"A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben elmérgesedett a helyzet, a feszültséget jelzi az egyházkerület közlönyének, a Partiumi Közlönynek az új száma is. A szerkesztőségi cikk címe: Belső egyházi anarchia előidézésre irányuló provokációsorozat. Tőkés László püspök, az egyházkerületi vezetőség és több lelkész között egyre élesebb az ellentét. A szembenálló harminc lelkész és világi tisztségviselő megalakította a Református Megújulási Közösséget. A sajtóban több indulatos vitacikk jelent meg. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jan. 22. - XI. évf. 1. sz./"

"Jan. 22-i tartotta millenniumi rendezvényét a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány, ezen bemutatta a Millenniumi megemlékezés című könyvet is. A Finna Géza nyugalmazott tanár, az alapítvány elnökének a gondozásában megjelent kötet azokat az előadásokat tartalmazza, amelyek a tavaly áprilisban a Mit adott az erdélyi magyar kultúra Európának? című találkozón hangzottak el. A Kós Károly és a Bernády György alapítványok, az EMKE valamint a Maros megyei fotósok szövetsége által az államalapítás ezredik évfordulójára szervezett megemlékezésen 39 előadás hangzott el, megannyi összegezése az erdélyi magyarság históriájának. Ugyancsak ekkor volt Kilyén Ilka Jött egy csoda című pódiumműsora, s nyílt meg Novák József iparművész Erdélyi fejedelmi címerek kiállítása. Most is színvonalas műsor volt. A megjelentek hallhattak Kós Károly életéről és munkásságáról, Kilyén Ilka és Kozsik Ildikó színművésznő szavalata mellett kalotaszegi népdalok is felcsendültek. /(bodolai): Kós Károly-est a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./"

"Jan. 22-én Micskén Az Élő falu - Civil akadémia az önszerveződésért program harmadik rendezvényeként egész napos konferenciát, a nagyváradi Albin Alapítvány kezdeményezésére. Az alapítványok, egyesületek, szövetségek megalakítását, bejegyeztetését, működtetését szabályozó jogszabályok ismertetése volt a célja a mostani rendezvényének. A megbeszélésen a szervező Albin Alapítvány tagjai mellett részt vettek az ECOTOP és a Kárpátok Eurorégióért Alapítvány, valamint számos Bihar megyei működő vagy alakulófélben lévő civil szervezet képviselői. Flóra Gábor szociológus, a Partiumi Keresztény Egyetem előadótanára a nonprofit szektor romániai helyzetéről értekezett. Costa Judit jogász ismertette az egyesületek és alapítványok létrehozását és működését szabályozó (2000/26. számú) sürgősségi kormányrendeletet. /D. F.: Az önszerveződés lehetőségei. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 22./"

"Gaál György folytatásokban közölt kronológiájában /Kolozsvári kronológia/ 1944 októberéig ért: 1944. október 12-től 1945. március 13-ig Kolozsvár - Észak-Erdéllyel együtt - szovjet fennhatóság alatt autonóm terület volt, március közepén kebelezte be a román közigazgatás. 1944 októberétől a szovjet parancsnokság Tudor Bugnariu tanárt Kolozsvár polgármesterévé, Demeter János ügyvédet pedig alpolgármesterré, Teofil Vescan tanárt a megye prefektusává, Csőgör Lajos fogorvost pedig alprefektussá nevezi ki. 1944 decembere és 1948 februárja között Erdély címmel szociáldemokrata napilap, 1944-1952 között Világosság, a Magyar Népi Szövetség napilapja /szerk.: Balogh Edgár/, 1945 márciusától az Erdélyi Szikra című hetilap /Kommunista Párt Kolozsvár Kerületi Bizottságának lapja/, mely rövidesen Igazság címen napilapként jelent meg 1989 decemberéig. /Gaal György: Kolozsvári kronológia. Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Kolozsváron tehát 1944-1948 között három magyar napilap jelent meg. Azóta évtizedekig egy napilap volt /1989 december vége óta Szabadság néven/. Második magyar nyelvű napilappal Szőcs Géza akart indulni, azonban az Új Ezrednek csak négy száma jelent meg /1993. jan. 15-19./. A Krónika 1999. október 30-i indulása sikeres volt: azóta két magyar napilap létezik Erdély fővárosában. "

"Jan. 22-én magyarországi parlamenti pártok megbeszélést tartottak a szomszédos országokban élő magyaroknak biztosított kedvezményekről szóló törvényről (státustörvény). A Mádl Ferenc államfő által kezdeményezett egyeztetésen kiderült, hogy az ellenzéki pártok kisebb-nagyobb különbségekkel ellenzik a törvényt, a kormánypártok pedig örvendenek a törvény puszta létének. Nem sikerült megteremteni a Fidesz-MPP által oly áhított politikai konszenzust. Az ellenzéki pártok nem támogatják a kormány által javasolt törvényt. Kövér László, a Fidesz-MPP elnöke azt nevezte a legnagyobb eredménynek, hogy ilyen jogszabály megalkotására egyáltalán sor kerül. Kövér szerint senki nem törekedik arra, hogy a határon innen és a határon túli magyarokat egymással szembeállítsa, és valamelyik kárára többletkedvezményt biztosítson. Kovács László, az MSZP elnöke szerint szükség van a törvényre, de figyelembe kell venni a magyarországi lakosság érdekeit, a költségvetés teherbíró képességét, a törvény nem akadályozhatja Magyarország EU-csatlakozását. Az MSZP szerint nem elfogadható az a pártok közötti verseny, ahol az a legmagyarabb, aki a legtöbbet ígéri a határon túliaknak Szent-Iványi István, a szabad demokraták (SZDSZ) frakcióvezetője kijelentette: pártja jelenlegi formájában nem támogatja a törvényt. Nem tudni, kiket érintene, mit biztosítana, milyen áron, és azt meg ki állná. Szerinte a határon túli magyarokat szülőföldjükön kell támogatni, a jelenlegi törvénytervezet pedig az elvándorlást fogja felgyorsítani. Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke is támogatásáról biztosította a törvényt annak ellenére, hogy szerinte szélesebb körű kedvezményeket kellene a határon túli magyaroknak biztosítani. A kisgazdák a Magyarok Világszövetsége által kidolgozott külhoni állampolgárságot is elfogadhatónak tartják. /Vass Enikő: Márciusban terítéken. A státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

"Jan. 23-25-ke között Adrian Nastase kormányfő Strasbourgba és Brüsszelbe látogat. A munkalátogatás során találkozni fog: Romano Prodival az Európai Bizottság elnökével, Günther Verheugenel, az EU bővítéséért felelős biztossal, Javier Solanaval, az ET főtitkárával és George Robertson NATO-főtitkárral. A kormányfő munkalátogatása során ismerteti a román kabinet euro-atlanti integrációs elképzeléseit, valamint gazdasági programját. /RMDSZ Sajtófigyelő, jan. 23. - 13. sz./"

"Az RMDSZ honlapján (www.rmdsz.ro) olvasható az Országos Kampánystáb beszámolója a Szövetség 2000. évi parlamenti és elnökválasztási kampányáról. A magunkról címszó alatt olvasható minden parlamenti képviselő és szenátor önéletrajza, és megtekinthető a fényképük is. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 23. - 1892. sz./"

"Gheorghe Funar polgármester szerint az RTDP kormánykoalíciót alkot az RMDSZ-szel, és ez ország érdekei ellen dolgozik. Funar továbbra is hevesen ellenzi a magyar nyelv használatát a közigazgatásban. Szerinte az intézkedés az alkotmány 13. cikkelyébe ütközik, amely egyértelműen kimondja: Romániában a hivatalos nyelv a román. Számításai szerint Kolozsváron a ″magyarul beszélő románok″ aránya nem haladja meg a 13 százalékot. Adatai szerint az utóbbi tíz évben ″több RMDSZ-es halt meg, mint születik″, így a város magyar lakossága semmiképp sem éri el az 1992-es népszámlálásban megállapított 22,8 százalékot. Funar szerint az akkori hatalom meghamisította a népszámlálás adatait, ezért újabb összeírást kell szervezni. Hogy mennyibe kerülne mindez? Nem számít, hisz arról a román nyelvről van szó, amelyért őseink vérüket adták - mondta Funar. /Kiss Olivér: Helyi népszámlálást tervez a polgármester. A tanácsi RTDP-frakció is megszavazhatja az ötletet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

"Jan. 20-án a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőcsoportja felfüggesztette tevékenységét az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában. Döntésüket azzal indokolták, hogy az SZKT nem fogadta el a MIT küldöttgyűlésének határozata által megbízott új képviselőket. Az ifjúsági szervezet a MIT belső ügyeibe való durva beavatkozásnak minősítette az SZKT ez ügyben tanúsított álláspontját. Nyilatkozatukban kifejtették: a küldöttállítási eljárás az eddigiekhez hasonlóan történt, ezért a küldöttek igazolásának elhalasztása nyilvánvalóan politikai okokat takar. A MIT reméli, hogy az RMDSZ is fontosnak tartja a partneri viszony fenntartását, és konkrét lépéseket tesz a probléma megoldása érdekében. Az SZKT állandó bizottsága nem igazolta a MIT új SZKT-küldötteinek mandátumát. Szabályzatsértéssel vádolták meg az ifjúsági vezetőket. Szatmári Tibor küldött szerint a MIT-et kisajátította egy ″ideológiai csoport″, a testület vezetősége nem biztosítja a széles körű konzultációt az ifjúsági szervezetek között. Válaszában Nagy Pál, a MIT elnöke a szervezet nevében kikérte magának azt a vádat, miszerint egy ″ideológiai csoport″, nevezetesen a Reform Tömörülés ″csatlósai″ lennének. Markó Béla szövetségi elnök szerint a MIT már rég nem tölti be eredeti szerepét: tagszervezetei között nincs kommunikáció, az RMDSZ számára már nem jelent partnert. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő szerint minden ″jelzés″ ellenére az SZKT és annak állandó bizottsága nem teheti meg, hogy semmibe vegye az alapszabályzatot, amelynek értelmében a MIT-nek szuverén joga, hogy kiket delegál a tanácsba. - Hajdó Csaba, a MIT frakcióvezetője elmondta: 8-9 személyt érintett a mandátumigazolás elutasítása. - A MIT annak tudatában választott SZKT-képviselőket, hogy egy vagy két ülésen vesznek részt. A belső választások időpontjának kitűzése óta eltelt egy év, így az ifjúsági szervezetek vezetői újak lettek. - Szabó Ödön nagyváradi RMDSZ-ügyvezető elnök és Asztalos Csaba az SZKT-n megóvta a demokratikusan, egyhangúlag elfogadott új MIT-küldöttlistát. - A MIT január 31-én Kolozsváron tartja rendkívüli küldöttközgyűlését, ahol újratárgyalja viszonyrendszerét az RMDSZ-szel. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadságnak elmondta: az SZKT 66 mellette, 27 ellene szóló és 11 tartózkodó szavazattal fogadta el a mandátum-érvényesítő bizottság jelentését. Takács szerint a MIT-ben egyes személyeket felkértek arra, mondjanak le mandátumukról. Az alapszabályzat elfogadásától számított 90 napon belül a RMDSZ társszervezeteinek kötelességük lett volna letenni alapszabályzatukat. Ezt nem tették meg. A MIT kizárta tagjai sorából a Magyar Középiskolások Országos Szövetségét, a MAKOSZ-t, anélkül, hogy jelezték volna ezt a RMDSZ alapszabály-felügyelő bizottságának. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

"Egyetlen román nagypáholyba egyesül Románia két szabadkőműves nagypáholya, a Romániai Nemzeti Nagypáholy és Románia Egységes Nemzeti Nagypáholya, közölte a sajtóval az új nagypáholy vezetősége. A hivatalos egyesítésre jan. 24-én kerül sor. Az új nagypáholy nagymestere Gheorghe Comanescu, segédje Eugen Ovidiu Chirovici. /Holnap egyesülnek a szabadkőműves nagypáholyok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./"

"A magyar külügyminisztérium tisztségviselői februárban elkezdik a párbeszédet az új bukaresti kormány diplomatáival. Febr. 5-6-án Lőrincz Csaba helyettes államtitkár hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezik, hogy áttekintse román partnereivel az együttműködés jelenlegi állapotát és lehetőségeit. Őt várhatóan Németh Zsolt államtitkár követi. A nagykövetség közlése szerint a politikai államtitkár bukaresti tárgyalásait követően erdélyi körútra indul. A tárgyalásokon minden bizonnyal az új magyar diplomáciai képviseletek megnyitásának ügye is felmerül. A leköszönt román kormány nem kifogásolta a csíkszeredai és konstancai magyar konzulátus megnyitását, nem tartotta azonban erre alkalmasnak parlamenti és elnökválasztásokat közvetlenül megelőző időszakot. Amint a nagykövetség tájékoztatásából kiderül, májusban valószínűleg a két ország hadseregének vezérkari főnökei és honvédelmi miniszterei is találkoznak. /Magyar diplomaták jönnek Bukarestbe. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./"

"Hónapok (évek?) óta nem méltatta ennyi figyelemre a Kárpát-medencei média az Erdélyi Naplót, mint a napokban, állapította meg Dénes László. A Magyar Távirati Iroda az Erdélyi Napló 3. számában megjelent egyik írást - Fábián Tibor Magyarázom az... igazolványomat című jegyzetét - szinte teljes egészében idézve az ″Erdélyi Napló kommentárjaként″ továbbította, ezt beillesztették a másnapi hírcsomagba. Dénes megjegyezte: tudjuk, milyen irányultságú, beállítottságú, érdekeltségű a magyarországi sajtó zöme, ″tőlük jóindulatú odafigyelést aligha várhatunk.″ Abban a bizonyos lapszámban, ama vélemény mellett ott volt egy másik is, mégpedig a magyar külügyi államtitkáré, aki a fanyalgók figyelmét arra próbálta felhívni, hogy bármilyen kevés kedvezményt is ad a státustörvény, ez még mindig több, mint amit 1989-től errefelé bármelyik magyar kormány hajlandó és képes volt adni. /Dénes László: Egy véleményről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 23./"

"Sógor Csaba szenátor most került be a román törvényhozásba, az RMDSZ frakció titkáraként ő vezeti a jegyzőkönyvet. A csoporton belül vannak más felfogások is. Eckstein-Kovács Péter többször volt más véleményen, mint a többiek. A kormánypárttal való megegyezés ″nem ment minden a normális menet szerint″, mert először aláírták és csak utána hívták össze a frakcióülést, amelyen tárgyaltak a megállapodásról. Sógor Csaba a protokollum szövegét még mindig nem kapta kézhez. - A szenátort beválasztották a tanügyi bizottságba. Az egyházi iskolák állami támogatását szeretné elérni. Úgy gondolta, ha már van a csángóknak képviselőjük, miért ne legyen szenátoruk is, aki megpróbál az anyanyelvi oktatást illetően valamit is tenni értük? /Román Győző: A csángók szenátora (is) lesz. Beszélgetés Sógor Csabával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 23./"

"A Hargita Megyei Önkormányzat és a polgármesterek rendszeres találkozójának jan. 19-én a Csíkszentgyörgy községhez tartozó Csíkmenaság volt a házigazdája. A találkozón áttekintették a települések gondjait - közbirtokosságok működése, közrend, finanszírozási kérdések, úthálózat, gázellátás, helyi vagyon kérdését. A parlamenti képviselők tájékoztatták a résztvevőket a törvényhozás legfrissebb eredményeiről. /Polgármesteri találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./"

"Jan. 22-én Csíkszeredában sajtótájékoztató keretében Tamás Sándor parlamenti képviselő, lapigazgató és Kocsis Károly főszerkesztő bemutatták a Közbirtokossági Hírvivő havilap első, januári számát, amely minden székelyföldi erdőtulajdonos lapja kíván lenni. A lap terjesztési területe Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyék, vagyis regionális érdeklődésre számít a szerkesztőség. Az említett megyékből tudósítók, munkatársak működnek közre a lapkészítésben. A lap vezetősége a magyar sajtótörténetben premiernek mondható kiadvány megszületésének fontosságát hangsúlyozta. /Lapbemutató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./"

"Elsősorban íróként látogatott el ezúttal Csíkszeredába Markó Béla, ahol jan. 22-én a József Attila Általános Iskolában gyermekolvasókkal és pedagógusokkal találkozott. Délután a Kriterion Házban bemutatták Markó Béla Ha varázsló lennék című gyermekvers-kötetét (Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda) és a Szétszedett világ címen egybegyűjtött (1967-1995) verseit (Mentor Kiadó, Marosvásárhely). /Markó Béla csíkszeredai könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./"

"Az elmúlt napokban a román nyelvű média számos híradásban foglalkozott a katolikus segélyszervezet és a kergemarhakór vélt kapcsolataival. Az RTV 1, a PRO TV híradója, a Ziua napilap több száma szenzációsnak szánt című cikkben számolt be arról, hogy a gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi kirendeltségének állítólagos közvetítésével marhahúskonzervek kerültek egy Negru Voda-i, fogyatékos gyerekeket ápoló rehabilitációs központba. Az ellenőrzések elvégzése után kiderült, hogy a Heart to Hand ír alapítványtól származó adomány nem marhahúskonzerveket, hanem - okmányokkal igazoltan - zöldségkonzerveket tartalmazott. A Caritas nevet előbb Romániában egy pénzügyi csalásnak számító pilótajáték neveként próbálták lejáratni, holott ez évtizedek óta szerte a világon a katolikus egyház segélyszervezetének hivatalos neve. Ma Romániában hat római és öt görög katolikus egyházmegyei Caritas létezik, közös fórumunk a Romániai Caritas Konföderáció, amely a nem kormányzati szervezetek között az igen előkelő negyedik helyen áll segítő tevékenység vonatkozásában. Jellemző, hogy a Caritas több mint tíz éve segít a rászorulókon - vallástól, nemzetiségtől függetlenül -, mégis csupán egy ilyen botránynak "köszönhetően″ kerül a román(iai) sajtó figyelmének középpontjába! Eddigi, a katolikus lakosság számarányát túlhaladó mértékű segítő tevékenysége nem volt elég érdekes ahhoz, hogy azt a média a nagy nyilvánossággal megismertesse. Csupán néhány adat az elmúlt évek szociális tevékenységéről az erdélyi egyházmegyék Caritasairól. 2000-ben Nagyváradon körülbelül 60 000 személyen segítettek (otthoni idősgondozás: 400, Szent Márton Öregotthon: 40; szociális konyha: 150; szociális segélyiroda: 17 000; gyógyszerkiosztó: 30 000; poliklinika: 11 500) 63 segélyszállítmányt fogadtak, ahonnan 9,5-10 milliárd lej értékű adományt kaptak. A szatmári Caritas szociális programja keretében 51 126 rászorult személyt és 175 intézményt támogattak. Ezek közül 18 758 római katolikus, 4039 görög katolikus, 22 266 ortodox, 5688 református vallású volt. Az akciók során 101 336 kg ruhaneműt, 6020 kg élelmet, 2970 kg játékot, 92 bútordarabot, 40 gyerekkocsit, 83 biciklit és 10 írógépet adományoztak. A gyulafehérvári Caritas-szervezet összforgalma 58 milliárd 500 millió volt, ebből 38 milliárd a külföldről érkezett anyagi segítség, ezeket az elmúlt évben is - a korábbiakhoz hasonlóan - a rászorultaknak juttatta el a Caritas, azaz gyermek- és öregotthonok, fogyatékosokat ápoló intézmények, kórházak, alapítványok, iskolák és óvodák, egyesületek, plébániák, valamint egyes rászoruló személyek, családok kaptak segélyt. A kiosztott segély egy része pénzjuttatás volt, egy másik része pedig ruhanemű, élelmiszer, bútor, gyógyszer. A külföldi szállítmányok fogadása, szétosztása mellett a nagyváradi Caritasnál nyolc projekt keretében (otthoni idősgondozás, segély árvízkárosultaknak, Szent Márton Öregotthon, szociális konyha, szociális segélyiroda, gyógyszerkiosztó, poliklinika, Bach tanácsadó iroda fogyatékosoknak) segítenek a rászorultakon. A szatmári egyházmegyei Caritasnál rehabilitációs központ, házi betegápoló, szegénykonyha, bántalmazott nők számára refugium, utcagyermekközpont, cigánygyermekek számára óvoda, iskola, tanulóház működik. A gyulafehérvári egyházmegyei Caritas két öregotthont, romaközpontot és iskolát, Zsögödön árva gyermekek számára tábort, tanulmányi házakat működtet, több városban van házi betegápoló központja, kirendeltsége. /Bodó Márta: Össztűz alatt a katolikus Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./"

"Több mint hetven éve imaházban tartja az istentiszteleteket Temesváron az 1929-ben alakult újkissodai református egyházközség. Bálint Sándor lelkész nyolc éve gyűjt pénzt egy templom felépítésére. A gyülekezet 544 aktív tagból áll, köztük van olyan, aki másfél órás utazással, a város másik feléből jön át istentiszteletre. A gyulai Nemes Roland tervezte 200 férőhelyes templom 30 millió forintba kerülne - jegyezte meg a lelkész, majd hozzátette: a népesség és gyülekezet létszáma Újkissodán is csökken, ám az új templom befogadóképessége még legalább száz hellyel bővíthető. Gyülekezeti termet is építenének, a vallásórák, nőszövetségi és egyéb tevékenységek számára. Bálint Sándor idősek napközi otthonát is szeretne indítani. A lelkész szerint a templomépítés azt jelenti, a hívek bíznak a jövőben és a megmaradásban. Reméli, február elején a Bartók Béla Gimnáziumban megtartandó bálra sok magyar eljön, és az együvé tartozás konkrét tettekben - azaz pénzadományokban - is megnyilvánul. Az építés megkezdésétől számítva két éven belül épülhet fel a templom, amely Bálint Sándor szerint a következő évszázadra biztosítja a magyarság megmaradását, és a keresztyén ifjúság találkozóhelye is lehet. /Oberten János: Templom épül Újkissodán. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./"

"Megjelent az Erdélyi Múzeum 2000. évi 3-4. füzete. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, valamint jog-, közgazdaság- és társadalomtudományi szakosztályai közlönyének legújabb száma gazdag tartalommal, a szórványkérdésekre koncentrálva jelentkezett. Néhány cím: A szórványkérdés a két világháború közötti történetírásban (Egyed Ákos); Asszimiláció ás identitásváltás küszöbén: egy észak-erdélyi református magyar szórvány, Domokos esete (Biczó Gábor); Szórványsors a történetekben (Keszeg Vilmos); Falu és modernizáció (Albert Ferenc); Egy Szeben megyei magyar szórványközösség (Pozsony Ferenc); A moldvai csángó népdalok és népköltészet gyűjtésével kapcsolatos dilemmák (Demény István Pál); A magyar és a vegyes családok szociológiai-demográfiai helyzete Észak-Erdélyben 1942-1944 között (Imreh István); Látlelet a szórványhelyzet nyelvi következményeiről (Péntek János); Szórványok kutatása (Bodó Barna); Az EME 2000. június 3-i közgyűléséről. /Erdélyi Múzeum (2000. 3-4. füzet). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

"Jan. 19-én Markó Attilát kinevezték a Tájékoztatási Minisztérium keretében létrehozott Interetnikus Kapcsolatok Hivatala helyettes-államtitkárává. Markó Attila korábban a Kisebbségvédelmi Hivatal törvényelőkészítő osztályát vezette, igazgatói minőségben. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 23. - 1892. sz./ Markó Attila feladatkörébe tartoznak a romániai kisebbségek, kivéve a romákat, akiknek ügyeivel Gheorghe Ivan foglalkozik, szintén helyettes államtitkári minőségben. Még nem tudni, ki veszi át az új intézmény irányítását. Markó Attila elmondta: a név és besorolás által csökkent ugyan a hivatal rangja, de megmaradtak hatáskörei, és nem csorbult a feladatköre. A jövőben megmarad számukra a törvénykezdeményezés, illetve -módosítás lehetősége, de ezt a tárcán belül gyakorolhatják. A hivatal kezdeményezéseit a miniszter terjeszti elő a kormányüléseken. A változás negatívuma, hogy mivel államtitkár vezeti, nem lesznek közvetlenül jelen a kabinet ülésein. Markó Attila hangsúlyozta, azzal a feltétellel vállalta el a helyettes államtitkárságot, hogy megmarad a hivatal tevékenységi köre, és folytatódhatnak a törvénykezdeményezések. A helyettes államtitkár példának említette az egyházi és közösségi ingatlanok további visszaszolgáltatását, valamint az elkezdett programokat. A hivatal mellett működő Kisebbségi Tanácsról a helyettes államtitkár elmondta, hogy figyelmetlenség folytán jogilag megszűnt, de a gyakorlatban tovább működik. Markó szerint hamarosan megoldódik a tanács jogi státusa, ami azért fontos, mert a testület által jutnak támogatáshoz a romániai kisebbségek. /Kinevezték Markó Attilát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./"

"Jan. 23-án, a magyar kultúra napján Budapesten rendezett ünnepségen Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere beszédében kiemelte: Az lehet hitelesen és időtállóan nemzeti, ami egyetemes is egyúttal, a magyar kultúra legjava ilyen, ezért okkal vagyunk rá büszkék. Hozzátette: az ihletett, egyetemes művészet mindig magában hordozza a hely szellemét, ahol született, és az egyes nemzetek szellemiségét meghatározza valami titokzatos egyediség, ami a kultúrát örökíti át nemzedékről nemzedékre. A Magyar Nemzeti Galériában tartott ünnepségen, amelyen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, a kultuszminiszter átadta a millenniumra alapított Kölcsey Ferenc-díjat, amelyet Kányádi Sándor, Novák Ferenc, Vásáry Tamás, Deim Pál és Illés György vehetett át. Kányádi Sándor költő, műfordító írói életművével, kiemelkedő irodalmi tevékenységével érdemelte ki a díjat. Novák Ferenc, a Honvéd Táncegyüttes művészeti vezetője, Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának fő zeneigazgatója és vezető karmestere, Deim Pál festő-, szobrász- és grafikusművész, Illés György operatőr. A másfél millió forinttal járó elismerést - amely a pénzjuttatás mellett a Himnusz szerzőjének, Kölcsey Ferencnek az ezüstözött bronz mellszobrából áll - a nemzeti kulturális örökség minisztere a kereszténység 2000. és a Szent István-i államalapítás 1000. évfordulója alkalmából alapította, egyszeri odaítéléssel. Az elismerés alapító okirata szerint az öt kategóriában odaítélhető díj azoknak a magyar állampolgároknak és határon túli magyaroknak adományozható, akik a magyar kultúra nemzeti és egyetemes értékeit kifejező kiemelkedő alkotást hoztak létre. A magyar kultúra napját abból az alkalomból ünneplik január 22-én, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban, e napon fejezte be a Hymnus megírását. /A magyar kultúra napja. Kányádi Sándort Kölcsey-díjjal tüntették ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"Jan. 22-én együttműködési megállapodást írt alá Budapesten a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, valamint a Magyar Művelődési Intézet (Budapest) és a Magyar Kultúra Alapítvány (Budapest). Örvendetes, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a kárpát-medencei magyar kulturális és közművelődési szervezetek vezetői, mert így szervezett keretek között járulhatnak hozzá a térségben élő magyarság politikai és kulturális együttéléséhez - összegezte véleményét Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, az eseményt követő budapesti sajtótájékoztatón. Ugyanakkor előrelépésként értékelte, hogy a jövőben valamennyi szomszédos országban élő magyar szervezet összehangolja munkáját. /Kárpát-medencei magyar kulturális szervezetek konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"Adrian Nastase kormányfő felszólította a prefektusokat és a megyei tanácsok elnökeit, hogy mielőbb csökkentsék 30%-kal a közigazgatási apparátus létszámát. /Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./"

"Az ET parlamenti közgyűlésén felszólaló Adrian Nastase román miniszterelnök elmondta a kisebbségügyi raportőr kérdésére, hogy Románia elegendő jogot biztosít a magyar kisebbségnek, beleértve az oktatási jogokat. /Adrian Nastase a kisebbségi jogokról. = RMDSZ Sajtótájékoztató, jan. 24. - 14. sz./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem szabályzata kimondja: felfüggeszthető tisztségéből az a vezetőségi tag, akit bármely párt helyi, területi vagy országos elnökévé választanak. A fogalmazás nem egyértelmű, és a napokban Andrei Marga rektort a Kereszténydemokrata Parasztpárt elnökévé választották. A tisztségek bármelyike teljes embert követel, így most mindenki a rektor-pártelnök döntésére vár. Andrei Marga a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektoraként lett tanügyminiszter, majd, mivel a két tisztség a BBTE szabályzata szerint összeférhetetlen, miniszteri rendelettel ideiglenesen felfüggesztette saját magát a rektori tisztségből. Miniszteri megbízatásának lejárta után pedig visszatért a rektori székbe. A kialakult helyzetről dr. Kása Zoltán, a BBTE magyar oktatási vonalért felelős rektor-helyettese szerint van lehetőség arra, hogy Marga megtartsa a rektori és pártelnöki funkcióját egyaránt. /Rácz Éva: Rektor vagy pártelnök? Andrei Marga ismét két tisztségben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"Bukarestben jan. 23-24-én tartották az év első EBESZ-találkozóját. A tárgyalásokon a huszonhárom főmegbízott is részt vett, akik bemutatták jelentéseiket Mircea Geoana soros elnöknek. Geoana rámutatott: a konflikusok megelőzésre léteznek közös emberi és gazdasági tényezők. Az előbbivel kapcsolatban a nemzeti kisebbségek védelmét, a diszkrimináció felszámolását és a romák beilleszkedését említette. Geoana elnökségének irányelveit: a régiók sajátos válságkezelése, a hatékonyabb EBESZ-lefedettség, a közvetlen kapcsolatteremtés, és az emberi jogok tiszteletben tartása. Mircea Geoana mint Románia megbízottja és az EBESZ soros elnöke már ellátogatott Jugoszláviába és Svédországba, és ígéreteinek megfelelően hamarosan Délkelet-Európában, majd a Kaukázusban és a közép-ázsiai államokban is terepszemlét tart. (Szász Attila): Geona: az EBESZ irányelvei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./"

"Jan. 23-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök megerősítette Kerekes Gábor kinevezését az RMDSZ önkormányzatokért felelős ideiglenes ügyvezető alelnöki tisztségbe. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 24. - 1893. sz./"

"Elnök nélkül marad az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Lemond a romániai magyar kisparlament (SZKT) elnöki tisztségéből és a Hargita Megyei Tanács alelnöki tisztségéből Dézsi Zoltán. Mindez várható alprefektusi kinevezésével áll összefüggésben. ″Az alprefektusi tisztségekbe az RMDSZ által is elfogadott emberek kerülnek, de a Szövetség nem vállalt kormányzási szerepet, ezért nem fogadható el, hogy az alprefektus RMDSZ- tisztségviselő is legyen″ - magyarázta. A politikus egyébként 1994 februárjában Csiha Tamást váltotta fel a Szövetség legfőbb döntéshozó szervének élén. Akkor Borbély Ernővel szemben, 1995-ben pedig Kelemen Atillával és Somai Józseffel szemben nyerte el a tisztséget. 1997-ben a gyergyószentmiklósi polgármesteri tisztségről mondott le, amikor Hargita megye prefektusává nevezték ki. Most a Hargita Megyei Tanács alelnöki tisztségétől, az SZKT-elnökségtől és a Gyergyószéki RMDSZ-elnökségtől kell megválnia cserében az alprefektusi kinevezésért. Dézsi szerint az SZKT feltehetőleg nem választ új elnököt következő ülésén. - A testület megújítását, a belső választások megszervezését már 1993 óta előírja az RMDSZ programja. Markó Béla úgy vélte, hogy májusban lehetne urnákhoz hívni az erdélyi magyarságot. - Borbély Zsolt Attila, a Reform Tömörülés platform SZKT-képviselője az RMDSZ Szabályzatfelügyelő Bizottságához fordult, kérvén a kormánypárttal kötött megállapodásról tartott szavazás felülvizsgálatát. A Szövetség szabályzata értelmében az SZKT elnökének sarkalatos (2/3-os) szavazást kellett volna elrendelnie a protokollumról, az ülésvezető Dézsi Zoltán azonban ezt nem jelentette be. ″Mindenbe bele lehet kötni - jelentette ki a beadványra reagálva Dézsi Zoltán -, a szavazást azonban biztos, hogy nem ismételjük meg.″ Amint az SZKT-elnök felidézte, a határozat ellen szavazók, és a tartózkodók száma a küldöttek ötödrészét sem tette ki. ″Az Állandó Bizottság a szavazás előtt megtárgyalta a kérdést, tudtuk, hogy kétharmados döntésre van szükség″ - jegyezte meg az elnök. Elismerte azonban, hogy hibázott, amikor nem mondta ki hangosan is, hogy sarkalatos szavazás következik. /Gazda Árpád: Dézsi Zoltán leköszön tisztségeiből. - A szabályzatfelügyelő bizottság előtt az RMDSZ-PDSR megállapodás megszavazása = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./"

"Tíz évvel ezelőtt, 1991. jan. 24-én elhunyt Bajor Andor író. A Szabadságban rá emlékezett Sinkó Zoltán. Lehetett volna tanár, akár filozófia-, akár irodalom-, akár esztétika-, akár művészettörténet-professzor. És Bajor Andor szatírákat és humoreszkeket írt, viselvén annak minden következményét. A szocialista rendszerben ugyanis kockázatos volt szatírát írni. /Kvári Sinkó Zoltán: 1991. január 24. TÍZ ÉV HALHATATLANSÁG. Bajor Andor, a következményeket viselő író. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"Rendhagyó szülői értekezletre hívta össze a megye VIII. osztályos diákjainak osztályfőnökeit és az érintett szülőket a Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/ igazgatósága. A találkozó célja az volt, hogy az érdekeltek megismerkedjenek a város egyetlen magyar tannyelvű középiskolájának beiskolázási tervével, az ősztől beinduló osztályok profiljával, az elvárásokkal. A megbeszélésre meghívták Matekovits Mihály helyettes-főtanfelügyelőt, Matekovits Máriát, az 1-es számú iskola aligazgatóját. Éder Ottó igazgatón üdvözölte a megjelenteket. Matekovits Mihály felhívta a figyelmet a képességvizsga fontosságára. Éder Ottó igazgató elmondta, hogy ismét öt líceumi osztályt kértek. /P. P.: Szülők, pedagógusok közösen. A Csikyben ősztől beinduló osztályok profiljáról. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./"