agyő, magyar karok? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./"

"Németh Zsolt képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a vele készített interjúban értelmezte a román állásfoglalást. A román kormány ugyanis a kedvezménytörvény módosító tervezetéről kiadott közleménye szerint a törvénynek továbbra is vannak nem eurokonform elemei. A Fidesz a 2001 decemberében aláírt Orbán-Nastase megállapodást tartja irányadónak. Ebben a megállapodásban a román kormány tudomásul vette a státustörvény végrehajtását, és megfogalmazta konkrét javaslatait. A román állásfoglalással szinte egy időben a magyar parlament egyöntetűen megszavazta Románia NATO-felvételét, és a Fidesz képviselői is emellett szavaztak. A státustörvény módosításának elfogadásához egyszerű parlamenti többségre van szükség, így nagy a valószínűsége, hogy őszi ülésszakán az Országgyűlés elfogadja a tervezetet. Az azonban bizonyos, hogy a Fidesz - amint ismét kormányalakító többséget alkot majd - hatályon kívül helyezi a jelenlegi kormány módosítócsomagját. /S. M. L.: Nem mérvadó a román állásfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./"

"Jún. 9-én a Maros megyei prefektúrán aláírták a 2003. évre szóló megyei együttműködési szerződést a Szociáldemokrata Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megyei elnökei. A dokumentumot Ovidiu Natea, az SZDP, illetve Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke látta el kézjegyével. A protokollum tartalmazza a szociális védelem, egészségügy, oktatás, egyház fejezeteket. Az aláírást megelőzően vita alakult ki a felek között az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi szakának beiskolázási száma körül. Ovidiu Natea szerint vita volt, de végül megegyeztek a beiskolázási számban az általános orvosin, ahol a magyar fél pluszban nyolc helyet kér, szemben a 62% és 38%-os aránnyal. Kelemen Atilla szerint ez keret, amit meg kell tölteni tartalommal. A lap munkatársa közbevetésére, hogy a tavalyi vállalások nem valósultak meg mind, Kelemen azt válaszolta, hogy gyakrabban kellene elemezni a következő időszak feladatait, kéthetente fognak találkozni. /Mózes Edith: Aláírták a megyei RMDSZ- SZDP protokollumot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./ - "Egyszerű RMDSZ-tagként" nyilatkozott Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere az aláírt PSD-RMDSZ megyei protokollummal kapcsolatban. "A protokollum nagyon szép, de határozott ígéretet kaptam Kelemen Atilla és Borbély László parlamenti képviselőktől, hogy ad litteram tartalmazni fog néhány kitételt" - jelentette ki az alpolgármester. Ezek között szerepel az egyházi oktatás támogatása, a 2004/2005-ös tanévben romai katolikus IX. osztály indítása, a Maros megyei archívumban Pál Antal Sándor nyugdíjba vonulása nyomán a megürült helyre magyar nemzetiségű irattáros alkalmazása, utalt a holokauszt-emlékmű feliratozására, amit szégyenteljesnek, Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter által elrendeltnek nevezett, amivel annak idején a zsidó közösség sem értett egyet. /A. I.: Fodor Imre bírálja a protokollumot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./"

"A hétvégén két alkalommal is elhangzott vezető római katolikus egyházi személyiség szájából a kijelentés: az egyháznak politizálnia kell. Előbb a Julianus Alapítvány jún. 6-i díjkiosztó ünnepségén Csíkszeredában, dr. Czirják Árpád érseki helynök, Kolozs-dobokai főesperes beszélt a romániai magyarság válsághelyzetéről. Felhívta a figyelmet a demográfiai krízisre, az elöregedésre. Társadalmi méreteket öltött az elbizonytalanodás, nincs jövőkép, mondta, majd hozzáfűzve, hogy az egyházak is bezárkóztak a templomok falai mögé. Mindehhez gazdasági és politikai válság társul. Szintén ez alkalommal Tőkés László püspök fogalmazta meg: "Olyan társadalmat akarunk, amely megfelel Isten törvényeinek". Arra a - főként személye kapcsán - gyakran elhangzott kijelentésre, miszerint "az egyház ne politizáljon", Márton Áron római katolikus püspöktől vett idézettel válaszolt: "ez nem politika, itt az életünkről van szó". A jún. 7-i pünkösdszombati búcsús körmenetben dr. Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke beszédében pedig egyértelműen fogalmazott: "Elhíresztelték azt, hogy az egyház nem politizál, ami azt jelentené, hogy az egyház egyszerűen átadja népének a jövőjét avatatlan kezekbe" - cáfolva az állítást. Hangsúlyozta: "az egyház nem csak a papokból áll, hanem az egyház mi vagyunk mindannyian, és hitvalló keresztény tagjai, akiket a közéletbe, a törvényhozásba állítottak, vagy a kormányrúd mellé. Az ő kötelességük, hogy az evangélium tiszta tanítását megvalósítsák a politikában. Ezért minden kereszténynek kötelessége politizálni, részt venni a politikai életben". Felszólította a híveket, "olyan jelöltekre szavazzanak, akik egyházunk, Istenünk törvényei és népünk jövője mellett állnak ki." E gondolatsorhoz kapcsolódik a ferences barát, Albert atya szentbeszédében megfogalmazott intés a közélet szereplőihez: "akár a kormányon vannak, akár a fórumban dolgoznak", "tartsanak párbeszédet egymással". Figyelmeztetett: "akinek a lelkében gyűlölet van, az nem jár az igazság útján, az nem jár az Isten útján". Világosan látszik, hogy a vezető egyházi személyiségek elégedetlenek a közállapotokkal, a keresztény erkölcsöktől távolodónak érzik a politikát. /Sarány István: Egyház és politika. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./"

"A Sapientia Egyetem teletömi az erdélyi magyar üzletemberek zsebét címmel számolt be az Adevarul román napilap jún. 7-i száma az erdélyi magyar magánegyetem ingatlanvásárlásairól. A Kolozsvár történelmi központjában álló Bocskai-ház az 1998-ban csődbe jutott Bankcoop román takarékszövetkezet tulajdonában volt. 2000 szeptemberében a bank felszámolását végző Price Waterhouse Coopers nyilvános árverésen adta el az épületet Pászkány Árpád Zoltán kolozsvári üzletembernek, aki 272 ezer dollárt ígért a Bocskai-házért. A Sapientia Alapítvány nem vett részt az árverésen, ehelyett nem sokkal később egymillió dollárért megvette az épületet az új tulajdonostól. Az Adevarul szerint az alapítvány a vásárlás előtt nem mérte fel, milyen leromlott állapotban van a ház, így annak felújítási költségei - a lap által meg nem nevezett források szerint - további 760 ezer dollárt tettek ki. Az Adevarul már 2001 végén, a Sapientia egyetem indulását követően is részletesen foglalkozott a magyar magánegyetem nagyberuházásaival. Akkor a csíkszeredai oktatási helyszín számára vásárolt Hargita szálloda adásvételi ügyletéről számolt be. A lap megírta, hogy két erdélyi magyar üzletember mintegy 400 ezer dollárért vásárolta meg az összesen három szállodával rendelkező Bradul társaság részvényeinek többségét, majd a Sapientia Alapítvány néhány hónappal később 2 millió dollárért vásárolta meg az új tulajdonosoktól a három szálloda egyikét: a csíkszeredai Hargitát. /Az Adevarul szerint: a Sapientia magánegyetem teletömi az erdélyi magyar üzletemberek zsebét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./"

"Az Agache-ügy egyik Magyarországon tartózkodó szereplőjének, Paizs Ottó nyugdíjából a felperes Agache Aurel Dionisienak, a néhai milicista fiának bankszámlájára júliustól bizonyos összeget /nyugdíja egyharmadát/ utalják át. Eddig csak Héjja Dezső betegnyugdíjából érkezett havi rendszerességgel mintegy négyszázezer lej a Feketehalmon élő Agache család számlájára.Jún. 9-én ismét elhalasztották Agache Reiner Antal ellen kezdeményezett pere tárgyalását. Ifjabbik Agache perrel akarja behajtani Reiner "adósságát", mely egy májusi inflációs kiegészítés után 76 471 447 lejre rúg. Az esztelneki lakóhellyel rendelkező férfinak - a 2001-ben véglegesített bírósági döntés szerint - erkölcsi kártérítés és perköltség címen kellene kifizetnie a pénzt a Kézdivásárhely főterén 1989 decemberében meglincselt milicista családjának.A megyében élő ingatlanbecslő szakember különféle okokra hivatkozva visszautasították a bíróság felkérésé a ház felértékelésére, ezért a bíró úgy döntött, hogy egy brassói iroda munkatársához fordulnak. /Bartos Lóránt: Visszatartják Paizs Ottó nyugdíját. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./"

"Rácz Sándor, az 56-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Csapó József volt RMDSZ-szenátor kíséretében kéthetes körútján számos székelyföldi települést látogat meg. A tervek szerint mindenhol történelmi és aktuális politikai témákat felvető, nyilvános találkozókon vesz majd részt. A maga is földműveléssel foglalkozó Rácz egyben a Magyar Földvédő Mozgalom elnöke is, és ebben a minőségében fejti ki álláspontját a magyar föld és a magyar földműves jövőjéről Magyarország EU-csatlakozása után. A körút első, jún. 9-i állomása Székelykeresztúr. A Munkástanács volt elnöke első ízben utazik Székelyföldre, és összesen kilenc településen szeretne a helyiekkel találkozni, hogy az 56-os forradalom, az autonóm magyar gondolkodás és a székelyföldi önkormányzatiság témáiról beszélgessen el velük. Jún. 10-én Gyergyószentmiklóson, másnap Kovásznán, 13-án Kézdivásárhelyen, 14-én Baróton, 17-én Sepsiszentgyörgyön 18-án Székelyudvarhelyen, és végezetül 19-én Csíkszeredában lesz a három személyiségből álló csoport. /Z. I.: Székelyföldön, magyar földről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./"

"Jún. 9-én a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon végleg tisztázódott a szovátai Fenyő (Bradet) Szálló jogi helyzete. A legfőbb ügyész visszavonta korábbi beadványát, amellyel semmisségi eljárást indítványozott egy korábbi legfelsőbb bírósági ítélet ellen. A privatizációs szerződést 2001. máj. 18-án kötötte meg a Salina Invest Rt. és az Országos Vagyonkezelő Ügynökség (APAPS), amely értelmében a szovátai fürdővállalat négy szállodája, a gyógykezelő és negyven villa, azaz a fürdővállalat részvényeinek 82,17 százaléka a Salina Invest tulajdonába ment át. A Szováta jó ürügy lett arra is, hogy a román nacionalista erők támadást indítsanak a magyarországi tőke megjelenése ellen. - Az igazság győzött Bukarestben - jelentette ki Wisky Péter, a Salina Invest, illetve Fülöp Nagy János, a fürdővállalat vezérigazgatója. Az új tulajdonos tavaly hozzákezdett a Szováta Szálló és a gyógykezelő központ felújításához. A privatizációs szerződés értelmében az elmúlt évben 4,1 millió dollárt fordítottak a felújításra. Tavalyhoz képest óriási a változás, civilizáltabb, kulturáltabb üdülőtelep várja a Szovátára érkezőket. /A Fenyő Szálló (is) a szovátai fürdővállalaté. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./"

"A máramarosi magyar nyelvű oktatás a többi magyarlakta megyéhez viszonyítva jól áll: Máramaros az egyedüli megye, ahol az idén nőtt a magyar osztályok és a beiskolázott magyar tanulók száma. Ugyanakkor Máramarosszigeten sikerült beindítani a Leövey Klára magyar gimnáziumot, összegezte a megyei helyzetet Cziple Aurél máramarosi főtanfelügyelő-helyettes. 2002 októberében egy főtanfelügyelői konzílium "nagyon jó"-nak minősítette a munkáját, idén a megyében ő kapta a legnagyobb pontszámot. Ezután májusban kiszállt egy miniszteri ellenőrző bizottság, mely megállapította: "elégtelennek tartjuk a főtanfelügyelő-helyettes tevékenységét, ezért javasoljuk a leváltását". A bizottság tagjai nem beszéltek vele. Négy román kollégáját akarták rábírni arra, hogy ellene hamisan tanúskodjanak, amit ők visszautasítottak.Cziple Aurél azonnal fellebbezett a minősítés ellen. Az RMDSZ-hez fordult ügyében. Ludescher István területi elnök közölte: "Tudok róla, mert felhívott a prefektus, mert téged meneszteni kell. Nem támogathatunk." Ez nagyon bántja őt. Kérte, hallgattassák meg őt és ha tényleg valamit rosszul csinált,, akkor váltsák le. Cziple Aurél rájött: az RMDSZ akar tőle megszabadulni. Ha valami jól megy, azt el kell rontani. Felajánlották: mondjon le és megúszhatja a hercehurcát. Ő ezt elutasította. Azt akarja, hogy mindenki lássa: valójában mennyire nem törődik az RMDSZ a máramarosi magyar oktatással. Ugyanezt csinálták az elődjével is: addig szekálták a magyar főtanfelügyelő-helyettest, míg nem bírta idegekkel és lemondott. /Bölönyi Zoltán: Ha a fa túlnő a bokron... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 10./"

"Egy éve ismeretes, 200 ezerrel kevesebben vannak a magyarok Romániában. "Nagybányán nem is olyan rossz a helyzet", a máj. 9-én tisztújítónak nevezett RMDSZ-közgyűlésén bejelentették: a város magyarsága 25 ezerről "csak" ötezerrel csökkent 20 ezerre a tavalyi népszámlálás adatai szerint. Székely József tanárnak készítette azt a statisztikát, amely a nagybányai történelmi egyházak összesített anyakönyvi adatait tartalmazza az 1952-2002 közötti időszakra, tízéves intervallumokra felosztva, tekintettel a keresztelők és a temetések számára. Íme: 1952-ben 262 keresztelő, 155 temetés, 1962-ben 284 és 137, 1972-ben 425 és 161, 1982-ben még 371 és 257, majd 1992-ben 234 keresztelő és 347 temetés, 2002-ben pedig 113 és 310. A magára hagyott civil társadalom egymagában nem boldogul. Az Európai Unió és az Egyesült Államok által mélységesen korruptnak minősített bukaresti hatalom segítségével megtett apró lépések zsákutcába vezetnek, és az új alternatíva ideje elérkezett, állapította meg Bölönyi Zoltán. /Bölönyi Zoltán: Kisebbségi sors(talanság). = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 10./"

"Tordán Balogh András főiskolai hallgató cserkészcsapatot akar létrehozni. A kisdiákok a római katolikus egyház ferences templomának udvarán gyűltek össze. Balogh András ismertette velük a 6-8 hónapos, úgynevezett "cserkész jelölt" periódust. Tervei szerint csapatukat idővel majd a kolozsvári 117-es Donát Csapat avatná fel. /Ladányi Emese Kinga: Cserkészcsapat a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./"

"Jún. 6-án a csengő utoljára szólította a tordai Teodor Muresanu Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulóit. Öt osztály végzett idén, amelyből egyetlen magyar tagozatú, 24 tanulóval. Sajnálatos módon, a hagyományt megbontva - annak ellenére, hogy a magyar tagozat osztályfőnöke félig magyar anyanyelvű - az útravalóban magyar szó nem volt hallható. /L. E. K.: Ballag már a "kisdiák"... Nem volt magyar nyelvű búcsúztatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./"

"Jún. 6-a ünnepséget szerveztek a Bihar megyei Hegyközcsatáron a Benedek Elek Általános Iskolában, a névfelvétel alakalmából. Stark Erzsébet iskolaigazgató hangsúlyozta: "Benedek Elek ragaszkodott szülőföldjéhez, legyen ez példa mindannyiunk számára" - Pető Csilla szaktanfelügyelő, a Bihar megyei RMDSZ oktatási bizottságának vezetője emlékeztetett, hogy a bihari iskola-névadások 1998-ban kezdődtek, amikor az érsemjéni általános iskola Kazinczy Ferencről elneveztetett. A 140 gyermeket számláló csatári iskolában egyúttal a nyolcadikosok ballagtak. /(Balla Tünde): Benedek Elek iskola Hegyközcsatárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./"

"Jún. 6-án két színpadra átdolgozott sulikomédiával örvendeztette meg a színházkedvelőket a nagybányai Németh László Elméleti Líceum nemrég alakult Fülemile Színjátszó Köre. Az 1998-ban visszakapott magyarnyelvű oktatási intézmény diákjait Balogh E. Csaba magyar tanár vette szárnyai alá. A nagybányai Városi Színház stúdiótermének telt háza előtt volt a bemutató. /A fülemile és A szamárrá lett deák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./"

"A gyergyóremetei Fráter György Általános Iskola 46 tagú gyermekkórusa Trucza Árpád zenetanár vezetésével Újvidékre utazott, hogy részt vegyen a Temerinben jún. 6-9-e között megrendezett Kárpát medencei Bárdos Lajos Zenei Fesztiválon. A többször díjazott gyergyóremetei kórus önálló műsora mellett a vendéglátó Kókai Imre Általános Iskola énekkarával közösen is fellépett a rendezvényen. /Remetei gyermekkórus a Bárdos Fesztiválon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./"

"A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ jún. 9-i ülésének vendége Füzesi Magda költőnő volt a kárpátaljai Beregszászról. A Lorántffy Zsuzsanna nőegylet székhelyén tartott találkozón műveiből olvasott fel és a kárpátaljai irodalmi életről számolt be a vendég. /Találkozó Füzesi Magdával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./"

"Tavaly szenzációszámba menő feltárást végeztek a Csíki Székely Múzeum régészei: Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka Csobotfalván, a Szent Péter és Pál plébániatemplom kápolnájában. Kiderült, hogy a régi templomot nem bontották teljesen el, freskótöredékek és rovásjeles kő került elő. A templom feltételezésük szerint már a 12. században létezett, s a kor szokása szerint temetkeztek mellette. Mindez annak bizonyítéka, hogy a Csíki-medence a 12. században az Árpádok királyságának részét képezte. Idén feltárták az Árpád-kori szentély alapfalainak részletét, tovább folytatják az ásatásokat. /Kristó Tibor: Ásatások Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./"

"Jún. 9-én ünnepelték a Segíteni Romániát hollandiai alapítvány és a gyergyószentmiklósi Segély Alapítvány fennállásának 5. évfordulóját. Lakatos Mihály, a Salamon Ernő Gimnázium leendő igazgatója az iskola bentlakása fűtésrendszerének megépítéséhez és a művészeti oktatáshoz nyújtott segítséget köszönte; dr. Modval Magdolna, a kórházotthon igazgatója, az intézményének nyújtott jelentős támogatást; Kovács Sándor a Gépgyártóipari Iskolaközpont klubjának rendbetételét támogató segítséget; Csata Kinga a Támasz Klub - a fogyatékkal élők napközi otthonának - segítését. Az ünnepség végén felavatták a Segély Alapítvány irodáját. /Bajna György: Isten segít nekem, nektek segíteni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./"

"Aradon a Kölcsey Egyesület támogatásával Lehetőség címmel antológiát adtak ki a Havi Szemle 1997 és 1999 között megjelent anyagaiból. Anyaországi segítséggel 1997-ben már megjelent az egyesület egy antológiája. A mostani kötet anyagát Pávai Gyula válogatta. A legtartalmasabb fejezete az antológiának az Emlékek, dokumentumok, illetve a Műhely, ahol többek között Ficzay Dénes, Hankó Karola, Ujj János, illetve dr. Brauch Magda, Ruzsa Ildikó, Szabóné Ferencz Irma és Pávai Gyula írásai kaptak helyet. /Puskel Péter: Havi Szemle Antológia 1997-1999. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./"

"Nyolc turnusban mintegy ötszáz Szatmár egyházmegyei fiatal nyaral az idén az Ifjúsági Lelkészség szokondi táboraiban. A táborok egyszerre szórakozást és felekezeti szempontokon felül álló valláserkölcsi nevelést, ráadásul az átlagember zsebéből is megfizethető áron. /B. É.: Szokondi ifjúsági táborok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10./"

"A Hepehupa Szilágysági művelődési folyóirat idei második száma már kitekintett a szilágysági tájakon túlra is. Franz Hodjak két elbeszélése, a Benczédi-szobrok és a "boldog" hetvenes évek író-olvasó találkozóinak felelevenítése mutatta hogy változik a Hepehupa. /Szabó Csaba: Hepehupás horizontkeresés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./"

"Az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi tájékoztatójának legfrissebb számában /Transsylvania/2003/2/ Reményik Sándor, Áprily Lajos, Egyed Emese, Lászlóffy Aladár versei olvashatók. A kiemelkedő írások között van Wass Albert: "Erdélyt nem lehet elfelejteni"; Vetési László: A magasság alázata; Sütő András: Domokos Gézának, a Kriterion volt igazgatójának, sors- és bajtársamnak a kisebbségi küzdelemben; Papp Annamária: Nagyváradon felavatták Bethlen Gábor szobrát; Gazda Árpád: A csángó gyermekek vakációjáról érdeklődik a rendőrség. /Transsylvania/2003/2. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./"

"Jarcsek Zamfirescu Ildikó, az ismert német díva a temesvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött. Elmondta, hogy édesanyja az akkori Magyar Párt színtársulatának volt tagja. Jarcsek Zamfirescu Ildikó 1962-ben sikerrel felvételizett a színművészeti főiskolára, vele együtt került be akkor Temesvárról Sebők Anikó, aki Páskándi Géza özvegyeként él Budapesten, Szekeres Gábor, aki most őt újságíróként faggatja. 1964-ben megszakította tanulmányaimat, visszajött Temesvárra és beiratkozott a román-francia szakra 1967-ben végzett. Később folytatta a színművészetit, így lett csoporttársa húgának, Idának. Botosani román színházában kezdett, férjhez ment Traian Zamfirescu műépítészhez, aki hazahozta Temesvárra. Jarcsek Zamfirescu Ildikó a Temesvári Német Színház színésznője lett, 1983. decemberében kineveztek az intézmény igazgatójának. 1990-ben a színház több tagja kivándorolt Németországba. Idén átszerződött a Csiky Gergely Színházba, így újra magyar színtársulat tagja lett. /Szekeres Gábor: Thalia szekerén. Harminc év után magyar színpadon. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./"

"Máj. 8-án, pünkösd napján nyílt a fényképtárlata a hármas számú Székelyudvarhelyi Református Egyházközség gyülekezeti termében. A 23 éves Magyari Hunor az összes erdővidéki templomot bemutatta felvételein. A tárlat Budapestre is elvándorol. Következő terve Magyari Hunornak az összes erdélyi református templom felsorakoztatása képekben, szintén dokumentációs célokból. /(bb): Erdővidék református templomai. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 10./"

"Jún. 6-án a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Városi Könyvtár Épített örökségünk jelene és jövője témával szervezett szakmai tanácskozást, délután pedig Jakab Csaba és Márton László Attila Élet Farkaslakán című könyvét mutatták be. Jakab Csaba tartott vitaindító előadást, diafelvételekkel támasztva alá megállapításait. A képek többsége olyan farkaslaki épületeket ábrázolt, melyeket jórészt az utóbbi évtizedben bontottak le. Szülőfaluja épületeivel kapcsolatban is igazak a Budapesten élő építész kijelentései: ha anyagi valóságukban nem is lehet megőrizni az építményeket, e "szeretett helyek" pontos leírására, felmérésére szükség van. Jakab Csaba és Márton László Attila: Élet Farkaslakán. Képek és történetek a falu építés- és településfejlődéséről (Hét-Fő Bt., Budapest, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda 2002) című könyvét mutatták be. Elhangzott az is, hogy a település építészeti szempontú felmérése után a lassan összeálló falumonográfia más fejezeteire (gazdálkodás, néprajz stb.) kellene több figyelmet és munkát fordítani. /(pbá): Építészeti értékeink és a jövő nemzedékek élete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 10./"

"A Pusztadaróc községhez tartozó Atyában több éve, hogy megszüntették az óvodát, a szülők az elmúlt években sikertelenül próbáltak közbenjárni az intézmény újbóli beindítása érdekében. Gaman Mihai polgármester tájékoztatása szerint sikerült a tanfelügyelőségnél kieszközölni azt, hogy szeptembertől ismét legyen óvodája az elszigetelt falunak, ahol 19 gyereket vettek nyilvántartásba. Ezenkívül esély van arra is, hogy Szamosdarán a meglévő mellé még egy óvónői posztot létesítsenek. /(fodor): Ősztől ismét lesz óvoda Atyában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10./"

"Az RMDSZ és a kormánypárt, az SZDSZ Hunyad megyei szervezete jún. 7-én írta alá idei protokollumát az SZDP dévai székházában. Az RMDSZ-t Winkler Gyula parlamenti képviselő, a Hunyad megyei szervezet elnöke, illetve Kövessi Botond ügyvezető elnök képviselte. Winkler Gyula beszámolt arról, hogy a legfontosabb pont a Hunyad megyei magyar tannyelvű oktatás támogatása. Egyrészt az állami intézményekben működő tagozatok, osztályok megtartása minden magyarlakta településen, másrészt a magyar tannyelvű magánoktatás támogatása, a Szent Ferenc Alapítvány tevékenysége, amely három intézményt: magániskolát, bentlakást és család típusú gyermekotthont működtet. A másik fontos célkitűzés a Vajdahunyad-Kalán ipari térség fellendítése. A harmadik fontos kitétele az egyezménynek a mezőgazdasági- és erdőterületek visszaszolgáltatásának befejezése, illetve az egyházi ingatlanok restitúciójának zökkenőmentes és gyors végrehajtása. A vajdahunyadi kastély restaurálási folyamatának támogatása, illetve a zajkányi emlékmű helyreállíta szintén fontos. Winkler Gyula képviselő szerint a 2002-es megyei szintű protokollum 70 százalékos arányban teljesült, legfontosabb kitétele, a tanügyre vonatkozó egyezmény ennél magasabb, 98 %-ban jutott érvényre. /Gáspár-Barra Réka: RMDSZ-SZDP-protokollum Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./ "

"Jún. 12-én kezdődik a 74. Ünnepi Könyvhét Budapesten. A Vörösmarty tér központtal zajló fővárosi esemény mellett több mint ötven magyarországi városban kezdődnek párhuzamos rendezvények. Tíz erdélyi magyar kiadó mutatja be könyvújdonságait. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta, a hazai kiadók két standdal jelentkeznek: a székelyföldi kínálat (Charta - Sepsiszentgyörgy, Pallas-Akadémia és Pro-Print - Csíkszereda) a Corvina Könyvposta magyarországi kirendeltsége, a Kájoni Bt. forgalmazásában jelenik meg, míg a partiumi, közép-erdélyi kiadók (Koinónia, Kriterion, Komp-Press, Glória, Polis - Kolozsvár, Mentor - Marosvásárhely, Literator - Nagyvárad) könyvei a Mentor kiadó standján tekinthetők meg. A hivatalos katalógusban mintegy háromszázötven kiadvány szerepel, közülük hetvennyolcat határon túli könyvesműhely gondozott. A Mentor kiadó hat, a Polis kiadó négy könyvcímmel gyarapítja a listát. Az erdélyi kiadók - az ünnepi könyvhétre tervezett kiadványok mellett - régebbi könyveikkel is jelentkeznek. /Rostás-Péter Emese: KAF-kötet versenyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ "