"Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke szerint a kedvezménytörvény módosítását illetően már csak néhány apró finomítás maradt hátra, azután a kormány az Országgyűlés elé terjesztheti a törvénymódosítást, s a parlament még tavaszi ülésszakán határozhat róla. Bálint-Pataki az újvidéki Magyar Szó ápr. 29-i számában megjelent interjúban elmondta: a határon túli magyar szervezetek képviselőivel lezajlott múlt heti szakmai egyeztetés után a résztvevők úgy álltak fel az asztaltól, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása már csak naptáregyeztetés kérdése. Szerinte nem Budapesten múlt, hogy ennyire elhúzódott a törvénymódosítás folyamata, időközben ugyanis más jellegű, például uniós elvárások is felmerültek. Bálint-Pataki szerint a késedelemnek volt viszont egy óriási hozadéka. Magyarázata szerint a jelenleg hatályos, módosításra kerülő kedvezménytörvény ugyanis azzal zárul, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követően a jogszabályt össze kell hangolni az uniós törvényekkel és elvárásokkal. Bálint-Pataki szerint ez most gyakorlatilag megtörténhet, s Magyarország uniós tagállamként is nyugodtan vállalhatja a kedvezménytörvényt, annak összes következményével, a határon túli magyar közösségek javára. A módosítások révén bővül az oktatási-nevelési támogatás, amely minden egyes magyarul tanuló magyar gyerekre kiterjed majd, bővülnek az utazási kedvezmények. A munkavállalásra vonatkozó paragrafus várhatóan kikerül a törvényből. /Még tavasszal dönthetnek a kedvezménytörvényről. Bálint-Pataki József a jogszabály módosításáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./"

"Hatodik alkalommal nyitotta meg kapuit ápr. 25-én Biharkeresztesen a kétnapos Bihar-Bihor Expo határ menti szakkiállítás és vásár. A kiállításon 50 cég képviselteti magát, nagy többségük a bihari térségből. /Bihar-Bihor Expo - hatodszor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./"

"Megbüntették a Kolozsvári Református Egyházközségek Kuratóriumát a magyar főkonzulátus épületében végzett munkálatok miatt. Papp Zoltán, a kuratórium elnöke elmondta: szerinte a polgármesteri hivatalnak a hőszigetelő ablakokat beszerelő céget kellett volna megbüntetnie, nem pedig az épület tulajdonosát, ugyanis a vállalat nem gondoskodott arról, hogy a törmelék ne essen a járdára. Papp Zoltán elmondta: annak ellenére, hogy nem a tulajdonos a hibás, 24 órán belül kifizették a 3 millió lejes büntetést, hiszen ellenkező esetben közel hússzal tartoztak volna a polgármesteri hivatalnak. /K. O.: Pénzbírság a református egyháznak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./"

"Egymillió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte Gheorghe Funart a kolozsvári ügyészség, mert a polgármesteri hivatal üvegtermében Ion Antonescu marsallt ábrázoló gipszmaketteket helyezett el." (Háromszék, április 16.) "Megfellebbezhetetlen és végleges ítélet született a Bákó megyei onesti-i bíróságon Albert Álmos zászlóperével kapcsolatosan. A testület a prefektúrának adott igazat, és Sepsiszentgyörgy elöljárójának ki kell fizetnie a prefektúra által kiszabott 100 millió lejes pénzbírságot" (Krónika, április 17.). 50 millió azért, mert Sepsiszentgyörgy polgármestere tavaly júniusban levetette a városháza tornyára kitűzött román zászlót, úgy vélvén, hogy elegendő az épületre egy zászló, mely a törvények szerint a homlokzaton kapott helyet. Pár nap múlva a zászlót visszahelyeztette. A másik 50 milliót azért kell kifizetnie, mert a városháza kétnyelvű fejléces papírokat használt. És van egy 65 milliós pere is a sepsiszentgyörgyi polgármesternek a szebeni bíróság előtt, "mert a tavalyi december 1-jei román nemzeti ünnepen nem tétette ki a román zászlókat a legnagyobb központi utak mentén". Tehát az összes büntetése 165 millió. Funarnak is volt zászlóügye korábban: eltávolíttatta embereivel a magyar konzulátus épületéről a magyar zászlót. Magyar zászlót lehet Romániában letépni, leszedni "eltávolítani", ez itt nem bűn, nem is bírságolták meg érte Funart. Az Antonescu-szobrocskákért neki 1 millió lejt, kell fizetnie, a magyar polgármesternek 165 milliót. Vannak más példái is az egyenlőségnek. Az 1989. decemberében elkövetett gyilkosságoknak csak magyar bűnösei voltak. Mert a románok a forradalom hevében öltek meg a régi rendszert kiszolgáló tisztességtelen rendőröket. A magyarok? Zetelaka, Oroszfalu és Kézdivásárhely magyarjai nem a forradalom hevében, hanem románellenességük bizonyságaként lincseltek. A románellenesség bűn. S hogy a magyarellenesség is az lenne, arról nincs hír. Csak a két falu, Zetelaka és Oroszhegy "bűnösei" pontosan ugyanannyi évet kaptak, mint az egész Ceausescu-diktatúra minden törvényszék elé állított bűnöse együttvéve. 140 évet ezek is és azok is. És amikor az utóbbiak "rossz egészségi állapotukra való tekintettel" már régen szabadon voltak, az udvarhelyszéki bűnösök mind börtönben voltak. És az 1990-es marosvásárhelyi márciusnak is csak magyar bűnösei voltak. Sütő András szemét büntetlenül lehetett kiverni. - Az Európai Bizottság tavaly októberben elfogadott Románia-jelentése szerint is - mely az emberi jogok tiszteletben tartását vizsgálta meg - nincs baj. Javul a helyzet. És nemcsak Clinton elnök 1998-ban, az EBESZ-biztos Ekeus úr is mintaállamnak minősítette tavaly Romániát. Valakinek fel kellene világosítania a világot, hogy milyen is ennek a román demokráciának az igazi arca. Az RMDSZ-nek az utóbbi fél évtizedben nem volt erre ideje. El volt foglalva a jobboldalon-kormányzással, majd a baloldal támogatásával, kormányzóképességének biztosításával. /Gazda József: Egyenlőek vagyunk? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./"

"Erdély minden pontjából vonz látogatókat Sepsiszentgyörgyre a Szent György Napok egyhetes rendezvénysorozata. Kiemelkedett az idei programból az ápr. 28-i író-olvasó találkozó, Sütő Andrásra sokan voltak kíváncsiak. A gyerekeknek az első napokban két ínyencséggel is szolgáltak a szervezők. Kiállítások sora nyílt meg, többek között a képtárban veszprémi művészek mutatkoztak be, a Lábas Házban a háromszéki képzőművészek tárlata nyílt meg.A mini-filmfesztivál is zajluk, máj. 1-jén megnyitja kapuit a Szentgyörgy Expo: 26 magyarországi, 4 szlovákiai és több mint ötven romániai cég mutatja be termékeit. /Farkas Réka: Tombol Sepsiszentgyörgy a Sárkányölő ünnepén. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./"

"Lőrincz Ágnes, a Harag György Társulat igazgatója leszögezte, minden nehézség ellenére sikeres évad volt. Az évadot beárnyékolta Ács Alajos színművész halála, ami érzelmileg is megviselte a társulatot, hiszen kiváló kolléga volt. Sorozatosan jöttek a megbetegedések a többi színész esetében is, ezért vagy a próbákat kellett halasztani, vagy előadások maradtak el. A vendégtársulatok meghívását az óriási anyagi megterhelés, amit nem tudták vállalni. Stúdióelőadásuk lesz május folyamán, a Wass Albert-emlékműsor. A magyar társulat tizennyolc tagú, ennyien maradtak a leépítések után, ennyire van keret. Az elmúlt évadban egy civil kezdeményezés sikeresen útjára indította a mecenatúrát. A jövő évad legkiemelkedőbb eseménye lesz az 50. évforduló megünneplése. /Benedek Ildikó: "Zűrös évadunk volt, de azért elégedettek vagyunk". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./"

"A Maszkura Egyetemi Színpad /Kolozsvár/ tizenöt éve meghatározó tényezője az erdélyi műkedvelő színjátszásnak. Az évforduló alkalmából a kolozsvári diákszínjátszó csoport egy "monstre" találkozó megszervezését tervezi, melynek keretében együtt ünnepelhetnének az egykori és mai maszkurások. Az október 25-26-ára tervezett találkozón a résztvevők megtekinthetik a Maszkura eddigi előadásaiból, fennmaradt plakátjaiból, fotóiból, a róluk írt kritikákból összeállított tárlatot. A csoport rendszeresen részt vesz a különböző hazai és anyaországi fesztiválokon, többnyire sikerrel, jelezte Soó Éva. /Papp Attila Zsolt: Tizenöt éves taps. Jubileumi találkozóra készül a Maszkura. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./"

"Ápr. 26-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén sor került Végh Balázs Béla szatmárnémeti főiskolai tanár Kanonizáció a kisebbségi irodalomban című doktori értekezésének nyilvános megvédésére. Dr. Egyed Emese, a BBTE magyar irodalomtudományi tanszékének vezető professzora ismertette a doktorandus pályáját. Végh Balázs Béla /sz. Börvely, 1953. márc. 3./ a BBTE magyar-német szakának elvégzése után tanított. 1999 óta a BBTE szatmárnémeti Tanítóképző és Angol Nyelv főiskolájának a tanára, 2002 óta adjunktusa. Csokonai Vitéz Mihály válogatott versei és a Fél évszázad magyar költői (Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998) c. kötetek társszerkesztője. Kutatási területe a kisebbségi irodalom. Legjelentősebb tanulmányai: Irodalmi és stilisztikai tanulmányok (társszerző, Bukarest, 1984), A nyelvi interferenciáról (Korunk, 1990), Kortársunk Csokonai (Látó, 1992), Romániai német irodalom, avagy német irodalom Romániában (Régió, 1993), A "Színek és évek" nyolcvan éve (Látó, 1994), A kisebbségi kérdés (Korunk, 1994), A kisebbségi irodalom ma (Bécsi Napló, 1995), Kollektív esztétika - szabadságesztétika (Korunk, 1995), Kánonalkotás a húszas évek kisebbségi irodalmában (Erdélyi Múzeum, 1998). Végh Balázs Béla doktori dolgozatát a bizottság további három tagja - dr. Cs. Gyimesi Éva professzor asszony, dr. Horváth Andor, a tanszék docense, és dr. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Tudományegyetem Kortárs Irodalomtudományi Tanszékének a docense - szakvéleményezett. A bizottság távol lévő ötödik tagjának, dr. Tapodi Zsuzsának, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai bölcsészettudományi kara docensének az írásban eljuttatott szakvéleményéből dr. Egyed Emese olvasott fel. /Boros Ernő: Végh Balázs Béla az irodalomtudomány doktora lett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./"

"Ápr. 29-én ért véget az a kétnapos továbbképző tanfolyam, amelyet Anyanyelvi művelés mesével és játékokkal címmel óvónők számára szervezett Csíkszeredában a megyei tanfelügyelőség és az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza. A 120 résztvevőt Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint Burus Siklódi Botond, a pedagógusok háza igazgatója köszöntötte. /Takács Éva: Továbbképző meséről, játékról és anyanyelvről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./"

"Ápr. 25-én megalakult a Csík Terület Ifjúsági Tanácsának (CSTIT) negyvenharmadik és egyben legifjabb tagszervezete, a Csíkszentmiklósi Víg Ifjak Egyesülete. Az alakuló ülésen a megjelent 37 fiatal mellett részt vett Gergely Géza helyi plébános is. Az újonnan alakult szervezet tervei között szerepel a már létrejött néptánc- és színjátszó csoportok további működtetése és különféle hagyományőrző, sport- és szabadidős programok szervezése, illetve egy helyi lap elindítása is. Az újonnan alakult szervezet vezetősége: elnök: Bíró Sándor; alelnök: Tamás Zsuzsa. /Új ifjúsági szervezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./"

"1896. szeptember 6-án, a vaskapui csata 454. évfordulóján, Hunyad vármegye az erdélyi Vaskapuban, Paucsinesd és Zajkány falu között, a Vámoszajkány nevezetű hegy magaslatára négyméteres buzogányos emlékművet állított a következő felirattal: "Hunyadi János tizenötezer vitézével, az 1442-iki szeptember 6-án e szorosban verte szét Sehabeddin beglerbégnek Erdélybe nyomuló nyolcvanezer főnyi hadseregét. A dicső fegyvertény örök emlékéül állíttatá ez oszlopot Hunyadvármegye közönsége a honfoglalás ezredik évében." A megyében ezenkívül öt hasonló műemléket emeltek. Az utolsó előtti a vulkáni hágó tövében állt az ezerkilencszázhatvanas évek közepéig. 1992. június 22-én ismeretlen tettesek erőgép igénybevételével az utolsó, zajkányi emlékművet is ledöntötték, buzogányát eltüntették. Helyi lapok értesülései szerint egy évre rá az osztrói tóból kihalászták a buzogányt, és a várhelyi (Sarmizegetusa) múzeum közelében helyezték el, a rendőrség tőszomszédságában. 1994 novemberében azonban innen is eltűnt. A rendőrség nem is indított nyomozást, azt állítva, hogy úgysem lehet az ismeretlen tettesek nyomára bukkanni. Annak ellenére, hogy szemtanúk is akadtak, akik a helyi sajtónak nyilatkoztak a műemlékgyalázásról és -lopásról. Tavaly a kolozsvári tévé magyar adásának stábja filmet forgatott az emlékműről. Akkor ledöntve, de még eredeti helyszínén volt a talapzat és a buzogány öntöttvas tartóoszlopa, melynek egyik oldalát a Hunyadi-címer, másikat a fentebb idézet felirat díszítette. Az emlékmű még így, megrongálva is valóságos zarándokhely volt, számos hazai és anyaországi turista kereste fel évről évre. A múlt hét elején a feliratos öntöttvas tartóoszlopnak is nyoma veszett, a talapzat köveit legörgették az út mentére. Az emlékmű egykori helyét elsimították és a környező legelővel együtt bekerítették. A várhelyi polgármesteri hivatalban semmit sem tudnak az esetről. Hunyad megyei magyarság több civil szervezete tervezte a buzogány idei visszaállítását. A tavalyi RMDSZ-SZDP protokollumban ez is kitételként szerepelt. Maga a várhelyi polgármester is hajlandóságot mutatott a műemlék visszaállítására. Winkler Gyula képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke kijelentette: rendőrségi feljelentést tesznek. /(Gáspár-Schreiber): Eltűnt a buzogány tartóoszlopa is. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./"

"Tekerőpatakon Horváth Sándor iskolaigazgató kifejtette, hogy a felső iskolaépület javítási munkálatait, amelyhez két éve kezdtek hozzá, 60%-ban sikerült felújítaniuk. Az épületnek 1996-ban beomlott a mennyezete. Időközben szerepelt világbanki támogatási listán is, de a Gyergyóújfaluban felépült 8 tantermes iskola elvitte ezt a lehetőséget. Folyamatban van egy szülői alapítvány létrehozása, hogy pályázhassanak pénzért az iskolának. Februárban szavalóversenyt szervezek, szeretnének hagyományt teremteni, s minden évben meghívni a gyergyói költőket. Tekerőpatakon szervezték meg az országos sífutóbajnokságot, s megrendezték a György Vilmos Sífutó Emlékversenyt is. Folyik az ivóvíz bevezetése. /Gál Éva Emese: Tekerőpataki beszélgetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./"

"Máramarosszigeten a Leövey Klára Református Nőszövetség ápr. 27-én emlékezett meg névadója halálának 106. évfordulójáról. A szigeti református templomban tartott istentisztelet utáni ünnepi műsorban a Református Vegyes Kar, a Hollóssy Simon Vegyes Kar, az Ifjúsági Kórus, a magyar gimnázium tanulói léptek fel, majd a templomkertben megkoszorúzták a Leövey Klára tiszteletére emelt obeliszket. A szigeti önálló magyar iskola megnyitójára éppen csak a tanítás megkezdéséhez szükséges tíz tanterem készült el a majdnem 300 éves épület tatarozása során. Pénzhiány miatt még mindig nincsenek rácsatlakoztatva az illemhelyek a csatornahálózatra és az iskolának nincs megfelelő tornaterme. Az előbbi problémák megoldása csak napok kérdése, az utóbbi reménytelennek tűnik. Az SZDP- RMDSZ-protokollumban foglalt igény sem vitte előbbre az ügyet. Az iskolai könyvtárnak kijelölt földszinti terem (amelynek nincs közvetlen szellőztetési és fűtési lehetősége) renoválása befejeződött. A Dragos Voda Főgimnáziumból és a Cosbuc Általános Iskolából, ahol eddig a magyar tagozatok működtek, áthozzák a könyveket. A Leövey Klára Egyesület is átadja majd az adományokból származó könyveket a gimnáziumnak. Megtörtént már az eddigi átszervezésekkor, hogy több ezer magyar könyv került zúzdába. /Román János: Máramarossziget. Megnyílhat a magyar iskola könyvtára. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./"

"Gabriel Andreescu legújabb könyve: Extremismul de dreapta in Romania /A jobboldali szélsőségesség Romániában/ Kolozsváron jelent meg, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja kiadásában, az Etnokulturális Diverzitás Romániában sorozat keretében. Gabriel Andreescu szembe mert szállni a kormányzat túlkapásaival, a nacionalizmus értelmiségi képviselőivel. A Román Helsinki Bizottság, az APADOR elnökeként például rendkívül kritikus tanulmányt tett közzé (munkatársaival, Renate Weberrel és Valentin Stannal együtt) Románia és a Moldovai Köztársaság viszonyáról. Andreescut foglalkoztatja a kisebbségi kérdéskör. (Erről szólt A rulett. Románok és magyarok, 1990-2000 című kötete.) Legújabb könyvében Andreescu abból indul ki, hogy Romániában a totalitarista vagy szélsőséges cselekmények azonosítása, felderítése a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hatáskörébe tartozik. Az SRI viszont, ahogy a szerző írja, "az ultranacionalizmust kezdeményező intézmény", olyan körülmények között, amikor "a romániai jobboldali szélsőségesség legsúlyosabb, leghatékonyabb és továbbra is legveszélyesebb formája az ultranacionalizmus". Román sajátosság, hogy az ultranacionalista politika kezdettől fogva végigkíséri a volt kommunista politikai rendőrség szerkezetére épülő SRI tevékenységét. Az 1989-es győztes forradalom után a Szekuritátét, s annak állományát és javait a hadsereg ellenőrzésére bízták, a titkosszolgálatok volt alkalmazottainak három hónapig járt a fizetés, utána más munkahely után kellett volna nézniük. Minthogy a közvélemény hevesen ellenezte egy hasonló új intézmény létrehozását, azt ki kellett kényszeríteni: 1990 márciusában "a titkosszolgálatok sajátos eszközeivel" megszervezték és kirobbantották a marosvásárhelyi véres konfliktust a románok és a magyarok között. Utána ezzel indokolták a SRI létrejöttének szükségességét. Létrehozásában, akárcsak a Vatra Romaneasca ultranacionalista szervezetében, oroszlánszerepet vállalt Ion Iliescu tanácsadója, Virgil Magureanu, a SRI első igazgatója. A Román Hírszerző szolgálat ugyanazokkal a nemzeti kommunista eszmeiségű, tompa gondolkodású volt szekusokkal "töltötték fel" (akárcsak a két szélsőséges politikai alakulatot, a Románok Nemzeti Egységpártját és a Nagy-Románia Pártot), akik korábban is meghatározták az állam maradi nemzetiségi politikáját. Gabriel Andreescu "a 2001-es őszi magyarellenes provokációról" ír. A híres eset úgy él a köztudatban, mint a két magyar többségű megye, Hargita és Kovászna renitenskedése, amivel "kivonták magukat az állam autoritása alól". A kormánypárt rádöbbent, hogy ez a diverzió neki sem túl jó, ezért az erről szóló parlamenti indítványt leszavazták. Gabriel Andreescu tanulmányában kimutatta, a SRI egyes vádjai miként sértik a román állam törvényei által is biztosított alapvető jogokat. Andreescu megemlítette, hogy az állam jelentős összegekkel támogatja a magyar többségű megyékben működő nagyszámú nacionalista szervezetet. Ecaterina Andronescu oktatási és kutatásügyi miniszter a közszolgálati televízióban propagandát folytatott Dumitru Martinas nézetei mellett, a csángók román eredetét illetően. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter nemzetközi szemináriumot szervezett a magyar csángók ellen irányuló elmélet népszerűsítésére. Andreescu kitért a Nagy-Románia Párt (PRM), a legismertebb és legveszélyesebb szélsőséges alakulat tevékenységére és a Román Ortodox Egyház (BOR) fundamentalista szélsőségességére. /A jobboldali szélsőségesség Romániában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./"

"Ötödik évfolyamánál tart a Szászrégen és Vidéke. 1999 márciusában jelent meg először , az idei áprilisi száma a félszázadik a sorrendben. A lap állandó rovatai között - oktatás-nevelés, történelmi-nemzeti tudat, településeink, hitvilág, kultúra, alkotóműhely, közéleti visszapillantó - a nyelvművelésnek szentelt is megtalálható. A hétszáz példányban nyomtatott folyóirat a Felső-Maros mente 13 településére jut el, a terjesztés feladatát elsősorban az egyházak vállalják. A lap kiadója a Kolping Családi Társulás, helyi elnökének, Madaras Péternek köszönhetően az interneten is olvasható. A főszerkesztői teendőket ellátó Csernátoni József nyugdíjas tanár, újságíró, valamint a szerkesztőbizottság tagjai: Bartha József, Darvas Ignác, Fábián András, dr. Horváth Erzsébet és Pakó Benedek plébános mindannyian önkéntesen végzik munkájukat. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./"

"A Szivárvány, a temesvári 26-os Általános Iskola magyar tagozatának gyermeklapja öt évvel ezelőtt született. Megálmodói, az V-VIII. osztály növendékei és főszerkesztője, Bugárszky Ildikó Karolina tanárnő. Az ünnepségen köszöntötték Anavi Ádám költőt, aki az első lapszámtól mostanig figyelemmel kísérte a kis csapat szárnypróbálgatásait. /Sipos Erzsébet: Ötéves a Szivárvány. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./"

"Ápr. 22-én öt fiatal képzőművész tárlatmegnyitója volt Csíkszeredán, a Kriterion Házban. Fazakas Barna, Jakucs Zsolt, Kovács Imre, Magyar Árpád Levente és Maticska Zsolt festők "közös jellemvonása", hogy mindnyájan 1970 után születtek, a rendszerváltás utáni szabadabb szellemű egyetemeken végezhettek. Júniusban Csíkszeredán, a Hargita Visual Art kiállítótermében Ferencz S. Apor képzőművész fogja kiállítani alkotásait. Kedveli az anyagok keverését, előszeretettel használ fel például hangszerdarabokat szobraiban és kisplasztikáiban. Festményein a hullámvonalak dominálnak, mozgást és életet adva ezáltal az alkotásnak. /Grausam Géza: Csíkszereda. Ifjú művészek rajzása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./"

"Sepsiszentgyörgyön, Lábas Házban megnyílt OBO című tárlat, a háromszéki képzőművészek kiállítása. A mostanáig RezultArt nevű rendezvény ezentúl OBO lesz, ez mongol szó, fordításban halom, rakás a jelentése, valójában egy profán kegyhely. A kiállítás megnyitója Ütő Gusztáv Falra hányt borsó című performansza volt. /(vop): A képzőművészet betört a Lábas Házba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./"

"Néhány hete Csíkszeredában gyűltek össze a Hét Város Ifjúsági Mozgalom /HVIM/ erdélyi tagszervezetei, ahol Juhász Attilát választották meg a szervezet erdélyi elnökének. - Hagynak bennünket a hatóságok dolgozni, közölte Juhász Attila. Beindították az eljárást, hogy bejegyeztessék a szervezetet jogi személyként. Csíkszeredában lesz a bejegyzés. Az alapszabályzatban célkitűzésként szerteágazó programot fogalmaztak meg, emiatt négy minisztériumtól kell engedélyezés. Megjelölték a műemlékvédelmet, az oktatást, egyházi programokat, táborok szervezését. A HVIM csíkszeredai kongresszusán elfogadták az alapszabályzatot. Délvidéken is Három Vármegye néven működik a szervezet, az anyaországitól némileg függetlenítve. Természetesen ugyanúgy megvan a kölcsönös segítségnyújtás, partneri kapcsolat, tehát testvérszervezetként működnek. Folyamatban van a felvidéki szervezet megalakulása is. A Hét Város Ifjúsági Mozgalom sok programot elindított. Az első ilyen, egy szaknévsor létrehozása a világhálón. Ebben, Magyarországot kivéve, az egész Kárpát-medencéből összegyűjtik a magyar vállalkozók adatait. Ezzel szeretnék elősegíteni a más országban élő magyaroknak az egymással való kapcsolattartását. A másik tervük egy iskolai csereprogram. A délvidéki Szabadkán egy vagy két osztályt látnak vendégül Szatmárnémetiből.. Utána a szabadkaiakat látják vendégül a szatmáriak. Ha jelentkeznek még iskolák, akkor folytatjuk ennek szervezését. A honlapjukon a kezdőlapon ott van Nagy-Magyarország térképe. Nem akarnak határrevíziót. A térkép azt szimbolizálja, hogy az összmagyarságot akarják képviselni. Most szerveznek egy Kárpát-medencei kirándulást. Autóbusszal körbejárják az egész Kárpát-medencét. A másik tervük, hogy szervezett formában részt vesznek a csíksomlyói búcsún, valamint a tusványosi nyári szabadegyetemen. Honlapjuk címe: www.hvim.hu. /Fábián Tibor: Összmagyarságban gondolkodva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./"

"A Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke bízik abban, hogy a román hatóságok nem zárják be az Erdélyben működő ferences rend árvaházát. Vásárhelyi Tamás, a budapesti székhelyű alapítvány vezetőjének tájékoztatása szerint az intézményt és az ahhoz tartozó iskolát a román hatóságok az elmúlt hetekben össztűz alá vették. A megyei tanfelügyelőség, a gyermekvédelem, közegészségügyi ellenőrök, városi és megyei hatóságok folyamatosan ellenőrzik az intézményt, amelyet Böjte Csaba ferences szerzetes vezet. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tavaly gyűjtést szervezett a dévai gyermekek megsegítésére; az alapítvány számlájára 13 millió forint gyűlt össze. Ebből a pénzből a közelmúltban Szovátán ingatlant vásároltak, s annak felújítása után ott lelhetnek otthonra a környéken élő nehéz sorsú gyermekek. /Ferences-rendi aggodalmak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./ "

"A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ éves jelentése újra tartalmaz a magyarságot elmarasztaló kitételeket. A jelentés 3.6 alfejezetének címe: "Alkotmányellenes mozgalmak: etnikai szeparatizmus, politikai szélsőségek, törvényellenes szervezetek, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot". Az apolitikus szélsőségesek csoportjában szerepel a Vasgárda, a Mihály Angyal Légiója és a trockistának mondott Román Kommunista Párt, az etnikai szeparatizmust a következőkkel illusztrálják: egyes külföldi körök akadályozni akarják Románia euroatlanti integrációját, szabotázzsal igyekeznek érvényesíteni területi követeléseiket, alkotmányellenes struktúrák a magyarlakta vidékeken törvényhozási hatásköröket igyekeznek megszerezni /erre példa a Székelyföldi Konzultatív Tanács/, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés autonomista struktúrák létrehozásán fáradozik, Nagyváradon, Nyárádszeredáben, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egyetemi és posztgraduális képzés folyik, külföldi egyetemek segítségével, ez törvény- és alkotmányellenes. A jelentésről szóló parlamenti vitában több kormánypárti képviselő, köztük Frunda György szenátor elítélte ezeket a megállapításokat. Virgil Magureanu, az SRI eddigi vezetője felszólalásában a kormány bel- és külpolitikáját támadta. Az ellenzéki pártok dicsérték a jelentést, az SRI tevékenységét, adott tájékoztatást a jelentés tárgyalásáról Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./"

"Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése júniusban plenáris ülésen tárgyalja meg a magyar kedvezménytörvény kérdését - közölte Gheorghe Prisacaru szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, az ET munkájában részt vevő román küldöttség vezetője. A szenátor szerint a bizottság által jóváhagyott jelentés sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország a kedvezménytörvényt a szomszédos államokkal történő konzultálás nélkül fogadta el. Prisacaru hangsúlyozta, hogy a jelentés arra kéri a magyar kormányt, hogy folytassa a tárgyalásokat a szomszédos államokkal a kölcsönösen megfelelő megoldások megtalálása érdekében. /Folytatódnak a tárgyalások a szomszédokkal. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./"

"II. János Pál pápa ápr. 30-án Schönberger Jenő máramarosszigeti plébánost, máramarosszigeti kerületi esperest nevezte ki a már egy éve üres szatmári püspöki székbe. Az új püspök 1959. június 18-án született Túrterebesen. Teológiai tanulmányait a gyulafehérvári teológián végezte. 1985-ben dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök szentelte pappá a szatmári egyházmegye számára. 1997 és 2001 között a gyulafehérvári teológián spirituális és liturgika tanár volt. 2002-től máramarosszigeti plébános és kerületi esperes. /(egy): Kinevezték a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye új püspökét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./"

"Néhány elkorhadt ablakkeret cseréjének ürügyén diplomáciai incidenst igyekezett provokálni a kolozsvári polgármesteri hivatal a városban működő magyar főkonzulátussal. A Kolozsváron megjelenő Ziarul Clujeanului című helyi lap ápr. 30-án adott hírt arról, hogy a polgármesteri hivatal ellenőrei helyszíni szemlét akartak végezni a főkonzulátus területén, arra hivatkozva, hogy nem az előírásnak megfelelően cseréltek ki két ablakot az épület második emeletén. A Kolozsvár főterén álló épület műemlék jellegű, a hivatal szerint megsértették az előírásokat azzal, hogy az eddigi fakeretes ablakokat korszerű thermopan ablakokkal cserélték ki. A hivatal helyszínre küldött ellenőreit nem engedték belépni a magyar diplomáciai képviselet területére. Az épület tulajdonosa, a Kolozsvári Református Egyházközösség az előírásoknak mindenben megfelelő fakeretes thermopan ablakokat szereltetett be a két teljesen elkorhadt keretű ablak helyére. A diplomáciai képviseletek működését szabályozó nemzetközi megállapodások értelmében pedig természetes, hogy a polgármesteri hivatal ellenőrei nem léphetnek a magyar főkonzulátus területére - közölte az MTI-vel Cseh Áron konzul. A polgármesteri hivatal ezek után 3 millió lej - mintegy 20 ezer forint - büntetésre ítélte a Kolozsvári Református Egyházközösség kuratóriumát az építési törmelék szakszerűtlen elhelyezése miatt. /Zűr a magyar főkonzulátus ablakai körül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./"

"Kézdivásárhelyen hetvenöt csángó gyermeket fogadtak, a csángómagyar gyermekek a moldvai katolikusság ,,székelyes" településeiről valók, Klézséből, Frumószából, Somoskáról, Pusztinából és Lujzikalagorból. Moldva-szerte több mint kétszázezren vannak római katolikus hiten, s ezek bizonyosan valamennyien magyar származásúak, de ma már csak ötven-hatvanezerre tehető azok száma, kik anyanyelvüknek tudják és vallják a magyart. Hegyeli Attila és néhány társa elindította azt a hősi küzdelmet az anyanyelvi oktatásért folyik. Megszállottság és legyűrhetetlen hit kellett ehhez, írta Magyari Lajos. Hegyeli és társai egy ilyen világ ellenében szánták el magukat cselekvésre, s ezzel a legjobbak - Petrás Incze János, Zöld Péter, Domokos Pál Péter, Kallós Zoltán - mellé kerülnek a sokat vitatott ,,csángó történelemben". /Magyari Lajos: Csángók Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./"

"Felvidéken a kormány kezdeményezésére (!), természetesen a Magyar Koalíció Pártjának eredményes parlamenti tevékenysége nyomán magyar nyelvű egyetemi képzés indul. A hazai lapokban az RMDSZ sokszor elmarasztalt csúcsvezetőségének alájátszó nyilatkozat jelent meg: ,,A kompromisszumok révén sikerült elérni, hogy talán már idén megnyitja kapuit a révkomáromi magyar egyetem. Elértük, hogy a pozsonyi parlament elfogadta a magyar kisebbségnek a nyelvhasználatot megengedő nyelvi chartát." Bugár Béla nyilatkozatát Salamon Márton László a Krónikában rögzítette (Bugár: a politika kompromisszumok művészete). Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke az elmúlt hetekben Felvidéken járt a Rákóczi-év jegyében is fogant IV. Lármafa-találkozó megszervezése végett. Hazatérve a június 25-30. között sorra kerülő rendezvényfüzérről, a tervezett vendégfogadásról minden jót feltételezve mesélt, egyedül a tervezett révkomáromi magyar egyetemről szólt lehangolóan. Beder Tibort rozsnyói vendéglátói, a szlovákiai magyar pedagógusok vezető emberei meghívták a városukban szervezett országos pedagógusértekezletre. A több mint háromszáz magyar (!) delegátus előtt voltak, akik afölött vitatkoztak órahosszat, hogy miért nem kell a szlovákiai magyarságnak magyar egyetem. Szóval, mintha itthon lennénk, Erdélyben, ahol némely jó magyarok körében néhány iskola egyházi tulajdonba helyezése után mostanság a főtéma, hogy miért nem valósítható meg a tervezett Székelyföld régió, írta Sylvester Lajos. A rozsnyói magyar felszólalók azt firtatták, hogy a révkomáromi (Komarno) magyar egyetem ,,elszívná" a pozsonyi magyar egyetem vonzásköréből a hallgatókat, ugyanígy járna a nyitrai magyar felsőfokú képzés is. És egyébként is Révkomáromnak ,,nincs egyetemi múltja", a felsőoktatásnak nincsenek hagyományai... A végzősök mind ,,áttelepednek majd Magyarországra..." Közben a jelenlegi szlovákiai egyetemi képzésben a magyar fiatalok részaránya a szlovák részvétel 50 százalékát éri el, és a pozsonyi ,,magyar" egyetemen csak a magyar szakosok tanulnak magyar nyelven, Nyitrán, az ilyen alkalmakkor ugyancsak ,,magyarként" aposztrofált felsőfokú oktatási intézményben magyar nyelven lehet ugyan felvételizni, de az oktatás nyelve 70 százalékban szlovák, a vizsgáztatás szlovák nyelven történik... /Sylvester Lajos: Gyepűjárás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./"

"Erdőcsinádon sárpataki huszárok vonultak fel, a mezőcsávási fúvós zenekar is jelen volt a X. nemzetközi kárpát-medencei jubileumi Gyöngykoszorún. Tavaly ezernél is többen voltak, idén sincsenek kevesebben. Az ökumenikus istentisztelet utána tánc volt a színpadon és a szabadban. A Tíz év az úton című fotókiállítás bemutatta az eddigi seregszemlék képanyagát. A Gyöngykoszorú-találkozók újraindításának ötlete a Szabó házaspártól származott. A Gyöngykoszorú-mozgalom 1991-ben indult, Nyárádszeredában volt az első találkozó. Erdőcsinádon 1994 márciusában szerveztek először néptánctalálkozót. Azóta hagyomány az, hogy minden évben voltaképp az első Gyöngykoszorúra itt kerül sor - mondta dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke. Maros megyében évente általában még öt-hat- hét hasonló seregszemlére kerül sor. /Bölöni Domokos: Színes forgatag Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./"

"Zetelaka római katolikus temploma előtt áll az emlékkereszt, rajta felirat: "PRO MEMORIA HIC AEDIFICATARUM ECCLAESIARUM 1092-1914.". Ezek szerint Szent László király uralkodása (1077- 1095) idején Zetelaka már egyházközség volt. Az első település Cseleháza volt, a tatárjárás alatt elpusztult. A visszatérő lakosság az ősi településtől 6 km-re délre, a mai helyre építette a második falut. Az új falut a nép Zetelakának nevezte el. Az elnevezés Zetevárral kapcsolatos. Az új településen a nép új templomot épített, amelyet 1615-ben ugyancsak a tatárok kiraboltak és felgyújtottak. 1666-ban a templomot újjáépítették. 1694-ben a tatárok újból megjelentek, és a templomot ismét lerombolták. Újjáépítésére csak 1775-ben került sor. Ez a templom 1914-ig állott. 1914-1924 között épült a mai templom. Zetelaka a kirajzással keletkezett öt falu községközpontja. Idetartozik: Zeteváralja, Ivó, Deság, Sikaszó és Küküllőmező.Egyházilag új egyházközség alakult ki Zeteváralja központtal, a hozzá tartozó Ivó, Deság, Sikaszó, Küküllőmező és Libán falvakkal. /Pomjánek Béla: Zetelaka emlékkeresztje. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./"

"Csengerbagos faluban a román nemzetiségűek magyarul beszélnek, még egymással is. Aki ennek a követelménynek nem tud megfelelni, annak nincs más lehetősége, mint továbbállnia innen. A faluban a lecsapolt láp helyén lévő szántóterületek nyolcvan százaléka marad megműveletlenül, körülbelül négyszáz hektár. A fiatalok városon keresnek boldogulást. /Fodor István: Csengerbagos: Egy falu, ahol a románok magyarul beszélnek egymással. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./"

"Új épületszárnnyal egészül ki a Marosszentgyörgyi I-IX. osztályos Török János Általános Iskola - közölte Nagy Csaba iskolaigazgató. Előreláthatólag 2005-ben fejeződnek be majd az építkezési munkálatok. Az iskolában több mint 740 diák tanul huszonegy teremben. /Járay F.Katalin: Megoldódnak a beiskolázási gondok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./"