Március 30-án nyílt meg a marosvásárhelyi Laczkó Aranka grafikai, varrottszőnyeg- és festett- tojás kiállítása Marosvásárhelyen, a Köztársaság (volt Szentgyörgy) téri kiállítóteremben. Munkáit kiállították a Budapesten, a Mesterségek Ünnepén és a kecskeméti Naiv Művészeti Múzeumban. /(b. d.): Gondolatok egy húsvéti tárlat kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Vámosgálfalván március 17-én Magyar Ház avatására került sor. A Marosvásárhelyen megrendezett Petőfi-versenyen 1948 júniusában nem a híres nagyenyedi dalárda, hanem egy vadonatúj népi csoport, Vámosgálfalva földműves énekkara lett az első. A falu lakói megőrizték akkor kapott jutalmukat, Bandi Dezső bronzplakettjét. /Balázs István, Vámosgálfalva: A vámosgálfalvi Magyar Ház avatásának margójára, avagy egy bronzplakett sorsa. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Megjelent a Litera Könyvkiadónál /Székelyudvarhely/ Veres Péter muzeológus szerkesztésében egy zsebkönyv, tartalmazza gróf Apponyi Albertnek, a magyar békedelegáció elnökének 1920. január 16-án Trianonban elhangzott beszédét és a magyar kedvezménytörvényt. /Komoróczy György: Hasznos kiadvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./

Ápr. 4-én Kolozsváron, egy nacionalizmust dicsőítő konferencián Nicolae Lupan, a Pro Basarabia és Bucovina Világegyesület elnöke élesen támadta a jelenlegi hatalmat, amelyet azzal vádolt, hogy "románellenes politikai erőkkel szövetkezik, amelyek az ország federalizálásra törekednek". Ahelyett, hogy az "igazi román pártokkal" keresse a szövetséget. A második világháború utáni valamennyi politikai hatalomnak a rovására írta azt, hogy nem próbálták meg újraegyesíteni az összes, valaha Romániához tartozott területeket. /"Világ románjai, egyesüljetek!" = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Ápr. 4-én a Nastase-kabinet elfogadta Románia NATO-integrációjának stratégiáját. Ez jövő héten kerül a parlament napirendjére. A kormány szerint Romániának elsőrendű céljává kell kitűznie a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartását, a diszkrimináció valamennyi formájának felszámolását, valamint a történelemnek teljes egészében való felvállalását. A rövid távú akcióterv szerint a fasiszta szervezetek, a fasiszta, rasszista, xenofób jellegű jelképek, az emberiség elleni bűncselekménnyel vádolt személyiségek dicsőítésének betiltásáról szóló törvényt mielőbbi gyakorlatba kell ültetni, valamennyi, Ion Antonescu marsallról készült emlékmű megsemmisítése (2002 közepéig); valamennyi, Antonescuról elnevezett park, tér, utca nevének megváltoztatása (2002 májusáig). A középtávú tervek: a nemzeti kulturális örökség feltérképezése, restaurálása (2003 közepéig); minél több elkobzott ingatlan visszaszolgáltatása (2003-al bezárólag) a hatályban levő rendelkezések szerint. /Abrakolás a hegy alatt. Romániának iparkodnia kell a NATO-feltételek teljesítésére. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Ápr. 4-én Kisbácsban, valamint a községhez tartozó Szucságban és Mérában elhelyezték a kétnyelvű helységnévtáblákat. Kisbácsban utoljára 1958-ban állott magyar nyelvű helységnévtábla. Az 1998-as kísérlet kudarcba fulladt, akkor ismeretlenek a táblára gumiabroncsot égettek. A Hargita megyei Maroshévízen a márc. 7-én felállított kétnyelvű helységnévtáblákat egy hét múlva ismeretlen tettesek ellopták. Két hét múlva újabbakat állítanak fel, de ezeket már cement talapzatra helyezik el. /K. E. ? Ö. I. B.: Kétnyelvű helységnévtábla Kisbács községben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Ápr. 3-án prefektusváltásra került sor Maros megyében. Megjelent a közigazgatási miniszter is. A sajtótájékoztatón a román nyelvű újságírók egy része etnikai kérdésekre próbálta élezni a problémát. Az egyik román újságírónő azt állította, hogy az RMDSZ a népszámlálás idején olyan szórólapokat terjesztett, amelyen azt ígérte, hogy "aki magyarnak vallja magát, jól jár". Felháborodottan kérte számon a közigazgatási minisztertől, miért nem "intézkedett" idejében, mert ki tudja, hány millió magyar "született" ilyképpen. A miniszter hiába magyarázta, hogy elszigetelt esetekről lehet szó, hogy nem az RMDSZ szervezte. A hölgy tovább erősködött, hogy az RMDSZ úgymond a szemük láttára, büntetlenül megszegi a törvényeket, a kormány pedig szemet huny eme égbekiáltó vétek fölött. Végül a miniszter "megnyugtatta", megbeszélik az RMDSZ-szel. Mózes Edith sajtótájékoztatókon sűrűn megforduló újságíróként látja, hogyan működik az előítéletek újraélesztésének, "szinten tartásának" mechanizmusa 2002 tavaszán is, 12 évvel a rendszerváltás után. Nem kivénhedt "patrióták" művelik, hanem fiatal, háttérből távirányított újságírók. Az SZPD - RMDSZ együttműködésben talán érdemes lenne erre az aspektusra is odafigyelni. A bizalmatlanságot, gyanakvást keltő erők elleni közös fellépést sem ártana a protokollumpontok közé sorolni. /Mózes Edith: A kézlegyintés kevés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

Juhászné Lévai Katalin, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke szerint egyre több munkaközvetítő iroda alakul a határ menti romániai településeken annak érdekében, hogy ottani munkavállalókat közvetítsen Magyarországra. Ápr. 4-én Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet egy helyi lapban többször megjelent hirdetésre, amelyben a keleti országrész munkáltatóinak romániai munkaerőt - orvosokat, ápolókat, építőipari szak- és segédmunkásokat, mezőgazdasági idénymunkásokat - ajánlanak.Juhászné Lévai Katalin kijelentette: az élet kezdi igazolni, hogy a szocialista párt joggal tiltakozott az Orbán-Nastase-paktum ellen. A politikus utalt arra, hogy 2001 decemberi adatok szerint 20 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, "szemben az Orbán-kormány győzelmi jelentéseivel". Megerősítette, szerintük a román állampolgárok magyarországi munkavállalási lehetősége veszélyezteti a hazai munkaerőt, különösen a keleti országrészben. /Az MSZP a romániai munkavállalókról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

Hargita megyében is megkötötték a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodást. A protokollumot a megyében működő három területi RMDSZ-szervezet elnöke, illetve a Szociáldemokrata Párt Hargita megyei szervezetének elnöke írta alá. Ápr. 4-én az RMDSZ udvarhelyszéki és csíki területi szervezete is elfogadta a korábban aláírt dokumentumot. Heves vita előzte meg az RMDSZ Csíki Területi Szervezete döntéshozó testületében a protokollum elfogadására vonatkozó szavazást. A felszólalók többsége azt kifogásolta, hogy a dokumentum nem tartalmaz konkrétumokat, csupán az általánosságok szintjén mozog. Ráduly Róbert Kálmán képviselő, a területi szer vezet elnöke elmondta, hogy bár a szövegben több utalás van a függelékekre, ezek még nem léteznek. /Sarány István: Kormánypárt?RMDSZ együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

Egy hónappal a határidő után sincsenek Zilahon kétnyelvű helységnévtáblák Szilágy megye tanácsának utasítására minden, a megyei önkormányzatnak alárendelt intézményre kifüggesztették már a kétnyelvű táblákat. /Deák Zoltán, Salamon Márton László: Kétféle aritmetika a Szilágyságban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Kilenc érmelléki RMDSZ-szervezet elnöke írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé terjesztették, hogy megalakítanák az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezetet. Az önállósulni kívánók ápr. 4-én Margittán ismertették elképzeléseiket. Úgy vélik, a Bihar megyei RMDSZ szervezet nem foglalkozott kellőképpen az Érmellék gondjaival, noha itt él tömbben a bihari magyarság. Kovács Zoltán és a megjelent kezdeményezők hangsúlyozták, az új szervezet nem valami ellen irányul, hanem a térség tömbmagyarságának érdekvédelmét kívánja szolgálni. A szándéknyilatkozatot elfogadta a székelyhídi, az érolaszi, a hegyközszentmiklósi, a csokalyi, a kágyai, az érmihályfalvi, az értarcsai, a margittai és széplaki helyi RMDSZ választmánya. Az új szervezet nem az RMDSZ ellen alakul, az országos szövetség keretében kíván működni, egyenrangú félként tárgyalni a megyével. /Simon Judit: Az SZKT térfelén a labda. Bejelentették elszakadási szándékukat az érmellékiek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Az RMDSZ és az EMKE tordaszentlászlói választmánya, a Református Egyházközség, az Önkormányzat, valamint a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület az idén is megszervezi a Tordaszentlászlói Napok keretében az immár hagyományos Szent László-napi Kórustalálkozót. Az idei, 13. találkozót Kossuth Lajos születésének 200. valamint Kodály Zoltán születésének 120. és halálának 35 évfordulója tiszteletére rendezik meg. Az eseményre 2002. június 29-én kerül sor. /XIII. Szent László-napi Kórustalálkozó Szentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Budapesten ápr. 3-án megnyílt a Csángó Koordinációs Iroda a Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatásával. Kozma Imre, a szeretetszolgálat elnöke avatóbeszédében emlékeztetett arra, hogy több mint 10 éve támogatják azokat a Romániából érkező csángó magyar fiatalokat, akik tanulni jönnek az anyaországba. A most megnyílt irodát az Európa a Csángókért Alapítvány működteti. Céljai között a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló csángó fiatalok összetartását és erkölcsi támogatását, valamint a tanulmányaikat befejezőknek a szülőföldre történő visszatérésben nyújtott segítséget jelölték meg. /Csángó koordinációs iroda nyílt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Romániában az 1990-es változásokat követően újraindult a cserkészmozgalom. 1990-ben alakult meg Csíkszeredában a Romániai Magyar Cserkészek Szövetsége, melynek jelenleg Sepsiszentgyörgyön van a központja. Solti Imre a csíkszeredai 43-as, Bocskai István Cserkészcsapat vezetője visszatekintett: csapatuk 1992-ben alakult meg. A táborozások helyszíne évenként változik. Tavaly ünnepelték a Romániai Magyar Cserkészek Szövetsége tízéves évfordulóját Csíkszeredában, február 26-án. Tizenegy cserkészcsapat volt jelen, mintegy százharminc cserkész. /Forró Miklós: Beszélgetés a hazai cserkészmozgalomról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

A szatmárnémeti Református Gimnáziumban regensburgiak segítséget ajánlottak fel a díszterem kialakításához, támogatásukkal berendeztek egy tornatermet, és kialakítottak egy olvasótermet. A könyvtár bővítése időszerű volt, az iskolának ma már több mint 10 ezer könyve van, az 16 férőhelyes olvasóteremben videózásra, tudományos tevékenységek lebonyolítására nyílik lehetőség. /Elek Anikó: Németországi támogatással elkészült a Református Gimnázium torna? és olvasóterme. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

Tordán ápr. 2-án az RMDSZ szervezte a tordai magyar kisebbség kulturális napját, a színpadon fellépett egy 14 tagú bábcsoport, továbbá szerepeltek modern táncosok, iskolások, aprók táncháza is volt, mindez Vincze Márta nyugalmazott tanítónő munkáját dicséri, akinek Szilágyi Katalin nyugalmazott tanítónő segített. Az est fénypontját a várfalvi Aranyosszék népi táncegyüttes jelentette. /P. J.: Telt ház a magyarok kulturális napján. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Ápr. 6-án nyílik a marosvásárhelyi Teleki Tékában a bibliakiállítás nyílik, amelynek egyik legjelentősebb darabja a szentírás, amely magyar nyelvemlékeink egyik legértékesebbikét, a Marosvásárhelyi sorokat tartalmazza. A Teleki- könyvtár különböző gyűjteményekben több mint ezer régi bibliát őriz, ezek nagy része nem díszkiadás, hanem a mindennapi használatban megrongálódott szentírás. /Antal Erika: Értékes bibliák kiállítása. Holnap megtekinthetők a Marosvásárhelyi sorok a Teleki Tékában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Tamási Áron Búbos vitéz című művének bábszínpadra átírt változatát mutatja be ápr. 6-án Csiky Gergely Színház /Arad/ bábegyüttese. /(Sz. I.): Bábjáték-bemutatóra készül a Csiky Gergely Színház. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

Elhunyt Antal Péter /Szatmárnémeti, 1917. márc. 17. - Szatmárnémeti, 2002. ápr./ a tudós?pedagógus, Szatmárnémeti, Szatmár megye szilárd erkölcsű, nagy tudású embere. Országszerte ismert magyartanár és irodalomtörténész, műfordító, műkedvelő színész és rendező volt. Utolsó évei feltűnő magányban teltek. /Kereskényi Sándor szenátor: Antal Péter halálára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

Ferencz Imre költő, újságíró elmondta, hogy manapság a verseskötetek ötszáz példányban ha megjelennek, és rendszerint ottmaradnak a könyvesboltokban. Szerkesztőként, újságíróként is három könyvet tett le az asztalra, költőként is hármat. Ferencz Imrének idén két könyve is napvilágot látott: aGyufa a zsebben (Státus Kiadó, Csíkszereda) rövid publicisztikai írásokat, jegyzeteket tartalmaz, a Járomtánc (Pro Print Kiadó, Csíkszereda) verseskötet. Ferencz Imre bevallotta, hogy él benne egy mellőzött szobrász. Egy-két év múlva össze szeretne összehozni egy kis tárlatot, hogy bemutasson húsz-harminc plasztikát. /Borbély László: Beszélgetés Ferencz Imre költővel. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

Antal Imre festőművész, grafikus gyűjteményes kiállítása Budapesten, a Károlyi Palotában volt látható. Ebből az alkalomból megjelent egy díszes album Antal Imre, a csángó festő címmel. kiadvány előszavát Németh Zsolt írta, az elemző tanulmányokat pedig Banner Zoltán és Jámborné Balog Tünde. /Banner Zoltán: Hófúvás és fényözön. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

Eddig 130 ezer magyar igazolványért folyamodó kérelmet vettek át országos szinten a státustörvény végrehajtásában segítséget nyújtó információs irodák ? jelentette ki Székely István, a központi Tájékoztató Iroda vezetője a magyar kedvezménytörvény romániai alkalmazásáért felelős Országos Felügyelő Testület ápr. 5-i ülését követően. Március 11-én megkezdték a diák- és pedagógusigazolványok, illetve oktatói kártyák iránti kérelmek átvételét, eddig 1750 kérést iktattak. Tőkés László, a Református Egyházkerület püspöke tiltakozásképpen távozott az ülésről amiatt, hogy a státustörvény életbe léptetése óta eltelt három hónap alatt nem sikerült megalakítani a kedvezménytörvény végrehajtásában segítséget nyújtó zilahi információs irodát, mivel a Szilágy megyei RMDSZ nem hagyta jóvá az egyház által a felügyelő testületbe kijelölt személyt. /Eddig 130 ezren kértek magyar igazolványt. Jó ütemben halad a munka a tájékoztató irodákban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Funar, Kolozsvár polgármestere a magyar főkonzulátuson levő zászló azonnali eltávolítását kérte Vasile Soporan prefektustól és Adrian Nastase kormányfőtől. Szerinte "ez nem a Magyar Köztársaság zászlója, hanem horthysta szimbólum". Ezenkívül Funar azt kérte, a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek és szimbólumok betiltásáról szóló 31-es számú, idén elfogadott sürgősségi kormányrendelet alapján a magyar konzulátust 250 millió lejre büntessék. Az elöljáró szerint a kormányrendelet alapján a zászlót kitűző személyeket 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetésre ítéljék. A prefektushoz és a miniszterelnökhöz intézett levelében Funar arról is beszámol, hogy a törvényszékhez fordult annak érdekében, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátust felszámolják. Vasile Soporan prefektus kifejtette: elemezni fogja a levélben foglaltakat és azt, hogy a zászló kitűzésével megszegték-e valamelyik román törvényt. /K. O.: Funar a magyar zászló eltávolítását követeli. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Az RMDSZ e heti sajtóértekezletét a szövetségi elnök hiányában Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke nyitotta meg, aki a sokat vitatott, minősített információkkal kapcsolatos törvényterv megszületésére emlékeztetett, megállapítva, hogy a demokrácia irányába történő társadalmi fejlődés a törvénytervet is megváltoztatta tartalmilag. A tervezet a jövő héten kerül a plénum elé. Székely Ervin képviselő a helyi választásokat szabályozó törvény módosításáról és bővítéséről nyújtott be javaslatot a képviselőház állandó bizottságához, amelynek értelmében a polgármester megválasztása az első fordulóban történjen szavazati többség alapján anélkül, hogy az érvényes szavazatok abszolút többségét elnyerné. /(Koszta Erika): RMDSZ-sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Indokolatlannak tartja az RMDSZ Bihar megyei vezetése az érmellékiek kiválási szándékát. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy a megyei vezetés a sajtó útján szerzett tudomást az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezet megalakulási szándékáról. Lakatos rámutatott, az Érmellékről egyszer sem érkezett beadvány a megyéhez, melyben valamilyen gondra hívták volna fel a figyelmüket. A megyei elnök elfogadhatatlannak tartja, hogy 60 ezer ember sorsáról alig 75-en döntsenek. Ezért is indulnak érmelléki körútra. Kiss Sándor válaszmányi elnök elismerte azonban, hogy kommunikációs hibák történtek, nem ismertették kellőképpen az eredményeiket. Az előzmény: kilenc érmelléki helyi szervezet, valamint Kovács Zoltán képviselő szándéknyilatkozatot fogalmazott meg és juttatott el a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT), melyben kérték az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezet megalakulásának jóváhagyását. /Simon Judit: Lakatos: hamis állítások. Érmelléki körútra indulnak a Bihar megyei RMDSZ vezetői. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Ápr. 6-án avatják fel Besztercén az RMDSZ területi szervezetének új székházát. A felújított, központi ingatlant több mint százezer dollárért vásárolta meg az RMDSZ országos szervezete. Nagy Zsolt, a szövetség területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke úgy vélekedett, jelen pillanatban senkinek sem hasznos, ha nyilvánosságot kapna a besztercei RMDSZ-székház vételára, inkább annak kell örülni, hogy a Beszterce-Naszód megyei szórványmagyarság végre közösségi házhoz jutott, amelyben érdekvédelmi szervezete hatékonyan működhet majd. Hasonló álláspontra helyezkedett Szilágyi János, az RMDSZ beszterce-naszódi szervezetének elnöke is. - A megye több településén a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését egy héten belül elvégzik. A jövőben az épület nemcsak RMDSZ-székházként, hanem kulturális központként, közösségi házként is működik majd. A székház felavatásával egy időben nyitják meg Szilai Sándor besztercei fotóművésznek a megye magyar templomait, történelmi épületeit bemutató fényképkiállítását is. /Rostás Szabolcs: Titokban tartják az épület vételárát. Új székházba költözik az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Erdélyben mintegy 130 ezren kérvényezték eddig a magyar igazolványt, közel 30 ezer erdélyi kérvényező számára a magyar hatóságok már ki is állították az okmányt. Zökkenőmentesen zajlik a munka a kedvezménytörvény alkalmazására alakult romániai tájékoztatási irodákban ? nyilatkozta a Markó Béla, az Országos Felügyelőtestület (OFT) elnöke a testület ápr. 5-i, kolozsvári ülése után. A kisebb neoprotestáns egyházak kérték, hogy az általuk kibocsátott egyháztagsági igazolás is számítson a jogosultságot bizonyító okiratnak. A testület ezt a jogot csak a Magyar Pünkösdi Gyülekezetek Szövetségének ítélte meg. Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden és Szászmedgyesen jelenleg sem megoldott az adatok számítógépes továbbítása. Ezekben a városokban a RomTelecom nem tudta még biztosítani az ISDN telefonvonalat. /Gazda Árpád: Nincs fennakadás kedvezményügyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

A Váradi Biblia nyomtatójának, Szenczi Kertész Ábrahámnak nevét viseli az a nagyváradi sajtóház és nyomda, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyitott anyaországi támogatással. A jan. 5-i avató ünnepségen hangsúlyozta Tőkés László püspök: nagyobb építkezés első lépése a sajtóház megnyitása. Szabó Tibor, a HTMH elnöke avatóbeszédében a sajtóház további támogatását ígérte. A sajtóházban nyomda és a Partiumi Közlöny és a Harangszó mellett helyet kap a kárpát-medencei tudósítói hálózat fiókja, amely a Duna TV, a Magyar Televízió, a bukaresti és a kolozsvári magyar stúdiók tudósítóiból áll. Könyvbemutatókkal köszöntötték az eseményt: Csetriné Lingvay Klára Nagyasszonyaink című könyve 15 erdélyi nagyasszony munkásságát, történetét feldolgozva láttatja Erdély történetét. Balaskó Vilmos Élet a föld alatt című, a román börtönök összeírását tartalmazó könyve másodkiadást ért meg. Bemutatták a Heidelbergi Káté revidiált kiadását, végül Szabó István tanár átfogó Ottomány monográfiáját mutatta be Dukrét Géza, a Partiumi Könyvek szerkesztője. A nagyváradi regionális sajtóház a harmadik a marosvásárhelyi és a kolozsvári után. /(Balla Tünde): A tények beszéljenek. Sajtóház nyílt Nagyváradon a magyar kormány támogatásával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Verestóy Attila szenátor 11 cég tulajdonosa. Családi birodalma behálózza az egész székelységet, tudósított a Romania Libera napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Márc. 15-én Kolozsváron, Temesváron, Udvarhelyen és más székelyföldi városokban olvasták fel a Magyar Ifjúsági Tanács tizenkét pontos kiáltványát. Többen kifogásolták az RMDSZ-t támadó nyilatkozatot, amely megosztja az erdélyi magyarságot. A kiáltványról Jakab István, a MIT elnöke leszögezte: a kiáltvány első részében olyan pontok szerepelnek, mint az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, önálló magyar egyetem, erdélyi magyar bank, alternatív katonaság bevezetése. Az igénylés a román hatóságok irányába történik, ugyanakkor az erdélyi magyarságnak is szól, jelezve, hogy ezek az ügyek mind megoldatlanok. A MIT szerint az RMDSZ érdekvédelmi szervezet formát próbál ölteni, de a politikában való részvétel fontosabb. Jakab szerint a MIT-et kitaszították az RMDSZ-ből.Az RMDSZ országos szervezete saját ifjúsági szervezetet kezdett szervezni, ez lett a MIÉRT. /-máté-: Mit kíván a MIT? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./