"Okt. 23-án Sepsiszentgyörgyön emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra és szabadságharcra. A főtéri parkban álló, és a kommunista diktatúra áldozatainak emléket állító kopjafa előtt Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének megyei elnöke a forradalom Erdélyre, illetve Romániára is kiterjedő vonatkozásait és történéseit vázolta fel. Koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékezők. A városháza előtt Pap Sándor belvárosi református lelkész mondott imát az 1956 utáni megtorlásban összesen 265 évi börtönre ítélt 23 sepsiszentgyörgyi polgárnak emléket állító bronztáblánál. A Csíki utca 43. szám alatti ház falán leleplezték a fehér márványtáblát, mely hirdeti, hogy "E házban lakott / SZALAI ATTILA / 1930-1959 / A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATA / Sírja jeltelen a szamosújvári rabtemetőben. / Volt Politikai Foglyok 2002". A szamosújvári börtönben máig tisztázatlan körülmények között 29 éves korában elhunyt néhai bajtársra Jancsó Csaba emlékezett. Az egykori Székely Ifjak Társasága néven tömörülő, és az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc szentgyörgyi emlékművének megkoszorúzása miatt 1958-ban letartóztatott, majd súlyos börtönévekre ítélt mikós diákok képviselője beszédében elmondta, a hatóság a büntetés súlyosbítása céljával talált ki felnőtt vezért a tizenévesekből álló csoport élére, azért szemelték ki az akkor huszonnyolc éves Szalai Attila textilgyári munkást a SZIT vezetőjének. "Az ellene indított koncepciós perben 18 évi börtönbüntetésre ítélték, és valószínű, hogy a kihallgatásokon alkalmazott könyörtelen bánásmódba halt bele később. Az emlékezést viszont nem lehet agyonverni" - mondotta a szónok. Este a parkban gyertyákkal virrasztottak az emlékezők. /(benkő): Az 56-os forradalomra emlékeztünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./ "

"Az RMDSZ kézdivásárhelyi választmányának szervezésében okt. 23-án a református temetőben az 1995-ben felállított kopjafánál a magyar forradalomra emlékeztek. Az ünnepséget Bokor Tibor RMDSZ-elnök nyitotta meg, majd egy diák Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalta el. Lőrincz Károly Vargyason élő volt 1956-os politikai fogoly, az '56-os Vitézi Lovagrend kitüntetettje, akit huszonkilenc éves korában huszonöt év kényszermunkára ítéltek, a magyar forradalom jelentőségét méltatta, a Szoboszlay-féle csoport kirakatperéről és annak áldozatairól is megemlékezve. /Kézdivásárhely. Harcolunk jogainkért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./ "

"Baróton már okt. 22-én megkezdődtek az 1956-os megemlékezések. Lőrincz Károly Sándor, a Szoboszlay-perben 25 év börtönbüntetésre ítélt tisztviselő az átélt eseményekről, a szervezkedésekről, a hitről, a börtönben elszenvedettekről, az évtizedekig tartó megbélyegzésről beszélt. A baróti volt EMISZ-tag, Aczél Ferenc az akkori fiatalok vágyairól, elképzeléseiről szólt, az olaszteleki Kósa Bálint rövid beszámolóval csatlakozott az elhangzottakhoz. Okt. 23-án az 1956-os emlékműnél gyűltek össze. Krizbai Imre református lelkipásztor kitért a magyar forradalom jelentőségére, majd megkoszorúzták az emlékművet. /(hecser): Barót. Gyertya az utcakövön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./ "

"A vajdasági Temerin mellett található Csurogon ismeretlenek ledöntötték a titói partizánosztagok által 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok emlékére állított sírkövet. Délvidéken ez volt az első síremlék, amelyet a magyar áldozatoknak emeltek. A sírkövet másfél héttel ezelőtt állították fel a csurogi szeméttelep egyik dombján, a vesztőhely színhelyén. A márványtömbre egyetlen mondat került: Akikért nem szólt a harang. Az újvidéki Magyar Szó szerint a sírkövet okt. 19-re virradóra ismeretlen tettesek ledöntötték. A helyi magyarság a vérengzés 50. évfordulója, 1994 óta minden évben fakereszteket állított az áldozatok emlékére, de ismeretlenek minden évben eltüntették a kereszteket. A nemrég felállított sírkövet nem vitték el, csak ledöntötték. A márványlapot halottak napján szentelték volna fel. A történtek ellenére megtartják a megemlékezést a ledöntött síremléknél. /Kidöntötték a magyar áldozatok sírkövét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ "

"Okt. 18-19-én Gyergyószárhegyen tartotta a Romániai Magyar Népművészeti Szövetsége évi beszámoló közgyűlését. Ez alkalommal került sor a szövetség fennállása óta immár második alkalommal a népművészeti díjak kiosztására is. Idén három Hargita megyei is megkapta a kiváló mesteri titulust. A csíkszeredai András Lajos, valamint a székelyudvarhelyi Bán Erzsébet és Szakáll Gizella népművészek vehették át a szövetség által adományozható díjat. A mesterek kategóriában a Csíkszeredai Bálint Júlia, valamint a székelyudvarhelyi Bedő Zoltán, Nagy Imecs Zsuzsanna, Szilveszter Ferenc, Trifán Irén, Kisgyörgy Imre és Orbán Gyöngyvér érdemesültek a kitüntetésre. Tisztújításra is sor került. A szövetség új elnökének Trifán Irén székelyudvarhelyi tanárnőt választották meg. /Kristó Tibor: Népművészeti díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./ A közgyűlést 31 népi alkotó és regionális csoport elnök részvételével tartották. A kalotaszegi régiót, a Kalotaszeg Hagyományőrző Társaság elnöke, Kudor István, valamint Kovács Pali Ferenc és Vincze Jancsi Ferenc képviselte. A szövetség tagjaival készítendő bemutatkozó katalógus eddig 71 alkotó önéletrajzát, hitvallását, tevékenységét, pontos címét, fényképét tartalmazza. Szakál Gizella elnökasszony beszámolt a 2002-es évi tevékenységről, többek között a szejkefürdői kézműves alkotótáborról. A szövetség legfontosabb támogatója a Hargita megyei kulturális központ. A Kalotaszeg Hagyományőrző Népművészeti Társaság tagjai közül a kiváló mesteri címet a fafaragásban tavaly a bánffyhunyadi Kudor István, a mesteri címet pedig idén Gál Potyó István szerezte meg. A népi varrás mestere címet Kudor Mária kapta. /Vincze Jancsi Ferenc: Népművészek tanácskoztak Szárhegyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"A bukaresti második kerületi törvényszék okt. 24-én tárgyalta Tőkés László tiszteletbeli elnöknek az RMDSZ ellenében kezdeményezett perét, amellyel kapcsolatos döntését okt. 25-én hirdeti ki. Kincses Előd szerint a tárgyaláson az RMDSZ a következőképpen védekezett: Tőkés László nem jogosult arra, hogy megtámadja az SZKT határozatát, hiszen nem tagja a testületnek. A bíróság ezt a kifogást elutasította mint meg nem alapozott kérést, és elfogadta a felperes álláspontját, miszerint minden RMDSZ-tagnak joga van megtámadni a törvénytelen határozatokat. Vita volt arról is, hogy a román és a magyar nyelvű szabályzat között lényeges eltérések vannak. A bírói ítéletbe a román változat van belefoglalva, azt pedig csak akkor lehet megváltoztatni, ha a felperes feljelenti az RMDSZ-t hamisításért. Frunda György szerint az SZKT-mandátum meghosszabbítása jogerőre emelkedett, mivel senki nem támadta meg, Kincses emlékeztetett: a Reform Tömörülés megtámadta a Szabályzatfelügyelő Bizottságnál, ez viszont másfél év alatt nem oldotta meg a problémát. Frunda György kifejtette: kérte a felperes beadványának elutasítását, azon a címen, hogy bíróság nem szólhat bele politikai döntésekbe, a belső választások és annak határidejének kitűzése pedig politikai kérdés. Frunda György reméli, hogy a bíróság az RMDSZ-nek fog igazat adni. /Köllő Katalin: Együtt sikerülni fog! Szertefoszlott a választási szlogen? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke szerint a szövetségnek meg kell vizsgálnia azokat az okokat, amelyek az RMDSZ beperelésére késztették Tőkés Lászlót, és nem kellene vita tárgyává tennie tiszteletbeli elnöki tisztségét. Kijelentette: az RMDSZ-ben nem tartják be az RMDSZ- kongresszus határozatait, mivel a belső választások nem történtek meg, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) "összetétele nyolc éve átmeneti jellegű". Az RT elnöke szerint az RMDSZ vezetésének meg kell vizsgálnia ezt a "kétségbeejtő helyzetet". Elmondta: nincs tudomása a Marosvásárhelyen osztogatott szórólapokról, amelyek az RMDSZ vezetését bírálják, Tőkés támogatására buzdítanak és sürgetik a Magyar Polgári Szövetség létrehozását. Toró leszögezte, nem áll szándékában elhagyni az RMDSZ-t. /Elemezni kell Tőkés bírálatait. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Ma is alapja lehet az erdélyi magyar politika feléledésének a tíz évvel ezelőtt elfogadott kolozsvári autonómianyilatkozat - véli Borbély Imre, a történelmi dokumentum kezdeményezője. Tíz évvel ezelőtt nyilvánította ki első alkalommal az RMDSZ, hogy a romániai magyar közösség belső önrendelkezésének útját választja. Bodó Barna politológus egyike volt a nyilatkozatot megfogalmazó négytagú bizottságnak. Visszaemlékezése szerint az autonómia kérdését első alkalommal az 1991. okt. 5-i aradi KOT-ülésen /Küldöttek Országos Tanácsa/ vetette fel az RMDSZ székelyföldi politikai csoportja. A román hatalom az első Hargita-Kovászna jelentéssel válaszolt a javaslatra. A tíz évvel ezelőtti kolozsvári KOT-ülésen Tokay György képviselő a román alkotmánnyal a kezében ment ki a mikrofonhoz, idézi fel a történteket Bodó Barna. A pulpitust verve kérte a küldötteket, ne fogadják el a nyilatkozatot, mert vér fog folyni. Tőkés László viszont óriási hatású beszédet mondott, és ezzel sokakat meggyőzött. Végül a KOT elsöprő többséggel szavazta meg a dokumentumot. A nyilatkozatot döbbent tisztelettel fogadta a román közvélemény. A nyilatkozat megszövegezői úgy vélik, az eltelt tíz év alatt az RMDSZ politikai cselekvése messze eltávolodott az akkori elvektől. /Gazda Árpád: Kijelölt belső önrendelkezés. Tízéves a Kolozsvári Nyilatkozat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"Új magyar párt megalakítását szorgalmazzák a névtelen röpcédulák Marosvásárhelyen. A magát Romániai Magyar Polgári Szövetségnek (RMPSZ) nevező csoportosulás új erdélyi magyar politikai párt megalakítására szólítja fel az embereket. Erről elsőnek a helyi román nyelvű napilap tudósított róla okt. 24-i számában. Az RMDSZ hivatalos vezetősége, és a belső ellenzék is a Krónikától szerzett tudomást a röpcédulákról. Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom országos elnöke: "Csakis egy olyan diverzió lehet, melynek célja az RMDSZ szétverése. Szerintem vagy a Reform Tömörülés, vagy a szabad demokraták részéről jöhet. Nem zárom ki, hogy összefüggésben volna Tőkés László püspökkel, akit mi is felszólítottunk, hogy amennyiben a belső ellenzék vezére akar maradni, mondjon le a tiszteletbeli elnöki tisztségéről." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meglepődését fejezte ki az akció kapcsán, hangsúlyozta, hogy ő azok közé sorolja magát, akik a belső válságra az RMDSZ-en belül keresik a megoldást. /Szucher Ervin: Politikai diverzió Vásárhelyen? = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"Nagybányán az RMDSZ közgyűlése és a Polgári Együttműködési Mozgalom lakossági fóruma egyaránt 25-30 kívülállót vonzott a helyszínre. Az RMDSZ közgyűlésén Ludescher István elnök, Vida Noémi ügyvezető alelnök, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tartott beszámolót. A népszámlálási adatok szerint Nagybányán magyarok lélekszáma tíz esztendő alatt közel ötezerrel lett kevesebb. Az anyanyelvi oktatás fejlesztése szempontból előrelépésnek tekinthető Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő kinevezése, aki elődeinél jóval eredményesebben képviseli a magyar oktatás ügyét. A magyarországi Apáczai Közalapítvány támogatásával megvásárolt, és a Németh László Iskolaalapítvány kezelésében lévő egyelőre üresen áll. Szó esett a magyar egyházakat ért méltánytalanságról: míg az ortodoxok 500 fizetett egyházi alkalmazotti állással rendelkeznek megyei szinten, a római katolikus egyháznak mindössze 9 állással. Kulturális téren a Teleki Magyar Ház volt az elmúlt időszak egyik legnagyobb közösségi megvalósítása. Dávid Lajos, az EMKE helyi elnöke elmondta, sikerült valamit elindítani a nagybányai művelődési életben. Cziple Aurél elmondta: megyei szinten jelenleg 184 magyar első osztályos tanul, s kb. 250 gyermek részesül fakultatív magyar oktatásban. Ez kevés. A Polgári Együttműködési Mozgalom okt. 19-én tartotta alakuló összejövetelét. Felsőbányai, koltói, máramarosszigeti, szinérváraljai sőt szatmári érdeklődők is eljöttek, megjelent Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus, valamint Sárközy Zoltán, a nagyváradi polgári mozgalom egyik vezéralakja. Az esten lehangzott, hogy a polgári mozgalom Erdélyben abból a meggondolásból indult, hogy vannak peremre szorított/ szorult energiák, amelyeket az RMDSZ nem akart, nem tudott megszólítani. Az RMDSZ és a civil szféra kapcsolata sajátosan alakult, hiszen a pénzügyi "csapoknál" az RMDSZ ül, s azt támogat, akit akar. Az erdélyi magyar kisebbség elvileg öt forrásból részesülhet anyagi támogatásban: az RMDSZ-nek, mint politikai pártnak járó évi 5 milliárd lejes költségvetési támogatás mellett, a Kisebbségi Tanács évi 18 milliárdos, a Communitas Alapítvány által kezelt magyar alapjából, magyarországi állami (alapítványi) támogatásokból, önkormányzati költségvetésből, valamint Európai Uniós pénzügyi forrásokból. Ezek közül az első három legfontosabb forrást az RMDSZ tartja kezében. Normális körülmények között az RMDSZ-nek csak a pártpénzek fölött lenne szabad rendelkeznie, a többiről a civil társadalom kellene döntsön. /Vásárhelyi D. Miklós: Polgárok, pártok, politikák. RMDSZ-közgyűlés és a polgári mozgalom összejövetele. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 25./"

"Nagyváradon okt. 23-án az 1956-os forradalomra emlékezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Együttműködési Mozgalom. Hermán János előadó-tanácsos bibliás szavakkal beszélt 56-ról és a máról egyaránt, Tőkés László püspök rövid hozzászólásában arról beszélt, hogy nemzeti ünnepeink közül augusztus 20-a és október 23-a még nem honosodott meg eléggé nálunk, szemben például március 15-ével. "Azért határoztuk el, hogy idén példás módon ünnepeljük meg október 23-át, és méltó módon emlékezünk a magyar forradalom mártírjaira, hogy hagyományt teremtsünk" - jelentette ki a püspök. /Példás megemlékezés 1956-ról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 25./"

"Saját irodához jutott az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány Kolozsváron. A három éve működő alapítvány a Szent Kamill Otthonban lelt befogadóra, az új székhelyet október 24-én mutatták be a meghívottaknak. Somai József, az alapítvány kuratóriumi elnöke felhívta a figyelmet a Civil Fórum című kiadványukra, valamint a hasonló nevű konferenciára, amelyet minden évben megrendeznek. /S. B. Á.: Új székhely a Szent Kamillban. A civil együttműködés gyümölcse. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Csedreg alig egy kilométerre található a most Kárpátaljához (Ukrajna) tartozó Fertősalmástól. Mindössze egy kilométer választja el őket rokonaiktól, viszont nem járhatnak át egymáshoz a szomszédos települések polgárai, annak ellenére, hogy egymás kertjére nyílik a kilátásuk. /Fodor István: Ötvenhat éve nem látták az egy kilométerre lakó rokonokat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 25./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Illyés Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából okt. 28-án, Nagyváradon ünnepi estet tartanak. Tőkés László püspök igei megnyitója után Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke Illyés Gyula üzenete címmel tart előadást, majd bemutatják Illyés Gyula legjelentősebb költői műveit, a magyar sors témakörében írott tanulmányait tartalmazó A költő felel című ünnepi kiadványt, melyet az egyházkerület adott ki, anyagát Pomogáts Béla válogatta. /Illyés Gyulára emlékeznek. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 25./"

"Okt. 27-én lesz 65 éves Ráduly János, a Kibéden élő néprajzkutató, műfordító, költő és rovásírás-szakértő. Nevéhez tíznél több kötet fűződik, népköltészeti tanulmányok, népmesegyűjtések, versek, műfordítások, rovásírás-tanulmányok. Születésnapja alkalmából a székelyudvarhelyi Erdélyi Pegazus Könyvkiadó, mely az Erdélyi Gondolat Kiadó szellemtársa, megjelentette a szerző új verseit A hiányérzet ölében címmel. /(Zs. F.): Ráduly János 65 éves. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 25./"

"Románia részéről megfelelő készség van arra, hogy megnyissák a magyar kutatók előtt a Nagy Imre és társai snagovi fogságával kapcsolatos dokumentumokat őrző romániai archívumokat - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Nagy Imrét és társait 1956. nov. 22-én szállították Romániába. A román főváros közelében lévő Snagov üdülőtelepen tartották házi őrizetben őket, majd 1957. áprilisában a román kommunista vezetés Nagy Imrét, Losonczy Gézát, Donáth Ferencet, Jánosi Ferencet, Szilágyi Józsefet, Tánczos Gábort és Fazekas Györgyöt kiadta a Kádár-rezsim bíróságának. Az akkori román titkosszolgálat Nagy Imréék minden lépését figyelte, beszélgetéseiket lehallgatta, feljegyzéseikről másolatot készített. Méray Tibor az 1956-os forradalomról tavaly román nyelven megjelent könyvéhez írt utószavában említette, hogy csak a román Nemzeti Levéltárban és az egykori román titkosszolgálat, a Securitate irattárában legalább 11 - egyenként 200-250 oldalas - dosszié található Nagy Imréről. /Nastase a Nagy Imre-dossziék kutathatóságáról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./ "

"A nagyszalontaiak régi álma valósulhatott meg okt. 22-én: a nagy költő szülővárosában fölkerülhetett Arany János neve az I-VIII. osztályos általános iskola két épületének homlokzatára. A korábban is a költő nevét viselő iskola a rendszerváltáskor veszítette el e nevet, a tanintézet besorolásának változásával. Teodor Nes igazgató formaságokba kapaszkodva tagadta meg eddig a kész névtáblák kitételét. /(Balla Tünde): Arany nevét viseli a szalontai iskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./ "

"Berecken 1991. márc. 6-án alakult meg a falu legnagyobb szülöttének nevét viselő Gábor Áron Kulturális Alapítvány. Az Illyés Közalapítványtól pályázaton nyert pénzből ingatlant vásároltak, ahol 1994-ben megnyílt a Gábor Áron-emlékház. Az alapítvány elnöke Khell Ödön, az emlékház udvarán épülő új szárnyról tájékoztatott: tervük Teleház beindítása az új szárnyban. /Bővül a Gábor Áron-emlékház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./ "

"A bukaresti bíróság alaptalannak találta és elutasította azt a keresetet, amelyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyújtott be az RMDSZ ellen. Az elsőfokú határozatot okt. 25-én reggel tették közzé, a döntés részletes indoklását később hozzák nyilvánosságra. - Az RMDSZ a bíróságon pert nyert, de ez nem teszi semmissé azt az óriási erkölcsi kárt, amelyet Tőkés László feljelentésével okozott a magyar közösségnek - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó szerint a történtek is azt mutatják, hogy sürgősen szükség van az RMDSZ következő kongresszusának megtartására. A tiszteletbeli elnököt képviselő Kincses Előd ügyvéd szerint a bíróság elhibázott döntést hozott és közölte, azt tanácsolja majd Tőkés Lászlónak, hogy éljenek fellebbezéssel az első fokú bírósági döntéssel szemben. Az RMDSZ a bíróság előtt azzal érvelt, hogy a legutóbbi kongresszus nem hatálytalanította az SZKT személyi összetételét korábban szabályozó elveket, s a változások ezeknek az elveknek az alapján történtek. /Elutasították Tőkés keresetét MKT döntése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök Tőkés László tiszteletbeli elnök által az RMDSZ ellenében kezdeményezett per bírósági döntése kapcsán kifejtette: nem voltak kétségeink afelől, hogy Tőkés László keresete alaptalan. Markó hozzátette: Tőkés László magatartásával szemben vagy a hétvégi SZKT-én, vagy pedig a februári Kongresszuson kell állást foglalni. /Markó Béla szerint a bírósági döntéssel csak az ügy jogi vetülete tisztázódott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

"A román és a szlovák kormány azt várja, hogy a magyar kedvezménytörvényt az elkövetkező időszakban módosítani fogják - jelentette ki Claudiu Lucaci román kormányszóvivő, aki szerint Adrian Nastase kormányfő okt. 24-én telefonon megbeszéléseket folytatott Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnökkel. "A két kormány azt várja, hogy a magyar kormány politikai kötelezettségvállalásának megfelelően az európai normák szellemében módosítja a kedvezménytörvényt. Miután október 20-án Magyarországon befejeződtek a választások, elvárják, hogy konkrét és jelentős lépések történnek majd a törvény módosítását illetően" - fogalmazott a szóvivő. A SITA szlovák kereskedelmi hírügynökség szerint Mikulás Dzurinda szeretné, hogy az év végéig ismertté váljon, hogyan módosul a magyar kedvezménytörvény. A szlovák miniszterelnök a kérdésről már beszélt magyar partnerével, Medgyessy Péterrel, és kormánykoalíciós partnerpártjának, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét is tájékoztatta elvárásairól. Mint mondta: igyekszik rábírni Bugár Bélát a legjobb látásmódra. Ha Szlovákiában a magyar jogszabályt jelenlegi formájában érvényesítenék - fejtette ki a SITTA szerint Dzurinda -""ami szerencsére nincs így", akkor annak területen kívüli hatálya lenne, és egyes fejezetei a hétköznapi életben "a polgárok etnikai elvre épülő diszkriminációját" testesítenék meg. Úgy látja, elképzelhetetlen, hogy "egyazon utcán olyan gyerekek sétáljanak együtt, akiknek egy csoportját a szomszédos állam kizárólag azért támogatja, mert a szüleik magyar oktatási nyelvű iskolába íratták őket". (Az MTI nyomán) /Konzultált a kedvezménytörvényről a román és a szlovák kormány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

"Törvénytelennek tartom a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) azon határozatát, amely szerint mindössze két tagot delegálnak a mai SZKT-ülésre, ahol fontos szervezési problémákat vitatnak meg - jelentette be okt. 25-i sajtóértekezletén Eckstein-Kovács Péter szenátor. Kifejtette: elvből nem ért egyet a megyei szervezetek politizálásával. Eckstein elmondta: az MKT-döntés miatt panaszt tesz a megyei szabályzatfelügyelő bizottságnál. /Köllő Katalin: Törvénytelen az MKT döntése. Eckstein-Kovács bírálja a megyei képviselőket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Tőkés László püspök, az 1989-es forradalom szikrájából az RMDSZ élő lelkiismeretévé váló, mindig is politikai magánutasnak számító ember egyik legfontosabb elvét adta fel azzal, hogy külső, világi fórumhoz fordult egy belső ügynek számító kérdésben. Ezután valószínűsíthető a tiszteletbeli elnök elleni belső ellehetetlenítő hadjárat. Ha a megtisztulást ily módon értelmezik az RMDSZ vezetőtestületei, nem csak fontos belső ellenzéki figurától szabadulnak meg, de beláthatatlan következményekkel fenyegető öncsonkítást is végrehajtanak. Annyira gazdagok pedig végképp nem vagyunk, hogy ezt "hulljon a férgese" felkiáltással intézzük el, figyelmeztetett Csinta Samu, a Krónika munkatársa. /Csinta Samu: Az öncsonkítás ára. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./"

"Schöpflin György politológus, a londoni egyetem professzora az erdélyi magyarságot is érintő aktuális kérdésről nyilatkozott. Úgy látja, hogy a romániai magyarság politikai képviselete nagyon nehéz helyzetben van. A mostani kormány állandó jelleggel zsarolhatja az RMDSZ-t azzal, hogy ha felbontja a megkötött megállapodást, akkor a kormánynak nincs más lehetősége, mint Vadim Tudorral szövetkezni. Az RMDSZ bekerült a hatalom csapdájába. Ugyanakkor Schöpflin megérti az RMDSZ-en belüli ellenzék hozzáállását is, amely szerint tűrhetetlen állapot, hogy az RMDSZ a nevét adja olyan törvényhozásnak, ami sok tekintetben ütközik az általánosan elfogadott emberi jogokkal stb. Szerinte erre nincs e pillanatban politikai megoldás, mert mind a két félnek valamennyire igaza van. Az egyetlen kiút ebből - de ezt szerinte egyik fél sem engedi meg magának - fölrobbantani az RMDSZ-t. Vagyis, hogy kiváljon belőle a belső ellenzék és külső ellenzékké váljon. Ez azonban katasztrófa lenne, mert azt jelentené, hogy nem lenne magyar politikai képviselet a román parlamentben. Schöpflin szerint Románia 2007-re sem tudja teljesíteni a csatlakozási feltételeket. Lehetséges, hogy akkor lazábban fogják alkalmazni a feltételeket. Romániának soha nem sikerült hatékony államgépezetet létrehoznia. A népességcsökkenéssel kapcsolatban Schöpflinnek van egy munkahipotézise. A romániai magyar társadalom felső szintjén van egy elit, ami részben irodalmi, egyetemi, művészi elit, és van a politikai, a kettő között persze van egyfajta átfedés. De gazdasági elit alig létezik. A társadalmi rétegződés hiányos. A felemelkedés a modernség vállalását igényli, ami azt jelenti: kell létezzenek modernségi modellek, gondolkodási-tudási formák. A romániai magyar értelmiség nem igazán hozza létre ezeket a modelleket, és nagyrészt magára hagyja a városi magyarságnak azt a részét, amely nem értelmiségi. A kettő között pedig alig van találkozás. Ha tényleg komolyan gondolják az elvándorlás orvoslását, akkor többek között ezt is figyelembe kell venni. Az értelmiség mellett az egyházaknak is van szerepük ebben. Schöpflin úgy látja, nagy szakadék létezik a politikai elit és a szavazóbázisa között. /Köllő Katalin: Interjú Schöpflin György politológussal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Százával sorakoznak Erdélyben azok a magyarlakta települések, amelyeknek egyetlen esélyük van arra, hogy lekerüljenek a kihalásnak indult helységek névsoráról: a turizmus. Szabó Csaba újságíró szerint azok a magyarlakta települések, amelyek 12 évvel a forradalom után sem voltak képesek semmiféle önszerveződésre, leírhatók Erdély túlélési térképéről. Ilyen települések egész sorával találkozott nemrégiben az elrománosodott Szászföld magyar szigetein, ahol leírhatatlanul visszamaradott állapotok uralkodnak. /Szabó Csaba: Erdélyi magyar-magyar rabszolgaság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Kerekasztal-beszélgetést szervezett okt. 25-én Kolozsváron a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Kolozs megyei szervezete. Szabó Gábor tanfelügyelő kiemelte: Kolozsváron a belvárosi iskolákon kívül szinte minden külvárosiban gondokat okozott a gyermekhiány. Tőkés Elek igazgató rámutatott: el kell dönteni, hogy kínlódunk-e tovább azokkal a külvárosi iskolákkal, ahol a gyerekfluktuáció miatt az egész oktatási folyamat az esetlegesség jegyében folyik már évek óta, vagy felszámoljuk ezeket - vállalva az ebből következő magyar pedagógusi munkanélküliséget is -, és életképes központokat hozunk létre, ahol a magyar gyerekek emelt fővel vállalhatják nemzetiségi hovatartozásukat. Eddig a külvárosi iskolák feltétel nélküli megtartása mellett tört lándzsát az RMPSZ Kolozs megyei szervezete, így a végek feladása gondolatának hallgatólagos elfogadása újdonságot jelent a szervezet oktatáspolitikai stratégiájában. /Sz.Cs.: Frontvonalat igazít az RMPSZ? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Három évvel ezelőtt Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban a középiskolaival párhuzamosan beindult a főiskolai szintű tanítóképzés is. Jótékony változások álltak be, Nagyenyeden megjelentek az egyetemisták, és ez valóságos vérátömlesztést jelentett a magyarlakta kisváros számára. Azonban a BBTE nagyenyedi Tanítóképző Főiskolájában a 2002-2003-as tanév már elsőéves főiskolások nélkül indult. Szabó Csaba újságíró szerint ebben a kollégium hibás, nem alkalmazott kellő számban olyan tanárokat, akiknek joguk van arra, hogy főiskolásokat is oktassanak. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója szerint a jelenlegi "főiskolai szünet" a kollégiumban elsősorban a francia mellékszaknak tulajdonítható, ugyanis az erdélyi diákok zöme angolt tanul, legfeljebb második nyelvként a franciát. /Szabó Csaba: (F)elsőévesek nélkül Nagyenyed A halva született egyetemgyerek diagnózisa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Nov. 14-től Erdélyi Riport néven új hetilap jelenik meg, a színes, 44 oldalas romániai közéleti és kulturális hírmagazint a nagyváradi Scripta Kiadó adja ki, 50 ezer dolláros befektetéssel. Stanik István, a lap leendő főszerkesztője és kiadóigazgatója elmondta: a Scripta Kiadó által indított hírmagazinnak Erdélyben nem volt előzménye. Az új lap bevallottan a nyugati (Newsweek, Spiegel, Time Magazin), illetve a magyarországi lapok (168 óra, HVG, Figyelő) példáját szeretné követni. Stanik kifejtette, a lap értékrendjét haladó nemzeti értékek határozzák meg, de baloldali szociális érzékenységgel és liberális szabadságszemlélettel. Az Erdélyi Riport terjesztését a dévai Corvin Magazin hálózatára építik. Az 50 ezer dolláros befektetéssel induló lapot kizárólag a Scripta Rt. tulajdonosai (közöttük Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor) finanszírozzák. A főszerkesztő cáfolta azokat a híreket, miszerint a kiadványba a magyar MSZP-kormány is beszállt volna. /Rostás Szabolcs: Erdélyi Riport: tükör másként. Új hetilap a hazai sajtópalettán. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./"

"Takarékossági okokból ismét összevont lapszámmal jelentkezett a Művelődés (Kolozsvár) folyóirat. Szerkesztői kárpótoltak a 2002 júniusától szeptemberig terjedő négy lapszám okozta veszteség miatt. A Művelődés 1957-2002-es évfolyamainak képzőművészeti anyagából készült válogatás érdekes és hasznos olvasmány, amelyet gazdag képanyag egészít ki. Ebben 41 művészt és alkotótábort mutatnak be. /N. J.: Művelődés Galéria egy kötetben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Kevesebb szó esik Kelemen Lajosról, az erdélyi történetírás 20. századi mentoráról. Neki kellett volna megírnia Erdély történetét. Kolozsvár históriája, az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltára családi levelezéseinek ismertetése, az erdélyi kastélyok és udvarházak, az unitárius egyházközségek története, az erdélyi karzat- és mennyezetfestmények, a Székely Oklevéltár folytatandó kötetei mind-mind olyan témák, amelyekhez az ő tudása és tolla szükséges. Nevezetes városnéző sétái élményszámba mentek. A nagytudású történész-levéltáros élete javarészét a Monostori út 16. szám alatti kicsi lakásban élte le. Érdemes lenne itt egy emléktáblát elhelyezni. Az 1986-ban elhunyt Debreczeni László műtörténész, grafikusművész örökölte Kelemen Lajos íróasztalát. Debreczeni László gyakran meglátogatta Kelemen Lajost és leírta, milyen festmények és metszetek díszítették szobájának falát. Szellemi öröksége egyébként idestova négy évtizede ismert kell(ene) hogy legyen. Erdély érdek nélküli szolgálata - mert ez Kelemen Lajos igazi hagyatéka, szögezte le Sas Péter. /Sas Péter: Kelemen Lajosról tárgyai tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"