"A súlyos betegségben szenvedő Balogh Ferenc 63 évesen elhunyt. Az aradiak, a művelődési élet szervezői önzetlen barátot vesztettek. Mert 89 előtt és után, Kolozsvárott, Aradon vagy Budapesten találkozva első kérdése a Nepomuki Szent János szobor volt, majd a Szabadság-szobor, melynek restaurálási terv készítésében aktív szervezői munkát vállalt. Balogh Ferenc ott bábáskodott minden kulturális mozzanat mellett. Szerepe volt az EMKE újraindításában, részt vett az RMDSZ művelődési és egyházügyi vezetésében is. Édesapja, Balogh Edgár szellemét érvényesítette a XX. század végi Erdélyben. /Az EMKE Aradi Szervezete nevében Matekovits Mária, elnök: Szobrainkért a Legfelsőbbnél. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./"

"Homoródalmás azon ritka községek egyike, amelyek egyetlen faluból állnak. Almás a legkevesebb lakossal rendelkező, egy faluból álló község Udvarhelyszéken. A negyedévenként megjelenő Almási Közélet, a falu lapja szerint a lakosság száma 1415 fő. A jelenlegi törvények szerint csak olyan település kérheti a községi rangra emelést, amelynek lakossága meghaladja az 1500 főt. /Kovács Attila: Udvarhelyszék legkisebb községe. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./"

"Nov. 3-án Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban megnyitották az Orbán Balázs szemével című fényképkiállítást, melynek darabjai a hasonló nevű, a jövőben állandósulni akaró vándorfotótáborban készültek. Varságon tízen fényképeztek a falu mindennapjairól, épületeiről, tájairól. Ebből válogatták a kiállítás anyagát. /Bágyi Bencze Jakab: Múltunk átmentése. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./"

"Megjelent Pomjánek Béla - Vargyas Antal - Zsigmond Enikő: Hargita megye /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, 1998-ban napvilágot látott kötetének javított, bővített kiadása. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./"

"Puskás Attila /Kolozsvár/ hozzászólt Nagy Károlynak és Nagy Istvánnak a Romániai Magyar Szóban folytatásokban közölt visszaemlékezéseihez. Puskás Attila apja, Puskás Lajos tanár a két világháború között ugyanolyan meghatározó személyisége volt Kolozsvárnak, mint Nagy István, de polgári oldalról. Nagy István elkötelezett kommunista volt - mindvégig, csalódásai ellenére is. Nagy Károly leszögezte: "Csakis és kizárólag azt írom meg, amit tényként ismerek.". Puskás Attila épen ezt kérte számon. Kolozsvár október 11-i "felszabadításáról" (megszállásáról) így ír: "A szovjet járőrök próbálták megakadályozni a fosztogatását..." Puskás Lajos naplója szerint: "...a szovjet parancsnokság október 17-én felnyittatta a széfeket, s minden ott talált értéket elvitt..." Nagy Károly szerint a szovjet városparancsnok a város életének az újraindítását követelte. Puskás Lajos naplója szerint: "Maga a T.SZ. (Tizes Szervezet. P.A. megj.) a szovjet katonai hatóságoknál mint "kémszervezet" lett feljelentve... Okt. 17-én értem jött egy patrula és elvitt a főtéri Erdélyi Bank emeletén lévő szovjet parancsnokságra... Végül is a parancsnok nagyon barátságosan elengedett azzal, hogy érdekes és jó munkát végeztünk... s még további jó munkát kívántak (t.i. a Tizes Szervezet aktivistái a háborús években. P.A. megj.)". A T.Sz. politikamentes magyar szervezet volt, azzal a céllal, hogy a nehéz háborús időkben segítse Kolozsvár közigazgatását. Magyar szervezet volt, de bizonyítható módon segítette a szegény zsidó és román kolozsváriakat is, amit annak idején nem "díjaztak"! Nagy István a Réz Mihályék kóstolója című regényében teljesen igazságtalanul és félretájékoztatva állítja be a képbe a "tizedes" alakját. Kitessékelésük a T.Sz.-ből annyira "távhatású" volt, hogy bár apám is aláírója volt az elítélt kommunisták börtönből való kiengedése folyamodványnak és a Békepártnak aktív tagja, nyugtot soha nem hagyott neki, újságcikkben és - befolyásánál fogva - a tanügyi hatóságoknál, míg élt addig üldözte N.I. apámat "reakciósként, revizionistaként". Nagy Istvánnak sikerült börtönbe juttatnia 1947-ben, több magyar polgári személlyel együtt Puskás édesapját is. Nem igaz, hogy a székely hadosztály kisebbik része beolvadt a magyar vörös hadseregbe. Valójában a székely hadosztály állandó harcokban - hátba támadva a magyar vörös hadseregtől is! - Dunántúlig visszavonulva harcolt. Az 1956-os év forradalmat illetően Nagy Károly beismerte, hogy akkor a hivatalos kommunista verziót elfogadta, s helyeselte a szovjet beavatkozását. Puskás Attilát 20 évre ítélték 1956-ért. - Az igaz az, hogy "...a marxista magyar értelmiség itt Erdélyben elárulta a népét." Majd: "...az vesse rájuk az első követ, aki nálunk többet tett." Nagy Károlynak ehhez a megállapításához Puskás Attila hozzáfűzte: ne felejtsék el azokat a magyar tanárokat, papokat, földműveseket, diákokat, iparosokat, akik sokkal, de sokkal többet tettek, mint a "marxisták", azokat, akiket kivégeztek, akik sok éves börtönt szenvedtek, hogy 1989 megvalósulhasson. /Puskás Attila: A "tények és tettek" bal fele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ "

"Nov. 2-én megemlékezés keretében az 1944/45-ben a 2-es számú fogolytáborba hurcoltak és ott elhunytak emléke előtt Földváron. Bálint László brassói református lelkész emlékeztetett: a hírhedt haláltáborba hurcoltak elsöprő többsége észak-erdélyi magyar polgári személy volt, akikre a kollektív bűnösség pecsétjét sütötte rá az 1944 őszén berendezkedő új hatalom. "Nem szabad felednünk Szárazajtát, Földvárt, Lügetet, Foksányt, Tigyinát és a többi székelymagyar, múlt századi Golgotánkat" - fogalmazott a lelkipásztor. A koszorúzás után Hídvégre, a református parókiára mentek az emlékezők, ahol szeretetvendégség keretében könyv- és filmbemutató volt. Ungvári Barna András helybéli református lelkész ismertette Boros Ernő Mindennap eljött a halál című könyvét, amelyben a szerző a Szatmár megyéből Földvárra hurcolt magyar és sváb polgári személyek, illetve az elhunytak hozzátartozóinak visszaemlékezéseit közölte. Végezetül a gyülekezet megtekintette Somogyi Csaba, Bartók Emese és Benkő Levente közös alkotását, a Megbocsátás című filmet, amelyben székelyföldi túlélők és tanúk szólalnak meg. /(ajtai): Megtartó emlékezés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./ "

"Csernátonban befejeződtek a népfőiskolai kurzusok, a tanulás októbertől immár az egyetemeken folytatódik. Haszmann Pál, a tájmúzeum és népfőiskola vezetője úgy összegezte, hogy idén 876-an jelentek meg rövidebb-hosszabb időt töltve Csernátonban, a Kárpát-medence talán páratlan népfőiskoláján. A hallgatók 17 százaléka az anyaországból érkezett, 10 százalék fölött van a felvidékiek száma, 14 százalékuk Kárpátaljáról, 6 százalékuk Délvidékről, további 4 százalékuk pedig nyugati országokból érkezett. A különbséget erdélyiek képviselik. Imponáló a hagyománymegismerés meghatározó ágazatait, a fafaragás és a bútorfestés népi értékeit elsajátítani óhajtók száma, akárcsak az a lehetőség, hogy a népfőiskolára érkezők 16 féle "szak" között választhattak. Nagy szükség volt az Alkotó Ház elkészítésére, amely a megyei önkormányzat sokéves támogatása nyomán jött létre. /Flóra Gábor: A múzeumkert visszahív! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ "

"A halottak napján szerte a Vajdaságban megemlékeztek a Tito partizánjai által 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatokról. Az újvidéki Futaki úti temetőben lezajlott megemlékezést a Nagy Sándor nevét viselő Hagyományápoló és Műemlékvédő Magyar Egyesület szervezte. Jelena Jevtic, a vajdasági parlament alelnöke reményét fejezte ki, hogy a tartomány polgárai a jövőben egyenjogúan emlékezhetnek meg halottaikról. Papp Ferenc, a hagyományápoló egyesület elnöke beszédében azt hangoztatta: a 44-45-ös áldozatok egyetlen bűne az volt, hogy magyarok voltak. Az elmúlt tizenkét évben minden esztendőben állítottak keresztet a magyar mártíroknak, de ismeretlen tettesek azt rendre kidöntötték. Matuska Márton újvidéki publicista, történelemkutató szerint nem lehet pontosan tudni, hogy Újvidéken hány magyart végeztek ki, de az áldozatok száma több ezerre tehető. Az egész Délvidékre vonatkozóan sincsenek hivatalos adatok, becslések szerint a halottak száma valószínűleg meghaladja a harmincezret. A Vajdaságban a titói vérengzések áldozatairól első ízben nyíltan és szervezetten tizenkét évvel ezelőtt emlékeztek meg, addig a partizánok vérengzéseit tabu témaként kezelték Szerbiában. /A vérengzésekre emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./ "

"Ion Iliescu elnök nov. 4-én hivatalos látogatásra érkezett a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságba, ahol Voiszlav Kostunica államfővel folytatott eszmecserét. A román-jugoszláv kisebbségvédelmi együttműködési megállapodást a két ország külügyminisztere írta alá az államelnökök jelenlétében. A nov. 4-én Belgrádban aláírt román-jugoszláv kisebbségvédelmi megállapodás értelmében a jugoszláviai román, illetve a romániai szerb kisebbségnek jogában áll részt venni az őket érintő döntésekben, és anyanyelvüket használhatják a magán- és a közéletben. Eugen Tiberiu Popescu, a kormány határon túli románok főosztályának vezérigazgatója "történelmi lépésnek" nevezte a megállapodás aláírását, mivel a Timok-völgyi vláhoknak nem volt joguk anyanyelvű oktatáshoz, egyházi szertartáshoz és sajtóhoz. Hangsúlyozta, hogy a megállapodás nyomán a több mint félmillió vláh román etnikumként, nem csupán nemzetiségi csoportként létezhet. /Román-jugoszláv kisebbségvédelmi megállapodás. Jogokat a Timok-völgyi vláhoknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"Legalább tízezer román állampolgárt érint közvetlenül az izraeli kormánynak az a közelmúltban hozott rendelete, amellyel ideiglenesen felfüggesztették a munkavállalási vízumok kiadását a külföldi vendégmunkások számára - írta a román sajtó. Izrael várhatóan a jövő év végéig nem ad ki újabb munkavállalási vízumokat. A román lapok szerint jelenleg 45 ezer román állampolgár dolgozik érvényes munkaszerződéssel Izraelben. Az illegális román munkavállalók számát ugyanakkor 150-200 ezer főre becsülik. Izraelben elsősorban az építkezéseken alkalmaznak romániai vendégmunkásokat. A román lapoknak nyilatkozó magán munkaközvetítők úgy vélik, hogy az izraeli vállalkozók külföldi vendégmunkások nélkül képtelenek lesznek befejezni a megkezdett építkezéseket. Az izraeli vállalkozók komoly károkat fognak szenvedni. Emiatt minden bizonnyal a bírósághoz fordulnak majd, és nyerni fognak. Hamarosan minden visszaáll a régi kerékvágásba - mondták. A román gazdaság számára igen fontos a munkaerő exportja. A fizetési mérleg szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható az a több mint egymilliárd dollár, amelyet a külföldön élő és dolgozó román állampolgárok utalnak haza évente. Az ilyen átutalások évi nagysága eddig elérte, illetve meghaladta a teljes román export 10 százalékát. A román állampolgárok elsősorban Németországba, Izraelbe, Olaszországba, Spanyolország és Portugáliába mennek munkát vállalni, a romániai magyarok közül pedig nagyon sokan Magyarországon keresik a boldogulást. /Legalább tízezer vendégmunkást érint az izraeli kormány döntése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"A román közvélemény számára a szélsőséges politika fogalma jelentős részben az országban élő magyar nemzeti kisebbséghez és Magyarországhoz kapcsolódik - derült ki egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatásból. Októberben Romániában országos felmérést végeztek arról, hogy miként vélekednek a románok a szélsőséges politikáról és a társadalmi diszkriminációról. A megkérdezettek szerint a világon leginkább szélsőséges politikát folytató államok közül Irakot követően (17,1 százalék) Magyarország áll a második helyen (11,7 százalék), az arab államok összességét (11 százalék) megelőzve. A románok a szélsőséges romániai pártok közé kizárólag a Nagy-Románia Pártot (PRM) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget sorolják. A románok közel 30 százaléka egyetért azzal, hogy a szélsőséges pártokat be kellene tiltani. A betiltással egyetértők 52,1 százaléka szerint a Nagy-Románia Pártnak, 37,5 százaléka szerint pedig az RMDSZ-nek kellene eltűnnie a politikai színtérről. A válaszolók a romániai politikusok közül Corneliu Vadim Tudor szenátort és Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert, a PRM elnökét, illetve főtitkárát, valamint Tőkés László püspököt és Markó Bélát, az RMDSZ tiszteletbeli, illetve szövetségi elnökét tartják szélsőségesnek a románok. A romániai magyarokat a megkérdezett románok döntő többsége "elfogadhatónak" tartja, de a megkérdezettek 44 százaléka úgy vélekedik, hogy a magyarok "nem lojálisak" a román állammal szemben. /A magyarságot a legszélsőségesebbek közé sorolják! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./"

"Az erdélyi magyarság megítélésében bekövetkezett pozitív szemléletváltás ellenére még ma sem visszafordíthatatlan a Romániában beindult, a nemzetiségi kérdés európai rendezésére irányuló kedvező folyamat - hangsúlyozta Markó Béla nov. 5-én, a Duna Televízió, valamint a Magyar ATV reggeli műsorában. A napokban, Romániában nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás azon eredményeivel kapcsolatban, miszerint a román nemzetiségűek jelentős százaléka betiltaná az RMDSZ-t, vezetőit pedig szélsőséges politikusoknak tartja, Markó Béla szerint ez komoly figyelmeztetés arra, hogy tovább él a nacionalizmus talaja Romániában. Az RMDSZ helyes utat választott, amikor úgy döntött, hogy a magyar kisebbség helyzetén a román politikai erőkkel együttműködve, politikai döntések kieszközlésével kívánt javítani. Markó Béla rendkívül hibás lépésnek nevezte a Tőkés László tiszteletbeli elnök által az RMDSZ ellen indított bírósági eljárást, amely megítélésében súlyos erkölcsi károkat okozott az erdélyi magyarságnak. Markó aggasztónak nevezte azt, hogy a Szövetségen belül egy olyan konfrontáción alapuló politikai irányvonal is körvonalazódik, amely nem tartja járható útnak a párbeszédet, az együttműködést. /Markó Béla a Duna Televízió, az ATV és a Magyar Televízió műsoraiban. = RMDSZ Tájékoztató, nov. 5., 2321. sz./"

"Nov. 4-én Bukarestben első ízben ülésezett az RMDSZ alapszabályzatának módosítását előkészítő bizottság. A testület Borbély László képviselőt, ügyvezető elnökhelyettest és Márton Árpád képviselőt társelnökké választotta. Az RMDSZ területi szervezeteit, platformjait és társszervezeteit is be kívánják vonni az alapszabályzat módosítását előkészítő tevékenységébe. A bizottság várja a módosító javaslatokat. Ugyancsak nov. 4-én ülésezett az RMDSZ programjának módosítását előkészítő bizottság, amelynek tagjai: az SZKT megbízottaiként Szatmári Tibor, Pataki Júlia, Tokay György; a SZET részéről dr. Kötő József és Sebestyén Csaba; az ügyvezető elnökség képviseletében pedig Kerekes Gábor. A Kerekes Gábor és Tokay György által vezetett bizottság feltett szándéka, hogy a módosított program tükrözze egész közösségünk jövőképét. A bizottság felkérte az RMDSZ minden tagját, hogy tegye meg észrevételeit. /Ülésezett az alapszabályzat- és programmódosító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője nov. 5-én politikai nyilatkozatban tiltakozott a Nagy Románia Párt szenátora múlt heti megnyilvánulása ellen, amelynek során az NRP színeit képviselő politikus - kivetkőzve emberi méltóságából - eltávolította a Marosvásárhelyen a városháza előcsarnokának faláról Bernády György emlékplakettjét. "Nem hinném, hogy a hasonló jellegű cselekedetek jelentenék számunkra az Európai Unióba vezető egyetlen járható utat" - szögezte le. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 5., 2321. sz./"

"Új erdélyi magyar politikai párt megalakítására szólítottak falragaszok és röpcédulák, amelyek a napokban tűntek fel Marosvásárhelyen. A Romániai Magyar Polgári Szövetség kezdeményező bizottsága jegyezte ugyan, de a további információk, a kapcsolatteremtés és -tartás céljából megadott e-mail címről - rmpsz@freemail.hu - Kiss Kálmán aláírásával ellátott szövegek érkeznek az érdeklődőkhöz. Mint ismeretes, Kiss Kálmán a hivatalos RMDSZ által szalonképtelennek tartott politikai alakulat, a Románia Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke. A sajtónak nyilatkozva az RMDSZ direktíváit vakon követő Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke rögtön Tőkés Lászlót, a Reform Tömörülést vagy az RMSZDP-t jelölte meg feltételezett elkövetőként. Kiss István, az RT Maros megyei elnöke és Kiss Kálmán pártelnök egyaránt cáfolták, hogy az RMDSZ belső ellenzéke vagy a szabaddemokraták állnának a diverzió mögött, Kelemen inszinuációit mindketten visszautasították. Viszont Kiss Kálmán kifejtette: semmi köze a nevében szignált szövegekhez, de a romániai magyar szabaddemokraták egyetértenek a röpcédulákban megfogalmazottakkal, s ha létrejönne az új politikai alakulat, akkor örömmel csatlakoznának hozzájuk. /Sz. L.: A diverzió neve: Romániai Magyar Polgári Szövetség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./"

"Kolozsváron okt. 25-én a két református egyházkerület püspökei valamint a hollandiai OGO Alapítvány képviselői szerződést írtak alá, amelynek értelmében a holland szervezet a 2003-2006-os időszakban több ezer eurós támogatást nyújt a kolozsvári székhellyel működő Református Pedagógiai Intézetnek /RPI/. Az 1997-ben alakult RPI eddig az Erdélyi Református Egyházkerület intézeteként működött a kolozsvári Püspöki Hivatal épületében. Az elmúlt öt évben megpróbálta koordinálni a református kollégiumok vallásoktatását, több szakmai konferenciát, továbbképzőt szervezett vallástanároknak, óvónőknek, katekétikai füzeteket, vallási tárgyú könyveket adott ki. A hollandiai OGO ez idő alatt mintegy 400 ezer euró értékben támogatta az erdélyi magyar református oktatást. A holland alapítvány javaslatára az erdélyi kerület a királyhágómelléki kerülettel karöltve újraszervezte az intézetet, amelynek így a hivatalos neve Romániai Református Pedagógiai Intézet lett, felügyelő szerve pedig a Romániai Református Zsinat nevelésügyi bizottsága. Az OGO Hollandiában református iskolásoktól, tanároktól gyűjti a pénzt azért, hogy a Kárpát-medencei magyar református oktatást segítse Felvidéken, Magyarországon, Kárpátalján és Erdélyben. /Somogyi Botond: Megújult a Református Pedagógiai Intézet. Öt év alatt 400 ezer eurós holland támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"Nov. 4-én két rendezvényt tartottak a Sapientia Egyetemen, Csíkszeredán. A Vidékfejlesztési Szakkollégium szervezésében a gödöllői Szent István Egyetem Szaktanácsadási Tanszékének vezetője, Kozári József tartott előadást A szaktanácsadás szerepe a mezőgazdaság és vidék fejlesztésében címmel. A Magyar Tudomány Napja programsorozat keretében a Társadalomtudományi Tanszék és a Vidékfejlesztési Műhely közös szervezésében a II. éves hallgatók mutatták be tudományos dolgozataikat. A rendezvénnyel a szervezők Venczel József társadalomkutató emléke előtt tisztelegtek. /Takács Éva: Szakmai rendezvények a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./"

"Cseresznyés Pált, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom bűnbakját tíz év börtönre ítélték, amiből hatot le is töltött. Magyarországon járt, mert két könyve fog hamarosan megjelenni, ehhez keres támogatókat. Makovecz Imre már elvállalta az egyik könyv költségeinek fedezését. Azt a gyűlöletet, amit a magyarsággal szemben érzett a románság, mind rajta verték le a börtönben. Kiverték a fogait, égő cigarettákat nyomtak el rajta. Öt perc nyugtot nem hagytak neki. Éjszaka alvás közben rávizeltek, égő újságot dobtak rá, csípőspaprika-torzsát gyúrtak be a szemébe, másfél órára elveszítette a látását. Ez idő alatt rugdosták és ütötték. Cseresznyés Pál úgy érzi, hogy az RMDSZ lemondott róla. A fogsága alatt a címére külföldről jött támogatások szőrén-szálán eltűntek. /Fábián Tibor: A vén zászlótartó. Beszélgetés Cseresznyés Pállal, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom bűnbakjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./"

"A kolozsvári Kiss András után második erdélyiként Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltáros vehette át a Pauler Gyula-díjat. Pál-Antal Sándor 1963 óta dolgozik a marosvásárhelyi levéltárban. Kutatómunkáját 1984-ben, a diktatúra nyomása fel kellett adnia. Több mint negyed évszázad alatt a kéttucatnyi tanulmánya közül mindössze három jelenhetett meg magyarul. Nem volt publikációs lehetőség. Pál-Antal Sándort elsősorban a középkor érdekli, levéltári kutatásai során inkább a történelem segédtudományaival: intézmény- és pecséttörténettel, illetve a levéltárosi tevékenységgel összefüggő dolgokkal foglalkozott. Társszerzője a Backamadaras 600 éve /1992/ című kötetnek, Csíkmadarasról szóló helytörténeti munkája követte 1995-ben, majd a legutóbbi, az idén megjelent Karcfalva múltjából című. Helytörténetnek számít a Marosvásárhely helynevei című kötete: Vígh Károly könyvtáros kutatásait neki kellett befejeznie, kiegészítenie. Megjelentek a gyűjteményes kötetek - A Maros megyei magyarság történetéből 1-2, valamint a Marosvásárhely múltjából címűek. - Manapság igen nehéz a pályakezdő történészek dolga, szinte lehetetlen szakintézménybe bekerülniük. A fiatal történészek a különböző pályázati lehetőségeket keresik. A kényszerűségből egyéni műhelyekben munkálkodó történészek számára szervezett tevékenységi keretet kellene létrehozni, a már működő kolozsvári, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi kezdeményezések mintájára. Pál-Antal Sándor megjegyezte: levéltáros-utánpótlás sajnos nem létezik. Romániában, más európai államoktól eltérően, az állami levéltár a belügyi tárcához tartozik, a képzést is ők szervezik. A Bukarestben már több mint tíz esztendeje működő fakultáson egyetlen magyar anyanyelvű fiatalt sem képeztek még. Az állami levéltári hálózatban ő az egyetlen magyar nemzetiségű szakember, az utolsó mohikán, hisz nyugdíjasként egy évre szóló meghosszabbított munkaszerződéssel dolgozottam. Ki kellene harcolni, hogy a levéltári fakultáson bizonyos számú magyar nemzetiségű fiatalnak is helyet biztosítsanak. Az értékes anyagokat tartalmazó egyházi levéltárakból is hiányoznak a képzett szakemberek, bár Nagyváradon indult ilyen képzés. Pál-Antal Sándor kedvenc témája a székely önkormányzatok történetének kutatása, egy kötetnyi anyag az idén már meg is jelent. /Szentgyörgyi László: Aki eleget tesz a "társadalmi megrendelésnek". Interjú Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltárossal, a Pauler Gyula-díj idei kitüntetettjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./"

"Nov. 3-án Örök művek világa címen Illyés Gyula verseiből készített összeállítást mutatott be a temesvári Csiky Gergely Színház társulata a költő születésének századik évfordulóján. A költő művészi, lapszerkesztői, irodalomszervezői munkásságának egy-egy aspektusát a pályatársak - Szabó Lőrinc, Németh László, Babits Mihály, Weöres Sándor - hozzá vagy róla szóló versei, illetve prózai vallomásai villantották fel. A temesvári költők közül Anavi Ádám szólalt meg, és mondta el Illyés Gyula "Naplójegyzetek 1979"-hez kapcsolódó gondolatait. /Szekernyés Irén: Illyés Gyulára emlékeztek a Csiky Gergely Színházban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./"

"Sütő András legújabb, kétkötetes publicisztikai gyűjteményének /Erdélyország mit vétettem? Neptun Impex Rt, Csíkszereda/, előszavában az olvasóhoz a következő szavakat intézte a Marosvásárhelyen élő író: "Ez a könyv nem Budán született, hanem a végeken. Ahol magyar várak már nincsenek, de magyarok vannak szép számmal. Végváriak. Ostromlottak. Önvédelmi harcban fogyatkozottak. Új hódítók évszázados támadásait szenvedik és verik vissza forgandó szerencsével. Ahogy lehet." Ez a könyv második, bővített kiadása a debreceni Kossuth Egyetemi Kiadónál Erdélyi változatlanságok címmel, Cs. Nagy Ibolya jegyzeteivel és szerkesztésében megjelent kötetnek. /(nagyálmos): Sütő András új könyve. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./"

"Egyhónapos pesti tanulmányútról érkezett haza dr. Kovách Géza. Az aradi történész a Magyar Tudományos Akadémia Domus-ösztöndíjasaként anyagot gyűjtött a Tiszántúl jobbágyviszonyai a XVIII. század második és a XIX. század első felében című tanulmánykötetéhez. Kovách Géza, idős kora ellenére, ma is fáradhatatlanul kutat. Kisiratosi falumonográfiához is talált adatokat. A Concord Media Kiadónál van Arad megye eltűnt települései című munkája. /Puskel Péter: A jobbágyviszonyoktól a falumonográfiáig. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./"

"Nov. 3-án Marosvásárhelyen a Vártemplomban az 1956-os forradalom áldozataira emlékeztek. 2500-nál több emberi élet, közel 20.000 sebesült - ebből mintegy 17.000 Budapesten -, zárt tárgyalások, kivégzések, meghurcoltatás, zaklatások. Magyarán: véres leszámolás Nyugat tudtával, szeme láttára! Marosvásárhelyen is szenvedtek, nem kevesen, 1956 miatt. A város nyolc református lelkésze közül négyen. /Járay F. Katalin: 1956 októberére emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./"

"Nov. 3-án felavatták a nyáron felújított református templomot Bethlenben. A hívek adakozásának, a külföldi adományoknak és a közmunkának köszönhetően megnagyobbították a templom belső terét. Az ünnepségen Pap Géza református püspök tartott istentiszteletet. /(bpe): Felavatták a felújított református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"Szövérden száz éves házak sorakoznak, valóságos élő falumúzeum, 275 lakosa van. A kultúrotthon épülét nemrég újravakolták. A dombtetőn furcsa rom. Az iskolát valamikor a 80-as években építették, de rossz helyre. Kiment a föld alóla, a falak megrepedtek. A gyerekek a papilakban tanulnak. Hollandok hoztak padokat, asztalokat, iskolabútort és tanfelszerelést. Az óvoda a 80-as években megszűnt. 1997-ben indult újra. Egy Romániában tevékenykedő amerikai református lelkész felajánlotta, hogy épületet vásárol iskolának. A polgármester és az iskolaigazgató nem hagyta jóvá, de a lelkész nem állt félre. Többször segített a faluközösségen. A gyerekeknek ruhát és cipőt adományozott. A református lelkész nem itt, hanem Egrestőn lakik. Hangsúlyozza, nem beszolgáló lelkész, őt megválasztotta a közösség. Tavaly 27 haláleset volt, ez sok a 275 lakoshoz képest. /Vajda György: Szövérd, az elárvult falu. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./"

"Nov. 6-án Szászrégenben a könyvtár nagytermében Arany János halálának 120. évfordulója alkalmából szervez irodalmi estet a Kemény János Művelődési Társaság. Vendégük dr. Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára. /Arany János-emlékest Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./"

"Elhunyt Balassa Iván professzor. Csűry Bálint tanítványaként nyelvészeti kutatást végzett, majd 1940-41 között Szabó T. Attila mellett dolgozott. Kolozsvári évei után Sepsiszentgyörgyre, a Székely Nemzeti Múzeumba nevezték ki. 1944 őszén került Budapestre, a Néprajzi Múzeumba. Hat éven át a Néprajzi Múzeum főigazgatója volt. 1956-1961 között a sárospataki Rákóczi Múzeumot igazgatta. Több könyve ennek az időszaknak a terméke, így a folklorisztikában is úttörőnek számító Karcsai Mondák vagy Bodrogköz lírai monográfiája a Lápok, falvak, emberek, vagy a Földművelés a Hegyközben, amely kötet már a Mezőgazdasági Múzeumban elkezdett szolgálatának kezdetét jelezte. 1969-től a Mezőgazdasági Múzeum mb. főigazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettese. A rendszerváltás hajnalán jelent meg a híres, Határainkon túli magyarok néprajza c. kézikönyve, de monográfiát írt a magyar falusi temetőkről, a kolozsvári Házsongárdi temetőről, egyik tanítómestere, Herepey János kéziratát közreadva, valamint nyelvész mintaképeiről, Csűry Bálintról, Szabó T. Attiláról. A Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. Balassa Iván nyugdíjasan is aktív volt, a Györffy István Néprajzi Egyesületnek alapító társelnöke, az erdélyi néprajzkutatók felkérésére a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke. A rendszerváltozás után megszervezte a határon túli magyar néprajzosok továbbképzését. /In memoriam Balassa Iván (1917-2002). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"Brassóban Áprily Lajos Középiskola épületének átadására még nem történt meg, ez talán jó is, mert még nem született döntés arról, ki hova költözzék. A világbanki támogatással felújított brassói iskolák egyike az egykori Római Katolikus Gimnázium, mai nevén Áprily Lajos Líceum, amelynek átadása okt. 20-án lett volna. Petki Pál, az Áprily Lajos Középiskola ideiglenes igazgatója közölte, újabb dátumban állapodtak meg, okt. 30-ában. Most már rövidesen befejezik a munkát. A román iskola még nem költözött el. Az igazgató reméli, hogy most már meghozzák a döntést. /(Tóásó Áron Zoltán): Két dudás egy csárdában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ "

"Nov. 2-án Nagyváradon a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bihari részlege Együtt a holnapért! címmel felhívást adott közre , melynek lényege: együtt kell megteremteni a közös jövőt, kialakítani Nagyvárad új jövőképét. Dr. Fleisz János történész előadásában kifejtette: a város fejlődése a történelem során deformálódott. Az 1910-es fejlettségi mutatók szerint Budapest, Zágráb és Pozsony után Várad a negyedik legfejlettebb város volt a történelmi Magyarországon. Trianon után negatív gazdasági, társadalmi változások mentek végbe. Nagyvárad stagnáló, másodsorbeli urbánus település lett, amely helyzetből mindenképp föl kell emelkednie. János Szabolcs doktorandusz leszögezte: Kertész Imre Nobel-díja egy ezer éves nemzet kultúrájának elismerése is. /(Balla Tünde): Együtt a holnapért! - a Magyar Tudomány Napja Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ "

"Marosludason nov. 8-10. között megszervezik a Kárpát-medencében található, Ludas nevet viselő három település találkozóját. Eljön a vajdasági Ludas és a Heves megyei Ludas település küldöttsége. Megkoszorúzzák a dr. Buday Árpád régész-történész professzor szülőházán elhelyezett emléktáblát. Megtekintik Marosvásárhely történelmi nevezetességeit is. Kováts Zsuzsanna tanítónő, a Petrőczi Kata Szidónia Kulturális Egyesület elnöke köszönti a vendégeket. Marosludasról Szekeres Adél történelemtanár, a vajdasági Ludasról Engi Péter polgármester, a Heves megyei Ludasról pedig Somlai György polgármester beszél. /(m. s.): Kárpát-medencei Ludasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./ "