"Máj. 13-án Kolozsváron beszélgetésre hívta a sajtó képviselőit Mátis Jenő, az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) jelenlegi elnöke, a május 24-én sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsába (SZKT) való választási ülésével kapcsolatban. 13 pontban fogalmazta meg a programot, ebben szerepelt, hogy csökkent az RMDSZ érdekvédelmi és érdekképviseleti jellege, ezért az SZKT-nak ezen a téren kellene megerősödnie, a magyar közösségen belül az általános, titkos és közvetlen belső választást irányozná elő. Hangsúlyozta, hogy az SZKT ne "Bólogató Jánosként" szerepeljen. Mátis Jenő az autonómiai statútumok kidolgozását, megvitatását és elfogadását hirdette meg. A romániai magyar ifjúsági szervezeteket az SZKT-nak egyformán kellene támogatnia. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű oktatását újra napirendre kell tűzni. /Köllő Katalin: Az SZKT ne legyen Bólogató János. Mátis Jenő 13 pontja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Mérsékelt részvétel jellemezte az RMDSZ Székelyföldön tartott közvetlen belső választását - állapította meg a máj. 13-i román sajtó. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) megújítása keretében máj. 11-én a döntő többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében rendezték meg a választást. A választásra jogosult több mint 35 ezer RMDSZ-tagból közel 10 ezer jelent meg a szavazóurnáknál. A legnagyobb érdeklődés a csíki területi szervezetben volt, itt 7474 személyből 4100 ember szavazott, ami 54,8 részvételi arányt jelent. Felső-Háromszéken 40,6 százalékos volt a részvételi arány: 8019 szavazatra jogosult személyből 3261-en adták le voksukat. A legalacsonyabb, 12 százalékos részvételt Alsó-Háromszéken jegyezték, ahol a több mint 20 ezres tagságból csak 2400-an járultak az urnák elé. Miután a választás érvényességéhez legalább 30 százalékos részvételi arány szükséges, a tervek szerint itt máj. 25-én megismétlik a választást - ezúttal közvetett formában. Az SZKT tagjainak mintegy 60 százalékát az RMDSZ 23 területi szervezete választja, a többi helyre választott tisztségviselők - területi elnökök, parlamenti képviselők, szenátorok - kerülnek. /Belső választások Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"A marosvásárhelyi Jobb Jövő Polgári Kör tiltakozik "az ellen a cinizmus ellen, amellyel a román hatalom meggyalázza Wass Albert személyét, emlékét és munkásságát". A tiltakozást az április 26-ai Székelyudvarhelyi Fórumon olvasta föl Ölvedi Zsolt a polgári kör nevében. Elfogadhatatlannak tartják, hogy amíg Romániában háborús bűnösöknek tartott személyek kultuszát ápolják, addig az erdélyi magyarság egyik legnagyobb írójának szobrait ledöntetik. Annak ellenére, hogy Marosvásárhelyen a városi tanács határozata a román háborús bűnösről elnevezet sétányt átnevezte, a Művelődésügyi Minisztérium nem kötelezi a rebellis polgármestert a tábla eltávolítására. Ugyanez a minisztérium eközben a Marosvásárhelyen avatandó holokauszt-emlékműre a helyi zsidó közösség tiltakozása ellenére is a "magyar fasiszták" megnevezés felírásával próbálja zaklatni az amúgy is megpróbáltatott magyar közösséget. A marosvásárhelyi Jobb Jövőt Polgári Kör tiltakozik az erdélyi magyarság és példaképeinek zaklatása ellen és kéri a Székelyudvarhelyi Fórumot, hogy csatlakozzon a tiltakozáshoz. Azt is kérték, hogy ne Frunda György képviselje Wass Albert ügyét, mert elveszíti azt is, mint a szovátai fürdővállalat esetében történt. /Tiltakozás a Wass-ellenesség láttán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"A különböző román fegyveres testületek vezető posztjaira csak olyan tisztek kerülhetnek, akik ortodox vallásúak - írta máj. 13-i számában a Cotidianul című román napilap. A lap szerint a román állam hallgatólagosan felekezeti alapon diszkriminál. Ezt nehéz bizonyítani, de tény az, hogy a fegyveres testületeknél a tisztek személyi kartonján feltüntetik a felekezeti hovatartozást, s a hadseregnél, a rendőrségnél, a csendőrségnél, illetve a Román Hírszerző Szolgálatnál vezető beosztásba csak az kerül, akinél ebben a rubrikában az ortodox egyház áll. Petru Mihut, a csendőrség vezérkari főnöke úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem tudja pontosan, mit mutatnak a statisztikák az országban, de a csendőrség központi vezetésében csak ortodox vallású tisztek szolgálnak. Nelu Pop, a rendőrség országos parancsnokságának egyik vezetője azzal válaszolt a Cotidianul kérdésére, hogy "feltehetően a nem ortodox vallású tisztek nem pályáznak vezető beosztásra". A többségében magyar nemzetiségűek lakta Hargita és Kovászna megyében sokkal több katolikus és református él, mint ortodox, ennek ellenére a rendőrség, a csendőrség és a hadsereg itteni alakulatainak vezetésében csak ortodox vallású tiszteket lehet találni - hangsúlyozta a lap. Frunda György, az RMDSZ szenátora a Cotidianulnak adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a két romániai megyében nem csak felekezeti, de etnikai alapon is diszkrimináció tapasztalható: hiába szerepel az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt parlamenti együttműködési megállapodásában az, hogy a fegyveres testületek vezetői tisztségeibe is kerülnek magyar nemzetiségűek, ez mindeddig nem valósult meg. /Diszkrimináció vallási alapon. Csak ortodoxok fegyveres testületek vezetői? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Politikai nyilatkozatban reagált máj. 12-én a szenátusban Sógor Csaba Hargita megyei szenátor nagy-romániás kollégája, Dumitru Badea máj. 5-i kijelentésére, amelyben utóbbi azt kérte, alkotmányellenes tevékenységért Sógort harminc napra tiltsák ki a felsőházból. A Nagy-Románia Párt politikusa azt kifogásolta, hogy Sógor részt vett a Székelyudvarhelyi Fórum munkálatain. Sógor Csaba leszögezte: "Az RMDSZ tagjaként és szenátoraként nemcsak jogom, de kötelességem is minden olyan rendezvényen részt venni, ahol közösségünk jelenének és jövőjének fontos kérdéseiről esik szó". Rámutatott: "A Székelyudvarhelyi Fórumon nem történt egyéb, mint konstruktív megvitatása azoknak a témáknak, amelyeket maga a miniszterelnök, majd pedig a kormány vetett fel: az ország adminisztratív felosztásának újragondolása, valamint a regionalizmus egyes kérdéseinek a megbeszélése Románia lehetséges uniós csatlakozása tükrében". Sógor kijelentette, a Székelyudvarhelyi Fórum részvevői közül senki sem akarja újrarajzolni az országhatárokat. "Azok, akiknek ilyen gondolataik, álmaik vannak, azok nem vettek részt a fórumon és nem is RMDSZ-tagok. Ezeket az embereket más pártoknál keressék, és esetleg egy olyan pártnál találhatják meg őket, amely párt a nevében is hordozza ezt a lehetőséget" - mondotta. /Kiss Edit: Sógort egy hónapra száműznék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Úgy tűnik, hogy az RMDSZ és a Polgári Mozgalom néven ismertté ellenzék útjai elválnak, írta Magyari Lajos. Az erdélyi magyar politizálásban immár két hatalmi góc van: a Markó Béla mögé felsorakozó ,,hivatalos" RMDSZ és a Tőkés László püspök köré csoportosult reformmozgalom, mely az önkormányzatiság eszményéhez való visszatérésben látja a magyar nemzeti közösség megmaradásának egyetlen lehetőségét. Magyari szerint ez veszélyes, mert magával hozhatja a parlamenti képviselet elveszítését. Ez már tavaly elkezdődött, amikor a tusnádi nyári gyülekezővel párhuzamosan és egy időben a Nyárád partján szerveztek ,,ellentábort", s így lesz idén is. A konszenzus keresése helyett a rivalizálás. Így történhet meg az a szégyenteljes eset, hogy az első köztéri Bethlen Gábor-szobor felavatásán a ,,hivatalos" RMDSZ nem képviselteti magát. /Magyari Lajos: Máról holnapra: Az utak elválnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./"

"Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának nagyváradi felavatása jelentős magyar kulturális-egyházi-politikai eseményként fog bevonulni a történelembe. A szoboravatót egyházi rendezvények előzték meg: az istentiszteleteken a Kárpát-medence több sarkából érkezett püspökök, elöljárók hirdették Isten igéjét a váradi református gyülekezetekben. A szoboravató ceremónia végén Orbán Viktor és vendéglátója, Tőkés László püspök találkozott a magyar sajtó képviselőivel. - Milyen elhatározással készül a miniszterelnök úr a Fidesz hétvégi, mondhatni korszakalkotó kongresszusára? - hangzott el elsőként az Erdélyi Napló kérdése Orbán Viktor felé. "- Nagy a készülődés. A tetteknek a súlyát a politikában csak az idő tudja igazán megmérni. Gyakran előfordul, hogy az ember nagy reményekkel készülődik, aztán az eredmény csekélyebb, s van, amikor mértéktartó reményekkel váratlanul nagy dolgokat visz véghez. Egyelőre a sikerről nem tudok biztosat mondani önöknek, az érdeklődésről tudok: az óriási. Az az érzület alakult ki Magyarországon, hogy a nemzeti, polgári és keresztény értékek mellett elkötelezett embereknek ideje egy táborba összegyülekezniük, és most, hogy ezt az igényt a Fidesz - Magyar Polgári Párt megértette, megkezdődött ennek a közös közéleti otthonnak a kialakítása, amit például a párt nevének az átalakítása is jól mutat: Magyar Polgári Szövetség lesz. Ami a lényeget illeti: már a mai nap is a készülődésnek egy fontos stációja volt, ugyanis a szövetség egy komoly dolog. A román nyelv és politika csinált, amit csinált a magyar nyelvvel Erdélyben, ebben én nem ítélhetek, de a szövetség szó Magyarországon egy súlyos kifejezés, ugyanis a magánemberek az életükben csak kétszer szoktak szövetséget kötni: egyszer, amikor házasodnak, és egyszer, amikor megújítják a szüleiknek az egyházközösségben kötött szövetségét, és bérmálkoznak, illetve konfirmálnak. Most mi egy harmadik szövetség megkötésére biztatjuk az embereket. A fölhívásunknak nem az az értelme, hogy kössenek az emberek szövetséget a Fidesszel, hanem hogy egymással kössünk szövetséget bizonyos értékek mellett és bizonyos értékekre épülő Magyarország, magyar nemzet érdekében. A kongresszuson a tervek szerint ezért el is fogadunk egy elvi nyilatkozatot, mert ahhoz, hogy szövetkezni tudjunk, meg kell tudnunk mondani, hogy mire szövetkezünk. Ezt fogja ez a dokumentum tartalmazni, ami könnyen lehet, hogy az alapító vagy újraalapító nyilatkozat címet fogja viselni, kifejezvén annak a bekövetkező átalakulásnak, megújulásnak a mértékét és nagyságrendjét, ami előtt állunk. Tehát egy, az elmúlt tízegynéhány esztendő összes lelki, szellemi és intellektuális tapasztalatát egy-két oldalban összegyúrni akaró dokumentum formálódik most, aminek jegyében szövetséget tudunk kötni. Egyébként tegnap két-három tucat akadémikus, veretes értelmiségi, Magyarországon a közéleten kívül is, egyéni életteljesítménye okán is magasan jegyzett személy csatlakozott hozzánk, föl is vettük őket az országos választmány ülésén. Körük kiterjed a humán értelmiségiektől a társadalomtudósokon át az egzakt tudományok képviselőiig. Tehát így készülődünk, s a jóisten segedelmét kérjük, amit reményeink szerint Tőkés püspök úr szavaiból is meríthetünk, akit meghívtunk a kongresszusra, és reméljük, szólni is fog hozzánk." Tőkés László püspök hangsúlyozta: jelenleg nincsen fontosabb ügy a státustörvénynél, ezen keresztül pedig az anyaország és a határon túli magyarság szövetségénél. "Ennek a szövetségnek a megalapozását, az anyanemzet és a határon túli nemzetek szövetségének és egységük helyreállításának az alapkövét tette le a státustörvény, és még ezt is ki akarják egyesek forgatni, folyton Európára hivatkoznak, pedig a vak is látja, hogy nem Európának van baja ezzel a törvénnyel, hanem valójában denunciáltak bennünket Európa előtt és följelentették a státustörvényt, közben az EU-ra való hivatkozással próbálják ezt az alapvető eredményt is elvitatni, elerőtleníteni vagy magyartalanítani, ahogyan egy román újság fogalmazott. Ezt nem szabad hagynunk." Orbán Viktor kiemelte: "Én a határon túliaknak mindig azt mondom, hogy bennünk ne azt keressék, hogy jobb- vagy baloldaliak vagyunk, hanem azt, hogy a "fel" vagy a "le" élethetőségek közül melyiket képviseljük, és ha úgy látják, hogy a velünk való együttműködés a felemelkedéshez vezet, minket nem érdekel, hogy milyenek a politikai-ideológiai nézeteik. Az együttműködés szempontjából csak az a fontos, hogy fölemeljük azt, ami közös tulajdonunk, örökségünk és jövőnk." /D. L.: A szobor áll és állni fog. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Gáspárik Attila sokoladalú, színész, médiaszakértő és publicista egy személyben, aki rendszeresen jelentkezik az Erdélyi Riport nevű balliberális propagandaorgánumban. A kötészet napján írt megállapításait Torday Levente nemzetellenes fröcsögésnek minősítette. Gáspárik így vallott: "Rossz költők rossz verseit rossz előadók (szavalók) megmaradásos ünnepeken szokták mappából világgá fájni. Ezek a versek általában nem kortárs szerzők művei, sőt. Régi falvédőkről, padláson felejtett, filléres füzetekből másztak le és elő. Kínrímbe szedett publicisztika, de még annak is silány. Jaj, majd elfelejtettem, ezekkel a versekkel ÜZENNI szoktak, NEKIK. Kötelezően használt szavak: láng, hit, sors, kitartás, csakazértis." (Gáspárik Attila: A költészet napja, Erdélyi Riport (Nagyvárad), 2003. ápr. 17.) Miért kell feltétlenül gúnyolódni azon, hogy vannak, akik ragaszkodnak gyökereikhez, akiknek a múlt nem "végképp eltörlendő" kategória, hanem épp ellenkezőleg: ihlet- és erőforrás? - kérdezte Torday Levente. /Torday Levente: Kérdések válasz nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Egy fiatal bukaresti román történész a nemrég Kolozsváron tartott csángó konferencián előadásában arra derített fényt, hogy a moldvai csángókat maga a moldvai katolikus egyház minősítette a negyvenes években román eredetűeknek azért, hogy megvédje a román hatalom részéről őket ért jogfosztással szemben. Az alapos kutatói munka eredményeként született bejelentést a konferencia hazai és külföldi kutatói elismeréssel fogadták. A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT), a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék és az MTA Kisebbségkutató Intézete szervezésében rendezett konferenciáról, Marius Diaconescu nagy visszhangot kavart előadásáról Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének tanára beszélt. A Kolozsváron ápr. 26-án tartott konferencián olyan, a csángókkal foglalkozó kollégák voltak jelen Jászvásárból, Bukarestből, Kolozsvárról, Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Németországból. Néprajzosok, nyelvészek, történészek szakmai megbeszélése volt. Marius Diaconescu, a Bukaresti Tudományegyetem történeti karának előadó tanára bemutatta, pontosan dokumentálva, hogy az 1940-es évek elején a moldvai katolikusság, hogy megvédje a moldvai katolikus magyarságot az Antonescu-féle atrocitásoktól - állampolgári jogaiktól fosztották meg őket, például nem vásárolhattak földet, nem állították ki számukra az állampolgársági bizonylatokat -, megalkotott egy mítoszt, eredettörténetet, mely arról szól, hogy a moldvai katolikusok erdélyi románok, akiket a Székelyföldön félig-meddig elmagyarosítottak, és ezért Erdélyből Moldvába menekültek.A román tudósok jó része már akkor is tudta, hogy ez koholmány. Később ezt az elméletet Dumitru Martinas újra elővette, munkáját a román hatalom dogmává merevítette. A hatalom 1990 után is dogmaként kezelte ezt az eredetmítoszt, amit a román tudományosság azóta sem fogadott el. Marius Diaconescunak lehetősége volt román egyházi levéltárakat átnéznie, állami levéltárakban, sőt, a vatikáni levéltárban is kutakodott, jól beszél és olvas magyarul. A jászvásári egyház szárnyai alatt hetente jelennek meg falumonográfiák, könyvek, ahol szajkózzák a már említett eredetmítoszt, de hosszú távon ezek nem számíthatnak elismerésre. Hamarosan megjelentetik a kolozsvári konferencia anyagát, és igyekeznek ezt idegen nyelveken is közzétenni, sőt, a világhálóra is feltenni. /Fekete Réka: Nemzet-nemzetiség: Megdőlt a román eredetmítosz (Csángó konferencia politika nélkül). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./"

"Érvényes és érvénytelen. Több mint 50 százalékos volt máj. 11-én, vasárnap a részvétel a Csíki Területi RMDSZ által megszervezett belső választásokon. Nem úgy Háromszéken, ahol nagyfokú volt az érdektelenség a tagság soraiban. A 300 ezer magyar lakta Hargita megyében az RMDSZ-nek három területi szervezete van, a széki történelmi felosztást követve: csíki, gyergyói és udvarhelyszéki. Máj. 11-én Csíkszéken rendeztek állóurnás, titkos, közvetlen belső választásokat, s ezen újraválasztották Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselőt a szövetség területi elnökének. Az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának csíki képviselőit is megválasztotta, körzetek szerint. Csíkszeredát Hajdú Áron és Nagy Benedek fogja képviselni az SZKT-ban. Felcsíkról Márton Istvánt, Alcsíkról Rafain Zoltánt, Középcsíkról pedig Zsombori Vilmost választották SZKT-tagnak. (Nagy jelölése és megválasztása sokakban megütközést keltett, ugyanis őt évekkel ezelőtt etikai vétség miatt - az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen áskálódott - Csíkszeredában kizárták a szervezetből, s ezt az SZKT is megszavazta, ám senki sem tud róla, hogy valaha is rehabilitálták volna.) Kovászna megyében is két területi RMDSZ-szervezet van: a felsőháromszéki (Kézdivásárhely központtal) és a háromszéki (Sepsiszentgyörgy központtal). Az előbbi 31 településen, 34 szavazókörzetben bonyolított le részleges belső választásokat, ezen 3261 RMDSZ-tag, azaz a jogosult személyek 40,66 százaléka vett részt, így a választás érvényes. A háromszéki területen csak 2389 RMDSZ-tagot szavazott, a részvétel így 11,93 százalékos volt, a szavazás tehát érvénytelen. /Csíkszék-Háromszék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"A falugondnoki szolgálat erdélyi alkalmazási lehetőségeiről tanácskoztak az elmúlt hét végén a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban. A Magyar Művelődési Intézet és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület közös szervezésében létrejött találkozón Kemény Bertalan, a magyarországi falugondnoki intézményrendszer szellemi atyja, kidolgozója mellett a helyi önkormányzatok, az egyházak és a különböző civil szervezetek képviselői voltak jelen. Ábrám Zoltán megyei EMKE-elnök a házigazdák, valamint Halász Péter, az MMI munkatársa a rendezvény anyagi támogatója nevében köszöntötte a jelenlévőket, majd Kemény Bertalan ismertette a falugondnoki szolgálat tizenhárom esztendős történetét. Az 1990 áprilisában, 24 helységben beindított program sikeresnek bizonyult, ma már 765 településen működik, megyénként egyesületekbe tömörülve. 2000 februárjától pedig tizenkét egyesület részvételével megalakult a Magyar Falu- és Tanyagondnoki Szövetség. A falugondnok igen összetett feladatokat lát el: szociális munkás, amolyan motorizált lelkigondozó, továbbá népművelő és kisbíró egy személyben. Kádár Magor fiatal kutató elmondta, Romániában a törvényi keretek adottak lennének a magyarországival analóg program beindításához, csak éppen a közösségi igény hiányzik, ennek ellenére sok helyen már működik hasonló szolgálat, csak nem e név alatt, és nem rendszerként. Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi szakértője szerint az ma már evidencia, hogy Erdélyben is be kell vezetni a szolgálatot, de ehhez el kell adni az ötletet a románságnak is. Ezt megkönnyítendő a vonatkozó alapvető dokumentumok román nyelvre való lefordítását szorgalmazta. Kerekes Károly képviselő a román kormányzat ilyen irányú szándékait ismertette, hangsúlyozva: a falugondnoki szolgálatot, az erdélyi tradíciókra alapozva, az önkormányzat, az egyházak és a civil szféra együttműködése révén be kell indítani. Az éppen előkészületben lévő szociális szolgáltatások rendszerének törvénye ezt jelentősen megkönnyítené. /Sz. L.: "A falut valakinek fel kell vállalnia". Tanácskozás a falugondnoki szolgálat erdélyi alkalmazási lehetőségeiről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Szociológusok felmérése arról tanúskodik, hogy tíz romániai magyar közül három úgy gondolja, csak akkor érvényesülhet, ha tanulmányait román nyelven folytatja. Ezt az utóbbi évtizedekben kialakult szemléletet igyekeznek cáfolni azok a szórványban élő magyarok, akik 1989 óta folyamatosan építik az anyanyelvű oktatás bástyáit. A Brassó megyei Kőhalom környékén a magyar gyermekek számára csak rövid ideig létezett anyanyelvű iskola a hatvanas években. Az 1990 óta működő magyar tagozat létjogosultságát igazolja, hogy az iskola rég túlnőtte a vidék határait. Kőhalomban az óvodától a tizenkettedik osztályig ma 171 gyermek tanul magyarul szakképzett tanítók és tanárok irányításával. A gyermekek egyharmada kőhalmi, egyharmada a környező falvakból ingázik, egyharmada pedig a református gyülekezet által létrehozott és működtetett bentlakásban lakik. A 6300 lelkes településen idén a hetedik évfolyam végez a magyar tagozaton. Eddig valamennyi évfolyamon akadt egy-két végzős, aki tovább tanult, jelezte Szegedi László kőhalmi református lelkész, a szórványbentlakást létrehozó és működtető református gyülekezet lelkipásztora. Jelenleg 27 település öt különböző felekezetéhez tartozó 65 gyermek lakik a parókia udvarán működő, önellátó internátusban. Közel 300 filmből álló videotéka gyűlt össze, a Pro Hungaris és az Apáczai alapítványok, valamint magánemberek adományainak jóvoltából immáron közel 9000 kötetesre gyarapodott a bentlakás könyvtára. A kőhalmi magyar tagozatra és bentlakásba olyan vidékekről is érkeznek gyermekek, ahol régen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A Fogarasi-havasokban lévő Kóboron például 18-20 éve már csak román nyelven folyik a tanítás, az elnéptelenedett faluban összesen 140 magyar él. /Benkő Levente: Felnőttként is magyarok lesznek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./"

"A megyei önkormányzatok szűkös költségvetése a hatáskörükbe tartozó könyvtárak működésére is kihat. A Szatmár megyei intézmény költözés előtt áll, mivel az épület tulajdonosa megemelte a székház bérét. A 360 ezres állományt így más épületben kell elhelyezni, erre alkalmas ingatlant azonban egyelőre nem sikerült találni. A könyvek közel kétharmada román nyelvű, több mint egynegyede magyar, öt százaléka pedig más nyelvű. A Hargita megyei könyvtárban szintén a házbér törlesztése jelenti a legnagyobb gondot: a két hónapos elmaradás miatt a művelődési ház a szolgáltatások felfüggesztését mérlegeli. A két intézmény között 2000. novemberében jött létre bérleti szerződés. A könyvtár éves működésére 4,3 milliárd lejt igényelt, de csak 2,8 milliárdot kapott. Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke szerint megoldást fognak találni a hiányzó összeg előteremtésére. Baróton a könyvtárnak ugyan biztosítottak székhelyet, ám az eddig felajánlott ingatlanok egyikében sem férnek el a könyvek. Nagy részük a mozigépházban zsákokban hever, mivel a téka otthonául eddig szolgáló ingatlanba visszaköltözött a közbirtokosság. Dakó Gyöngyvér könyvtáros elmondta, az egyszobásra zsugorodott könyvtárban a tudomány és a technika, a művészet, valamint az egyetemes irodalom egy része érhető el, valamint az iskolásoknak szükséges könyvekből egy-egy példány. A Pro Hungaris Alapítvány a napokban két könyvszállítmánnyal is segíti Kovászna megyét, a helyhiánnyal küszködő barótiak azonban nem tudják elhelyezni az adományt. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója alkalmatlannak tartja a polgármesteri hivatal által eddig felajánlott épületeket. nem lát megoldást arra, hova költözhetne át a városi könyvtár, ráadásul a költségvetést figyelembe véve komoly beruházás szóba sem jöhet. Haszmann Pál csernátoni muzeológus közreműködésével az alapítványtól kamionnyi könyv érkezett a napokban, és nemsokára újabb szállítmány várható. A városi tanácsban eddig hasztalan keresték a megoldást. Dimény László alpolgármester szerint a könyvtárat a kisipari szövetkezet egyik épületébe költöztetnék át. /Benkő Levente, Rédai Attila: Székhelygonddal küszködik több erdélyi könyvtár. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./"

"Harmadik születésnapját ünnepli a Filmtett /Kolozsvár/ mozgóképes folyóirat. Ebből az alkalomból a folyóirat szerkesztősége Filmtettfeszt néven négynapos, filmvetítésekre épülő rendezvénysorozatot szervez május 15-18. között a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. Jakabffy Samu, a lap felelős kiadója közölte, az első két nap kínálata a 34. Magyar Filmszemle dokumentumfilmjeiből, a szombat-vasárnapi program pedig a szemle játékfilmjeiből válogat. Lesz kerekasztal-beszélgetés is moziüzemeltetőkkel és filmforgalmazókkal. /B. A. M.: Hároméves a Filmtett. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./"

"Máj. 10-én Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) szervezésében megrendezték a hagyományos Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét, amelyen a nagybányai Nicolae Iorga, a nagyborosnyói Bartha Károly, a nagyváradi George Cosbuc, a székelyudvarhelyi Móra Ferenc és a temesvári 26-os általános iskolák háromtagú csapatai méretkeztek meg. A versenyen egyebek mellett Kós Károly Az országépítő című történeti regény ismeretéből "vizsgáztak" a résztvevők, játékos nyelvi feladatokat oldottak meg, és leveleket írtak korabeli stílusban Az országépítő szereplőihez. /Bodor: Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./"

"Miután immár két ízben eltűntek Maroshévízen a kétnyelvű helységnévtáblák, az illetékesek harmadszorra is elhelyezték ezeket a város bejáratainál. /Helységnévtáblák harmadszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./"

"A Varadinumot indító nyitóünnepség után az Erdélyi Magyarok Egyesülete szervezésében Szent László király középkori freskóábrázolásairól készített 25-30 fényképet tekinthették meg. A budapesti székhelyű egyesület 15 esztendeje rendez erdélyi vonatkozású tárlatokat, a téma legnagyobb kutatója László Gyula professzor, tájékoztatta hallgatóságát B. Kiss Béla elnök. A képanyagot Gondos Béla és Horváth Zoltán György készítették, Varadinumra azonban csak a legjellegzetesebb képek érkeztek. A muravidéki Bántornya, a felvidéki Kakaslomnic, vagy a cserháti Terecske templomainak László-képei éppúgy föltűnnek, mint az ismertebb Ócsa, Siklós vagy a szászok lakta Nagyszeben, a székelyföldi Bögöz, Székelyderzs, Szék, Bibarcfalva és Kézdiszentlélek. Hagyományos rendezvénye a Varadinumnak az Apáról fiúra, népi mesterségek bemutatója. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Ötödik alkalommal tartották meg a Kányádi Sándor szavalóversenyt a Szilágy megyei Varsolcon. Az idei versenyen hat korcsoportban léptek pódiumra, kezdve az iskolára előkészítő óvodásoktól a középiskolásokig. /Kányádi szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Csíkszeredában tartották meg az elmúlt hétvégén az I-IV osztályosok számára a Kurutty általános műveltségi vetélkedő országos szakaszát. A döntőbe jutott 12 csapat több órán keresztül mutathatta be tudását és kreativitását. A csíkszentdomokosi 3-as számú Általános Iskola tanítói által kezdeményezett vetélkedő országszerte nagy sikert arat és egyre több kisiskolás várja izgatottan évről-évre a "kuruttyolást". Idén a legtöbb pontot a kézdivásárhelyi Okos Domokos csapat szerezte meg. /Örömteli országos kuruttyolás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Lezajlottak Kolozsváron a tizenharmadik alkalommal megrendezett Szabédi-napok. A tizenhárom év jelentőségéről Kántor Lajos irodalomkritikus, a rendezvény egyik szervezője beszélt. A témák mindig kapcsolódtak Szabédihoz, mindig tudtak valami újat találni. Most az irodalmi nyilvánosság, valamint a magyar irodalom egysége került napirendre. Kántor részleteket olvasott fel Szabédi László kiadatlan naplójából. Szabédinak sok kézirata maradt fenn, befejezett vagy félig befejezett művek is. /Sándor Boglárka Ágnes: Szabédi-napok 200. Tizenhárom év tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"A Szabédi-napok záróakkordjaként került sor a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban arra a kerekasztal megbeszélésre, amelyen az erdélyi közgyűjtemények sorsáról tárgyaltak a résztvevők. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke előadásában az állami és a magántulajdonban lévő közgyűjtemények fenntartásának és működtetésének legfontosabb kérdéseit taglalta. A Belső-Erdélyben és Partiumban lévő állami közgyűjteményeknél rendkívül kevés a magyar szakember. Székelyföldön sem jobb a helyzet. Ott kevés a minősített szakember. Közismert a torockói példa. A néprajzi múzeum megüresedett igazgatói állására kiírt versenyvizsgát - a helyi önkormányzat döntése alapján - nem a fiatal angol-magyar-néprajz szakos tanár, hanem az intézmény takarítónője nyerte meg. Az idők során felbecsülhetetlen értékek vesznek el. Tönkremennek az értékes régi bútorok, szőttesek, úri hímzések, műalkotások. Pozsony szerint a magángyűjtemények sorsa sem rendezett. Mind az egyesületi, mind a magánszemélyek tulajdonában lévő gyűjtemények javarésze nincs szakszerűen feldolgozva, nem megfelelő a tárgyak tárolása, restaurálása. A kolozsvári Szabédi-ház vezetője, Ábrahám Iza az 1996 óta EMKE-tulajdonban lévő gyűjtemény hosszú távú fejlesztési tervét ismertette. Lukács Mária, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója a helyi hivatalos szervek nemtörődömségéről beszélt, amelynek következtében például a város legrégebbi, párszáz éves faházát egyszerűen felaprították, és elhasználták tűzifának. Pozitív példák is elhangzottak. Székelyhídon például az önkormányzat és az Illyés Közalapítvány támogatásával sikeresen működik Wilhelm Sándor halász-vadász múzeuma, Tötszegi Tekla pedig a mérai tájház eredményes és sokrétű tevékenységét ismertette. /Németh Júlia: Csomagolom csöndesen a ládám... Közösen a közgyűjteményekről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Jakobovits Miklós festőművész előadásában kifejtette, hogy a Barabás Miklós Céh vezetését inkább mint muzeológus, mint az erdélyi magyar műkincsek ismerője vállalta el. Levelekkel s a cikkek egész sorával hívta fel a különböző felekezetek püspökeinek figyelmét, hogy a felekezetükhöz tartozó művészek életművére éberebben vigyázzanak, valamint az RMDSZ vezetőket, hogy ez a tevékenység az EMKE egyik legnyomatékosabb aktivitása lenne. Sehonnan nem jött válasz, s az elmúlt 13 év alatt a nagybányai, a kolozsvári művészeti remekművek nagyrésze külföldre került, élelmes műkereskedők, gyűjtők és történészek révén. Nagy Albert, Fülöp Antal Andor, Gy. Szabó Béla, Nagy Imre egységes múzeumát már nehéz lenne megszervezni a szétszóródás miatt. Pozitív példákat is felhozott: Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Szabó Árpád unitárius püspök sokat tett a Nagy Albert hagyatékért, Czirják Árpád kanonok a Szervátiusz, a Ferenczi házaspár és Gy. Szabó Béla életművéért. Létre kell hozni Kolozsváron azokat az emlékházakat, múzeumokat, ahol Mohy Sándor, Szolnay Sándor, Benczédi Sándor, Nagy Imre, Kós András, Nagy Albert alkotott. /Jakobovits Miklós: Gondolatok a képzőművészeti emlékszobákról emlékházakról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Marosvásárhelyen vitát kavart a középkori vár sorsa. Először a Szent Domonkos rend kezdett templomot és kolostort építtetni; a tatárjárás miatt munkájuk félbeszakadt, majd a Szent Ferenc rend barátai fejezték be az építkezést. A mai Vártemplom 1490-ben készült el, a reformáció idején a református egyház vette birtokába, s ma is a tulajdonában van az épület. 1492-ben Báthory István építtetett a templom köré várkastélyt, majd Borsos Tamás, a város egyik főbírája kezdeményezésére 1602-től kezdődően a várat megnagyobbították, és a kibővített épület máig épségben maradt. A város magyar lakossága, magyar vezetői azt szeretnék, ha a vár amolyan kulturális zarándokhely maradna. Ennek felel meg Szekeres Gerő építészmérnök terve, mely szerint itt interkulturális központ, könyvtár, egyházi oktatási intézmény kapott volna helyet. Ez a terv ma is érvényben van. Dorin Florea polgármester sajtótájékoztatóján "gyengeelméjűek" elképzelésének nevezte a tervet. - A múlt senkit nem érdekel, vegyük észre, hogy a pénz beszél. - magyarázta Florea, aki kidobandó kacatnak minősítette a magyar jellegű múltat. /Máthé Éva: "Gyengeelméjűek" elképzelése? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel a bogárfalviak fatimai Szűzanyának felajánlott templomát. A Farkaslaka községhez tartozó Bogárfalvának eddig nem volt temploma. Az 1956 és 1992 között 476-ról 274 lélekre apadó község lakosai hisznek a jövőben, mert a jővő számára építettek templomot. A templom terveit a Brassóban élő bogárfalvi Szente László mérnök, bútorzatát és a szentélyt Portik G. Sándor gyergyószentmiklósi tervező, falfestményeit a magyarországi Keller József festette. A templom felszentelése után a falu a helyi kultúrotthonban terített bőséges asztalt a templomszentelő résztvevőinek. /Bajna György: Templomot szenteltek Bogárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./"

"Idén is május második vasárnapján Hosszúaszó völgyében, a Xantus-kápolnánál összegyűltek a környék lakói. 1990 tavaszán a fitódi, csíkszentléleki, csíkmindszenti és egy pár csíkszeredai lakos alig 40 nap alatt romjaiból felépítette a ma látható kápolnát, amely az összefogás jelképe is lehetne. /Búcsú a Xantus-kápolnánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./"

"Máj. 13-án tartották a Temesvári Református Egyházmegye lelkipásztorai az első közigazgatási értekezletüket az új esperesi hivatalban, Lugoson, az egyházközség bérpalotájában. Fazakas Csaba esperes vezette az értekezletet, a jelenlévők megismerkedtek az új hivatali helyiséggel, amelynek berendezése folyamatban van. Hatalmas könyvtárszobája és rendezvényekre alkalmas terme is kialakulóban van. A könyvtár alapja a Szombati-Szabó István lelkészköltő könyvtára lesz. A Szombati-Szabó István Könyvtár egyben - a helybeli egyházközséggel, illetve esperesi hivatallal együtt - az egykor Resicabányán és Lugoson szolgált költő emlékét is hivatott lesz szolgálni. /Krassay Szörény: Először az új székhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./"

"Máj. 10-én Szatmárnémetiben, a Szentlélek plébánia Merk Mihály termében rendezték meg tizedik alkalommal a helyismereti vetélkedőt. Az Otthonom, Szatmár megye helytörténeti sorozat három kötetének anyagából vizsgáztak a versenyzők: dr. Tempfli Imre: Dr. Scheffler János szatmári püspök, nagyváradi apostoli kormányzó pásztorlevelei és utolsó írásai, Gellért Sándor: Kóborló hadjáratok, és Egészségügy-történeti dolgozatok. Dr. Tempfli Imre munkája a szatmári római katolikus egyházmegye két világháború alatti és az 1944-1952 közötti, megpróbáltatásokkal teli korszakát mutatja be. Gellért Sándor kötete nemcsak az általa Mikola környékén gyűjtött népdalok miatt különleges, hanem a szerző néhány fontos esszéje miatt is. Az Egészségügy-történeti dolgozatok című kötet, az egészségtudomány legkülönbözőbb szakágainak helytörténeti dokumentumait tárja az érdeklődő elé. /cs. cs.: A X. Itthon helyismereti vetélkedő díjazottai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 14./"

"Sasi Nagy Béla /Nagybánya/ nyugalmazott orvos, éremgyűjtő régóta közöl a helyi lap, a Bányavidéki Új Szó hasábjain, de más kiadványokban is jelentek meg írásai. Gazdag éremgyűjteményének egy részével már a nagybányai közönség is megismerkedhetett. Egy időben kerámiával is foglalkozott, egy képét pedig kiállították az orvosképzőművészek tárlatán. Kezdetben sok mindent gyűjtött, azután rátért az orvosi témájú érmékre. Jelenleg 2500 darab tulajdonosa. Ezenkívül bélyegeket is gyűjt, szintén orvosi témában. Sikerült összeállítania a román orvosi érmék katalógusát. Elég nehéz ma már hozzájutni ezekhez a darabokhoz. Olyan is előfordul, hogy elvesznek a levélben postázott küldemények. Egy neki küldött Nobel-érem is erre a sorsra jutott. /Szika Levente Zoltán: Hajdúkatonák kései utóda. Beszélgetés Sasi Nagy Béla nyugalmazott orvossal, éremgyűjtővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"A Báthory István Anyanyelvi Könyvtár 5. születésnapjáról emlékeznek meg máj. 16-án Szilágysomlyón, a Református Gyülekezeti Teremben. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnökének megnyitója után ex libris kiállítás nyílik Gábor Dénes gyűjteményéből. Majd a Művelődés folyóiratot Szabó Zsolt főszerkesztő, a Hepehupát pedig Fejér László főszerkesztő mutatja be. Lászlóffy Csaba A magyarság rövid története című kötetét ismerteti. /Krónika. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Ilyen se volt rég Aradon! Máj. 13-án két magyar könyvet mutattak be. A Tulipánban 17 órakor a Kölcsey Egyesület gondozásában, Pávai Gyula összeállításában napvilágot látott Lehetőség című, a Havi Szemle 1997-1999 között megjelent cikkeiből készült válogatást, 18 órakor pedig a Jelen Házban dr. Brauch Magda Nyugati Jelenben publikált nyelvművelő cikkeinek válogatását: Közös anyanyelvünkért. /Egy napon két könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./"

"Székelykeresztúron a 210 éves Orbán Balázs Gimnáziumban máj. 12. és 16. között tartják a jubileumi iskolahetet. A rendezvény védnöke Asztalos Ferenc képviselő. A program változatos. Olvasási versenye, tudományos ülésszak, diákszínjátszók előadása, angol nyelvű vetélkedő, népdalverseny, a Pipacsok Néptáncegyüttes műsora, iskolatörténeti vetélkedő, a Kővirág Együttes műsora, informatikai verseny, magyar nyelvismereti vetélkedő. /László Miklós: Jubileumi Iskolahét. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 14./"