Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. május 24.
"Az RMDSZ alapjaiban elfogadhatónak tartja a kedvezménytörvény tervezett módosítását - jelentette ki máj. 23-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A módosításról folytatott vitát minél hamarabb le kellene zárni, szögezte le. Markó Béla. Az RMDSZ álláspontja szerint néhány kérdést mindenképpen meg kell oldani. Az oktatási-nevelési támogatás - az RMDSZ korábbi kezdeményezése alapján - bővül ugyan, de még mindig nem elég egyértelmű a támogatás folyósításának módja. Az RMDSZ azt szeretné, ha ez az igazolvány alanyi jogon járna minden magyar nemzetiségű diáknak és oktatónak. Székely István elmondta, hogy összesen 378 851 kérelmet nyújtottak be, ami azt jelenti, hogy a 2002-es romániai népszámlálási adatok alapján a romániai magyarság 26,41 százaléka kért magyar igazolványt. Diákigazolványt összesen 30 432, pedagógus igazolványt 4440, oktatói kártyát 340 személy kért. Tavaly összesen 36 ezer pályázatot nyújtottak be az oktatási-nevelési támogatásra, ebből mintegy 2300 pályázatot bíráltak el kedvezően, és fizették ki a gyermekenként járó évi 20 ezer forintot. /Elfogadható a kedvezménytörvény módosítása. Markó Béla nyilatkozata a MÁÉRT előtt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"
2003. május 24.
"A Magyar Állandó Értekezlet máj. 24-i ülése előtt a magyarországi parlamenti pártok képviselői eltérően ítélik meg a kormánynak a státustörvény módosítására vonatkozó javaslatait. A Fidesz és az MDF bírálja, az MSZP és az SZDSZ elfogadhatónak tartja a tervezetet. - Bízunk abban, hogy a határon túli magyarok megvédik a kedvezménytörvényt, hiszen a Magyar Állandó Értekezlet és a magyar parlament az ő kezdeményezésükre fogadta el - fejtette ki a Krónikának adott nyilatkozatában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke. A elkészített módosító tervezetet a Fidesz csak akkor fogadhatja el, ha 12 ponton változtatnak.Ezek közül Németh Zsolt megemlítette azt a követelményt, hogy a kedvezménytörvény maradjon érvényben az azokban az országokban élő magyarok esetében is, amelyek csatlakoznak az Európai Unióhoz, illetve azt, hogy - az uniós szabályrendszer keretei között - a lehető legkedvezőbb módon bírálják el a vajdasági és kárpátaljai magyarok anyaországba szóló vízumkérelmeit a magyar EU-csatlakozást követően. Ezekről a követelményekről tesz említést a Fidesz kongresszusa által A magyar nemzetpolitika és a státustörvény tárgyában elfogadott határozat is, Eszerint "a jelenlegi magyar kormány olyan tehertételnek tekinti a határon túli magyarságot, amitől szabadulni akar", ezért "feláldozza őket a diplomáciai játszmában". A Fidesz nyilatkozatában leszögezte: nem ért egyet "a törvény eredeti célkitűzésének feladásával, a jogszabály kiürítésével". A párt ezért fontosnak tartja, hogy a törvény preambulumában szerepeljen az egységes magyar nemzetre történő utalás, és a kedvezmények odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány. A Magyar Demokrata Fórum szerint semmi nem indokolja a kedvezménytörvény módosítását, ami ellentétben áll a Máért által tavaly novemberben elfogadott alapelvekkel is. Almássy Kornél, az MDF alelnöke és Kelemen András, a külügyi kabinet vezetője sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: a kormány a nemzetközi szempontokat a határon túl élő magyarok érdekei elé helyezné. Az MDF alelnöke szerint a jelenlegi magyar kormány a módosítással túlteljesíti Szlovákia és Románia kérését, és alapkoncepciójában nem felel meg a nemzeti egység kifejeződésének. Kelemen András is azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi javaslat szövegéből kimaradt minden olyan utalás, amely az egységes magyar nemzethez, a magyar igazolványhoz kötődött. A politikus, a Magyar Demokrata Fórum kedvezménytörvénnyel kapcsolatos 12 kérdése közül kiemelte: miért képviseli a kormány azt az alapállást, hogy a határon túli magyarok számára csak minimális támogatást kell biztosítani.Az SZDSZ elégedetten látja, hogy a kedvezménytörvény módosítása kapcsán egy olyan javaslat kerül a határon túli szervezetek és a parlament elé, amely a nemzetközi együttműködés követelményeinek és az európai normáknak is megfelel. Erről Eörsi Mátyás beszélt az MTI-nek. Emlékeztetett arra: pártja az eredeti törvényt azért nem támogatta, mert az véleményük szerint egy erőszakosan, a szomszédos kormányokkal való konzultáció nélkül meghozott, a nemzetközi jog és politika alapelveit számos ponton megsértő javaslat volt. A módosítási tervezetről szólva Eörsi Mátyás utalt arra: a módosítás szempontjait a határon túli szervezetek túlnyomó része megérti. Jelezte, a héten egy olyan előterjesztés fogalmazódott meg az Európa Tanácsban, amely az európai országokban élő jelentősebb kisebbségek számára autonóm megoldásokat javasol. Megjegyezte: ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elfogadja ezt a javaslatot, az sokkal jelentősebb eredmény lesz, mint amit akár a kedvezménytörvény eredeti szövege el tudott érni.MSZP: várható a megállapodás. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára szerint a határon túli magyarság képviselői meg tudnak állapodni a még nyitott kérdésekben. "Ebből remélhetőleg az következik, hogy a magyar parlamenti pártok is eljutnak egy elfogadható kompromisszumig. Ebben az esetben a Máértet követően a módosításokat be tudnánk terjeszteni a parlament elé, amely vélhetőleg el is fogadná. Ellenkező esetben is beterjesztjük a parlament elé; akkor alighanem csak a szeptemberi ülés hoz majd döntést" - fejtette ki az MSZP politikusa. A kormány módosító javaslatában az is szerepel, hogy nem magyar nemzetiségűek is pályázhatnak oktatási kedvezményért, amennyiben gyermekeik magyar iskolában tanulnak. "Ez gyakorlatilag azt is jelentené, hogy az európai joganyaggal való harmonizáció során Magyarország fenntarthatja a törvényt azokban az országokban is, amelyek az Unió tagjává válnak. A szakértői tárgyalások tapasztalatai alapján kevesebb vitát várok ebben a kérdésben az érintettek, és annál többet a magyarországi pártok részéről" - mondta Szabó Vilmos. /Salamon Márton László: Eltérő pártvélemények a Máért előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./"
2003. május 24.
"Visszatért Sepsiszentgyörgyön tett nyilatkozatára máj. 13-i, csíkszeredai látogatása során Jonathan Scheele. Az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetője szerint Románia szuverén joga eldönteni, hogy milyen szerkezetű és mekkora fejlesztési régiókat alakít ki az uniós pénzek kezelésére. Hangoztatta, hogy egyes sajtóorgánumok félreértették kifejtett véleményét. "Rövid leszek és közérthető: az Európai Uniónak és a Európai Bizottságnak nincsen semmilyen álláspontja Románia adminisztratív felosztásával kapcsolatban, csupán bizonyos minimális feltételei vannak azon struktúrák iránt, amelyek az európai források kezelésére hivatottak. A csatlakozási tárgyalások a jelenlegi regionális struktúrára alapozódnak, ezek megváltoztatása rövid távon késleltetheti a folyamatot, de hosszabb távon a regionalizálás mikéntjének kérdésköre kizárólag Romániára tartozik" - fogalmazott Scheele. Újságírói kérdésre válaszolva a főbiztos elmondta, nincs, és nem is lehet véleménye a romániai magyarság területi és kulturális autonómiaigényeiről, ebben a kérdésben is "a románok" illetékesek dönteni. Az EU elöljárója kedvezően véleményezte a látottakat. Mint mondta, lenyűgözte az a mód, ahogyan Hargita megyében a gazdasági fejlesztéshez hozzáállnak, és dicsérettel illette a helyhatóságok egymás közti és a civil szférával való hathatós együttműködését is. "Meglepett, milyen fontosságot tulajdonítanak itt a megye különböző gondjainak alulról felfele történő kezelésére. Látszik, a megfogalmazott ötleteket az érintettekkel történő alapos konzultációk után dolgozták ki" - nyilatkozta Scheele. Szerinte az egyik általa felkeresett intézmény, a gyulafehérvári Caritas szervezet által működtetett, értelmi fogyatékosok számára fenntartott óvoda jó példaként szolgálhat bárkinek, de jó szavai voltak arról is, ahogyan kivitelezték az árvagyerek-gondozás szinte befejezett reformját a megyében. Jelen pillanatban az EU közel ötmillió eurót fordít különböző Hargita megyei programok, kezdeményezések támogatására. A legnagyobb rész ebből - 2,1 millió euró - a 131-es megyei út, Hargita megyét Kovásznával és Brassóval összekötő útvonal megyebeli szakaszának javítására jut, a SAPARD program keretében közel 700 ezer, gyerekvédelmi beruházásokra 830 ezer euró érkezik a megyébe. /Rédai Attila: Jonathan Scheele: félreértelmeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./"
2003. május 24.
"Tovább tart a Wass Albert nevét viselő iskolák elleni hadjárat. A bethleni ügyészségen kellett számot adnia Kulcsár Istvánnak, a vicei Wass Albert Iskola igazgatójának arról, minek alapján vette fel az intézmény a háborús bűnösként elítélt író nevét, és hogyan került a Wass Albert-szobor az iskola udvarára. Kulcsár magával vitte a tanfelügyelőség által 2001-ben kibocsátott iratot, amely rögzíti, hogy az iskolát áprilistól Wass Albert nevére keresztelik. Máj. 23-ra beidézték e a bethleni ügyészségre az apanagyfalui községháza képviselőjét is, mivel Vice közigazgatásilag Apanagyfaluhoz tartozik. /Lukács János: Ügyészségen a vicei igazgató. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./"
2003. május 24.
"Kolozsvár gazdasága a nacionalista városvezetésnek köszönhetően lemaradt, a külföldi tőke a város kapuinál megállt, s ez az egész megye teljesítményét visszahúzta - állapította meg Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzatokért felelős alelnöke. Funar rájött arra, hogy Kolozsvár csaknem hermetikus lezárásával nevetségessé vált, ezért próbál mostanában lazítani. Az első Mol-kút megnyitásakor nagy cirkusz volt. A múlt héten nyílt meg a második kolozsvári Mol-kút, tökéletes csendben. Komoly magyar vállalkozói kör alakult ki Kolozsváron. /Tibori Szabó Zoltán: Össze kell fognunk a városért. Kerekes Gábor Kolozsvár jövőjéről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"
2003. május 24.
"Máj. 17-én Székelyudvarhelyen megtartotta évi közgyűlését a Bethlen Gábor Alapítvány, amelyen a kuratóriumi tagokon kívül részt vettek az erdélyi vállalkozásfejlesztési központok küldöttei is, valamint az Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) leköszönő igazgatója, Dobos András és Németh Attila, az újonnan kinevezett igazgató. Az UKKA által kiírt pályázati rendszer keretében az elmúlt négy évben jelentősen nőtt a kis- és középvállalatok érdeklődése a pályázati lehetőségek iránt. Ebben az időszakban összesen 1905 pályázatot nyújtottak be a Kárpát-medencében működő kis- és középvállalkozók. E pályázatok célja elsősorban az információs tudás közvetítése, a piacra jutás segítése, forrásbővítés, amihez tizenkétféle támogatási formát kínáltak. Ezek között kiemelt szerepet játszott a mikrovállalkozóknak nyújtható visszatérítendő pénzügyi támogatás. Ezt a rendszert Kolozs megyében több mint egy éve sikeresen működteti a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ), a kihelyezéseket a vállalkozók időben törlesztették. /Ö. I. B.: Kisvállalkozók további támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"
2003. május 24.
"Máj. 23-24-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Nyílt Napokat tartottak. Juhász Tamás, a teológia rektora elmondta: fel szeretnék hívni a figyelmet arra, hogy van a városban egy immár 400 éves intézmény. A második emeleten 13 református lelkipásztor alkotásait gyűjtötték össze, az ország minden részéből. Egy héttel korábban a teológiai hallgatók munkáiból nyílt hasonló kiállítás. /F. T.: Nyílt Napok a Protestáns Teológián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"
2003. május 24.
"A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány 2002 novembere és 2003 májusa között, 25-30 személy részvételével 160 órás szakmai képzést szervezett Könyvtárinformatika és közösségépítés címmel. Most tartják a záróvizsgát az alapítvány kolozsvári képzési központjában. A program 2003-ban mind kezdő, mind pedig haladó szinten - folytatódik. Az alapítvány a mintegy 60 000 kötetes gróf Mikó Imre Könyvtár működtetésével párhuzamosan ma már mintegy 55-60 erdélyi magyar könyvtári és közművelődési civil szervezet szakmai és állományfejlesztési partnere. /Erdélyi könyvtárosok képzése a Heltainál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"
2003. május 24.
"Máj. 23-án Zimándújfalu adott otthont a határ menti települések polgármesterei hagyományos találkozójának, amelyen több mint tíz Arad megyei település polgármestere, alpolgármestere mellett szinte ugyanannyi Békés megyei község vagy város első számú vezetője vett részt. Füzegyarmat és Zimándújfalu polgármestere aláírta a testvértelepülési megállapodásról szóló dokumentumot. Kreszta Traian, a Magyarországi Román Önkormányzat elnöke új határátkelők megnyitását sürgette. /Balta János: Az integráció szellemében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./"
2003. május 24.
"Kovács Győző budapesti mérnök-informatikus számítástechnika-történeti könyvében /Válogatott kalandozásaim informatikában/ írt a száz esztendeje született Neumann Jánosról, akinek tároltprogram-elméletére épülve konstruálták meg az első számítógépet. Kovács Győző erdélyi Neumann-emléktúrája hét állomásán előadással emlékszik meg a kiemelkedő tudósról a magyar középiskolákban. Eddig a székelyhídi Petőfi Sándor, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc, a nagyváradi Ady Endre Középiskolában tartott előadást, továbbá Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Temesváron, a kolozsvári Báthory Gimnázium lesz a következő helyszín. /Balla Tünde: Neumann-emléktúra Partiumban és Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"
2003. május 24.
"Az Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedő tematikája: erdélyi magyar versirodalom a XX. század elejétől napjainkig. A versenyzőknek kötelező versként a hit, Isten, vallásosság témakörből kellett választaniuk egy erdélyi magyar költő versét. Idén több mint száz romániai magyar oktatási központból hívtak meg egy-egy verskedvelő diákot. A vetélkedő helyszíne a kolozsvári Unitárius Kollégium díszterme volt. Murádin László, a zsűri elnöke kiértékelő beszédében elmondta: számára nagy öröm, hogy sok tehetséges versenyzőt láthat itt, de sokkal többen jöhettek volna. A legtöbb verset Reményik Sándortól szavaltak; Dsida Jenőtől és Wass Alberttől öt- öt; Ady Endrétől, Ápriliy Lajostól, Bartalis Jánostól és Kányádi Sándortól két-két verset mondtak el. /Csomafáy Ferenc: A vers a legszebb út Isten felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"
2003. május 24.
"Nehéz idők jártak, amikor Sütő András befejezte Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámáját 1974-ben. A mű egy nagy drámasorozat első darabja, azóta az erdélyi magyar (dráma)irodalom klasszikusává vált. Óriási sikerrel játszották, a kolozsvári színház tíz évig tartotta műsoron. Most Marosvásárhelyen is bemutatták a drámát. A Budapestről meghívott, de innen elszármazott fiatal rendező, Béres Attila jelezte, teljesen másként szeretné bemutatni a Lócsiszárt, mint az eddig megszokott volt. Elejétől érezhető volt az eredeti, míves szöveg jelentős csonkítása. Kolhaas istenhite nem átélt és élő imádat, hanem megdönthetetlen és diktatórikus vonásokkal rendelkező dogma, melynek védelmében nemhogy kikergeti házából Nagelschmidtet, hanem még jól össze is veri. Kolhaas ugyanis negatív szereplőként lép színpadra. Dramaturgiailag is kettétörik az előadás. A Kolhaas alakjának negatív figuraként való eljátszatása ugyanis nem sikerül. Kár az előadásért és kár a darabért. Sütő egyik legnagyobb drámáját hozzá méltatlan tolmácsolásban láthatja a vásárhelyi közönség. /Csiha N. Botond: Egy közönség nagypénteke. Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja, Marosvásárhely, Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, 2003. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./"
2003. május 24.
"Máj. 23-24-én tartja az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ vándorgyűlését Gyergyószentmiklóson. Közel 50 előadó, tudományos kutató és egyetemi tanár Székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai témakörökben végzett kutatásainak eredményét ismerteti. A főszervező, Garda Dezső és az EME elnöke, Egyed Ákos akadémikus köszöntötte a megjelenteket. A magyarországi előadók mellett Sipos Gábor a fogarasi protestáns egyházak XVII-XVIII. századi együttélését mutatta be. Egyed Ákos akadémikus a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület XIX. század végi működését méltatta. Máj. 24-én két helyszínen folytatja vándorgyűlését az EME. A történelmi részleg a Művelődési Központ nagytermében, a bölcsészet-, nyelv-, néprajz- és irodalomrészleg a Művelődési Központ gyűléstermében tartja előadásait. /Bajna György: III. EME-vándorgyűlés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./"
2003. május 24.
"A bukaresti Magyar Kulturális Központban május 19-én rendezték meg a Növények a folklórban című néprajzi konferenciát. Magyarországi és romániai egyetemek képviseletében professzorok, kutatók tartottak előadást. Mindez része volt Hergyán Tibor igazgató célkitűzésének, hogy a magyar-román tudományos élet közös fórumát is megteremti e falak között. Ezt a célt szolgálja a két ország neves történészeinek, valamint néprajzosainak évente megrendezett találkozója. Az előző három néprajzi konferencia anyaga megjelent könyv alakban, a mostani előadások is napvilágot fognak látni. Pálfalvi Pál, a székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskola tanára a gyimesi csángóktól gyűjtött eredetmondáit ismertette, dr. Balázs Lajos Csíkszentdomokos népi kultúrájának egy villanását hozta el Bukarestbe. /Barabás István: Biztató búza. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./"
2003. május 24.
"A 41 éves L. D. László elment a rendőrségre jelenteni, hogy alaptalanul lopással vádolják. A rendőrségen Petru Bulbucan parancsnok és helyettese, Raul Mocanu ahelyett, hogy kivizsgálták volna az ügyet, megverték őt. L. László panaszt tett a megyei rendőrségen, miután orvosi igazolást szerzett arról, hogy a verés következtében tíznapos kórházi kezelésre szorul. A megyei bíróság melletti ügyészség a két rendőrt hivatali visszaélés gyanújával vizsgálat alá vetette. L. László értesítést kapott a megyei rendőrségtől, hogy a két alkalmazottat írásbeli figyelmeztetésben részesítették. /Fehér Adél: Rendőri túlkapás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./"
2003. május 24.
"Gyimesi és magyarországi sikereit követően Csíkszeredában is bemutatkozott a gyimesközéploki Tücsök zenekar. A csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola tanára, Dávid Katalin által vezetett Tücsök együttes és az óvodás-kisiskolás gyermekekből verbuvált csapat csángó hangszeres muzsikát játszott a csíkszeredai közönségnek. /Bemutatkozott a Tücsök zenekar. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./"
2003. május 24.
"Máj. 23-án Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban mutatták be Gúzs Imre "Elsüllyedt évek hordaléka" című kötetét. A könyvet, melyet az Identidás Alapítvány adott ki, Varga Attila képviselő, az alapítvány elnöke és Kereskényi Sándor szenátor méltatta. /Gúzs Imre kötetének bemutatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./"
2003. május 24.
"Lakatos Demeter csángó poéta terjedelmes gyűjteménye egy különös költőre irányíthatja a figyelmet, akinek az elmúlt évtizedekben Budapesten, majd 1988-ban Bernben, az Európai Protestáns Szabadegyetem kiadásában is jelentek meg versgyűjteményei, de ezek a kötetek még Erdélybe is alig-alig juthattak el. A könyv megkésve, de mégis igazságot szolgáltat ennek a boldogtalan munkásköltőnek. Stílszerűen a Romániai Magyar Írók sorozatban kellett volna már régebben megjelentetni! - állapította meg írásában Bogdán László. Évszázadokkal ezelőtti, jelesen kora középkori magyar nyelvi világ tárul fel itt, különös román vándorkifejezésekkel együtt. A magyar irodalomban ez a csángó költő unikum, most a törzs ismét körülállhatja verseit, mint különös, égből hullott köveket. /Bogdán László: Kultúra: A történelem alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./"
2003. május 24.
"Pozsonyban máj. 22-én megnyílt a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. A szlovákiai magyar közösség múltját és kultúráját bemutató múzeumhoz hasonló intézmény eddig nem létezett. A történeti, népművészeti, képzőművészeti múltat bemutató múzeumot Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes és Rudolf Chmel kulturális miniszter, volt budapesti nagykövet, a magyar-szlovák kapcsolatok kutatója nyitotta meg ünnepélyesen. A rendezvényen beszédet mondott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. /Megnyílt a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./"
2003. május 25.
"Jakab Gábor, a Vasárnap katolikus hetilap főszerkesztője körutat tett az erdélyi főegyházmegyében. A papokkal folytatott beszélgetések során szóba kerültek a hívek lelki és anyagi gondjai, megélhetési nehézségei. Jakab meggyőződhett arról, hogy korunk papjának rendkívül sokrétű elfoglaltsága van. Nemcsak igehirdetés, hitoktatás és szentségkiszolgálás (első áldozás és bérmálás előkészítése, keresztelés, házasságkötés és temetés) a feladata, hanem "világi" természetű ügyek intézése is: iskolaszervezés, új közösségi épületek fölhúzása (valamint régiek karbantartása és tatarozása), nyári táborok szervezése, munkalehetőségek felkutatása a munka nélküli hívek számára, a legsürgősebb mezőgazdasági munkák elvégzése a visszajuttatott egyházi birtokokon, állattenyésztéssel és földműveléssel kapcsolatos szaktanfolyamok szervezése fiatalabbak részére és egyebek... A legtöbb lelkipásztort népének nagyon is jövőtlennek látszó sorsa foglalkoztatja. Mi lesz hosszú távon a vészesen fogyatkozó lélekszámú (ma még magyar!) városainkkal és falvainkkal? Mi lesz az "élet" nélkül maradt udvarokkal és elhagyott házakkal? Mit fognak csinálni a szinte kizárólagosan pityókatermesztéssel foglalkozó csíki és háromszéki közösségek, ha idővel ezen a téren a piac teljes romlása következik be? Mi lesz azokkal a vadkapitalista vállalatokban dolgozó férfiakkal, ilyen gyárakban megélhetést kereső nőkkel, akiket külföldi érdekeltségű munkaadójuk néhány év alatt nemcsak fizikailag, de idegileg is teljesen kizsigerelt? Mi lesz Erdély-szerte a fiatalokkal, akik megélhetés szempontjából nem látják jövőjüket szülőföldjükön biztosítottnak, s máshol álmodnak tanulási lehetőséget, majd annak eredményeként egzisztenciát maguknak? Mi lesz a visszaszerzett vagy ezután visszaszerzendő földbirtokokkal, intézményekkel és iskolákkal? További probléma a szolidaritás és "kaláka-szellem" elsorvadása, az önzés gátlástalan elhatalmasodása s ennek következtében a szegények ijesztő méretű elszegényedése és a gazdagok egyre szemérmetlenebb gazdagodása. Mit is mondhatott volna bátorításul? Most mindenkinek a maga feladatát, a maga helyén lelkiismeretesen el kell végeznie! A többi a gondviselő Isten kezében van. "Hinni kell a csodában!" - mondta Benkő Samu akadémikus a minap egy Kolozsvár magyar jövőjét firtató televíziós műsorban. A pozitív gondolkodás már egymagában is jelentős változás. /Jakab Gábor: "Turistaként" egyháznézőben. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 25./"
2003. május 25.
"Máj. 17-én ünnepelték tí éves fennállásukat a "mustármagok", Mustármag-Kairos közösség a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban. Papp László lelkipásztor hangsúlyozta: a közösség fő célja az evangéliumban gyökerező magyar népi lelkiség ápolása. Papp László előadásának alapvető gondolata: a megmaradáshoz feltétlenül hozzátartozik a megújulás, az újjászületés. Isten igéjének meghallása a keresztény életének fő célja kell hogy legyen. Az ünnepnapot Czakó Gábor (a Duna TV Beavatás című műsorának szerkesztője) által tartott evangelizáció zárta. /Bereczki Gyöngyvér: Tízéves a Mustármag-Kairos közösség. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 25./"
2003. május 26
"A kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozat elfogadásával zárult a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) máj. 24-i budapesti ülése. A dokumentumot három párt, illetve szervezet képviselője, Németh Zsolt (Fidesz), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) kivételével valamennyi résztvevő aláírta. - A Fidesz nem tudja elfogadni a kormányzat módosító csomagját - közölte Németh Zsolt, hozzátéve, hogy javaslataik felét, köztük azt is, hogy Magyarország uniós csatlakozása után is hatályban maradjon a törvény, sikerült a MÁÉRT-en elfogadtatni. Kimarad azonban a törvény preambulumából az egységes magyar nemzetre való hivatkozás. Németh kifogásolta azt is, hogy az oktatás és a kultúra területére szűkül le a státustörvény, és hogy a magyar igazolványra csak Magyarországon és csak bizonyos kedvezmények esetében lesz szükség, valamint kikerül a jogszabályból a határon túli magyarok vízumelbírálásának kedvezményes elve is. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a nyilatkozat aláírását elutasító döntésének indokaként elmondta: a Fideszhez jó politikai kapcsolat fűzi őket, és a zárónyilatkozat aláírásának kérdése is példa arra, hogy lehet és van határokon átívelő politikai együttműködés is. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy fogalmazott: azért jöttek ide, hogy megvédjék a státustörvényt, amelynek lényegét az egységes magyar nemzet elvének kimondásában látják, s módosítását a jogszabály "kilúgozásának" tartják. Kovács László külügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón kifejtette: az aláíró határon túli magyar szervezetek vezetői az ottani magyarság 98-99 százalékát képviselik, ezért a kormány nyugodt lelkiismerettel terjeszti a parlament elé a törvényjavaslatot. Eörsi Mátyás az SZDSZ képviseletében kifejtette: a jelenlegi javaslat kiküszöböli a korábbi hibákat, így azt az SZDSZ nagy örömmel támogatja. Dávid Ibolya, az MDF elnöke hangsúlyozta: pártja a határon túli magyar szervezetek túlnyomó többségének véleményét tiszteletben tartva írta alá a zárónyilatkozatot, azon fenntartással, hogy jobbnak, tartalmasabbnak tartották a MÁÉRT tavaly novemberi ülésén körvonalazódott módosítási javaslatot. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke egyaránt elégedetten nyilatkozott, jelezve, hogy javaslataikat sikerült beépíteni a módosító csomagba. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte: számukra nem volt igazi tétje a módosításnak, főleg azért támogatják, hogy a törvény alkalmazhatóvá váljék a Felvidéken és Erdélyben is, hozzátéve, hogy számos lényegi kérdést nem tudtak megvitatni. Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke a módosító csomag mielőbbi parlamenti elfogadását sürgette, s jelezte: Szili Katalin házelnöknél egy határon túli magyarok ügyével foglalkozó állandó országgyűlési bizottság összeállítását kezdeményezték. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke elmondta: támogatják a kedvezménytörvény módosító csomagját, úgy érzik azonban, hogy a törvény által sugallt erő csorbul a módosítással. Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke azt emelte ki: az elmúlt években először szavazott együtt a három horvátországi magyar szervezet, s ez azt mutatja, hogy van esély az együtthaladásra. A kedvezménytörvényben az egységes magyar nemzetre való utalás megőrzése és a magyar igazolvány megtartása mellett emelt szót Mádl Ferenc köztársasági elnök az ülés megnyitóján. Medgyessy Péter miniszterelnök arra szólította fel a parlamenti pártokat: ne helyezzék a napi politikai érdekeket az összmagyarság érdekei fölé. A miniszterelnök beszélt a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás és szakképzés fejlesztéséért tevékenykedő Apáczai Közalapítvány munkájáról is, amely idén 1,2 milliárd forintos összegből gazdálkodik. Medgyessy Péter örömének adott hangot, hogy végre elérhető közelségbe került az önálló szlovákiai magyar egyetem alapítása, amelyet - mint mondta - a kormány a nemzeti újraegyesítés egyik szimbólumának tekint, s amelynek beindítását támogatni fogja. A kormány ezért támogatja a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kialakítását, fejlesztését. Ezt a célt szolgálja a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. alaptőkéjének 2,5-ről 10 milliárd forintra történő emelése is. Kérdésre válaszolva Markó Béla nem tartotta problémának, hogy az "egységes magyar nemzet" kifejezés kikerülne a jogszabályból, mivel szerinte a helyette szereplő "magyar nemzethez való tartozás" ugyanazt a gondolatot fejezi ki. Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese véleményével kapcsolatban, amely szerint a magyarigazolvány szerepe lecsökkenne a módosítással, az RMDSZ elnöke elmondta: az oktatási kedvezményeket, amelyeket a szülőföldön lehet igénybe venni, nem csorbítja a kedvezménytörvény jelenlegi módosítási változata. /Három szervezet nem írta alá a MÁÉRT zárónyilatkozatát. Az RMDSZ elégedett a státustörvény módosításával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26"
2003. május 26
"Máj. 24-én tartották Kolozsváron a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsában (MKT) a tisztújítást és megválasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) Kolozs megyei tagjait. Ezenkívül 85%-os többséggel a megyei szervezet tiszteletbeli elnökévé választották Tőkés Lászlót. Az ülésen szóba kerültek oktatási, egészségügyi és önkormányzati kérdések, valamint a választási törvények módosításával kapcsolatos problémák. /Köllő Katalin: Megválasztották az SZKT- és MKT-tagokat. Tőkés László az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/"
2003. május 26
"Máj. 26-án a Jagamas János Művelődési Házban került sor a második alkalommal megszervezett Mérai Napok ünnepélyes megnyitójára. Dr. Sárosi Artúr, a Diakónia Keresztyén Alapítvány igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a falu testvértelepülésének, az anyaországi Tarnaméra községnek a képviselőit, illetve a Németországból érkezetteket. A megnyitón Varga György a mérai bivalytenyésztésről értekezett, majd Tötszegi Tekla tanárnő Kalotaszeg jellegzetességeiről beszélt. Voltak sportvetélkedők is. A türei kézműves találkozó résztvevői szintén átjöttek megtekinteni a tájházat. A Mérai Hagyományőrzők Egyesületének telkén kézműves foglalkozások zajlottak. Másnap az ünnepi műsoron a református egyházközség vegyeskara, az iskola tanulói, valamint a hagyományőrzők gyermek- és felnőtt táncosai és népdalénekesei léptek fel. /Valkai Krisztina: Hagyományőrzés, gazdasági felzárkózás és mulatás. Második Mérai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/"
2003. május 26
"Régiók találkozója címen kézművesek seregszemléjére került sor Türében. A háromnapos eseménysorozat programjában kiállítás, néprajzi jellegű előadások, falulátogatás, illetve a kézművesek beszélgetése szerepelt. A találkozót a Bokréta Kulturális Egyesület, a Kalotaszeg Hagyományőrző Társaság és a helyi református egyházközség szervezte. A ma is többségében magyarlakta falu - több mint négyszáz lelket számlál a református egyházközség - százhúsz-százharminc román lakosa is beszél magyarul. Kovács Pali Ferenc, a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke, a mindeddig utolsó mákófalvi bútorfestő elmondta: egyesülete tagja annak a hat évvel ezelőtt alakult szövetségnek, amely Romániai Magyar Népművészeti Szövetség név alatt összefogja az ország összes magyar kézművesét. A Bokréta még fiatal, idén tavasszal jegyezték be hivatalosan; célja, hogy a régió népi kézműveseit tömörítse. Első lépésként szervezték meg a türei találkozót, amelyet hagyománnyá szeretnének tenni. /V. K.: Kézművesek találkozója Türében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/"
2003. május 26
"Márton Zoltán Kolozsvárról elszármazott fotóművész 1994 és 2000 között hat alkalommal vett részt a csíksomlyói búcsún, ahol felvételeken örökítette meg a búcsú minden mozzanatát: a napfelkeltét a helyszínen, a kegytemplomi várakozást és áhítatot, a felvonulást a keresztúton, a szentmisét, a levonulást, a passiójátékot. Gyűjteménye megjelent A búcsú - Pünkösd Csíksomlyón /Idea DesignPrint Kiadó/ címmel. A kiadvány bevezetőjében a csíksomlyói ferences testvérek nevében P. Márk József OFM méltatja a közel ötszáz esztendős hagyományra visszatekintő, minden pünkösdkor százezreket mozgósító magyar keresztény ünnepi esemény jelentését és jelentőségét. Márton Zoltán fotókötete a budapesti ünnepi könyvhéten jelenik meg. Kolozsvári bemutatója máj. 27-én lesz a Gaudeamus könyvesboltban. A kötetet Jakab Gábor plébános, a Keresztény Szó főszerkesztője és Feleki Károly, a Képzőművészeti Egyetem fotótagozatának tanszékvezető tanára mutatja be. /Ö. I. B.: A csíksomlyói búcsú - képekben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/"
2003. május 26.
"Késő estig húzódó vitákat követően a kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozat elfogadásával zárult a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) máj. 26-i ülése, a dokumentumot három párt, illetve szervezet képviselője, Németh Zsolt (Fidesz), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) kivételével valamennyi résztvevő aláírta. A zárónyilatkozatban Magyarország és a határon túli magyarság képviselői hangsúlyozták: az uniós tagság a nemzet kulturális, gazdasági és politikai felemelkedése mellett a magyarság egymásra találásának esélye is. Üdvözlik, hogy Magyarországgal együtt az Európai Unió tagjává válik a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság, valamint, hogy jó eséllyel pályázik az uniós tagságra Románia és Horvátország is. A Máért résztvevői nyilatkozatukban kinyilvánították: törekvésük és kívánságuk, hogy minden magyar a csatlakozás nyertese legyen, amihez párbeszéd, konszenzus és egymás tiszteletén alapuló politika szükséges. A Máért nyilatkozatában nagyra értékelte azt az erőfeszítést, amelyet a nyugati magyarság kifejtett a határon túli magyarok megmaradása szempontjából fontos ügyek rendezésében. Magyarországnak az Unió egyenrangú tagjaként hallatnia kell a hangját minden fontos kérdésben. Ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek, és elsőrendűen a határon túl élő magyarok ügye. Fontosnak tartják a kisebbségi jogok érvényesülése mellett e közösségek gazdasági megerősödését is. Ennek érdekében a magyar kormány kiemelt hangsúlyt fektet a regionális együttműködés elmélyítésére a szomszédos államokkal, a határokon átívelő infrastrukturális fejlesztésekre és az információs társadalom vívmányainak elterjesztésére. A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy a törvény eredeti céljait, a határon túli magyarság identitásának megőrzését és szülőföldön való megmaradását meg kell őrizni, jobb esélyt kell biztosítani a szülőföldön magyarként való boldoguláshoz, hogy a törvény Magyarország és más államok európai uniós taggá válása után is érvényben maradjon, valamint, hogy a magyar igazolvány jelentősége semmilyen formában ne sérüljön. /Zárónyilatkozattal ért véget a Máért VII. ülése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./"
2003. május 26.
"A kedvezménytörvény háromórásra tervezett vitaideje a MÁÉRT budapesti tanácskozásán megduplázódott. Az elvi tét a magyar nemzetegyesítés szándékának a beépítése vagy kihagyása volt: egységes magyar nemzetként tekinti-e a Kárpát-medence magyarsága önmagát most, amikor az új európai helyzetben erre a feltételek adottak lesznek. Mádl Ferenc köztársasági elnök hangsúlyos kérése ellenére - a kedvezménytörvényben az egységes magyar nemzetre való utalást őrizzék meg -, a Markó Béla vezette RMDSZ küldöttség falazó bólintásával sikerült kihagyni az említett minősítést a szövegből. "Az, hogy egy gyermek után is folyósítható lesz a húszezer forintos támogatás, valóban nagyon jó dolog, rendkívül fog örülni például Böjthe Csaba atya és sok társa, akik a magyar állam szégyenét mérséklendő, gyűjtés révén meghitelezték a szülőknek az esztendő óta esedékes pénzt, de ez nem azonos nagyságrendű azzal a szimbolikus és jogi adománnyal, amit az ,,egységes magyar nemzethez tartozás" számunkra jelenthet" - szögezte le Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Máról holnapra: Státus helyett aprópénz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./"
2003. május 26.
"Az RMDSZ háromszéki szervezete kéri Horia Grama prefektus és Nicolae Carlanescu, a prefektúra főtitkárának menesztését. Albert Álmos RMDSZ-elnök szerint a menesztést kérő közlemény elfogadását az váltotta ki, hogy teljesen ellehetetlenedett a prefektusi hivatal vezetőivel való együttműködés. Puskás Bálint szenátor szerint a kormánypárt helyi szervezetével való együttműködési megállapodás megkötésének feltétele a két tisztségviselő menesztése. /Háromszéken az RMDSZ kéri a prefektus menesztését. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./"
2003. május 26.
"Mivel nem az engedélyekben szereplő szöveg került fel a Bethlen Gábor-szobor talapzatára, a nagyváradi polgármesteri hivatal 75 millió lejes bírságot szabott ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerületre. Az egyházkerület illetékesei bejelentették, nem fogják kifizetni a büntetést. A leleplezést követően azonban ismeretlen személyek eltávolították a feliratot részben fedő leplet, ami miatt Andrei Luncan városi főépítész panaszt tett az egyházkerületnél. A magyar nyelvű szövegrészt megint letakarták, ám a lepel újfent eltűnt. Május 22-én aztán Petru Filip polgármester és Andrei Luncan aláírták a jegyzőkönyvet, melynek értelmében az egyházkerület 75 millió lejes bírságot köteles fizetni. Csűry István egyházi főjegyző szerint indokolatlan a büntetés, hiszen nem a püspökség, hanem az önkormányzat feladata lett volna, hogy őriztesse a szobrot, melyet ajándékba kapott. Csűry István azt mondja, az egyházkerület óvást fog benyújtani a bírság ellen az önkormányzatnál. /Pengő Zoltán: Megbírságolták az egyházkerületet. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"