"Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógus Házban tartott sajtótájékoztatót a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Lászlófy Pál és Burus Siklódi Botond főtitkár. Röviden ismertették a most tíz éves civil szervezet eddig tevékenységét és bemutatták az ez alkalomból megjelent könyvet, amely a tíz év eseményeinek krónikáját tartalmazza Lászlófy Pál elnök leszögezte, az RMPSZ-nek több mint 7500 tagja van, ez a legnagyobb magyar civil szervezet. Ez a romániai magyar közoktatásban dolgozók hetven százalékát jelenti. Tíz év alatta a szövetség szakmai továbbképzésein, központjainak szolgáltatásain keresztül a romániai magyar közoktatást szolgálja. Nagy elismerésnek örvend a nyári akadémia és az oktatási központok néhány jelentős szolgáltatása. Az RMPSZ büszkesége, a Teleki Ház új épület szárnnyal bővült, egy 200 férőhelyes konferenciateremmel. Eddig a szakminisztérium különösképpen nem akadályozta munkájukat egészen mostanáig, amikor a könyvellenőrzések kapcsán az RMPSZ által behozott könyvekbe is belekötöttek. /(Daczó Dénes): A legerősebb romániai magyar civil szervezetről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

"A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Igazgatótanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe megyei napilappal kapcsolatos üzleti kísérletek miatt. A MÚRE megdöbbenéssel értesült arról, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó sajtóval szemben is a piaci farkastörvényeket akarják alkalmazni olyan társaságok, amelyek maguk is a közszolgálati sajtó, a független sajtó értékeinek fontosságát hirdetik. A MÚRE nem érthet egyet olyan üzleti elképzelések etikátlanságával, amely mások évtizedes munkájának hasznát akarja kisajátítani. Valamely lap nevének elorzása törvénybe ütköző cselekedet, a jogi fondorlatok, fiskális trükkök alkalmazójának pedig számolnia kell a közvélemény és a sajtó szakmai-etikai értékítéletével. A Hargita Népe szerkesztőségének esetében a MÚRE elvárja, hogy a megyei önkormányzat tegyen lépéseket a név rosszhiszemű kisajátításának megállítása érdekében, s amennyiben tulajdonosváltást látnak szükségesnek, akkor legyen elővételi joga a jelenlegi szerkesztőségnek /Etikát a sajtóüzletben is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője úgy érezte, kötelessége véleményt mondani. A Kaho Kft. és egy magát befektetőknek titulált csoport "a védjegyeket bejegyző országos hivatalnál levédte mind a Hargita Népe, mind a Csíki Lapok nevet". Más szóval elorozták ezeket a lapcímeket. Albert Antal több kérdést tett fel. A megyei tanács eddig nem támogatta a szerkesztőséget, akkor milyen törvényes jogon és alapon ért egyet azokkal, akik szerint "a lap kiadása a jelenlegi formában hosszú távon nem biztosított"? Miért nem vállalják a nyílt megmérettetést, a becsületes versenyt egy új lap indításával? Ki a vállalkozói csoport ügyvezető megbízottja? Miért nem vállalják a nyilvánosságot? /Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője: Feleletekre váró Nyilatkozat a "levédetlen" Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./ A Hargita Népe körül kialakult helyzetről beszámoló írások szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó áll. Ferenczi Károly a Krónika című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az egész ügyről nem tud semmit. Szokatlan eljárással szeretné megkaparintani a csíkszeredai napilapot egy udvarhelyi vállalkozó - írta a Megfosztották nevétől a Hargita Népét című tudósításában a Krónika dec. 12-i száma. Az írás idézte Zsombori Vilmost, a Megyei Tanács elnökét, aki szerint a kialakulandó jogi bonyodalmak megoldása a jogászok feladata lesz, a szerkesztőségnek számolnia kell azzal, hogy a tanácsosokban nem alakult ki jó vélemény a lapról, amely "felelőtlen, sértő írásokat" Bonyodalmak a Hargita Népénél címmel számolt be a csíkszeredai eseményekről a Népújság. A marosvásárhelyi napilap Idegen tollakkal ékeskedni alcímmel az MTI alapján közölte az eddigi történéseket, majd jelezte, hogy az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és annak Becsületbírósága. Elhalászták a Hargita Népét? - kérdezte a Romániai Magyar Szó dec. 13-i száma. Borbély László főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem privatizáció. Az internetes napilap, a Transidex Verestóy kiszemelte a Hargita Népét címmel járta körbe a témát, és kiemelve, hogy Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke Ferenczi Károlynak a sógora. Ferenczi Károly pedig Verestóy Attila sógora - olvasható a www.transindex.ro-n. /Sajtóvisszhang a Hargita Népe körüli fejleményekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

"A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt célul tűzte ki az RMDSZ "monolit-egységének széttörését", azért, hogy "alternatívát nyújtson azoknak a magyaroknak, akik nem akarják többé támogatni az RMDSZ-t". Dec. 16-án Szovátán ülnek össze a párt megyei elnökei, úgymond az RMDSZ-szel szembeni álláspontjukat eldönteni. A lap szerint az elnök arról is nyilatkozott, hogy "egyedül képtelenek harcolni az RMDSZ ellen", meg hogy a pártnak a jövőben "más reprezentativitása lesz, mert egyre több székely csatlakozik hozzájuk". Az említett párt(ocska) nem először kezd "harcot" az RMDSZ ellen. Az évek során minden választás előtt megjelent a politikai palettán, s "harcolni" kezdett. A módszerei sem igazán voltak változatosak: hol egyik, hol másik román párttal lépett szövetségre. A román pártok mentek a maguk útján, a kis "csatlakozó" pedig minden választás után eltűnt a süllyesztőben. Minden választáson az RMDSZ jelöltjei ellenében indítottak saját jelöltet. A 2000-es marosvásárhelyi polgármester-választásnál polgármester-jelöltjük ezer szavazatot sem kapott. Annyit azonban elértek, hogy nem az RMDSZ jelöltje jutott a polgármesteri székbe. Minél erősebb a parlamentben az RMDSZ-frakció, annál többet tud kiharcolni az erdélyi magyarságnak. Ez az egyetlen alternatíva. Ha pedig valaki ez ellen harcol, az a magyarság érdekei ellen harcol, írta Mózes Edith. /Mózes Edith: Alternatíva? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./"

"Megjelent a kormányhatározat, mely az 1994-ben elfogadott 75-ös törvény végrehajtási útmutatásait tartalmazza: Romániában csak hivatalos küldöttségek látogatásakor, nemzetközi részvétellel tartott rendezvényeken lehet eljátszani, elénekelni más államok nemzeti himnuszát, azt is csak a románnal együtt, azt megelőzően. Hasonló rendelkezés szól a zászlóhasználatról. Büntethető a jogszabályt megszegő helyhatóság vagy közintézmény vezetője, a polgármester, a megyei tanács elnöke és bármely természetes vagy jogi személy. Nem szorul magyarázatra, hogy az 1994-ben hozott törvény alkalmazási előírásairól miért most, 2001 végén hoztak kormányhatározatot. Nyilvánvaló összefüggések vannak a státustörvény miatti román-magyar nézetkülönbségekkel, a romániai magyarság nemzeti identitásának megőrzéséért kibontakozott törekvésekkel. Egyértelműen magyarellenes intézkedésről van szó. Egy idő óta a magyar nemzeti közösség ünnepi rendezvényein, istentiszteleteken zavartalanul énekelhették a himnuszt, a piros-fehér-zöld zászló sem hiányzott a felvonulók kezéből. Ezután is így kell hogy legyen. Mindezeket az RMDSZ programja is megfogalmazza: "ünnepségeken, összejöveteleken szabadon akarjuk használni az állami mellett nemzeti jelképeinket". /Borbély László: Zászló ne lengjen, ének ne zengjen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

"Tizedik születésnapját ünnepelte dec. 12- én az egyetlen Temes megyei önálló magyar középiskola támogatására létrehozott Bartók Béla Alapítvány. A Bartók Béla Líceumban megtartott találkozón megjelentek a támogató cégek és szervezetek képviselői. Halász Ferenc elnök ismertette az alapítvány legfontosabb megvalósításait. 1991 decemberében a temesvári magyar iskolák volt diákjai és tanárai hozták létre a Bartók Béla Alapítványt, amely évente szociális és tanulmányi ösztöndíjakat ítélt meg, számítógépeket, audiovizuális eszközöket, személygépkocsit, bútorzatot, szakkönyveket és szépirodalmat vásárolt az iskola számára. A bánsági szórványban a nyolcvanas-kilencvenes években felgyorsult a magyarság asszimilációja, a magyar iskoláktól való elfordulás. A folyamat megfordítása érdekében, az alapítvány támogatásával indult be az Élő Kapcsolat program. Ennek fő elemei az iskoláskor előtti magyar gyerekek nyilvántartásának, szociológiai felmérések elkészítése, a magyar óvodai-iskolai hálózat népszerűsítése. Az alapítvány támogatta az identitástudat megőrzését szolgáló rendezvények egész sorát, ide sorolható az immár hagyományossá vált Nemzedékek Találkozója, amelyre hivatalos mindenki, aki Temesváron magyar nyelven tanult vagy tanított. 1998-tól kezdődően a Bartók Béla Alapítvány, ha korlátozott mértékben is, felvállalta Temes megye többi magyar oktatási intézményének támogatását is, az idei évtől az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja támogatásával erre a célra is jelentős összegeket fordított. /Pataki Zoltán: A magyar iskola támogatása jó befektetés! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

"A Német Kulturális Napok keretén belül dec. 13-án a Történelmi Múzeumban megnyitották a Német jelenlét Kolozsváron című kiállítást. Petru Iambor történész főkutató az erdélyi szászokról beszélt. A Német Kulturális Központ vezetője, Stefan Straub röviden ismertette a központ történetét, a kezdeti nehézségektől egészen napjainkig. (benke): Német jelenlét Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"A Kolozs megyei tanfelügyelőség dec. 13-i sajtóértekezletén közzétették a megye nyolcadikosainak továbbtanulási opcióit. Továbbra is él a líceum-mítosz, ugyanis a megkérdezetteknek csak 16 százaléka szeretne szakiskolába/inasiskolába iratkozni. A megye nyolcadikosainak mintegy 40 százaléka elméleti, 18 pedig szaklíceumban szeretne továbbtanulni. A művészeti és a szakiskolai oktatás iránt a megkérdezettek 12, illetve 16 százaléka érdeklődik komolyan. /Szabó Csaba: Még mindig él a líceum-mítosz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Szembenézés a múlttal címmel dec. 14-én kétnapos értekezlet kezdődik Temesváron, az 1989-es forradalmi események kirobbanásának 12. évfordulója alkalmával. A Magyar Reformátusok Világszövetségének és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatának égisze alatt szervezett rendezvénysorozatot Tőkés László püspök, Erdélyi Géza felvidéki püspök és Gazda István lelkipásztor nyitják meg. Előadást tart dr. Schmidt Mária, a XX. Századi Intézet elnöke, Vighi Daniel egyetemi előadótanár, Tőkéczki László politológus és Toró T. Tibor parlamenti képviselő. A Szembenézés egyházaink múltjával címmel szervezett kerekasztalon az erdélyi történelmi egyházak képviselői fejtik ki véleményüket. December 15-én, szombaton a kommunista múlt szereplőinek átvilágításáról Onisoru Gheorghe, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Nemzeti Bizottság elnöke, Incze Béla átvilágító bíró és Csendes László átvilágító biztos tart előadást. Az egyházi átvilágításról Erdélyi Géza püspököt, Takaró Mihály református főgondnokot, Dugulescu Petre baptista prédikátort, Zalatnay István református lelkészt és Forró László előadótanácsost hallgathatják meg. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással zárul. /Szembenézés a múlttal Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"A színházépítés részének tekinthető a Művész Kávéház létrehozása - hangsúlyozta megnyitóbeszédében Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója. Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban dec. 13-án megnyílt a kávéház. /Művész Kávéház nyílt. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

"Szentegyházán idén találkoztak hetedszer a Homoród menti települések színjátszói. Ott voltak a lövétei LIE-műkedvelők, az oklándi Balázs Ferenc ifjúsági színjátszó csoport, a kápolnásiak, a karácsonyfalvi Szelídgesztenye, a homoródszentpáli Csalóka Péter. /(oláh): Műkedvelő színjátszók tele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

"A Kibéden élő, elsősorban népmesegyűjteményei, saját meséi, rovásírás-kutatása és fordításai alapján ismert Ráduly János most gyermekverskötettel /Verstánc/ rukkolt elő. A kötetet Molnos Zoltán illusztrálta. /Zsidó Ferenc: Verstánc. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

"1675-ben Kájoni János ferences szerzetes polihisztor nyomdát alapított Csíksomlyón. Nyomdájában először a Cantionale Catholicum című énekeskönyvet nyomtatta ki 1676-ban. A ferences barátok Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. 1727-ig, amikor a kolozsvári jezsuita akadémia nyomdája létesült, a csíksomlyói műhely volt az egyetlen katolikus nyomda Erdélyben. A Csíki Székely Múzeumban a csíksomlyói ferences nyomda létesítésének 325 éves évfordulójára kiállítást rendeznek, a kiállítást dec. 15-én nyílik. A kiállításon megtekinthető, többek között, Kájoni kézisajtója is, amelyet a rendezők a kolozsvári múzeumtól kaptak kölcsön. /A csíksomlyói nyomda 325. évfordulója. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

"A magyarországi népszámláláskor alig több mint tíz százalék volt azok aránya, akik a vallási hovatartozásra vonatkozó, önként megválaszolható kérdésre nem kívántak felelni - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal, úgynevezett képviseleti minta alapján kimutatott előzetes adataiból. A vallást megjelölők 69 százaléka (az egész népesség 52 százaléka) római katolikusnak vallotta magát, 21 százalékuk (a teljes népesség 14 százaléka) a református, 4 százalékuk (az egész népességhez viszonyítva 3 százalék) pedig az evangélikus vallást jelölte meg. A többi egyházhoz, felekezethez, vallási közösséghez tartozók aránya a vallást megjelölők körében némileg több mint 5, a népesség egészében pedig 4 százalék. Az adatokból kitűnik, hogy mind a négy nagy történelmi egyház népességen belüli viszonylatában aránybeli visszaesés tapasztalható az 1920-as, 1930-as és 1949-es adatokhoz képest. A római katolikusok aránya például a most kimutatott 52 százalékkal szemben 1920-ban és 1930-ban meghaladta a 60 százalékot, 1949-ben pedig csaknem elérte a 70 százalékot. / Vallási hovatartozás a magyar népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

"Négymilliárd lejes saját bevételt várna el Szatmár megye vezetősége a színháztól, szemben az ez évi másfélmilliárd lejes bevétellel. Az elmúlt évadot meghatározta a színházi szezon második felében bekövetkezett nézőtéri vakolatomlás következtében halaszthatatlanná vált felújítási munkálatok okozta jövedelemkiesés. A színházterem felújítása elkészült ugyan, de újabb meghibásodások merültek fel, ami megint kiesést jelentett. Lőrincz Ágnes társulatigazgató elmondta: a tavalyi előadásokat nem játsszák újra, így a csekély számú idei előadás nem sok nézőt vonz bérleten kívüli bemutatókra. A ritkaságszámba menő Shakespeare-előadást Hunyadi László színész elhalálozása miatt nem tűzik műsorra. Czintos József távolléte is elodázza az újraelőadást, aki az évad első felében Budapesten játszik. /(benedek): A színháznak nagyobb bevételre van szüksége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./ "

"Markó Béla hangsúlyozta: a kormánypárttal, az SZDP-vel az együttműködés hasznos volt abból a szempontból, hogy stabilitást lehetett teremteni Romániában. A politikai stabilitás hozzájárult például ahhoz is, hogy Romániával szemben az Európai Unió jövő év elejétől feloldotta a vízumkényszert. Az év második felében azonban a magyarellenes megnyilvánulások rendkívül megszaporodtak. Markó leszögezte: a programjában demokratikus Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt főbenjáró politikai bűnt követett el azzal, hogy a nemzetiségi kérdést felhasználta a politikai konfrontációban. A kormány és az ellenzék a magyarellenességben igyekezett túllicitálni egymást. Markó szerint súlyos, következményei lennének, ha az RMDSZ nem folytatja az együttműködést az SZDP-vel: ez megváltoztatná a román politikai élet irányát, instabillá tenné azt. Ha az SZDP hajlandó a magyarellenes áramlatokat visszaszorítani, ha készek megoldást kínálni az egyházi ingatlanok kérdésében és más megoldatlan problémákban, akkor semmiféle elvi akadálya nincs az együttműködés folytatásának - szögezte le az RMDSZ elnöke. /Gózon István (MTI): Sikerült politikai stabilitást teremteni Romániában. Markó Béla az SZDP-vel való együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Ha a két kormány között nem lesznek kommunikációs problémák, a következő hetekben sikerülhet megoldást találni a kedvezménytörvény ügyében - nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Dec. 14-én bejelentették, hogy Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár hamarosan találkozik egymással a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos tárgyalások folytatása érdekében. Világossá vált, melyek azok az érzékeny pontok, ahol - hogyha a magyar kormány elfogad megfelelő megoldásokat - meg lehet egyezni - jelentette ki Markó Béla. Ezek között elsősorban a munkavállalás kérdését említette. Ha nem lesznek kommunikációs problémák a két kormány között, akkor az elkövetkező hetekben lesz megoldás - fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Kommunikációval megoldódhatnak a státusgondok. Magyarország hajlik a kompromisszumra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Adrian Nastase kormányfő figyelmeztette mindazokat, akik Románia regiókra való felosztásával kapcsolatban további megbeszéléseket kívánnak tartani, hogy ellenük a törvény szigorával lépnek fel. Dec. 14-i videokonferenciáján Adrian Nastase kijelentette, hogy utoljára beszél erről a témáról, amely szerinte összefüggésben áll a magyarok státustörvényével. /Nastase elutasítja a regionalizmust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"A legutóbbi kormányülésen elfogadták a 2001/10-es törvény módosítását: ebbe új fejezetet építettek be, amely a kivitelezéssel kapcsolatos felelősségre vonást írja elő. Az 1945-ben elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának akadályozása három évig terjedő börtönbüntetést vagy pénzbírságot von maga után, míg az igazoló dokumentáció hiányában kitöltött tulajdonjog-változtatási felhatalmazás esetében a büntetés három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel jár. Ugyanakkor sürgősségi kormányrendelettel módosították az 1991/21-es törvény román állampolgársághoz való jogra vonatkozó előírásait is. Eszerint hat hónapon belül egységes procedúrát tesznek kötelezővé a valamilyen okból román állampolgárságot vesztett személyek esetében. Az intézkedésre a schengeni térségben érvénybe lépett vízummentesség nyomán került sor. /Módosították az ingatlantörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Norica Nicolai, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szenátora dec. 14-i sajtóértekezletén úgy vélekedett: a HarKov-ügy kapcsán kirobbant vitát és a Memorandum-ügyet a Ioan Rus belügyminiszter által nyilvánosságra hozott Kiáltványt Erdélyért című dokumentum provokálta ki. Norica Nicolai szerint a HarKov-ügy kapcsán elhangzott politikai nyilatkozatok nem jelentenek mást, mint a "nacionalista diskurzusokkal történő játszadozást", amelynek célja elterelni a figyelmet az ország valódi problémáiról. Szerinte egyetlen olyan irat sincs, amely bizonyítaná, hogy a román állam elvesztette volna fennhatóságát a két megye fölött. /(k. o.): Rus okolható a botrányokért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Az SZKT dec. 15-i ülését megelőzően dec. 14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a testület ülésén szóvá teszi majd, hogy megyei szinten is ki kell értékelni a kormánypárttal kötött protokollumot. Az országos vezetéstől ugyanakkor kérni fogják, hogy az együttműködési megállapodás megújításánál feltételként szabják meg a kolozsvári helyzet rendezését, a státustörvény kapcsán pedig hagyjanak fel a magyarellenes hangulatkeltéssel. A megyei szervezet fontosnak tartja továbbá, hogy állást foglaljanak a Memorandum-, illetve Sógor Csaba szenátor ügyében. /Összeült a TEKT. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"A CURS közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint a román állampolgárok 61 százaléka vélekedik úgy, hogy több parlamenti pártot fel kellene oszlatni. A nézetet osztók 44 %-a százaléka a Nagy-Románia Pártot (PRM), 37 %-a az RMDSZ-t tiltaná be elsőként. A válaszadók úgy érveltek, hogy a PRM szélsőséges és nacionalista, az RMDSZ pedig szintén szélsőséges, továbbá nemzetellenes szervezet. A felmérés bemutatói szerint ennek oka, hogy a két alakulat többször is politikai vihart kavart, amit a lakosság elítél. A Nagy-Románia-szimpatizánsok kivétel nélkül az RMDSZ-t tették első helyre azon betiltandók közül, őket a liberálisok (PNL) követik 61 százalékkal. Abban az esetben, ha következő héten lenne az elnökválasztás, a lakosság 46 %-a a jelenlegi kormányfőt ültetné az elnöki székbe, őt követi Traian Basescu és Corneliu Vadim Tudor 19-19 százalékkal. A kommunista időszakban elkobzott javak teljes visszaszolgáltatását 36 % támogatja, a részleges visszaszolgáltatás híve a válaszadók 40 %-a, míg 10 százalék szerint semmit sem kell visszaszolgáltatni az államosított javakból. /Lázár Lehel: Betiltandó pártok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./"

"Szeretném, ha ez a rendezvény javítaná azt az intoleranciaképet, amely Kolozsvárról elterjedt, hiszen a kolozsvári társadalom valójában toleráns és normális - mondotta Vasile Dâncu tájékoztatási miniszter a minisztérium által szervezett december 18-i Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából. A rendezvénysorozat második napján, dec. 14-én kezdődött a Nemzeti kisebbségek a román társadalomban című fórum, amelyen a különböző etnikumok küldöttei hangot adtak elégedettségüknek, felsorolva a saját közösségük által elért eredményeket, de elpanaszolták nehézségeiket is. Haller István szólalt fel a Pro Európa Liga részéről, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Románia még mindig nem ismerte el annak az 1970-ben törvény által elfogadott nemzetközi egyezménynek a 14. cikkelyét, amely kimondja: az aláíró kormányok el kell ismerjék az állampolgárok ahhoz való jogát, hogy egyéni panasszal fordulhassanak az ENSZ diszkriminációellenes bizottságához, amennyiben áldozatnak tekintik magukat. Habár Románia aláírta a regionális és kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó Chartát, ezt a mai napig nem ratifikálta, így törvényileg nem lehet szabályozni a kisebbségek nyelvhasználatát. Románia 1993-ban az Európa Tanács felé tett ígérete szerint vállalta az egyházi javak visszaszolgáltatását, ennek ellenére lassan 2002-t írunk és ez a lépés még nem történt meg, sőt az eddig megszületett törvények diszkriminatívak. Stefan Buciuta, az Ukrán Szövetség alelnöke felszólalásában vehemensen támadta az Oktatási és a Tájékoztatási Minisztériumot, mondván: az ukrán nemzetiség számára nem biztosítják az anyanyelven való oktatást, és sem a helyi, vagy megyei kormányzatokban, sem legfelsőbb szinten nincsenek képviselve, holott, például Máramaros megyében az ukránok számaránya eléri a 6,8 százalékot. /Köllő Katalin: Terítéken a kisebbségek gondjai. Etnikumok ünnepe Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Kolozsváron működik a Diakónia Keresztyén Alapítvány Otthoni Betegápolási Szolgálata. Munkájukat az intézmény vezetője, dr. Sárosi Artúr igazgató és munkatársai mutatták be. Tevékenységüket 1993-ban kezdték, 1996-ban kapták meg a minisztériumi engedélyt, amelynek alapján immár hivatalosan működnek. Idén áprilisban megalakult a református egyházkerület által létrehozott alapítvány. Munkájukat három szakképzett egészségügyi nővérrel és három gondozónővérrel végzik. Jelenleg százhúsz gondozottuk van. Biztosítják az ápoláshoz szükséges eszközök nagy részét: kötszereket, fertőtlenítőszereket, kenőcsöket, egyéb anyagokat. Alkalmazottaink besegíthetnek a gyógyszerek megvásárlásába, esetleg házhoz szállításába is. Sokan elvándorolnak, és itt maradnak magukra az öregek. Nagyon fontos a gondoskodás lelki háttere is, ami biztonságérzetet nyújt a segítségre szoruló számára. Most épül egy gondozóotthonunk, ahova a huszonnégy órás gondozást igénylők kerülnek majd. Szeretnénk létrehozni egy idősek napközi otthonát, ahova azokat a rászorulókat hoznák be családtagjaik, akiket nem lehet egyedül hagyni. /Ördög I. Béla: Gyógyító keresztyéni küldetés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Dec. 7-8-án tartották Kolozsváron a IV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciát. Matematikából három, informatikából tizenöt versenyző vállalta a megmérettetést. Az előadások nagy része színvonalas volt, mindennek hátterében rengeteg kutatómunka állt. /Buzogány László: IV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Józsa Csaba, a rendezvény egyik szervezője közölte: 320 diák versenyzett 220 dolgozattal, összesen 25 részlegen. A nyolcvan elbíráló közül 15 tanár Magyarországról jött. /JBN: És véget ért... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Idén is tető alá hozták Kolozsváron a magyar újságíró hallgatók tudományos konferenciáját. A rendezvény lehetőséget nyújtott az utolsó éves hallgatók államvizsga-dolgozatainak bemutatására. A harmadévesek körében Balázs Ferenc bizonyult a legkedveltebb témának, de írtak Szabó Dezsőről, Illyés Gyuláról, Tamásiról, a média és agresszivitás viszonyának kérdéséről is. /Mészely Réka: Az újságírók is tudnak írni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"December 13-án a kolozsvári Állami Magyar Opera két kortárs operát tűzött műsorára: Demény Attila: Parafarm című egyfelvonásos operáját, melyet már láthatott a közönség, és a Bevégezetlen ragozás címűt, ez premier Kolozsváron. Incze Gergely Katalin karmester emlékeztetett: 1992-ben mutatta be a Magyar Opera Demény Attila Parafarm című operáját. Ez a mű kimondottan erre a nagyszabású és színháztörténetileg kiemelkedő fontosságú eseménysorozatra készült. A bemutatót a szerző maga vezényelte. Lászlóffy Zsolt, a Bevégezetlen ragozás című opera karmestere elmondta, hogy a mű hat énekesre és hét hangszeresre íródott. /Hintós Diana: Kortárs operák bemutatója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"Kallós Zoltán megkapta a Magyar Corvin-lánc kitüntetést /ez a tizenharmadik kitüntetése/. Előzőleg felhívták, hogy elfogadja-e, mert egyesek fenntartással viseltetnek e díj iránt, ugyanis az első Corvin-lánc díjazás a negyvenes években, Horthy Miklós és az akkori oktatási miniszter javaslatára indult el, ők alapították a díjat. Kallós viszont arra emlékezik, hogy Horthy idején a Református Kollégiumban, Kolozsváron, kötelező módon román nyelvoktatásban részesültek. Ezért természetesen elfogadta a kitüntetést, hiszen kötelességének érzi tenni valamit azért a közösségért, amelyhez tartozik. Kolozsváron, a Református Kollégiumba könyvtárában kezébe került Domokos Pál Péternek a Moldvai magyarság című kötete, ez nagy hatással volt rá, elhatározta, hogy egyszer eljut ezekhez az emberekhez. Kallós bekerült a Zeneakadémiára, s miután negyedéven kizárták onnan, Jagamas János tanácsára elment Moldvába tanítani. Akkor volt vagy hetven magyar iskola Moldvában, és létezett egy tanítóképző részleg is Bákóban, s a magyar tanítóképzősök Lészpedre jártak ki gyakorló tanításra, ahol ő is tanítottam. Lészpedről rendszeresen járt gyűjteni a többi csángó faluba is. Kiváló nótafák voltak, az egyiket például most javasolják a Magyar Népművészet Mestere címre: Demeter Antiné Jánó Annát Lészpedről, aki most hetvenöt éves. Most készít vele egy meséskötetet, körülbelül 25-30 sámánisztikus mesét, 8-10 balladának a meseváltozatát, és 10-15 Krisztus-legendát jegyzett fel tőle. Volt egy periódus a Ceausescu-időszakban, amikor nyolc évig nem lehetett odajárni, 1980-tól 1989-ig. - A Corvin-lánccal jelölhet egy ösztöndíjast. Kallós Szép Gyulát jelöli, hogy folytassa az ő munkáját. Szép Gyulával tíz éve együtt dolgozik. /Köllő Katalin: Addig élek, amíg élek, amíg bennem zeng a lélek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tízéves múltjának egyetlen megvalósítása sem mérhető a Szovátán levő Teleki Oktatási Központhoz /TOK/, amely most már konferenciaközpont is. Márton Zoltán emlékezett a múltra, a balesetben 1999-ben elhunyt Bíró István hatalmas munkájára. A TOK egy vizionárius álma. Azonos Bíró Istvánnal. Az első években Bíró István Budapest, Bukarest, Csíkszereda és Szováta négyszögben mozgott, vagy inkább robogott autóján. A szövetség főtitkáraként és a Teleki Oktatási Központ igazgatójaként is tevékenykedő Bíró István kitűnően tudta hasznosítani személyes kapcsolatait, melynek köszönhetően a szövetségnek saját személygépkocsi és haszonjármű-parkja is lett, a felújításhoz szükséges építőanyaghoz jutányosan vagy ingyen jutott hozzá a Teleki. A dohos kis tetőtéri szobákban ő már európai szintű konferenciatermet látott pont ott, ahol az most áll. Számítógépes oktatóteremről mesélt, amikor a ház teljes kapacitása egy rozoga 486-os számítógép volt. A ház könyvtára akkor még sehol sem volt, de Bíró István tudta, hogy nemcsak könyvtár, de olvasóterem is szükséges és lesz is a Telekiben. A Bolyai Nyári Akadémia főszervezőjeként országos programot koordinált, melynek fő színhelye a csíkszeredai központ mellett Szováta lett. Letelepítette a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola Tanítóképző Karának kihelyezett tagozatát. /Márton Zoltán: A vizionárius álma. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./"

"A Nyugati Jelen aradi magyar napilap novembertől irodalmi melléklettel bővült. Alapította Böszörményi Zoltán, szerkeszti Hudy Árpád Münchenből, aradi munkatársa Irházi János, Kolozsvárról Karácsonyi Zsolt. A szerkesztők szándéka: "átfogó irodalmi körképet vázolni a magyarlakta európai régiók műhelyeiről, s a horizontunkat későbbi lapszámainkban a tengeren túli magyarok műveire, alkotásaira is szeretnénk kiterjeszteni." A melléklet nyolc újságoldal terjedelmű, összehajtott, mint a Népújság melléklete, a Múzsa. Az első szám hozta Kányádi Sándor Bajor Andor kései elsiratása című versét, Bartha Réka a kortárs drámairodalom brassói fesztiváljáról tudósított, Karácsonyi Zsolt a kolozsvári színház Fordítások című előadásáról írt. Hudy Árpád a müncheni bajor-magyar hungarológiai műhelyt ismertette és bemutatta ügyvezető igazgatóját, az 1960-ban Kolozsvárott született dr. K. Lengyel Zsoltot, aki nagydoktori címét 1992-ben a korai transzszilvanizmus eredetéről és formáiról írott disszertációjával szerezte meg. /B. D.: Irodalmi Jelen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./"

"Nagy elismeréssel méltatta Randolph L. Braham (a New York-i Egyetem professzora) Tibori Szabó Zoltán könyvét /Élet és halál mezsgyéjén. Kolozsvár, Minerva Művelődési Egyesület, 2001/. Ebben a szerző az erdélyi zsidóság tragédiájáról írt. A második bécsi döntéssel visszatért Észak-Erdélyben 164 ezer zsidó élt. A magyarok kezén marad zsidók sokkal rosszabb sorsra jutottak, mint a hagyományosan idegengyűlölőnek és antiszemitának tartott románokén maradt hittársaik. A dél-erdélyi zsidóság csaknem érintetlenül megmenekült, Észak-Erdély zsidósága Auschwitzban kötött ki. Ezen ellentmondásos helyzetet vette számba a "nagy tiszteletnek örvendő erdélyi újságíró, Tibori Szabó Zoltán". Tibori Szabó tanulmánya cáfolta román nacionalisták beszámolóit, amelyeknek célja a Ion Antonescu marsall nácibarát rezsimje által a második világháború idején elkövetett gyilkosságok szőnyeg alá seprése. Miközben rögzítette a magyarok felelősségét közel 600 ezer zsidó megsemmisítéséért, leleplezte a románok "humanizmusát" a magyarok "barbárságával" szembeállító román nacionalistáknak próbálkozásait. Az Antonescu rehabilitációjáért küzdő románok már az 1980-as évek közepétől kezdődően nagyjából két idős és személyesen érdekelt egyén kitalált mentési akcióira alapoztak. Ezek dr. Mosche Carmilly-Weinberger, Erdély fővárosa, Kolozsvár kisszámú neológ hitközségének egykori főrabbija, illetve Raoul Sorban román festő és egyetemi tanár, akit 1986 novemberében Népek Igazának ismertek el, s aki később Antonescu rehabilitálásának bajnokává vált. Az említett két személy által kreált mítoszok és legendák leleplezésével Tibori Szabó a történelmi igazságot segítette. A könyv többnyelvű könyv- és cikkbibliográfiát is tartalmaz, amely az 1984 és 2000 között Romániában megjelent, a magyar holocausttal foglalkozó írásokat veszi számba. /Randolph L. Braham (a New York-i Egyetem professzora): Élet és halál mezsgyéjén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"