Gyergyóremete lakossága 200 fővel csökkent az eltelt tíz évben, ezek a kitelepedett családok, tájékoztatott Laczkó Albert Elemér polgármester. A lakosság száma 6360 fő, beleszámítva azokat is, akik csak időszakosan tartózkodnak otthon, s többnyire Magyarországon dolgoznak. Számuk 1500-2000 körül van, tehát az állandó remetei lakos kevesebb mint 6 ezer. Zajlanak a falunapi előkészületek, július 13-14-én tartják őket. Tervezik, hogy meghívnak minden Remete nevű helységet Erdélyből és Magyarországról. Magyarországon egy ilyen településre bukkantak, Erdélyben 16-ra. Szeretnének a találkozón egy konferenciát is rendezni településmarketing témával. E tervükkel beneveztek egy Brüsszelben meghirdetett pályázatra is. Az alkalomra Remete történetét kiadványban kívánják összegezni. /Gál Éva Emese: Remeték találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

1428 fővel csökkent Gyergyószentmiklós lakossága tíz év alatt. A városka lakossága ma 20018 fő, míg 1992-ben 21446 fő volt. A magyar lakosság lélekszáma csökkent a legtöbbet: ma 17500 fő, szemben az 1992-es 18961-es lélekszámmal; enyhén csökkent a román lakosság is, jelenlegi lélekszáma 2168, míg tíz évvel ezelőtt 2271 fő volt. Ezzel szemben a roma lakosság száma 198-ról 309-re emelkedett. Százalék szerinti megosztásban a lakosság 87,4%-a magyar nemzetiségű, 10,8%-a román, 1,5%-a roma és 0,2%-a más nemzetiségű. Vallások szerint 16065 római katolikus, 1273 református, 103 örmény vallású, és 2001 ortodox él Gyergyószentmiklóson, míg 506-an más felekezethez tartoznak. Míg a katolikusok és reformátusok lélekszáma csökkent, az örmény katolikusoké 72-ről emelkedett 103-ra. /A magyarság csökkent a legtöbbet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Ápr. 19-én Csíkmenaság faluban iskolát avattak. A Xántus Keresztes nevét viselő menasági iskola újjászületéséhez pályázati úton a Világbank nyújtott két és fél milliárd lejes támogatást. A bensőséges ünnepség színfoltja volt a népviseletbe öltözött iskolások műsora. /Ferencz Imre: Iskolaavató Csíkmenaságon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./

Megnyílt Fodor Nagy Éva kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Pár évvel ezelőtti kiállításaival ellentétben, most realitásból ihletődött tájképeket, virágcsendéleteket mutatott be. Fodor Nagy Éva a nagy erdélyi akvarellista hagyományok szellemében alkot. /Németh Júlia: Mindennapok csodája. Fodor Nagy Éva kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Történelmi Magazin c. folyóirat az elmúlt másfél év során folytatásban közölte Asztalos Enikő ismert néprajzkutató értékes munkáját, A magyar néptánc rövid történetét. Nemrég önálló mellékletben is közzé tette a hiánypótló szakdolgozatot. /A magyar néptánc rövid története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Ápr. 19-én megnyílt Marosvásárhelyen az első Műszaki Tudományos Diákköri Konferencia, amely Erdély-szerte nemcsak magyar, de román nyelven is úttörőnek számít. Többször felmerült az igény egy ilyen jellegű konferencia meghonosítására, a Sapientia EMTE elindulása tudta megadni a szükséges erőt a megrendezésére. A kétnapos konferencián a diákok előadásai mellett a hallgatók részt vehettek dr. Toró Tibor akadémikus, atomfizikus, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia tagjának előadásán, ápr. 20-án pedig dr. Csegzi Sándor fizikus, Marosvásárhely alpolgármestere, Papp Sándor, Kacsó József illetve Buksa Árpád mérnökök előadásai hangzanak el. /(korondi): Tudományos tevékenység anyanyelven. Zajlik az első műszaki TDK. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./

A Marosszentgyörgyi Napok rendezvénysorozat ápr. 22-én kezdődik. Moldován Péter Marosszentgyörgy első írásos említéséről értekezik, Márkus István a Mezőgazdasági Kísérleti Állomás 55 éves fennállásáról számol be, Székely Ilona a 1-es számú óvoda 25 éves tevékenységét ismerteti. /Marosszentgyörgyi előadássorozat. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./

Idestova egy éve működik - a Caritas szervezet által rossz szociális körülmények között élő, elsősorban cigány gyerekek számára létesített és fenntartott tanulóházak keretein belül - az erdődi és petei színjátszó kör. Kulcsár Attila, a szatmári Északi Színház Harag György Társulatának művésze hetente kétszer az erdődi intézmény 25 tanulójával, illetve a petei tanulóház 15 növendékével foglalkozik. /B. É.: Színjátszó körök Erdődön és Petén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./

Hirtelen elhunyt Reizer Pál szatmári megyéspüspök /Túrterebes, 1943. jan. 6. - Szatmárnémeti, 2002. ápr. 18./. /"Caritas Christi urget nos!" - Krisztus szeretete sürget minket!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlan visszaszolgáltatása ellen tiltakozott. Az épületben jelenleg a Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal és a Mezőgazdasági Igazgatóság működik. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület ügyvezető főgondnoka a fentiekről elmondta: a Református Egyház követelése jogos, hiszen az egykor egyházi tulajdonban levő ingatlan jövedelemforrást jelentett. A tervek szerint az ingatlan megszerzése esetében az egyház oktatási céllal szeretné értékesíteni az épületet. /(borbély): Kísérlet egy visszaszolgáltatás megakadályozására. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Csupán az egyik elmélet képviselőit hívták meg a szervezők arra a nemzetközi szemináriumra, melyet egy hét múlva a román parlament Balcescu termében tartanak a moldvai római katolikusok kulturális identitásáról. A Tájékoztatási Minisztérium által kiadott közleményből kiderül: "a szeminárium célja, hogy a hazai és külföldi tudományos, politikai és civil társadalmi szféra figyelmét ráirányítsa a vallási kisebbség valódi identitására." A rendezvényen bemutatják a Bukaresti Tudományegyetem és az Urbánus és Regionális Szociológiai Központ 32 moldvai településen végzett vizsgálatának eredményeit. A vitában a bukaresti, Iasi-i, bákói, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári szakemberek mellett részt vesznek az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői is. A szemináriumot meghirdető sajtóközlemény második felében a Vasile Dancu vezette tárca rövid tájékoztatást adott a csángók vélt történetéről, felsorolván a Martinas-elmélet főbb elemeit. A moldvai katolikusokat olyan - többségében román eredetű - csoportként mutatja be, mely a 18?19. században vándorolt ki Erdélyből. A Tájékoztatási Minisztérium szerint azért tértek át a római katolikus hitre, mert Székelyföldön ez volt a legjobban megszervezett egyház. A csángó megnevezést pejoratív tartalmú székely szóként mutatja be, mely a "korcs" szóval rokon értelmű. Ezzel magyarázza, hogy a csángókat a székelyek elmagyarosították ugyan, de nem tekintették igazán magukhoz tartozónak. A román Tájékoztatási Minisztérium közleményében helyet kap Petru P. Maties 75 éves pusztinai férfi tájszólásban leírt vallomása arról, hogy a moldvai katolikusok románok, de az utóbbi időben egyre többen próbálják meggyőzni őket arról, hogy más az eredetük. A csángókérdésnek a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen tanító magyar szakértőit nem hívták meg a szemináriumra. Markó Attila, a Tájékoztatási Minisztériumnak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője furcsának találta, hogy e – nyilvánvalóan etnikai tárgyú – konferencia kapcsán az általa vezetett hivatalt senki nem kereste meg, és azt úgy szervezték meg, hogy csak az egyik vélemény képviselői vegyenek rajta részt. A csángók eredetét vizsgáló konferencia megszervezését Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője helyezte kilátásba, miután novemberben az Európa Tanács miniszteri bizottsága módosította a parlamenti közgyűlés csángóajánlásait. A miniszteri bizottság úgyszintén kérte az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi misézés bevezetését a csángók számára, de leszögezte, a tudomány dolga tisztázni a csángó népcsoport és a csángó nyelv eredetét. /Gazda Árpád: Átírt történelem? Szeminárium a csángók románságáról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./"

Az RMDSZ országos vezetősége nevében Markó Béla szövetségi elnök fejezte ki részvétét Reizer Pál megyéspüspök, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye főpásztora váratlan elhunyta alkalmából. ?Reizer Pál elkötelezetten szolgálta egyházát, híveit, az egész magyar közösséget. Az erdélyi magyar közélet jelentős személyiségét vesztettük el, akire Szatmárnémeti és az egész egyházmegye építő püspökeként mindig számíthattak hívei.? /Részvétnyilvánítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

A Friedrich Ebert Alapítvány ápr. 17-19-én A magyar kisebbség helyzete Romániában - jelen és jövő címmel találkozót rendezett Berlinben német parlamenti képviselők, diplomaták, újságírók részvételével, amelyre előadónak Markó Béla szenátort, az RMDSZ szövetségi elnökét hívta meg. Kovács Csaba képviselő beszámolt az eseményről. Mintegy ötven Bundestag-tag, külügyminisztériumi főtisztviselő, Románia és kisebbségeinek helyzetével foglalkozó szakértő, illetve újságíró volt kíváncsi. A német képviselők nagyon jól ismerik a romániai helyzetet. Értékelték azt, hogy az RMDSZ egyezményt tudott kötni a kormányzó párttal. Berlinben számos megbeszélésre, találkozóra is sor került. Markó Bélát fogadta többek között dr. Christoph Zöpel külügyi államminiszter is. /(Gyarmath János): Rólunk... Berlinben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Ápr. 19-20-án rendezték meg Kolozsváron a II. Atlantisz harangoz című szavalóversenyt. A vetélkedőn mintegy hetven erdélyi diák vett részt. A rendezvényt Sebesi Karen Attila színművész, az Unitárius Kollégium beszédgyakorlat-tanára nyitotta meg. Popa Márta igazgató elmondta: az Unitárius Kollégium a lehető legjobb hely egy ilyen verseny megrendezésére. A versmondó versenyt a Karaván, a Tarisznyás, a Bogáncs és a Szamóca együttesek fellépése, a kollégium Péterffy Gyula kórusa, valamint Sebesi Karen Attila színművész pódiumműsora színezte. /Szabó Csaba: Másodszor harangozott Atlantisz. Sikeres volt az országos szavalóverseny. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Arany János születésének 185., halálának 120 éves évfordulójának állított emléket az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv-, és Irodalomtudományi Szakosztálya által szervezett tudományos konferencia ápr. 19-én Kolozsváron, az EME-házban. Szabó Levente doktorandus a szemlélődő, kritikus Arany Jánost idézte fel, Ile Erzsébet tanárnő a szalontai Arany János-emlékmúzeum könyvtárában található széljegyzetekről (a nyelvtani megjegyzések, fordítások, számolások sokat elárulhatnak) írott dolgozatát olvasta fel, a költő életművének egy kevésbé ismert részét tárta fel Török Zsuzsa diák: a töredékeket, a félbehagyott műveket. Szilágyi N. Sándor, a BBTE professzora nyelvész-szemszögből mutatta meg Arany Jánost, annak "nyelvi hitelét" keresve. Olosz Katalin marosvásárhelyi néprajzkutató a költő Koszorújának három erdélyi munkatársáról tartott előadását Nagy Magdolna tanárnőé követte, amelyben Arany balladáiról beszélt hiedelemkontextusuk tükrében. /(benke): Arany János és kora (1817?1882). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Nagyszalontát 20 ezren lakják, de magyarsága a mai napig a lakosság több mint 60%-át teszi ki. Ehhez képest két középiskolája is van: a mezőgazdasági líceum és az Elméleti Líceum. Az utóbbi neve Arany János Gimnázium volt 1957-től 1978-ig. Néhány esztendővel ezelőtt újra felmerült az igény, hogy adják vissza a gimnáziumnak az őt megillető elnevezést. A tanács, amelynek többségét magyar, RMDSZ-es városatyák alkotják, a szintén magyar és RMDSZ-es polgármesterrel karöltve nem tudták dűlőre vinni a magyar lakosság óhaját. /Sándor Boglárka Ágnes: Iskola a határ mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Sepsiszentgyörgyön ápr. 21-én kezdődtek a Szent György-napok, idén egy hétig tartanak. Lesz Kossuth kiállítás, a Háromszék Táncegyüttes előadása, amatőr képzőművészek állítanak ki, könyvbemutató a múzeumban, házigazda Domokos Géza, meghívottak Egyed Ákos, Tüdős Kinga, Cserey Zoltán. Lesz továbbá helyismereti vetélkedő zenepavilon avató, Kaláka koncert, a Csigalépcső folyóirat közönségtalálkozója, a szabadkai Kosztolányi Színház és marosvásárhelyi vendégszerepel. /(Éltes Enikő): Egy hétig tart a város ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezett tanácskozást Gyergyó közművelődéséről. Borsos Géza megyei tanácsos szerint csak a civil szféra megerősödése, a kormányzat és a gazdasági szféra segítheti a kultúrát. A pályázati lehetőséget ki kell használni. Ezen a vidéken a kórusmozgalom áll a legbiztosabb lábakon. Gálné Kovács Irma a Szépteremtő kalákák miatti panaszait sem hallgatta el; Burján Gál Emil szobrászművész ítéletet mondott a helyi sajtóról. Parászka Géza a hagyományőrzésről, Lukács Mária a százéves gyergyói múzeumi mozgalomról, dr. Garda Dezső és Borzási Mária a népfőiskolák fontosságáról szólt. /Bajna György: Vitafórum a közművelődésről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Marosvásárhelyen ápr. 19-én a Nemzeti Színház zsúfolásig telt a Napsugár Gyermek Néptáncegyüttes találkozóján, másnap Erdőcsinádon léptek fel. A színház előcsarnokában Veress Elza-Emőke cérnagrafikái voltak láthatók. A vajdaszentiványiak, marossárpatakiak és mezőpanitiak is bemutatták táncrendjüket. Este táncház volt. Erdőcsinádon ápr. 20-án valóságos népünnepélyt láthattak a kíváncsiak, köztük Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, Kötő József, az EMKE országos elnöke, Horváth Arany közíró. Lovasbandériummal, a mezőcsávási fúvósokkal, parádés felvonulással ünnepelték a tavaszt. A fellépő csoportok száma megközelítette a félszázat. Sosem voltak itt ennyien, sosem kapott ilyen hangsúlyozott népünnepély-jelleget az erdőcsinádi szombat. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének új elnöke kifejtette: sorrendben ez a 41. Gyöngykoszorú találkozó volt, 11 évvel ezelőtt indult a mozgalom, ápr. 28-án, ez a kilencedik erdőcsinádi találkozó. Jó néhány magyarországi együttes is eljött, ausztriai (őrségi), és Japánból is érkeztek. /Bölöni Domokos: Népünnepély. Mezei virágok Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium ápr. 19. és 21. között rendezte meg a Kölcsey Napok 2002 rendezvénysorozatot. Az immár nyolcadik alkalommal megszervezett iskolabemutató ünnepségen az intézmény két testvériskolájának - Vásárosnamény és Nyíregyháza - diákjai mellett pásztói, temesvári, nagyváradi, nagykárolyi, máramarosszigeti és avasfelsőfalui középiskolásokat is vendégül láttak. Mohy Sándor festőművész tárlatának megnyitója után az iskola MADIPO színjátszócsoportja mutatkozott be. A történelemóra Kossuth Lajosról szólt; a fizikakatedrán az iskola VII. osztályos diákjai mutatták be az általuk készített találmányokat, a matematikusoknak csoportversenyt szerveztek, volt angol és német nyelvű csoportverseny is. /anikó: Kölcsey Napok 2002. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 22./

Páncélcsehen közel 800 lélek lakik, közülük 11 magyar. A 80 éves páncélcsehi Kovrig Lajos szerint pár év múlva már csak múlt időben fogják emlegetni a páncélcsehi magyarságot. Móricz Erdély-trilógiája mellett, Nyírő József A zsibói bölény című könyve is jelentős helytörténeti adalékkal szolgál Páncélcseh környékéről. Páncélcsehen a magyarok többnyire iparosok voltak, ezért a Kolozsvárra betelepedettek 90%-a gyökeret is eresztett az új környezetben. A református templom tetejét három hete lefújta a szél. A faluba havonta egyszer jár a lelkész. A falu utolsó lelkésze, Papp Árpád a hetvenes években tartotta az utolsó istentiszteletet. Az ötvenes években még a falu tíz százaléka magyar volt, mintegy 140?150-en voltak. Páncélcsehen utoljára 1944-ben történtek atrocitások, amikor a románok bevonuláskor négy magyart végeztek ki. - Magyarderzsén 13 tanárral működött régen az iskola, most az is jó, ha összevissza tíz gyermek jár az elemibe. /Borbély Tamás: Páncélcseh magyar maradékai. Templomtető a szél útján. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Vincze Gábor, a Szegedi JATE Társadalomelméleti és Kortörténeti Gyűjteményének tudományos munkatársa tart előadásokat ápr. 22-én Kolozsváron, a BBTE Bölcsésztudományi Karán. Az előadások címe: 1. Román-magyar államközi kapcsolatok (1945-1989), 2. Bukarest magyarságpolitikája (1944?1945). A rendezvényt a Sapientia Alapítvány - Kutatási Programok Intézete és a BBTE Magyar nyelv és Kultúra Tanszéke szervezte. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Markó Béla szövetségi elnök kiemelte: a határon túli magyar közösségeknek egész Magyarország, az egész magyar Országgyűlés és a mindenkori magyar kormány támogatására szükségük van. Az RMDSZ elnöke szerint az elmúlt 10-12 évben kialakult egy jól átlátható kapcsolatrendszer, a határon túli magyarság számára fontos támogatási rendszer az anyaország és a határon túli magyar közösségek között. Véleménye szerint ezen a területen a folyamatosság elvének kell érvényesülnie. "Gratulálok a magyar Országgyűlésbe bejutott minden pártnak és külön gratulálok annak a két pártnak, amely minden valószínűség szerint kormányt fog alakítani: a Magyar Szocialista Pártnak és a Szabad Demokraták Szövetségének" - mondta. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ az összes jelentős magyarországi politikai párttal az egyenlő közelség elvét próbálta érvényesíteni az elmúlt években, és ez ezután is így lesz. Markó fontosnak nevezte, hogy az elmúlt napokban levelet kapott Medgyessy Pétertől. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje jelezte azt, amit már nyilvánosan is elmondott: felelősséget érez a határon túli magyarság sorsáért. Az RMDSZ elnöke szerint a létrejövő magyar kormánnyal folytatott konzultációk fontos témája lesz a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban tavaly decemberben született román-magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat is. - A kedvezménytörvény alkalmazása elkezdődött Romániában, jól megy, zökkenőmentesen. Véleményünk szerint ennek folytatódnia kell - mondta. /Markó gratulált a magyarországi választások győzteseinek. Reméli, folytatják a kedvezménytörvény alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Berlinből hazafelé tartva megálltam Budapesten. Berlinben politikai jellegű látogatáson volt, ottani parlamenti képviselőkkel, a külügyminisztérium felelős tisztségviselőivel tárgyalt, Budapesten zajlott a Nemzetközi Könyvfesztivál, ennek keretében került sor könyvbemutatójára. A rendezvényen tapasztaltak is megerősítették abban, hogy a magyar kultúra egy, a magyar irodalom egy, és szerinte hamar meg fog szűnni az az érzés is, hogy kettészakadt a magyar nemzet. Markó szerint nem lesz fordulat a határon túli magyarságot illető politikában sem. Ehhez "hozzáadni lehet és kell, de elvenni belőle nem szabad." Markó szerint tenni való az elkövetkező hónapokban az egyházi ingatlanok kérdésében lesz. Nem lesz könnyű dolgunk, jegyezte meg. Ami a Bolyai Farkas ügyét illeti: "mindenképpen vissza kell állítani a Bolyai középiskolát mint magyar iskolát." Bihar megyében ugyan nem jött létre még a megállapodás, de a kormánypárttal létezik együttműködés. Kolozs megyében még nem született meg, mert egy-két fontosabb problémát még meg kellene oldani. Elmaradt az aláírás Kovászna megyében, ahol hosszabb ideje elég rossz a viszony a kormánypárt és az RMDSZ között. Azonban Kovászna megyében is létre fog jönni a megállapodás. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Az RMDSZ képviselőivel ápr. 22-én tartott találkozón, melyen részt vett Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is, a Szociáldemokrata Párt megpróbált "a két párt közti megállapodás keretén kívüli" megoldást keresni a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kapcsán kialakult helyzetre, jelentette ki Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára. /Szakad az SZDP?RMDSZ együttműködés? Gusa: A Bolyai Gimnázium ügye meghaladhatja az egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Baráti hangulatú, konkrétumokat nem ígérő találkozó után az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek négy tagú küldöttsége ápr. 20-án Strasbourgba utazott, hogy az Európa Tanács illetékesei elé tárják az egyházi ingatlanok visszaadásának helyzetét Romániában. A delegációban dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök képviseli az erdélyi történelmi egyházakat. A küldöttség ápr. 22-én és 23-án kellett találkozik az ET illetékeseivel. Adrian Nastase miniszterelnökkel és az RMDSZ vezetőivel folytatott közös megbeszélésről hazatérve hozta nyilvánosságra e hírt Fodor József vikárius, a nagyváradi római katolikus egyházmegye általános püspöki helynöke. Szerinte a miniszterelnökkel folytatott megbeszélés alig volt több egy protokolláris látogatásnál, majdnem minden konkrét felvetés elől kitért a kormányfő, kivéve azon ígéretét, hogy személyesen foglalkozik az egyházak ügyével. Egyetlen pontos dátum sem hangzott el az egyes ingatlanok visszaadásával kapcsolatban. Reményteli hír Razvan Teodorescu tárcavezető ígérete, hogy régi kegytárgyaikat visszakaphatják az egyházak, ám nyilatkozat helyett inkább óvatosan várják az intézkedés életbelépését. A kihallgatást kieszközlő dr. Jakubinyi György véleménye is ez volt, prezentálniuk kell az ET előtt, hogy valójában mi történt s mi nem az eltelt 12 évben a restitúció terén Romániában. /(Balla Tünde): Strasbourgi kihallgatáson az erdélyi egyházfők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

A romániai választások után az anyaországban is visszajöttek a régi jó elvtársak, ezúttal szocialistának, szocdemnek, liberálisnak becézve magukat. Jött a középszerű, jellegtelen Medgyessy Péter, a szószátyár Kovács László, hogy Horn Gyuláról ne is beszéljünk, az ő kampánybeli szereplése egyetlen szóval jellemezhető: minősíthetetlen, írta Gábor Attila. Valószínű, hogy a kedvezménytörvény, illetve az azt követő román?magyar egyezmény miatt az Orbán-csapat vesztett néhány százalékot, hiszen a baloldal az erdélyi magyar és román munkavállalók millióinak beözönlésével riogatta ? néha Jörg Haidert is leköröző stílusban ? a választókat. A szocialistákhoz és szabaddemokratákhoz közel álló sajtó túlsúlya vitathatatlan, a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Népszava ellenében a Magyar Nemzet áll egyedül a napilapok porondján, és hasonló a helyzet a heti- és havilapok tekintetében is, nemkülönben az audiovizuális sajtó területén, ahol a mindent behálózó kereskedelmi rádió- és tévéállomás-rendszer gátlástalan kormányellenes kampányt folytatott, miközben a nyugati sajtó a közszolgálati médiumok pártatlanságát kérdőjelezte minduntalan meg. Következhet a megtorlás: "semleges és független" vezetők kinevezése, suba alatt persze, "hangváltás" várható a Vasárnapi Újságnál, a tévében "bekékül-rózsaszínesedik" A Hét, a Panoráma, a péntek esti Sajtóklub, és ami minket még inkább érint, kevesebb műsoridő jut majd a határon túliakra, sőt az előjelekből ítélve veszélyben a Duna TV is. Akik az új hatalommal baráti vagy elvbaráti viszonyban vannak, azok még jól is járhatnak, Medgyessy Péter, Tabajdi Csaba vagy Magyar Bálint tájainkon való meleg fogadtatásáért valószínűleg nem lesznek hálátlanok a pestiek, akik pedig Orbán Viktorral bratyiztak, megkapják méltó büntetésüket. /Gábor Attila: Ott is visszajöttek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 23./

A román kormány információs minisztériumának közleménye szerint ápr. 29-én a román parlament N. Balcescu termében nemzetközi konferenciára kerül sor A moldvai római katolikusok (csángók) kulturális identitása címmel. A konferenciát a bukaresti egyetem, a bákói Dumitru Martinas Egyesület, a Kovászna és Hargita Megye Európai Tanulmányok Intézete, a római katolikus püspökség szervezi a román kormány tájékoztatási minisztériumának anyagi támogatásával. A szeminárium keretében népművészeti kiállítást szerveznek a Parlamentben, bemutatják a bukaresti egyetem által 32 moldvai faluban végzett kutatás eredményét. A rendezvényen részt vesznek szakemberek Jászvásárrról, Bákóból, Sepsiszentgyörgyről, Kolozsvárról, Bukarestből; valamint az Európa Tanács képviselői, Bukarestben akkreditált diplomaták, kulturális attasék, parlamenti képviselők, újságírók stb. Dr. Pozsony Ferenc egyetemi docens, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke aziránt érdeklődött az internetes csángó levelezési listán, hogy a szervezők milyen magyar szakembereket és intézményeket invitáltak meg a rendezvényre? Kérdését a lap továbbítja az illetékesekhez. /Bukaresti csángó-konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Csak Aurel Perca segédpüspök fogadta ápr. 12-én azt a közel negyvenfős pusztinai csángó küldöttséget, amely a jászvásári Római Katolikus Püspökségen személyesen Petru Gherghel püspökkel akart tárgyalni a magyar nyelvű misézés bevezetéséért falujukban. A püspököt azonban elszólították a városból hivatali kötelezettségei. Az utazás eredményéről Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke számolt be. Pusztina 2100 lelket számláló katolikus közössége az évek során már több kérvényt eljuttatott Jászvásárra. A legutóbbit tavaly több mint 300-an írták alá. A püspökség által a helyszínre küldött bizottság mégis azt állapította meg, hogy "a kérvényezők részegesek, aláírásaikat nem kell komolyan venni". Nyisztor szerint azonban az aláírók közül senkivel nem álltak szóba Pusztinán. Ezért akarták püspöküktől személyesen is kérni a magyar nyelvű liturgiát, és ha nem találnak meghallgatásra, készek Rómában keresni igazukat. Perca segédpüspök dokumentumokkal próbálta bizonygatni, hogy a Vatikán tiltja a dialektusokban tartott misézést. "Ekkor felvilágosítottuk, hogy mi ezt sosem kértük. Mi mindig is a magyar nyelvű mise bevezetését igényeltük" - mondotta Nyisztor Tinka. A pusztinaiak beszámoltak papjuk viselkedéséről is. Arról, hogy bánásmódja durva, magyarellenes, sőt el sem temeti halottaikat. Egyszer még szinte verekedést is szított. A segédpüspök azonban visszariadt a jelen lévő újságíróktól, arra hivatkozott, hogy ilyen gyorsan nem lehet tisztázni az igényeket, majd távozott. A harminchét ember ezért inkább a jelen lévő riportereknek tudta elmondani panaszait. Az Erdélyi Napló utólag felvette a kapcsolatot Petru Gherghel püspökkel, aki értetlenségét fejezte ki katolikus hittestvéreinek megmozdulásai és tüntetései miatt. Egyetlen pozitív jellegű válasza az volt, hogy a panaszosok ügyét, mint eddig is tették, tovább vizsgálják, és ha az erre vonatkozó adatok elfogadhatóaknak bizonyulnak majd, akkor meghajtja fejét a csángómagyarok akarata előtt. /Kristály Lehel: Tántoríthatatlan csángók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 23./

Az Udvarhelyért Polgári Egyesület versus RMDSZ botrányról írt Kelemen Endre Dénes. Elsősorban legitimációs vagy bizalmi válság van. A Székelyföldi Fórum kiáltványa és petíciója (2001. nov. 22., www.transindex.ro) szerint: "A demokrácia védelmében hívjuk fel minden erdélyi magyar figyelmét, hogy a most kialakult udvarhelyi helyzet egy város és közösség akaratának lábbal tiprása, hiszen néhány önjelölt RMDSZ-politikus eljutott oda, hogy saját érdekeit a közösség érdekei fölé helyezi, és kormánypárti politikai szövetségeseit arra használja, hogy egy magyar közösség vezetését erőszakosan kisajátítsa". A szembenálló fél ugyanígy beszélt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a következőképpen fogalmaz egy interjúban: "Ön hogyan határozná meg erkölcsileg azokat, akik azért, hogy tanácsosok lehessenek, az egységbontást is vállalják, ellenszervezetet hoznak létre Székelyudvarhelyen, és közben az UPE fő-fő alapítója azzal tetszeleg, hogy ő továbbra is RMDSZ-tag?" (www.transindex.ro). Ugyanilyen szellemű cikkeket közöl az RMDSZ-t támogató helyi sajtó is: "?arról van szó, hogy az UPE létrehozta a hatalom megragadásának eszközét, önmagát. Az UPE mindenáron politikai elit akart lenni, és saját hatalmi érdekeinek védelmét programszerűen közösségi érdekvédelemnek álcázta" (Udvarhelyi Híradó, 2001. aug. 21.). A következmény: a lakosságnak megrendül a vezetőibe vetett hite. A feszültség feloldását segítené, ha a politikacsinálók a rájuk szavazó polgárok érdekeit próbálnák előmozdítani, és nem csak saját jólétük maximalizálására törekednének. Együttműködésen alapuló hosszú távú stratégiát kell kidolgozni. /Kelemen Endre Dénes: Még egyszer az UPE?RMDSZ-botrányról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 23./ Helyi referendum kiírását kéri a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület Szász Jenő polgármester leváltása érdekében. A szervezet közleménye szerint az elöljáró menesztésére az egyre több lakossági panasz miatt van szükség. Az aláírásgyűjtés elkezdése utáni napokban a városban található összes postaládába Ha Orbán megbukik, Szász Jenőnek is vége? címet viselő ívet dobtak be a polgármester szimpatizánsai ennek tudta nélkül. Az ív kérdéseket sorol, melyek révén a magukat udvarhelyi polgárokként azonosító kezdeményezők szembesíteni próbálják a népszavazás kiírását esetleg aláírásukkal támogató udvarhelyieket Szász megvalósításaival. "Milyen politikai és gazdasági szereplőknek lehet érdeke Szász Jenő polgármester leváltása?", "(...) kinek volt érdeke az Udvarhelyért Polgári Egyesület tanácsosainak meghurcolása és kizárása a helyi és megyei tanácsból?" - tették fel a kérdést a szórólap szerzői. /Zilahi Imre: Leváltanák a polgármestert. Népszavazás kiírása érdekében gyűjt aláírásokat egy egyesület. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) kezdeményezésére több mint 50 ezer dollár értékű adományt gyűjtöttek össze az Egyesült Államokban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára - közölte Hámos László, a HHRF vezetője. Elmondta, hogy a HHRF a támogatott intézménnyel közösen pályázatot kíván kiírni magyarországi vagy nyugati országokban élő oktatók számára, hogy Csíkszeredában tanítsanak egy tanévet. A New York-i alapítvány emellett nyelvlaboratórium létesítésében, könyvtárfejlesztésben és ösztöndíjalap-támogatásban kívánja segíteni a magyar állami támogatással létrehozott erdélyi magyar magánegyetemet. /Amerikai adományok a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./