"A könyvtárhasználat problémáiról volt megbeszélés Kolozsváron, a bölcsészkar elsőéves hallgatói jöttek össze a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az október 30-i könyvtárfórumon megvitatott kérdések minden diák számára eligazítást jelenthetnek. A fórumot Egyed Emese, a Magyar Irodalom Tanszék vezetője kezdeményezte. A legtöbb panasz a könyvtári belépők árát érintette, ugyanis közel negyedmillió lejbe kerül az összes szükséges könyvtárba való beiratkozás. A diákok elmondása szerint a bölcsészkar kari könyvtárában még az is megtörténik, hogy elutasítják a diákok könyvkéréseit, mert egyik szekrénybe beletört a kulcs (legalább hét éve). Az is előfordul, hogy a könyvek iktatószámai elkoptak. A legkeresettebb könyvek néha el-eltűnnek, vagy elakadnak valahol útközben. A fénymásolás nem olcsó mulatság. A Központi Egyetemi Könyvtár katalógusa már interneten is olvasható. Felmerült egy könyvbörze megszervezésének gondolata is. /Szilágyi Erzsébet: Könyvtárelkönyvelés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"

"Hámos László, a Magyar Emberjogi Alapítvány /HHRF/ elnöke értesítette a szerkesztőséget, hogy a Szatmári Friss Újság egyike azon nyolc Kárpát-medencei magyar kisebbségi újságszerkesztőségnek, amely egy db korszerű számítógépben részesül az alapítvány által meghirdetett informatikai fejlesztési pályázaton. A Szatmári Friss Újság oldalai az elmúlt 42 hónapban összesen több mint 1,6 millió megkeresést kaptak interneten. /Levél New Yorkból. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 3./ Válaszában Veres István, főszerkesztő megköszönte a számítógépet és azt, hogy a HHRF a lap internetes változatának megjelenítését és tárolását lehetővé teszi. Válasz. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 3./"

"Szarvas-rege című előadásának bemutatóra készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Témája a regöléssel fennmaradt magyar eredetmonda. /Orza Calin, a műsor koreográfusa: Szarvas- rege. Bemutatóra készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./"

"Idén első alkalommal, nov. 4-5-én szervez falunapokat Gelence polgármesteri hivatala. Nov. 4-én, vasárnap a helyi zenekar muzsikál, majd nagymisét tartanak a Szent Imre római katolikus templomban. Délben Szakács Tibor polgármester köszönti a résztvevőket. A művelődési otthonban kép-, könyv- és éremkiállítás nyílik, fellép a helyi népzenekar és táncegyüttes. Lesz még furulyakoncert, bál több sportrendezvény, találkoznak a faluból elszármazott értelmiségiek, fellép a gelencei táncegyüttes is. /F. R.: Falunapok Gelencén. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./"

"Csíkmindszenten nov. 1-jén dr. Tamás József csíkszeredai segédpüspök tartotta a búcsús szentmisét az ünnepre feljavított, tatarozott templomban. Az 1230-ban épített, a környék egyik legrégebbi templomának javítása sikerült, az anyagi gondok ellenére. /Felújították a templomot. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./"

"A Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki Horváth Aranyt. " Horváth Arany, Horváth István lánya 1964-től 1994-ig szolgálta a Művelődést (a folyóiratot és az erdélyi magyar kultúrát), volt szerkesztője, rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, nyugdíjazásáig. 1995-től az Erdélyi Gazda című folyóiratnak is főszerkesztője volt. Kötetei: Ember a havason (tévéjáték, 1987); Fába faragott balladák (riportkönyv, 1983), Pontot, vesszőt nem ismerek, de a szó mind igaz (életrajzi elbeszélés, 1985), Kalodaének (ballada prózában, 1993), Kökény a hóban (riportkönyv, 1995), Elrabolt méltóság (1999). Horváth Arany az Egyesült Államokban megjelenő Transsylvania című negyedévi erdélyi tájékoztató erdélyi ügyvezetője, emellett a magyarózdi találkozók fáradhatatlan szervezője hangsúlyozta, hogy megőrizte nép-nemzeti gondolkodását. /Bölöni Domokos: Beszélgetés Horváth Arannyal. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./"

"Izsák József Tamási Áron-monográfiája 1969-ben jelent meg. A szerző többször is említette: a könyv nem teljes, a cenzúra miatt, ezért a könyv megjelenése után főiskolai előadásain, szemináriumain, "pótolgatta", ami kényszerűen kimaradt. Végre napvilágot látott két éve a teljes, sőt kiegészített szövegű értekezés, de csak az óceánon túl, a Sigma Kiadónál Torontóban. Ez az új kiadás nem fog eljutni hazai olvasóihoz, a szerző is nehezen jutott hozzá egy példányhoz. /Nagy Miklós Kund: Egy feltámadt könyv a novella költőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./"

"Megjelent Srankó Ferenc helybeli tanár Örök Alma Mater - négyszáz éves Szilágynagyfalu közoktatása /Cogito Kiadó, Nagyvárad/ című munkája. Ez az iskolatörténeti munka Szilágy megyében az első ilyen jellegű kiadvány. Függelékanyaga gazdag kiegészítés a könyvhöz. Megtalálni benne az iskola lelkészei, rektorai, rektor- és kántortanítói, valamint okleveles tanítóinak 1600-1938. közötti névsorát; azok névsorát és fényképét, akik az iskolában tanultak és tanítottak. Négy évtizedes kutatómunka, dokumentumgyűjtés eredménye Srankó Ferenc iskolatörténete. /Fejér László: Szilágynagyfalu közoktatásának monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./"

"A külföldiek, köztük svédek adományaiból korszerűen berendezett gyimesbükki gyermekkórházat a megyei hatóságok a nyár elején egyik napról a másikra kiürítették, még a villanydrótokat is kirángatták a falakból. A Bákó Megyei Tanács eljuttatta a lapnak a gyimesbükki kórház megszüntetésének általa ismert történetét. /Bákó megye tanácsa replikát küldött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./ A Bákó Megyei Tanács levele szerint a Bákó Megyei Tanács elrendelte: júl. 1-től kezdődően, a bákói 7. számú nevelőintézeti központ és a súlyosan fogyatékos gyerekeket ellátó 12. számú gyimesbükki nevelőintézet megszűnnek. A Gyimesbükk községben lévő Központban 116 gyermek élt, az egységet 84 alkalmazott látta el. Az alkalmazott személyzetet elbocsátották, előtte pedig felajánlották, hogy hivatásos gondozóasszisztensekké válhatnak. Azon állítással szemben, hogy "a kórházat kifosztották, bútorzatot és elektromos háztartási berendezéseket loptak el", a tanács szerint az adományként kapott javakat elsősorban azon nevelőintézetek között osztották, el, ahová a gyimesbükki Központ gyerekeit áthelyezték és akik Bákó megyei lakhellyel rendelkeznek. - A tanács fenntartja a jogot, hogy a törvény útján eljárjon ama sajtószervek ellen, melyek az újságírói félrevezették a közvéleményt, súlyosan károsították Románia megítélését. /Neculai Lupu elnök: A Bákó Megyei Tanácstól kaptuk A válaszadás jogán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./"

"Amerikai látogatását (október 30.-november 2.) megelőzően Adrian Nastase miniszterelnök informális csatornákon keresztül azt az óhaját juttatta el a Magyar Emberi Jogok Alapítványhoz /HHRF/, hogy útja során találkozni kíván az amerikai magyarság képviselőivel. Emiatt Hámos László, az alapítvány elnöke budapesti látogatását félbeszakítva, a Magyar Állandó Értekezleten való részvétele után visszautazott New Yorkba. A román miniszterelnök szándéka időközben megváltozott, mert a kapcsolattartásra kijelölt személyek a legkevesebb hajlandóságot sem mutatták az egyeztetésre, s a találkozó az alapítvány munkatársainak minden erőfeszítése ellenére sem jött létre. Ezért mindazt, amit az erdélyi magyar közösség legégetőbb gondjaival kapcsolatban szerettek volna felvetni Románia miniszterelnökének, egy memorandumban összefoglalva írásban továbbították neki. A dokumentumba foglalt információkat a HHRF háttértájékoztatásként eljuttatta Nastase miniszterelnök több tucat lehetséges tárgyalópartnerének is. /Ami Adrian Nastase amerikai programjából kimaradt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ A memorandumban ismertették az alapítvány munkáját /huszonöt éve alakult azzal a céllal, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet az emberi jogok durva megsértésére és a magyar kisebbség üldözésére a Ceausescu-kormányzat idején./A nemzeti kisebbségek ügyében 1989 után Romániában alig tapasztalható előrelépés. Ennek a helyzetnek a teljes körű orvoslása nélkül erősen kétséges, hogy az Egyesült Államok szenátusában létrejön a Románia NATO-tagságának ratifikálásához szükséges kétharmados többség. A román kormány továbbra is megtagadja a magyar egyházaktól a kommunizmus idején elkobzott 1 593 ingatlannak a visszaszolgáltatását. Romániában érdembeni előrelépés szükséges a következőkben: 1. Az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosaiknak. Az elfogadott, az ingatlanok visszaadásáról rendelkező törvény explicit módon kizárta a közösségi és egyházi ingatlanokat a törvény érvényességi köréből azzal az ígérettel, hogy ezek visszaszolgáltatását majd egy külön törvény szabályozza. 2. A kétnyelvűség megvalósítása. 3. A kolozsvári önálló állami magyar egyetem helyreállítása. 4. A hatósági zaklatás és megfélemlítés megszüntetése: részesítsék elnöki kegyelemben azt az öt magyart - Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezsőt, Konrád Jánost, Paizs Ottót és Reiner Antalt -, akiket az elnyomó hatalom helyi képviselőjének, Aurel Agache rendőr őrnagynak 1989. december 22-én, Kézdivásárhelyen bekövetkezett halála miatt ítéltek el. /Memorandum Adrian Nastase Miniszterelnök Úr részére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./"

"Románia fontos partner lehet a terrorizmus elleni harcban, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő pénteken este a CNN tévécsatornának nyilatkozva. Nastase kifejtette: Bukarest fontos partnere lehet az Amerikai Egyesült Államoknak, a NATO-nak és az Európai Uniónak a régió gondjainak orvoslásában. Románia és Bulgária összekötő kapocs lehet a Nyugat és Törökország között. - Adrian Nastase amerikai látogatása során találkozott a helyi zsidó szervezetek képviselőivel is. A kormányfő közölte, hogy a román kormány olyan jelképek használatát tiltó törvénytervezetet fog előterjeszteni, amelyek kapcsolatba hozhatók háborús bűnösökkel. Nastase ígéretet tett arra, hogy a román állam gondoskodni fog a Románia területén található mintegy hétszáz zsidó temető gondozásáról. A zsidó szervezetek képviselői arra kérték a kormányfőt, hogy három hónappal hosszabbítsák meg az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérések benyújtásának határidejét. /Partnerséget ajánl a román kormányfő. Larry King vendége volt Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"Nov. 3-án Székelyudvarhely központjában felavatták a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) új képzési központját. Elhangzott, hogy a jelenkori igényeknek megfelelő közgazdasági képzést nyújtó főiskola integrálása az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe kívánatosnak látszik. Kövér László, a Fidesz alelnöke a megnyitón mondott beszédében így fogalmazott: "Ma olyan kormánya van Magyarországnak, amely fontosnak tartja, és meg akarja oldani a magyar egyetem ügyét." "Igyekszik segíteni azokon, akik maguk is megpróbálnak segíteni magukon." Tudva, hogy az udvarhelyi képzési központ székhelyvásárlására az Illyés és az Apáczai Közalapítványok összesen közel hetvenmillió forinttal járultak hozzá, a teremben jelenlévők számára Kövér kijelentése különös jelentőséget kapott. Szász Jenő polgármester, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy a tatabányai főiskola vezetőit sikerült rábírni, létesítsenek önálló tagozatot Székelyudvarhelyen, kiemelte: 1997-ben, amikor eltervezték a MÜTF udvarhelyi központjának létesítését, még nem lehetett azt remélni, hogy 2001-ben erdélyi magyar magánegyetemi hálózat születik a Fidesz-kormány és Magyarország segítségével. Az avatóünnepségen felszólalt még Gál András Levente, a magyar Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára, Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója is. /Zilahi Imre: Kövér László Székelyudvarhelyen. Új székhelye van a közgazdászképző főiskolának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./"

"Dr. Cseke Péter /Kolozsvár/ egyetemi tanár, a Politikatudományi és Közigazgatási Kar dékán-helyettese az újságíró szakon szociográfiát is oktat. Tényfeltárás - szociográfia című egyetemi jegyzete az idén jelent meg az Erdélyi Könyvtanács kiadásában. A Ceuasescu-diktatúra "tudatosan igyekezett elmetszeni mindazokat a szálakat, amelyek bennünket az erdélyi, a magyar múlt értékeivel kapcsoltak össze." - emlékezett Cseke Péter. A változások újabb és újabb jelenségekkel állítják szembe az egyes embert, amelyeket nem tud értelmezni, hiszen nincsenek háttérinformációi, a szociográfiai riportnak pedig ez lenne a funkciója. Cseke úgy látja, hogy "sok adósságunk van a szociográfia területén, ehhez kellene felkészíteni a hallgatókat." /Köllő Katalin: Értelmezni a világ változásait. Újjászületőben a szociográfiai riport. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"Nov. 4-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégium dísztermében megalakult a Rákóczi Szövetség háromszéki szervezete. Miután az összegyűltek az 1956-os forradalom vérbe fojtása kezdetének napjára emlékezve néma főhajtással tisztelegtek az áldozatok előtt, az ülést Fábián Réka, a kollégium történelem szakos tanára nyitotta meg, elmondva: a Rákóczi Szövetségbe bekapcsolódva lehetőség nyílik valóra váltani céljaikat. Ugron Gáspár, a szervezet titkára ismertette az 1989-ben alakult szövetség céljait, tevékenységét. A szövetség közhasznú tevékenységet folytat, évente kárpát-medencei középiskolai tábort, kispaptalálkozót, történelemtanárok táborát szervezi meg, jogásztalálkozót tart, ifjúsági vezetőképző tanfolyamot szervez, legnagyobb rendezvénye pedig az idén október 21-23. között immár hatodik esztendeje szervezett Gloria Victis ifjúsági rendezvénysorozat, melynek célja, hogy az 1956-os forradalmat az egész magyarság történelmének részévé tegye. /Megalakult a Rákóczi Szövetség háromszéki szervezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./"

"Nov. 3-án (immár negyedik alkalommal) megrendezték a Contact Civil Fórumot Szatmárnémetiben. A Contact 2001 megszervezését ezúttal is a Civil Szervezetek CREST Forrásközpontja vállalta magára, más szervezetek támogatásával. Mintegy hetven civil szervezetnek küldtek meghívót, hatvan szerveződés elküldte képviselőit. A CREST nevében szóló Héjja Botond és Kazamér Andrea kiemelték a civil szervezetek és a közintézmények közötti minél jobb együttműködés jelentőségét. Hargitay Erzsébet a nagykárolyi Down Alapítvány tevékenységéről számolt be. Az ebben az örökletes és elméletileg gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyerekek (akikből 66 van a megyében) nagyrésze fejleszthető. Lakatos Andrea a cigány fiatalok Phrala (Testvérek) néven nemrég alakult kulturális és érdekvédelmi szervezetét mutatta be. A találkozó második részében négy csoportban vitatták meg a napirendre tűzött kérdéseket. /Civil Fórum - negyedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 5./"

"Belényesen a református templom mellett a vidéken szórványban élő magyarok Megmaradás Háza áll. 1998-ban nyílt meg néhány jószándékú holland, egy áldozatra és kétkezi munkára kész református gyülekezet és annak lelkipásztora, Zsiskú János, illetve a segíteni akaró városvezetés jóvoltából. Az épületben tágas konferenciaterem, az emeleten pedig vendégszobák találhatók, ahol a környéket bebarangolók akár szállást is kérhetnek. A Megmaradás Háza mostanában 1470 kötetes könyvtárral gazdagodott Kun József, Belényesből elszármazott, Miskolcon élő irodalomtanár jóvoltából. Négy év börtön után kényszerült Magyarországra Kun József, aki fölszámolásra ítélt könyvtárakat leltározott fel. Ezekből a klasszikus magyar irodalom nagyjainak műveit, lexikonokat, szakkönyveket válogatott és adományozott a belényesi szórványközpont számára. Október 31-én járt le a beküldési ideje annak pályázatnak, melyet a Megmaradás Háza írt ki a belényesi szórványmagyar ifjú tehetségek felkutatására, illetve a még meglévő népi értékek mentésére. A határidő meghosszabbítását kérték, így márciusig lehet elküldeni a pályamunkákat. A régi református iskolában, amelyet nemrég a belényesi polgármesteri hivatal segítségével nyertek vissza, ifjúsági központot és a Bölcsőhely Anyanyelv Alapítvány számára székházat hoznak létre. /Balla Tünde: Megmaradás Háza a Belényesi medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./"

"Nov. 3-án Kolozsváron ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a Gy. Szabó Béla Galéria. Az 1990 novemberétől 1999 januárjáig számos kiállításnak helyet adó képtár elköltözött régi helyéről, most már a Főtér 23. szám alatti református esperesi hivatal megnagyobbított termében található. A galéria a névadó, Gy. Szabó Béla fametszeteiből készült kiállítással indult újra. Ferenczy Miklós beszélt Gy. Szabó Béla (1905-1985) életéről, művészetéről, képeiről /Balázsi-Pál Előd: Újranyílt a Gy. Szabó Béla Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"Immár hagyományos módon november 3-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya tudományos ülésszakkal ünnepelte meg a Magyar Tudomány Napját. Dr. Gyenge Csaba szakosztályelnök megnyitó beszéde után dr. Tonk Sándor, az EME alelnöke, elmondta: az EME az önazonosság ápolását választotta tevékenysége alapjául. Az EME jelenleg válságban, az útkeresés időszakában van. Tonk Sándor az összefogás szükségességét hangsúlyozta. Az ülésszak szakelőadásokkal folytatódott. Az egyik előadó idézte a Financial Times tájékoztatóját: egy felmérés alapján Magyarország a tudásalapú iparágak legsikeresebb országai között a 6. helyet foglalja el. Dr. Gyenge Csaba (Kolozsvár, Műszaki Egyetem) az 1996-ban beindult Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát vette számba, amely az anyaországi és a határon túli magyar fiatal kutatók közös kapcsolatteremtésre és információcserére alkalmat biztosító fóruma. /Ördög I. Béla: A Magyar Tudomány Napján. Műszaki Tudományos Ülésszak az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"Brassóban Moyses Mártonra emlékeztek, aki 29 éves korában, iszonyú vallatások és megalázások után úgy döntött, életét adja a szabadságért, és a brassói megyei pártbizottság előtt önmagát felgyújtva tiltakozik az elnyomás ellen. Moyses Márton /sz. Sepsiszentgyörgy, 1941/ 1960-ban az elsőéves irodalom szakos hallgató, amikor elhurcolták a politikai rendőrség emberei. 7 év börtönnel sújtották kommunistaellenes, forradalmi versei miatt. 1970 február 13-án fölgyújtotta magát. Ugyanúgy választotta a szabadító halált, mint Prágában Jan Palach, Budapesten Bauer Sándor vagy, mint később ugyancsak Brassóban Liviu Cornel Babes. Három hónapon át szenvedett, majd május 15-én halt meg. - Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke azt szerette volna, hogy azon a helyen emlékezzenek meg, ahol elszánt tettét véghezvitte. Végül a csendőrség és a prefektúra a brassói tehergépkocsigyár két nappal későbbi tüntetésétől való félelmében elrendelte, hogy a prefektúra épülete előtt nem lehet gyülekezni. Az emlékezők az evangélikus templomba vonultak, ahol végül Tófalvi Zoltán publicista elmondotta: Moyses Márton mártíriumának felkutatása, a dokumentumok megszerzése, a megtartott emlékezés előkészítése 11 évbe került. /(Tóásó Áron Zoltán): Megváltozott helyszín. Moyses Márton példája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./"

"Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) keresztény-nemzeti platformja nov. 3-4-én Kovásznán tartotta országos gyűlését, melyen mintegy félszázan vettek részt Erdély különböző régióiból. A tanácskozás napirendjén a kettős állampolgárság, a státustörvény, az Agache-ügy, továbbá Székelyföld elszegényedése és elrománosítása szerepelt. Katona Ádám elnök ismertette az EMK elveit, és elmondta, hogy elsőkként kezdeményezték a kettős állampolgárság elfogadását. Az erdélyi magyarság helyzetének jogorvoslásában a státustörvényt nem tekintik végleges megoldásnak. A székely megyék elrománosítása folytatódik, javaslat hangzott el, hogy a helyzet tisztán látása érdekében felmérést kellene készíteni. Gazda István kovásznai tanár, a platform háromszéki képviselője kérte a vezetőtanácsból való felmentését, amelyet el is fogadtak. Helyébe időlegesen a kézdivásárhelyi Bakk László lépett. A közgyűlés állásfoglalásában elítélte a Tőkés László ellen irányuló ,,elvtelen és erkölcstelen támadássorozatot". /(b. j.): Erdélyi magyar kezdeményezés. A státustörvény nem végleges megoldás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./ "

"A Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) nov. 3-4. között tartotta Marosfőn őszi közgyűlését. Elkészült a 2002-es évi csíkvidéki ifjúsági rendezvények jegyzéke, és körvonalazódott a 2004-es helyhatósági választásokra való felkészülés stratégiája is, melynek megvalósítása az Itthon, fiatalon mozgalom keretén belül történik. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 5., 2073. sz./"

"A bukaresti bíróság felmentette a vád alól Alison Mutlert, az Associated Press hírügynök tudósítóját. Mint ismeretes, Tőkés László püspök kártérítést követelt az újságíró egyik írása miatt. A bukaresti bíróság így érvénytelenítette a 2. körzet bíróságának március 23.-án hozott ítéletét, amelyben Alison Mutlert 700 millió lej kifizetésére kötelezte volna azért, mert 1998-ban egyik írásában azt híresztelte, miszerint Tőkés László a Securitate ügynöke volt. A felmentésről Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a következőket nyilatkozta a Szabadságnak: "Jellemző körülménynek tartom, hogy az elsőfokú ítéletet még az egykori Román Társadalmi Demokrácia Pártjának hatalomra való visszatérése előtt hozták. Véleményem szerint az igazságszolgáltatásban jócskán érződik az "ertédépésítés", vagyis az utódkommunista rendszer befolyása. Én leginkább azon lepődtem meg a múlt évben, hogy egyáltalán megnyertem a pert, így ezen a fordulaton csöppet sem ütköztem meg, várható volt az ítélet kimenetele. Ami viszont meglepett, az az AP hírügynökség, s annak született angolszász tudósítója. Mi azt vártuk, hogy amikor eljön a szabadság órája, akkor egy tárgyilagos és szabad világból származó média nem rágalmazni érkezik Romániába, hanem a demokrácia és az igazságszolgáltatás oldalán áll és tölti be hivatását. Az az érzésem, hogy Alison Mutler asszony is balkanizálódott, egy követ fúj a Szekuritátéval, amelyiktől még az átvilágítási törvény előtti időszakban kerültek ki ilyen-olyan interpretálható dokumentumok - mondotta. /Nem adtak igazat Tőkésnek a Mutler-perben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"A román kormány megértette, hogy egyetlen lehetséges alternatívája az euro-atlanti integrálódás - vélte Gunther Altenburg, a NATO politikai problémákkal foglalkozó főtitkárhelyettese. Nyilatkozata szerint a román vezetés lépésről lépésre teljesíti a vállalásait, a gazdasági, politikai és emberjogi eredmények bátorítóak az Európai Unióba és az északatlanti szövetségbe irányuló betagolódás folyamatában. /A NATO felé. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Évről évre látványosan nő a Magyarországra vízumot igénylők száma, nyilatkozta Cseh Áron kolozsvári magyar konzul. Tájékoztatása szerint tavaly mintegy 14 ezer román állampolgár kért vízumot tartós ideiglenes tartózkodásra, idén számuk már most 15 ezerre tehető. Cseh Áron elmondta: a megszakítás nélkül több mint 30 napot Magyarországon tartózkodni óhajtó vízumért folyamodók mintegy 80 százaléka munkavállalási, 15 százaléka tanulmányi, illetve jövedelemszerző és meghívóleveles vízumot igényel. Ami a nemzetiségi megoszlást illeti, mivel erről külön nyilvántartás nincs, a konzul csupán hozzávetőleges adatokat tudott közölni: a kérelmezők többsége, 70-80 százaléka magyar, 20 százaléka pedig román nemzetiségű. /Látványosan nő a Magyarországra vízumot igénylők száma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Nov. 5-i sajtótájékoztatóján Gheorghe Funar polgármester ismertette Adrian Nastase miniszterelnökhöz intézett nyílt levelét. Ebben kifejtette: örömmel veszi tudomásul a miniszterelnöknek az Egyesült Államokba tett látogatása alkalmával elhangzott kijelentéseit. Nastase megígérte: a kormány törvénytervezetet kezdeményez mindazon szimbólumok és megnyilvánulások betiltására Románia területén, amelyek háborús bűnöket elkövető személyekkel kapcsolatosak. A polgármester javaslatot tett egy sürgősségi kormányrendelet kibocsátására, amelyben hivatalosan is betiltják a március 15-i ünnepségeket, amikor "a magyar irredenták és azok támogatói az 1948-49-es magyar forradalom gyilkosait ünneplik". Funar szerint szintén e kormányrendeletnek kellene eltávolítania Románia területéről a következő, a polgármester értelmezése szerint "háborús bűnösökkel" összefüggésbe hozható emlékműveket: tizenhárom aradi vértanú emlékműve, a kőrösfői Vasvári Pál emlékére állított kopjafa, a gyergyócsomafalvi Kossuth-szobor, a fehéregyházai Petőfi Sándor-mellszobor, a zilahi Wesselényi-szoborcsoport stb. A reméli, hogy a miniszterelnök betartja ígéretét, és intézkedik, hogy Magyarország és annak trójai falova, az RMDSZ ne sértse tovább a románok méltóságát, mint ahogy teszi immár tizenkét éve. /Köllő Katalin: Magyar műemlékeket távolítana el a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"A magyar kormány reméli, hogy az erdélyi magyar közösségen belül is létrejön a társadalmi összefogás a státustörvény végrehajtását illetően - jelentette ki a Krónikának Kövér László, a Fidesz alelnöke. Az alelnök megállapította: "Az egymást váltó román politikai elitek azt szeretnék, ha egyáltalán nem létezne, eltűnne a Trianonnal előállt probléma, vagyis hogy kétmilliónyi magyar ma Románia területén él. Az elmúlt nyolcvan év alapján elmondható, a mindenkori román hatalom különböző intenzitású, de mindig meg-megújuló kísérleteket tesz az erdélyi magyarság beolvasztására. Bukarest világosan felismerte azt, hogy a státustörvény legfontosabb funkciója lépni az asszimiláció ellen, hogy a határokon túl rekedt magyarság megmaradhasson általa." A Velencei Bizottság az egész európai kisebbségvédelmi gyakorlatot vizsgálta. Európa-szerte nagyon sok, még a magyar törvényalkotáson is túllépő gyakorlat létezik, sőt a román, szlovák nemzetiségűek egy részére is vonatkoznak hasonló jogszabályok. - Nem felel meg a valóságnak, hogy a törvényhozást megelőzően nem történtek konzultációk a román féllel, ezek ugyanis folyamatosan zajlanak. /Rostás Szabolcs: Kapituláció nélkül. Interjú Kövér László Fidesz-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./"

"Az RMDSZ Temes megyei szervezetének nov. 2-i sajtókonferenciáján Toró T. Tibor parlamenti képviselő a státustörvény-magyar igazolvány kérdéskörről, illetve Ioan Rus belügyminiszter Szociáldemokrata program Erdélynek c. kezdeményezéséről számolt be a helyi román és magyar sajtónak. Toró T. Tibor szerint a Szociáldemokrata program Erdélynek c. kormánypárti manifesztum magyarellenességével a Nagy-Románia Párt szimpátiájának elnyerését célozza. Toró T. Tibor szerint a MÁÉRT egyértelműen elvetette a "tagsági könyv magyar igazolvány helyett" javaslatot. A Temes megyei RMDSZ a paritásos alapon kialakított, civil szervezetek-történelmi egyházak-RMDSZ képviselőkből álló ajánlószervezet létrehozása mellett teszi le a garast. A sajtókonferencián résztvevő Fórika Éva, városi tanácsos kijelentette: nincs tudomása olyan jogszabályról, amely tiltaná kérvények vagy nyilatkozatok összegyűjtését, de ha mégis hoznak ilyen törvényt, akkor is részt vesznek a státustörvény végrehajtásában és vállalják a következményeket. "Ha kell, a dutyiba is elmegyünk az ügy érdekében"- jelentette ki a parlamenti képviselő. /Pataki Zoltán: Sajtóértekezleten a státustörvény alkalmazásáról:"Ha kell, a dutyiba is elmegyünk ...". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./"

"Nagyvárad posztkommunista történetében először fordult elő, hogy egy alpolgármester lemondott tisztségéről. Az RMDSZ-es Kapy István a politikai támogatás hiányával, a polgármesterrel fennálló munkaviszony hiányosságaival indokolta döntését, amelyet azonban - ez nyílt titok - a szövetség megyei vezetőségének nyomására hozott meg. Az így megüresedett tisztségre az RMDSZ már korábban jelölte Bíró Rozália tanácsost, akit a képviselő-testület megválasztott. A tanácsülésen napirendre került az a beadvány, amelyben 11 tanácsos a másik alpolgármester, a parasztpárti Constantin Jurca leváltását indítványozta, mert nem tartotta be a választási kampányban tett ígéreteit, illetve munkája kifogásolható. Az alpolgármester cáfolta a vádakat, majd hozzátette: nem mond le. A felmentésről szóló indítványt végül a tanács elfogadta. A szocdemek Gavrila Ghileát jelölték alpolgármesternek, és a testület elfogadta a javaslatot. - Bíró Rozália a Megyei Tanács alelnökének - és egyben az RMDSZ megyei választmánya elnökének -, Kiss Sándornak az üzlettársa és rokona. /Máté Zsófia: Politikai üzletkötés Nagyváradon. Két alpolgármestert egy csapásra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./"

"Dénes László összefoglalta a kolozsvári színházi vitát. Jancsó Miklós színművész, közíró, főiskolai tanár október 20-án egy szatirikus írást tett közzé a Szabadság című kolozsvári napilapban Moszkva téri színház címmel. Ebben egyebek mellett a következőket írta: "A 2000-2001-es évad végén a Kolozsvári Állami Magyar Színházban egyrészt a költségvetés-megszorításból, másrészt mert nem jutott feladat színészeknek, színésznőknek, az éves szerződés értelmében néhányan megszabadultunk a színházi kötöttségtől. (Kirúgtak, mi? - fogalmazta meg tapintatlanul pillanatnyi helyzetünket egy jó barátom.)" Még munkanélküli segély sem jár nekik az éves szerződés értelmében. Jancsó ötlete: "Meg kellene alapítani itt a Felesleges Kolozsvári-Erdélyi Magyar Színészek Moszkva Téri Színházát." Jancsó egyfajta közönségpárti színházi modell körvonalait is vázolta. Október 25-én ugyanabban a napilapban Sebesi Karen Attila színművész Tisztelt Jancsó Miklós, kedves alapító komám! címmel reagált a "Moszkva téri színház" megalapításának ötletére, kiegészítő javaslatokkal járulva hozzá e virtuális teátrum Jancsó által vázolt modelljéhez, leszögezve: nem másutt, hanem igenis a kincses városban kell új színházat alapítani, mégpedig annak az intézménynek az átalakításával, megújításával, amely ma Kolozsvári Állami Magyar Színház néven működik, közpénzen. - Sebesi Karen Attila ennél is tovább menve felhívást fogalmazott meg és juttatott el a sajtóhoz október 25-én, közvitát kezdeményezve a kolozsvári színháznál uralkodó állapotokról. A felhívás még meg sem jelenhetett, másnap, október 26-án már megszületett egy közlemény, amely a kezdeményezést a teátrum nevében elveti. Dénes közzétette a két dokumentumot. Megjegyezte, hogy a kolozsvári színház nem jön vendégszereplésre az erdélyi nagyvárosokba, pedig erre szükség lenne. A kolozsvári színház "művészeti vezetése" közleményéhez mellékelt egy összeállítást: A Kolozsvári Állami Magyar Színház 1990-2001 között elért hazai és nemzetközi sikerei, díjai, vendégszereplései. Dénes László megjegyezte? a kolozsvári magyar színház a vitatott és vitatható értékű bukaresti elismerések, külföldi vállveregetések, távoli vendégszereplések hajszolásával mindinkább elszakad hazai közönségétől. Amikor végre vita indulhatna, akkor egy gyakorlatilag névtelennek minősülő, ám hitelt érdemlő információk szerint kizárólag Tompa Gábor színigazgató által fogalmazott "testületi" közlemény igyekszik csírájában elfojtani a purpárlét, mondván: se kirúgott színészek, se eltompult agyú műveletlen nézőfélék, se minden lében kanál firkászok ne üssék bele az orrukat a Román Színházi Szövetség, az I. L. Caragiale Nemzeti Színházi Fesztivál stb. által díjakkal elhalmozott sétatéri teátrum dolgaiba. Dénes hangsúlyozta: Tompa színigazgató a sajtó nyilvánosságához fordulva marasztalja el a sajtónyilvánosságot, ha az a közpénzeken fenntartott állami művészeti intézmény ügyeivel foglalkozik. Simon Gábornak, a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatójának október 4-ei leveléből kiderült, hogy Tompa Gábor három éve hadakozik az opera ellen, eszközökben nem válogatva: a kultuszminisztériumba küldött beadványok, a kikövetelt sorozatos ellenőrzések, a szakszervezetek mozgósítása, a román sajtóban indított operaellenes kampány úgymond a konvencionálisabb fegyverek közé tartoznak. Sebesi Karen Attila azóta újabb "kezdeményezéssel" is előállt: közölte a sajtóval, bepereli a Sebesi bing Lágyen szerzőjét - a Bihari Napló szerint Tompa Gábort, a Krónika szerint a színház művészeti vezetését. A követelt sokmilliós erkölcsi kártérítésből alapítványt tesz majd a kirúgott fiatal és a mellőzött idősebb színészek megsegítésére. /Dénes László: Egy adok-kapok előzményei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./ A két dokumentum: Sebesi Karen Attila röpirata /Hogyan tovább, Állami Magyar Színház?/. Ebben Sebesi leszögezte: "A Kolozsvári Állami Magyar Színházban évek óta eluralkodott állapotok - az önző, nemzet-, közösség- és közönségellenes műsorpolitika, a mindenkori nagyérdemű véleményének semmibe vétele, tehetséges fiatal és idős színészek önkényes eltávolítása stb. - mára már nem egy társulat, egy minisztérium, egy igazgató önkényes döntései közé tartozó művelődéspolitikai arculatváltása, hanem egy államilag támogatott, közpénzekből fenntartott közösségének fájó és egyre fájóbb tényezője." A kolozsvári társulatnál tevékenykedő művész- és kisegítő személyzet megfélemlítéseknek van kitéve, munkaszerződéseküket felbonthatják. Sebesi mindenkit felszólított: "kisebbségi művelődéspolitikánk országos és megyei képviselőit, történelmi egyházaink és civil szervezeteink vezetőit, Kolozsvár színházszerető közönségét, mindenkit,"foglaljanak állást ebben az ügyben /Sebesi Karen Attila: Hogyan tovább, Állami Magyar Színház? - A másik dokumentum címe: Sebesi bing Lágyen. Közlemény. A dokumentum szerint /szerzője: Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége/ a kolozsvári magyar napilapban a magyar színház elleni uszító, nyomdafestéket nem tűrő írások láttak napvilágot Jancsó Miklós és Sebesi Karen Attila tollából. S. K. A. "vérlázítóan színházellenes röpiratot juttatott el magyar lapok szerkesztőségeibe, mely egy sereg rágalmat, hazugságot, valótlanságot és személyeskedést tartalmazva "össznépi" összefogásra szólít a kolozsvári társulat ellen. Felháborítónak, undorító demagógiának és kártékonynak tartjuk, hogy félművelt, dilettáns, foglalkoztatás nélküli színészecskék állandóan a nemzet, a közösség, a közönség nevében szónokoljanak, színházellenes hangulatot keltsenek, a nyilvánosság előtt olyan ocsmány és gyalázkodó hangnemben támadják intézményünket és vezetőit, mely a náci lapok vagy a sztálini kulturális forradalom hangulatát és "népellenség"-képét idézi, s mely nemzet, közösség, közönség fogalmát egyaránt bemocskolja és elsekélyteleníti." Az "említett támadásokat a színház és az egyetemes magyar kultúra európai értékei elleni "terrorakciónak" tekintjük." "Felhívjuk a közvéleményt, a sajtó és médiák képviselőit, valamint a színházunkat egyre nagyobb számban látogató közönséget, hogy ne hagyják magukat megfertőzni az ilyen gyűlöletet szító, szubkulturális produktumok által, s viseltessenek ezután is nyílt szívvel, elfogulatlanul, szeretettel és tárgyilagossággal színházunk és előadásai iránt. Aggodalmunknak adunk kifejezést, amiért ilyen fasiszta hangnemű, kultúraellenes, uszító írások mindmáig helyet kapnak a romániai magyar sajtóban." /A Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége: Sebesi bing Lágyen Közlemény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./"

"Olyan érzéssel olvastam a Színházi közlemény támadások ellen című írást (Szabadság, október 30.) ahogy a névtelen feljelentéseket szokás olvasni - írta Jancsó Miklós színész. Az írás szerzője: a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége. Kik azok, akik nem írták alá közleményüket? Ez a feljelentés megjelent (nem annyira kivonatosan, mint a Szabadságban) a Monitorul de Cluj okt. 29. számában. A Sebesi Bing Lágyen címmel ellátott írást a művészeti vezetőség más román és magyar lapokhoz is elküldte. A művészeti vezetés Jancsó Miklóst "dilettáns színészecskének" titulálta. Három évvel ezelőtt ugyanezen színház művészeti vezetősége az évad egyik legjobb alakításának minősítette Jancsó Ajaxát a Troillus és Crescidából. /Jancsó Miklós: Feljelentés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"