Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2001. augusztus 24.
"A kormánynak a "politikai tűzszünetre" vonatkozó ajánlatával az volt a szándéka, hogy nyugodt légkört teremtsen a közös célok megvalósítása érdekében, és nem valamiféle "hűségnyilatkozat" elfogadása - kommentálta Adrian Nastase miniszterelnök a pártelnökök válaszát, aki furcsállta, hogy a politikusok úgy tettek, mintha nem értették volna meg az üzenet lényegét. A kormányfő szerint a pártoknak támogatni kellene egymást integrációügyben, nem pedig túlszárnyalni a másikat különböző demagóg nyilatkozatokkal. A pártok vezetői visszafogottan válaszolt a kormányfő javaslatára, csapdát, diverziót sejtve a miniszterelnöki békejobb mögött. /Nastase elégedetlen: a pártok nem értették az üzenetet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"A hadsereg reformját illetően Románia esetében komoly előrelépésekről beszélhetünk - nyilatkozta a Szabadságnak Bruce K. Scott tábornok, az amerikai hadsereg támogatási programjait koordináló testület (US Army Security Assistance Command) vezetője. Azonban további erőfeszítésekre van szükség - mondotta. /További erőfeszítés szükséges Amerikai tábornok a román hadseregről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"A képviselőház és a szenátus akkor is kialakítják álláspontjukat a státustörvényről, ha az RMDSZ bizottsági tagjai nem vesznek részt az ülésen - nyilatkozta Ioan Olteanu. A kormánypárti képviselő szerint, ha nem bocsátanák vitára a státustörvényt, ez azt jelentené, hogy nem veszik figyelembe a valóságot. Hangsúlyozta: a két bizottság véleménye konzultatív jellegű, a státustörvény kapcsán kialakult nézetkülönbségek megszüntetése továbbra is a román és a magyar kormány dolga. /Szükséges és elengedhetetlen a státusvita - véli Ioan Olteanu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"A képviselőház jogi bizottságának elnöke bejelentette: a jövő hétre halasztják a magyar státustörvényről szóló szakértői jelentés megvitatását. Ion Olteanu bizottsági elnök aug. 20-ra jelezte a testület ülését, majd közölte, hogy a bizottság csak aug. 22-én foglalkozik a státustörvénnyel, most "technikai okokra" hivatkozva jelentette be az újabb halasztást. Székely Ervin képviselő, a jogi bizottság tagja az RMDSZ heti sajtóértekezletén a témáról szólva elmondta: a halasztás tulajdonképpeni oka az, hogy a titokzatos "három egyetemi jogi szakértő" valójában még nem készült el a jelentéssel. A szakértői jelentés "titokzatos szerzőiről" maguk a bizottság tagjai sem tudják, kicsodák, de Olteanu szerint "kiváló szakértők", csak azért nem fedte fel kilétüket, hogy "senki se zavarja őket". - A törvényelőkészítő tanács alkotmányellenesség címén elutasította a Nagy-Románia Párt (PRM) indítványát a magyar igazolványok tulajdonosai, illetőleg az igazolványok megszerzésében közreműködő szervezetek és intézmények elleni megtorlására. /Nehezen kezelhető a státustörvény kérdése. Újabb halasztás a parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"Tőkés László püspök közleményében felhívta a hazai magyar és román közvélemény figyelmét az 1989. december 22-ei, Aurel Agache helybéli milicista-tiszt erőszakos haláláért súlyos börtönévekre ítélt Héjja Dezső kézdivásárhelyi lakos ügyére. "Héjja Dezsőnek - áll a közleményben - ma van a születésnapja. 55 éves. A csíkszeredai börtönben szenved betegen és ártatlanul. Életének utóbbi tíz esztendeje valóságos kálvária volt. A magyarellenes román politika és igazságszolgáltatás áldozataként érett férfikorának legszebb éveit kellett szüntelen megaláztatásban és félelemben letöltenie, majd egy évekig tartó politikai kirakatper - egyik - kiszemeltjeként a börtönbe kerülnie. A romániai magyar nemzeti közösség kollektív megalázására és megfélemlítésére irányuló politikai perek sorában neki is a meghurcolt és igazságtalanul elítélt Cseresznyés Pál, valamint az oroszhegyi és zetelaki elítéltek sorsa jutott osztályrészül.(...) Történik mindez annak ellenére, hogy a Nemzeti Megmentési Front 1990. januárjában közkegyelemben részesítette mindazokat, akik az 1989-es népfelkelés idején ún. politikai bűncselekményt követtek el. Héjja Dezsőre viszont még ezt sem sikerült rábizonyítani." Tőkés László azzal a felhívással fordult az RMDSZ-hez, hogy az érdekképviselet tekintse Héjja kiszabadításának - közkegyelemben való részesítésének ügyét az RMDSZ-SZDP együttműködés szakítópróbájának. A püspök felkérte a magyar kormányt is, hogy diplomáciai úton sürgesse Héjja Dezső amnesztiáját. /Kísértenek a politikai kirakatperek. Tőkés László Héjja Dezső amnesztiáját sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"A legfőbb ügyészség hivatalból eljárást kezdeményez Vlad Hogea, A nacionalista című kötet szerzője ellen. A Nagy-Románia Párt színeiben parlamenti képviselőnek megválasztott Vlad Hogea kijelentette: büszke arra, hogy pert indítanak ellene. Megszokta, hogy támadásoknak van kitéve, mert támadást indított ellene egy magyar szenátor (Frunda György), a roma és a zsidó közösség egy-egy képviselője (Madalin Voicu, illetőleg Dorel Dorian), de az meglepte, hogy "az ő románjai" kezet emeltek könyvére. A romániai zsidó közösségek szövetsége tiltakozott a nagyromániapárti képviselő, Vlad Hogea könyvének megjelenése ellen. A könyv megjelenése kimeríti a fajgyűlöletre szítás súlyos esetét, összeegyeztethetetlen a román alkotmány előírásaival és a büntetőjogi törvénykönyv hatálya alá esik. A közlemény szerint a Gheorghe Buzatu (NRP) szenátusi alelnök irányítása alatt álló A románok a világtörténelemben sorozat keretében Jászvárosban megjelent kötet tartalma "soviniszta, idegengyűlölő és zsidóellenes". A szövetség felszólította a román hatóságokat, járjanak el a szerzővel és támogatóival szemben, s találják meg a módját annak, hogy megakadályozhassák hasonló esetek megismétlődését. /Ügyészségi eljárás Hogea ellen. Tiltakoznak a romániai zsidók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"Az aug. 22-én tartott RMDSZ-sajtóértekezleten a Szabad Európa Rádiót az érdekelte, mi az RMDSZ véleménye a reformista tömb úgynevezett belső puccsáról. Markó válaszában leszögezte, hogy az a bizonyos tömb nem az RMDSZ aktuális programjára, politikai vonalára keres alternatívát, hanem a vezetés esetleges átvételét óhajtja. A státustörvényről Markó Béla megjegyezte: az RMDSZ nem akart még nagyobb feszültséget szítani a törvény körül. Azonban megengedhetetlen, hogy míg Románia a román adófizetők, és természetesen így a romániai magyarok pénzén segítséget nyújt a moldovai, vajdasági, ukrajnai románoknak - amiben a román kormányt az RMDSZ támogatja -, addig ellenszenvvel viseltetik a Magyarország által a romániai magyaroknak is nyújtott támogatással szemben. Az RMDSZ főképp azzal ért egyet, ami a törvény alapját képezi: az övezet országainak támogatniuk kell kisebbségeiket. /(Koszta Erika): RMDSZ-sajtóértekezlet Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"Markó Béla RMDSZ-elnök az előző napi szám után a mostaniban újból kifejtette, mennyire elítéli a Reform Tömörülés eljárását. Sokan vannak olyanok, akiknek érdekük lenne az RMDSZ egységének megbontása, hangsúlyozta, "az ország határaink kívül is akadnak ilyenek". Markó hozzátette: sok mindennel vagyunk elégedetlenek mi is, nem indult be a helyi közigazgatási törvény alkalmazása, a földtörvény még mindig gondokat okoz, az egyházi ingatlanok sorsa egyáltalán még szóba sem került. Markó nem ért egyet azzal, hogy nemzetállami nyelvtörvényekkel próbáljanak meg védekezni az angol terjedésével szemben. "Ami pedig a román példát, a Pruteanu-szándékot illeti, abból kiviláglik: hiába érvelnek azzal, hogy csak az idegen nyelvek terjedésével próbálnak szembe szállni, mert nem más, mint egy kisebbségellenes nyelvtörvény-tervezet, szándék szerint ugyanis arra fogják felhasználni." /Gyarmath János: Nemcsak ők, mi is belefáradtunk!... Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"A Szilágy megyei RMDSZ Operatív Tanácsa állásfoglalásában megdöbbenését fejezte ki, hogy az RT "a kommunista diktatúrára jellemző eszközökkel" a demokratikusan választott RMDSZ tisztségviselők "kicsinálásával" tör a hatalom megszerzésére, hogy "egyetlen célja érdekvédelmi Szövetségünk vezetésének kisajátítása minden szinten. A szilágysági OT elutasította az egységet megbontó közösség-gyilkos hozzáállást és módszert. /(Fejér László): Állásfoglalás - régi eszközök ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"A magyar gazdaság eddigi és a jövőben várható fejlődéséről beszélgettek többek között a határon túli magyar közgazdász hallgatók, amikor aug. 22-én Budapesten találkoztak Járai Zsigmonddal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével. A határon túli magyar fiatalokat, akik a Márton Áron Szakkollégium II. Nyári Egyetemére érkeztek Budapestre, Járai Zsigmond tájékoztatta a jegybank szerepéről és jövőjéről. A hallgatók szakmai látogatást tettek a Pénzügyminisztériumban, ahol fogadta őket Varga Mihály pénzügyminiszter. /Határon túli magyar fiatalok az MNB-nél. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"Prédikációja során egy lelkész a magyarországi millenniumi ünnepekről elmondta, milyen felemelő élmény volt számára, hogy a koronát hajóval Esztergomba vitték és annak a jelenlétében folytak a szertartások, megemlékezések, ünneplések. A pap hozzátette, hogy "Horn és Kovács bandája" bírálta a magyar kormányt, amiért ilyen sok pénz költött az ünnepségekre. Fey László elítélte ezt a beszédet. Szerinte két pártvezér neve hangzott el, ezzel a templom politikai propaganda színterévé vált. Fey szerint ez megengedhetetlen. "A pártpolitikai csatározásokba való beavatkozás az egyház szempontjából is kockázatos." /Fey László: Egyház és politika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"Zilahon a városi EMKE-házban aug. 17-én tartották az ünnepi megemlékezést, amelyen Lakó Éva muzeológus ismertette László D. László történelemtanár Szent Istvánról szóló tanulmányát. Utána bemutatta az ópusztaszeri emlékparkot és az ott kiállított Feszty-körképet. Aug. 20-án a római katolikus templomban Schek László esperes szentbeszédében az emberek számára egyetlen járható útként jelölte meg Szent István király példáját. Minden tettével megszentelte a megmaradásunkat biztosító politikát, egységessé kovácsolta a magyarságot, megerősítette és megőrizte országa népét. A szentmise után Kerekes Edit városi RMDSZ-elnök méltatta István király életét és művét, majd a résztvevők a városi és megyei szervezet, a civil egyesületek nevében koszorúkat helyeztek el templom előterében felállított márványtábla előtt. /Józsa László: Augusztus 20. Ünnepeltünk. = Szilágyság (Zilah), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"Aug. 19-én Tempfli József római katolikus megyéspüspök ünnepi szentmisét celebrált Szilágysomlyón. A szentmise után több mint 70 fiatal részesült a bérmálás szentségében. Az ünnepségre eljött Mike Zoltán, a város református lelkésze, az ortodox egyház lelkésze, valamint egy németországi vendéglelkész és több szilágysági római katolikus egyházközség lelkésze és képviselője. A püspököt Vida Gyula parlamenti képviselő köszöntötte. Üdvözlő szavaiban kitért az áldozatteljes kiállásra, amellyel az egyház az egész erdélyi magyarság érdekeit felvállalta, és folyamatosan harcol a megmaradásért. A püspök kemény szavakkal ítélte el a hatalom megkülönböztető egyházpolitikáját. Visszautasította azt a gyakorlatot, amely első osztályú vallásként kezeli az ortodox egyházat, a magyar történelmi egyházakat harmadosztályú szervezetként tartja számon. A szentmise után még egyszer szólt a részvevőkhöz. Felszólította őket, hogy mindenki maradjon a szülőföldjén és hitével együtt vállalja magyarságát. /Nem vagyunk harmadrangúak. Isten előtt mindenki egyenlő. = Szilágyság (Zilah), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"Tradíciója van már a magyarózdi találkozóknak, melyet a Horváth István Alapítvány 1993-tól rendez meg a költő Horváth István szülőfalujában. Az idei találkozó szept. 1-jén lesz. A költő lánya, Horváth Arany közölte: az idei találkozó témája nemzeti sors és irodalom. Nemzetben gondolkodó, határon belül és határon túl élő írókat hívtak meg, Magyarországról: Csoóri Sándor, Görömbei András, Pomogáts Béla, Pálfy G. István (a szimpózium moderátora) Felvidékről: Dobos László, Vajdaságból: Dudás Károly, Kárpátaljáról: Vári Fábián László, Erdélyből: Ferenczes István, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Markó Béla, Nagy Pál, Sütő András. Harmincegy évvel ezelőtt jelent meg Horváth István Magyarózdi toronyalja című könyve. Az idén is a torony aljában, a parókián gyűl össze az emlékező társaság. A toronyalatti dombon fogják fel állítani a marosvásárhelyi - de a szomszéd faluban született - Hunyadi Lászlónak a költőről készített szobrát. /(Csomafáy Ferenc): Magyarózdi Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"Aug. 14-én egy autóbusznyi tanítóképzős indult Szentendrére, Kézdivásárhely egyik anyaországi testvérvárosába, ahol a Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Társaság meghívására egyhetes honismereti táborban vettek részt. Aug. 17-21. között a tanulók klubjának fúvószenekara és mazsorettcsoportja Mezőhegyesen, a másik testvérvárosban tartózkodott. Ez idő alatt Békéscsabán egy nemzetközi fúvósfesztiválon a házigazdákkal együtt léptek színpadra. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"Aug. 27-ig közel kétszázötven fiatal református vesz részt Alsócsernátonban a második Ifjúsági Keresztény Egyesület /IKE/-találkozón. Idén ünnepelik a nyolcvan évvel ezelőtt Erdélyben alapított IKE-t, és ugyancsak nyolcvan évvel ezelőtt Csernátonban szervezték meg az első IKE-konferenciát. Erdély minden részéből és az anyaországból is érkeztek ifjak. Irodalmi, honismereti, teológiai, ifjúsági, társadalmi előadások hangzanak el. Aug. 23-án Farkas Árpád költő, a Háromszék főszerkesztője volt a tábor előadója. /(Iochom): IKE-tábor Csernátonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./"
2001. augusztus 24.
"Ivácson József jogász, a szenátus emberi jogi bizottságának tanácsosa elmondta, hogy védence nevében a Héjja Dezsőt védő Frunda György halasztási kérést nyújtott be a bukaresti törvényszékre. Azzal érvelt, hogy a börtönbüntetés végrehajtásának elhalasztásáért benyújtott kérést nem lehet érdemben letárgyalni, mivel Héjját aug. 22-én nem szállították a fővárosba. Frunda György nem volt jelen az aug. 23-i tárgyaláson. /(Dévai): A tárgyalás elnapolását kérték. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./"
2001. augusztus 25.
"A moldovai útlevél ára meghaladja az ottani országos átlagbért. A román hatóságok átutalták a Moldova Köztársaság kormányának azt az egymillió dolláros vissza nem térítendő támogatást, amely mintegy hatvanezer Pruton túli számára teszi lehetővé az útlevélkiváltást. Az erről szóló megállapodást júl. 27-én írta alá Vasile Tarlev moldovai és Adrian Nastase román miniszterelnök. Az útlevél-támogatásra jogosultak a Romániában tanuló diákok és szüleik, a Prut melletti vidékek lakói; a háborús veteránok, a nyugdíjasok, munkanélküliek és fogyatékosok; a Romániába munkalátogatásra utazó művészek, tanárok, sportolók és tudósok, illetve azok az alacsony jövedelműek, akik rokonlátogatásra készülnek Romániába. A román-moldovai kapcsolatokért felelős hivatal vezetője, Ion Godonoga elmondta, hogy a segélyre jogosultak az útlevél előállítási költségeinek mindössze egynegyedét fizetik, a fennmaradó részt a román állam finanszírozza. A bukaresti kormány július elsejétől kötelezővé tette az útlevélhasználatot a Moldova Köztársaság állampolgárai számára. Az intézkedés bevezetése óta a román-moldáv határforgalom érezhetően visszaesett. /Jól jön a román segítség. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./"
2001. augusztus 25.
"Adrian Nastase miniszterelnök aug. 24-én annak a reményének adott hangot, hogy a román-magyar viszonyból el fogják távolítani "a kriptorevizionizmus elemeit", hogy a kapcsolatok az 1996-ban aláírt alapszerződés alapján alakulhassanak. Nastase ennek példájaként a Millenniumi emlékmű "újra felavatását" említette, holott a háború előtt az emlékművet a magyar revizionizmus jelképének tekintették. A "kriptorevizionista kérdésmegközelítés" másik "maradványának" a magyar igazságügy-miniszter múlt heti, "szokás szerint nem hivatalos" látogatását említette, amikoris Dávid Ibolya "millenniumi zászlót hozott magával". Nastase újabb ellenérvet talált a magyar státustörvényre. Azt mondta, még nem lehet tudni, hogy a jövő évi romániai népszámlálás alkalmával a "magyar kisebbség" rovat úgy szerepel-e majd mint etnikum, vagy mint foglalkozás. Ezt az elképzelését arra építve fejtette ki, hogy a státustörvény alapján "mindenféle cigányok vagy romák" magyar igazolványt fognak igényelni maguknak, hogy Magyarországra mehessenek dolgozni - jelentette ki Nastase. /"Kriptorevizionista elemeket" fedezett fel Nastase a román-magyar viszonyban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ Nastase újra elmondta: "nem tartja teljesen normálisnak" azt, hogy Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter magánútján millenniumi zászlókat "osztogatott" Erdélyben. A román kormányfő kérte a magyar kormányt: figyeljen a szomszéd államok érzékenységére is. /Országos csatlakozási terv. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./"
2001. augusztus 25.
"Adrian Nastase kormányfő felszólította Traian Basescut, a Demokrata Párt elnökét, hogy hozza nyilvánosságra azt az amerikai szakértők által összeállított dokumentációt, amely Románia NATO-integrációs akadályait sorolja fel. Nastase ugyanakkor feltette a kérdést: vajon milyen felelősség terhelheti a jelenlegi kormányt Románia lemaradása, a NATO-integráció útjában felhalmozódott akadályok miatt? A tanulmány ugyanis 2001 januárjában készült el, amint azt Basescu is említette, a bírálat értelemszerűen az előző kormánynak szól. Traian Basescu aug. 23-i sajtóértekezletén kijelentette: olyan titkos dokumentumok birtokában van, amelyek Románia NATO-csatlakozási esélyeit taglalják. Ezekből egyértelműen kiderül: Románia nem teljesíti az észak-atlanti szövetség által támasztott politikai feltételeket. /Nastase: A NATO-bírálatok az előző kormánynak szólnak A Basescu-dokumentumok nyilvánosságra hozását sürgeti a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"
2001. augusztus 25.
"Petre Roman szerint a kormányfő által javasolt politikai tűzszünet nem gyengíti az ellenzék pozícióját, és értetlenségének adott hangot a pártok álláspontjával kapcsolatban. Szerinte a jelenlegi kormány teljes mértékben támogatja Románia euroatlanti integrációjának ügyét. /Roman: Nem fér kétség a kormány NATO iránti elkötelezettségéhez. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"
2001. augusztus 25.
"Adrian Nastase kormányfő a választások utáni zavaros bolgár belpolitikai helyzettel magyarázza azt, hogy Szófia visszautasította az úgynevezett "tandemet". A politikus elmondta: javaslata, hogy Bulgária és Románia egyesítse erőit a NATO- és EU-tagságért folytatott versenyben, a visegrádi vagy az északi országok közti együttműködés mintájára született. Meglena Kuneva, Bulgária EU-főtárgyalója határozott válaszában jelezte: Szófia visszautasítja a román javaslatot. /Tandem-bánat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"
2001. augusztus 25.
"A Romák Pártját kirekesztik a Romák Keretegyezményéből, amennyiben nem ad magyarázatot a testület statútumának megszegésére, és Madalin Voicu pártelnök sértő kijelentéseire, aki nemrég leteremtett néhány roma-vezetőt, alkalmatlanoknak és pénzsóvároknak nevezve őket - jelentette be tegnap Vasile Ionescu, a testület elnöke. A tagszervezetek felháborítónak tartják, hogy a megyei roma irodákba kizárólag Voicu-pártiakat alkalmaztak. A különböző romaszervezetek követelik, hogy az országos romahivatal számoljon el, mire költötte a romák integrációjának elősegítésére kiutalt EU-pénzeket. / Méltatlankodnak a roma szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"
2001. augusztus 25.
"Eugen Simion, a Román Tudományos Akadémia elnöke az állította, hogy fogalma sem volt a nagy vihart kavart a Nationalistul ('A nacionalista') c. kötet megjelenéséről, amelynek fedőlapján ott szerepel a magasrangú tudományos intézet neve. A parlament nem adott ki állásfoglalást, amely most éppen azzal foglalkozik, hogy milyen ellenintézkedéseket fogalmazhatna meg. a magyar státustörvénnyel szemben. A most megjelent könyv egyik cikke a háborús bűnös és Nürnbergben halálra ítélt Julius Streichert nemcsak idézi, de elfogadja. A kiadvány szerzője és annak mentora két nagyromániás honatya: a 24 éves Vlad Hogea képviselő és a tekintélyes korú történész, egyetemi tanár Gheorghe Buzatu, aki ráadásul a szenátus egyik alelnöke is. Ennek dacára sehol egy állásfoglalás, elhatárolódás. Ehelyett megpróbálnak megszabadulni az etnikai alapú politikai alakulatoktól, elsősorban a sokak számára első számú közellenségnek tekintett RMDSZ-től. Valer Dorneanu alsóházi elnök állt elő ezzel Marosfőn. Később visszakozott, de pártbeli kollégája, Ioan Predescu, a szenátus jogügyi bizottságának titkára sietett leszögezni: nincs szükségük etnikai szervezetekre, pontosabban az RMDSZ-re. /Gyarmath János: Mossák vagy dörzsölik kezüket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A Nagy-Románia Párt elhatárolja magát Vlad Hogea A nacionalista című könyvének megjelenésétől, és nem engedélyezi bemutatását egyetlen NRP-székházban sem - jelentette ki Corneliu Vadim Tudor, a párt elnöke, aki sajnálkozásának adott hangot a kiadvány megjelenése miatt. Tudor szerint tudtán kívül használták fel fényképét a könyv borítóján. Az inkriminált kötet első kiadása különben elfogyott, a második kiadás megjelenéséig több városban el kellett halasztani a könyvbemutatót - jelentette ki a Mediafaxnak maga a szerző. A pártelnök-szenátor azt is tagadta, hogy az államfőtől Miron Cosma szabadlábra helyezését követelte volna, csupán nyílt levélben arra kérte Ion Iliescut, elemezze a bányászvezér büntetése felfüggesztésének lehetőségét. /C. V. Tudor elhatárolódik a nacionalista Hogeától. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"
2001. augusztus 25.
"Miután néhány hónapja több kolozsi lány azzal vádolta meg a község rendőrfőnökét, hogy szexuálisan zaklatja őket, most Petre Popát, a rendőrfőnök helyettesét vádolják a falu lakói azzal, hogy ököllel oszt igazságot a községben. A falu elöljárói a tiszt áthelyezését kérték a megyei rendőrségtől. A tiszt feljelentője Boldizsár János. A hatgyerekes családapa nagyobb fiúgyerekei, akárcsak ő maga is napszámosként dolgoznak a községben. 14 éves fiát egyik falubelije vádolta meg azzal, hogy miközben kertjében dolgozott, ellopott a házból 2 millió lejt. A rendőrségre vitt gyerekért siető apát elővette a rendőr: miért jött olyan későn, majd - Boldizsár szerint - bántalmazta, öt napos orvosi kezelésre szoruló sérüléseket okozva. Ezek után Boldizsár a katonai ügyészségen feljelentést tett a tiszt ellen. Herdea ezredes elmondta, hogy az ügyben vizsgálóbizottság alakult. Két falubeli a nyilatkozata szerint Boldizsár maga verte a rendőrség falába a fejét. /(balázs): Ököllel oszt igazságot a rendőr Kolozson. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"
2001. augusztus 25.
"Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karán meghirdetett oktatói állásokra több mint hatvan jelentkező nyújtott be pályázatot. Az adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki helyek betöltéséért a versenyvizsga aug. 22-23 között zajlott le a Márton Áron Gimnáziumban. A matematika és informatika tanszéken ez alkalommal két adjunktusi, egy tanársegédi és egy gyakornoki állást töltenek be. A humán tudományok tanszékének két tanársegédi és egy gyakornoki helyére 19 jelentkező volt. A politikai-gazdaságtan tanszék három adjunktusi és egy tanársegédi helyére 21-en jelentkeztek, míg a menedzsment-könyvelés-jog tanszékre 11 pályázóból választják ki a három adjunktusi helyet betöltő személyt. A versenyvizsga eredményeit aug. 31-én hozzák nyilvánosságra. /(Daczó Dénes): Versenyvizsgák a Sapientiánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./"
2001. augusztus 25.
"Aug. 24-én Széken megtartották a gyásznapot, amit több évszázada mindig megtartanak. Bertalan-napon a hagyomány szerint istentiszteletre gyűlnek össze. A jeles széki emléknapon idén részt vett Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor, Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei Tanács alelnöke, valamint Buchwald Péter, egykori Kolozs megyei alprefektus. A vendégeket Sallai János polgármester és a széki népviseletbe öltözött Dániel Márton RMDSZ-elnök üdvözölte. Patrubány kitért a Reményforrás nevű, sokgyerekes családokat támogató lakásprogramra is: idén két erdélyi nagycsaládos juthat a Magyarok Világszövetsége révén lakáshoz október 6-án, Kolozsváron, illetve a mezőségi Vicén. /R. É.: A Bertalan-napi tatárjárásra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"
2001. augusztus 25.
"A civil szervezetek közhasznú szerepvállalása egyre fontosabb, így a nemzeti öntudat ébresztése, fejlesztése, kulturális és történelmi értékek ismertetése és őrzése, a felnövekvő tanuló ifjúság támogatása. Borsos K. László, a bethleni Bethlen Művelődési Egyesület elnöke kifejtette, hogy a szórványban élő magyarság civil szervezetei többszörösen hátrányos helyzetben vannak. A magyar civil szervezetek működése nem szűkíthető egyetlen településre, mert az érintett célcsoport igen kis létszámúra zsugorodna és a biztos önfelszámolódás fenyegetné. Figyelembe kell venni, hogy a saját erőforrás az esetek többségében minimális. Kevés a tapasztalatuk a nagyobb lélegzetvételű rendezvények szervezéséhez. Infrastrukturális fejlesztést (számítógép, fax-telefon vásárlása és fenntartása, esetleg irodavezető állandó fizetése) többéves munkával lehet csak elérni. Azért, hogy megerősödjék és hatékony, pragmatikus tevékenységet tudjon kifejteni egy civil szervezet, "pályakezdő-segítségre" lenne szüksége. Nagyon fontos, hogy a szervezet szerepeljen valamennyi adatbázisban és kapcsolatai legyenek olyan központokkal, amelyek a legfrissebb tudnivalókat gyorsan közlik. Az információ áramlása létfontosságú. Ezekben a régiókban nincs magyar napilap. Nagyon fontos a világhálóra való felkerülés. /Szabó Csaba: Civil szervezetek kisebbségben. Pályakezdő támogatásra lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"
2001. augusztus 25.
"Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a hitoktatást az 1-4. osztályokban kötelezővé tették, a felsőbb osztályokban ajánlott. 2000-től kezdve a középiskolában is bevezették a hitoktatást. A katolikus hitoktatói képzést a gyulafehérvári teológia biztosítja, a reformátusok esetében pedig Kolozsvár vagy Nagyvárad. A hitoktatásnak is megvan a tanterve, ami minden tanárra kötelező. Korda Zoltán, a Református Gimnázium (Szatmárnémeti) iskolalelkésze szerint nagyon hasznos az iskolai hitoktatás. Sajnálja viszont, hogy a szülők az iskolai hitoktatással megelégednek, és nem irányítják gyermekeiket az egyházi vallásórákra. - Merlás Tibor, a Szentlélek-templom (Szatmárnémeti) plébánosa emlékezetett: a katolikus egyházban a hitoktatás már 1989 előtt is kiemelt fontossággal bírt. A katolikusok Magyarországról vették át a tervezetet, amit aztán a minisztérium elfogadott: a Bajtai Zsigmond-féle hittankönyv sorozatot, a középiskolák számára pedig a budapesti Piarista Gimnázium tantervét, négyéves hittan-sorozattal. - A folyamatosság megvan, mert egyetemi központokban is hangsúlyt fektetnek a hitoktatásra. Egyetemi lelkészségek működnek Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen. /Benedek Ildikó: Az iskolai hitoktatás szerepe a keresztény nevelésben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./"
2001. augusztus 25.
"A rendszerváltozás óta eltelt évtizedben sikerült néhány történelmi emlékhelyet helyreállítani, felújítani, sőt, újakat is létrehozni. Ilyen a második világháború végén működött temesvári hadifogolytábor helyén állított emlékmű is: többszáz, talán több ezer magyar honvéd került itt jeltelen tömegsírba. A hatóságok sokáig megkérdőjelezték a temesvári láger létezését, azonban a még életben levő egykori hadifoglyok, köztük a temesvári Szathmáry Károly vallomása, valamint Radó János ny. tűzoltótiszt levéltári kutatásai egyértelműen bizonyították: Temesvár mellett, Újszentes közelében hadifogolytábor működött, ahol a járványos betegségek számolatlanul szedték áldozataikat. A Temes Megyei Tanács és a Csongrád Megyei Önkormányzat közös erőfeszítése révén sikerült az emlékművet felavatni. - A nagykanizsai Garai József ötvenhat év után, az aug. 20-ai ünnepségek idején jutott el Temesvárra, hogy megkoszorúzza a temesvári hadifogolytábor helyén emelt emlékművet, édesapja feltételezett síremlékét. Azoknak a hadifoglyoknak az elbeszéléséből tud erről, akik élve hazakerültek. /Pataki Zoltán: Kötelességünk emlékműveket állítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./"